Várószobák - fiúk

Téma: Re: Várószobák - fiúk Csüt. 05 Nov. 2009, 19:56

- Nagyon szépen köszönöm. Nem is tudom mi lett volna velem nélküled. Engedd meg hogy bemutatkozzak, Demetrius Gregory vagyok, de szólíts nyugodtan Gregnek. Ahogy jólesik. -*és kezetcsókól a lánynak szokása szerint. *- Elnézést ha zavarba hozlak de ez nálunk megszokás. Le kéne szoknom róla. -* egy kicsit elpirul majd folytatja .* - Nem tudod hol tudnék valamit enni mert már farkas éhes vagyok. Lepakolok, átöltözök és mehetünk.-*oda megy egy üresen álló ágyhoz, otthagyja a táskáit kivesz belőle egy fekete pólót egy kissé szaggatott farmert, és gyorsan átöltözik. Kiveszi még a pálcáját is, egy kicsit elszomorodik ahogy apjára gondol majd a zsebébe dugja és visszamegy a lányhoz.*

Téma: Re: Várószobák - fiúk Csüt. 05 Nov. 2009, 18:43

*A lánynak igen csak tetszik, hogy Cyrus most nem tudja, hogy merre tovább, így csak vár, majd a lány mosolyát látva picit meglepődik. *
- Most meg mit vigyorogsz? Még új vagyok itt, én se tudhatok mindent. *mondja, majd meg is indul a lány mellett és a folyosó végén szépen megáll, majd besétál a szobába, ahol körbe is néz. *
- Szóval nem leszek egyedül, éljen. *hallatszik a hangján, hogy mennyire „boldog”, de hát ez van. Tisztában volt vele, hogy itt nem fog saját szobát kapni, na de majd csak kibírja a szaktársaival. Az egyik üres ágy felé irányítja a csomagot, majd amikor az földet ér, akkor elteszi a pálcáját és a lány felé fordul. *
- Na kössz a segítséget és máskor igyekezz pontosabb lenni… *mondja, majd közelít a lányhoz és ha az nem lép hátrébb, akkor megfogja a kezét és szépen elkezdi hátráltatni az ajtóig. *
- Jó éjt! *és ha Eli kint van, akkor szépen be is csukja az ajtót. Nem kell neki több beszélgetés, elvan ő egyedül is, főleg most, hogy ki is kéne pakolnia, mert azért azt nem akarja, hogy a ruhái meggyűrődjenek. *

Téma: Re: Várószobák - fiúk Csüt. 05 Nov. 2009, 18:28

Hát... így lett kitalálva, én se nagyon értem. *Majd az egyedül szónál Eli bólint, se szomor, se boldogság nem látszik az arcán. Amikor Cyrus végre elfogadja, hogy nem találja a várószobát, Elinek még szélesebb mosoly ül i az arcára. Magába folyt egy erős kuncogást, és újra irányítása alá veszi a helyzetet.* A várószoba a folyosó végén van, gyere. *Int egyet, majd magabiztos léptekkel elindul előre. Rengeteg ajtó mellett haladnak el, mire odaérnek a várószobának nevezett helyiséghez. A fekete hajú benyit, egy apró folyosón találják magukat, majd benyit az egyik onnan nyíló szobába és bemegy. Ahogy a fiú követi, mosolyogva megfordul.* Ez lenne a várószobád, hamarosan egy állandó szobába kerülhetsz. Rajtad kívül még hárman laknak itt, szóval nem vagy egyedül. *Mosolyog szélesen. A szoba kellemes látványt nyújt, igen otthonos, holott van benne valami varázs. Négy ágy fekszik a földön teljes nyugalomban, mindegyikhez külön szekrénykék. A szoba összhatása lenyűgöző, csak semmi ócskaság.^^*

