Nílusi krokodil háló

Téma: Nílusi krokodil háló Vas. Júl. 12, 2009 6:50 pm

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1. Yosif Zhivko
2. David Branson
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1.
2. Gwilim Jan
3. Isidor Tibor
4.

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

*Yan éppen most mászik ki a zuhany alól, mezítláb, rá nem jellemzően melegítőben és egy egyszerű, barna rövid ujjúban, de érdekes módon még ebben is éppen olyan elegánsan néz ki, mint bársonyfarmerben, ingben, köpenyben és lakkcipőben. Nem a ruha teszi, az már biztos. A szoba szokás szerint üres - mindenki talált magának jobb programot a bent ücsörgésnél. Yannak viszont most érkezett el a munka ideje, úgyhogy néhány beletörődő sóhajtással kísérten helyet foglal az asztalánál, jobb karjával rákönyököl az asztalra, és a tenyerébe dönti a fejét. Fogalma sincs, milyen irat van éppen előtte, vagy hogy melyiknek kéne most jönnie. Konkrétan olyan üresnek érzi a fejét, hogy jelenleg még azt sem tudná biztosan megmondani, mivel is foglalkozik a cég. Hát, igen, az elmúlt hét rendesen lefárasztotta, sok dolga volt. Azért igyekszik összeszedni magát, megpróbálva értelmezni az előtte lévő adatokat, és rájönni, hol is tartott ebéd előtt.*

Vendég

//Nos, akkor jelen volnék én is, a befejezéssel együtt.//

*Vállat von.*
-Sosem ismertem a szüleimet... De Sergej bácsi nagyon hiányzik *mondja szomorkásan. Aztán átváltanak ugye a Yan témára. A fiú lelkének mélyén fájdalmasan megrezdül valami, de ebből kifelé semmi sem látszik. Azért van valami, amin meglepődik...*
-Yannak vannak barátai? *kérdi, aztán, választ sem várva elvigyorodik.* Jó, jó, nyilván vannak, csak egy ideje nem az a hú-de-nagyon barátkozós típus. *Az eligazításra bólogat, és, mielőtt Gaea kinyitja az ajtót, rápillant a névtáblára.* ~Nílusi krokodil... Milyen nevek vannak!~ *gondolja vigyorogva, majd körbenéz. A lány szavaira csak felvonja a szemöldökét. Ez a mozdulat eléggé hasonlít a másik fiúéra.*
-Én? Yantól segítséget kérni? Előbb tépi le a fejem... *mondja, és magában megfogadja, hogy lehetőségek szerint igyekszik elkerülni unokaöccsét.*
-Oké, szép napot. Pápá! *mondja, majd bebattyog a szobába, és nekiáll kipakolni a holmijait. Mikor végez, bedől az ágyba, ugyanis, bár ez nem látszik meg rajta, mostanra hullafáradt.*

Vendég

*Ahogy Kamen válaszát hallgatja, egyre jobban elkomorodik. A komorsággal egyenes arányban kerülnek újra elő a mély árkok a szemei alatt, amik lassan beesetté tehetnék a lány szemét. Két napja szinte ki sem mozdult a szobájából, olyan torokgyulladást kapott. Most már jobb, de Valahogy mindig kifogja, hogy ha valami a lelkét bántja, az betegségben kijöjjön. A ki-nem-mondott-szavak hatásaként. Na igen, ez van.* - Sajnálom. *Hangja halk, és szomorkás. Valóban sajnálja, hogy a fiúnak senkije sem maradt. Ez így gázos lehet nagyon. És bár ő már régóta egyedül maradt, és nem is volt családja nagyjábó két hónappal ezelőttig, így át tudja érezni milyen lehet szegénynek.* - Yant ismerem! *Derül fel a hangja, ahogy átterelődik arra a kedves de visszahúzódó fiúra a szó.* - Jó barátomnak tudhatom. Ha szabad így fogalmazni. *Felfele a lépcsőn érintik az utolsó lépcsőfokot, majd bekanyarodnak.* - Második emelet, fiúk részlege. A lányoké egyel feljebb van. Itt pedig a te szobád Kam. *Nyit be a szobába, és előre engedi a fiút.* - Bal oldal! A jobb oldali szobában van Yan. Így ha szükséged lesz valamire, és nem találod, ő tud neked majd segíteni.*Többet nem tehet a fiúért. De így legalább Yan segíthet, hogy hamarabb beilleszkedhessen.* - A suliról meg még majd beszélgetünk, de sajnos nekem sietnem kell tovább. Szia Kam! *Ezzel Kamenre mosolyog, és magára hagyja a csomagjaival.*

