Sarki róka háló

Vendég

*Egy szőke hajú leányzó sétál a második emelet felé, amikor a Sarki róka felé ér egy pillanatra lelassít, de végülis be megy a hálóba. Amikor nem talál senkit sem a szobában csak elmosolyodik. Mindenesetre az asztalra egy tál süti kerül. Valamint egy kis cetli, amikor "végzett a dolgával" szépen kispurizik a szobából és a sajátja felé indul meg..*
Süti

Lehetőleg NE egyszerre faljátok fel!

Vendég

- Nyeheeeee. Neeeem a fagyit. Dehogy a fagyit... azt a málnatöltetű eper bevonatú szamócaízű gumicukrot, amiből a múltkor Sammy-éket kínálgattam. Tudod... a kilósat. Persze neked is van még egy csomaggal. Azt nem bontottam fel.
* Mondja komolyabban, de a lába ugyan úgy mozog. Amikor Dorian rákérdez, hogy melyik Miss Novembert, akkor felvonja a szemöldökét.* - Az 1930-as Playboyos Miss Novembert... Szerinted melyiket? A Virginity tavalyi Miss Novemberét. Britney-t. Állítólag visszavonult... de szerintem csak a Virginity-ben nem szerepelhet már. Legalábbis nekem ezt a benyomást keltette egy két megjegyzése. *Jegyzi meg vigyorogva, miközben elkapja a kis majmot, a tenyerébe fogja, és azzal mutogat, mint valami iskolai pálcával, majd aztán odébb dobja, mire a majmocska csak pörögve-szaltózva landol az ágyon, és már rohan is tovább, megpróbálva letarolni Chronát. * - Hát nem sikerült mindent elkerülnöd... de tudhatnád, hogy engem nem könnyű. Pláne neked. *Vigyorog egy jót.*

Vendég

*Felnevet, amikor látja, hogy barátja mennyire fel van pörögve, majd csak megcsóválja a fejét kicsit, de nem rosszallóan, majd feltápászkodik valamennyire, onnan figyeli Filipp pörgését. És noná, hogy viselni fogja... de ahogy hétköznapokon nem visel öltönyt, meg hasonlóakat, éppen ezért zsebórát sem fog. Arra, hogy holnap fussanak, ő is ugyanúgy macskamosollyal válaszol, de szavakkal nem. De persze, hogy Filipp tudhatja, hogy Dorian mit válaszol. Hogy ő nemet mondana a futás lehetőségére? Nincs az az isten. Félrebillenti a fejét a következő szavakra.* - Melyik Miss Novemberrel? *Kérdezi, de hirtelenjében nem tud olyat beazonosítani, akit látott volna itt az iskolában. Hiába, ő még nem látta Britet. A kérdésre vállat von.* - Erre-arra. Próbáltam elkerülni azokat, akik a nyakamba ugorva kiabálva köszöntenek fel, de ezek szerint itt a végén felsültem. *Kacsint egyet csipkelődve.* - De ha a szekrényben dekkoltál egész nap, akkor mitől pörögtél így fel, hm? Ha bezabáltad az összes fagylaltot sunyiban, esküszöm, ajándék ide, ajándék oda, kitekerem a nyakadat. *Fenyegeti meg az ujjával a fiút. Egen, "cseppet" édesszájú, de azért tudja, hogy mindketten fel tudnak pörögni a cukortól. És ha Filipp egész nap nem mozdult ki, mégis pörög, sok más variáció nincs, hogy miért...*

