Tigris cápa háló

Téma: Tigris cápa háló Vas. Júl. 12, 2009 6:46 pm

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2.
3.
4. Jared Novarro

A szoba lakói - bal oldal:
1.
2.
3. Hikaru Tudor Patrik
4. Vaszilij Potrevszkij

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

*Már dél körül jár az idő, amikor egy fehér ruhás lány libben végig a folyosókon, a tigriscápa háló ajtajáig. Megáll, hosszú fehér szoknyáját megigazítja. Blúzával nem igen tud törődni, hiszen a kezében ficánkoló bundás kisállattal kell foglalkoznia, hogy meg tudja fékezni állandó mozgását.
A kis fekete-fehér állat nem más mint egy mosómedvekölyök. Kis fekete gomb szemei csak úgy fénylenek az ablakokon beszökő napsugaraknál. Nyakában egy piros szalag, rajta egy cetlivel.

"Sosem volt erősségem a hosszú üdvözlések írása, így leginkább csak pár szót írnék. BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!

Se aláírás, se pecsét se semmi. Csak a betűk, amik most szintén nem azok a csodaszép gyöngybetűk. Sokkal inkább fiús, szálkás az írás. Csak hogy a szülinapos törhesse egy kissé a fejét... miután persze sikerült elkapni...vagy egyáltalán megtalálni a kisállatot. No persze...ez Lillith szaglásának nem igen lehet gond... azonban ne feledjük, hogy a rémült kisállatok hajlamosak eltűnni mint a zsebóra. A lány még egyszer leellenőrzi az ajándékot, majd az ajtót résnyire nyitja, beengedi a kis vadorzót, aztán be is zárja. Hogy a szobában mi marad épen, és mi nem... nos az már nem az ő gondja. Ő elintézte a felköszöntést, és teljes szívből tette. A kisállat... nos az meg már más kérdés, mennyire örül a helyzetnek.*

Vendég

*A lány nyugodt mosollyal arcán hallgatja a fiút, majd csak elvigyorodik.* - Ha ennyire rajtam jár az eszed esténként, akkor miért nem keresel fel? Nem mindegy, hogy külön-külön nem tudunk aludni, vagy együtt? *Kérdi kacéran... lassan kezdi aszt hinni, hogy kifordul önmagából. Mostanában elég érdekesen viselkedik. De addig míg a szerelme közelében van, ez nem tűnik gondnak. Gond csak akkor lesz, ha ez már a fiúnak sem tetszik. Az szívás lenne... egyébként a lányban igen érdekes gondolatok cikáznak, már maga az user sem tudja követni, hogy mi hogy van. A bókra csak halványan elmosolyodik és mikor Russel homlokát, a homlokának támasztja hátán végigfut a hideg, akaratlanul is egy érdekes képjelenet jut eszébe, egy kinti esős napról... Közelebb húzódik a fiúhoz, úgy mond befészkeli magát annak két lába közé. Egyik kezét tarkójára csúsztatja és úgy néz bele azokban az acélkék szemekbe.* - Azt hiszem hiányoztál... *Jegyzi meg halkan. Az lényegtelen, hogy kb. 3 nap sem telt el az utolsó találkozásuk óta. De hát kitudja, hogy ezt a "hiányoztál" szócskát mire is érti pontosan a Nekromanta leányzó...*

Vendég

*A lány nem csókol vissza, mire csak összevonja a szemöldökét, már kérdezné is, hogy valami baj van-e. Karen viszont egy újabb kérdést tesz fel, mire csak megfeszíti a hasát.* -Valami olyasmi. *Mondja, miközben belenéz a lány szép szemeibe. Arra, hogy csak később próbálja ki a bájitalt csak biccent egyet komolyan. Arcára egy mosoly kúszik, miközben végigcirógat a lány hátán.* - De persze ha egyfolytában rád gondolok nehezen fogok elaludni. *Mondja, miközben fejét újra neki veti a falnak... Eszébe jut a Fellegszirtes találkozása a lánnyal, mire csak elmosolyodik.* -You're beautiful. *Susogja, miközben homlokát a másikénak dönti.*

