Fekete özvegy háló

Téma: Fekete özvegy háló Vas. Júl. 12, 2009 7:19 pm

First topic message reminder :

Ez egy diákháló, mely a következő képen épül fel. Amint belépsz az ajtón egy központi kisebb közös szobában találod magad, van itt egy asztal, jó pár szék, ablak, egy kisebb hűtő, ez afféle közös helyiség. Innen nyílik jobbra és balra egy-egy ajtó, melyek 4-4 fős szobákba futnak.

A szoba lakói - jobb oldal:
1.
2. Speranza di Bagliore
3.
4.

A szoba lakói - bal oldal:
1. Eryn Souza
2. Elizabeth Mary Bennet
3. Miley Hortingberg
4. Maria Love

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

- Neked? Nemet? *Vonja fel a szemöldökét Dean szavaira; igen... neki ez elképzelhetetlen, még akkor is, ha másnak kevésbé. Aztán persze hallja, hogy Dean sem attól fél, hogy esetleg a lány nem akarna hozzámenni, inkább csak hogy korai. Végül megvonja a vállát.* - Hát, ha eléggé szeret, gondolom elfogadja. Vagy ha nem, akkor hát megmondja, hogy csak korainak tartja. Mittudomén. Az én kezem még nem kérte meg senki. *Jelenti ki pókerarccal, bár az övét még nem is lehetne, nem töltötte be a tizenötöt.* - Ennek örülök. *Biccent a rövid válaszra, majd felsóhajt.* - Oké, menj... persze, megmondom neki. Aztán majd még találkozunk. Jó éjt. *Semmit nem reagál arra, hogy Dean szerint jó, hogy itt van, csak akkor horkant fel hitetlenkedve, mikor a fiú mögött már becsukódott az ajtó.* - Jahm, és én vagyok a húsvéti nyúl... *Morogja, majd felkapja a szétolvadt csokit, a szájába tömi, kidobja a papírt, és megy mosakodni.*

Vendég

*Zara, és holló, Allidon. Bár... az igazat megvallva nem is tud más szakot elképzelni Beccának. A kérdésre elgondolkozik, majd picit vállat von.* - Lehet, hogy sejti. Csak az időpontról fogalma se lehet. Persze még az is lehet, hogy nemet mond. *Halványan elmosolyodik.* - Nem mintha kételkednék benne... de nem tudom, hogy tizenöt évesen elkötelezné-e magát így... ~Mert én nekem nem számít, úgyse szeretnék így mást.~ *Az utolsó mondatot csak gondolatban teszi hozzá, majd elmosolyodik, sötét mosollyal.* - El. *Válaszol tömören, majd ráméz az órájára, és megrázza a fejét.* - Sajnos nem tudok tovább várni rá, kijárási tilalom van... *Mondja, amikor meglátja, hogy az óra tízet mutat, mert akkor megy el, csak user belassult.* - Megmondod neki, hogy kerestem? *Néz fel Beccára, majd az ajtó felé biceg.* - Jó éjszakát, és... örülök, hogy itt vagy. *Néz még hátra, majd kilép az ajtón, és elindul lefelé, a saját hálója felé.*

Vendég

- Valami Zara... annyit tudok, hogy az én szakomról volt, és mikor kioktattam, cserébe lecseszett hogy viselnem kéne a hollót. Hát, ez van. *Megvonja a vállát, majd hümmög. A "még" szóból levonja a megfelelő következtetéseket, miszerint tervben van ilyesmi... tehát semmi esélye. Tekintete az ablakra vándorol, rövid harcot vív magával, majd visszanéz Dean-re.* - És tudja már, hogy az lesz? *Teszi fel a következő kérdést, bár nem igazán vallató hangsúllyal. A kijárási tilalom neki eszébe se jut, nem figyelte az időt, meg nem is vésődtek még annyira az agyába a szabályok, hogy ezeket tudja. Nem, nem jegyezte meg, mert nem érdekli.* - Nocsak... de legalább elláttad a baját ennek a bizonyos tündének? *Persze lehet, hogy a tündét csak úgy mondta a fiú, nem ő átkozta meg, de Becca így rakta össze a mondatokat.*

Vendég

- Úgy kell azt. Aki szakmegbízott, és nem tudja rendesen ami a kötelessége, akkor nem kéne viselnie a jelvényt. Ki volt az? *Kérdezi, bár abban száz százalékig biztos, hogy nem a rokonáról van szó. De ha megmondja, hogy ki a szakmegbízott, máris tudná, melyik szakon van a lány ugyebár. Az ölelést fél kézzel viszonozza, bár tényleg nem túl lelkesen, nem szorítja meg a lányt, csak átkarolja gyakorlatilag szabad jobb kezével.* - Még nem a menyasszonyom. *Jegyzi meg, majd hagyja, hadd húzódjon el tőle a lány. A feliratra kicsit félrehajtja a fejét, mármint a póló feliratára, de nem kommentálja, majd gúnyosan elmosolyodik.* - Igen. Sőt, olyan is van, aki lesből hátba átkozott. Járnak ide eléggé... botor emberek is. Meg tündék. Meg mindenféle lény. *Legyint egyet, nos igen, sok diákról nincs túl jó véleménye innen.*

