Tanári szoba

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:51

*Nevetve nézi végig a küzdelmet, nyilvánvaló a vándor fölénye, ami végül be is teljesedik, és győzelemmé érik.* - Szép volt. Igen, szerintem is ott lesz a legjobb helye. *Mosolyog Sandrinra, bár hazudna, ha azt állítaná, nem vett volna el egyet. No nem baj, eljön majd az ő ideje is, mikor a vélaélet végéhez közeleg. Egy harapás, amely örök életet ad neki... Biztos benne, hogy vágyainak tárgyát könnyedén megszerezheti.* - Nem tudom, biztos unalmas egy idő után... *Nevet fel zavartan, és Sandrinra pillant.* - Akarod, hogy visszavigyem veled? Amúgy is arrafelé megyek. *Mosolyog a nőre, és elköszön Melodytól. Hátraveti haját, és elindul a kijárat felé.* - Nagyon örvendtem, Rowan. Viszlát, boldog karácsonyt! *Köszön el ő is, és ha minden jól meg, Sandrinnal az oldalán távozik.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:45

*Viháncol egy sort, bár ő mindenen tud nevetgélni. Hát a kolégák tényleg passzívak kissé, talán téli álmukat alusszák, vagy még nem sikerült feloldódni az idegen helyen. Aztán szájtátva nézi végig az átváltozást, és meg is tapsolja a koleginát. Aztán meglesi, hogy mi sül ki a párharcból, de végül nem kell csalódnia, a madárka simán megeszi a kígyó-komát, bár utóbb kiderül, hogy csak ki lett hajítva.* Na ez szép volt Sandrin néni. Én nem tudok átváltozni semmilyen állattá, bár mondjuk nem is hiányzik. Ha át is tudnék, akkor is valami édes-aranyos cicumicu lennék, aki naphosszat csak horpaszt, és ásítozik, aztán meg ha felkel, szépen néz és dörgölőzik. Jaj, vennem kell egy macskát! *sóhajtozik, aztán visszatér a a valóságba, és hevesen bólogat* Ez szuper ötlet, nekik tényleg szükségük lehet rá. Mármint nem nekik, hanem a betegeknek, bár nem tudom, hogy melyik beteg akarna örökké élni. *nevetgél továbbra is.* Ha már te hoztad a ládikót, leszel olyan drága, hogy elviszed az itókákat a gyógyítóknak? Én most kissé macskajajos vagyok, be kell vennem valami gyomorkeserűt, megártott a karácsonyi csokilikőr... *savanyodik el a pofija, aztán kifelé indul* Sziasztok kolégák, boldog karácsonyt. *köszön el integetve, és hamarosan már csak a jázminillatú parfümfelhő emlékeztet rá, hogy itt járt.*

_________________
Kedves pillantású, bájos fiatal hölgyemény. Épp most végezte el a tanárképzőt, bár a jog felé is kacsintgatott. Barátságos, hisz kora miatt nem áll távol a diákoktól, szívesen beszélget, nyitott mindenki felé. Szőke hajkoronája szépen keretezi csinos metszésű arcát. Általában könnyed, lenge, egybe részes ruhákat hord.Különlegessége, hogy halhatatlan, de még nem ért a kardvíváshoz és nem tudja ezt önmagáról.
Kaen el Jericho multija.
Előtörténet

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:33

-Hát persze, megbosszulunk. *Mutatja fel a hüvelykujját, majd figyelmesen nézi a műveletet, azért egy lépést hátálva, nehogy tényleg valami kitörjön onnan, hiszen igazán jól nincs tájékozódva. Aztán meglátja az üvegcséket és a kígyót, no meg a mágikus védelmet.* -Hmm....érdekes egy dolog. *A másik két tanárra néz, de úgy fest, hogy nem igazán vannak a helyzet magaslatán.* -Kollégák, ha ezzel nem tudnak elbánni, akkor mi lesz önökkel élesebb helyzetben? *Csóválja meg a fejét a másik két tanerő felé pillogva, majd végül eszébe jut valami.* -Esetleg... *De előtte még Rowanra pillant.* -Tudja a kaland a lényege az életnek, a nélkül csak naphosszat ülnék a szobámban, és halálra unnám magam. Valami szörnyű lenne! *Mosolyodik el, majd megkezdi az átalakulást. Arca, teste, haja minden változik, és végül pár pillanat múlva egy fehérfejű rétisas áll a földön a nő helyén. Méretes szárnyait széttárja, majd lendületet vesz és felszáll a levegőbe, és végül az egyik szekrényen landol.* ~Hát akkor hajrá, sas vs. kígyó.~ *Elrúgja magát a szekrény tetejéről, majd egy lendületes szárnycsapással iramodik neki a kígyónak. A sasok általában eleve elég jók az efféle támadásokban, remélhetőleg neki is menni fog. Ha meg nem...akkor majd kitalál valamit. Igykeszik könyed szárnycsapásokkal elkapni a kígyót, jól marokra fogni, majd kiröppen az ablakon. Pár pillanat múlva tér vissza a kollégákhoz, láthatóan semmi baja, majd leszáll a földre, és visszaalakul.* -Na azt hiszem ez jól ment, reméljük a kígyónk odakint sem mar meg senkit. *Neveti el magát, majd a ládika elé lép.* -Nos elvisszük a gyógyítóknak? Hátha jól jön nekik majd. *Nem magára gondol, nem szokása, inkább másokra, mint mindig.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:18