Vendég

- Hát az egyáltalán nem jó. Mondjuk a múlt hét számomra is elég érdekesen telt alvás szempontjából. De aztán jobb lett... *Mondja, majd még hozzáteszi.* - Szerintem várjál még azzal a bájitallal. Ha legközelebb sem fogsz tudnia aludni, csak akkor nyúlj ilyesmihez. *Némi aggódással nézi a másikat. Nem szereti ha a fiúnak gondja van. Közben jobb lábát féloldalasan felhúzza az ágyra, de csak annyira, hogy a csizma szára épphogy érinti a takarót. A következő megjegyzésre pedig csak halkan felnevet.* - Szorgos? Azt nem mondhatnám... csak azt teszem amit kell. *Rákacsint a fiúra, majd ugye jön az az apró csók. Amit különös módon most nem viszonoz... * - Nem különösebben. Sőt! Őszintén nekem mindig is jobban tetszettél hosszabb hajjal. De rövid sem állt rosszul. *Feleli könnyedén, csevegő hangnemben. Viszont a következő pillanatban hirtelen hallgat el, szája teljesen kiszárad. Mondjuk úgy, hogy túlságosan érzékenyen érintik ezek a lágy csókocskák.* - Khm... *Reszeli meg kissé torkát, miközben picit hátrébb húzódik.* - Most vagy én láttalak téged túl rég így, vagy te tényleg edzel... *Feltűnően néz végig Russel fedetlen felsőtestén, mutató ujját végighúzza annak hasfalán.* - Hm.. egész szép látvány.

Vendég

*Amikor a lány kijelenti, hogy hány óra csak felnyög, majd fejét nekiveti a falnak.* - Remek. *Mondja a fiú, miközben mint egy kis ötéves dörzsölgetni kezdi a szemeit. A kérdésre csak megrázza a fejét.* -Nem tudok aludni. Nem tudom mi lehet a baj... lehet be kéne próbálkoznom az álom bájitallal. *Morfondírozik a fiú, majd csak megvonja a vállát. Arra, hogy egy lányt kísért fel Karen csak egy sármos mosoly jelenik meg az arcán.* - Az én gyönyörű prefektusom, milyen szorgos. *Mondja, miközben átkarolja a lány derekát másik kezével pedig annak az álla alá nyúl és úgy lehel egy csókot rá. A kijelentésre, hogy megnőtt a haja csak félrebiccenti a fejét.* -És, zavar? *Kérdezi vigyorogva, miközben egy újabb csókot lehel a lány nyakára.*

Vendég

*Lágy mosollyal arcán figyeli a fiút, minden egyes rezdülését... Egész aranyos így kócosan, álmosan. Mikor nagy nehezen felül az ágyban Karen kissé arrébb húzódik, hogy elférjen. Lepillant a csuklóján lévő fehér bőrszíjas karórára, majd csak vissza a fiúra.* - Áhh... csak délután 6. Egész hamar felkeltél édesem. *Mondja vigyorogva, hangjából némi pimaszság árad. Egyébként engedi, hogy Russel magához húzza, és jólesően simul karjai közé. Ám aztán el is húzódik.* - Mond csak... mire fel ez a nagy álmosság? Talán csak nem hosszú volt az éjszakád? *Szépen ível szemöldökét felvonja, és várokozóan tekint a másikra. Tényleg kíváncsi, hogy mi történhetett a fiúval, de egyébként teljes mértékben megbízik benne. Azt már megtanulta, hogy mindenketejüknek jobb, ha nincs féltékenykedés a kapcsolatban. Miután választ kap, ő is felel a felé intézett kérdésre.* - Jól vagyok kösz. Nem olyan rég vezettem fel az egyik új szaktársnőnket az ideiglenes szobájába. És gondoltam megnézem mit csinálsz. *Közben hosszú ujjai közé veszi a fiú egyik hajtincsét, és azzal kezd el szórakozottan játszadozni. Csavargatja, simítgatja, amit ilyenkor általában szokás... * - Megnőtt a hajad. *Jegyzi meg csak úgy mellékesen.*

