Tigris cápa háló

Téma: Tigris cápa háló Vas. Júl. 12, 2009 6:46 pm

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4. Jared Novarro

A szoba lakói - bal oldal:
1.
2.
3. Hikaru Tudor Patrik
4. Vaszilij Potrevszkij

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Tigris cápa háló Csüt. Máj. 20, 2010 9:11 pm

*Csak tartja a fiút, miközben lassan, finoman simít végig annak hátán. Agyában mindenféle dolog kavarog jelenleg, mint szinte mindig az elmúlt időszakban, de ez a hír, hogy Jana szakított vele.. Ez felvet némi új gondolatot. Hogy gondot-e, az már egy teljesen másik kérdés. De az bizonyos, hogy, mivel Jana nincs itt, ezért Jacknek muszáj maradnia, mert jelenleg a fiú mellett nem áll senki. Mint a mellékelt ábra is mutatja. Jack arcán halvány mosoly suhan át, miközben felemeli a fejét, és egyik kezével letöröl néhány könnycseppet a fiú arcáról, majd ismét megszólal, halkan suttogva.* -Hey puppy, I'm here. And for a while, I stay. Okay? *igyekszik belenézni a fiú szemeibe, miközben egyik kezével még mindig tartja, aztán csak átöleli, és marad, marad itt, Odron nagy bánatára, aki persze egész éjszaka lehet ébren, és figyelhet, hogy mikor, meg ki fog erre járni.* -And now, if you're better a bit, soon we have to sleep. It will help you. But only if you're better. *súgja még a fiúnak, mert tényleg nem lenne jó, ha egész éjszaka fent lenne. Majd, ha szépen lassan lenyugodott valamennyire..*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Chris pedig csak szorítja, szorítja magához görcsösen Jacket, zokogva. Hogy mit szeretne? Azt, hogy Jack vele legyen, vele maradjon, ne menjen el, ne csak az éjjel, hanem úgy anblokk ne menjen el, ne hagyja őt magára... szóval sok mindent szeretne. Momentán azt, hogy legyen ott mellette valaki. Elsősorban persze Jack, mert... mindig is ő volt neki az első a rangsorban. Hogy erre ment volna rá a Janával való kapcsolata? Tény, és való, de eszébe sem jutna Jacket hibáztatni. Meg sem fordul a fejében. Ha valakit itt hibáztat, az önmaga... kétszeresen, sőt, háromszorosan. Jack kérdésére bólogatni kezd, kicsit csitult sírással, de hangja továbbra is el-elcsuklik.* - Yes, please... stay the night... please... *Suttogja, továbbra is ölelve magához szorosan Jacket, bár már annyira talán nem görcsösen. Elvégre itt van.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Csüt. Máj. 20, 2010 8:58 pm

*Amikor az ajtó kinyílik, akkor Jack feljebb tápászkodik, félig térdel, mintha felállni készülne, amikor hirtelen egy zokogó Chris zuhan a nyakába, és hangos zokogásba vált át az eddig néma egéritatásból. Jack söztönösen szorítja magához erősen a fiút, és nem, esze ágában sincsen elengedni. Lilith felé pillant, mint egy kérdőn, hiszen chris biztosan nem fog így megszólalni, aztán, amikor választ kap, akkor csak hidegen megvillannak a szemeit, ezzel jelzi, hogy értette a dolgokat. Erősen szorítja magához Christ egyik kezével, a másikkal finoman, lassan simogatni kezdi a hátát, mint egy nyugtatásképpen.* -Ssshh.. Sírj csak, sírd ki magad. Jobb lesz, ha ez kijön. Utána könnyebb lesz valamivel. Ittmaradjak? *ostoba kérdés, a kérdés inkább annak szól, hogy virrasszon-e egy egész éjszakát, estét a fiúval, amire persze Jack szívében és fejében egyértelmű igen a válasz, de nem tudja, mennyire és mit szeretne most a fiú, bár az erős kapaszkodás sokmindenre utal és sokmindent megmagyaráz, sokra válaszol szavak nélkül, hiszen Jack nem is vár szavakat.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Csak ül, térdeit felhúzva, Lilithet ölelve, némán zokogva... a kutya viszont megmozgatja a füleit, ahogy felpislog, és megérzi az ismerős szagokat. Aztán jönnek a hangok, mire Chris is lassan fölemeli könnyáztatta arcát. Elengedi Lilithet, a daimón leugrik, Chris pedig feltérdel, megfordul, kinyitja az ajtót, és azzal a lendülettel gyakorlatilag Jack nyakába borul, szorosan ölelve magához a fiút, szorosan, el nem engedve, zokogva. Most már a zokogás hangossá fordul, ahogy kapaszkodik belé, csüng Jacken, nem akarja elengedni, Lilith pedig csak felnéz Jackre bús szemeivel.* Szakított Janával. *Két halk szó hagyja csak el a spániel száját, Chris pedig csak kapaszkodik Jackbe, és nem, nem hajlandó elengedni.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Csüt. Máj. 20, 2010 8:45 pm

