Erkély

Téma: Erkély Vas. Júl. 12, 2009 4:59 pm

First topic message reminder :

Az elsõ emeleti folyosóról nyílik egy erkély, amin akár öt-hat ember is kényelmesen elfér. Egy öntött vas korlát tartja lényegében fent az ide kitévedõ diákokat és tanárokat, de nem kell aggódni, alatta ki van párnázva mágiával a talaj, ha valaki lepottyanna. Egy üveg tolóajtón át lehet visszajutni a folyosóra.

Téma: Re: Erkély Pént. Máj. 13, 2011 6:30 pm

*A fiú örömmel látja, hogy Lil magába borulása kissé megenyjül, és sikerül egy kicsit támogatólag hatni rá. Ő tényleg nem az a fajta, aki könnyedén megsértődne, és felhúzná az orrát valami miatt. Sokkal egyszerűbb ha megoldja a problémát, és így mindenki jól jár. Remélhetőleg. Szavait komolyan is gondolta, és ehhez is tartja majd a későbbiekben magát.* - Én jól vagyok. Mostanában nincs túl sok izgalmas napom. Vagy olvasgatok, vagy csak sétálgatok a birtokon.. Na igen, a fejem nekem is fájt egész nap, nem is nagyon jöttem ki a szobából. *Széles mosoly terül el az arcán majd folytatja.* Hát így utólag visszatekintve,elég sok baromságot mondtam, és csináltam, de nem igazán ütközött még ez ki a barátoknál. Zavart inkább csak Yan kelthetett volna, vagy esetleg Gev, ha olyan hangulatukban találkoznak velünk. *Nevetve idézi fel a múltat, számára mindez inkább csak egy érdekes hét volt, nem sok vizet zavart, pusztán van min nevetni. Persze mindez nem feltétlenül ilyen egyszerű Lil esetében, mert neki volt kit megbántania.* - Na de nem hiszem hogy ténylegesen bármi komoly nézeteltérést is keltettünk volna. Legalábbis én nem tapasztaltam semmi ilyet utólag sem.

Vendég

*Leereszti a kezét, ahogy Nemir beszélni kezd, és ahogy a fiú a végére ér, fel is tápászkodik. Némiképp erőt ad neki, hogy van, aki támogatja, aki mellette áll ha valami nem úgy jön össze, ahogy azt eltervezte. Talán tényleg jóban lesznek... És nem csak úgy érzi most. Talán tényleg barátok. Elmosolyodik, mikor a fiú a végére ér.* - Köszönöm...ez...sokat jelent nekem. Tényleg... Mert azt is csinálhatnád, hogy nem állsz velem szóba, mert...tényleg szörnyű vagyok. Fogalmam nincs hogy hoztam ezt össze. Minden esetre azt hiszem, ezt egyedül kell megoldanom... *Sóhajt.* - És...veled mi a helyzet? Történt valami érdekes, amióta letelt az egy hét? Tényleg...neked is fájt vasárnap reggel a fejed?! Elég szar érzés volt...mintha fejbevágtak volna egy palacsintasütővel. *Neveti el magát halkan.* - Valaki nem vette rossz néven azt, ami velünk volt? A barátaid mit szóltak? *Próbál beszélgetni, próbálja elterelni a gondolatait... Valamerre, csak el a mostanitól, mert a végén még idegösszeroppanást kap, ha ezt így folytatja.*

Téma: Re: Erkély Pént. Máj. 13, 2011 5:25 pm

*Gondolatai mélyen elmerülnek az emlékekben, miközben figyelmesen hallgatja a lányt. Bizonyára nem lehet egyszerű helyzetben, ezt nem nehéz észrevenni. A szerelem már csak ilyen tud lenni, ha az érzelmek uralmuk alá hajtják az embert. Persze az a bizonyos hét is ez tanúsítja, még ha nem is volt természetes az, ami velük történt. Nemir azóta úgymond rendbe jött, és már régen kiürültek a fejéből annak a rózsaszín világképnek a gondolatai. Már csak egy közeli barátként tekint Lilre, és hallva jelenlegi helyzetét, nem is kíván még inkább belebonyolódni mindebbe, hogy még ő is problémát okozzon.* - Látom eléggé ki vagy most bukva. Ami engem illet felőlem nem kell aggódnod. Én őszintén örülök annak, hogy Yannal sikerült ismét közös hangszínre kerülnötök. A mi kapcsolatunk amúgy sem valós alapokra épült, ezért felesleges komolyan tekinteni rá. Az hogy mit kezdesz majd a jelenlegi helyzettel, már rajtad áll. Én továbbra is barátként tekintek rád, és szívesen segítek bármiben, ha szükséged lenne rám. *Talán ezzel a monológgal le is zárhatja az egészet részéről, és remélhetőleg mindent el is mondott, amit akart. Barátságos, biztató tekintettel fordul Lil felé, és közben egy enyhe mosoly húzódik meg a szája sarkában.*