Vendég

*Amikor belépnek a fiú csak hördül egyet álmosan, majd nyújtózik és acélkék szemeit a lányra veti. Arca mely általában hidegséget tükrözz most álmos, amikor megcsókolják kirázza a hideg még egy ideig fekszik, aztán erőt vesz magán megfordul és fel támogatja magát.* - Karen... Hány óra van? *Kérdezi meg asrác, miközben nyújtózik egyet, majd terpeszbe tett lábai közé húzza a lányt.* -Hogy vagy? *Kérdezi, miközben rideg szemeit a lányra szegezi. Haja kissé kócosan áll, ami meg kell hagyni egész jól áll neki. Mindenesetre csak bambán bámulja a lányt, kék szemei csillognak, mint valami drága kő. Látszik, hogy örül a lánynak, csak kicsit kómás még.*

Vendég

*Valami mormogás féle hallatszik bentről, nem tudja kivenni pontosan a lány, hogy az mi is akar lenni. De mivel a hangból ítélve valaki van odabent, kisöpör egy kósza tincset arcából, majd csak óvatosan benyit. Ha nem kedvese van bent, hát így járt... legfeljebb megkérdi a másik sráctól, hogy nem-e tudja merre lehet. Szóval nyílik az ajtó, és egy sötétbarna hajtömeg jelenik meg a nyílásban, mely egy sápadtas arcot keretez. Nem kell sokat nézelődnie szürke szemei azon nyomban megakadnak az ágyon heverő fiún. Csendben, hogy ne keltse fel azt - ha egyáltalán alszik - beljebb lép, és bezárja maga után az ajtót. Egy ideig még csak a távolból figyeli a fiú fel-le emelkedő felsőtestét, amint monoton módon veszi a levegőt, de aztán fogja a kezében lévő papírokat és leteszi az asztalra. Csendben odalépked az ágyhoz és leül az Auror mellé.* - Jó reggelt Csipkerózsika! *Búgja nagyon halkan a másik fülébe, és egy lágy csókot lehet a tarkójára. Mindeközben egyik kezével végig simít Russel széles hátán.*

Vendég

*Egy szőke hajú fiú fekszik az ágyban, egy egyszerű szűk szárú boxer van a srácon, ágya mellett egy dog fekszik. A fiú valószínűleg alszik, vagy legalábbis próbál, mindenesetre amikor kopogtatást hall félig felnéz, majd morog valamit.* - Gyereee be. *Morogja a fiú, miközben a fal felé fordul és úgy fekszik tovább. Úgy látszik nem sokat aludhatott az éjjel, ha ilyenkor alszik. Elvégre Russel nem az a lustálkodó típus. Mindenesetre félhosszú szőke haja egészen megnőtt, ami pedig az izomzatát illeti. Látszik rajta, hogy edzett, mintha csak szálkásítani kezdte volna a fiú magát.*

Vendég

*Egyik lábáról a másikra áll... bentről semmiféle hangfoszlány nem hallatszik ki. Vagy nem hallották a koptatását, vagy nincs itt senki. Nos, mindenesetre ha már idejött, nem fog elmenni. Határozottan nyit be a közös helyiségbe. Sehol senki. A szoba kinézete meg... hát pont olyan ahol fiúk laknak. Nem nézelődik sokat, egyenesen a bal oldali hálóhoz lépked, és bal kezét felemelve, - másikban még mindig a papírokat tartja - háromszor megkopogtatja az ajtót. Egy ideig még várakozik, majd ha nem jön semmi válasz, megpróbál benyitni. Egyébként a lány ma egy szürke farmer-legingset és egy farmer inget visel. Lábán barna csizma. Igaz, hogy a kastély falai közt nincs hó... de hát akkor is tél van még.*

