Tükörterem

Téma: Tükörterem Vas. Júl. 12, 2009 4:59 pm

First topic message reminder :

Biztosan te is hallottál már a vidámparkok tükörlabirintusairól. Ez is hasonlatos, de mégis kicsit más. Ahogy belépsz, egyből láthatod a rengeteg tükröt. Egy kisebb előteremben találod magad, ezzel kezdődik ugyanis a szoba. Itt több tükör is található, de még nem labirintus jelleggel, csupán kis cseleket hajtanak végre. Akad, amiben kisebbnek látod magad, és jóval szélesebbnek, akad ami megnyújt, és óriási leszel tőle. De vannak mágiával megbolondított darabok is, ahol szőke lesz a hajad, vagy épp hatalmas fogakkal bírsz, ha belenézel a tükörbe. A sokszínűségnek talán csak a képzelet szab határt, minden tükörben máshogy láthatod magad.

Aztán eléred az útvesztő bejáratát. Rengeteg tükör van itt, cselesek, akad amelyik még tanáccsal is megpróbál ellátni, hogy merre indulj tovább, mikor kockáztatsz és elindulsz a kanyarok között, de mégsem tudhatod, hogy vajon igazat súgnak-e, vagy csak tévútra akarnak vezetni téged. Akadnak itt szikrázó, csillogó tükrök, megannyi színkombinációban, de szimpla megszokott tükrök is. Akad, ami még mozgásra is képes, és mikor visszafordulnál, már egész más az út, mint amin érkeztél. Ha mégis úgy érzed muszáj kijutnod innen, de nem leled a kijáratot, semmi pánik! Egy apró trükk lesz segítségedre, melyről olvashatsz a bejárat kis útmutatójában is. Nem mást kell tenned, mint az ismert regény, az „Oz, a csodák csodája” trükkjét alkalmaznod. Állj lábujjhelyre, kétszer koccantsd össze a sarkaidat, majd mondd ki a kulcsszót: „Szökkenj!”. És máris az előteremben találod magad, ahonnan már jól látható az ajtó. Máskor azonban még próbálkozhatsz, hátha egyszer rájött az útvesztő trükkjére, és sikerül segítség nélkül kijutnod onnan.
Sok sikert!
írta Cirelin de Sovalon

Vendég

*Épphogy fordulna be, valami ismerős hangot hall.*~Pierre?~-Pierre?*Megismétli magát, immáron hangosan. Amikor meggyőződik róla, hogy ő az, megfordul, és odamegy hozzá.*-Szia Pierre. Milyen volt a tegnapi vacsi? Finomat ütöttél össze.*Majd szájában már érzi újra Pierre fősztjét.*~Ezt máskor is megismételhetnénk.~*Majd megigazítja a haját, mert ahogy látja a tükörben, kicsit csúnyán áll neki a copfja. Amikor végzett, néz Pierrére kérdően, mit fognak csinálni itt, ha már egyszerűen összefutottak.*

//fagy, mert Pierre megy Sad

//

Téma: Re: Tükörterem Pént. Júl. 16, 2010 1:03 pm

* Pierre érkezik a tükörterembe. NEm tudja milyen céllal. Egy kicsit az eslő tükrök előtt állíódigáll és nézegeti magát különböző formákban pillantja meg arcát. Mulatságos. Milt pillantja meg amikor be akar fordulni a labirintusba. * Én ezt nem tenném. SZia Mil. * Szól a lányhoz kedvesen. *

Vendég

* Ma egy vajszínű pólót egy farmer térdgatyával, vörös papucsba, egy lógó fülbevalóval jelent meg a tükörtelrembe. Egy kis izgalomra vágyott, hisz az élete túl száraz mostanába. Még alig járt tükörterembe. Reméli, egyszer csakcsaktán kijut még takarodó előtt.*~Jó kis hely.~*Dicséri meg magában. Majd elfordult jobbra.*~Remélem nem tévedek el.~

Vendég

*Már végképp nem ért semmit, mikor a távozó lány után néz. Mostmeg az a gondolata támadt, hogy azt próbálja tettetni, hogy őrült, de nem sikerül neki! Vagy inkább Lil őrült meg? Minden esetre, a lány elment, és Lil pedig a labirintus felé veszi az irányt, még mindig azon gondolkozva, mi is történhetett a lánnyal, amiért ilyen furcsán viselkedett. Aztán inkább a furcsa labirintusra koncentrál, és egyszer majdnem szívbajt is kap, mikor az egyik tükör a mellette baktató Evát egy hatalmas oroszlánnak tünteti fel. Azért fél óra bolyongás után csak kijut, Evának is köszönhetően, s a mai nappal elégedetten indul meg a Fehér torony felé, hogy lefekvés előtt olvasson egy kicsit. Van egy olyan érzése, hogy jobb, ha holnap kipihenten ébred, így úgy dönt, ma korán fekszik le. Persze előbb megeteti örökké éhes kiskutyáját is...*

