Fekete özvegy háló

Téma: Re: Fekete özvegy háló Vas. Dec. 25, 2011 7:01 am

*Mondhatni ez az angyalok időszaka, és a szárnyával többeknek is problémája van. Lisa sem talál az ágya mellett csomagot, hasonlóan Jaredhez, viszont furcsa érzésre ébred. Kényelmesen aludta végig az éjszakát, nem nyomta a hátát semmi, ugyanis nem érzi a szárnyait. Mégis bizsereg picit a háta a mágia hatására, ha pedig tükör elé áll, akkor láthatja a lapockáján lévő angyalszárny tetoválást. Furcsa érzés lehet elsőre, hogy a már megszokott zavaró tényező nincs ott, könnyedén felöltözhet, semmi sem akadályozza. Azt természetesen tudja jól, érzi, hogy abban az esetben, ha szüksége van a szárnyaira, elég csak rákoncentrálnia és azok megjelennek.*
http://tetovalasmintak.com/var/albums/Noknek/Szarny/angyal-szarnyak-noknek-lapockara.jpg?m=1310482860

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

~ Fogadjunk, hogy most röhög a markába, hogy nem vettem észre, hogy tettette az alvást. Mennyire kár, hogy profin kiszűröm, ha hazudik... ~ *Irónikus a mondat persze. Becsukja maga mögött a menyét háló ajtaját, és zsebredugott kezekkel indul vissza a sajátjába. Pereus követi, és ki is szúrja a mögöttük osonó másik macskát, mire nevetni támad kedve.* ~ Te Ari, ránk állítottak egy kémet. ~ *Ariana hátrapillant, és felvonja a szemöldökét, majd megvonja a vállát.* - Csak nyugodtan. Az ajtón úgy sem jön át. *Mondja fennhangon. A külső ajtót becsukja maga mögött, a közös részben kivesz egy tábla csokoládét a kis hűtőből, majd kulcsra zárja maga mögött a saját oldala belső ajtaját. Ezután leül az íróasztalához, és csokit majszolva kezd el levelet írni. A macska meg nyávoghat a külső ajtó előtt, be aligha jut. Maximum ha beengedi valaki, de Ariana a belső ajtón akkor se fogja.* ~ Csak Aeryn-t meg Biancát sajnálom. - Szívós lányok, de úgyis átrakják maguk mellől, ha nem bírják. ~

Vendég

*A néma nézésnél már pontosan érzi, mit fog Faith mondani... Görcsösen kapaszkodik a fiú ruhájába, és végig a szemébe néz, miközben hallgatja a szavait. Elveszik a kék szikrázásban, és valahogy tompán hallja, távolról a szavakat.* - De miért nem elég...? *Suttogja, miközben egy könnycsepp gördül le az arcán. De még Faith-nek lenni sem kell ahhoz, hogy az ember tudja: tudja a választ magától is, és nem a másiktól várja. Aztán felsóhajt, és bólint.* - Azért majd... megpróbálom. Hátha szeret hozzá eléggé. *A szelíd mosolyt önkéntlenül viszonozza, bár csak félig, majd mikor Faith megcsókolja a fejét, néhány másodpercig átkarolja a fiú nyakát, utána elengedi, és feltápászkodik.* - Szia. És... köszönöm, azt hiszem. *Köszön el halkan, majd figyeli, ahogy a fiú kilép az ajtón... utána végigdől az ágyán, és magához szorítja a párnáját.*

Vendég

*A kérdésre, hogy mit kéne tennie, Faith pár pillanatig némán néz re Arira, mielőtt megszólalna.* - Ha valamennyire is becsülöd magad, van benned némi büszkeség, ha szeretnél boldog lenni, akkor szakítasz vele. Ariana, ha vele is maradsz, és hozzámész, akkor csak megfulladsz. Szenvednél a családja körében, ő pedig ezt észre se venné, idegen lennél egy idegen világban. Ezt akarod? *Kérdezi, felvonva a szemöldökét.* - Igen egyedül maradnál egy darabig, és fájna is egy ideig, de nem is tizenhat évesen kell megtalálnod életed nagy párját. Lehet, hogy nem is itt fogod az iskolában. Az élet túl rövid ahhoz, hogy egy ilyen, felemás kapcsolatban vesztegeld az idődet, pláne ebben az iskolában. Egy kapcsolatba nem elég a kölcsönös szerelem. *Szavai alighanem kegyetlenül csattanhatnak Arin, de hát ő sosem volt az eufémizmus híve. És akárhogy is nézzük, valamilyen szinten igaza van... például hiába szerették egymást Jana és Chris, nem volt elég ez összetartani őket. Janára pedig csak ingatja a fejét.* - Amilyen kőfejű és önérzetes nő... nem jönne. Szerintem. *Mondja, majd megint elmosolyodik, szelíden, és egy puszit ad Ari feje búbjára. Mint egy kisgyerekére szokás, vagy éppen egy kisgyerek a kutyája fejére, majd leveszi a kezét, a fejéről, és feláll.* - Tudom. Viszont nekem most dolgom van. Gondold át, amit mondtam, aztán dönts, ahogy gondolod. Szervusz. *Köszön el, majd daimónostól távozik a hálóból.*