Vendég

- Majd megtapasztalom ezt is... egyelőre nem ismerek sok embert. De már az első nap kioktattam egy szakmegbízottat. *Vigyorodik el az emlékre, aztán bólint.* - Eh, mi a név... mit rózsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illatos. *Idéz elgondolkozva, és ő ugyan nem hívná máshogy a fiút akkor sem, ha esetleg zavarná.* - Mondjuk fura lesz majd, hogy mindenki Dean-nek hív, én meg Sam-nek, de sebaj. Legalább ebben egyedi leszek. *Mosolyog még, majd mikor Dean feláll, akkor felpattan ő is, és átöleli a fiút.* - Nem rajongsz az ölelésekért, mi? Miért van olyan érzésem, hogy ez alól a menyasszonyod kivételt képez? *Dünnyögi kissé cinikusan, majd finoman, alig érezhetően végigsimít a fiú hátán; szinte hozzá sem ér, talán csak kezének szele legyinti meg Deant. Aztán el is engedi, és hátrál egy lépést, kezeit zsebredugja. Kihúzza magát, így remekül látszik pólóján a felirat.* - Van olyan hülye, aki képes lesből ugrani a te nyakadba? Ejnye... Veszélyes ez az iskola, azt hiszem.

Vendég

*Sötéten elmosolyodik az "üdv a klubban" szavakra.* - Hidd el, vagyunk még ezzel így egy páran az iskolából. *Jegyzi meg, majd a névre csak bólint, majd vállat von.* - Mi a név? Semmi az égvilágon. Csak egy név, amivel a szüleim eresztettek a világra. Amin ismernek. Egy szó, egy utazás, és máris nem ér semmit a név. Használok egy köznapibbat, és máris nem vagyok nemesifjú, csak egy utcakölyök. *Igen, ennyivel utal arra, hogy őt nem zavarja, ha Samnek van nevezve. Hagyja, hadd nézze meg a gyűrűt, amiben elég egyértelműen ott a név, az elég sokat emlegetett lány keresztneve, majd visszahúzza a kezét. A kérdésre felsóhajt, megmarkolja a botját, majd feláll.* - Nem túlzottan rajongok az ölelgetésért, ebben az értelemben nem változtam, de alighanem már nem is fogok. De nem áll szándékomban beléd átkozni, te legalább nem lesből ugrasz a nyakamba.

Vendég

*Figyeli a fiú minden rezdülését, majd mikor megkapja a választ a kérdéseire, törökülésben leül Dean elé.* - Üdv a klubban... *Morogja arra, hogy Dean sajnálja, hogy a szülei sosem voltak halottak, majd kis gondolkozás után hozzáteszi.* - Bár... nekem ilyen szempontból szerencsém van. Anyám öt éves koromban halt meg... és apám is valamikor akkor. Nem pedig négy évvel ezelőtt, mikor megtalálták a padlón a törött üveggel maga mellett, alkoholban fetrengve. *Jegyzi meg könnyedén, a körmeit fixírozva, mintha olyan érdekesek lennének.* - Tehát Dean Bloodwood a neved. *Teszi még hozzá, és sejti, hogy a fiú is látta az övét az ajtón. Hát, nem igazán így akarta elmondani neki. Mindenesetre a végén felnéz a fiú szemébe.* - Pontosabban... talán mások számára ez a neved. De számomra nem lesz soha. Remélem, megérted. *Mikor Dean végigsimít a gyűrűjén, Becca hihetetlen gyorsasággal kap oda, és húzza maga elé a fiú kezét. Egy ideig némán nézi a gyűrűt, megpiszkálva kicsit, megvizsgálva, majd elengedi Dean kezét. Nem szól semmit, arca is kifejezéstelen. Mivel lefelé nézett a vizsgálás közben, úgy is marad, lehajtott fejjel, és csak néz maga elé. Nem igazán szól semmit egy ideig, majd megszólal mégis.* - Az, hogy négy évig nem láttalak, felhatalmaz arra, hogy anélkül öleljelek meg hogy belém átkozol, vagy szerezzek még magamnak okokat?

Vendég

*A lábára vonatkozó kérdésre halványan elmosolyodik, de szemei ugyanolyan halottak, mint addig. Aztán a következő kérdésekre megrázza a fejét, lassan.* - A kérdéseid összefüggenek. A szüleim sose voltak halottak, bár bevallom őszintén, ezt igazán sajnálom. *Mondja hideg hangon, közönyösen, igen, halálosan komolyan gondolja. Elég durva szülő-gyerek konfliktus van odahaza, maradjunk annyiban.* - Apám ragadott meg az utcán, és hidd el, Becca, ha Christian Bloodwood eléd áll, hogy azonnal menj haza, és ő történetesen a szülőapád... nem mondhatsz neki ellent. És ami a lábamat illeti... apámnak nem tetszett a szökésem. *Mondja végig hidegen az egész... nos, történetnek alig nevezhető valamit. Becca szavaira felvonja a szemöldökét, és önkéntelenül az ujján lévő gyűrűt simítja végig.* - Igen, mondhatjuk, hogy igen jóban vagyunk. Ha párbajozni akarnék, berobbantottam volna az ajtókat, hidd el.