Vendég

*Az ajtó nyílására összerezzen, s ösztönösen a pálcájáért nyúlna...talán mert éppen belemerült az egyik harc emlékébe, vagy, ki tudja. Ám mikor meglátja, ki az, csak keserűen elmosolyodik.* - Szia. *Köszön rá, majd elfordulva a tájtól, Nemir felé fordítja tekintetét, és az oldalsó korlátnak támaszkodik, amúgy sem volt messze tőle, szóval nem kellett métereket hátrálnia.* - Hogy hogyan? Hát, azt hiszem, hogy azok után... nem lenne fair azt mondanom, hogy jól. *Mosolyodik el. Ő sem érzi magát kényelmetlenül, inkább úgy érzi, valami olyan furcsa viszonyba kerültek, ami más, mint egy egyszerű barátság, hiszen tényleg nem lehetnek titkaik egymás előtt, elvégre egy hétig jártak, és ráadásul...nem a szokásos módon. De mégsem szerelem, hiszen Lil ugyebár Yant szereti, meg, ki tudja, talán nem is illenek egymáshoz.* - Egy hétig a barátnőmnél voltam, Gaeánál, aki ide járt egy darabig... És, tudod... áhh, ez hosszú lesz. Szóval volt az a fiú, akivel az étkezőben közöltem, hogy sosem szerettem. *Itt megáll egy darabig, megköszörüli a torkát.* - Hát iigen, az nem volt teljesen igaz. Szóval csomó ideig jártunk, aztán szakítottunk, mert neki túl sok a dolga... De ez nem jött össze, és ott, Gaeáéknál újra összejöttünk... Meg ugye volt a másik fiú, Gev, akivel szintén nem... *Sóhaj...* - Szóval érted... És most ő valószínűleg utál, Yant úgy megbántottam, ahogy soha nem akarnám... Ráadásul Gevet nem tudom megtalálni, hogy egyáltalán beszélni tudjunk! *Fejezi be végül keserűen, majd lecsúszva az erkély korlátjánál, a földre ül, és arcát a tenyerébe temeti.* - Egy kész borzalom vagyok... *Motyogja a térdeinek.*

Téma: Re: Erkély Pént. Máj. 13, 2011 5:00 pm

*Látszólag céltalanul bandukolgat a kastélyban. Talán keres valamit, vagy csak unalmában sétálgat, mindenesetre nem túl eseménydús a mai nap sem. Egyelőre. Léptei az erkély felé vezérlik. Valójában nincs ott semmi keresnivalója sem, talán csak egy pillantást szeretne vetni a tájra, vagy egyszerűen csak erre vezérlik a léptei. Idő közben régen látott személyek sejlenek fel előtte. Sokakat nem látott már régóta, és éppen ezért is olyan unalmasak a napok. Az erkély felé közeledvén könnyedén észreveszi a lányt, a korlátnál állva. Amint tudatosul is benne, hogy kicsoda is ő valójában, felidéződnek benne az emlékek. Egy különös hét volt csupán, azóta nem látták egymást. Talán éppen itt az ideje. Nemir valójában nem szorong, és nem is érez semmit, ami visszafogná őt a találkozástól. Valójában nem is tehettek semmit a történtek ellen, ezért felesleges lenne elhidegülniük egymástól, még ha a szoros szerelem nem is övezi tovább a baráti kapcsolatukat.* - Szia! *Köszön rá Lilre, amint megáll mellette.* Hogy vagy? *Egyelőre nem kíván belevágni a témába, csak puhatolózik, hogy hogyan is fogadják most őt.*