Vendég

*Mikor a fiú Rosalint említi csak elhúzza a száját. Nem állt szándékában elmesélni neki a történteket, meg igazából még most sem szeretné, de nem bírja megállni szó nélkül. Valamit muszáj hozzáfűzzön.* - Ohh. Nocsak... *Mondja és mint aki meglepődik, egyik szemöldökét felhúzza, aztán így folytatja.* - Igazából van egy sejtésem, hogy miért nem találkoztál a drágasággal. De inkább hagyjuk. Valahogy nem azért jöttem el idáig... *Nem mintha olyan hosszú út lett volna* ...hogy róla beszéljek veled. *Arca mintha egy pillanatra megkomolyodna, de miután a fiú válasza elhangzik egy őszinte mosoly kúszik arcára.* - Nos, azt hiszem ezt bóknak veszem. *Búgja és felnéz a szőkeségre. Az lágyan, óvatosan megcsókolja, mire Karen is visszacsókol, ám most nem mélyíti el a dolgot. Tökéletes úgy ahogy van. Mikor Russel egyszerűen kijelenti, hogy csak nem akarja zavarba hozni őt, megütközve néz rá, majd vág egy fájdalmas képet.* - Auu... ez szíven ütött. Mégis miből gondolod, hogy zavarba hozol? *Néz rá kérdőn és egyik kezével -ugye a másikban még mindig a poharat tartja - enyhén meglöki, nah jó inkább tolja a fiút. Noha nem mintha, nem lenne teljesen igaza a másiknak, de az most nem lényeges.*

Vendég

*Némán, vagyis nem teljesen némán, de a lényeg, hogy figyeli a lányt. Átható acélkék pillantását egy pillanatra sem venné le a lányról.* -Szóval unalmas az élet...*Mondja a fiú, halkan mosolyogva, miközben eltűr egy tincset a saját arcából.* -Képzeld nem találkoztam Rosalin-nel. pedig, már kezdtem azt hinni, hogy követ. *Mondja a fiú, na igen ő nem nagyon tud arról az aprócska kis incidensről. A visszakérdezésre, félrebillenti a fejét, majd úgy válaszol.* - Éledgélek s néhanapján azon elmélkedem, hogy milyen csodálatos barátnőm van. *Válaszolja mosolyogva, majd ugye közelebb hajol a lánykához. Kezével óvatosan végigsimít annak az arcán, majd csak megcsókolja. Gyengéden, óvatosan csókolja, mintha valami törékeny kis baba lenne a lány. A kérdésre csak játékosan süti le a szemeit. Végül visszatekint a lányra, majd válaszol is.* -Dehogynem, dehát semmi kedvem zavarba hozni a kisasszonyt. *Mondja a fiú, miközben nyel egyet. Mintha ő nem lenne zavarban, oh dehogyisnem. Csak éppenséggel jól "álcázza" magát, meg amúgy sem arról ismert a fiú, hogy türelmetlen. *

Vendég

- Ahh... értem. *Mondja miután kérdésére megkapja a választ, és elfogadja a felé nyújtott narancslevet, majd rögtön bele is kortyol. Kezd kiszáradni a szája... Mikor Russel magára kap egy inget, kicsit felenged, így már nem olyan arcpirító az egész. Mindenesetre a fiú kérdésére csak meghúzza a vállát.* - Elég jól. Mostanában nem történik velem semmi különös... *Válaszol és hangja már majdnem panaszos. Ahoz képest, hogy a múlt héten még az volt a baja, hogy milyen eseménydús napjai voltak és majdnem meghalt. Úgy látszik neki sehogy sem jó.* - És veled mi újság? *Kérdez vissza és kicsit hátrébb húzódik az ágyon. Aztán a fiú ugye közelebb hajol hozzá, mire ő csak mozdulatlanul néz rá, állja a tekintetét. Szürke szemei furcsán csillognak.* - Hm... ha ilyeneket kérdezel még a végén azt hiszem, hogy önbizalom hiányban szenvedsz. *Mondja neki pimaszul és feltűnően végignéz rajta.* - Mond csak édes... nincs meleged ebben a temérdek ruhában ami rajtad van? *Kérdi sejtelmesen mosolyogva, hangjából erősen kihallatszik az irónia. Nos, úgy tűnik elszállt a zavartsága. Vagy ha nem, egész jól leplezi.*