Vendég

*Némán néz Dean szemeibe, hallgatva annak szavait. Egy ideig nem felel, majd végül felsóhajt, és ellöki magát az ajtótól.* - Mi történt a lábaddal? *Kérdezi, miközben közelebb sétál, és megáll egészen Dean előtt, lenézve rá, de persze nem lenézve őt, karjait összefonva maga előtt.* - És akkor miért mentél el? *Teszi fel a következő kérdést, halkan.* - Miért nem volt legalább annyi időd, hogy elköszönj? Vagy üzenj? Vagy akármi? Egyszerűen eltűntél... eltűntél, ahogy mindenki más az életemből. Egyetlen szó nélkül. Ahogyan anyám... és a gitáros férfi... és az a kutya... eltűntél te is. *Suttogássá halkul a hangja, reményvesztett suttogássá. Nem ilyen volt eddig, de most túlságosan mélyen érinti ez az újbóli találkozás.* - Én már behívtalak egyszer, az nem elég? *Rántja meg a vállát kissé ingerülten, majd az ajtó felé pillant.* - Bár ahogy hallom, ezek szerint ti igen jóban vagytok Arianával, hogy rossz lábbal is könnyedén lépcsőzöl ennyit, csakhogy lásd. Vagy tévedek, és éppenséggel dühödten párbajra akarod hívni becsületed megvédése érdekében? Bár ezt talán nem egy lánnyal tennéd...

Vendég

*Kicsit felszalad a szemöldöke arra, hogy "egészen eddig", majd megáll a kezében az eddig pörgetett bot, úgy hallgatja a lányt, hasonlóan kifejezéstelen arccal. Aztán leteszi a botját, a fotelnek támaszkodik, előrehajol, térdeire támasztja a könyökeit, állát pedig összefont ujjaira.* - Mert szerinted én el akartam menni az utcákról. *Hangja rideg, érzelemmentes, üres szemei rászegeződnek a lányra, pislogás nélkül.* - Hidd el, nem poénból költöztem oda. Hidd el, nem terveztem, hogy hátat fordítok, és egy szó nélkül lelépek. Azért hálátlan nem vagyok, és soha nem is voltam. *Mondja, majd hátradől, ő is összefonva mellkasa előtt a karjait, úgy folytatja.* - És nem szándékozok behatolni a hálószobákba, most, hogy így át lett rendezve az egész, főleg, hogy nem egyedül Ariana szobája. Majd ha behív, akkor bemegyek, nélküle nem. *Nem tiltakozik a Sam név ellen, elvégre az is hozzá tartozik ugyebár.*

Vendég

*Akkor ha már az előbb kimaradt, pár szó az öltözékéről: egyszerű farmernadrág, az alja pár centire felhajtva, valamint egy fekete póló, rajta egy zombi, valamint egy elmés "Megszületett, virágzott, eltemették, kimászott" felirat. Rövidujjú; idebent abban parádézik, bár már gondolkozott rajta, hogy magára vesz egy pulcsit. Nos, ha eddig nem tette meg, ezután meg fogja, és nem csak a hideg miatt... tenyerét villámgyorsan helyezi jobb felkarjára, ahol a Sam név díszeleg szép, fekete betűkkel. Rátapasztja kezét a tetoválásra, majd Dean felé pillant, kifejezéstelen arccal. Még nem biztos benne... hiszen a fiú csak besétál, Arianát keresi, nem őt. És leül. És a nevén szólítja. Szája sarka megremeg, keze lehanyatlik.* - Egészen eddig jól voltam, köszönöm. *Mondja halkan, miközben becsukja a jobb oldali ajtót, és nekitámasztja a hátát, karjait összefonva maga előtt.* - Miért? Mi a fenéért sodródsz megint az utamba, Sam? Hogy megint elmehess? Kösz, ehhez nincs rád szükségem, vannak elegen, akik megteszik helyetted. *Keserűség hallatszik ki a hangjából, és az ablak felé néz. Szakkitűző nincs rajta, idebent nem hordja. Nem pillant Dean-re, miközben maga elé suttog.* - Nem is említette... egy szóval sem mondta... *Bukik ki belőle halkan, majd hirtelen magához tér, és megrázza a fejét.* - Nos, akkor várd meg itt Arianát, ha annyira nem akarsz bejönni. Engem nem zavarsz itt kint. *Vonja meg a vállát, de még mindig nem vonul be a szobarészbe. Valahogy nem tud.*