Vendég

*Csak próbál lenyugodni. Nem figyelni arra, amit látott.*~Mikor lesz vége?~*teszi fel magában a kérdést, majd csak meglepetten néz rá a lányra, amikor az felajánlja, hogy elmennek a betegszobára csak megrázza a fejét.*-Fenn van a szobában van a gyógyszerem!*válaszolja, majd csak megpróbál felállni. Darren csak odamegy a lány mellé, majd csak leül elé, mint, aki várja, hogy a gazdája megint olyan szigorú legyen vele mint régen, de nem. Arlena csak genygéden végig simít a kutyán.*-Fel is megyek szerintem!*mondja a lány, majd csak vesz egy mély levegőt. Amikor elindul a tükröknél csak egy fekete suhanó alakot lát, de megrázza a fejét majd csak elindul a szobája felé.*-Akkor találkozunk holnap a fronton!*mondja a lány, majd próbálja elővarázsolni azt a félőrült mosolyt, de nem valahogy hamisan cseng.*

Vendég

*Mikor a lány hirtelen "rosszul lesz", először megijed, aztán elgondolkozik, végül nem tudja eldönteni, elhigyje-e amit a szívéről mond. Ha belegondol, egészen hihetőnek tűnik, de mégis...mintha a lány máshol járt volna. Mintha... látott volna valamit, amit Lil nem.* ~Talán *fordul meg a fejében* mégsem a háború miatt van így kiakadva?~ *Aztán úgy dönt, megpróbálja kideríteni.* - Ó..akkor a legjobb lesz, ha elmegyünk a gyengélkedőre! Biztos vagyok benne, hogy van rá valami gyógyszerük, de azzal is elérünk valamit, ha megvizsgálnak, nem? *Áll fel, és indul az ajtó felé, ahol megáll és várakozón néz a lányra. A reakciójából majd valahogy kideríti, hogy igazat mondott-e! Vagy nem.
Eközben Eva egészen összebarátkozott a lány kutyájával, most épp mellette ül és szaglássza új barátját.*

Vendég

*A lány arcán egy félőrült mosoly szalad keresztül, amikor diák társának úgy esik le, hogy a csata miatt van ilyen állapotban. Oh, dehogyis. A lánynak most kezelésekre lenne szüksége, ám senki nem tudja mi van vele. Szüleinek pedig nem nagyon fog levelet írni. Mindenesetre csak bólint a lány szavaira.*-Igen persze!*mondja, miközben csak megdermed, ahogy belenéz az egyik tükörbe. Csak behunyja a szemeit. Újra azok a fura alakok. Az asztal és az üres szék, majd egy villanás és a fekete kút. Aztán a lány csak kinyitja a szemeit. Zihálva veszi a levegőt, majd csak Liliyára néz. Zafír kék szemei ziháltan csillognak, mintha az előbb valahol teljesen máshol lett volna a lány. Mindenesetre csak próbál normálisan lélegezni.*-Tudod néha- néha rosszul leszek a szívemtől..*hazudja a lány, de egész hihetőnek tűnik.*

Vendég

*Átöleli a térdeit és a falnak támaszkodva figyeli a lányt. Mint mindig, valahogy most is kiszúrja, hogy valami nincs vele rendben, és már épp megkérdezné, mikor a lány megszólal.* - Igen. *Válaszol érzelemmentes hangon. Túl van ő már azon, hogy a háború miatt rágja a körmét!* - De... Nyugi, van esélyünk, hogy elűzzük őket. *Mosolyog bátorítón a lányra.* - Figyelj, egyébként is, azzal, hogy gyötröd magad, semmire sem mész. Tudom, elég szar a helyzet, de... a remény hal meg utoljára! * Fejezi be komoly hangon, láthatóan félreértette, hogy a lány mitől vág ilyen elgyötört képet, dehát, ő csak következtetett, nem tudhatja, mi áll a háttérben. És valószínűleg nem is fogja megtudni, addig biztos nem, amég nem kerül jobb kapcsolatba a lánnyal, legalábbis szerinte. Most egyelőre csak együttérez vele, hisz ő is átélte és átéli azt, amit, ő legalábbis úgy hiszi, a lány is átél most.*