Vendég

- Sejtettem... *Feleli még félhangosan, majd előadja szépen a gondjait Faith-nek. Aztán felpislog a fiúra, és hallgatja a szavait a jelzésekről és egyebekről. Elég elesetten pislog fel, de jól esik neki a fiú keze a fején.* - Akkor... szerinted mit kellene tennem? Én... nem akarok szakítani vele. Nagyon szeretem, és tudom, hogy ő is engem, csak... *És igen, az ilyen "csak"-ok után szoktak gondok lenni. Aztán felsóhajt, és lefejeli Faith térdét.* - Remek. De szerinted tényleg nem jönne vissza? Ha bocsánatot kérnék, akkor sem? Hozhatja Susant meg Britet is, ha nem akarja elhagyni őket, de... nagyon hiányzik. *Aztán felnéz Faith-re, és annak mosolyát látva valahogy ő is önkéntlenül elmosolyodik.* - Tudod... te is hiányoztál. Most megkérdezném, hogy ugye tudod, hogy szeretlek... de ez nálad hülye kérdés lenne.

Vendég

- Nem gratulálnék neked a visszatérésed után. *Jegyzi meg egyszerűen, igen, nem hagy kétséget affelől, hogy visszacibálná az életbe, más kérdés, hogy az rosszabb lenne Arinak, mint a halála. Legalábbis kellemetlenebb, ha Faith lesz az első, akit meglát a feltámadása után. Aztán a fiú csak hallgatja a lány szavait, szótlanul figyel, hogy miért sírt a lány.* - Ezek szerint stimmelt, és gond van az Édenkertben. Ejnye, ejnye. Mióta vagytok együtt? Négy-öt hónapja, ugye? Ha még csak pár hetes kapcsolat lenne, azt mondanám, hogy csak ki kell tanulnia a jelzéseidet. De sajnálom, hogy ki kell ábrándítsalak, de ha ennyi idő alatt nem jött rá, hogy nálad mi mit jelent, akkor ezután se fog. *Hiába mondja, hangjában ugyanis nincs sajnálat, viszont Ari fejére ráteszi a kezét, amikor az a lábára hajtja azt. Mármint a fejét.* - A másik meg... nos, én azt mondanám, nem jönne vissza. De persze, amennyire mondja, hogy szeretné, ha végre tévednék valamiben, lehet, hogy csakazértis visszaköltözne, hogy megcáfoljon. *Mosolyog tovább, kezét Ari fején pihentetve.*

Vendég

- Rosszul járnék, ha megtenném, nemde? *Mosolyog rá halványan Faith-re. És igen, neki ott tökéletes, pláne, ha a fiú esetleg megengedi, hogy a térdére hajtsa a fejét. Ha a fiú a széken ül, így lehet hozzá a legközelebb tulajdonképpen. Tehát amíg nem szólnak rá, addig ott is marad. Pereus pedig csak bújik szépen.* - Újabbak? Nehezen. Tudod, ha emberekről van szó, mínuszba nem nagyon lehet menni. A semmiből nem lehet kivonni. *Magyarázza, majd felsóhajt.* - De túl jó vagy. Mindkettőbe beletrafáltál. Szobatársak és Sebastian. *Rövid szünetet tart, összeszedi a gondolatait, majd folytatja.* - Nagyon szeretem Sebastiant, de... nem érzi, ha bajom van. Lehet, hogy ezt majd meg fogom tudni szokni, de... egyelőre zavar, hogy elhiszi a hamis mosolyom még a legkevesebb színészkedéssel is. És a családja... tudod, annak idején Sebastian kikerülte a kérdést, hogy megfelelnék-e a szüleinek. Hahó, most készülök betörni Lassenienékhez! És ha ők el is fogadnak... Én meghalnék Colwellként. Sebastiant nem engedik sehová, ő maga mondta, hogy egy szabad napja sincs, nemhogy egy hete! De... igazából nem ez a fő bajom, hanem... hogy nincs, aki rám nyissa az ajtót, ha a fürdőszobában bőgök. Nincs, aki betakarjon este, és adjon puszit. Nincs, aki berongyoljon hozzám zuhanyozni, és akihez ezért hozzávághatom még a falból kitört csapot is. *A végén nagy levegőt vesz, és gyászos arccal felnéz Faith-re, hogy két szóban összegezze nyafogását.* - Janát akarom.