*Nem az üggyel kapcsolatban, ő igazából mindennel kapcsolatban kicsit paranoiásabb, félősebb figura. Igen, kicsit eltévedt, de hát egy ilyen iskolában vagy megedződik, vagy... nem.* - Komolyan képes volt egy ilyen legenda miatt lemerülni a mocsár mélyére? *Kérdezi még mindig kissé értetlenül, félredöntött fejjel. Figyeli, ahogy a nő végigtapogatja a ládikát, majd mikor a kulcs előkerül, ő szinte ösztönösen dől kicsit hátrébb, mielőtt rásózzák a kulcsot, vagy valami. De azt végül Melody kapja, így hát hátradőlve, tisztes távolságból figyeli a nyitási folyamatot. Melody szavaira viszont kissé felnevet.* - Persze, persze, megbosszuljuk. *A láda kinyílik, a tartalma láttán pedig a férfi szemöldöke magasra szalad, majd megcsóválja a fejét.* - Nem igazán akad. Sandrin? *Pillant az említett felé, elvégre mégiscsak ő hozta ide a ládát. Ő nem nagyon akar hozzányúlni a kígyóhoz, ahogy említettem, inkább a gyávább típusba tartozik.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:16

*Mikor érzi, ahogy Rowan feszeng, inkább felhagy a dologgal. Majd mikor alvás közben legyengül magától, akkor töri át, nem is emlékezik majd rá.* - Hm, van két ötletem. *Sóhajt, és saját homlokára teszi a kezét. Mentálmágiával elhiteti magával, hogy emberfeletti ereje van, és hogy képes kinyitni a ládát. Vár, amíg érzi a teljes hatást, és mikor ez megtörtént, szétrántja a ládát, ám nem történik semmi. Kilélegzik, és eloszlatja a mentális energiát, majd egy felerősített nyitóbűbájjal próbál hatni az eszközre - ám hasztalanul. A láda elnyeli a mágiáját, mintha elszívná azt, és így még erősebb lenne a védelme.* - Áh, a kulcs... *Kuncog fel halkan, és Melodyra pillant.* - Nehéz ügy, tény... de talán a kockázat ára az, hogy vállaljuk a kígyó veszélyét. Kockáztassunk! *Buzdítja a többieket, és egy csepp mentálmágiával még hatni is próbál a jelenlévőkre, hátha úgy nagyobb a meggyőző ereje.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 20:05

*Szerinte is paranoiás kicsit a fickó, de végülis őt nem zavarja. Meg sem fordult a fejében, hogy a karddal próbálkozzon, csak feszítővasat akart volna szerválni, de lusta érte elmenni.* Hát bűbájok terén nem vagyok túl penge, esetleg összeüthetek egy bájitalt, ami le tudja marni a zárat. De talán Senna ügyesebb bűbájok terén. *bólogat most már ő is. Végighallgatja a mocsaras történetet, aztán elismerően nyelvöltöget.* Váááóóó Barbi, az bizony szép merülés lehetett kolegina, gratulálok. *Csipőre tett kézzel nézegeti, hogy mit művel a természetmágia tanár, aztán csak várja a hatást. És egy kulcs, háh! Majd a mosolygás zavartságra várt csinos pofiján.* Hogy ééén? *Kérdez vissza pironkodva, majd közelebb lép, mártírarccal veszi át a kulcsot.* De aztán megbosszuljatok, ha nem élném túl a küldetést, rendi? *Sóhajt egyet, és legugol a ládikához. Elfordítja a kulcsot, mire egy hangos kattanás hallatszik. A fiatal nő behúzza a fejét, nehogy homlokon találja egy eltévedő nyílcsapda, de végül semmi, csak kitárul a ládika. A tartalma igen különös. Egy tucatnyi életelixírrel teli palack, amit egy kígyó ölel át. Ha hozzáérnek a palackokhoz, a kígyó biztosan támad. A ládika belsején egy latin felirat, ami szabad fordításban ezt jelenti: a kockázat ára. A ládika egyébként arany fénnyel vibrál, ami azt jelenti, hogy mágikusan védett, a kígyót hiába is próbálnák mágiával eltűntetni, vagy megtámadni. A fiatal nő gondterhelten néz a többiekre.* Hát ez nehéz ügy... Van ötletetek?