Vendég

*A fiú csak mosolyog, hehe mint, aki nem tudná, hogy hogy néz ki...Mindenesetre látja a lányon, hogy zavarban van. Oda adja neki a narancsalevet, majd magára kap egy fehér inget. Leér a boxer alsó aljáig, szóval...na. Mindenesetre Karen kérdésére csak vállat von.* - Faith gondolom Janánál van, vagy nem... A másik kettő meg fogalmam sincs, van, amikor be se járnak aludni...*Mondja a fiú, miközben eltűr egy kósza tincset a lány arcából. Persze azt a fránya inget csak azért sem gombolja be, na mindegy azért javított a dolgon...* -Hogy vagy mostanság? *Teszi fel a kérdést, miközben végig néz a lányon, na mert, ha rajta nem lenne mit nézni.* - De ennyire ronda volnék? *Kérdezi félredöntött fejjel, miközben közelebb hajol a lányhoz. Egyenlőre nem csókolja meg, csak odahajol hozzá, miközben arcán egy játékos mosoly kering.*

Vendég

*Mikor meghallja az ismerős hangot, csak kicsit hátrébb lép az ajtóból, majd a hang gazdája pár pillanat múlva fel is tűnik. Hihetetlen, hogy Karen néha milyen bamba képet tud vágni... és ez most épp egy olyan pillanat. természetesen amint kitárul az ajtó, az első dolog ami a szemei elé tárul az a szőke fiú... egy szál boxerben. Azért az nem épp a legelhanyagolhatóbb tényező, főleg, hogy ennek következtében szegény lány csak pislog nagyokat, és alig bírja elszakítani tekintetét a másik felsőtestéről. Persze tisztában volt ő eddig is párja adottságaival, na de ez mégis...* - Ööö.. szia. *Köszön neki kissé zavartan, de mire felnéz az arcára már összeszedi magát és egy halvány mosoly is megjelenik szája szélén. Hagyja, hogy a másik behúzza a szobába, és amint közelebb kerülnek egymáshoz a nekromanta lányt megcsapja a fiúból áradó kellemes illat. Mindenesetre Karen csak leül az ágyra és pillantásával követi a másik minden mozdulatát.* - Köszi, egy narancslé most jól esne. Vagy akár sima víz is jó. *Mondja miközben körülnéz a szobában. Érdekes... sehol senki, pedig lassan már tíz óra.* - Szobatársak? *Néz kérdőn a másikra, majd magában elkönyveli, hogy nem ártana ha Russel felvenne magára valamit, mert így elég nehéz másra koncentrálni mint... szóval nah. *

Vendég

*A fiú olvasgat, néha néha egy sóhaj hagyja el a száját, amikor meghallja a kopogtatást csak biccent. Hülye mozdulat, hiszen, aki kinn áll az úgysem látja.* -Szabad! *Szól ki a fiú, miközben feláll, lassú léptekkel az ajtóhoz sétál, majd kinyitja. Amikor megpillantja a lányt elmosolyodik.* -Szia, kedves. *Mondja a fiú, miközben vibráló acélkék szemeit a másikra veti. Jó, igen van rajta most más, amit nézni lehet, de na..* - Mi járatban? *Kérdezi, miközben az a tipikus macsós mosoly jelenik meg az arcán. Egyik kezével behúzza a lányt, miközben magához húzza egy kicsit. Kellemes illata van, érezni rajta, hogy nemrég fürdött. Mindenesetre csak int, hogy üljön le a lány, ha akar.* -Kérsz valamit inni? *Kérdezi, miközben rögtön a hűtőhöz lép, majd kivesz belőle valami iható dolgot. Na, igen nem nagyon zavartatja magát, hogy egy szál boxer alsóban van...*