Vendég

- Mesélte. Én meg mondtam neki, hogy nem értem, hogy miért aggódták miattad halálra magukat annyian. Úgyse halsz meg anélkül, hogy engedélyt kapnál tőlem, nem igaz, hercegnő? *Kérdezi, szelíden elmosolyodva, majd lefelé pillant a lányra, amikor az leül mellé a földre. Nem mondta, hogy üljön oda, de azt sem, hogy ne tegye, ha a lánynak ott jó, hát ő aztán nem fog beleszólni. Zira pedig hagyja, félig csukott szemhéja alól nézve a vadmacskát, de nem mozdul, Faith pedig felvonja a fél szemöldökét.* - No, és miért sírtál, hercegnő, mi történt? Újabb szobatársak költöztek ki, esetleg gond van a Paradicsomban a kedveseddel? Mert azt azért gondolom, hogy nem a körmöd szakadt be, és azért kezdtél zokogni. *Kérdez, kék szemeit nem véve le a lányról... választ vár.*

Vendég

- Sűrű időszakom volt. A kedvesed nem mesélte a kalandomat a víz síkján? Azóta víziszonyom van. *Elhúzza a száját, miközben félreáll az ajtóból, és ha Faith belépett, becsukja mögötte.* - De nagyon hiányoztál, jó is, hogy jössz. *Egy pillanatra felveszi a varázsbotot az ágyról, elmormog egy igét, rábök az ágyra, és az már meg is igazítódik. Ez valóban kimaradt, de a szoba többi részében viszonylagos rend van, csak az asztalon nem. Faith helyet foglal az egyik széken, Ariana pedig lehuppan a lába mellé a földre. Neki ott tökéletes. Pereus Zirához ólálkodik, és ha az oroszlán hagyja, akkor dorombolva hozzábújik.* - Jep. Sírtam. *Válaszol egy biccentéssel.*

Vendég

*Ajtó nyílik, Arit meglátva meg elmosolyodik. Látja, hogy nem egyből felfelé néz, hát minden bizonnyal nem támadt isteni (látnoki) sugallata arról, hogy ki áll odakint. A puszit hagyja, majd kicsit elmosolyodik.* - Szervusz, hercegnő, rég kerestél. Kezdem azt hinni, nem is hiányzok. *Kérdeznie se kell, beljebb lép, és körbenéz a szobában. Persze, majd kint álldogál, majd mit nem. Szóval körbenéz, szemei megakadnak Ari nagy valószínűséggel rendezetlen ágyán, hiszen ha most kászálódott ki, akkor alighanem nem igazította meg, majd vissza a lányra, fürkésző tekintettel végignézve.* - Enyhén vörösek a szemeid, és kicsit furcsán is csillognak. Csak nem sírtál, hercegnő? *Kérdezi, félrebillentve a fejét, majd arrébb sétál, és nemes egyszerűséggel leül az egyik székre. Zira is besétál persze, és nemes egyszerűen elfekszik az oldalára valahol odabent.*

Vendég

*Félálomban hallja meg valahogy a kopogást a résnyire nyitott fürdőajtón keresztül. Néhány másodpercig nem is reagál rá, majd feltápászkodik. Sóhajtva nyújtózkodik, ráérősen... Majd vizet locsol az arcára, gyorsan megmossa, megtörli, és csak utána indul ajtót nyitni. Talán hibát követ el, talán nem, de nem les ki harmadik szemével, ki érkezhetett. Kinyitja az ajtót... és szembesül egy mellkassal. Áhá. Akkor Faith érkezett. Ezt az egyenruha pláne megerősíti. Felpislog unokaöccsére, majd lábujjhegyre áll, és puszit nyom a fiú arcára.* - Szia, herceg. *Motyogja félredöntött fejjel.* - Belőled nem nézem ki, hogy eltévedtél, szóval gondolom engem keresel. Sok lehetőség nem van. Beljebb jössz, vagy...?