~A rohadt életbe Jack! Ha így folytatod, fix, hogy rajtakapnak! De rossz előérzetem van, vagy utóérzetem, vagy a fene se tudja.. Nem vagy se jós, se látnok! De attól még megérzéseim lehetnek, nem? Ha e miatt kap el egy őrdémon, akkor már csak fájdalomérzeted lesz, vagy talán az se.~ *sújtat az ocelot gondolatban, mire Jack csak leinti, miközben halkan kattogtat valamit a zárral, egy kicsit mahinál, és megjelenika jól ismert, csuklyás alak, maga mögött betéve az ajtót, szája halakn rebegi a varázsszavakat, a pálca meg sebesen forog a kezében. Szemeit az ocelotra villantja.* ~Te inkbáb fedezz.~ *és ezzel lezártnak tekinti a vitát, megindulván a szobában. Az ocelot csak halkan morogva biccent, és letelepedik megfigyelő pozícióba. Jack néhány újabb mormogás után egy szép kis csillámló nyomot követve indul meg a fürdőszobaajtó felé, ami előtt megáll, fülét az ajtóra tapasztja, és pár pillanatig némán hallgatózik. Csak valami zihálást, és zütykölődést hall,ami az ajtónak ütődik, ezért nem nyit be, beteleportálni meg nem mer, nehogy a fiút megijessze, ezért csak lecsúszik a földre, leguggol, és halkan suttogni kezd.* -Psszt.. Hey, puppy! Az egerek lassa megfulladnak annyit itatod őket. Beengedsz? *csak tippel, hogy a fiú sír, és ha sír is, akkor sem igen tudja, hogy miért lehet, de a rázkódást nem éppen hiszi egyszerű traumás sokknak, meg akkor erősebb is lenne. Tippel, miközben reménykedik, hogy a fiú mégsem sír, és nem történt semmi baj. De nem ennyire naív. Tudja hogy valami nincs rendben.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Csak a szemeit forgatja, és a saját ágya felé indul, de ekkor Chris szemei kipattannak, így csak visszafordul.* - Az ember folyton változik, főleg, ha ennyi külső behatás éri. Ez ellen elég keveset lehet tenni. *Visszalépdel Chrishez, leül mellé, és finoman magához vonja a fiút, hogy átölelje. Igazából fogalma sincs, mit mondjon... Ő nem tud Samantha terhességéről, Jack elmenéséről, és ebbe az egész Jack-Samantha dologba sem mászik bele annyira, mint Chris. Aztán a Faith-es tippre felnyög.* - Kivándorlok Afrikába. Vagy nem... Inkább Amerikába, az mégiscsak jobb hely. Las Vegas, Los Angeles, Kalifornia, jövök! *Mondja kicsit irónikusan, majd még egyszer végigsimít Chris hátán, aztán eltolja magától.* - Na gyere, lassan készüljünk össze, és irány az óra. *Összepakolja a cuccait, majd megvárja Christ, és ha az megy, akkor vele együtt lesétál Hangmágiára. Ha meg nem, akkor nélküle.*