Vendég

*Az erkélyen áll, mint valami szobor, mozdulatlanul, csak a hajával játszadozik a szellő, a kardigánja ujján kúszik be, de ő nem törődik vele, csak bámul, a birtok felé, a volt Fekete torony helye felé, az egykor a Fehér toronynak helyet adó tisztásra, vagy, csak úgy a látóhatár felé. Látszóval nyugodt, sőt, jobban néz ki, mint két hete: végre tud normálisan aludni... Egy fekete ujjatlan van rajta, fehér kardigán, sötét farmer és fekete balerinacipő. Mint mondtam, látszólag nyugodt...de ez csak a látszat. Ujjai már belezsibbadnak, ahogy szorítja a korlátot, mintha az élete múlna rajta... Régen, nagyon-nagyon régen itt jöttek össze Yannal. Úgy emlékszik rá, mintha egy hete történt volna. Emlékszik minden szóra, minden gondolatára, Yan minden egyes mozdulatára, arra, hogy mit látott a szemében, mert már akkor is képes volt ennyiből megérteni a fiút. Most pedig együtt vannak, és mégsem tökéletes az élet... Azt mondta, sosem hagyja el. Aztán azt, hogy ha újra együtt lesznek, ő lesz a világ legboldogabb embere. Erre mit csinált? Összejött Gevvel, aztán volt ez a dolog Nemirrel, és végül ismét összejött Yannal. Hát csúcs. És ki járt jól? Senki. Gev kerüli őt, Nemirről nem tud semmit, Yannak sem lehet túl kellemes a tudat, hogy Lil más karjába menekült, Lil pedig átéli mindegyikük fájdalmát, plusz lelkiismeret furdalás. Ha Yan is otthagyná, simán levetné magát innen. Ahogy Yan is tervezgette, mikor a villámgömbe eltalálta őt...*

Vendég

-Látod? A látszat néha csal. *Mondja a lány egy mosolyka keretében, majd hallgatni kezdi a lány szavait, mire tekintete szépen lassan visszavándorol a másikra.* -Hm, az én apám örül, ha élve maradok. *Válaszolja a lány, majd amikor meghallja az újabb kérdést csak bólint egyet, aztán a következőre csak felnevet. Szép, kislányos nevetése van a lánynak, kifejezetten kellemes.* -Hát elég régóta, jó pár éve, de volt már közben levágva. *Válaszolja a lány mosolyogva. Hát, igen neki nem kell sokat tanulnia, vagyis mondhatjuk azt, hogy a tanulással sohasem volt baja. Aztán jön az újabb kérdés, mire csak megrázza a fejét.* -Nem, még nem, pedig a barátnőm is onnan jött. Jana. *Mondja a lány egy halovány mosollyal az arcán. Tekintete újra a tájra vetődik és azt nézi egy ideig, természetesen figyel a másikra.* -Rosszat? Nem, dehogyis, csak szakmegbízottként, azért valamennyire ismernem kell a diákokat. *Mondja a lány, nos, hogy tud-e arról, hogy egyszer összetűzésbe került volna egy prefivel? Hát, valószínűleg tud róla, de a lányt nem igazán érdekli. Enikő kijelentésére csak lassan bólint egyet.* -Poontosan. *Mondja a lány, miközben a lábait kezdi el lóbálni. Egész szép, ahogy ott ül, mint valami hercegnő, aki várja a herceget. Ehm...*

//Jégzubbony//

Téma: Re: Erkély Szomb. Máj. 07, 2011 4:18 pm

*Hát, Enikőnek mégiscsak úgy tűnt, hogy Susan rossz kedvű, de mindegy is. Kinek így, kinek úgy. Mikor Susan válaszol a kérdésre, elmosolyodik.*-Pedig úgy tűnt. Viszont akkor jó neked, mert én unatkozom. Vagyis unatkoztam addig, amíg nem jöttél.*Észreveszi azt is, hogy Susannek nagyon hosszú haja van.*-Kérdezhetek valamit? Mennyi idő alatt nőtt meg a hajad?*Kíváncsiskodik. Enikőnek csak a háta közepéig ér, de hosszabbat egyelőre nem is akar. Azzal nem tudna bánni, és órákig semmi kedve fésülködni, mert akkor kelhetne fel korábban.*-Á, ezek? Csak gondoltam, átnézem.*Válaszol, mikor Susan a jegyzeteire néz.*-Szükségem van rá, anyáék kitalálták, ha rossz jegyeket kapok, akkor nyáron is maradnom kell.*Forgatja a szemét.*-Nem mintha bajom lenne az iskolával, csak jó lenne már egy kicsit hazamenni. Jártál már Magyarországon?*Érdeklődik.*-Igen, Enikő vagyok. Csak nem hallottál rólam rosszat?*Vonja fel a szemöldökét. Igaz, hogy egyszer jól összeveszett egy prefektussal, de hát arról csak nem tud a lány, vagy mégis?*-Te meg Susan vagy, az egyik szakmegbízott.*Mondja, bár 90%-ig biztos benne csak, hogy ő az. Látta már egy párszor, de soha nem lehet tudni. Tévedni meg emberi dolog, de attól még kínos.*