_________________
Kedves pillantású, bájos fiatal hölgyemény. Épp most végezte el a tanárképzőt, bár a jog felé is kacsintgatott. Barátságos, hisz kora miatt nem áll távol a diákoktól, szívesen beszélget, nyitott mindenki felé. Szőke hajkoronája szépen keretezi csinos metszésű arcát. Általában könnyed, lenge, egybe részes ruhákat hord.Különlegessége, hogy halhatatlan, de még nem ért a kardvíváshoz és nem tudja ezt önmagáról.
Kaen el Jericho multija.
Előtörténet

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 19:46

*Úgy fest, hogy a többieket is érdekli a ládika, bár mintha a férfiú kissé paranoiás lenne az üggyel kapcsolatban, de előfordul. Először Melody felé pillant.* -Talán van ennek egyszerűbb módja is, ön...nem ért a bűbájokhoz? Én abban nem vagyok annyira jó? Valami nyitó varázslat? *Pillant Sennára, ha már a hölgyemény Allidonos szakvezető helyettes.* -Vagy valami hatástalanítás esetleg. Aztán Rowandra pillant.* -Nem, azt nem mondta, csak hogy valami ősi titok rejlik a mocsár mélyén. Hát jó mélyen volt, az egyszer ziher! *Túr a hajába önkéntelenül is, hiszen pár perce meg össze volt állva a jeges hótól, de mostmár azért egy fokkal jobb állapotban van. Aztán közelebb lépdel a ládához, hiszen eddig még igazán meg sem vizsgálta. Óvatosan tapogatja végig, hátha van rajta valami írás, vagy kallantyú, bármi.* -Furcsa, itt az alján... *Mondja, úgy fest, hogy kitapintott valamit, majd szépen megfordítja.* -Jééé, mintha zár lenne, nem? *Nézegeti meg a furcsa szerzetet, és meg is piszkálja, mire egy retesz kattanás hallatszik. A ládika oldalán pedig egy kis résből apró kulcs hullik elő.* -Hű az anyja, mint valami titkos kincses film! *Örül meg a dolognak, majdhogynem össze is csapja maga előtt a kezét. Fel is veszi a kulcsot, amit aztán átadja Melody-nak.* -Esetleg egy próbát? *Nem az, hogy ő nem meri kinyitni, inkább, ha már többen vannak itt, akkor legyen a nyitási folyamat közös élmény.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 19:32

*Felkapja a fejét, mikor hirtelen kivágódik az ajtó, és meglepetten nézi a besétáló nőt, akit szintén nem ismer. De hát... tulajdonképpen alig ismer valakit a tanárok közül. Össze is rezzen, mikor a ládika hirtelen becsapódik előttük az asztalba. Nincsenek kötélből az idegei, és akkor enyhén fogalmaztunk. Ezután hátradől, és értetlenkedve pislogva várja, hogy a nő elmondjon annyit, hogy valamennyire össze tudja rakni a képet. Aztán végül Sennára pillant, majd vissza Sandrin felé.* - Üdvözlöm... Rowan Stanford, elemi harci mágia. Én nem hallottam semmi ilyen legendáról... és mit mondott a szellem, mi van a ládában? *Ráncolja össze a szemöldökét, zavaros neki kicsit a dolog. Kicsit nagyon. Majd még egy tanerő érkezik, aki rögtön sziasztokkal köszön, úgyhogy Rowan is felenged egy kicsit.* - Szervusz. Nem tudom, hallottad-e a nevem... Rowan Stanford. *Ismétli meg újra, Sennának nem mutatkozik be külön, hiszen ő itt volt az elejétől. Majd csak várja, hogy vajon mi van a ládikában.* - Nem biztos, hogy azzal a karddal kéne nekiesni... lehet, hogy előbb varázslattal kellene próbálkozni. *Kissé idegesen igazítja meg a ruháját. Furcsa érzés keríti hatalmába, ahogy Senna a mentális pajzsát igyekszik ledönteni, de ösztönösen védekezik, még ha nem is tudja pontosan, hogy támadják a pajzsot.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 19:25