Vendég

*Amikor Dorian véleményezi az ajándékát, akkor olyan a srác, mint egy bolond chibifigura, aki örül valaminek. Jobbra ballra pattog, és örvendezik, mintha csak ő kapott volna ajándékot.*
- Akkor tetsziiiik? Dejóóóóóóóóó! * Lelkendezik szinte megállás nélkül. Lehet hogy megint az adrenalinja van az egekben? A válasz: Igen. Hogy mitől...nos az kérdéses. De az tuti, hogy pörög mint a búgócsiga. Azt nagyon jól tudja, hogy Dorian az ünneplő ruhához úgy is használni fogja a zsebórát, elvégre ahhoz szint követelmény, ha az ember stílusos akar lenni. De az hogy a farmer farmer, ahhoz kétség sem fér. Az strapabíró, kényelmes és lehet használni. A kérdésre, hogy mikor próbálják ki, csak egy macskamosollyal válaszol.* - Holnap megyünk és futunk egyet. Mit szólsz hozzá? Odalent a sportcsarnokban lehet nyomni rendesen. És már a pályák is nehezednek. Nekünk ez csak tökéletes. *A lába jár, ahogy leül az ágyra. Szinte abba hagyni nem tudja a mozgást.* - Tegnap találkoztam Miss Novemberrel. *Mondja Doriannak. * - Valamikor neked is össze kell vele futnod... *Tódítja a srácnak folyamatosan mozogva. Nem messze mögötte Dwalin is előkerül, és ő is elkezd ugrálni jobbra-ballra. Semmi kétség. Az adrenalin van az egekben. * - Mi jót csináltál ma? Nem láttalak reggel óta. Mondjuk én is a szekrényben döglöttem. Megjött a Prefi barátosnéd, meg az öcséd, és letették az ajándékot, aztán elhúztak. * Magyarázza gyorsan pergetve a szavakat. Szinte hadarva.*

Vendég

*Miután rendesen elpakolt, lehuppan vissza az ágyára, és már nyúlna a képregény után, hogy rendesen tanulmányozza, ha már egyedül van... és valamiért úgy fest, hogy látnoki megérzései sztrájkba kezdtek, ugyanis Filipp kirobbanása a szekrényből, és az, hogy ráveti magát, totál váratlanul éri. Hátra huppan az ágyon, nyekken egyet, de persze nem fájdalomból meg semmi, sokkal inkább a meglepetéstől. A lelkes, elnyújtott köszöntésre csak hápog némán, és pislog, még mindig a hirtelen megjelenés hatása alatt van. A kérdésre, miszerint akar-e ajándékot is kapni, szintén csak pislogni tud, hatalmas, aranyszín szemeivel, és végre szólásra nyitná a száját, de addigra a képébe is nyomják az ajándékcsomagot.* - Öh... köszi... *Motyogja, végre felemelve a kezeit, elvéve az ajándékát. Nem bajlódik azzal, hogy megpróbáljon feltápászkodni, vagy valami hasonló, jó neki úgy fekve. Az ajándékokat úgy szemléli meg, fejét félrebillentve, majd elmosolyodik. Persze, hogy összeáll neki a kép, hogy mire is kapta őket.* - Köszi... ezeket legalább tudom használni. *Kuncog, és valóban. Szép az óra, de zsebórát nem hord, aranyos a plüss, de azzal nem alszik, a képregényt meg elolvassa, elteszi, megtartja, ennyi. Ezeket legalább ténylegesen tudni fogja hasznosítani.* - Mikor avatjuk fel? *Kérdezi, cinkosan megcsillanó szemekkel nézve fel Filippre.*

Vendég

*Filippet naná hogy nem látja a fiú. Mivel a térnagyobbított szekrényükben punnyad. Amikor reggel rájött milyen nap van, fogta magát, és bemászott a szekrénybe. Mi a fenének dekkoljon odakint? Hogy összefusson fűvel fával? Jó persze Susant sajnálja, hogy elkerülte. De a másik kettőre nem nagyon vágyott. Így aztán inkább egy fénygömbbel a szekrényben szunyókált. Ám az este felé lassan elkezdte összecsomagolni az ajándékokat, amiket szerzett. Amikor nyílik estefelé az ajtó, résnyire nyitja a szekrényt, majd onnan figyeli, hogy mit csinál Dorian. Aztán amikor már minden csomagot kibontott, és az ágyon lógatja a lábát, akkor kivágódik a szekrényből, és nagy sunggal a srácra ugrik, amolyan tigristámadó ugrás stílusban, és hanyatt löki, majd rajta landol.*
- Boldogooooooooooooooooooot! És Szülinapoooooooooot! * Mondja emelt, és elnyújtott hangon, miközben a fiút az ágyon tartva térdel felette.* - Akarsz ajándékot is kapni? Okééééééé azonnal! Invito Csomag!* Mondja ki mire a nem éppen szépen, és kissé alaktalanra becsomagolt dolog a kezébe vágódik.* - Tessék. * Mondja, miközben a fiú arcába nyomja azt. Nem erősen... de így is érezheti a srác, hogy az egy puha csomag. Amint kinyitja, egy farmer, és egy kis kocka alakú doboz van benne. A dobozt kinyitották már, ez látszik. De ezen nem is lehet meglepődni. Filipp sosem vesz ócskaságot, és szereti ellenőrizni, hogy minden benne van e. Ez esetben egy rúnákkal tarkított fehér iPod.