Vendég

*Maga sem tudja pontosan, hogy mit keres itt... mármint de. Tudja. Egy szőke hajú fiút aki elég közel áll hozzá. Viszont, hogy mi a pontos oka annak, hogy most a második emeleten álldogál egyik lábáról a másikra, és azon gondolkozik, hogy visszaforduljon-e vagy sem arról halvány lila fogalma sincs. Egyszerűen csak... csak látni akarja. Lényeg az, hogy Karen a Tigris cápa háló ajtajában van és keze már a kilincsen. Végül csak felsóhajt és lassan belép a szobába. A közös helyiség üres, így lépteit a bal oldali szoba felé veszi. Egyébként a lányon ugyan az az öltözék van, mint pár órával ezelőtt is. Kopottas farmer, egyszerű fehér ing. Haja lágyan omlik hátára. Még gyorsan végignéz magán, majd csak kopogtat az ajtón. Mintha kissé zavarban lenne... de vajon miért? Hisz nem ez az első alaklom, hogy felkeresi a fiút. Na mindegy. Mindenesetre elég érdekes...*

Vendég

*Egy szőke hajú fiú sétál ki a fürdőszobából, egy fekete boxer alsó van rajta. Mögötte egy kutya caplat kifelé. A fiú testén még látni a vízcseppeket, mindenesetre csak megrázza a fejét, majd felsóhajt. Acélkék szemeit az ágygán lévő könyvekre vetik. Tanulnia kéne, mert hát néha az sem árt neki. Mindenesetre odasétál, majd felkapja az egyik könyvet. Szépen az ablakhoz sétál, majd kinéz rajta. Diáklányok örömére persze...Khm... Maga sem tudja mit bámul csak néz ki, kifelé. Végül fogja magát leül a földre, majd fogja és olvasni kezdi a könyvet. A kutya csak szépen feltelepszik az ágyra, szemeit lehunyja, csak néha-néha pislant le a szőke hajú srácra...*

Téma: Re: Tigris cápa háló Szomb. Nov. 20, 2010 6:49 pm

*A fekete holló belibben a szőke, kék szemű srác szobájába, és rémisztő károgással ejt egy levelet a fiú asztal lapjára. A levélke felizzik - és ekkortól már csak a címzett tudja kinyitni. A levelet egy sárgás, és mindenképp jó minőségű merített lapra írták, szóval ne kifejezetten egy levélpapír. A hátulján egy japános stílusú cseresznyefa ábrázolás, de mellette magyar rovásírással egy üzenet. Amit a srác úgysem tud majd elolvasni, hiszen egy bonyolultabb összevonással van írva. Valami olyasmit jelent, hogy "- Isten veled. Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan. Na igen. a Kisherceg hangulat.^^A levélben ez áll:*

Kedves Lawrence!

Mikor ezt a levelet olvasod, én már a vonaton ülök a hazafelétató vonaton Magyarországra, és ottleszek egy ideig.Remélem nem haragszol, hogy nem szóltam előre, de utálok búcsúzkodni, és olyankor elég letört vagyok. Neked is így a jobb azt hiszem. Remélem, hogy az iskolában minden rendben lesz addig, már amennyire most rendben van. Vigyázz Arira, mert a Pókistennő is majdnem felfalta...valahogy...mintha egy veszélymágnes lenne a lány, és aggódgom érte. Magadra is vigyázz. Remélem Jana is jól lesz. És Réke, meg Jul is. Látod, valamennyire megfogadtam a tanácsod, nyitottam a többiek felé...de azthiszem te is. Mostanság, ha az AUM órát nem tekintjük, jobban vagyok, és ezt sok részben neked köszönhetem. "Azt" a napot is köszönöm: sajnálom, hogy még most sem tudom leírni, kimondani végképp nem.