Vendég

*Nehéz léptek sétálnak fel a másodikról, egy magas alak, katonai bakancsban, egyenruhában, mellette termetes nőstényoroszlán. Persze, hog Faith az. És hogy hova viszi az útja? Nos, nem az Imádkozó sáska felé, mint az ember gondolná, mintha csak tudná, hogy hiába menne oda, nem lenne ott, akiért odamenne, max egy lustálkodó, kómás Brittany integetne az ajtóból. Nem, nem, a Feketeözvegyhez megy, benyit a közös helyiségbe, és a jobb oldalhoz sétál, határozottan bekopogva. Háromszor, majd a kezeit szépen a háta mögé teszi, várja, hogy kinyissák az ajtót, és beengedjék. Magas, széles vállú alak, rövid, szőke hajjal, szemüvege mögött pedig valószínűtlenül kék szemekkel.*

Vendég

*A szőke hajkorona szétterül a fürdőszoba csempéin, a lány pedig csak fekszik ott, és a plafont bámulja. Szemein látszik, hogy sírt, és nem keveset, de már láthatóan megnyugodott félig-meddig. Bár a szája még eléggé sírásra görbül, és a könnyek sem száradtak fel. Hogy mi a baja? A Sebastiannal való tegnapi beszélgetés? Nos, amiatt kezdett sírni... de határozottan más miatt fordult fuldokló zokogásba. Behunyja a szemeit, és csendben, némán fohászkodik, de láthatóan hiába. Így hát csak a mellé bújó daimónt öleli át, összegömbölyödve, ujjait és arcát Pereus bundájába fúrva.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Hétf. Nov. 01, 2010 7:35 am

*Ariana reggel egy kis dobozt talál az éjjeli szekrényén, amiben egy szépen kidolgozott gyűrű van. A gyűrű mellett kis leírás, miszerint ez egy Metamorfmágus-gyűrű. Naponta maximum 5-ször fejt ki hatást, ha megpöccintik és a kívánt változásra koncentrálnak. Változtatni lehet velem szemszínt, hajszínt és hajhosszt.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

*Egyenletesen folyik a hideg víz, ki a csapból, bele a lefolyóba, csakhogy a kettő között vért is gyűjt magába eleget, és valami más, szintén sós, de színtelen folyadékot. Így magas sótartalommal, vörösen hömpölyög le a csövekbe. A lány sóhajtva veszi egyik kezébe a másikat, és gyógyítja meg azt, amiről már varázslattal, tőrrel, mindennel próbálta leszedni a gyűrűt. És nem sikerült. Megmossa az arcát a hideg vízzel, majd elzárja a csapot, megtörölközik, és visszasétál a szobába. Körbepillant, tekintete meg-megáll egy-egy tárgyon. Végül a könyvespolchoz lép, végigsimít a Supernatural-könyvek gerincén, majd óvatosan megigazítja a könyvek előtt lévő két színes üvegszobrot - a tündért és a tennyo-t. Aztán eligazítja a középen lévő fém vadmacskát is. És hogy min ül a macska? Egy apró cetlin, amit a lány most elővesz. Elolvassa, hogy erőt adjon, majd mosolyogva a vörös kockás ing szív feletti zsebébe csúsztatja összehajtva.* - Tudod... rádöbbentem, hogy hihetetlen ember vagy. A Nezabar legalább fele van, volt vagy lesz depressziós miattad, és néha olyan könnyedén gázolsz végig az embereken, mint ahogy a kés vágja a vajat. Akár még rajtunk is. Aztán meg van egy-egy ilyen mondatod, mondattöredéked, és maximum négy-öt szóval olyan stabil kapaszkodót adsz, hogy csak elismétlem magamban, és máris minden rendben van. Igaz, hogy legtöbbször csak néhány percig, de néhány perc rend már elég is, hogy ne vesszek oda. *A szoborhoz beszél, pontosabban azon keresztül a készítőjéhez. Aztán megnézi magát Blanche tükrében, miközben Pereus szépen elhelyezkedik az ágyon, mancsaival magához szorítva a Christől kapott plüsst. Kinyitja a szekrényt, és megigazítja az ajtaja belsejére, szögre akasztott denevéres pulóvert, meg a Pereus-bunda mintás sálat. Megfogja az asztalon lévő jósnaplót - amit lelkesen vezet, és azért is volt elővéve, mert leírta benne a víz síkján történt eseményeket -, és óvatosan elteszi a fiókba, aztán egy ideig forgatja az ujjai között a márványgömböt, mielőtt visszateszi a helyére, a fémmacska mellé. Vakmerőség talán, de az AMM medált és a PSM fókuszt most lefejti magáról, és elteszi, nyakában Jana titánium gyűrűje, mellette ugyanazon a bőrszalagon a T-Rex fog és a Hórusz szem medál - azok békésen elférnek egy szalagon. Mellette ott a Holdkristály amulett. Fülbevaló, halálfejes gyűrű... a nekromanta fókusz a fiók alján gubbaszt. Még eligazítja a fején a hajpántot, rajta a sárga tollakkal, és az egyetlen feketével, aztán egy mosollyal felkapja a kőrisfa botot az ágyról, és elindul valamerre az iskolában. Alighanem a gyakorlóterembe, vagy valamerre, hogy kipróbálja az új fókuszt.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Vas. Okt. 03, 2010 10:12 am