/ kicsi fagyi. Yan nem tudta lezárni a netje miatt. Amint teheti, bemegy az a Hsz is/

Téma: Barátkozás Szer. Aug. 18, 2010 8:05 pm

*Tibor még nem ismert senkit a hálojábol*-Szia.

Vendég

*Bólint a válaszra, és hozzáfűzi:*
-Vagy nincs lehetőségük kimozdulni onnét. *Mivel Yan gyorsan olvas, és a könyv sem olyan vastag, így egész gyorsan a végére ér. Mikor pedig ez megtörténik, megissza a maradék teáját, aztán feláll. Egyrészt azért, hogy kinyújtóztassa a tagjait, másrészt pedig azért, hogy a csészét eltakarítsa. Miután ezzel végzett, a helyére teszi a könyvét, felveszi a köpenyét, és az arcába húzza a csuklyáját.*
-Örvendtem, további jó olvasást! *biccent a fiúnak, majd elhagyja a szobát. Hogy hova megy? Ki tudja...*

Vendég

*És amikor már azt hiszi, hogy egy olyan sráccal hozta össze a balsors, aki csak másokkal furán viselkedni képes, rá kell döbbenjen, hogy van a másikban pozitívum. A rugalmasság. Az említett regényt már rég letette, mert rongyosra olvasta. Az volt talán a második, amit az írótól olvasott. Lelkesen, de azért nem túlzásba víve bólogat, és a szemei mosolyogni kezdenek.* - Hogy ne ismerném. Az egyik legjobb regénye azok számára, akik nem mernek kimozdulni a saját országukból. Így kapva többet abból a környezetből, ahol élni kénytelenek. *Amikor Yan belemerül az Angliától, Indián át tartó kalandba a föld körül, még belekortyol a teájába, majd a kialakuló csöndet hallgatva újra visszasüpped a könyvolvasáshoz elengedhetetlen lelki állapotba, Kinyitja a könyvét, és folytatja a Mauri rész leírásának szeme elé táruló látványának szemlélését. Szeret olvasni. Mindennél jobban. És végre úgy tűnik, nincs egyedül ezzel. Két nap alatt ugyanis két embert is megismerhetett, akik szintúgy szenvedélyes olvasók. Igen. Érdemes megalapítani a könyv klubot.*

Vendég

*Átveszi a feléje nyújtott könyvet, és fel is csillan a szeme.*
-Igen, Vernét ismerem. A Nyolcvan nap alatt a Föld körül-t olvastad már? *kérdi, majd, ha választ kapott visszaadja a könyvet. Normál esetben szeret olvasni, de A Végtelen Történethez most nem füllik a foga. kortyol még egyet a mentateájából, majd feláll.*
-A Verne olvasgatás egy remek ötlet *jegyzi meg, majd nem sokkal később visszatér, kezében az előbb emlegetett kötet egy régi példányával. Visszatelepszik a fotelbe, és most már igazán csendben olvasgatni kezd, nem zavarja tovább Julient, hacsak az nem akar beszélgetni.*