Téma: Re: Várószobák - fiúk Csüt. 05 Nov. 2009, 18:16

*A leányzót csak sikerült kicsit zavarba hozni a fiúnak és rávilágítani a felelőtlenségeire, amit nagyon is élvez a srác, szeret néha így viselkedni és ez látszik is rajta. *
- Szóval második emelet, rendben, értem. *feleli, majd bólint is hozzá és szépen megindul a lépcsők felé, egyenesen fel a másodikra, de közben természetesen hallja a lány szavait is. *
- Csupán csak azt nem értem, hogy miért nem mehetünk most rögtön egy normális szobába, na de mindegy is, itt már úgy érzem, hogy feleslegese értelmét keresnem bárminek is. *néz körbe, majd rövid ideig Astoron gondolkodik. *
~ Csak tudnám, hogy miért tetszett annyira az öcsémnek ez a hely… ~ *majd közben irányítja is a bőröndöt, egyre feljebb és feljebb, majd amikor már a másodikra érnek, megindul és közben a lánynak is válaszol, de közben rá se néz, csak az ajtókat kutatja, hogy vajon merre is találja azt a szobát, ahova tartanak. *
- Erőm az van, így majd egyedül körbenézek… *csupán csak ennyit mondd, majd végül megáll és most pillant először hosszú idő után Elire. *
- Na jó, feladom, mutasd, melyik az a szoba… *mondja, majd figyeli a lányt és vár. Nem akar még órákon keresztül kavarogni a folyosókon, tehát belátja, ideje egy kis segítség, a lány is had örüljön és így talán már hasznosnak is érzi magát. *

-Szóval csak úgy séta közben eszedbe jutottam? Ez már jó jel. *vigyorog a lányra, majd a tegnapi meghívásra is reagál.*
-Mit akarsz azon viszonozni? 2 nagyon pici kortyot ittál belőle összesen, a többit mind én ittam meg. Nem tartozol semmivel. *mosolyog ismét Gingerrel, majd mikor beérnek a szobába, poénkodva felajánlja a lánynak, hogy beköltözhet hozzá. Ő maga is tudja a választ, arról nem is beszélve, hogy ha már külön emeleten vannak a fiúk és a lányok, akkor egy szobában úgyse lehetnének. De úgyis csak poén volt, így a nemleges válasz természetesen nem lepi meg Ragnart.*
-Mindjárt gondoltam. De ha meggondolod magad, pár napig még szerintem megtalálsz itt. *közben elkezdi keresgélni, hogy mit is húzzon fel, mire a lány egy ismerős mondattal rukkol elő.*
-Jajj, ezt mintha már hallottam volna... mikor is? Ja persze, tegnap, amikor egy szál törölközőben vártál engem. *vigyorog viszont a lányra. Természetesen hamar magára kapja a kiválasztott cuccokat, hisz alig 1-2 ruha hiányzik a fiúról. A lány ekkor ismét beszól neki.*
-Nem valami vastag pulcsi, szóval... amúgy is, ha jól látom te sem bikiniben flangálsz. *mondja a lánynak. Ezután rákérdez, hogy készen áll-e az indulásra, mire egy bólintás a válasz. Armarus mikor feltápászkodik a sólyomra néz, mire Chrigel ismét Ragnarhoz szól.*
~Mit nézeget annyira ez a hógolyó?~ *kérdi kissé furcsa hangon a madár.*
~Biztos házikoszton él és szereti a rántott pipihusit.~ *válaszol neki gonoszul Ragnar. Chrigel felreppen és elsőként hagyja el a szobát, utána Ginger és Armarus jön, majd a sort Ragnar zárja. Amikor kilépnek a szoba elé és becsukódik az ajtó, a lány hirtelen megszólal és rohanni kezd.*
-Mi? Verseny? Hééé várj meg! *kiált utánuk Ragnar.*
~Siess már, mert itt hagynak!~ *nógatja a srácot Chrigel. A srác is elkezd rohanni, szerencsére jó kondiban van, így elég hamar lefaragja a hátrányát. A sólyom már rég leért volna a megadott helyre, viszont daimon volta miatt nem kerülhet túl messze Ragnartól, így a négyes szorosan egymás mellett lohol. A folyosókon szinte végig egymás mellett rohannak, csak a lépcsőknél előzik be egymást, mivel az nem elég széles ahhoz, hogy mindannyian normálisan elférjenek rajta, így hol Ginger, hol pedig Ragnar van előrébb. Na meg persze Armarus, de ez a verseny most úgyis inkább a két diák között zajlik. Ahogy leérnek a földszintre elkezdenek a kapu felé rohanni. Természetesen az nincs nyitva, így mikor odaérnek lihegve, Ragnar megáll az előcsarnokban és a lányhoz fordul.*
-Egyezzünk ki egy döntetlenben. Ügyes voltál. *mondja, majd kinyitja a kaput Ginger előtt, hogy végül mégiscsak kimehessenek az udvarra.*