*Az érkező férfinak, Rowannek biccent, egy kellemes mosollyal. Összecsukja az aktákat, és egymásra teszi őket, mintha valami bűnös dolgot tett volna az imént.* - Magának is hasonlót. Igen, én volnék. Senna Marsine, ha esetleg nem ismerne. Maga fogja tanítani az Elemi Harci Mágiát, jól sejtem, Rowan? *Pillant kellemes mosollyal a férfira. Igazából próbálja meggyengíteni Rowan mentális pajzsát, hogy a múltjához férkőzzön. Ez a diákoknál nem okoz túl nagy agymunkát, ám itt jól meg kell mozgatni magát.* - Mi járatban? *Mosolyog még egyszer a férfira, mikor megérkezik Sandrin. Biccent neki, és bemutatkozik.* - Szép estét, Sandrin. Senna Marsine vagyok, allidonos szakvezető-helyettes és Hangmágia tanár. Milyen vicces ez a monogramegyezés. *Nevet fel halkan, és kicsit csodálkozva pillant rá.* ~Mi baja lehet?~ *Ekkor betoppan a szipi-szupi Melody, a tanárok gyöngye. Biccent neki, és elmosolyodik. Neki is bemutatkozik, és persze köszön is.* - A Kúria valóban nagyon fontos hely volt a múltban, minden és mindenki számára. Lakott itt gróf, véla-közösség... Elég vegyes volt a felhozatal. Nem lepne meg, ha a legenda valóság volna.

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 19:16

*Belibben a nyitott ajtón, mert már messziről hallja a beszélgetést a folyosóról. A tanári szobában ritkán jár, mert általában kong az ürességtől, ugyanis a tanárok az étkezőben eleget találkoznak, főleg a közös étkezésekkor, és mivel neki most nincsen konkrét tárgya, nincs olyan szinten a tanári kötelezettsége, hogy aktákat nézegessen. De ez a mostani beszélgetés felkelti az érdeklődését, és közelebb sétál. A hölgyemény egy ibolya színű blúzt, és egy félhosszú szoknyát visel, ami alól kivillannak formás térdei. A hátára csatolva a Toledo Salamanca. Bár kicsit fura így az egyensúly, már lassan második éve tudja magáról, hogy halhatatlan, ezért hát a fegyver az életének minden napi része lett. Beljebb lép a tanáriba, és könnyeden elmosolyodik, amikor megpillantja a három tanár kolegát.* Sziasztok, Melody Grey-Kingston vagyok. Azt hiszem még nem találkoztunk, de nem is baj, imádok ismerkedni. *kuncog egy picit vidáman, és mivel nem tudja, hogy kezet nyújtson-e, zavartan elkezd babrálni csigákban leomló tincseivel.* Véletlenül hallottam az imént mesélt történetedet, és izgalmasan hangzik. Ki akarod nyitni ezt a ládikát? Mert ha már elhoztad, akkor engem érdekel, hogy mi van benne. *Aztán látja, hogy Sandrin nem igazán kezd neki, ő meg a kardját nem akarja erre kockáztatni, ezért csak válvonogat.* Kéne valami feszítővas a gondnoktól, vagy nem is tudom, biztosan védi valami mágikus kallantyú belülről. Lányok, és uram?

_________________
Kedves pillantású, bájos fiatal hölgyemény. Épp most végezte el a tanárképzőt, bár a jog felé is kacsintgatott. Barátságos, hisz kora miatt nem áll távol a diákoktól, szívesen beszélget, nyitott mindenki felé. Szőke hajkoronája szépen keretezi csinos metszésű arcát. Általában könnyed, lenge, egybe részes ruhákat hord.Különlegessége, hogy halhatatlan, de még nem ért a kardvíváshoz és nem tudja ezt önmagáról.
Kaen el Jericho multija.
Előtörténet

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 19:05

*Nagy hirtelenséggel vágódik ki az ajtón, amin egy eléggé csapzott hölgyemény lépked be. A haja kissé csatakos, néhol még hódarabok vannak belefagyva. A ruhája több helyen is sáros, és a nadrágja aljából szó szerint csöpög a víz, annak ellenére is, hogy vastag, bőr csizmában van, ami majdnem lábközépig ér, és csak innen indul a nadrág. Felül egy sötét barna téli kabátot visel, szintén elég vastag anyagból, úgy fest, hogy nem a mindenféle mágiák híve. A kezében pedig egy nehéznek tűnő vas ládika van, melyet érkezése lendületével le is dob az asztalra épp Senna elé, így a nő is kap a ládán lévő sárból egy keveset, épp az arcára.* -Jajj elnézést, de ez...ez... *Próbálja kifújni a levegőt, és újra rendesen lélegezni, ami nem könnyű, láthatóan eléggé liheg. Aztán veszi észre a másik kollégát is, végülis még egyiküket sem ismeri.* -Jajj, be sem mutatkoztam, Sandrin Mirell, természetmágia tanár, örvendek...és elnézést. *Pillant egy gyors mosollyal Sennára, majd elő a pálca, és egy könnyend mozdulattal tisztává varázsolja magát.* -Így mégis csak jobb. *Aztán lehuppan az asztal melletti egyik székbe és a vas ládikára pillant.* -El nem fogják hinni nekem, hol találtam. Mondta az a szellem, de nem hittem neki...aztán közben mégis így volt. Hihetetlen! *Eléggé zavarosan beszél, a többiek nagy eséllyel nem sokat érthetlen belőle.* -Valami régi legendáról beszélt, hogy még a kúria előző ura valami titkos ládikát dobott a mocsárba, talán ez lehet az. *Újra a ládára pillant, de még nincs energiája kinyitni, vagy megpróbálni kinyitni. A többiekre pillant, vajon ők hallottak-e már a legendáról.*