Vendég

*Kerek szemekkel néz fel Lawrence-re, majd lesüti a szemeit.* - Én... nem akarok változni. Én... nem tiltok neked semmit, ha változni akarsz, változz... *Becsukja a szemeit, majd hirtelen kipattannak, és megvillanó barna szemekkel néz fel Lawrence-re.* - Szerinted jókedvemből változok? *Csattan fel, majd becsukja a szemeit, és lehajtja a fejét.* - Bo... bocsáss meg. Én... *Felemeli a két kezét, azokba temetve az arcát.* - Sok ez nekem. Nem tudom... meddig bírom ezt az egészet. *Mondja halkan. Jack elmegy. Samantha terhes Jacktől. És nem, a Jana hajában lévő csíkok se kerülték el a figyelmét. Annyira szeretne segíteni a lánynak, de... addig nem tud, amíg önmagát nem teszi rendbe... valahogy.* - Nem akarok változni. *Mondja halkan, majd leereszti a kezeit. Faithre csak vállat von.* - Mittomén. Katonai diktatúrává változtatni Nagy-Britanniát. *A kérdésre meg csak abbahagyja a dúdolást, és énekelni kezd.* - My name is Death, and the end is near... *Mosolyogva felnéz Lawrence-re.* - Mindig is szerettem az ilyen kísérteties számokat. *Mosolyog, majd még egy sort énekel.* - When God is gone, and the Devil takes hold, who will have mercy on your soul?

Vendég

*Megforgatja a szemeit, mikor Chris megrázza a fejét.* - Négy betű, igazán nem bonyolult, vagy nem tart sokáig kimondani. *Jegyzi meg, majd félredönti a fejét.* - Bagoly mondja verébnek. Ha te változol, miért pont nekem nem szabadna? Te mi jogon tiltod meg nekem? Talán az idősebb jogán? A barát jogán? A másodikon megtehetnéd, de akkor vajon én neked miért nem? *Egy lendülettel feláll a székről, és Chris előtt áll meg, lenézve rá, a karjait összefonva maga előtt.* - Óh, tényleg? Mi? *Kérdez vissza morogva Faith jobb dolgára, majd csak kérdőn figyeli a dúdolgató Christ.* - Mi ez, Strife?

Vendég

*Lassan megrázza a fejét, valamiért nem akaródzik neki kimondani a tippjét. Talán azért, mert tudja, hogy Lawrence tippje is ez. Talán csak simán nem akarja kimondani. Ki tudja, ilyenkor nem igazán lehet tudni, hogy mire gondol. Hangulatemberré vált az elmúlt hetekben, ahogy ezt Lawrence is észrevehette... ezt lehetetlen nem észrevenni. Arra, hogy Lawrence rendmániás, csak bólint.* - Jep. De te ilyen vagy. És te így vagy önmagad. Never change, Lawrence. *Mosolyog, félrebillentve a fejét. Mondja az, aki változgat mostanság. No igen.* - Hümmmm... *Bólogat lassan, elgondolkozva.* - Az iskolában nincs mitől félniük, hacsak nem mennek oda hozzá, mint én. Aztán meg... hátha lesz jobb dolga is, minthogy rokonokat hajkurásszon. *Gondolkozik, majd csak bólogat, és dúdolni kezd... egy lassú, kicsit fura dalt. Csak dúdol, halkan, de nem énekel.*

Vendég

- Hm? *Pillant fel, egyértelműen a tippre rákérdezve. Pontosabban... neki egyértelmű, hogy arra kérdez rá, kire tippel Chris. Na nem mintha neki nem lenne tippje... És természetesen ugyanaz, főleg, miután Chris kijelenti, hogy az övé földmágus.* - Nathaniel pedig elvan a drámáival. *Bólint, és hátradől a széken, elfordítva azt, hogy szemben legyen Chris-szel.* - De hát én már csak ilyen rendmániás vagyok. Tudom, mondták. *Vonja meg a vállát, majd felsóhajt.* - Neked minden jól áll. Ez is. Egyszerűen csak... Valahogy hosszabban jobban állt. De ígyis jó. *Előrehajol, és kis híján leesik a székről nyújtózkodás közben, de azért felborzolja Chris haját, már ha az nem menekül előle Gabriel-módra. Aztán visszahúzódik a székre, vigyázva, hogy le ne zuhanjon.* - Összefutottam Larissával, és említette, hogy ő meg Faith-szel. Persze, tudtam, hogy előbb vagy utóbb ez is el fog jönni, de azért... *Megcsóválja a fejét, és talán már érthető, miért volt enyhén gondterhelt.* - Bár amíg az iskolában vagyunk... Ők minden bizonnyal meg fogják úszni ezt az egészet, legalábbis határozottan jobban, mint... *Nem fejezi be a mondatot, csak hátradől a széken, kezeit újra összefonva a tarkója mögött.* - Egyébként kint járkáltam, átnéztem pár dolgot a mai órára, meg ilyenek.