Vendég

*Darren csak felkapja a fejét, amikor megérzi a másik kutya szagát. Arlena rémülten néz körbe, majd csak rápillant a közeledő lányra. Nem valahogy most nem tudja azt mutatni, aki régen volt. Aki még pár napja volt. Mindenesetre most nem is katona ruha van rajta. Egy fekete egyberészes kis maxiruha. Zafír kék szemeivel csak végiméri a lányt, majd biccent neki.*-Arlena Ransford! Ő meg Darren!*mondja, majd csak figyeli a hsukyt, amint az szépen lassan megszaglássza a másik ebet.*-Én is nem rég érkeztem!*mondja a lány, hangja érdekes. Kissé talán meggyötört, mint, aki retteg valamitől. Viszont a lányról még így is lerí, hogy orosz vér csörög az ereiben, na meg persze angol is, de ez most lényegtelen.*-Nem, nem zavarsz!*mondja, majd csak kinyújtja a lábait. A lány csak vesz egy nagy leveőt, majd újra megszólal.*-Háború van! Tisztára, mint a második világháború.*mondja a lány, de hangja hamisan cseng. Nem, már nem olyan mint pár napja...*

Vendég

*Lil épp akkor ér be a terembe, mikor a lány azt a furcsa mondatot suttogja a kutyája bundájába. Meg is torpan rögtön, Evával, a kutyájával egyetemben, aki csak félredöntött fejjel vizsgálja a nála jóval nagyobb kutyát. Lilen már nem az a ruha van, amiben Gaeával gyakoroltak, vacsora után rögtön átöltözött. Most egy fodros végű, lenge szoknya van rajta, haja egy szintén laza copfba fogva, és még így is majd megsül. Azt persze nem tudná megmondani, mért pont ide jött, bár, talán itt egy picit hűvös van. Lehet, hogy valami észbeli feladványra vágyott, hisz innét még nem sikerült kijutnia, persze, hiszen egyszer próbálkozott. De úgy tűnik, most is el kell halasztania, bár nem bánja, szeret új embereket megismerni.* - Valami baj van? * Lép közelebb a rémült tekintetű lányhoz.* - Ugye, nem zavarok? *Szólal meg félénken.* - Liliya Galina vagyok, és még új, szerintem még nem találkoztunk. * Mutatkozik be szokásos, félénk-halk hangnemében, miközben leül a lány mellé, persze csak akkor, ha az nem zavarja el. Eva pedig még mindig a nagy kutyát méregeti, mostmár kicsit közelebbről.*

Vendég

*Egy kiengedett fekete hajú lány ücsörög a tükörteremben. Mellette egy hsuky fekszik. A lány csak előre hátra hintázik miközben halkan suttog valamit a kutyának. Nos, igen Arlena az, de sehol a katonai ruha, sehol egy kirívó öltözet. Valami történt a lánnyal.Újra előtörtek a halucinációk. Kissé zihált az biztos.*-Megint itt vannak! Újra engem akarnak bántani!*suttogja a lány, majd csak belenéz a tükörbe. Onna csak a saját rémült tekintete pillant vissza.*

Vendég

*Nicolas mondatára felfut a vér az arcába. Mit tudhat ő arról, hogy a lány min ment keresztül? Mit tudhatja ő? Honnan veszi magának a bátorságot, hogy kioktassa a halálfélelemről. ... Amikor nincs a haláltól mit félnie. Már kétszer rázott kezet vele két hét leforgása alatt. ... A kín és a szenvedés rosszabb. Igen! Az valóban rossz! nem az, hogy meghalsz. Mert csak meghalsz és kész! Na de ami előtte van! Azt még mindig nehezen viseli. Aztán pedig a fiú távozik, egyenesen és szentimentálisan a kinyírni akaródzó lány után, ~... lehet, hogy valóban megölné?~ ... majd Pierre is távozik, és ott hagyják Gaeát a dühe, a kétségei, és a ... a dühe között igen! legszívesebben tükröt, termet zúzna! ... De nem teszi! ... Már csak a Mester emléke miatt sem. Ő valóban gyászolja a halálát. Egy nagyszerű lélekkel kevesebb.*

/ Köszönöm szépen a játékot! ^^ /

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 8:22 pm

* Pierre Gaeára néz. Igazából ő ezen még nem gondolkodott. * Nem tudom...talán a szakvezetők jobban tudják. * Mondja csendesen majd a beszélgetést csak figyeli. Igazából ebbe már nem nagyon folyik bele. Csak csendesen figyel. A távozóknak int. Gondolataiba merülve ül. *
- Én inkább most lepihenek. * Mondja a lánynak. Aztán még a tükrörkra néz. Majd vissza Gaeára. * Ne csinálj butaságot. * Tekintetét a tükörlabirintusra emeli aztán kimegy a teremből és felmegy a szobába.