*Ideges, toporgó léptekkel szorongat egy kislány egy kisebb levelet, szinte ronggyá szorongatta, miközben felsietett a harmadikra. Hogy honnan? Jobb azt nem is tudni. Megint kóborolt valamerre reggel, és csak most tévedt ide. A szíve egyre hevesebben ver, miközben bekopog abba a bizonyos szobába, lenyomja a kilincset, és benyit. Haja kiengedve, mint régebben, egy nagyobb inget visel, alatta egy kissé kivágott, rövid ujjú pólót, valamint egy rövidebb farmernadrágot, és mezítláb sietett el egészen idáig. Sietett, fel se kapott mindent, az biztos. Kérdés, honnan is sietett ennyire? Mindenhonnan, ahol úgy vélte, hogy megtalál valakit, akit most is keres. Aggódik, nem kérdés. Belép a szobába, körbenéz, majd egyből a megfelelő oldalhoz lép. Igen, a nővérét keresi ennyire. Nem szokta meg, hogy ennyire nincsen sehol. Mindig tudta, nagyjából merre jár, mindig meg tudta keresni, és most egyszerűen érzi, hogy valahol nagyon messze van tőle. Megpróbál benyitni a szobába, de az zárva van. Finoman beharapja az alsó ajkát, majd bedob egy levelet az ajtó alatt. Igazából ez már nem az első Talán a harmadik, ami gyűlik. Mindegyiken cirádás, mégis remegő betűkkel egy név: Ariana. A levelek, borítékok tartalma csak néhány apró szösszenet, amiben a kis szőkeség a felől érdeklődik, hogy ugye minden rendben van nővérével, és csak esetleg beteg, vagy lusta kijönni a szobából, vagy más baja van. És hosszas kérések, hogy legalább válaszoljon a levelekre, legalább mondja azt, hogy minden rendben van, és nem történt nagyobb baja. A harmadik levél is becsusszan az ajtó alatt, Meriel egy ideig még fogja a kilincset, az ajtót, nekitámasztja a fejét a fához, mintha ebből kiolvashatná, merre jár a nővére, testvére, aztán hirtelen sarkon fordul, és arany üstöke csak kevés ideig látszik a folyosón. Gyors nyoma vész.*

Vendég

- She lost her youth, she lost her Tony... *Énekli tovább, majd hirtelen képek villannak az agyába. Elveszti az egyensúlyát, megbotlik a székben, és a földön landol, kezeivel alig tompítva az esést. Fel se szisszen, túlságosan elmerül a képekben.* - Now she's lost her mind... *Súgja maga elé a dal folytatását, majd villámgyorsan feltápászkodik, és felszisszenve veszi észre, hogy kis híján belezuhant a saját tőrébe. Gyorsan pörögnek a gondolatok az agyában, mégis mit csináljon... Végül felkapja az asztalon lévő két másik tőrt, így mondhatni teljesen felfegyverkezve indul gyors léptekkel az ajtó felé. Ha semmi nem áll az útjába, akkor egészen a színházteremig gyorslépdel, hogy ott nézzen körül... Ha meg az útjába állnak... Hát, az a következő hsz zenéje.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Szer. Szept. 29, 2010 5:11 pm

