* Úgy tűnik végletekben játszunk, hol eluralkodik a düh és a méreg, hol pedig a kellemes baráti hangulat lesz úrrá, mintha mi sem történt volna. Mikor közli, hogy macival szokott aludni, kicsit elmosolyodik, közben már Eva érkezett is a gyógyító krémmel ami kicsit csípett, de ezt észre sem lehetett venni a tünde arcán, nyugodtan ücsörgött a széken amíg Eva tevékenykedett, egyáltalán nem fájt neki viszont kellemes volt ahogy Eva hozzáért. - Most kvittek vagyunk. * Néz a zöld szempárba, hogy egyetért e, talán vehető ez most már a békülés jele ként is. A nem riasztott kérdés hallatán valóban nem tudta először mire gondol a lány, de aztán kiderült, hogy a sebére céloz nyelt egyet és elgondolkodott, valószínűleg, ha a lány nem fektetne ekkora hangsúlyt a rejtegetésbe a fiú észre sem vette volna, kíváncsian a lány kezére pillantott, hogy az be van e kötve vagy most már nem rejtegeti. - A sebed, nem változtat a külsődön ... ettől nem vagy kevesebb mint más, egyébként meg fél véla vagy, tulajdonképpen azt bájolsz el akit csak akarsz... * kicsit lesüti a szemét mert eszébe jut, hogy régen volt egy véla barátnője aki elbájolta őt elég hosszú ideig, aztán egyszer csak eltűnt és a hatása is vele együtt. De ez olyan régen történt már majdnem egy emberélettel ezelőtt. Viszont elég későre járt, Exan észbe kapott felállt, és ing nélkül elindult az ajtó felé, már kicsit álmos volt és a lány is biztosan elfáradt már, még köhögött egyet kettőt, a hideg víztől talán beszerzett egy újabb megfázást a ruha kupacot az ágyon hagyta, és elindult kifelé a folyosón. Még visszafordult , hogy elköszönjön, aztán becsukódott mögötte az ajtó. Újból kinyitja .. - Ja és köszi a teát! Jóéjt!. A folyosón léptei vízhangzódnak majd egyre jobban elhalkulnak.*

* A lány egészen más arcát mutatta ma meg, bár otthon saját környezetben mindenki elengedi magát, Exannak tetszett, hogy a lány civakodása és a távolságtartás is mintha megszűnt volna. A tea megjelenik az asztalon, de Exan figyelmét jobban eltereli más most. De azért ő is elkezdte megcsinálni a teáját, talán kicsit több cukrot is tett bele, mert közben más felé nézett... Úgy tűnt megszűnt a harag ha csak egy kis időre is, és mintha Eva is most megnyílt volna, bár ez lehet, hogy másnapra el is felejtődik és marad minden a régiben. Eva is megnézi a ruhákat, és hangos nevetésben tör ki, ami igazán meglepő, szívből jövő nevetést nem igazán lehetett hallani tőle, nevetésén kicsit mintha érződött volna véla vére, Exannak furcsa érzése támadt, belekortyolt teájába ami kicsit túl lett cukrozva mert figyelmetlen volt de nem szólt semmit. Eva tevékenykedett valami még a szobában Exan a teázás közben csak egy guruló macira lett figyelmes, egy ideig alig hitt hideg kék szemeinek, meg is dörzsölte, hogy jól lát e, de a maci továbbra is ott maradt, ~ Nahát a komoly külső milyen érzelmes belsőt takar~ mosolyodott el magában, hiszen amikor megismerte Evát egy kimért, komoly nőnek gondolta. - Egy maci? * Odasétált és felvette nagy kezeivel a kis plüsst, majd Evára nézett utána a macira majd megint ugyanezt kétszer. - Nahát soha nem is gondoltam volna rólad, hogy egyáltalán érzelmeket táplálsz valami iránt. * Nem sértésnek szánta, inkább kellemesen csalódott. Közben Eva kezében egy krémmel közelített, hozzá és mondta, hoyg vegye le a felsőjét, habozott egy kicsit, a virágos és a hawaii mintás felsőre nézett, de engedelmeskedett pólóját ledobta az ágyra a többi kupac mellé, és megmutatta Eva művészi alkotásait a nyakán és a vállán. *