//Valószínűleg fagyi//

Vendég

*Hogy a lánynak ne lenne jó kedve? Nos,a mi azt illeti a szőkeségnek nagyon is jó kedve van, megint olyan álmodozó stílusa van...
Zöld szemeivel a távolba réved, valamin nagyon gondolkodik, de hogy min? Nos, az inkább legyen csak az ő kis titka. Mindenesetre a hajával kezd el játszadozni, mely most az ölébe hull. Nagyon hosszú már neki, mint az már az előbb is említve lett neki. Kicsit olyan varázsos kisugárzása van most a lánynak... Aztán a másik lány felül mellé, majd hozzá is szól, mire mosolyogva néz oldalra.* -Nem, nem igazán. *Válaszolja a lány kérdésére, majd amikor megjegyzik, hogy szép a ruhája, akkor csak biccent egyet.* -Köszönöm. *Válaszolja, majd a másik lány jegyzeteire pillant.* -Csak nem tanulsz? *Kérdezi a lány, miközben tekintete újra a távolba réved. Úgy néz, mintha legalábbis délibábot látna, szinte nem is a fákat látja maga előtt, hanem valami mást. Egy pillanat erejéig végigfut rajta a hideg, de aztán megrázza a fejét és újra a szaktársára vándorol a tekintete. Zöld szemeit a másikra veti majd úgy nézi.* -Enikő, igaz? *"Ellenőrzi" a lány nevét, aztán inkább újra csendben marad. Ma úgy látszik kifejezetten csendesnek mondható a lány... Darwin egyébként a lánytól nem messze fekszik összegömbölyödve, közben persze fél füllel hallgatja a lányokat.*

Téma: Re: Erkély Szomb. Máj. 07, 2011 3:51 pm

*Elkezd fel-alá járkálni, mert már annyira unja magát. Most arra gondol, hogy talán mégsem kellett volna idejönnie, mert rengeteget kell tanulni. Többet, mint otthon a mugliiskolában. És ebből elege van. Elővett a táskájából egy füzetet, amibe jegyzetelni szokott az egyik órán. Csak hogy addig is olvasson valamit. Ekkor egy lány, aki nagyon ismerősnek tűnik neki, megjelenik. Nem úgy tűnik, hogy jó kedve lenne.*-Szia.*Viszonozza a köszönést kissé unott hangon, de ez nem Susannek szól, csak már elege van mindenből. Felugrik a lány mellé a korlátra, és ölébe fekteti a könyvet.*-Te is unatkozol?*Kérdezi egy kis idő elteltével.*-Szép a ruhád.*Jegyzi meg egy félmosollyal. Na igen, ő szereti elmondani a véleményét mások öltözékéről. De Susan ruhája tényleg tetszik neki. Na ez sem mondható el túl sok emberről ebben az iskolában. Találkozott itt már érdekes emberekkel.*

Vendég

~OlyannagyonszépezaruhaSusaaan. Köszi.~ *Zajlik egy rövid kis párbeszéd daimonja és gazdija között. Hosszú szőke hajú szépségünk is errefelé járkálgat, jobban mondva, mindenfelé megy. Most éppen a folyosókat rója, az előbb pedig még kinn volt a birtokon. Egyébként meg egy hosszú mályvaszínű ruha van a lányon, mely kellemesen emeli ki a törékeny lányka karcsú alakját. Hosszú szőke haja, pedig már a feneke alá ér... Nagyon megnőtt neki ami azt illeti. Smaragd zöld szemei szépen csillognak, ahogy a folyosó végébe mered. Ki tudja fejében miféle gondolatok keringenek, de hogy mosoly ül az arcán az biztos. Szemét egy pillanatra lehunyja, majd egy sóhaj szakad fel a tüdejéből.* - Darwin...Darwin. *Mondja ki a lélektárs nevét, mire a fossza vigyorog egyet. Már ha egyáltalán tud vigyorogni, inkább csak vicsorog. Szóval lényegre törve a lány az Erkély fel lépdel, ahol megpillant egy lányt. Amikor odaér halkan köszön neki, majd kiül az erkély korlátjára. Nem, nem igen fél tőle, hogy esetleg leesik vagy valami. Régen egész gyakran járt ide, szóval lett volna már alkalma arra, hogy esetleg kiessen vagy valami. Hát, ha eddig nem sikerült neki, akkor talán most sem fog. De aztán ki tudja, elvégre a Nezabar falai között bármi megtörténhet.*