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 8:00 pm

Ezek szerint ti fogjátok majd megvédeni az iskolát? Végülis ti vagytok a diákokért felelős elöljárók. *Mormolja, bár magában jól szórakozik, őt ne védje ugyan senki. Míg Bianca és Pierre beszélgetnek, ő Gaeát figyeli. Nem látja, amit a lány a tükörben lát, így csak feltételezi, hogy valamiféle látnok lehet. Vagy talán nekromanta, ha a túlvilági kapukat kémleli. Őt sosem kötné le olyan balgaság, mint a csontok zörgése. Az bőven jó egy olyan lánynak, mint Estella. Aztán Gaea végül kérdez. A fiú sötét mosolllyal bírálja.* Te is tudod. *mondja szelíd nyugalommal.* Hát a sötét úrnő. De nem kell ilyen vadul bizonygatnod, hogy nem leszel áruló. Ezt nem most kell eldöntened. *Picit elhalkul, jeges szavai tőrként röppennek ki szépen ívelt szájából.* Majd akkor, amikor mérlegre kell tenned a sorsod, akkor dönthetsz. Addig bele sem gondolhatsz, hogy mi is az... halálfélelem *Elfordítja a fejét, mert nem akarja kinevetni a lányt, holott végtelenül szórakoztatja ez az arrogáns kirohanás, amit most a diákképviselő felhevülten előadott. Visszapilant Biancára, akit valójában nem mustrált, hanem megcsodálta a fiatal boszorkány (vagy harcos) alakját, és a hozzá párusuló kecses szépséget. No meg nem lebecsülendő, hogy a hölgy igen értelmesen vélekedik az előttük álló sorsfordulóról.* Életben maradni. De milyen áron? *Teszi fel a költői kérdést. Aztán Bianca távozik is. A fiú még egy pillanatig marad. Oldalt pillant Pierre-re.* Fantasztikus lány azt meg kell hagyni. Vagy beleszeretek, vagy agyoncsapom. Aú revoir. *Biccent kimérten, és távozik. Ébenszín zubbonyának komor felleghajtója sötét szárnyként simítja mögötte a talajt ahogy elnyeli a homály.*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 7:46 pm

*Bólint, miszerint igen, mindenki életben maradt, hiszen ha nem így lett volna, akkor biztosan nagyobb felhajtás lett volna miatta. A jelvényes dolgon elmosolyodik és a sajátjára pillant.* -Egy mondjuk inkább jelképes dolog, nem annyira mérvadó, mint egy főprefektus, vagy diákképviselő. *Pillant egy mosollyal a másik két poszttal rendelkező diákra, majd a téma mégis arra terelődik, amit épp hogy terelni akart a saját gondolataiból. Igaz, hogy csak egy kis időre, mert amúgy is muszáj rajta gondolkodni, muszáj felkészülni. Ki tudja, hogy az ellenség tényleg hagy-e időt hétfőig, és nem valami alattomos módon mégis netán máskor támad vissza, amikor egyáltalán nem számítanak rá.* -Úgy tudom, hogy a szakvezetők nem olyan régen, talán egy hete távoztak. Már a bálon sem jelentek meg, biztosan fontos ügyben mentek el. De, hogy ki vehetné át az igazgató helyét...? *Nyitva hagyja a kérdést. Nem érzi magát méltónak arra, hogy ebben ő döntsön, vagy egyáltalán csak tippet mondjon rá. Egyáltalán mi lesz, ha komolyabbra fordulnak a dolgok, és nem lesz, aki megpróbálja átvenni a helyét? Ez az, amit még nem szeretne átgondolni. Nicolas mustráló tekintete kicsit ugyan zavarba hozza, így inkább Gaeára tekint újra.* -Ebben egyet értek...talán, de talán mégis elhamarkodott lépés lenne. Ki tudja, mi vár ránk, és ha netán mégis... *Elharapja a mondatot, de mindenki sejtheti, hogy mire gondol. Ha mégis elesik az iskola.* ...akkor sem szabad feladni, hátha visszavághatunk, valamikor...valahogyan. Ehhez viszont életben kell maradni, akárki lesz itt az úr! *Szögezi le mostmár dacosan, ezzel saját magát is igyekezvén megerősíteni a véleményében. Végül feláll, az oldalára csatolja a kardot, és a többiekre pillant.* -Ideje távoznom, még van néhány teendőm...pár adat, aminek utána kell néznem. Köszönöm a társaságot, sziasztok! *Azzal sarkon fordul, Steper pedig után ugrál, és távoznak is nagy hirtelenséggel.*