Vendég

*Hát ebből már nem lesz olvasás úgy tűnik, ebben a suliban úgy látszik csak akkor olvashat az ember nyugton, ha a tankönyvét tette maga elé. Még jó, hogy most olvasná minimum harmadszorra. A faggatózásra kapott válaszra csak enyhén elhúzza a száját, de ha nem akarja hogy faggassák, az az ő dolga, nem Juliené. Mellesleg valóban nem biztos, hogy érdekelné. Már éppen megjegyezné a lecsapott könyvre, hogy megtaníthatták volna neki a könyv tiszteletét és szeretetét, de úgy dönt, elnéző lesz a fiúval szemben. Így csak alaposan megnézi a könyvet, majd Yant, és csak másodpercekkel később válaszolt a feltett kérdésre, és könyvét becsukva a fiú felé nyújtja azt.* - Akkor olvass ilyet. Ez sem jobb, szintúgy fantázia. *Csak éppen ez a korát hazudtolta meg az írója tudásával, míg amit az asztalra csaptak, egy betegen lázasan otthon fekvő is összehozott volna.*Beleiszik az ihatóra hűlt teájába, és bele is szuszog, amíg Yan valószínűleg a könyvet tanulmányozza. A fahéj kitisztítja az agyát, és el is andalítja egyben. Az elmúlt év karácsonyára gondol, amikor már nem volt együtt a család. Az első olyan karácsony volt, amikor már nem az édesapjuk indította az ünnepet az ezüst csengettyűvel, hanem a bátyja. Fura volt őt ebben a szerepben látni. És össze is facsarodott egy pillanatra a szíve megint. Az ő határozott de hóbortos testvére nem való erre a posztra. Nehezen fog boldogulni vele, de Julien mit tehetne. Ez van, ezt kell elfogadni.*

Vendég

-Semmi, de nyugtat, és felébreszt *válaszolja a kérdésre. A növényekhez tökéletesen ért, így tudja, hogy a mentát mikre szokták használni. Ez nem is a nevelése miatt van, hanem inkább az érdeklődési köre miatt. Yan most nem csapkod akkorát, de elég morcos. Félig meddig tetszik neki a történet, félig meg tök hülyeségnek tartja az egészet, azért csapkodja. Látszik is már a könyvön, nincs olyan hú-de-egészséges kinézete. Azért még egy darabban van... Úgy tervezi visszaszolgáltatni unokabátyjának, mert valószínűleg az ő csomagja helyett került véletlenül Yanéba. A kérdésre vállat vonva válaszol.*
-Sok minden, hidd el nem vagy rá kíváncsi. Jelenleg mondjuk az, hogy nem értem, minek olvasom ezt *bök a fejével a könyv felé, majd kortyol még egyet, és a fiú kezében tartott kötetre pillant.*
-Mit olvasol? *kérdi, majd csendben várja a választ. Közben lassan iszogatja a mentateáját, ami még elég meleg. Szóval szépen, lassan, óvatosan.*

Vendég

*A kínálásra felsandít a könyvből, csendben köszönömöt int, és Yant eligazítva a polcok között kér egy fahéjas roibust.* - Nem iszok mentát ha nem muszáj. Mi feküdte meg a gyomrodat? *Kérdezi a kapucnis fiú ízválasztására, mert számára természetes, hogy varázserő nélkül is tudni kell alapból néhány fontos dolgot, és a gyógyteák és amúgy a teák hasznossága és használhatósága szerepel ezen a listán. De lehet, hogy a csupa-fekete fiú nem tudja, hogy a menta mennyire fontos növény. Van ez így, nem mindenkit neveltek úgy, mint Jult. Végre megérkezik és leteszi magát Yan, és Jul is megkapja a maga teáját. A csésze forró, a tartalom nem különben. És egyébként sem szabad forrón inni. Ennyire forrón nem. Így vissza fordul a könyvéhez, de nem sokáig élvezheti annak tartalmát, érdekes pörgését. Yan már megint csapkod.* - Mi a baj? *Kérdezi érdeklődő türelemmel, de mi tagadás, valahogy feszélyezi a nyugtalan viselkedés.*

Vendég

*Yan mindig feketében rohangál, a szitkozódás viszont annyira nem szokása... Mikor megfordul, és jobban körülnéz a helyiségben, kiszúrja a tegnap látott fiút, így halkabbra veszi magát, de azért megkérdezi.*
-Egy mentateát a könyv mellé? *Ha a fiú kér, akkor neki is csinál, most óvatosabban, mint az előbb, és odaviszi hozzá. Mikor leülne, megpillantja a sebgyógyító főzetet, így elmormog egy "Köszönöm"-öt, majd hasznosítja is a segítséget, és visszaszolgáltatja az üveget a fiúnak. Felcsapja a könyvét a könyvjelzőnél, de nem tud száz százalékosan arra koncentrálni. Hosszas csend után felhorkant, és becsukja a könyvet. Méghogy egy olyan könyv, ami beszippantja az olvasóját! Le is teszi az asztalra, és így kivehető a cím: A Végtelen Történet. A fiú hátradől a fotelben, és iszogatni kezdi a teáját, egyelőre néma csendben.*