Őszinte szeretettel: Farkas Zsuzsanna Gaiaea (Itt mellette egy sárkányos-rózsás-nappal és holddal, csilagokkal díszített pecsét - ez is megmutatja, hogy tényleg a lány írta. És önkéntelenül is bizonyíték a nemesi származására, amit még Lawrencenek sem említett. Mondjuk Marijanának igen.)

A holló éppoly észrevétlenül, és kecsesen suhan tova, mint ahogyan a szobába feltalált. És bár a lány, Gaiaea még nem ment el - hiszen késve indul, de ezt akkor, mikor elküldte Edgart még nem tudta - nem valószínű, hogy a srác itt találhatja.*

Vendég

- Ami volt, az elmúlt, ami lesz, azt meg max a látnokaink is csak erősen sejthetik. Meg logikázhatunk. *Mondja halkan, majd vigyorog, igenis piszkálódik.* - Aki megérdemli, azt tisztelem, Kuro. *Kacsint, a becenevét használva a fiúnak. Persze, hogy nem gondolja komolyan, de piszkálódni szabad. Neeeki aztán pláne szabad. Hallja az órát, ahogy az elüti a tizet, mire Chris arcán végigfut egy sötét árnyék... de inkább szomorúság tükröződik pár pillanat erejéig az arcán, de tényleg csak rövid ideig. Hagyja, hogy összekócolják a haját, és egy félmosoly jelenik meg az arcán.* - Én nem esek szét olyan könnyedén. És igyekszek ki is mászni, ha olyanom van. *Kacsint, és egy intéssel búcsúzik el a távozó Jacktől, majd amikor csukódott utána az ajtó, egyszerűen eldől, oldalra, az ágyra, belepuffanva a párnába.* Ha ő nem lesz a halálunk, akkor senki, és örökké élünk. *Jegyzi meg halkan Lilith, aki a kis kutyaházban kuksolt végig.* - Tudom. *Sóhajt fel Chris, majd egyszercsak majd alszik. Majd.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 9:15 pm

-Régi idők. Nem érdemes rajtuk merengeni. *mondja, legyintve. A vénségre felkapja a fejét, és kissé sértetten fordítja el a fejét.* -Na szép. A kölyök ki sem bújt a földből, de már felesel. Ennyit a tiszteletről, mi? *mondja, játszott sértettséggel, majd hallja az órát, ahogy elüti a tízet, és feláll a földről, leporolva magát.* -Hát, én voltam jobb. Az improvizáció ilyen dolog. Néha jól sül el, néha nem. Meglátjuk, mi lesz jelen esetben. *mondja, majd vesz egy kisebb sóhajt, és közelebb lép a fiúhoz, hogy alaposan összeborzolhassa a haját, majd végigsimítson, talán csak lopva, annak arcán.* -Ideje mennem, jó volt látni, hogy egyben vagy. Aztán nehogy nekem kelljen valami ostoba helyzetből kiszedni téged, rendben? Csak óvatosan ezekkel az üzelmekkel! *inti még a fiút, játékosan, pajkos félmosollyal, majd rákacsint, és átsétál a saját szobájába. Későre jár, ideje mennie.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