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 18:53

~ Rowan, állj már meg, állj meg, mondom csúszik és el fogsz e... ~ *Puff.* ~ ...sni. Én szóltam. ~ *A fiatal tanárúr lemondó sóhajjal tápászkodik fel a földről, fájós hátát tapogatva, majd hajolgat, és összeszedi az elejtett könyveket, figyelve, hogy ne csússzon el még egyszer a vizes padlón. A feketepárduc tüntetően kerüli ki és megy el mellette, majd áll meg a tanári szoba ajtaja előtt.* - Utálom a telet... a hó leolvad a cipőkről a földre... *Morog maga elé, miközben előveszi a pálcáját, könnyedén eltünteti a tócsát, majd nyújtózik, és benyit a tanári szobába. Kollégáját észrevéve megtorpan, és nyel egyet, majd mintha halványan el is pirulna. Azért mégiscsak egy igen gyönyörű kolléganőbe fut bele így hirtelen.* - Öhm... szép estét. *Kissé megköszörüli a torkát, majd beljebb oldalazik, és helyet foglal valahol az asztalnál, Sennával szemben, a könyveket letéve maga elé.* - Ön... az Allidon szakvezetőhelyettese, nemde?

Téma: Re: Tanári szoba Kedd. 22 Dec. 2009, 18:44

*Már egy ideje itt található a véla nő, aki épp néhány diákjának aktáját olvasgatja, egy kényelmes székben. Vanessa Mantova, Jack Darkfield, Nicolas Demerest, Ariana Ravenwood, Christopher Strife, Báthory Marijana, Avril Sheila Roseberg, Elisaveta Mira, Pierre Bontavier. Mindegyik aktát olvasgatja, hiszen róluk még keveset tud. Ugyan többségük ott volt a bálon, nem tudott koncentráltan a múltukba tekinteni, pedig szereti ismerni a diákjait - és a diákok vezetőségét.* - Félvér, aranyvér, sárvér. Itt aztán minden keveredik, ezt már szeretem! *Kuncog fel, miközben a mindenféle adatokkal tarkított lapokat olvasgatva. De nem talál túl sok izgalmasat, az itteni történetük biztosan másutt van feljegyezve. De azt mindenki aurájából érezte, hogy nem hétköznapi diákok járják az iskolát... távolról sem. Ezüstös ruhát visel, egy kisebb pulóverrel együtt.*

*Vagy ha valaki látja mondjuk dalmágia órán, és órán kívül. Márpedig ilyen diák lesz, egy minimum... és az biztos, hogy Seth tőle nem fog könnyen megszabadulni. Viszont a néven gondolkozik; nem is igazán azért, hogy a férfi "kíváncsiságát" kielégíthesse, inkább saját magát zavarja memóriája gyengesége, és hogy nem tudja felidézni a Reynolds nevű nő keresztnevét. A szavakra sem szól semmit, csak biccent, majd a férfi távozni készül.* - Persze, menjen csak, késő van... Lassan már korán. Jó éjt, avagy szép hajnalt. *Seth már messze jár, de Linnet még csak ül, és maga elé néz. Gondolkozik, a memóriáját tornásztatja, majd hirtelen csettint, és kibukik belőle a név.* - Amaya Reynolds...! *Elégedetten mosolyodik el, majd megcsóválja a fejét, és feláll. Kissé megigazítja a ruháját, majd kilép a folyosóra, és elindul a szobája felé.*

*Hát igen, de talán Linnet egyszer rájön, hogy Seth mindenkivel ilyen. Vagy nem. Nem mintha Seth-et érdekelné. Olyasvalaki fog meglepődni, ha esetleg látnák őt mind Bájitaltan, mind Dalmágia órán... mert alighanem teljesen más lesz. Sőt. Biztos.* ~Húga... rövid barna haj... Ne láss rémeket, nem kapcsolódik mindenki mindenkihez. De a név... És? Ne agyalj ennyit.~ *A kijavításra csak jobb kézzel kisöpri szeméből fekete tincseit, miközben bal szemére kicsit bekancsít.* - Attól, hogy megtanítja nekik, nem biztos, hogy fogják használni. Ez minden tantárgyra igaz. Szóval akár simán taníthatnék Bájitalok Használatát is. *Mondja közönyös hangján, majd elindul az ajtó felé, bal lábát kicsit húzva.* - De későre jár, nyugovóra térek. Jó éjszakát és jó munkát. *Köszön érdektelen hangon, jobb kézzel lekapja a fogasról a bőrkabátját, majd távozik a lakosztálya felé.*