Téma: Re: Erkély Szomb. Máj. 07, 2011 3:26 pm

*Hát, ő sem mindennap megy az Erkély felé. Ez egy kivételes nap, kivételesen rossz idővel, vagyis Enikőnek teljesen rossz a kedve. És persze unatkozik. Most aztán tényleg nem bánná, ha valaki erre járna, még akkor is, ha az illető tetőtől talpig rózsaszínbe lenne öltözve. Rajta hangulatához illő fekete-fehér csíkos felső, fekete farmer, fülében pedig narancssárga fülbevaló. Haja be van göndörítve, és unalmában az egyik tincsét tekergeti. Alig várja, hogy véget érjen ez az iszonyatosan unalmas nap. De addig is jöhetne valaki...*

Téma: Re: Erkély Hétf. Ápr. 11, 2011 3:56 pm

-Engem is zavar, sütnie kéne a napnak és csak egy kicsit kéne lengedeznie a szélnek. Ez így olyan rossz, teljesen elrontja a tavasz hangulatát. Remélem nyáron jó idő lesz.*mondja a lánynak. úgy beszél mintha két idős ember a mai fiatalságról tartana eszmecserét.*
-Nem ismerem az igazgatónőt. Miért kérdezed?*furcsának tartja, hogy ezt a kérdést tette fel neki.*
-És hogy tetszik az iskola?*kérdezi a lánytól, már csak azért is, hogy témát váltsanak most nincs kedve a vezetőségről beszélgetnie, nem is nagyon ismeri a vezetőséget meg nem is érdekli.*

//Fagy//

Téma: Re: Erkély Hétf. Ápr. 11, 2011 2:40 pm

*Charlotte elmélázva figyeli hogyan lézeng néhány diák a birtokon és a szél miként játszadozik a közeli erdő fáinak lombjával. Hirtelen a csendet egy fiú töri meg, aki szintén az erkélyre tévedt. Charlotte kissé megijed és rögtön megfordul. Vörös haja tűzfátyolként koronázza haját.* Üdv! *Köszönti Gwilimet és rögtön meg is nyugszik, hogy csak egy másik diák az. Hogy miért rettent meg ennyire, azt nem lehet tudni... lehet, hogy a lány több titkot őrizget magában, semmint azt tudni lehet?! Van rá esély, hisz ki tudja milyen őrült képzet, vagy áldott jóakarat vezette őt ide, ebbe az iskolába, ahol olyan tanok, doktrinák szállingóznak, amelyekről senki fia még álmodni sem mert volna.* De, valójában zavar kissé a szél. *Felel csendesen Gwilim kérdésére. Egyébként nem mondhatni, hogy visszahúzódó lány, pontosabban akkor nem visszahúzódó, ha már kellőképpen ismeri a közeget, amiben mozog. Egyelőre még új neki minden így nem csoda, ha kissé meg van illetődve.* Nem hiszem, hogy te lenne túl nagy szobalakó. Most érkeztem, két nappal ezelőtt. *Közli Gwilimmel ittlétének idejét. A következő pillanatban valami szöget üt a fejében.* Egyébként ne haragudj, tudnál nekem mondani pár dolgot az igazgatónőről? *Kezd bele egy egészen új témába. Kissé talán meghökkentő. Úgy tűnik tényleg bizonyosságot nyer az, hogy Charlotte nem átlagos lány, sőt talán nem is cél nélkül érkezett az iskolába. Persze az is lehet, hogy pusztán csak jólinformált akar lenni.*