Vendég

*Ajtó nyílik, de nem éppen a keresett szőke lány nyit ajtót... szőkének szőke, meg természetesen lány, fura lenne, ha fiú lenne, de nem az, akit keres. Viszont pár pillanat után Dean szemei furcsává válnak, mintha még jobban kiürülnének egy pillanatra, ahogy az emlékek felidéződnek... igen, emlékszik, annak a két hónapnak minden pillanatát az eszébe véste. Minden arcot... és bár sok idő telt el... nos, fel tudja ismerni a régi vonásokat, de csak biccent egyet.* - Szép estét, igen, Arianát keresem, köszönöm, megvárom itt. *Mondja kifejezéstelen hangján, majd beljebb biceg, és a közös részben leül egy fotelbe, Beccára nézve, botját forgatja bal kezében, bal lába persze kinyújtva, majd megszólal.* - És hogy vagy mostanság, Becca? *Kérdezi, kapásból a nevén nevezve a lányt... minden bizonnyal ez az igazi neve is, hisz a jobb oldalon Lyra nevét Rebecca Whiteforest neve váltotta fel... de nem Rebecca a lány. Becca, és kész.*

Vendég

*Nem igazán érzi jól magát az Arianával folytatott beszélgetés óta. Ez nem a lány hibája, örül neki, hogy találkozott egy régi ismerőssel, de... az emlékeknek nem örül. A kis hűtőben kutakodik a közös részben, majd végül lel is tábla csokoládét. Nem érdekli nagyon, hogy kié, ő ezt most lenyúlja és kész. Már épp bontaná ki, mikor kopognak. Felvonja a szemöldökét, ki az a hülye, aki a közös rész ajtaján kopog, amikor azt a bentiek úgysem hallják... majd megrántja a vállát, az ajtóhoz sétál, könnyedén kitárja. Egyetlen pillantást vet a fiúra, aztán már fordul is meg, és indul el a jobb oldali ajtók felé, a csokoládét út közben kibontva.* - Csá. Nem engem keresel, asszem. Ha Arianát, akkor gyere be és ülj le, azt mondta mindjárt jön, csak levelet ad fel. A többi jobb oldali nem tudom, hol van, ha meg a két balost nem leled bent, keresd őket később. *Beszél, rá sem nézve a fiúra, majd lenyomja a kilincset, benyit a jobb oldali szobákba, beleharap a csokoládéba, és már menne befelé, de inkább megtorpan. Az agyában egy ideje szirénázik a vészcsengő, de eddig nem hallotta a saját hangjától. Nem mozdul, csak áll az ajtóban, nem néz Dean-re, és várja, hogy az bármit reagáljon.*

Vendég

*Egyetemes kopogás felfelé a lépcsőn, majd végig a harmadik emeleten, ahogy egy alacsony, fekete alak sétál végig, kezében bottal. Célirányosan halad, nem gondolkozik, nem nézegeti a neveket. Pontosan tudja, hanyadik ajtó, hány lépést kell addig tennie. Igazából az ajtókat sem nézi, csak számolja a lépéseit, szinte mereven előre nézve, ritkán pislogva üres, fekete szemeivel. Aztán hirtelen megtorpan, és gyakorlatilag csak a botjára támaszkodva fordul szembe az ajtóval. Feketeözvegy háló, persze ezen is új nevek jelentek meg... Érdeklődés nélkül megnézi a többi nevet, és nem tűnik fel neki semmi... hogy is tűnne. Hiszen az illető teljes nevét sose tudta, ahogy az övét se tudta ott senki... Hát csak felemeli jobb kezét, és bekopog, nem megy be a közös helyiségbe se. Ha nem nyitják ki, és nem hallják, majd akkor fog benyitni, addig nem.*

Vendég

//Kari már órán van, csak user most lett kész a hsz-szel, és most tudta elküldeni az ingadozó Neza mellett...//

*A halvány félmosolyt viszonozza, majd a fiúra megvonja a vállát.* - Oké, akkor mellé. Na majd biztos megismerem őt is, de ha ennyire hasonlít hozzám, talán jobban járok, ha nem... nemde? *Rávigyorog a lányra, majd még kacsint is.* - Hát, én nem terveztem ilyesmit, csak meglepett, hogy itt ennyire megengedett... és hidd el, szerintem se állna jól. *Tovább vigyorog, látva Zara szörnyülködését, majd biccent.* - Hát, akkor szerintem megvárlak a szobád előtt amíg átöltözöl, és megyek veled, mert egyedül nagy eséllyel eltévedek... persze csak ha nem vagyok kolonc a nyakadon, szakmegbízott néni. *A macskára is bólint, majd szépen követi Zarát, mint valami kiskutya. Kefének int, hogy maradjon bent, és fájó szívvel, de a gitárját is otthagyja. Majd csak megy a kék hajú lány után, megvárja, amíg az átöltözik, és aztán siet vele órára a toronyba.*