* A spanyol fal mögött hallatszott Eva visszavágása, Exan vállvonva elmosolyodott.Megérintette hasfalát ott ahol már csak a gyógyult heges sebhely maradt. - Ja és össze is vagyok karmolva, jó hosszú körmeid lehetnek. * Válaszolta még mindig az ajtófélfához dőlve, amikor Evangeline egy kicsit hangosabban szólt valakinek, Ex először azt hitte, hogy talán a szobatársának szól, de csak egy ártatlan házimanó jelent meg a szobában. Eva is előbukan a spanyol fal mögü lés utasítást ad a manónak, aki rögvest teljesíti is a véla lány parancsait, valahonnan szervált komplett ruhákat amik megjelentek Eva ágyán. Ex csak pislog egy ideig majd közelebb sétált és felemelt egyet, kétli, hogy jó lesz rá a méret de azért megnézi az összeset. Ezen kívül a házimanó ízlése is kifogásolható volt. A kis manó megszárította a fiút, Exan le is guggolt hozzá, hogy megköszönje neki. Már el is illant, hogy aztán teával szolgáljon nekik. Exan bizonytalanul ácsorog még egy kicsit, majd leül egy székre amit közelebb húz a ruha halmazhoz. A pólókat lapozgatva egyre vidámabb lesz a mosolya főleg miután megpilantja a rózsaszín virágos pólót.- Igazán köszönöm nagyon kedves. * Mondja nevetve miközben magához fogja a pólót, na persze nem szerzi meg Evának azt az örömöt, hoyg felveszi, mert a végén még kinevetné. - Nem kell semmi, már megkaptam ami kellett. * Mondja mosolyogva, majd hirtelen komolyba vált át, eszébe jutott, hogy végülis most valami haragféleségbe vannak. Megköszörülte a torkát, letette a teát az asztalra és felállt. - Öhh , hogy van a sebed? * Kérdi a lánytól, kicsit zavarban van a fiú.*

* Exan unottan lépdelt a folyosón, az utat összecsöpögtette a vizes ruhája. Eredetileg a saját szobájába indult, de eszébe jutott, hogy ott hatalmas nagy rendetlenség van hiszen a szobatársai nem éppen a tisztaságról híresek. A szobájuk úgy nézett ki mint valami vihar verte szobának nem mondható helyiség lenne, minden felé ruhák szétdobálva zoknik, cipők, szennyes és egyetlen egy rendezett sarok ami Exané, az számított csak tiszta övezetnek. Azonban Eva elé vágott, Exan megállt saját szobájának ajtaja előtt, majd nézte a lányt ahogy tovább halad, utána eredt.. Eva benyitott szobájába, pár perc múlva előkerített három törölközőt, az egyiket Ex kezébe nyomta, aztán kezdődött elölről a civakodás. - Ki kukkolna... nem tudom ki szaggatta le rólam a ruhát az erdőben.. * Vágott vissza unottan, közben jobban szemügyre vette a női területet, igen határozottabban rend volt itt mint az ő szobájában, nem csoda, hogy ő alig tölti otthon az idejét, nap közben mindig mást csinál csak aludni jár haza.
- Amúgy meg jössz két pólóval. * Nem mintha nagyon földhöz vágta volna a fiút, ha vennie kéne még ruhát magának, de az pont az egyik kedvence volt. Megállt az ajtóban nem lépett beljebb, csak az ajtófélfához támaszkodott és megtörölgette fejét a törölközőbe. Eva eltűnt a spanyol fal takarásában , azalatt jobban szemügyre vette a berendezést, ácsorgott egy kicsit, majd beljebb merészkedett, és megkérdezte a lányt. - Hajszárítód van? * Kérdezte és már sejtette, hogy merre találja de azért megkérdezte. Már csak azért sem került beljebb mert cipője sáros nyomot hagyott volna a szőnyegen, lehet, hogy ezzel megspórolt magának egy újabb pofont.*