Vendég

*Hát, ha Susan megvárta volna, akkor marha sokáig kellett volna a srácra várnia, ugyanis korán reggel elbattyogott a szobájából, és egész nap a kúriát járta. Nem egy olyan típus, aki tűkön ülve várja a születésnapját... igazából nem izgatja halálra magát miatta. És jól is számol, mire hazaér, az összes... vagyis majdnem az összes ajándék ott van, amire számíthat. A szülei ajándékait hamar letudja, majd az iskolatársaitól kapottakkal szemezget. Először a táskához nyúl, azt kevesebbet kell csomagolni. A plüsst előszedi, fejét félrebiccentve vizsgálja, majd leteszi az éjjeliszekrényére, és a levélhez nyúl, elolvasva azt. Féloldalasan mosolyog, majd összehajtogatja a levelet, azt is az éjjeliszekrényre teszi, és a dobozhoz nyúl. Szakavatott mozdulatokkal veszi kézbe az órát, megvizsgálja, látott már jópár hasonlót, be tudja lőni minőségileg, tartósságra, meg minden, majd azt is visszateszi a dobozba, le az éjjeliszekrényre. Utána nyúl az utolsó csomaghoz, de előtte a levélhez nyúl, amit szemöldökráncolva olvassa, majd a végén felkacag.* - Hülyék... *Jegyzi meg, fejcsóválva, majd kibontja a csomagot is, csodálkozva pörgetve végig gyorsan a képregényt, hogy azért lássa, miről van szó.* - Kreatív hülyék. *Szögezi le, megint megcsóválva a fejét halvány mosollyal.* - Meddig dolgoztatok ti ezen...? *Morfondírozik az orra alá, majd becsukja, és azt is az éjjeliszekrényre teszi. Majd elolvassa, de most először rendrakás, meg hasonlók. Filipp sehol... legalábbis a fiú nem látja.*

Vendég

- Osonjatok már egy kicsit halkabban! - Miért mi osonjunk halkabban? Te osonj halkabban! - Egyébként miért is osonunk és suttogunk? - Jaj, te lökött, hát hogy ne vegyen észre! - És ha észrevesz, akkor mi van? - Akkor oda a meglepetés! - Csitt már, na! *Egy négytagú kompánia osongál a folyosón, suttogva. Egy szőke lány, egy apró szőke fiú, egy vadmacska, és egy mókus - ebben a sorrendben, egymás mögött, libasorban. Mondhatni méret szerinti csökkenő sorrendben. A szőke fiúcska hősiesen szorít magához egy vastagabb borítékot, ami nyomdákkal, kacskaringókkal, és mindenféle kriksz-kraksszal van díszítve, láthatóan sajátkezűleg. A leányzó megszólalása után a háta mögött lépkedők elhallgatnak néhány pillanatig, majd körülbelül ugyanazzal a szöveggel kezdik újra fojtott hangú párbeszédüket. Ariana a szemeit forgatja, majd kulcsot bányász elő a zsebéből, és óvatosan benyit a sarki róka hálóba.* - És ha bent van...? - Nyugi, Connor, kifigyeltük, mikor nincs bent senki. - És ha rosszul figyeltük ki? - Hát, akkor... *Torpan meg az idősebbik is, a fejét vakarva, majd megvonja a vállát.* - Hát akkor bukás. *Azzal óvatosan benyit a megfelelő ajtón - amit user nem tud, hogy jobb vagy bal oldali, de ez a kettő itt álmából felkeltve is kapásból tudná, szóval nekik nincs ezzel gondjuk -, és bekukkant.* - Mondtam én, hogy üres! - Nem is, mert én mondtam! - Mit te?! Te meg se szólaltál! - Psssszt! *A kis kompánia beoson a szobába, majd ünnepélyesen elhelyezik a borítékot az ágyon. Connor szépen, precízen el is rendezgeti, majd Arianára pillant.* - Ennyi? - Ennyi. Akkor most háááát-ra arc! Visszavonulás! *Azzal libasorban kiballagnak az ajtón, mindent bezárva maguk mögött. Kulccsal jöttek be, éljen a prefektuslét, így nyomot nem hagytak maguk után - csakis a borítékot Dorian ágyán, aminek tartalma egy kézzel rajzolt képregény, a három gyerek kalandjairól, erősen Supnat-beütésben, miután az említett testvérhármas - Dorian, Ariana és Connor természetesen - rejtélyes módon az Impala hátsóülésére teleportálódik nekromágia óra kellős közepéről. (Talán ennyire máshol szerettek volna már lenni?) Szerepel benne Dean, Sam, Castiel, meg még a fél angyalbanda, démonok, és minden egyéb fontos szereplő. Mellette pedig egy levél... betűi nem igazán összeszedettek, alig olvashatóak. Mintha minimum két ember veszekedett volna folyamatosan a tollon, amivel írták. De csak miiintha.