Vendég

- értem akkor nem hiszem hogy sok gond lenne az össze tartással* Egy fél mosoly is megjelenik az arcán a kérdésre felhúzza a szemöldökét.* - Anton egy diák a szakról és hasonló stílussal rendelkezik mint te így első ránézésre de ez nem is lényeg. Hajfestés nem tudok róla hogy ne lenne.* Kicsit furának találja a kérdést mert akkor az ő haját is le kéne vágatnia hiszen nem a megszokott színű.* - Kopaszra az én a hajam...... úristen* A lány elképzelte magát hogy milyen is lenne kopaszon hát nem egy szép látvány az biztos.* - én is harmadikos vagyok tehát az órán majd látlak. ja és a macskát megtarthatod. Azt hiszem engedélyezett állat de ennek majd utána nézek.* Mondja kedvesen hiszen ebben nem valami jó a lány de hát azért van a házi rend hogy ne kelljen mindent a fejébe tartania* - északi-déli torony azt hiszem ott lesz. ha minden igaz akkor van itt valahol egy óra rend is amin minden fel van tüntetve. Most viszont magadra hegylak. A szoba társakkal biztos kijössz majd. Szia* Mondja kedvesen és el is indul kifelé ha a lány mond valamit azt még meghallgatja és csak utána megy ki a szobából*

Vendég

- Ha úgy hozza a sors. *Ismétli meg a kulcsszavakat, ujjával rámutatva Zarára.* - Hidd el, kislány, ha annyira muszáj, tudok összetartani én is. Nem hiába bandáztam évekig az utcán. Naponta verekedtünk össze a többi kölyökkel, de ha gáz volt, egy emberként ugrott mindenki. És hidd el, azt valahogy sejtettem, hogy büntetés a dolog vége, a kérdésem arra irányult, mégis miféle. Amúgy meg ki az az Anton? A kedvesed? *Félredönti a fejét, majd végül felérnek a harmadik emeletre, ahol az ajtó előtt amíg Zara a kulcsot keresi, átfutja a neveket. Csak úgy; nem várja, hogy ismerőst is talál. Ez nem is történik meg, még a Ravenwood néven sem akad meg a tekintete. Rég hallotta, rég látta a nevet, minden bizonnyal majd csak arc alapján fog beugrani ez az ismeretség. Azért elraktározza nagyjából a másik három nevet a saját térfelén, bár minden bizonnyal majd úgyis fogja hallani őket elégszer. Aztán belép a lány nyomában a szobába, és az egyetlen szabad ágyra leteszi a gitárját, majd a csomagját is, aztán fordul vissza a kék hajú lány felé.* - Amúgy itt engedélyezve van a hajfestés meg az ilyenek? Az én régi sulimból vagy kivágtak volna ilyen hajjal, vagy jött volna az iginő a nullás géppel. Az nem kellemes, és nem is szép látvány utána, hidd csak el, láttam. *Mindenesetre a kulcsot elveszi, zsebrevágja, majd felsóhajt.* - Jah, óra... már az első nap mehetek be, csodás lesz... harmadikos vagyok amúgy, nem tudod, hol lesz órám? *Összefonja maga előtt a karjait, várva Zara válaszát.* - Amúgy a macskára nem válaszoltál.

Vendég

* A lány nem kér a segítségből melynek a reakciója csak egy váll rándítás. A következi kis mólógón megint csak meglepődik a lány.* - Hé várj már egy kicsit én kedves szeretem volna lenni is kicsit többet megtudni rólad. Nem azt mondtam hogy sírd el nekem az életed mert az amúgy sem érdekelne. Nem lista alapján kérdezek és nem hiszem hogy ezzel a stílussal nagyon be fogsz illeszkedni a mi szakunkra. Itt a diákok össze tartanak és segítik egymást ha úgy hozza a sors. Én is bármelyik szaktársamért kiállok ha kell. Nekem Antonal kell összeismerkednek.* Az utolsó mondat véletlenül kicsúszott a száján ezt nem akarta mondani de nincs mit tenni.* - Ha megszeged a házi rendet az büntetéssel jár. Itt minden este járőröznek a prefektusok tehát olyan nincs hogy valaki meg log előlük.* Mondja egyszerűen a dolgot és többet nem is fűz hozzá hiszen hiába mondaná hogy ne tegye miért is hallgatna rá Becca. Lassan meg is érkezik a kék hajú lány egy ajtó elé. Zsebéből egy kulcsot vesz elő melyet a zárba helyez és elfordítja.* - Nos ez olyan társalgó féle innen nyílik jobb és bal oldalról egy-egy szoba. Neked a jobb oldalra kell menni, mert ott fogsz lakni.* Helyezi kezét a kilincsre melyet le is nyom. A szoba jelenleg üres.* - Mint láthatod négyen vannak egy szobában itt csak egy ágy van az lesz a tiéd. Tessék itt a kulcs a szobához ne hagyd el mert nehéz pótolni ugyanis nincs kulcsmásoló üzemünk. Ha valami kérdés van akkor azt mond mert nekem mennem kéne lassan óra lesz és még át kell öltöznöm de gondolom ez téged nem érdekel.* Vonja meg a vállát mert ebben szinte biztos a lány. Ha nincs kérdés ő szépen el is hagyja a szobát, ha van arra válaszol természetesen*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Csüt. Szept. 24, 2009 8:35 pm