Vendég

*Valaki már olvas a közösben, amikor Yan a mászkálásával elvonja a könyvről a figyelmét. Könyvet csapkod, szitkozódik, és feketében rohangál, mint aki elvesztette a hozzátartozóját, és előre gyászolja annak vissza nem tértét. A könyvcsapkodással nem tud mit kezdeni, de amikor hallja a hideg víz csobogását, a fejét kezdi ingatni, és kiteszi a zsebéből a fiú könyve mellé a törhetetlen üvegcsében lötykölődő sebgyógyító főzetet. Aztán visszatér a könyvéhet, és olvas tovább. Jó rész jön. A mauri törzsfő éppen tombol.*

Vendég

*Visszaért a fenyvesből, így most elsősorban bevonul a szobájába, ahonnét egy könyvvel tér vissza a közös helyiségben. Lerakja az egyik fotelbe, és nekilát teát csinálni. Közben gondolataiba mélyed. Köpenyét lerakta a szobában, így látszik, hogy egy hosszú, fekete bársonyfarmer és fekete ing van rajta. Tekintetéből látszik, hogy messze jár, de hogyha megszólítja valaki, azt meghallja. Óvatlanságával sikerül leforráznia az ujját, ami miatt pár halk szitokszó csusszan ki a száján, majd a csaphoz lép, és jó nagy adag hideg vizet zúdít a kezére.*

Téma: Nilusi Krokodill Szer. Aug. 18, 2010 9:15 am

*Egy kicsitt fáradtan ébrett fell*~10 15 van már,eszek egy szendvicsett~*elsétállt a büfébe.*

Téma: Kezdö Kedd. Aug. 17, 2010 6:36 pm

-Viszlát.*Eközben elö rántja a pálcáját és gondolkodni kezd hogy menjen le Nellondba-vagy nem mert gyogyfözetet akar készíteni.*Elhatározta:Lemegy Nelondba.*

Vendég

*Kissé bosszúsan igazítja meg a haját.* - Megmondtam. Valamelyik mosdóban tudsz maximum bájitalt főzni, hogyha megszerzed a megfelelő hozzávalókat. Hogy azt honnan, az már rajtad múlik. Keress bájitalboltot Nellondban. De nem tudom, miért akarsz te bájitalt főzögetni. Dolgom van, ha még lenne kérdésed, hagyj üzenetet a szobámban. Szervusz. *Köszön el, és mostmár végleg elsiet.*

Téma: Kezdö Kedd. Aug. 17, 2010 6:23 pm

-Akkor hol fözhettek?

Vendég

*Visszafordul, mikor Tibor még utána szól.* - Elsőben voltak bájitaltan órák. Az ott megtanított bájitalokat szabadon megfőzheted, ha találsz rá alkalmas helyet... Nem nagyon tudok többet ajánlani valamelyik mosdónál. A naxeldiresek előnyben vannak, nekik van bájitalfőzésre alkalmas helyük a főhadiszálláson... De persze a hozzávalókat neked kell beszerezned. *Biccent a fiúnak, majd ha annak nincs több kérdése, továbbmegy.*

Téma: Kezdö Kedd. Aug. 17, 2010 6:13 pm

-Tanárnö várjon.-Bájitalt lehet ebbe az iskolába fözni?