Vendég

- Nem szoktam mindenről beszámolni. Amúgy meg csak sétáltunk Armarussal és eszembe jutottál. Na meg ha úgy alakul, viszonzom a tegnapi meghívást. *egy apró mosoly, majd szépen beljebb sétál, viszont amikor a srác Ginger tudtára adja, hogy akár ő is beköltözhet, tiltakozóan felemeli kezét. *
- Nem-nem, köszi, nekem tökéletesen megfelel a saját szobám, még ha nem is vagyok egyedül. *tény, hogy szívesebben lakna ő is egyedül egy szobában, de azért Ragnarral nem fog összeköltözni, hogy nézne már az ki. Az meg a másik, hogy a fiúra csak max barátként tekint, semmi többre, szóval nem hiányoznak itt a félreértések. *
- Felőlem akár így is jöhetsz. *mondja vigyorogva közben a fiúnak, aki fel akar öltözni, valószínűleg a hideg miatt. Hogy miért is mondja ezt? A tegnapi beszólás miatt, amikor Ginger volt igen csak hiányos öltözékben, még jó, hogy egy úriemberrel van dolga, legalábbis eddig még úgy tűnik. Tehát a lány csak vár és vár, amíg végül az eramires fiú elkészül. *
- Csak nehogy megfaggy. *mondja vigyorogva és a kérdésre csak bólint. Armarus is leugrik az ágyról, felpillant a sólyomra, majd elegáns léptekkel sétál ki a szobából, utána pedig Ginger is. *
- Verseny az udvarig. *mondja a srácnak, majd a hópárduccal együtt elkezdenek a lépcső felé futni, onnan pedig le a földszíntig. Elég gyorsan, hiszen minden nap futnak és edzenek is, így hát nem könnyű beérni őket, a fiúnak pedig fel kell kötnie a gatyáját, ha nem akar lemaradni Gingertől. Azt mondani se kell, hogy ha sokat késik, a lány nem fog várni rá… ez olyan egyértelmű dolog. *

*Amikor ajtót nyit és rákérdez a lányra, hogy mi járatban, akkor kiderül, hogy egész szép kis terve van Gingernek a programról.*
-Hohohó... Irány Nellond? Nem is tudtam, hogy mára is közös programot szerveztél. *vigyorog Gingerre.*
~Unatkoós probléma megoldva!~ *szól gondolatban madarához Ragnar.*
~Mázlista!~ *válaszol csak röviden Chrigel. Ezután először a párduc, majd utána a lány is beleskelődik a szobába a srác mellett. A lány elkezdi kezével befelé tolni Rganart a mellkasánál egész addig, míg ő és Armarus be nem érnek a szobába.*
-Ha már itt vagy, természetesen fáradj be. *vigyorog vissza a lányra kissé oldalra döntve a fejét, hogy a hátrálás közben a lány szemeit nézhesse. Tetszik neki, ahogy Ginger viselkedik. Amikor a másik páros is beért a szobába, Chrigel is köszön nekik.*
-Üdv nálunk! *mondja szűkszavúan, majd ismét a lány hangját lehet hallani.*
-De, szerencsére az egész hely az enyém! *mondja a srác, majd látva, mennyire szemügyre vesz mindent Ginger, még hozzáteszi.*
-Persze van még hely neked is, ha úgy gondolod beköltöznél. *vigyorog a lányra, aki közben már az ablaknál áll. Armarus úgy tűnik nem holmi földön fekvős típus, egyből Ragnar ágyára telepszik le.*
~Neked is feltűnt, hogy a párduc az ágyadban van?~ *kérdi Chrigel, amire hamar választ is kap.*
~Képzeld igen. Ha nem tetszik, űzd el te. Én amúgyis a másik vadmacskának örülnék jobban az ágyamban.~ *álmodozik a srác, de hát Ginger valóban szép, de persze ő maga sem panaszkodhat a külsejére. Jóképű, sportos vagyis tökéletes. Legalábbis önmaga szerint.*
-Azonnal indulhatunk, csak magamra kapok valamit. *mondja a srác, majd a bőröndjéhez sétál, amiből kivesz egy sötétszürke pulcsit és egy zoknit. Miután ezeket felhúzta, belebújik a sportcipőjébe és már készen is áll.*
-Na mehetünk? *kérdi a lánytól elsősorban.*