*9 óra van már... Késő kezd lenni, lassan takarodó, azonban Nathaniel végre végez minden egyes előkészülettel, és jobban izgulva indul el a Fekete özvegy felé, mintha valamiféle természetmágiás órára menne, vagy elemi mágiásra, netán párbajtanra. Fél, igen, és ez nem is fog megváltozni még egy ideig, amíg meg nem kapja a választ. Kezében egy kis könyv van, legalábbis olyasmi, inkább sok lap összefűzve, nagy gonddal. Nem volt már ideje vacakolni a csomagolással, és nem is nagyon híve, csak időhúzás, szóval simán fogja elhelyezni az ajándékot. Nem akarta a házimanókat felküldeni, vagy egy baglyot, neki ezt saját magának kell letennie, vagy ha össze is fut Arianával, akkor odaadnia.
Lopakodik azért, reméli, hogy nem fog lebukni. Amint megérkezik a folyosóra, itt már tényleg nagyon figyel, majd egyenesen a háló felé sétál, és besurran az ajtón, majd leteszi Ariana ágyára a könyvet, és abból egy kis levél is kilóg, melyen a szokásos Nathaniel írás van rajta.*

"Drága Ariana!

Hát ez a nap is eljött, ismételten születésnapod van. Ezen alkalomból küldöm neked a legújabb drámámat, melyet csak a te kedvedért fejeztem be, ilyen gyorsan, legalábbis mindenképpen erre az alkalomra meg szerettem volna írni teljesen. Egész nap másoltam, úgy tekints rá, ha egy kicsit ronda lett az írás az emiatt van... Remélem azért örülsz neki.

Bátyusod, Nathaniel."

*És igen, az ajándék nem más, mint az Áruló című dráma, második példánya, mert ugye az eredeti a fiúnál van, mellékelt kis rajznak csúfolt, kifejezetten érdekes, és szürreális, alkotásnak nem nevezhető ábrákkal, de a szándék megvolt, most na, de az biztos, hogy nincs semmi kézügyessége. Kisurran ugyanúgy a szobából, ahogy bejött ide, majd elhajt a szobája felé.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Csüt. Szept. 24, 2009 5:31 pm

*Házimanó jelenik meg, és pár csomagot helyez el Ariana ágyán. Az első csomag nagy és lapos, ebben egy könyv van, pontosabban egy kotta, még pontosabban a kettő egyben. Sárga szín, fekete betűk, és egy gitár a borítón. Gitáriskola 1, ahogyan a cím mutatja, mellette egy rövidke feljegyzés, ami jelzi, hogy az ajándék Szevértől jött. A könyv első oldalán egy kisebb papiros, rajta kotta, egy születésnapi dal, gitárra kottázva. Egyszerű, mégis vidám és kellemes dallam. Egyszerű kottázás. A következő csomag egy boríték, rajta egy tündérrel, benne egy levél, csupa jókívánságokkal, és egy utalvány, 50 arany értékkel Evanna boltjába, pontosabban a Fogadóba. Egy remek kis ajándék, és a fiú, aki küldte, reméli, hogy a lány örülni fog neki. A következő csomag egy kedves idézet, angolul, Ariana egyik kedvenc zeneszámából, valamint egy kissé kezdetleges, gyermeki rajz, amin ott van Ari, egy ajándék, meg Pereus, és mindenki boldog, és mintha még Dean is szerepelne a képen, valamint egy másik szőkeség, egy apró szőkeség. Mellette pedig egy kisebb családi körkép, amire éppen Ariana gondol, szóval ilyen buborékban van a többi alak. Eléggé kezdetleges és gyermeki, az aláírás azonban egészen szép. Meriel. Az utolsó ajándékcsomag pedig egy teljesen egyszerű valami. Egy doboz, egészen apró dobog, benne egy apróbb gömb. Egészen kicsiny, lila színű márványgömb. Mellette a felirat: "Nem éppen jósgömb, de akár még az is lehet. Jack." *rövid, lényegretörő üzenet, valamint az elmaradhatatlan boldog születésnapot felirat.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Fekete özvegy háló Csüt. Szept. 24, 2009 5:15 pm

*Egy sólyom jelenik meg, újfiúnak tűnik, ugyanis senkinek nem lehet ismerős. Fiatal madár, talán fél-egy éves lehet, gyönyörű, kerecsensólyom. Okos szemeivel megáll a levegőben a lány ablaka előtt, és gyönyörűen kocogtat az ablakon, megvárva, hogy a lány beengedje, vagy ha nyitva van az ablak, akkor beröppen, a karmaiban ajándékdobozzal. Elég nagy az a doboz, szépen rá van kötve az állatra és ki is fáradt a hozásába. A dobozban két dolog van... Egy levél, és egy kis ládika...*

" Drága testvérkém!