_________________
Ausztrál leányzó bájos pofival. Kissé cserfes időnként, máskor viszont felettébb visszafogottnak mutatkozik. Imádja a tengert, habár itt maximum a tó ad lehetőségeket, hogy víz iránti szenvedélyének hódoljon. Kedvenc sportja a szörfözés. Daimonja egy kenguru, Steper. Ez a felszín, alatta pedig egy harcművész leányzó rejlik, akinek különleges fegyvere egy ezüst mentálisan irányítható ostor, ami alapállapotban szerencsekarkötő.
Cirelin de Sovalon multija

Vendég

*Mivel a lány úgy érzi, hogy szó szerint beesett egy beszélgetésbe, így hálásan fogadta Pierre kezét, és könnyebb is volt talpra kecmeregnie. Aztán amikor lebeszélik a tükörlabirintusról, kissé berzenkedik, mert valami nagyon vonzza oda befele. lelkének sötét oldala talán? Visszanéz a fura tükör felé, még nézi kicsit az abban látott és felé közeledő szétmarcangolt tükörképet, és valahogy mintha vágyná hogy érezhesse azokat a sebeket magán. Szenvedni vágyik! Érezni a kínt. Azt a kínt, amiből a társai bőven kaptak mostanában, míg neki a haja szála sem görbült! Mindenki más sebektől szenved, a gyengélkedőn még mindig van diák, és tegnap Sepp is majdnem ott maradt. Szidja kicsit magát, hogy miért maradt ott a fércelőket nézni, és nem sietett akkor a szobájába. Akkor elkerülhette volna az allidonos fiú újabb szitokáradatát, mert be merte kötözni egy utolsó varázslattal a sérült vállát, amikor azt feltépte a medve. Na ja. A fülében cseng még mindig az a "Hülye liba!". De nincs mit tenni. Belőlük már csak énekes halott lehet. ... Hírtelen szusszanással figyelni kezd a többiekre, majd az invitálást elfogadva leül közéjük, szépen maga alá hajtogatott lábakkal. Mélyen hallgat. Arca fa, vagy csak komoly, de fejet nem vakarna, nehogy szálka menjen bele. Figyel, és rájön végre, hogy miről tárgyalnak. A tükrös sztori nem érdekli, de a másik! Na az érdekes.* -Ki vehetné át a Mester helyét? A szakvezetők közül azóta nem látott senki egyet sem! De én egy kegyenc alatt nem fogok tanulni. Akkor inkább teletűzdelem magam a saját dobótőreimmel! *Fakad ki, aztán eszébe jut, hogy azokat még Janától duplikálhatta, így felírja a belső emlékeztetőbe, hogy le kellene cserélni Nellondban őket. ~Na ja! De mikor?~ Ki merne kimenni most Nellondig?*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 7:19 pm

* Pierrének jól esik, hogy az allidonos lányka Bianca olyan kedvesen fogadja. Egy mosolyt is erőltet arcára felé, aztán kényelmesen elhelyezkedik. Bianca kérdésére megvonja a vállát majd egy intéssel jelzi felé, hogy sejtheti. Valószínű, hogy nem repdel a boldogságtól. Ez bizony a kinézetére és arcára is kiült, de az iskolában történtek után ezt nem kell csodálni. Biancától megtudja a beszélgetés témáját. Egy hálás mosolyszerűséget küld felé majd ő is becsatlakozik a beszélgetésbe. *
- Ugyan még én sem találkoztam ilyennel, de nagyapám mesélt valami legendát róla. Még egy könyvet is adott. Nem tartom kizártnak, hogy a legendában lenne valami igazság. Szóval elképzelhetőnek tartom, hogy legyen valamiféle tükör átjáró a világok között. * Bianca felé néz miközben beszél. Az ajtó nyílására felkapja a fejét és odanéz. A lány látszólag jobban tudja, hogy kikkel van dolga. Pierre tanácstalanul néz miközben egy biccentéssel köszönti a lányt, majd ő is mondja a nevét, mivel neki nem rémlik, hogy a találkozáson kívül, jobban ismerné. Gaeának sikerült beesnie közéjük. Kezét nyújtja, hogy felsegítse a lánykát. *
- Pierre. * Mondja egyszerűen a lány felé nézve majd a nexedires fiú kérdésére felvonja a szemét. Egy pillanatig hallgat, majd úgy dönt válaszol a fiú kérdésére. * - Ettől nem kell tartanod, hogy egyedül maradsz jelvény nélkül. Most mindenesetre sikerült. Bár szerintem ez most nagyon nem jelent semmit... * Mondja kicsit elcsukló hangon. A tükör előtt álló lányra néz majd hallva, hogy Bianca mit mond maga felé inti a lányt, hogy inkább üljön le köztük. Mivel feltűnik neki, hogy most amennyire csak tudják próbálják elterelni egymás figyelmét a történtekről nem szól egy szót se remélve, hogy valakinek sikerül lekötnie a figyelmét mással. Ha most ő beszélni kezdene nem tudna elvonatkoztatni és más felé terelni a témát. *