Vendég

*Úgy tűnik, hogy a srác egy kicsit késve, de csak kinyitja az ajtót, így végre nem kell egyedül ácsorogniuk a folyosón. *
- Sziasztok. *köszön a daimonnak is, majd a hiányzós kérdésre enyhén felvonja a szemöldökét a lány. *
- Szeretnéd mi? Inkább gyorsan készülj össze, mert indulunk Nellondba. Hétvége van, ilyenkor szabadon lemehetünk a városba és én, mint az idegenvezetőd, gondoltam leszek olyan kedves, hogy szólok, hogy oda tartunk… na meg amúgy sincs sok kedvem egyedül menni. *mondja egy apró mosollyal, majd Armarus is biccent a srácnak és bekukucskál a szobába. Gingernek is feltűnik ez így közelebb lép a sráchoz, kinyútja kezét és tenyerét a fiú mellkasára teszi, úgy kezdi el befelé tolni. *
- Mi az, már be se hívsz? *kérdi vigyorogva és bizony besétál a lányka, majd körbenéz a fiú szobájában. *
- Csak nem egyedül vagy? *kérdi kíváncsian, majd az ablakhoz lépked és kinéz rajta. Közben a hópárduc felugrik a fiú ágyára és kényelmesen elhelyezkedik rajta, látszik, hogy igazán otthon érzi magát. *
- Na de készülj, mert így soha nem indulunk el. *fordul meg a fiú felé, majd nekidől a párkánynak és onnan figyeli a másikat. *

~Unatkozok... itt nincs semmi tennivaló?~ *fekszik az ágyon a plafon bámulva Ragnar, miközben Chrigelnek pamaszkodik.*
~Hétvége van. Mit vársz, mi legyen egy suliban hétvégén? Tanítás?~ *kérdez vissza a madár.*
~Dehogy tanítás... De valami élet.~ *mondja unottan a srác.*
~Te sem teszel túlzottan az ügy érdekében azzal, hogy csak döglesz az ágyban.~ *vág vissza ismét a daimon. Ekkor viszont kopotatnak a várószoba ajtaján. Ragnar felül és kérdőn pillant a bejárat felé.*
~Ki lehet az?~ *teszi fel a kérdést, amire ismét Chrigel válaszol.*
~Esetleg ha felemelnéd a hátsód és ajtót nyitnál kiderülne.~
~Jól van már, megyek.~ *a fiú felkel az ágyról, majd odasétál az ajtóhoz. Egy szürke farmer és egy trikó van csak rajta, így nyitja ki az ajtót. Meglepetten látja, hogy a tegnapi lány, Ginger kereste fel.*
-Szia! Mizujs? Hiányoztam? *mosolyog a lányra Ragnar, majd a daimonjának is köszön.*
-Hello Armarus. *biccent a hópárduc felé is egyet.*
-Miben segíthetek? *kérdi ismét a lánytól. Nem gondolta, hogy ilyen hamar újra látja Gingert, de csak örül neki.*

Vendég

*A mai nap Gingernek ismét mehetnékje támad, így Armarussal együtt sietnek le a harmadik emeletről. A lány most egy sötétkék farmert, fekete sportcipőt és mivel nincs kint túl hideg, így fekete pulcsit is húzott. Kabátra remélhetőleg nincs szükség. Vállán egy fekete táska lóg, hiszen körbe szeretne nézni Nellondban és ha esetleg meglát valamit, akkor azt el kell tudni rakni valahova. Haja most ismét összefogva van, tegnap ugyanis nem volt oda a kibontott hajért.
Szóval így sétálgatnak, egészen a másodikig, ahol Ginger egy pillanatra megáll, majd a fiú várószobák felé pillant. *
~ Mit szólnál hozzá Armarus, ha nem ketten mennénk? ~ *kérdi a daimont, aki kicsit unottan és egyben meglepetten néz a lányra. *
~ De hisz azt mondtad, hogy nem bírod az itteni srácokat… ~ *mondja a lánynak, de tudja, hogy azért Gingert se lehet örök időkre elhatárolni. *
~ Jaj, ne légy már ilyen. ~ *hajol le a daimonhoz, majd átöleli, utána pedig az ajtó felé pillant. Lassan feláll, közelít felé és amikor odaér, kopogtat is. *
~ Remélem, hogy itt van és nem zavarom … tegnap nem úgy tűnt, hogy zavarja a társaságod, max csak az enyém … Jaj, ne légy már ilyet, téged is kedvel, csak fél tőled. ~ *mosolyodik el, miközben a daimonnal kommunikálnak. *