*Nem mondhatni, hogy a közöny túlzottan zavarná; az viszont igen, hogy nem tudja, mivel érdemelte ki. Ezért ő is magába fordul kissé; így biztosan nem fog nyitni túlzottan a férfi felé. Viszont az mégis visszakérdez, így eltöpreng.* - Nem emlékszem pontosan... Most valahogy csak az rémlik, hogy volt egy húga, egy igazán kedves kislány, rövid, barna hajjal... De hogy a nőt hogy hívták... Valahogy csak a Reynolds maradt meg, az annyira szépen csengett, és egy aranyfolyó jelent meg a lelki szemeim előtt, magam sem tudom, miért. *Aztán a következő szavak kiragadják a merengésből, és megrázza a fejét.* - Használata. Nem mindegy, hogy mi a harmadik szó... Hogy a diákok védekezni tanulnak meg a sötét varázslatok ellen... Hogy megismerik őket... Vagy hogy arra vannak tanítva, hogy használják.

*Megszokott? Így is lehet fogalmazni. Beidegződés... bár alighanem ez a jobb szó. Igen, beidegződés. Elszigetelődés... egyre jobb szavak. Hallgatja a nő szavait, és közönyösen fordul ismét az ablak felé.* - Valóban? Érdekes. És neki mi volt a keresztneve? *Kérdezi közönyös, minden érdeklődéstől mentes hangon. Voltaképp csak azért kérdez vissza, mert... van egy húga, aki nem hagyja békén, na.* - Hozzám az ön tárgyai közül talán a sötét varázslatok ismerete illene egyedül. A lélektan nem azén műfajom. ~Elég nekem a saját lelkemmel törődni...~ *Fut végig az agyán a gondolat. Beszéd közben egy pillanatra se veszi ki a szájából a cigarettát, úgy néz ki továbbra is az ablakon.*

*Nem tudja, hogy a közönyösség nem neki szól, hanem a Seth-től megszokott stílus; de elfogadja. Ő nem olyan, mint... khm... egyesek, és nem harcol azért, hogy érzelmet csikarjon ki a férfiból, és hogy csakazértis jóban legyen vele. Különben is, minek legyen vele jóban? Csak kollégák, és még csak nem is ugyanazon a tantárgyon.* - Reynolds. Kimondottan szép neve van. Tudja, mielőtt az iskolába jöttem, körülbelül egy hetet neszebari ismerősömnél töltöttem, ott ismerkedtem meg egy nővel, akinek ugyanez volt a vezetékneve, már neki is megjegyeztem, hogy kimondottan szépnek tartom. A Seth pedig... Egyáltalán nem ismerem magát, de így első ránézésre... Úgy érzem, mintha illene magához. *A rövid névelemzés után a tantárgyakra ugrik; ezeket is kissé elgondolkozva elemezi ki.* - Bájitaltan és dalmágia... Nem egy összeillő páros, az egyszer biztos... De hozzám egyik sem áll túlzottan közel. Énekhangom nincs, épeszű ember pedig távol tart engem a bájitaloktól.

*Csak áll ott némán, nézi az éjszakai birtokot... majd nyílik az ajtó. Nem fordul meg, csak bal keze rándul meg, bár ennek az érkezőhöz nem sok köze. A tükröződő ablaküvegben személi a nőt, aki belépett. Egy darabig nem rezdül egyáltalán, már a keze sem, majd közönyös hangon megszólal.* - Jó estét. Igen, új vagyok még. *Válaszol tömören. Valóban, elég új, pár órája pakolt be a lakosztályába. Végül megfordul, kifejezéstelen, rezzenéstelen tekintettel nézve a nőre, majd csak jobb kezét használva cigarettát vesz elő, szájába veszi, öngyújtó, rágyújt. Eddig bírta nikotin nélkül, még nem tudja, az óráit hogy fogja kibírni.* - Seth Reynolds. Bájitaltan és kis mértékben Dalmágia. *Hangja közönyös, nmtörődöm, most figyelmen kívül hagyja a sajnálkozó hangot a fejében, hogy "miért csak kis mértékben...?"*

*Újra nyílik az ajtó. Már igen késő van, de hát tanárokra nem vonatkozik a kijárási tilalom, így az ifjú sötét varázslatok használata tanárnő könnyedén sétál be a tanári szobába. Ettől függetlenül meglepődik, mikor azt nem üresen találja; ez rövid időre az arcára is kiül, de aztán már komoly arccal köszörüli meg a torkát kissé, majd ha az ablakban álló Seth megfordul, akkor biccent felé.* - Üdvözlöm. Ön is új tanár, vagy már régóta itt van? Én csak pár napja érkeztem, ezért nem tudhatom, kik járnak hasonló cipőben, és kik a veteránok... *Mintha halvány mosolyra is húzná a száját, de aztán ellöki magát az ajtófélfától, és beljebb lép, becsukva maga mögött az ajtót. Leül az egyik székre, persze nem a zászlók alá, majd a férfire pillant, a válaszát várva, de a nevét még hozzáteszi.* - Linnet Parker, sötét varázslatok használata, és kis mértékben harcművészet lélektana.