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 7:02 pm

*Észreveszi, hogy a lány megviselt, és igen, valóban el lehetne terelni valamivel a gondolatait. Ő nem annyira érzelmes tipus, hogy meghassák az iskolában történt dolgok, azt vallja, ő csak ritka alkalmakként Naxeldires, inkább a saját útját járja.* A bálon? Démoni létsíkról? *vonja fel a szemöldökét érdeklődve* Hogy mikről le nem maradok. Mindegy, gondolom mindenki túlélte. *Felpillant, amikor Pierre és Gaea megérkezik.* Szép estét nektek is, Nicolas Demerest vagyok. Úgy látom, hogy ebben az iskolában már mindenki valami jelvényt visel. Vannak még egyátalán sima diákok, vagy csak én maradtam? *Pillant vissza halvány mosollyal Biancára. Mindenesetre a kinyújtott kezet elfogadja, és megrázza. A földön fetrengő Gaeának csak bólint. Követi a lány pillantását, de mivel nem lát a tükörben semmi érdekeset, inkább válaszol Biancának.* vélhetően igazad lehet. Meghalt az igazgató, csak idő kérdése, hogy mikor fog összeomlani a hely mágiája. Kivéve ha valaki át nem veszi az irányítását. *Visszatekint a lányra, és a sors iróniája, hogy pont ilyen helyzetben, de határozottan lát benne fantáziát.*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 6:43 pm

*Ennyit a nyugodt pihenésről, mivel több diák is érkezik egymás után szép sorrendben, mintha csak mindenki pont az ő kis zugát találta volna meg magának. Amikor meghallja az első lépteket kicsit morcosan pillant fel, de aztán végülis mosolyt erőltet az arcára, hiszen tudja, hogy jelenleg másnak is van elég baja, nem kellene még neki is esetleg kiosztani, hogy miért zavarta meg, főleg, hogy alapvetően úgymond közterületen van. Nem zavarja tehát, hogy a srác is leül a földre, mivel itt szék tényleg nincsen.* -Szervusz, én pedig Bianca Phelps-Blamely vagyok, ő pedig Steper. *Biccent a mellette álló kengurura, aki mondjuk önmagában is elég feltűnő jelenség, azt meg kell hagyni. A srác felvetésére elgondolkodva, de igyekszik válaszolni. Talán épp ez a beszélgetés tereli majd el a gondolatait, és így könnyebben fogja átvészelni a következő dolgokat.* -Még nem tapasztaltam ilyesmit, de ez persze nem zárja ki, hogy lenne hasonló. Sőt úgy hallottam, hogy nem régiben a bálon valamiféle tükör segítségével sikerült visszajutni a diákoknak a démoni létsíkról, ahova kerültek. *Fejti ki, ekkor érkezik meg Pierre. A fiúval már találkozott, épp azon a kalandon, amikor a kardot is szerezte, így csak biccent egy mosollyal, hogy nyugodtan leülhet.*
-Szia Pierre, hogy s mint? *Bár a kérdés persze picit butának hat jelen helyzetben, hiszen senki sem fogja azt mondani, hogy "kösz, tök jól vagyok". Erre rá is jön, és inkább csak egy mosollyal tereli a kérdést költői irányba, és másfelé irányítja a beszélgetést.* -Épp a tükrökről beszélgetünk, te mit gondolsz, tényleg jelenthetnek valamiféle átjárót világok között? *Aztán érkezik egy újabb lány is, akit már látásból ismer, de jobban még nem igazán.* -Szia, én pedig Bianca, ő Steper. *Pillant újra a daimonra, majd a tükörre néz, amiben Gaea épp nézi magát, majd mégis hátra pillant.* -Szerintem ez most nem tanácsos, a világ erői megmozdultak, és nem tudni milyen irányba. Azt hiszem a Tükör terem tükrei sem lennének a legbiztonságosabbak jelen helyzetben. *Tanácsolja a lánynak, tehát hogy ne menjen be.*

_________________
Ausztrál leányzó bájos pofival. Kissé cserfes időnként, máskor viszont felettébb visszafogottnak mutatkozik. Imádja a tengert, habár itt maximum a tó ad lehetőségeket, hogy víz iránti szenvedélyének hódoljon. Kedvenc sportja a szörfözés. Daimonja egy kenguru, Steper. Ez a felszín, alatta pedig egy harcművész leányzó rejlik, akinek különleges fegyvere egy ezüst mentálisan irányítható ostor, ami alapállapotban szerencsekarkötő.
Cirelin de Sovalon multija