*Miután a srác rákérdez, hogy vannak-e üres szobák, Ashley észbe kap és maga előtt lebegtetve a srác bőröndjét elindulnak. A sólyom Ragnar karjára ül, majd már indulhatnak is. A lány menet közben nagyon sok infót megoszt a sráccal, talán többet is, mint amit így érkezés után hirtelen meg tud jegyezni. Na de nem baj, úgy tűnik Ashley élvezi amit csinál.*
-Értem. Szóval három emelet van és abból a harmadik a legjobb hely. Ezt megjegyeztem. *mondja egy apró mosollyal a lánynak, majd hallgatja tovább a hely és környéke bemutatását. Időközben fel is érnek a másodikra, ahol egyenesen a várószobához mennek. Itt a kék hajú lány átad egy kulcsot és egy órarendet Ragnarnak, majd elmond még egy-két infót, aztán már távozik is.*
~10 után nincs mászkálás? Na persze...~ *gondolja magában a fiú, majd kinyitja az ajtót, beteszi a bőröndjét és még odaszól a távozó lánynak.*
-Akkor szia és kösz. *ezután belépdel a várószobába, majd becsukja maga mögött az ajtót és elfoglalja az egyik ágyat.*

Vendég

* Amikor a srác viccesen arra utal, hogy zavarna akkor Ashley nem tudja megállni, elneveti magát.* Semmiképpen nem zavarsz, csak pusztán ilyen kíváncsi vagyok.* Mikor Ragnar kérdez Ashley elmosolyodik. Számolt ezzel a kérdéssel, így meglendíti pálcáját mire a bőrönd felemelkedik. Közben a fiú daimonjának biccent egyet, majd Silver sem tesz másképp.* Persze, hogy van. Nagyon sok. Tudod az első emeleten is vannak Várószobák, utunk mégis a második emeletre visz. Ha készen vagy és eleget nézelődtél itt lent akkor szólj és indulunk.* Mondja persze kedvesen a fiúnak, nem akarja őt megsérteni. Néhány percig még ácsorog, majd megindul a lépcsők felé Silver vezetésével. Ragnar bőröndjét maga előtt lebegteti, míg mesél néhány infót a suliról.* Tudod ha nem gond elmondok néhány dolgot. Persze ez a kötelességem, szóval amint látod az iskola elég nagy. Nem messze tőlünk van egy varázslók lakta falu Nellond. Most a hétvége folyamán korlátlanul látogatható, ám hétköznap csak bizonyos helyekre lehet menni a városon belül. Itt az iskolában 3 szint van, ám a tornyok hozzáadnak néhány métert a magassághoz.* Mondja egy mosollyal az arcán, majd tart egy kis szünetet, hogy a fiú megtudja emészteni a hallottakat.* Az első emeleten van a betegszoba meg néhány tanár lakosztálya. A második a fiúk része, fölöttük eggyel pedig a miénk, lányoké.* Kacsint rá a fiúra és felér a lépcső tetején és bevárja a fiút. Zsebéből egy kis kulcsot vesz elő és azt kezdi el forgatni a kezében. Eközben elővesz egy órarendet is és mikor a fiú felér utána át is nyújtja neki őket.* Még annyit, hogy 10 után nincs mászkálás. Asszem ennyi amit alapól tudni kell. Ha még lenne kérdésed az Ezüst Petymegben megtalálsz. Ja igen még annyit, hogy ne pakolj ki nagyon mert pár nap alatt végeznek a papírmunkával és akkor átraknak egy rendes hálóba. Ha nem gond akkor most megyek is van még pár dolgom.* Ráosolyog kedvesen a fiúra, majd eltűnik felfelé a lépcsőkön.*

*Amikor a srác kinyitja a szobát, Chiyorinak eszébe jut, amikor még ő is ilyen várószobában lakott. De jó is volt egy különszoba. De az övé legalább nem nyikorgott. Canaan hirtelen beugrik a szobába, mire Chiyori mosolyogni kezd.*
-Úgy látom tetszik. Nos hát mint mondtam, pár napig ez lesz az átmeneti szállásod. Utána majd jönnek érted és kapsz rendes szobát. *mondja először a szakzsargont, majd valamivel halkabban folytatja.*
-Addig élvezd ki, hogy külön szobád van. *kacsint a srácra, majd Canaan feltesz egy fontos kérdést.*
-Hát az étkező nincs mindig nyitva, de a központi teremben van egy kis étkező, ahol bármikor ehetsz valamit. Bocs, hogy ezt eddig nem említettem. *mondja, majd ha a fiúnak már tényleg nincs több kérdése, akkor ő továbbáll.*
-Ha bármikor lenne valami kérdésed, nyugodtan keress meg és segítek. Viszont, ha most nagy hirtelen már nincs több, akkor mennék is tovább a dolgomra. *mosolyog a srácra, majd minden bizonnyal el is indul.*
-Akkor szia és érezd jól magad itt! *int még egyet, majd el is tűnik az emeletről.*