Drága bátyánk!

Reméljük, hogy örülni fogsz az ajándékunknak, mert tiiiiiszta szívvel, szeretettel, meg mindennel csináltuk, jó sokkal! Oké, nem jósokkal, csak egy jóssal, de értetted. ~~Amúgy nem vagyok ám skizok csak~~ ~~Bocsi, csak Ariana már megint~~ És az ajándék... háát, igen. ~~Connor írta és én raj~~ ~~Ariana rajzolta és é~~ Connor írta és Ariana rajzolta, szóval teljesen közös munka, és az ötlet is kettőnké volt. Nagyon sok boldog születésnapot kívánunk!

~~Ölel Co~~ Ar Ölelnek testvéreid

*Ki tudja, talán azért ilyen rövid, mert feladták, hogy nem tudnak megegyezni? ... Ááá, ugyan, köztük ilyen soha nem fordulhat elő, biztosan csak elfáradt a kezük... Azért a képregény sarkába a cím fölé oda van írva egy kicsit tömörebb sor is: From Coriana for Dorian with love <3*

Vendég

*Egyenletes kopogás veri fel a folyosó csendjét, egy szőke hajú lány, valamint egy fossza sétálnak a Második emeleten. * ~Várd meg!~ * Közli a daimon, mire a lány csak hezitálva billegetni kezdi a fejét. * ~És, ha nem akarja, hogy zavarják? ~ * Kérdez, vissza, miközben megáll az ajtó elött. Egy papír táska van nála, amiben egy doboz, egy levél, valamint egy kisebb plüss van. Kisebb gondolkodás után belép, majd a közös részen keresztül átvág Dorian oldalára. Koppant ketőtt az ajtón, majd, amikor nem érkezik válasz felsóhajt, óvatosan nyit be majd körülnéz. * ~Úgy csinálsz, mintha megenne...ˇ~ *Dumál közbe a fossza, de a lány nem törődik vele, szépen megindul a fiú ágya felé, majd lerakja a csomagot. Egy ideig csak áll, Darwin morgására meg csak összerezzen. * ~ Várd meg! Jó, akkor megvárom! De, ne várd meg. Ne várjam? Várd meg. Jó, nem várom.~ *Hangzik le a gyors párbeszéd, majd a szőkeség fogja magát és elindul a Harmadik emeleti folyosók felé.*

Ajándék
Plüss

Drága Dorian,

Először is nagyon boldog születésnapot. Ne haragudj, hogy csak ilyen, de igazából nem vagyok otthon az ajándékozásban. Nem tudtam, hogy minek örülnél, mindenesetre a mókus Darwin ötlete volt. Ha esetleg időd engedi valamikor találkozhatnánk.

Ölel, csókol: Suzy

Vendég

- Egyértelmű, hogy lenyomunk mindent... mi ne tennénk? Háhh... olyan isten pedig nincs.
* Mondja Filipp vigyorogva, de már ő is hadarni kezd. Amikor Dorian azzal érvel, hogy többet kéne futniuk, akkor felnevet de úgy istengazából.*
- Nem értelek... én mindig olyan jófej vagyok.... Kitűnő, és humoros személyiség... és szerény is... de nagyon nagyon
* Vigyorog Dorianre Filipp. Látszik, hogy most aztán tényleg nagyon jó a hangulata, és ilyenkor (vagy legalábbis ma) kenyérre kenhető srác. Pörög. De nagyon, egyre gyorsabban is eszi a fagyit. A lábai járnak.
- Ki kéne menni valahova... ahol szabad még a járás... és akkor talán még ott is ugrándozhatnánk... nem?
* Kérdi vagyis mondja mosolyogva, miközben nyújtózik egyet.* - vegyünk fel egy nadrágot, meg egy pólót, és nyomás... * Nevet fel, majd ha Dorian is benne van, akkor elindul kifelé valamerre. Játékterem... vagy valami hasonló.*