*Lassan kinyílik a tanári szoba ajtaja, és egy férfi lépdel be. Bokáig érő, végig begombolt fekete bőrkabátot visel, mint akit egyáltalán nem is zavar a hőség. Fekete haja félig-meddig az arcába lóg, de szürke szemeit nem tagadja. Szájában cigaretta lóg, amiből furcsa illat száll fel. Először kellemetlen, mint egy átlagos cigaretta, de ha az ember kibírja a társaságában, akár még kellemessé is válhat.* ~Oltsd már el... most már tanár vagy példát kell mutatnod...~ *Nagy levegőt vesz, de nem rezzen arcizma sem. Beljebb lép a tanáriba, bal lábát alig észrevehetően húzza maga után. Jobb kézzel bezárja az ajtót, cigarettájához nyúl, még egyet beleszív, és elnyomja a hamutartóban. Majd fürge mozdulatokkal leveszi magáról bőrkabátját, de továbbra is csak jobb kezét használja. A kabátot felakasztja egy fogasra, majd az egyik ablakhoz sétál. Hosszú fekete nadrág, és fekete ing... nem meglepő. Bal keze párszor megrándul, de oda sem figyel, csak néz ki, az udvar felé...*

-Természetesen önnek adom ha kéri az órát. *mondja mosoly nélkül. Ő nem az a világ legmosolygósabb tanárnője hanem inkább titkozatos. Tudja hogy kollégája már tudja hogy mitől tart. De tovább nem engedi elmélyébe behatolni tehát védekezik. Nem engedi meg senkinek hogy a lelke méylére nézzen. Igaz, hogy nagyon nagy bárotság kell. De ha a diákoknak van bátorságuk? mondjuk nem nagyon tudnának belenézni egy tanár fejébe, főleg ha Bűbájtantanár. Mert azok jól védekeznek. De semis em lehetetlen. És ezzel sajnos Thalia teljesen tisztában van. Nagyonis. Majd a neveket vési a fejébe.* -Értem. Majd megismerem őket. Gondolom. *majd Daisy a koncentráció hozza szóba. Hát Thalia ismeri ezt a szót nagyon is. De néha még az sem hat. Nagy dolgok legyőzésére. Sajnos nem...* -Az aurorságot én is fontolgattam még iskolás koromban. Csak aztán letettem róla. *mondja hiszen ő tudja miér tett le róla. Nem akart másoknak fájdalmat okozni. És ezt csak őt udja hogy miért nem lett az igazán.* -Bizony sok. De azt el kell ismerni hogy a tanárok is érdekesen kell leadják az órákat. Tele érdekességekkel és titkokkal. Az emberek szeretik a titkokat. Általában. *mondja a tanárnő mondataira.* -A jósmágia is eléggé ködös mágiaág. Érdekes. Sok titkot relyt...*mondja. Erről is tud egyet s mást. Sajnos. De mostmár Daisy menni készül.* -Én is örültem Daisy! Viszlát! *mondja és hátadől a székben. Kezébe veszi a könyvet és olvasni kezd.*

-Hasznos. Nagyon is. Jól gondolja, nagyon is. És gondolom ebben akkor meg is egyeztünk.* jelentette ki, egy titokzatos mosoly kíséretében. No igen, imádta az elme befolyásolását. Na jó, még egy icipici gondolatolvasás. Mitől tart a kolléga? Gyermekkor? Furcsa. Nem mintha neki szép gyermekkora lett volna, de lehet védekezni, épp ezért hasznos ez a bűbáj. Főleg, diákok ellen. Tőlük nem kell félni, nagy bátorság kell annak is, amelyik egy tanár agyában mer kutatni. Nagyon nagy.*- Igen, Black okos kis boszorkány. Bátor, magabiztos, makacs. *~Mint én.~* tette hozzá gondolatban, mivel tényleg megtetszett neki a kis boszorka, a tudásvágyával együtt.*- Angelina Mary Black, ha jól emlékszem, Eramir. A másik meg Edward Freeze, Allidon.* mondta, az évfolyamokat nem tette hozzá, hiszen egyszer már elmondta. Mintha.*- Illúziómélyedés. Tükörkép. Teleport. Mind nagyon érdekes dolgok, a diákok egyre közelebb kerülnek az illúziómágiához, magtanulnak koncentrálni, és azt is, hogy koncentráció nélkül szinte minden lehetetlen.*- Bájital, bűbáj, mind szép és jó dolog. Engem , hogy őszintén bevalljam, az aurormágia érdekel a legjobban, nem hiába voltam auror, mielőtt idekerültem volna. No meg a harcművészet lélektana. A lényeg, hogy sok érdekes tantárgy vár az ide érkező diákokra.* mondta halkan, majd visszagondolt a régi évekre. Milyen szép volt.*- Ahogy említettem, az aurormágia után kutakodok, bár a jósmágia is érdekel.* jelentette ki, majd hirtelen fel is állt.*- Nos, örültem, Thalia, majd még összefutunk. Biztos vagyok benne.* közölte sejtelmesen, majd mosolygott még egyet, és lassan kisétált a teremből, persze csak azután, miután kollégája reagált mondataira.*

