*Bella elgondolkozik egy kicsit azon, amit Noel mond, majd el is neveti magát kicsit.*
- Akkor már adjunk nekik vodkát vagy whiskey-t. Minek hozzá még a hús is? *villantja meg kék szemét a lány szélesen vigyorogva. Persze, Bella is tudja, hogy vannak daimónok, de nem igazán szokta még meg ezt, hogy vadállatok is rohangálnak a diákok mellett. Elég furcsa egy hely, az biztos. Az előző iskolájában nem voltak ilyenek, így először nem is igazán tudta, hogy mik is ezek, de végül utánaolvasott/érdeklődött és végül rájött, hogy ezek lélekdarabok. Érdekes, bár neki is lenne egy ilyen társa, de úgy tudja, hogy a születéstől fogva vannak az emberrel, így ő erről már lecsúszott. Sebaj, majd vesz egy macskát. *
- Persze, hogy akarok. Különben nem jöttem volna a Toronyba *neveti el magát Isabella és húzza elő a zsebéből a kissé gyűrött levelet. Az árvaházba akarja/akarta küldeni, de most már kétséges, hogy fog-e innen valaha is levelet küldeni. *
- Saját madár. Az cool lehet. Bár nem tudom, nem rajongok a szárnyas állatokért. Maradok az emlősöknél *suttogja a lány, majd vigyorogva a feljárat felé int, mintha attól félne, hogy a keselyűk és a sasok meghallják a dolgot.
Isabella hamarosan Noel háta mögött terem és úgy pislog az erszényes ördögre, akiről hamarosan kiderül, hogy bizony daimón és Juliette a neve.*
- Nahát! De szép neved van! *mosolyodik el kedvesen a lány és lassan ki is lép Noel háta mögül és a fiúnak is bemutatkozik. *
- Uhh... Hát... Nem is tudom. Inkább megkérdezem, hogy a szobában van-e valakinek madara. Nem szeretnék összetűzése kerülni a manókkal, hátha nem kapok vacsorát *neveti el magát a lány, majd búcsút int és elindul. Néhány lépés után még visszafordul:*
- Köszi a húsos infót! *nevet, majd eltűnik az egyik sarok mögött.*

//Köszi a játékot, de ne haragudj, mennem kell órára!//