*Ariana miközben táncol, furcsa képek villanak az agyába, méghozzá Valerielről. Külső szemlélőként pontosan átéli azt, ami a lánnyal történt. Vagy azért, mert már egyre erősebb látnok, vagy egész egyszerűen a vérségi kötelék miatt fogékony a dolgokra ennyire. Mindenesetre pontosan látja a szeme előtt, hogy mi történt...*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

- Her name is Lola, she was a showgirl, but that was thirty years ago, when they used to have a show. Now it's a disco, but not for Lola... *Pörögve táncol a szobában. Szerencsére elfér a bútoroktól, így azokkal nincsen gondja. A hajában sárga tollak vannak, éppen úgy, mint Lolának annak idején, harminc évvel ezelőtt... És a sárga tollak mellett helyet kap egyetlen fekete is. A ruhája is ebben a két színben pompázik, fekete-sárga csíkos póló és fekete farmer. Egyetlen tőre van az övébe tűzve, na meg a pálcája. Énekel, táncol, nevetve... láthatóan jól szórakozik. Pereus csak az ágyon fekszik, és sárgás szemeivel figyelo gazdáját.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Szomb. Szept. 25, 2010 2:47 pm

* Miley örül, hogy megkapta az új szobáját.* - Ezt választom, mert úgy látom már ott valaki helye van és este bírunk beszélgetni. * Mutat rá az egyik ágyra ami egy szaktársa ágya mellett van, de még ő nem tudja.* - Nagyon szépen köszönöm. Menned kell kár, de ha ez van ez van. Szia én is remélem mihamarabb találkozunk.* Köszön el Miley és már ki is veszi egyik bőröndjéből szülei képét és ráteszi az éjjeliszekrényére.*

Vendég

*Réka nyit be a szobába Mileyvel az oldalán. Látja, hogy a lány nagyon boldog, ezen kicsit mosolyog, és már rá is mutat a jobb oldalt lévő ajtóra.* - Itt fogtok lakni mostantól. *Kinyitja a lány előtt az ajtót.* - Nos szabad ágy az van 3 is. Úgy hogy nyugodtan választhatsz. *Mondja és mosolyog egyet rajta.* - Remélem megfelel. *Mondja és elgondolkozik, hogy nem-e felejtett el valamit elmondani. Nem, nem felejtett el semmit. Nézi, hogy Miley melyik ágyat választja. Végül rá néz az órájára és elkerekedik a szeme.* ~ Már ennyi az idő?! ~ *Gondolta és gyorsan elbúcsúzik a lánytól.* - Nos nekem most mennem kell. Remélem hamarosan találkozunk. * Mondja és már el is ment. Persze azért Miley válaszát meg várta.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Pént. Szept. 24, 2010 9:25 pm

*Mivel a házimanó már snassz, ezt a csomagot és levelet egy nagyra nőtt, és igen ronda macska szállítmányozza, amolyan postamacskaféle képződmény. Szóval az a bigyó bejut a szobába, mert igenis betud valahogy, miért is zárkózna be a lány pont a szülinapján? Majd leül az ajtóba, leteszi a cuccost, és nyávog kettőt, miközben maga elé csavarintja farkincáját, és kicsit csapkod vele. Majd egy idő után elsétálgat, otthagyva az ajándékot, amiben Ariana kibontás után a következőt találja, cirádás betűkkel a papírra írva:*

"Tudom, hogy nem én vagyok az első, és talán nem is az utolsó. Sok boldog születésnapot, és isten éltessen sokáig. Remélem a napokban még összefutunk, amúgy is beszélgetnék veled. De most élvezd a jól megérdemelt ajándékod, és tépd csak a papírt nyugodtan.