Vendég

//olvad//

*Somanare elmosolyodik majd kinyitja a szobát. Az ajtó enyhén nyikorogva kinyílik, majd Somanare furcsa de vicces módon beugrik a szobába.*
-Nem rossz nem rossz.
*Néz körbe. A mutatóujját a szájába teszi, és a lányhoz fordul.*
-Ööööö kaja mikor lesz ha szabad tudnom? Ne értsd félre nem vagyok telhetetlen, de ha nincs kaja akkor én sem vagyok.
~Tetszik a szoba, tetszik a környezet, csak kaja kéne és minden jó lenne. Komolyan mondom jobb mint otthon.~

*A két diák hamar megérkezik a második emeletre és úticéljuk nem más, mint a fiú várószobák. Egymás mellett megy Chiyori és Canaan, a bőrönd pedig a lány előtt lebeg. A dícséretre mosolyogni kezd a lány.*
-Ez? Ugyan semmiség... Tanulsz majd ennél jobbat is. Ez inkább csak praktikus. *mondja, majd már meg is érkeznek a szobához.*
-Nos itt volnánk. Egy pár napig itt fogsz lakni, amíg a papírmunkákat intézik, de majd jön érted valaki, hogy beosszon egy rendes szobába. *mondja, majd benyit a szobába, leteszi a bőröndöt és átadja a kulcsot Canaannak.*
-Ha bármi kérdésed van, hát ki vele. *mosolyog a lány a fiúra.*
-Ha nincs semmi, akkor én most megyek tovább, még lenne pár dolgom estére. *mondja, majd ha a srác már nem akar semmit, akkor búcsút int és távozik.*

//fagy//

*Metallic nagyon megörül a hírnek.Rögtön el is kezd pakolgatni a bőröndbe.*Közben beszélget a két srác.
-Nem kell semmilyen célból jönnöd ide,de csak gondoltam hogy van valami,mert megláttam a kezedben a papírt és a kulcsot.Ezt akkor tetted legutójára amikor a Kúria területére léptem.
*Amikor összepakolt a bőröndbe,akkor odaszaladt Marcushoz ,és így szólt :
-Na menj,követlek *Mosolyog aztán Marcus mellé áll*

Vendég

*Hallja az ajtó mögül, amikor a srác felkel az ágyáról, majd megindul az ajtó felé. Így kicsit hátrébb áll, majd amikor az ajtó kinyílik előtte, egy kulcsot emel fel és azt mutatja meg a srácnak. *
- Szép jó reggelt ! *köszönti az álmos kinézetű srácot vigyorogva, bár már koránt sincs reggel. *
- Őszíntén szólva csak azért jöttem, hogy elkísérjelek a végleges szobádba, tehát pakolj össze gyorsan, aztán induljunk. *mondja és nem is lép beljebb, hiszen a srác dolga a saját dolgainak az összepakolása, ő meg majd csak elkíséri Metallicot a másik szobához. *
- Amúgy muszáj valami célból idejönnöm hozzád? Mi lett volna, ha csak azért jövök ide hozzád, hogy beszélgessünk egy picit? *teszi fel a kérdést, majd nekidől az ajtófélfának, majd onnan figyeli a srácot, miközben remélhetőleg pakolgat. Viszont a lap is lassan szeme elé kerül, mivel azon vannak rajta a szobák és onnan tudja majd megállapítani Marcus, hogy hol van még hely. *

*A fiú(Metallic) épp az ágyban pihent,és olvasta a Nezabar történetét.De mivel meghallotta a haverja hangját az ajtó mögül,rögtön kinyitotta az ajtót.*Álmos arccal így szólt:
-Hát szevasz Marcus *Mosolyogva mondta.
-Mi célból jöttél ide barátom?

Vendég

*Ezen a mai napon Marcus, a deridion prefektusa a fiú várószobák felé indul. Egy egyszerű, fekete színű nadrágot és egy sötétkék színű pólót visel. Kezében egy kulcs van és még egy egyszerű papír. A szobájából kiérve rögtön tudja, hogy merre kell mennie, hiszen ma kimondott célja van, megkeresni egyik haverját, Metallicot és végre beosztani egy szobába. Így hát a várószobáknál kezd el járkálni és mindenhol megnézi szépen a kiírást, hogy megtudja, melyik is szaktársa szobája. Amikor végre megtalálja Metallic nevét, akkor megáll, majd kopogtat szépen, ahogy azt illik. *
- Metallic, én vagyok az Marcus... *köszön be az ajtón át vigyorogva és várja, hogy a srác ajtót nyisson. *