Vendég

- Megérte hát. *Bólint, kanalazva az édességet, majd fejét félrebillentve néz Filippre, elmosolyodik, szemei huncutul csillannak meg.* - Nocsak, nocsak. Határozottan többet kéne futnunk megint, így kevésbé vagy irritatív. *Vigyorog, piszkálódik, lába továbbra is kalimpál a levegőben, miközben eszi a fagylaltot. Hatttározottan nem fog aludni az éjjel a srác, na de hát van ilyen. Meg olyan is, hogy máskor hullafáradt, és alighanem holnap naaaagyoooon kész lesz.* - Noná, hogy kínszenvedés lesz. Csak azok az izmaink fognak pokolian fájni minden mozdulatkor, amiket használunk... tehát kábé úgy az összes... méghogy az úszás meg a lovaglás a legjobb, minden izmot megmozgató sportok... cöhh... *Rázza meg a fejét. No nem mintha nem tudna úszni, meg lovagolni, de... abban mi a poén? Semmi.* - Egen. Jól leküzdjük, maximum majd káromkodunk, ha nagyot esünk, de aztán majd... legyőzzük. Valahogy. *Már beszél össze-vissza, láthatóan kezd hadarni, pedig ő aztán nem olyan, aki az édességtől hiperaktív lesz, meg felpörög... de most ilyen állapotban... nos, most igen.*

Vendég

*Filipp oda is adja a fagyit a barátjának. Vigyorogva szemléli, ahogy a szőke eszi a fagyit, és lóbálja a lábát.*
- nem nem fogunk... de nem érdekel... akkor is megérte, és nagyon jó volt.
* Nyomja ő is befelé az édességet, ezért a sok hatásszünet. majd megszólal ismételten.* - Tudod... ha holnap meg kéne döglene, most megint azt mondom, hogy totál boldogan patkolnék meg... mert minden jó... megvan a mozgás, a fagyi... a társaságnál sem tudnék jobbat elképzelni... * Igen... ez egy bók. Filipptől nem igen várható az ilyen... mert mégis csak elég tapló szokott lenni. Jó mondjuk nem mindenkivel. Mert Doriannal pont nem. De így sem sűrűn szokott ilyet mondani. Leginkább beszólogatni szokott Doriannak is, no meg persze direkt húzni a srác agyát. De az viszont halálbiztos, hogy a szőke a legjobb barátja. És ez nem is fog sosem változni.
- Baromi sokat fogunk esni... és szerintem minden ugrás kínszenvedés lesz... de akkor is meg kell csinálni. Nem megyünk semmrie azzal, ha csak nyavajgunk, és várunk, hogy elmúljon az izomláz. Akkor dupla annyi ideig fog tartani. *Mondja komolyan Filipp, miközben tovább kanalazza az estére cseppet sem kívánatos édességet.

Vendég

*Amikor kijön, Filipp megemlíti a fagyit, a srác, egy kicsit lefagy, majd szinte szökellve, ugrálva, pattogva megy az ágyához.* - Hozzad. Ejj, de nem fogunk aludni az éjjel. *Rázza meg a fejét, ledobja vizes hajáról a törülközőt, majd leül az ágyra, egyik lába sűrűn jár, miközben várja a fagyit, amit aztán nagy, csillogó szemekkel vesz el, és vidáman enni is kezdi.* - Hmm... valóban. Nem fogunk tudni a tetőre menni. *Mondja egy csalódott fintorral, miközben hasrafekszik az ágyán, eszi a fagyit, de lábaival megállás nélkül kalimpál. Nem, nem bír megállni, és még egy jó darabig nem is fog tudni.* - De igen, meg kéne próbálni. De valami azt súgja, többet fogunk esni, mint ma.