Ne hidd, hogy elfelejtettelek, és sértő, hogy azt gondolod, hogy talán nem küldök neked ajándékot... Pedig meddig kutattam ezután... Csak a fagylalttal engesztelhetsz ki, drága nővérkém! És temrészetesen én meg állom a te fagyidat, mindezek mellett. Remélem, hogy tetszeni fog az ajándékom, kemény fejtörés volt. És megnyugtatlak, nem olvastam... még! "

A ládikó pedig ez lenne:

Hogyha a kezébe veszi, akkor éppenséggel csukva így néz ki maga a dobozka:

És hogyha kinyitja...:

A zenedoboz egy érdekes számot énekel, persze szöveg nélkül hiszen csak szinfónikus a zenedoboz... A dobozban belülről van egy kis tekercs, ami a zene szövegét írja le, cirádás, vérhatású írással. Természeetsen bulgárul. Hogyha a sólyom átadta a dolgokat, akkor egy visítással el is száll, hogyha választ akar írni Ariana, akkor még nem, még visszaviszi a levelet Jamesnek. *

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

*Kora délelőtti órák... az az időszak, amikor a szoba ezen oldalának négy lakója közül egy biztosan nem tartózkodik itt. Ha a másik három közül valamelyik igen, az minden bizonnyal döbbenten állt az események előtt, miszerint egymás után négy-öt madár látogatta meg a szakmegbízottlány szobarészét. Viszont hamarosan nyílik az ajtó, és besétál rajta a vadmacska, majd az ágyon lévő dolgok láttán felderül az arca.* - Ajándékooook! *Rögtön fel is ugrik az ágyra, így sikeresen leveri a képeslapot, amit Ariana véletlen be is söpör az ágy alá félig, mikor az ágyhoz lép, így nem is veszi észre. Elmosolyodva néz végig szerzeményein, majd legelőször a laposabb csomag felé nyúl. A levelet leszedi róla, majd elolvassa. Aláírás nincs, de a kézírás és a szöveg alapján könnyedén kitalálja, kitől jött. Ha lehet, még inkább mosolyog, valami furcsa boldogsággal, miközben magához öleli a levelet és a csomagot.*
- Én is szeretlek... *Súgja maga elé angolul, viszont nem sokáig maradhat így, mert Pereus már türelmetlen.* - Bontsd már kiii! *A szemét forgatja, majd kibontja a csomagot, és félredönti a fejét a képregény láttán.* - A holló. Jellemző. *Elvigyorodik, majd a képregényt az asztalra helyezi, féltő gonddal, óvatosan, aztán nyúl a következő ajándékért. Érzi, hogy törékeny, talán üvegből van, vagy hasonló anyagból. Óvatosan bontja ki, és néhány pillanatig elfelejt levegőt venni; talán a szíve is kihagy egy-két dobbanást.* - Ez... *Csúszik ki a száján, miközben tágra nyílt szemekkel figyeli a kis üvegfigurát, és lehuppan az ágyra; szerencsére nem ül rá semmire, mert igazából alig figyelt, hova ül.* - Ez gyönyörű... *Fejezi be végül a mondatot, halkan suttogva, majd óvatosan magához öleli a figurát, behunyja a szemét, és egy könnycsepp gördül le az arcán. Lehet sejteni, hogy nem szomorúan sír, inkább örömében, vagy talán meghatódva. Majd óvatosan csókot lehel a figurára, aztán finoman az asztalra helyezi. Egy ideig még gyönyörködik benne, kezét leengedve. Tudja, kitől kapta, pedig még meg sem nézte a mellékelt levelet. Erre csak most kerít sort, a gyönyörködés után, majd a levelet halványan mosolyogva teszi a másik mellé. Ezután fordul a legnagyobb csomaghoz, de itt először a levelet veszi a kezébe, és felvonja a szemöldökét.* - Könyvtárat kaptam tőled, drágám? Hát mekkora már ez a csomag? *Kérdezi, mintha csak Gabriel tudna válaszolni, majd fejét mosolyogva csóválva a levelet a másik kettő mellé teszi, és kibontja a csomagot. A könyveket egyenként veszi ki, halvány mosollyal.* - Hát, nem fogok unatkozni egy ideig... *Jegyzi meg, majd belelapozgat a könyvbe, de egyelőre nem kezdi olvasni. Aztán nyúl az utolsó levélért, ami csak levél, és a kézírás sem ismerős... átfutja, majd felsóhajt.* - Hát jó... *Ennyivel kommentálja a tanárnő írását, majd ezt a levelet is az asztalra teszi, aztán feláll, és megpillantja a képeslapot a földön. Lehajol érte, de egyelőre csak az asztalra teszi, és a letakart valamihez lép. Felvont szemöldökkel húzza le róla a leplet, majd a tükör láttán eltátja a száját.* - Azt a... *Kezdi, de nem fejezi be a mondatot, csak félredönti a fejét.* - Blanche. *Jelenti ki, szája sarkában bújkáló mosollyal, majd leveszi róla a levelet, kinyitja, és a virágszirmok láttán kicsit hátrahőköl, mad a "Vénlány" szóra csak mosolyogva forgatja a szemét.* - Mondom, hogy Blanche. *Ennyivel kommentálja a dolgot, majd elnéző mosolygással a többi mellé teszi a levelet. A tükörnek ráér még helyet találni. Körülnéz, de nem, más nincs. Persze, ennyi is sok, de... de...* ~ Mondtam én, hogy huszonhatodika előtt nem jut eszébe. ~ *A gondolat humorosnak van szánva, de valamennyire kiérződik belőle a keserűség. A képeslapért nyúl, elolvassa... majd magához öleli, szorosan, miközben visszaereszkedik az ágyra. Ezt a képeslapot szorítja magához a legerősebben, és legtovább, csukott szemmel, miközben folynak a könnyek az arcán.* - Hiányzol... *Suttogja maga elé, miközben a sírás a torkát fojtogatja. Eldől az ágyon, és magzatpózba helyezkedve szorítja a mellkasához a képeslapot, sírva. Soká szedi össze magát; akkor letörli könnyeit, az asztalhoz ül, és választ körmöl, rövidet.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Csüt. Szept. 24, 2009 2:49 pm