*Hát igen. Mondjuk az biztos hogy ha nem lenne ilyen jó az iskola akkor Thalia nem keresne itt semmit. Ő kizárólag jó iskolákba szokott tanitani. Ahol akarnak is tanulni a diákok. Semmi érteleme nincs egy nagytudású boszorkányt egy kis kóverájba bedobni hogy atnitson ezer gyereket melyből ötvenen tanulni is hajlandók. Lehet hogy Daisy többet tud mint ő de ez egyáltalán nem biztos. Nem simerik még őt itt az iskolában. Egyáltalán nem. Nem is nagyon lehet kiismerni.* -Természetesen nem árt. Szerintem is hasznos. Gondolom szeretné azt az órát kapni ahol a legilimenciát kell megismertetni a diákokkal. *mondja. Persze tudja is. Azért még egy kicsitkét olvasott a tanárnő gondolataiban. Viszont ő nem nagyon szeretné. Mindig is félt kicsit ettől. Igaz jól tudta de nem nagyon szerette ha a fejében kutatnak. És más fejében is csak éppen egy keveset olvasott. Tartott attól hogy valaki megtudja a gyermekkora történéseit. Az eléggé...sötét.*-Hm...ha még fel is keresik a tanárokat akkor biztosan akarnak tanulni. Remélem én is megismerkedek vele. Mi a teljes neve? *kérid meg a kollégáját. Bizony szeretne találkozni az iylen diákokkal.* -Freeze...hm...hát majd vele is megismerkedek...talán. *mondja majd áttérnek a tananyagra ismét.*-Na igen. És az Illuziómélyedés. Érdekesdolgok. Habár nem tudom a diákok hogyan fognak viszonyulni hozzá. *vélekedik. Majd az olvasás jön szóba. Titokzatosan elmosolyodik. Majd a fekete boritású könyvet kinyitja. Abban rengeteg varázslat és bájitalok meg ilyesmik vannak.* -Érdekelnek a bájitalok is. Néha szoktam a könyvekben nézelődni. Persze a bűbájok érdekelnek a legjobban. *Na meg a sötét varázslatok is érdeklik de a bűbájok mindenek felett.* -És ön mit szokott lapozgatni? *kérid meg kollégáját.*

*A kijelentésre sejtelmesen elmosolyodik, miközben lassan bólint egyet. *- Köszönöm.* mondta, a gondolati megjegyzést azonban elkapta. Jól van, nem is kételkedett benne, hogy kollégája semmit sem tud, hisz ide csak olyanokat vesznek fel, akik megérdemlik, akiknek van elég tudás a tarsojukban, tudnásvágy. Mivel, egy olyan ember, boszorkány sincs, aki mindent tud. Oktass és okulj.*- Igen, ahogy látom, maga is tud egyet s mást a legilimenciával kapcsolatosan. Hasznos dolog, nem árt, főleg, ha nem tudja, kivel állt szóba, ha nem ismeri az illetőt.* mondta, majd kissé eltűnődött. Jól van, most abbahagyja a gondolatolvasást, ezért tudja, hogy mi illik.*- Igen, bár ahogy hallottam, sok ügyes diák jár ide, csak ugy-e ők most már másod -; vagy harmadévesek. De jönnek majd újak is. A diákok... Na igen, találkoztam már párral. Egy eramires diák felkeresett a minap a lakosztályomban. Okos kislány, Black. Másodikos lesz. No meg beosztottam egy újonnan érkező diákot, Frezee-t. Ügyes fiúcska, bár a barátnője nem a legudvariasabb, de ezen még lehet javítani.* mondta, miközben megjelentek előtte az események.*- Tanmenet. Igen, szerintem is ügyesen van összeállítva. Kicsit bevezethetjük a diákokat a másodéves tantárgyaba, az illúziómágiához, no meg az elme befolyásolása, elmevédelem, szóval a legilimencia. Tetszik.* szögezte le a témát, majd kollégája könyvére pislogott.*- Mit olvas?* kérdezte érdeklődve, felhúzott szemöldökkel.*

» Tanári
» 101-es szoba
» Chat Szoba
» Chat szoba
» Xavier Iskola tanári kar

Tanári szoba

Tanári szoba

Similar topics

Similar topics