Vendég

*Gaea érkezik a Postamadarak tornyából, ahol elküldött két levelet. Reménykedni mert csak, hogy a néninek szánt is célba ér, és nem fogják meg a kegyencek. Aztán mivel a benne fészkelődő árnylény eléggé nyugtalankodik, irányt vesz a tükörterem felé. Egyszer már átment a labirintuson, hát reménykedik, hogy a következő, mostani alkalom is ugyan olyan lesz, tehát vérfagyasztó és rémisztő. Az árnylény lőni, ölni vágyik benne. És most nem használnak a reggeli csitító szavak. Edzeni nem megy, jobb most az iskola biztonságában. Aztán megérkezik, kinyitja egy lelkes lendülettel az ajtót, ... és Átesik a hirtelenkedő Bátoron. Szép betoppanás, a legszebb. Négykézláb beesni három diák közé. És ebből kettő jól is mert vezetőségi! ~Hurrá!~ A famulus nyüszköl a lábai alatt, és míg kifele bogózza a két hatalmas végtagot, Gaea nam mer megmozdulni, nehogy még ennél is jobban eltapossa szegényt. No igen. ... Aztán a szőrmók kimenekül a lábak alól, és iszkolva arrébb totyog, hogy a lány is felállhasson.* -Sziasztok! *Köszön, majd az ismeretlen fiú miatt bemutatkozik ruhaporolás közben. Na ja. A nyári, fekete ujjatlan ruha nem koszos, de összegyűrődött.* -Gaea Nephele, Szebb napot kívánok nektek. *Aztán mint aki zavarni sem akar, Bátort maga mellé intve elindul a labirintus felé a terem szélénél fogva. Majd a terem bejáratánál megáll, és hátra néz, ... miután meglátja az első tükörben önnön szétmarcangolt, és véres zombi testét, amint az felé csoszog. ~Jó ötlet ide bemenni?~ Kérdezi magától. Még vacilál!*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 6:15 pm

* Pierre most a nap nagyrészét a szobályában töltötte. Csendesen meditált a tegnapi nap eseményeiről és azon gondolkodott, hogy vajon mi is fog történni. Közben rajzolgatott is egy picit. Mostanában elég magának való lett nem is jár annyit társaságba. De végül az egész napos ücsörgés után úgy döntött, hogy felöltözik és sétál egyet. Magára vett egy fekete nadrágot egy vörös inget és egy fekete talárt. Az első emeleten mendegélt amikor látta, hogy valaki bemegy a tükörterembe. Úgy határozott, hogy utána megy. Nem követte a fiút, csak éppen ő is megérkezett a tükörterembe. legalábbis így tünhetett. A földön ülve veszi észre a két diákot. Egyikőjüket már látta valamiféle kaland során a fiú teljesen idegen volt számára.
- Szép estét! Pierre Bontavier vagyok. * Először a lány felé néz kicsit meghajol majd a fiúra néz és kezet nyújt neki. Nem kérdezi hogy zavar-e, ha igen majd elküldik őt. A földre leül kicsit távolabb tőlük, de nem messze és figyeli miről csevegnek, bízva abba, hogy majd ő is be tud csatlakozni.*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 6:05 pm

*Nyilik a tükörterem ajtaja, és belép a fiú. Ritkán fordul meg mostanság a kúriában, ha teheti inkább hazautazik. Nem döntött még arról, hogy milyen oldalra áll, végülis számára mindegy, hogy ki itt a vezető. Főleg, mivel a legtöbb idejét a könyvtárban töltötte, hogy csiszolja az elméjét. Attól függetlenül hogy csupán az első évfolyamban tanultak bájitaltant, azóta is a szerelmese maradt, feltett szándéka, hogy majd egyszer maga is bájitaltan tanár lesz. A tűzmágia ehhez nem passzol, de hát valamivel pusztítani sem árt. Sötéten kavargó szemeivel körülnéz, és látja, hogy itt bizony nem fog gyakorolni. Nem probléma, végülis társasága már régen akadt. Halvány mosolyra húzódik szépen ívelt szája, szelidnek tetsző bájos vonásain most nyugalom uralkodik, annak ellenére, hogy a lelkében dúló ébenszín viszályok időnként kiülnek az arcára. Most azonban teljesen higgadt.*
Szép estét a hölgynek. Nicolas Demerest. *Helyet foglalna, de nincsenek székek. Felméri, hogy zavarhat-e, de mivel a lány nem meditál, csak üldögél látszólag, közelebb lép. Letelepedik tisztes távolságban, és filozófikusan néz körül* Ah, a tükrök, sötét átjárók létsíkunk, és a túlvilág között. *szórakozottan felnevet.* Már aki hisz benne. Te mit gondolsz erről? *Néz egyenesen a lány szemébe. Nem tudni, hogy mi történt a fiúval az elmúlt időszakban, ám tény, hogy arrogancia nélkül sokkal csinosabb.*