*Nagy töprengést követően végül ráébredt kedvenc és legszebb szőkénk - Blanche -, hogy tudja ő, hol az a nyamvadt tükörkeret. És lám-lám, meg is találta. A teleportrendszerrel érkezik egy manó, és liheg, hiszen nem kevés idő volt, mire Nellondból hazacipelte a felújított remekművet, bár ami azt illeti, Blanche rendesen megfizette a szolgálatait. Bizony, ez egy egész alakos tükör, nem ám egy unalmas, sima kézitükör. A tükör széle gyémántokkal és hegyi kristályokkal van kirakva, és a kerete pedig mályvaszínű, és díszes, nonfiguratív ábrák vannak rajta. Persze direkt egy szakadt, koszos palásttal takarta le, nagy gonddal. Egy levelet tűzött rá, aminek pecsétje egy vörös rózsa, és ha kinyitja, virágszirmok pattannak ki belőle. A boríték maga a levél, tehát nincs külön papíros, és csak ez áll rajta, díszes betűkkel: "Vénlány." Hozzászokhatott volna, az évek során, így nyilván nem lepődik meg Blanche kedves megjegyzésén. Persze apró betűkkel valami girbegurba szöveg is áll alatta, ami valami "Boldog szülinapot!"-hoz hasonlít.*

Téma: Re: Fekete özvegy háló Csüt. Szept. 24, 2009 11:44 am

*Aki a szobába van, egy elég ritka látvány tanúja lehet, ugyanis egy fehér holló érkezik meg az ablakhoz. mivel az ablak nyitva van könnyedén beugrál egyenesen a Naxis szakmegbízott lány ágyához. Egy levelet helyez el az ágyon. Már egy pár csomag hever ott. A holló gyorsan ki is repül az ablakon és eltűnik.*

Ravenwood kisasszony!

A mai 6 órát el kell csúsztatnunk. Egyéb elfoglaltságaim, nem teszik lehetővé, hogy a szobámba tartózkodjak. Szeretném meg kérni, hogy pár órával később jelenjen meg nálam. Körülbelül fél nyolctól a szobámba tartózkodom. Ha esetleg nem tudná, hogy merre van a szobám akkor, annyit segítenék hogy, a nyugati szárnyban található

Üdvözlettel:

Caroline Nelson

Vendég

*A harmadik ajándékot egy házimanó hozza be. Maga az ajándék nagyobb, mint ő maga, rejtély, hogy tud így manőverezni körbe-körbe az iskolában, hogy ne bukjon fel semmiben. Persze lehet, hogy már gyakorlata van benne. A nagy csomagot leteszi Ariana ágyára, majd kimasíroz onnan. Természetesen ehhez is tartozik levél...*

Boldog szülinapoooot! Jó olvasást, remélem tetszeni fog^^ Gabe

*A csomagban, ahogy a levél is sejtheti, könyvek vannak, Anne Rice Vámpírkrónikáinak első három kötete (Interjú a vámpírral; Lestat, a vámpír; Kárhozottak királynője) - mert azért ha mindet megvette volna, akkor elég sokat kellett volna a házimanónak fordulnia, lévén vastagak a könyvek.*

*Egy bagoly is érkezik a távolból... csak egy képeslapot dob le az ágyra, és röppen is tova. A képeslapon egy szép naplementés kép van, a hátoldalán pedig az alábbi írás szép, kidolgozott betűkkel, egy Villon-vers részlete.*

A kútkávánál állt a Gyermek,
szakadt gyolcsingecskében, s rőt
topánban, s nézte lenn a vízben
képét, mely játszani hívta őt:
..."Ha jössz: a holdleánytól este
a cukrot süvegszám kapod,
s minden pirosló reggelente
békákon ugráltunk bakot."
"Jövök már!" - szólt, s a víz lenn nyálas
siklót dagasztott zöld hasán,
míg a halál vihogva vitte
anyjához a vörös topánt.
- Balgán játszottunk mindahányan,
s az évek szálltak, mint a percek,
véred kiontott harmatával
irgalmazz nékünk, Jézus Herceg!

Boldog születésnapot.
Hiányzom?

» Átok - rontás, fekete mágia
» Fekete özvegy háló
» Fekete párduc háló
» Fekete mamba
» Feketepiac

Fekete özvegy háló

Fekete özvegy háló

Similar topics

Similar topics