Sok puszit küld: Laura"

*És a becsomagolt dobozkában pedig egy apró érme van, méghozzá a szerencsehozósabb fajtából, már aki babonás, és hisz az ilyenekben. Azt viszont nem tudhatja a lány, hogy az érmében egy univerzális rúna van elrejtve, méghozzá egy szép kis gyógyító varázs, amit belezárni Laura is bele tud a tárgyba, akkor is, ha alapban nem sikerülne jól a varázslata, de a rúnamágia elsődleges miatt meg tudja csinálni. Az érmén is van pár szó. Ha baj van, csak mondd ki: Wyrda! Az egész tökéletesen olvasható, a varázsjel pedig eléggé bonyi.*

Vendég

*Kissé fáradtan ballag fel a szobába óra után. Másodlagos számára a drágakőmágia. Nem fáradt le annyira, mintha tiltott lenne, de azért nem tartozik a kedvencei közé. Megigazítja magán a piros, kockás inget - most csak ing, nem pedig a nemrégi ruha, és egy farmernadrággal együtt viseli -, majd benyit a szobába, előbb a közös részbe, halkan beszélve maga elé.* - Túl korán mentél el... Pedig szükségem lenne rád. Direkt nem emlegettelek... Direkt csak őt... Arra gondoltam, ő jóval könnyebben viseli, ha letört vagyok miatta... Neki nem fáj, ha érte sírok. De mostmár muszáj kimondanom, hogy... Pokolian hiányzol. *Időközben elér a belső ajtóhoz, benyit, és megpillantja az ágyán a két csomagot.* ~ Második kör. ~ *Először mosoly nélkül lép oda, és bontja ki a kis csomagot... A fémmacskát látva csillogás költözik a szemébe. Mosolyogva forgatja, majd megcsókolja, és az asztalra teszi, jól látható helyre. Elolvassa a mellékelt, rövid üzenetet is, és maga sem tudja, miért lábad könnybe a szeme. A papírt rögtön összehajtja, és a másik mellé dugja a szíve fölé.* - Találkozzunk. És találkozni fogunk. De ne ott, ahol nincs sötét soha... Kell a sötétség is néha, mert csak úgy elég szép a fény. Meg egyébként is... van rá másik indokom, hogy miért ne ott, ahol állandóan zúg a fény. *Teszi hozzá merengve, majd a másik levelet veszi a kezébe. Azt elolvasva megállíthatatlanul legördül az arcán a könnycsepp, ami az előbb odagyűlt. De mosolyog. Enyhén remegve ül le az ágyra, és szorítja a szívére a levelet, a kottával. Éppen az óra mellé, amit még mindig a nyakában hord. Elmosolyodik, és a levelet meg a kottát az asztalra helyezi. Aztán a könyvespolchoz lép, egy rongyosra olvasott kötetet vesz le, és azzal telepszik az asztalhoz.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Pént. Szept. 24, 2010 4:35 pm

*Egy reszkető kezű, remegő házimanó pukkan be a szobába, láthatóan teljesen be van tojva, a kezében két csomagot szorongat, egy nagyobb, laposabbat, és egy apróbb dobozkát. Ijedten körbenéz, minden bizonnyal valaki nagyon erőteljesen megfenyegette. A két csomagot leteszi Ariana ágyára, majd, ahogy jött, távozik is, talán még egy kisebb sikkantást is kerít mellé. Nem kérdés, miért van ilyen állapotban a manó. Illetve volt. A dobozban egy nem is olyan kicsit, de mégsem olyan nagy szobor található. Egy ülő vadmacskáét ábrázol, az anyaga valamiféle fém, nem lehet pontosan kivenni, valami ötvözet. Szép, ezüstös színű, csillog is rendesen, és a vadmacska ülő alakját veszi ki. A mellkasán egy P betű is megcsillan. Szép, kidolgozott faragvány, mintha egy művész kezei közül került volna ki. Mellette egy kisebb cédula, kísérőkártya.*

"Találkozzunk egy szebb világ hajnalán."

*Ismerős kézírás, a lány minden bizonnyal felismeri, ha nem, akkor a szavakból talán rájön. Furcsa egy születésnap kívánás, az bizonyos, de hát mit lehetne Jacktől várni? Árnyas estét kíván, és nem boldog születésnapot, hanem azt, hogy érjen meg még sokat. Szebbeket, ahogy mondotta azzal az egy mondattal. A másik egy boríték-szerűség, úgy van csomagolva, szép, masnival ellátva, és egy darab csokit is fűzött fel a készítő. A csomagot kibontva egy kottát találhat a lány, egy saját kezűleg írott dal szép, angol nyelvű kottája. Mellette egy levél, ami kiesik, amint a lány kibontja a csomagot. A levélben ez áll:*

"Kedves Ari!