Téma: Re: Tükörterem Szomb. Júl. 03, 2010 5:50 pm

*A tükör egy másik világ kapuja szokták sokszor mondani, és hallotta hírét, mik történtek a bálon, de mégis ez a szoba, amit most választott. Az elmúlt nap eseményei után az iskola felettébb felbolydult és valahogy úgy gondolta, ez lesz a megfelelő hely, hogy kicsit elmerüljön a gondolataiban, csak úgy egyedül...azaz Steperrel. A kenguru is ott áll mellette, miközben leányzónk a földön ül lótusz ülésben. Minimum fél órája már, hogy itt van, igyekszik kizárni teljesen a zajokat, a külvilágot. A mocsár felől még most is lidércek zaja hallatszik, és a látnok leányzó érzi, hogy a további események is sötét mederben fognak tovább folyni. Diákok, kik a rossz utat választották, és mások, akik a jót...sötét jövő elé néznek, ezt még akkor is sejtené, ha nem rendelkezne semmilyen képességgel. Ujjai összeérintve pihennek a térdein, kihúzott egyenes háttal ül. Maga mellett a földön egy rövid pengéjű kis kard, amit bár nem nagyon forgat, de egy Allidonos kaland során mégis hozzá került, és ki tudja, hogy mikor veszi majd hasznát. Ruházata természetesen, mint mindig most is teljes egészében lila színekben pompázik, de ez nem is szokatlan. A karján pedig ott fénylik a hófehér ezüst karkötő, mely finoman fénylik a benne rejlő mágiától.*

_________________
Ausztrál leányzó bájos pofival. Kissé cserfes időnként, máskor viszont felettébb visszafogottnak mutatkozik. Imádja a tengert, habár itt maximum a tó ad lehetőségeket, hogy víz iránti szenvedélyének hódoljon. Kedvenc sportja a szörfözés. Daimonja egy kenguru, Steper. Ez a felszín, alatta pedig egy harcművész leányzó rejlik, akinek különleges fegyvere egy ezüst mentálisan irányítható ostor, ami alapállapotban szerencsekarkötő.
Cirelin de Sovalon multija

Vendég

*Máris jobb érzések lepik el Rose-t amint látja, hogy nic sebeit be vannak kötözve. De azért z agodalom nem múlik el.*
-Azrt majd keress fel valakit, aki jobban ért a gyógyításhoz, neohgy valami bajod legyen belőle a későbbiekben.
*mikor Nic elindul kifele, Rose is szívesen csatlakozna hozzá, de nem igazán tud mit felelni. Szívesen menne ki a levegőre, maradna bent us, egyedül itt nem szeretne tovább lenni.*
-hát kimegyek veled, mert megint borsózik a hátam ettől a helytől. Mint ahogy beléptünk ide. Merre menjünk, merre szeretnél?
*Kérdezi tőle kicsit megkönnyebbülve, és sietősre fogja a lépteit a fiú után, aki elég hamar kitalál a tükrökkel teli teremből, vissza, a kiindulópontjukra.*

Téma: Re: Tükörterem Vas. Jún. 13, 2010 5:34 pm

- Nem csak itt bent. Engem mindenhol balesetek érnek. De... már megszoktam.
*Vonja meg a vállát, majd előhúzza az övébe dugott pálcát, és a kezére irányítja.*
- Ferula!
*Máris körbetekeredik gézzel, és hamarosan a vérzés is eláll. Jó szorosra sikeredik. Viszont ő már kezdi unni a dolgot... Felsóhajt.*
- Na viszont én innen szerintem lelépek! Jössz-maradsz? Nem is olyan izgalmas, mint gondoltam...
*Nyögi csalódottan, és magabiztosan elindul. Ahogy egyre kijjebb érnek, Swinie is úgy élénkül fel. Mintha kicserélték volna. Végül is majom, miért ne lenne élénk? Végül kilép a kijáraton, és tanácstalanul ácsingózik, merre induljon. Igazából felfedezni-valója nem sok van...*

» Tükörterem
» Rejtett tükörterem

Tükörterem

Tükörterem

Similar topics

Similar topics