Vendég

*Ahogy a srác megemlíti az édességet, Filipp megvakarja a tarkóját. Elgondolkozva.*
- Hát abból tuti nem lenne alvás... de tudod... az a cinkes a dologban, hogy én is ennék most valami édeset...De komolyan...
* Morogja elgondolkozva, majd amikor a srác elmegy zuhanyozni, Filipp bedől az ágyba, de a lába jár. Mint ha zenét hallgatna. Pedíg nem is. Az agya is pörög, de kegyetlenül. Enni akar valamit... ami édes, ami finom... Mikor kijön Dorian, akkor Filipp rápillant.
- Menjek akkor a csoki vanilia áfonyapisztácia kehelyért? Extraadag tejszínhabbal?
* Kérdi Doriant, majd ha az rábólint, akkor már pattan is kifelé. De úgy, mint aki szögbe ült. Az ajtón is majdhogy nem szaltóval távozik, és odakint csak a kanalak, és tányérok csörgése hallatszik, majd nemsokára vissza is tér a srác két hatalmasra rakott kehellyel, amiben mindenféle fagyi van, amit ők tartanak, és persze a beígért hatalmas adag tejszín hab...
- Ettől is ki fogunk készülni... * Jegyzi meg majd aztán mostmár válaszol a legközelebbi edzésre is.* - Hát... állítólag ha izomlázra rádolgozik az ember, akkor hamarabb elmúlik... holnap is megpróbálhatjuk, de semmiképpen sem a tetőn...

Vendég

- Az biztos... *Vigyorog az izomlázra. Oké, holnap nagyon nem fog vigyorogni, de most nagyon vigyorog, és ő sem nagyon tud megállni, pörög, ugrál, miközben lerúgja a cipőjét, valahova be az ágy alá, és mialatt Filipp lezuhanyzik, azalatt neki is sikerül magáról leszedni a pólót, és a farmert, és ő is egy boxerben ugrál el a kilépő fiú mellett be a fürdőbe, továbbra is vigyorogva.* - Gondolom most már ne egyek este édességet mi? *Vigyorog mint a vadalma, miközben bezárja maga mögött a fürdőajtót. Egen, édesszájú a srác, de ha erre az állapotra cukrot enne, nem valószínű, hogy aludna ma este. És ha nagyon pörög, Filippet se hagyja aludni. Aztán egy gyors zuhany után valóban nyugodtabban jön ki egy bő pólóban és boxerben, hosszú haja teljesen rátapad, fejére terítve a törülköző, kifújja a levegőt, karja még láthatóan libabőrös a hidegzuhany után.* - Mikor megyünk legközelebb? Amint talpra tudunk állni a mai nap után? *Vigyorog rá Filippre.*

Vendég

*Iszonyatos pörgés van most a szervezetében. De olyan mint kevés más alkalommal. Legalábbis amióta itt van. Korlátra fel, azon végig... onnan le, és végig gurul a folyosó egy részén, majd fel a falra, onnan le, egy támaszos oldalszaltó, csak mozogjon. Dorian megáll a szoba közepén, Filipp a saját ágya felett egy szaltóval a másik oldalára. Hajpánt le, de közben mozgás. Kiveszi a füléből a fejhallgatót, majd megáll. Azaz megpróbál megállni.
- Ezek holnapra nagyon fognak fájni... az izomláz meg fog ölni minket.
* Vigyorog a srác, majd próbálja ledobálni a ruháját. Legalábbis annyira, hogy egy boxerbe legyen.* - Ájjj... basszus... kész leszek holnapra... de minegy... megéri... megérte... többet kell edzeni...
* Közli, majd besiet a fürdőbe. Gyors zuhany, hajmosás, majd kijön. törli a haját.* - A hideg víz jót tesz... gyerünk szöszi... told lejjebb az adrenalinod, mert nem lesz jó ha így folytatod ma este... * Vigyorog a srácra Filipp.*

Vendég

*Gyakorlatilag végigfut Filippel a folyosókon, fel a labirintusból, a kúrián végig a másodikra. A lépcsősorokat szinte nem is észlelve ugorja fel, ahogy a normálisnál jóval gyorsabban felérnek a szobába. És túl hamar, ami Doriant illeti. A szoba közepén láthatóan alig tud megállni, egyik lábáról áll a másikra, lépeget, mintha minimum hiperaktív lenne, pedig nem erről van szó. Csak egyszerűen pörög a szervezete. Nagy levegőt vesz, próbálja lenyugtatni magát, kivéve füléből a fülhallgatókat, kihúzva a hajgumit a hajából, ami teljesen csapzottan terül el a vállán - már amennyire most elterül. És próbálja lenyugtatni a szervezetét.*