- Tudom, hogy Jana Lowett volt... Aida mondta, nemrég kisétáltam a folyosóra, ő mesélte. *Mondja, kicsit vállat vonva.* - Ironikus, bár logikus. Énekeltem én már vele A little priest-et. Bár az a helyzet is furcsa volt. *Sóhajt fel, no igen, a hullaásás. *Meg macerás lett volna megoldani a fehér hajtincset. *Simít végig a fekete haján, amit azért tarkítanak több helyen ősz hajszálak.* - A dzsinnek üzletemberek. Valamilyen szinten. De a démonoknál megbízhatóbbak, kivéve ha Aidával üzletelsz. Már ha hajlandó üzletelni veled... bár te már nagykorú vagy, veled lehet, hogy már megtenné. Vénség. *Vigyorodik el, piszkálódva, ő még nem tizenhét, haha.* - Mit kívántam volna? Fogalmam sincs. *Von megint vállat, a végén izomláza lesz.* - Ha lenne ötletem, már megtettem volna az aranytojással, amit tavaly húsvétkor kaptam. De az is a fiókban porosodik. Szóval alighanem csak improvizáltam volna valamit.

Téma: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:53 pm

-Pont Sweeney? Érdekes. *mondja, és mintha csak elharapná a gondolatmenet felé, fonalát, be is fejezi, és nem is mond semmi többet a dologhoz, csak hümmög egy sort.* -Megértelek, és teljesen jogos, és érthető. Bár a mai estén nem volt ennyi sötét alak. Az egyetlen félelmetes az estében a liftben levő karmolásnyom volt. És lehet, hogy a dzsinnek mindenhatóak, de te is tudod, hogy a jóságos dzsinnik nem léteznek.. Vagy, ha léteznek is, akkor se hiszem, hogy pont egy olyat fogtunk volna ki, és a sokadik nagyravágyó kívánság után van kedve egy olyan kütyüt adni nekem, amivel megtalálhatom a megfelelő síkokat. Másra meg nem igen vágyom. *vonja meg a vállait, aztán csak mosolyog.* -De, mint említettem, nem akartam reggeli várni. Te mit kívántál volna? *kérdezősködik tovább.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

- El akartam menni, Sweeney Todd lettem volna, már elindultam volna, hogy elkérjem Janától az egyik borotváját, de... csak egy lettem volna a sok sötét alak közül. És már a hétköznapokon is elegem van abból, hogy minden második ember próbál a maga "féééélelmetes vagyok, féééééljéééél tőlem" kisugárzásával élni. Nem megrémiszt, fáraszt. *Magyaráz, persze az idézőjeles résznél feltűnően elnyújtja a szavakat. Neki is megvan a maga sötét kisugárzása, de ami őt illeti, próbálja valamennyire visszafogni, ha más nem, Stepford mosollyal, vagy valami hasonlóval.* - A rend is relatív dolog. De például egészségügyi problémám nincs. Anyámmal is minden rendben van. Szóval azért van olyan. És nem tudom. A dzsinnek eléggé mindenhatóak, nem? *Kérdezi, ingatva a fejét.*

Téma: Re: Tigris cápa háló Vas. Okt. 31, 2010 8:37 pm

*A fiú szavaira csak legyint, lazán.* -Lehet, de nem érdemes. Hiányoztál onnan. *aztán elnéz a többi felszerelés felé, majd vissza a fiúra, és nemes egyszerűséggel, meg egy nagyobb sóhajjal együtt leül a földre. Törökülésbe rendezi a lábait, leoldja az oldaláról a kardhüvelyt, majd úgy néz fel, kezeit az ölébe ejtve a fiúra.* -Ahogy elhallgatom, nagyon kevés olyan valami van, ami rendben lenne veled, igaz? Mi az egyáltalán? *kérdezi enyhe aggodalommal a szemeiben, a kívánságra csak a fejét csóválja.* -Milyen kívánságomat tudja teljesíteni egy dzsinn? És mégis mit kívánhatnék pont én? *végül a fejét csóválja meg, ezzel jelezve, hogy semmi értelme nem volt a kívánságnak, csak egy volt a sok közül.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

» Tigris cápa háló
» Kardfogú Tigris háló
» Fehér tigris háló
» Shintaro Yun
» Shintaro Yun

Tigris cápa háló

Tigris cápa háló

Similar topics

Similar topics