Téma: Re: Erkély Hétf. Ápr. 11, 2011 2:29 pm

*Gwil fehér nadrágjában és fehér konzerv márkájú tornacsukájában, egy fekete színű pulcsiban jött ki, azt hitte, hogy meleg lesz, de sajnos nem így az amúgy is nagyon fázós srác dideregve sétál ki az erkélyre, ahol megpillant egy számára még ismeretlen lánykát. Odalép mögé és köszön neki, nem szereti megilyeszteni, nehogy baj történjen így csak félhangosan, mondhatjuk úgyis, hogy közepes hangerővel üdvözli a hölgyeményt.*
-Szia! Elég hideg idő van, hogy itt állj, nem fázol?*kérdezi tőle mosolyogva.*
-Még nem láttalak itt. Új diák vagy, vagy tényleg én vagyok ennyire lusta, hogy egész nap a szobámba ülök és utána csodálkozok, ha senkit nem ismerek.*mondja a lánynak, mosollyal az arcán.*

Téma: Re: Erkély Hétf. Ápr. 11, 2011 2:18 pm

*Charlotte Aline. A Belsirion szak egyik legújabb tagja, a napokban érkezett meg az iskolába. Látszólag egy egyszerű, közvetlen lány, azonban tudjuk nagyon jól, hogy a felszín alatt egyáltalán nem egyszerű dolgok húzódnak meg. Charlotte gondolatvilága is igen sokrétű és bonyolult. Mindamellett, hogy gyönyörű lány, van elméjének egy olyan szegmense ami szinte odavonza magához a sötétséget, az ismeretlen utáni vágyat. Emellett gazdag érzésvilággal rendelkezik. Mindent összevetve, a belsirionos hölgy egyáltalán nem egyszerű ember, de egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen szerepet szán neki a sors. Egyetlen lehetősége hite és bizalma abban, hogy nem fogja elragadni őt semmiféle nagyobb hatalom és átvészeli azokat az időket és korokat, amikor nagy csaták dúlják majd fel a világot, beleértve a Nezabar birtokát is.... Április dacára nyárias idő köszönti őt, amikor kilép az erkélyre. Nyárias, de szeles, így nem mondhatni, hogy melege lenne, sőt... mintha mindenki belecsöppent volna a tavasz és a nyár násztáncába, amelyben egyszer a tavasz, egyszer pedig a nyár vezeti a másikat. Elgondolkodva lép oda a korláthoz és teszi rá kezeit. Szétnézve a birtokon valami boldogságféle surran át agyán.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 6:55 pm

Én is remélem hogy még összefutunk. Szia. *Majd mosolyog a srácra.* ~hűű magány..már megint.~ *Elszomorodik majd tízperc után ő is bemegy a szobájába és kezed olvasni egy könyvet ami sehogy se megy neki, akármilyen izgalmas, félelmetes vagy másmilyen legyen, nem bír rá figyelni, csak a fiú jár a fejében..* ~érdekes vagyok?! tudom.. de te se vagy semmi..~ *Megfürdik majd elmegy vacsorázni és néha néha ki sétálgat meg áll egy-egy ablaknál, és töpreng a gondolatokon, a szavakon a cselekedeteken.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 6:38 pm

*Alex bólint Emira szavaira, jelezve, hogy megértette a mondandóját. Nem túlzottan érdekli, hogy a lánynak milyen a személyisége, sokkal inkább felkelti az érdeklődését az, hogy druida.* ~Természetmágia... nem utolsó dolog...sőt... az élet misztikuma...~ *Ilyen gondolatokkal telik meg agya, miközben emira is elgondolkodik kettős lényének miértjein. Néhány pillanatig mindketten saját gondolataikba merülve álldogálnak. Mindketten egészen másért vannak itt, egészen mások és egyáltalán, egészen máshogy viszoönyulnak az élethez. Emira még túl tapasztalatlan ahhoz, hogy lássa a Nagy egészet. Alex pedig talán túl ambiciózus, hogy reálisan gondolkodjon. Mindazonáltal mindkettőjüknek megvan az esélye arra, hogy saját teróletükön nagyot alkosson.Most jtt el a pillanat, amikor Alex elmenne már innen. Egyrészt már ő is fázik, másrészt elszállt az idő, más dolga is akad.* Ne haragudj, de azt hiszem én most elmegyek. Érdekes lány vagy, remélem találkozunk még. *Mondja a fiú a lánynak, amjd búcsút int neki, megfordul és sietős léptekkel elhagyja az erkélyt, hogy aztán a kúria elnyelje alakját...*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 6:31 pm