Vendég

*Ari szabadkozását hallva csak int egyet, ami legyintésnek is betudható. De nem mond semmit. Mikor azt jegyzi meg, hogy jól áll a ruhája csak megvonja a vállát.*
- Ha jóláll, ha nem, akkor is ebben érzem jól magam.
* A hangja kissé száraz, ami nem különösebben izgatja. Neki aztán édesmindegy, hogy a lány mit gondol. HOgy megsértődött, vagy nem.*
- Dwalin? Igen daimon. Écsanyám egy párhuzamos dimenzióból érkezett... de gondolom ezt nem kell mesélnem.
* Jegyzi meg olyan nem törődöm hangnemben, majd mikor a lány indulásra készül, csak bólint egyet.*
- Jáó... Majd ha valamire szükségem lesz, feltétlenül megkereslek. De most ez így elég. Köszi szépen.
* A hangja tárgyilagos egy szemernyi érzelem nem sok... annyi sincs benne. Majd amikor a lány kilép a szobából, és elmegy, csak megvonja a vállát.*
- Tudod hogy van ez Dwalin... Minden csak üzlet...
- Mintha csak a barátodat... Doriant hallottam volna.
- Dorian? Nem a barátom... csupán...
- Tudom... Üzletpartner...

Vendég

*A gondolatbeli párbeszédet nem is érzékeli. Máskor talán figyelne arra, hogy finomabban közölje a fiúval a bókok feleslegességét, de jelenleg ő is morcos, hála a dalmágia órának, és a holnapi születésnapjának, amit a tanárnővel való beszélgetés csodásan el fog rontani. Az ő daimónja nem szólal meg, csak a lába mellett siet. Nem lett bemutatva, nem baj, megszokta. Ariana észleli, hogy Filipp eléggé stílust vált, mire kissé bocsánatkérően mosolyog a fiúra, bár enyhén erőltetve.* - Ne haragudj, de ez tényleg nem kell. Ha ennyire cifrázod a mondataidat, csak azt éred el vele, hogy a dalmágián lefárasztott agyam semmit nem fog majd fel a szavaidból. Azt pedig úgysem tudod velem elhitetni, hogy a bókjaid igazak, hidd el, van valaki, aki gyakran győzköd ilyenekről, de nem hiszem neki sem. És jól áll. *Az utolsó mondat már annak szól, hogy a fiú szereti ezt a stílust, és Ariana egy biccentéssel toldja meg. Végül felérnek a második emeletre, ahol be is nyit a várószobákba, és ott egy négy ágyas szobába vezeti a fiút.* - Elsős... kár, akkor nem láthatlak majd órán. De a Karibi térség kellemes lehet, én sajnos még nem jártam ott, pedig szeretnék. *A kalózaranyra csak érdeklődve néz, majd a majomra pillant.* - Szervusz, Dwalin. Daimón esetleg? *Csak tippel, bár ha nem az, akkor talán majd beég, de sebaj.* - Jacta Co... Igazából nem mond sokat, de ne aggódj, nem leszel sokáig a várószobában, pár nap és kikerülsz innen. *Közben az éjjeli szekrényhez lép, kihúzza a fiókot, és kis keresgélés után néhány papírt húz ki onnan.* - Parancsolj, a házirend, ha még nem kaptad meg. *Leteszi a szekrényre, onnan el tudja venni a fiú ha akarja, majd felé fordul.* - Én viszont most megyek, hiszen kezdődik a kijárási tilalom, alig negyed óra múlva. Ha keresel, megtalálsz, egyelőre a feketeözvegy hálóban... most hatalmas átrendezések folynak mindenfelé, így nem tudom, meddig mondhatom még ezt el magamról. Tulajdonképpen a várószobában a legbiztonságosabb, jelen esetben. Na jó éjt. *Azzal felballag a harmadik emeletre, magára hagyva a fiút.*