Megszenvedtem vele, de végül egy kis rásegítéssel sikerült kitalálnom, milyen is a te nyelved pontos akcentusa, az, ahonnan jöttél. A dal egy kisebb fajta rege, mint a régi hajós dalok, amikben a tengerről van szó, hajókról, matrózokról, akik dacolnak a veszéllyel, kalózokról, zsákmányról, kincsekről, legendákról. Nem a világ legnagyobb bestsellere, nem toplistás valami, de azért remélem, hogy neked tetszik. Képzeld magad egy áramló tenger partjára, amire a habok csapkodnak fel, és képzeld el, hogy a szél tépi a hajad, mégsem fázol, bár kifújja az arcod. Ugyanilyen helyzetben énekli a lány ezt a történetet a szélnek, magának, és annak, aki meghallgatja. Talán te vagy az a lány..
Boldog Születésnapot!

Sev"

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

- Mellettem állsz, de érzem, távol jársz... A zene andalít, csak nékünk szól... *Halkan énekelve, a folyosón szinte táncolva halad a szobája felé. A külső ajtón még könnyedén nyit be, és észreveszi a két képeslapot az ajtón. Közelebb lép, majd a Janáén lévő képet meglátva mosolyra rándul a szája sarka. Leveszi mindkettőt, elolvassa, halványan mosolyogva, majd benyit a szobába. Az első, ami megcsapja, az a csontig hatoló hideg. Megszédül kissé, és szinte nekitántorodik az ajtófélfának. Néhány pillanatig csak bámul be a szobába, majd villámgyorsan az ablakhoz lép, becsukja, és sokáig dől neki csukott szemmel. Egy könnycsepp gördül le az arcán, amit letöröl, és az ágyon lévő lapokhoz lép. Azokat nézi meg először, a csomagot utoljára hagyja. Dean lapja kerül elsőként a kezébe. Kissé furcsán rándul meg az arca a képet észrevéve, mintha nem tudná, hogy sírjon vagy nevessen. Félredönti a fejét, majd végül egy halvány mosollyal teszi a lapot Janáé és Chrisé mellé az asztalra. Susan képeslapját veszi fel. Rövid üzenet, semmi más... Épp úgy, mint a többi. Itt már a mosoly sem jön, csak félreteszi. Faith... Még mielőtt elolvasná a lapot, leül az ágyra, egészen a falnak dőlve. Hátradönti a fejét is, és úgy olvassa végig az idézetet, lassan, minden szót megízlelve, mintha szándékosan kínozná magát a szöveggel. A szívére szorítja a lapot néhány pillanatig. Kicsit még reszket - talán a hidegtől, talán nem. A többi mellé teszi a képeslapot, és a kis csomagot veszi fel. A zsebórára felvonja a szemöldökét, és a levelet veszi kézbe. Legelső reakciója a szemforgatás. Ez persze nem az ajándéknak szól, és nem is a küldőnek. A levél tartalmára reagál ezzel, vagyis Filippre, ha egészen pontosak akarunk lenni. Aztán mégis elmosolyodik, és a nyakába akasztja a zsebórát. Aztán egy lendülettel feláll az ágyról. A képeslapokat egy kupacban teszi el a legalsó fiókba, oda, ahova ezeket gyűjti. Egy ideig csak áll, hagyva, hogy a hideg átjárja. Kezét a szíve fölött lévő zsebre szorítja, majd mikor végre megmozdul, ebből húz ki egy kicsire hajtogatott papírdarabot. Morzsolgatja kicsit, szamárfület csinál neki öntudatlanul, miközben Blanche tükrében nézi magát enyhén üres tekintettel. Aztán visszacsúsztatja a helyére a papírt, megfordul, és sietős léptekkel elhagyja a szobát. Ahogy becsukja maga mögött az ajtót, még felcsendül a dal folytatása, onnan, ahol abbahagyta.* - Úgy fáj, hogy nem vár a híres happy end, szép volt az álom, de mondd, hova ment...?

» Átok - rontás, fekete mágia
» Fekete özvegy háló
» Fekete párduc háló
» Fekete mamba
» Feketepiac

Fekete özvegy háló

Fekete özvegy háló

Similar topics

Similar topics