Ahha, auror.. nem vagyok ennyire vérszomjas. vagyis háát, nem..csak ha kihozzák belőlem. *Emira picit mosolyog..* ~még hogy én auror?! jó vicc.~ Druida vagyok. Békés, nyugodt, amíg fel nem bosszantanak, általában csöndes, visszafogott, bár a kezdek megváltozni.. és egyre nagyobb lesz a szám.. vagyis úgy veszem észre.*majd egy kicsikét elpirul, hisz még mindig Emira.. * ~mintha két fél lenne belőlem. a visszafogott szerény kis lány és a magára talált mindig mosolygós nagy szájú(beszélgetős) én. Mintha ellentétek lennének bennem. De vajon csak én vagyok ezzel így?? elég furcsa vagyok az biztos.~ *Kezével megfogja a haját a hajguminál és kiveszi azt. Kicsit beletúr sötét fekete hajába, ,és elteszi a gumit. Hosszú haja leomlik vállára és a rakoncátlan szél belekap és lebegtetni kezdi.* ~a haj sok mindenre jó.. eltakar vagy éppen melegít.~

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 6:20 pm

*Alexet azonban cseppet sem érdekli, hogy a lány miben van, sőt, kifejezetten élvezi, ahogy a lány elkezd fázni. A fiút saját céljai vezérelik, ő nem az a jótékony lovag, aki mindenkin segít, aki mindenkit szeret. Gyakran játszik szerepet, olyan szerepet, amellyel eladja magát, ugyanakkor nem feltétlenül kötődik senkihez és semmihez. Az érzelmek kavalkádja vonul fel benne, de általában ezek közt látja világosan a célt. Bár az is megesik, hogy ezek a kavargó érzések elragadják a fiút.* Hmm... érdekes kérdés. Sok mindenhez értek, remek mágus vagyok. Talán ezért is lettem auror. *Mondja a fiú és másik tipikus jellemzője az önbizalom. Kifejezetten bízik magában és tudja, hogy nagyon sokra fogja vinni. Nem úgy mint apuci, aki bár egy sötét iskola egyik szakjának vezetője, mégis egy Senki.* Meg se merem kérdezni, hogy te milyen mágiához vonzódsz... ilyen sérülésekkel lefogadom, hogy Harcos vagy. *Mondja a fiú és bár nagyon jól tudja, hogy a Harcosok nem sérülnek, vagy ha sérülnek gyorsan regenerálódnak, vagy ha gyorsan regenerálódnak, sokkal erősebbek, semmint, hogy ilyesmi így megviselje őket, mint Emira... inkább csak incselkedik a szavakkal. Játszik picit szaktársával.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 6:11 pm

Oo nagyon jó, csak megfagyok. *mondja Emira egy kis mosollyal. Ugyanis TOPBAN VAN, azaz ujjatlan tapadós felsőruházat. Majd két karjával átöleli magát, hátha nem fázik annyira.* és milyen kasztod van? *kérdezi Emira, hogy ne kínos csöndben álljanak a számára hűvös Erkélyen.* ~Milyen kasztos van?! jesszus, hogy tudtam ilyet kérdezni? hm.. gondolkozzunk milyen témát lehet feldobni egy idegen sráccal aki azt sem tudom, hogy ki soha nem is láttam, és úgy ismert meg hogy, mint aki öngyilkos és megakarja magát ölni, pedig nem! csak amióta elájultam néha kijönnek ezek a karcolások.. ~ *majd szaktársára néz, ahogy beszél.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 5:59 pm