*Elindulnak felfelé. Mondott pár rossz szót, persze csak a tanárnő szemében rosszat, de ez nem gond, majd csak megbékél valahogy a tanárnő. A következő mondatában megcsillan az irónia is, mely persze csak azok számára érthető, akik figyelnek az ilyesmikre. A szavak mellé testbeszédet is használ, még pedig legyint a kezével.*-Áhh, dehogy szeretnék büntetést. Csak tudja, egyik nagypapám mindig ezt mondogatta, persze ő sem gondolta komolyan, de mindegy, ez egy hosszú történet. Egy dolog zavarja még, ami az idegeire megy. Nagyon utálja, hogyha magázzák, de nem tudja, hogy felszólíthatja-e a tanárt arra, hogy ezt ne tegye, éppen ezért nem teszi meg. Majd csak rájön, hogy nem szereti a fiú.
Megérkeznek a szobához. Be is mennek, és Anton le is pakol. Őszintén szólva legkevésbé egy tanár társaságára vágyik ebben a pillanatban, szóval inkább azt mondja, hogy nincs kérdése.*
-Áhh, nincsen kérdésem. Nyugodtan menjen csak. Gondolom van itt valahol egy házirend, majd tüzetesen átnézem, ne izguljon nem fogok semmi galibát okozni. Jó gyerek vagyok én, csak kevesen értenek meg.
*Nah igen, miért is fogná vissza magát. Táskája a földön, ő pedig ledőlt az ágyra. Kabátját levette, hiszen azért az meleg lenne idebenn, így már csak egy szürke pulcsi fedi izmos felsőtestét. De ez mellékes ebben a helyzetben, a fő dolog az, hogy nagyon fáradt, így nem is köszön el, hanem szinte amint ledőlt szemei le is ragadtak. Ezen azért biztosan elmosolyodik a tanárnő is.*

[folyosó]

*Miért is lenne furcsa dolog hogy egy magasabb beosztású ember fogad egy újat? Ugyan úgy az iskolához tartozik mint egy prefektus és a tanárnő szívesen ismerkedik a diákjaival. Persze nem nagyon szokott ő ilyet csinálni de ma ilyen kedve van és amúgy is hogy mondja el a prefektusoknak hogy mit kell csinálni ha ő maga sem tudja tehát mondhatjuk hogy ez tapasztalat gyűjtés. * - Ha nincs kedve aludni akkor a központi termekben illetve a főhadiszálláson tartózkodhat. Még két hely van az egyik egy Allidonos és Naxedires főhadiszállás amit egy fogadó, a másik pedig a Jellina teaház lent Nellondban. Telepport segítségével juthat el ezekre a helyekre.* - mondja kedvesen és el is indul a lépcső felé hogy a második emeletre érkezzen. Mikor felérkeznek a tanárnő egy rosszaló pillantást vett a fiúra.* - fiatal úr jobb lesz ha betartja a szabályokat pont azért vannak hogy jól működjenek a dolgok. Vagy büntetést szeretne kapni?* Kérdezi meg kedvesen a diáktól. nem hargszik azért amiért a fiú nem szeretne magáról beszélni ez előfordul meg hát ő még is csak egy felnőtt nem egy diák.* - Nos megérkeztünk ez lesz az ön szobája egy darabig. Ne rendezkedjen be ha nincs kérdése akkor én most távoznék is.* Mondja kedvesen. ha nincs kérdés akkor távozik is.*

*Az ifjú eltanakodik hogy mit csináljon itt.
*Ránéz a faliórára ,s látja milyen késő van.
*Azonnal átöltözik,és lefekszik!
Maga mögött hagyva korábbi életét,amikor sima iskolába járt.
~Gondolja,hogy holnap a Nezabar rejtelmeibe lép,és a barátaival tart.

Vendég

*Úgy tűnik, hogy a fiúnak még is csak akad kérdése, tehát Marcus még nem köszön el tőle. Ő végülis még nagyon ráér, na meg az a dolga, hogy segítsen. *
- Hát az órák már elkezdődtek. Általában hétfőn, szerdán és pénteken van tanítás. Tehát a következő óra hétfőn lesz. Mindenképpen gyere be, nagyon jók szoktak lenni és sok hasznos dolgot megtanulhatsz majd. *mondja a fiúnak, majd az órájára pillant és elhúzza a száját. *
- Figyelj, ne haragúdj, de nekem most mennem kell, mivel akad még egy kis dolgom. Nagyon örülök, hogy megismertelek és ha kellenék, a Tibeti róka hálóban megtalálsz. Tehát ha kérdésed akad, akkor szólj csak, na meg akkor is, ha egy baráti beszélgetésre vágysz. *mondja, majd int a srácnak, kinyitja az ajtót és utána ki is lép rajta. Becsukja maga mögött, ezzel magára hagyva új szaktársát, majd elindul a saját szobája felé. *

» Szükség Szobája
» Alex Wilfred szobája
» Cickány háló
» Várószobák - lányok
» Soshy Hatchet szobája

Várószobák - fiúk

Várószobák - fiúk

Similar topics

Similar topics