Vendég

- Tippem van, hogy ki küldte... *Mondja halkan, miközben visszaveszi az ajándékokat.* - És ő földmágus, és... nem kifejezetten egy versíró alkat, de... szerintem képes lenne rá, ha akarna. Pláne ilyen verset. *Bólint lassan, majd elmosolyodik.* - De valahogy sejtettem, hogy te seperted föl. Vagy Nate. Gabrielt nem hiszem, Lucast meg pláne nem. *Rázza meg a fejét, majd kezével végigsimít rövid haján.* - Nem áll jól? *Pislog fel nagy kiskutyaszemekkel Lawrence-re, zavartan csavargatva a hajtincsét. Persze már nem tudja annyira rátekerni, mint régen, hamar lecsúszik újra meg újra az ujjáról. De azért csavargatja tovább.* - Nem tudom... egyszerűen csak rám jött, hogy mégsem akarom megnöveszteni. *Vonja meg kicsit a vállát, majd az éjjeliszekrényére teszi a lapot, de kezében még forgatja a kutyát, bár nem néz rá, Lawrence felé néz.* - És te merre jártál?

Vendég

- Ki nem találtam volna, hogy kaptad. *Jegyzi meg, de nem gúnyosan, hanem normál hangsúllyal, miközben leül az íróasztal mellé a székre. Óvatosan elveszi a kiskutyát, és a tenyerére rakva megvizsgálja.* - Szép... Mivel lehet ilyet csinálni, cseppfolyósítás, aztán kézzel szobrászkodik? Esetleg földmágus? *Tippelget, majd visszanyújtja Chrisnek az ajándékot. Egyik kezével a térdére támaszkodik, előredől, és úgyis marad.* - Akkor gondolom nem tudod, ki küldte. Ha tudnád, akkor azt is tudnád, hogy mennyire írogat verseket, nem? *Elveszi a lapot is, átfutja, majd megrázza a fejét, és visszaadja.* - Nem ismerős. Egyébként pedig lehetett volna Nathaniel, vagy akár Gabriel, esetleg ha nagyon túlozni akarunk, Lawliet is. Bárki, aki rendet akar tartani a szobában. Rendben, ez Lawliet-re nem igazán illik, de ki tudja... *Megvonja a vállát. Ő Nathanielből könnyedén kinézi, és Gabrielt meg leütné, ha megtudná, hogy képes még Chris hajától is ennyire félni. Az viszont tény és való, hogy Lucas a legteljesebb nyugalommal hagyta volna ott a hajat, és kerülte volna ki, mintha ott sem lenne.* - Szerintem akkor sem kellett volna levágnod a hajad.

Vendég

*Felpillant, amikor nyílik az ajtó, és kezével félbehajtja a kezében lévő lapot.* - Ajándék. Kaptam. *Mondja, kinyújtva a kiskutyát előre, hadd nézze meg Lawrence.* - Meg egy vers... nem igazán ismerem, szóval passzolom, hogy ő maga írta-e, vagy híres vers... versekben nem vagyok otthon. *Rázza meg a fejét, majd előrenyújtja a lapot is, hadd olvassa el a fiú, ha akarja.* - Ja, és... láttam, hogy feltakarítottál a fürdőben. *Elmosolyodik, szégyellősen.* - Bocsi... fel akartam takarítani másnap reggel, csak... már fáradt voltam akkor este... szóval bocsi. *Igen, meg se fordul a fejében, hogy más lett volna. Gabriel nem merne a hajához nyúlni, mer fél, hogy átkot hordoz, Nathaniel passz, Lucast meg tudjuk, hogy nem zavarja a rendetlenség... Faithről se tudja elhinni másik oldalról, hogy takarítana, a többieket meg nem ismeri odaátról. Marad Lawrence.*

Vendég

*Kezeit a tarkója mögött összefonva, elgondolkozó, kissé talán gondterhelt arccal halad a folyosón. Saját ajtaja elé érve leengedi a kezeit, benyit az ajtón, de arckifejezése nem változik. Egy pillantást vet Faith ajtaja felé, majd a másikon sétál be, és megpillantja Christ, kezében a kutyával.* - Nocsak. Az meg micsoda? *Vonja fel a szemöldökét, majd tekintete átvándorol a versre.* - Megnézhetem? *Teszi fel a kérdést, miközben beljebb lép, az ajtót becsukva maga mögött. Az asztalhoz sétál, addig nem nyúl az ajándékok után, amíg Chris nem ad rá engedélyt.* - Mi a helyzet? *Kérdez még, de látszik, hogy lélekben kicsit távolabb jár.*