*Alex hitetlenkedve néz Emirára. Nem érti diáktársait, miért ennyire korlátoltak. Annyian lázadnak és akarnak világot váltani, mikor nincs rá semmi szükség. Bár érdekes, hisz ő maga is forrongó lélekkel tekint apjára, Noah Kerphinára, a Naxeldir szak vezetőjére, akivel bevallottan merőben rossz a viszonya. Apuci mégis idehozta, hogy a közelében lehessen, amit Alex nem feltétlenül rosszall, hisz olyan tudásra tehet szert, amiről nem is álmodhat senki és közvetlenül talán a legnagyobb mágusoktól tanulhat.* Te tudod. Végülis remek időtöltés elvérezni. *Mondja a fiú derűs hangon, kissé cinikusan, némi iróniával.*- Viszont akkor gyere, menjünk ki az Erkélyre. Hátha a levegő kicsit helyretesz. Bár, azt nem fogja... *Mondja a fiú és a karcolásokra mutat, majd egy ellentmondást nem tűrő hangon és mivel fizikai ereje jóval meghaladja a lányét, így egy könnyed mozdulattal kitessékeli az Erkélyre, ahol újra föltámad a szél és játszi könnyedséggel kezdi el simogatni a két belsirionos diákot. Őszintén, elég hűvös van idekint.* Egyébként Alex vagyok. Szintén belsirionos. *Mutatkozik be. Vezetéknevét direkt nem mondja, nem annyira büszke rá, hogy ilyen apja van.* Na, jobb itt kint? *Kérdi végül Emirától, mikor már mindketten a korlátba kapaszkodva merednek az estébe.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 5:47 pm

*Nyílik az ajtó...* ~még csak ez hiányzott.. aahj, miért nem fejeződik be ez az egész??~ *Majd az előtte guggoló srác szemébe néz.* Nee, nem megyek az orvosiba, jól vagyok tényleg.. *majd megpróbál felállni. Először térdre, kezével segít, de az ügyetlen kis Emiránk elfelejtette, hogy véres kézzel nem nyúlunk a padlóra..,mivel az is véres lesz.. hát amint felállt nagy nehezen, a véres zsepi tiszta felével feltörölni a véres részt.* öö amúgy szia. Emira Leaving vagyok. Belsis, és te? * Majd a karcolások nyomban eltűnnek a karjairól.* ~ meg őrit ez a dolog. azóta van ez így..~ * majd gyorsan észbe kap, és a srácra néz. A zsebkendőt most a szájához tartja hisz el harapta, hogy ne érezze nagyon a fájdalmat, amit a karcolásokban érzett át.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 5:33 pm

*Alex mivel úgyahogy szemével felmérte a birtok viszonyait, már-már menne el. Egyrészt unatkozik kissé, másrészt van még itt elég hely, ahová elmenjen és megismerkedjen annak mágiájával. Mikor megfordul, csupán annyit lát, hogy egy lány ott térdel az üvegajtó mögött. Nem nagyon hozza lázba a dolog, de legalább akadt társasága és ki tudja, lehet, hogy Emira valamiféle kaland áldozata lett. És ahol van egy kaland, ott van több is. A fiú sietős mozdulatokkal tárja fel az erkélyajtót és állapodik meg Emira előtt. Leguggol mellé, jobb kezét a lány hátára teszi, kicsit előrehajol, próbál szemkontaktust kiépíteni szaktársával (akiről egyébként még nem is tudja, hogy szaktársa).* Mit szólnál hozzá, ha elkísérnélek a Betegszobába, vagy a saját hálódba?! *Kérdi tőle rögtön a közepébe csapva. Nem kertel és amúgy, nem az ő stílusa abajgatni a másikat és kérdezősködni.*

Téma: Re: Erkély Pént. Nov. 12, 2010 5:16 pm

*Emira szétesett nincs jól. Nem az a megszokott Emira akit sokan ismernek. Szomorú. Nagyon szomorú. Azt se tudja mit kezdjen magával. Csak ül a szobájában és néz..nézni a négy falat... kimegy a fürdőszobába és belenéz a tükörbe.* ~te...te átkozott...~ *gondolja,majd megfésülködik és összefogja a haját egy coffba. Egy fekete toppban és egy kék répa naciban lép ki az ajtón. Halkan oson a fekete tornacipőjében. Kint már sötét van.* ~este, csönd és nyugalom.. vajon ma kibe botlok bele?~ *Ballag tovább az árva leányka és egyszer csak az Első emeleti Erkély ajtajához lép.* ~ hm.. ő ki lehet? ~ *majd megfogja a kilincset, de aztán pár másodperc után elengedi..* ~hogy a...~ *fogával a szája szélébe harap és vérezni kezd. Gyorsan jobb kezével a bal kezét megfogván becsukja szemét, és térdre esik a lány. Lehajtott fejjel leül és zsepkendő után kapkod, majd amint kivett egyet a zsebéből hozzá tartja a karcolásokhoz amikből lassan egyre erősebben folydogálni kezd a vér.*