Téma: Kezdö Kedd. Aug. 17, 2010 6:00 pm

-Rendben,viszlát!*Mosolyogva integet*~Remek meg kell tanulnom zenélni~*Lepakolt,és Köszöntötte ujj társaitt*

Vendég

- Nem. Az én órámon azt tanulod meg, hogyan tudsz a dallal varázsolni, idézni. Nem árt, ha keresel egy allidonost, aki játszik hangszeren, és megkéred, hogy legalább az alapokat tanítsa meg az első óráig. Mindegy, milyen hangszert választassz, de valamin dolgoznod kell. Nem kell, hogy legyen saját hangszered, taníthat az övén is akit találsz, az órán fogsz kapni ideigleneset, amin az órán tudsz játszani. *Válaszol a kérdésre nyugodtan.* - Ha még lenne valami, az első emeleten megtalálod a szobámat, vagy keresheted a szakvezetődet. További szép napot! *Köszön el, és kilépdel az ajtón, miközben még beírja a fiú nevét a mappában a megfelelő helyre.*

Téma: Kezdö Kedd. Aug. 17, 2010 5:43 pm

-Lenne egy tanárnö,Az ön óráján megtanuljuk hogyan kell zenélni?-*Tette fell a kérdést bátortalanul*

Vendég

- Ugyanolyan szoba, mint ezek. *Mosolyodik el halványan.* - Talán a fal színe más, meg kicsit az elrendezés. Sőt, mintha az egyik fiúnak függőágya lenne ott... De hát az egyedi eset. A Colwelleknek kevés dolgot nem szabad. *Jegyzi meg, bár talán Tibor ha most jött, nem is tudja, kik a Colwellek.* - Az igazán kár. Hangszerhez érteni sosem árt... Pláne, hogy az én órámon bizony hangszeren kell majd játszanod. *Benyit a nílusi krokodilba, és be is vezeti Tibort.* - Tessék. Látod, mondtam, függőágy. A szobatársaid Sebastian és Julien, meg a másik oldalon még négyen, de az ő nevüket nem tudom fejből. Remélem, megfelel, mert válogatás nincs. Kérdés?

Vendég

*Némán hagyja, hogy most Yan könnyei áztassák el a pólóját, épp mint az övék előbb a fiúét. Nem látja, de tudja, hogy a fiú sír, és egy pillanatra elgondolkozik rajta, vajon az sírt-e az a bizonyos esemény óta más előtt? Nem tudja, mi van benne, ami mindenkiből előszedi az érzelmeit, de néha már komolyan kezd belőle elege lenni - bár nem most. Legszívesebben ő is elsírná magát, de tudja, hogy most nem teheti. Kell egy vigasztaló is, aki bizony nem sírhat. Csak hallgatja Yan akadozó, és a saját nyugodt légzését, majd mikor a fiú megszólal, elengedi, és letörli annak arcáról a könnycseppeket.* - Persze. Semmi gond. *Erőltet az arcára egy halvány mosolyt, majd egy halk, ráadásul a fiúnak háttal elmotyogott "szia" után eltűnik az ajtó mögött. Ha el kell mennie, nem fogja halogatni. Valahogy csak kibírja holnapig...*

Vendég

//Olvadás//
*Bólint. De ettől függetlenül még mindig nem bírja elfogadni, hogy a férfi befejezi földi pályafutását. Talán nem is annyira a szavak, mint inkább maga a lány hangja az, amitől egy picurkát jobban érzi magát. Az utolsó mondatra megrázza a fejét.*
-Nem, nem megyek vissza. Dragan maga kérte, hogy jöjjek már... haza *mondja, majd a kérdésre is válaszol.*
-Azt... Azt hogy... Semmi remény. *Hát kint van. A keserű szavakat pedig keserű könnycseppek követik. Már régóta gyűlnek, de a fiú csak most vesztette el felettük az uralmát. Némán összeszorítja a száját, miközben az arcán sós cseppek gördülnek végig. Jobb is, ha most sírja ki magát. Ha a férfi tényleg meghal - és erre nagy az esély -, akkor a temetésen ő nem sírhat. Hiszen a szüleinek Dragan nem más, mint egy cseléd. Sosem tudták, hogy a fiú milyen közel áll hozzá... És most már nem is fogják megtudni. Hosszas csend után, amit Lil vagy megtör, vagy nem, Yan megköszörüli a torkát, és kicsit rekedten megszólal.*
-Kicsim... Nem akarlak elküldeni, de muszáj lenne aludnom egy keveset *mondja. Elég kialvatlan, ráadásul még pluszban kifárasztották az érzelmek és az utazás.*

» Nílusi krokodil háló
» A Király szemének nyomában //Lezárva//

Nílusi krokodil háló

Nílusi krokodil háló

Similar topics

Similar topics