Vendég

*Ül az ágyán, hátát a falnak vetve, jobb kezében a kapott vers, balban a kiskutya.* - Nekem mindenki kutyát ad...? *Suttogja, halványan elmosolyogva, ránézve Lilithre, aki csak összegömbölyödve felmorrant, a fiú pedig visszafordítja tekintetét a versre. Mintha már nem olvasta volna el annyiszor, hogy már jóformán kívülről tudja.* - Halál rokona... ugyan vajon ki lehetsz. *Mosolyodik el kicsit szomorúan. Az, hogy a kutya fémből készült, és a vers jellege... nos, csak egy valakire enged a fiúnak következtetni. Újra és újra csak olvassa a verset, mintha valami vigasztalást keresne, hogy "mégse megyek el" vagy valami. De ilyet... nem kap. Nem is kaphat.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Pént. Máj. 07, 2010 9:22 am

*Egy levél jelenik meg Chris párnáján. Nem elrejtve, de mégse olyan könynedén felfedezhetően. Egyszerű, átlagos tinta, egy könnyed boríték, a címzett teljes neve olvasható, de feladó, vagy egyéb nincsen. Csak a fiú teljes neve, és a szoba neve alatta, kisebb betűkkel. A levélben egy vers található, valamint egy apró, kissé amorf, fémből készült kutya-szerűség lappang. Ha valaki jobban megfigyeli a kutyát, akkor mintha az egyik szeme szív alakot mintázna, míg a másik szeme alatt könnyek futnak végig, legalbábis a vonalak erre engednek következtetni. Eléggé fércmunka, de éppen ettől felismerhető.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*A fürdőszoba ajtaja résnyire nyitva, és fény szűrődik ki onnan. A háló jobb oldalának egyetlen nem szőke alakja áll a tükör előtt, félmeztelenül, mezítláb, csak egy fekete rövidnadrág van rajta, mellkasán látszik a lángoló pentagramm, fekete haja, amit gyakran összefogott mostanság, most simán a vállára omlik. Jobb kezében tőrét fogja, tőrét, amihez már vér tapad, ember vére, és ami már lassan egy éve jó szolgálatot tesz neki. Lilith mellette ül, felnézve rá.* ~Biztos ez...? Nem ezt tervezted. De mégis.~ *Mintha átment volna hangulatemberbe az elmúlt hetekben. Megforgatja kezében tőrét, lassan felemeli, a pengét finoman a torkához érintve, elmosolyodva, szinte ábrándosan húzva végig a nyakánál a fegyvert, de az meg sem sebzi a bőrét. Aztán gyors mozdulat, bal kéz felemel, vágó mozdulat, és az első fekete tincs a földre hullik. Ahogy mondom, hangulatember. Eddig lelkesen növesztette a haját... most meg... egyik tincs hullik a földre a másik után a dús, fényes, fekete hajból. Barna szemei alig-alig rezdülnek meg, arca sem, ahogy tőrével vágja a haját... többé-kevésbé sikerül egyenesre, nem lesz belőle egy második Matt Noir. De a korábbi, vállig érő hajból csak egy relatíve rövid, kicsivel a füle alá érő frizura marad. Elmosolyodik, elégedetten az eredménnyel... majd megy a szobába. Hajtincsek a földön maradnak... majd reggel feltakarítja. Talán.*

Vendég

*Fáradtan csukja be maga mögött az ajtót, majd megdermed, mikor megpillantja a csokitortát az ágyán. Felvont szemöldökkel közelebb lépdel, és felemeli a papírt, majd átfutja. Igen, ez Susan kézírása, és igen, kinézi belőle.* ~ Ha ez normális, akkor én vagyok az angol királynő. Vagy William Shakespeare. Esetleg Kleopátra. ~ *Felsóhajt, és elgondolkozva méregeti a csokitortát. Méreg nincs benne, ebben biztos. A nemrégi állapotokat észben tartva átfut az agyán az Amortentia, de végül egy morranással elhessegeti a gondolatot. Kivágtat, le a konyhára, elkunyerál hét tányért meg egy kést, aztán a szobába visszaérve nyolc szeletre szedi a tortát. Egy megy Nathaniel ágyára, egy Chrisére, egy Gabrielére, egy a szekrénybe... Kis séta után egy kerül Valeriel ágyára, egy Merielére, egy pedig Arianáéra. A nyolcadikkal letelepszik a saját ágyára, törökülésben, és aki nem kapott, az így járt, tovább nem darabolja szerencsétlen süteményt.*