Vendég

- Connort még talán el tudnád adni... Azonban engem nem vennének meg... max 2 tevéért...az meg nem ér annyit... az útiköltség is több oda... plussz szállás. Határozottan nem érek meg ennyit. Mert ha még befested a hajam... akkor max kapsz értem... 6ot. Az már... megtéríti az árat... de...nem. Én határozottan nem vagyok jó erre. Hacsak... nem a szerveimet akarod eladni... a vesémért... darabonként kapsz sacc per... 30.ezret. Az már úgy azért szép összeg... bár a májam, és a tüdőm nem lenne olyan jó vásár... No jó... a tüdőm még csak-csak...
* És Filipp magát elemezgeti. Majd a nevek hallatára biccent.* - A hiszti királynő, és a bemozdulós lányka... ühüm...Nem mozdult rád? * Kérdi felpillantva a borostyán szemű srácra. Majd csak megrázza a fejét.*
- Ma nagyot buktam... az olajakkal... el sem tudom hinni... komolyan... rég nem buktam ekkorát a részvényekkel. A "Kolst¨" nagyon alacsonyan zárt. Komolyan mondom... kész vagyok. Ez akkora szívás... és nem is beszélek már arról, hogy hogy állnak a szén részvényeim...
* Íme a magyarázat, hogy miért van cigi, és alkohol szaga a srácnak...

¨Csak kitalált részvénytársaság... több ilyen lesz még Filipp játékaiban. Kéretik nem megszólni miatta. Smile

Vendég

- Akkor megyünk. *Suttogja, miközben Dwalin után Chrona is lebukfencezik a párnára, nyikkanva egyet, Dorian meg csak szórakozik tovább Filipp hajával.* - Nem, a kis illuzionistával még nem futottam össze. De telibetrafáltál, csajokkal, Arianával meg Susannal. És Ariana lebuktatott, hogy az az én nagy tervem, hogy eladjam őt, Connort meg téged is tevékért. *Gondolkozik el, piszkálva Filipp haját tovább.* - Meg ugye Sammyvel, ő meg azér nem lány. *Fűzi még hozzá, majd szabad kezével végre kiengedi a haját, megborzolva azt. Kicsit téged összeállt.* - Meg fürödtünk egy kicsit. Meleg volt egész nap. Tudod milyen hűvös van a Medveszem-barlangban? Igazán frissítő. És még a víz is hűvös. Elszoktam a melegtől, amióta nem jártunk a Karib-tengeren, hallod-e.

Vendég

- Bye bye london...don...don... good bye... Bye bye London...don...don...don good bye...
* Kezd el Filipp énekelni, ám a hangja tiszta, attól függetlenül, hogy az alkohol kicsit torzítja. Majd aztán megvonja fektében a vállát.* - Tőőőlem. Tőőőlem aztán mehetünk. Én nem bánom. * Mondja a vállát vonogatva. Arcán most sincs igazán mosoly. Csak beszél. Dwalin Chronán támaszkodva indul el az ágy felé. Majd a szekrény szélén megbillen, és Filipp mellett a párnába vágódik. * - Paff...*jegyzi meg a majmocska. Filipp meg csak kérdez.*
- Ismerősökkel? Találkoztál...izékével is...na...ki már az...mond már...Blackwood-dal? Paranoid még mindig...* Jegyzi meg kicsit irónikusan.* - Aztán kikkel találkoztál? Csajoztál mi? * Kérdi mosolyogva. Dorian láthatja, hogy most nem azért mondja, mert szívózni akar. Csak... amolyan poén kérdés. Se nem komoly, ne sem poénos. Majd csak feljebb tornássza magát, és a srác combjának támasztja a fejét. Hogy miért? A válasz nagyon egyszerű... Filipp földszintes kölyök óta ismeri Doriant. Már-már testvérének tekinti... Megteheti ezt. De azt meg sem érzi, hogy Dorian kiveszi a zsebéből a cigit.*

Vendég

*Amikor Filipp felnéz rá, akkor kicsit felemeli a kezét, és ledermed, szemeiben megvillan valami... de ez nem a szokásos dührohamot-megelőző villanás. Nem, ez inkább aggodalom. Chrona is ledermed, amikor a jól ismert "tüneteket" látja a majmon, és riadtan Dorianre néz, aki viszont nem fordul felé, csak felsóhajt, és egyszerűen kiveszi a zsebéből a cigarettásdobozt. Nem szereti, no.* - Hűsöltem, beszélgettem ismerősökkel. Találkoztam a kis Sammyvel is felfele jövet. Felvetette, hogy visszamehetnénk látogatóba Londonba. *Mondja halkan, beszél, és szemeiben azért ott az aggodalom.*