Vendég

*Egy aprócska manó érkezik meg a szobába, majd csak elindul Lawrence ágya felé. A manó azt a mini csoki tortát hozza amit kedves Susanka csinált a délután folyamán. Mindenesetre az biztos, hogy a fiú jobban járt, hogy a lány nem személyesen adta át a sütit. Kicsit túlságosan is happy a csaj ki tudja mit csinálna szegény gyerekkel...Khm mindenesetre a manócska lerakja a fiú ágyára a sütit ami egy torta tartó papír dobozkában van. Valamint egy lap is van még mellette.Ha a fiú elolvassa bizonyára meg fog lepődni a lány stilusán. Legalábbis feltűnhet neki, hogy kicsit happy a lány*

Sziaaa^^

Mostanában sokat unatkozom hehe ez vicces mi? Mindegy unatkoztam és hát ez lett az erdménye. Nyugi nincsen benne semmi méreg....hehe...Hát igen lehet, hogy nem lett a legjobb, de mindegy...

Üdv: Susan ( tudod az a kibírhatatlan.)

Vendég

- Ismerlek hát... *Suttogja vissza az egyik bukott angyal a másiknak. Azt mondja egy szép mese, hogy minden gyermek, aki a világra jön, angyal... de arról már nem szól a fáma, hogy hányan buknak el közülük. Az meg már megint más kérdés, hogy ezek közül a bukottak közül hányan bánják azt, hogy elbuktak. Chris a bukottak közé tartozik, de a bűnbánók közé... nos, nem igazán. Pláne nem itt, és nem most. De úgy általában sem. Átkarolja Jacket, amikor az megint a mellkasára hajtja a fejét, majd csak becsukja a szemeit. Lilith nem akarja hagyni, hogy barátosnéja kint aludjon a földön, hát odacsoszog, talpra bökdösi, és ha az ocelot feláll, akkor a kutyaháza felé lökdösi, elégre elférnek benne kényelmesen. Ha Odron nem jön, akkor csak odakucorodik ő is mellé, és ő is odakint alszik a másik daimón mellett.* - Bezony. Londont nem hagyhatjuk ki semmiképp... poénból kéregessünk már a Trafalgar Square-en, Nelson bácsi szobra alatt... *Motyogja a fiú, és ebben a motyogásban már felsejlik mélyről a régi Chris... aki szépen lassan ismét álomba merül.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Kedd. Ápr. 20, 2010 9:07 pm

-Fallen angels lose it all, rollin' the dice of Life.. *súgja halvány félmosollyal, miközben a fiút nézi, és érezhető, hogy igen, ebbe az álláspontba beleegyezik, sőt, Chrissel együtt még szívesen is lesz efféle bukott. A hálóban alvásra csak elmosolyodik.* -Hisz ismersz, nem? Sosem alszom otthon, ha valami bajom van.. És sosem alszom ugyanott. De még szerencse, hogy ilyen remek eb a társad? *int fejével Lilith felé, majd a fiú mozdulatát csak szemeivel követi, miközben némán figyeli Christ, és mondhatni nagyon örül, hogy a fiú tényleg itt van neki. Csak kényelmesen nyugtatja a fejét immáron ismételten a fiú mellkasán, és halk, egyenletes légzéssel lassan kezdi lehunyni a szemeit. Fáradt, és az elmúlt egy hétben kb semmit sem aludt.* -Akkor vár ránk Anglia. *súgja még elhaló hangon, majd lassan lecsukódnak a szemei, és légzése teljesen egyenletessé válik. Az ocelot halkan dorombol valahol összegömbölyödve a földön. Jack szavai eprsze végig halkak, akárcsak Chrisé, hiszen ki msához is beszélt volna? Míg el nem szunnyadt eprsze, és talán azon is túl. Végre békés, nyugodt menedékre lelt.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Arra, hogy nem ő bukott el, hanem igazából Jack, csak megint elmosolyodik.* - Akkor egyezzünk ki abban, hogy mindketten bukottak vagyunk. *Suttogja, majd végre valami csillan a szemében, valami játékos hamisság.* - És ha tudnád milyen nehéz volt megtalálni téged. Nem tudtál volna a hálódban aludni, nem... Lilithnek kellett téged kiszagolni, mert nem akartuk, hogy teljesen kómásan térj magadhoz, miközben azt se tudod mi van... *Ingatja a fejét szintén.* - Ha nem kutya lenne a daimónom, nem tudom, mihez kezdenék veled, hallod-e... *Somolyog, felemelve bal kezét, kisimítva pár hajtincset Jack arcából. Ő is halkan beszél, gyakorlatilag épphogy Jack hallja, de Lilith, ha nem lenne az elméjük összekapcsolva, még ő sem hallaná jelenleg talán amiket mond.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Kedd. Ápr. 20, 2010 8:41 pm