Vendég

* Mivel Filipp nem alszik, így nem nehéz "felébreszteni". Dorian amikor a haját kezdi el cirógatni, felé fordul. Szemei úgy csillognak mint a polírozott üveggolyók. Most sötét ametisztben ragyog. A szőkének ismerős lehet ez a szín. Filipp ivott. Valószínűleg nem is keveset, bár ez leginkább a daimonon látszik meg. Chrona támogatásával fel tud tápászkodni. De eléggé ingatag lábakon áll.
- Móóóókuciiiii...móki...móki...mókuciiii...* Gajdolja a majmocska, ám Filipp ennél jóval összetettebben beszél.* - Merre...merre...a Jenilliában... Tudod Dorian... elegem van az egész...világból...mindenből....
* Morogja. A hangján is lehet hallani hogy ivott. És a zsebéből is kilóg egy bontott cigis doboz. Amiből hiányzik is azért jópár szál.* - És...te...merre jártál?* kérdi halkabban.

Vendég

*Ki is nyílik pár perccel Filipp beesése után az ajtó, és Dorian sétál be. Ő is ugyanabban van, amiben a medencéknél volt, fehér ing, farmer, papucs, haja összefogva. Már megszáradt persze, de azért itt-ott még látszik, hogy a ruhája meg a haja is volt vizes, meg száradt meg. Pláne, hogy ki sem engedte a haját, össze volt végig fogva, hát kicsit össze is van állva. Belépve meglátja szobatársát, mire csak felsóhajt.* - Merre jártál már megint, te istencsapása...? *Sóhajt fel, majd odasétál, Chrona lemászik/ugrik róla, és odarohan Dwalinhoz, próbálva felböködni, Dorian meg csak leül Filipp mellé, kezét a fejére téve, próbálván valahogy kisimítani az arcából a haját, hátha felébred. Vagy valami.*

Vendég

*Későre jár. Filipp slattyog be a hálóba. Rajta a szokásostól eltérően egy fehér póló, rajta a "Vörös oroszlán" londoni kocsma logójával. Lábán egy tornacipő, valamint egy világos háromnegyedes. Nem épp könnyed léptekkel sétál be, így aztán kevésbé tűnik kicsattanóan jókedvűnek. Beérve ledobja a tornacsukát, majd bezuhan az ágyba. Szó szerint zuhan. Dwalin kb akkor ugrik le, mikor a srác 45°-os szöget zár be az ággyal. Így érkezik meg, bár erősen elvétve a számítását, Filipp asztalának olvasólámpájára, és már elkapni sem igen tudja, mert egyszerűen felborítja, és elfekszik a lámpa "romjain". A srácról pillanatnyilag csak cigaretta szagot lehet érezni, pedig Ő nem dohányzik. Dwalin ugyan megpróbál felkelni, de a mozgása nagyon koordinálatlan. Mintha...valami ködösítené az agyát. Filipp arccal lefelé fekszik az ágyban, nem mozdul. Majd az egyik keze megindul az öve felé, és előhúzza a Coltot, mit egy patent kattanása jelez. Majd a fegyver hatalmasat koppan a padlón, ahogy a srác ráejti.
- hem....Ian... * Ennyi lehet a párnába süllyedő Filippből érteni. Dwalin csak fekszik, végtagjait szétvetve.

Vendég

- Ahaaa... *Bólint a tündéres dologra, így már érthető. Ugye nem sokkal ezután jön a puffanás a földön, és a morgásra felpillant, igen, ő elég jól érti, de nem válaszol rá, csak a következő, érthető szavakra.* - Ne legyél ilyen biztos magadban, hogy nem teszem meg. *Sziszeg, majd Arira pislog.* - Öhm... oooké. *Mondja halkan, majd feltápászkodik nagy nehezen, nem láncos kezét zsebre téve. Elindul kifelé Ari után, csak az elköszönésre torpan meg az ajtóban, hátranézve a válla fölött, kifürkészhetetlen szemekkel.* - Jóéjt. *Köszön el halkan. Chrona még egyet ugrik Filipp nyakánál, majd lehuppan, és fut a két ember után. Hát akkor Dorian ezek szerint most a Fekete özvegyben fog aludni. És még mi mindent tartogat ez az egy hét...*

» Sarki róka háló

Sarki róka háló

Sarki róka háló

Similar topics

Similar topics