*Jack pontosan érti, legalábbis sösze tudja szedni, tenni a szavakból, félmondatokból, hogy nagyjából mi játszódhat le Chrisben. Ha nem is érti meg teljes mértékben, de a zűrzavarból képes egységes káoszt teremteni magában. Amikor Chris végre kinyitja a szemeit, majd elmondja, amit elmond, és a végén megjegyzi, hogy elbukott, akkor Jack csak megrázza a fejét, egészen lassan, inkább csak ingatja azt.* -Egy pillanatig sem. Inkább én buktam el.. de Te akkor is mellettem voltál. Ki mellett ébredtem fel pénteken szerinted? *kérdezi, miközben egy kicsit fészkelődik Chris mellkasán, nem akarja nagyon nyomni ám a fiú bordáit, erre azért félig-meddig figyel is.* -Többet senkitől sem kaptam életemben. *súgja ismételten egészen halkan, mintha félne, hogy egy teljes világ kihallgatja ezt a pillanatot.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Hát igen, a bájital az bájital, de aludni kell, és Chrisnek nem jutott jobb megoldás az eszébe. Érzi, hogy Jack már felkönyököl a mellkasán, de még mindig nem nyitja ki a szemét, csak ugye beszél, felszínre jön belőle mindaz, amit nagyrészt visszatartott... egyszer kibukott ugyan Janának, egyszer Arinak, de... most valahogy felszínre jön teljesen benne, minden, mégha megfogalmazni most se tudja tökéletesen. Talán soha nem is fogja tudni. Amikor érzi, hogy barátja a szájára teszi a kezét, akkor elhallgat, szépen, engedelmesen, és akkor nyitja ki barna szemeit. Az egyetlen szóra alig láthatóan, halványan elmosolyodik, és hasonlóan halkan válaszol.* - Ugyan mit...? Vigyázni akartam rád, de azt se tudtam... olyan sokszor vigyáztál te rám, és én... I've failed... *Suttogja, szemeit nem véve le Jack szemeiről... mintha pislogni is ritkábban pislogna, mintha nem tudná rávenni magát, hogy megint becsukja a szemeit.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Kedd. Ápr. 20, 2010 8:27 pm

*Csak felvonja egyik szemöldökét a szavakra, mely szerint a fiú nem függő, és nem is néz a palackok felé. Amikor aztán hallja, hogy Chris mondani akar valamit, majd egyszercsak emgindul belőle a szó, akkor, mint valami macska, aki éppen a zsákmányát lesi, olyan lustán, és olyan ruganyos mozgással támaszkodik fel, könyököl fel a fiú mellkasán. Az ocelot diegesen járatja a farkát, Jack szemei pedig békésen, mégis furcsán villannak meg, miközben próbálja összetenni a képeket. Kicsit feljebb tápászkodik, kezeibe támasztja az arcát, majd egyik kezét a fiú szájára teszi, ezzel próbálva elcsitítani, amikor rézi, hogy már csak puffogna, és semmi értelmes nem jönne ki belőle. Amikor kezdi elhagyni a szavakat. Egy pillanatig ott tartja a kezét, majd lassan visszahúzza, és csak ennyit mond, egészen ragyogó szemekkel, pontosabban halvány, félvöröses izzásban levő szemekkel.* -Köszönöm. *súgja egészen meleg hangon, szinte hang nélkül, szemeit egy pillanatra sem elvéve Chris szemeiből.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

» Tigris cápa háló
» Kardfogú Tigris háló
» Fehér tigris háló
» Shintaro Yun
» Shintaro Yun

Tigris cápa háló

Tigris cápa háló

Similar topics

Similar topics