Egyiptom - 7. helyszín

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 12:43 pm

[Lorenzo és a gonosz kegyenc]

*A lány figyeli Lorenzo arcát, és a rajta átsuhanó érzelmeket. Mivel ő maga fáttal ül a homályos alaknak, csak akkor fordul meg, mikor a hangot hallja. A férfi védelmezően elé dől, de mindhiába. A lány a következő pillanatban már érzi az égető fájdalmat a csuklóján és a bokáján. Sikiítiani szeretne, de nem nagyon jönne ki hang a torkán, így csak a könnyei peregnek az arcán. Az ostorcsapásra viszont már elhagyja a száját egy hosszú, éles sikoly. Ézzi, hogy a bőre felszakad, és vérezni kezd. Kitudja hányadik csapás után a szeme elhalványul, és minden a feketeségbe vész. A padló mintha eltűnne alóla, Laura pedíg szédülni kezd. Végül a földön végzi, zihálva. Arcát a könnyek áztatják, többi részét a vér. Elájul... Nem is csoda, ez is csak védelmi reakció a teste részérél, hogy ne szenvedjen a sebek miatt. Agyában egyre csak az tűnik fel, hogy a következő a pengemester lesz. De az nem engedheti! Ha nagyon szeretné az az árny, hát ölje meg a lány, de legább a férfit ne bárntsa! Érdekes, hogy még ilyenkor is mások miatt agódik... És tényleg megéri a harcot?...*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 12:28 pm

[Lora és a gonosz kegyenc]

* A férfi végighallgatja a lány szavait, arcán különféle érzelmek láthatóak most, ám amikor megszólalna, bármit is mondhatna, egy hang úszik oda hozzájuk, és tompa derengésként jelenik meg a ködben egy alak, kinek csak a zavaros sziluettjét láthatják. Lorenzo azonnal Laura elé dől, mikr hallja, hogy a férfi, hogyha férfi egyáltalán, hozzájuk szól, védelmezően, de nem tud mit tenni... Nincs mit tenni. Hamarosan eltűnik mellőle a lány, és kint, izzó karpereccel lekötözve, az alak korbáccsal átlegeli, ájulásik. Ahogy rácsap, minden bizonnyal felszakad a lány ruhája, és bőre alól kibuggyan majd a vér... A férfi meredve nézi végig, hihetetlen dühvel, de állkapcsát összeszorítja.*
- Gyáva... Gyáva... Miért a gyengébbet ragadod el, miért őt ütöd azzala korbáccsal? *Kérdezi, sziszegő hangján, amit próbál lenyugtatni, és komolyan beszélni, még is valamennyi düh kihallatszik belőle. Végignézi, fájdalommal, ahogy a segítőjét érik a korbácsütések, majd ahogy visszatér a lény hozzá, egy mondattal, lassan felemelkedik, talpra, kihúzva magát, és szigorú, de biztos hangon megszólal. * - Meg foglak ölni. *Mondja halkan, de a férfi úgy sem törődik vele, lehet, hogy nem is hallja. Az ájult lányra pillant, majd fájdalmasan leül, most a rács szélénél, hogy figyelje, hátha felébred. Bár beszélni úgy se fognak tudni már, jó sokáig... * ~ Bolond lány... Hogyha nem vonod ennyire ránk a figyelmet, akkor most nem lennél ott... És még csak vissza sem kerültél ide... Bolond, őrült, felelőtlen lány! ~ *Magában igen csak ideges, de arcán ez nem látható, pillantásai továbbra is Laurán vannak. Miközben gondolataibana lányt okolja, azért valamilyen szinten magát is elkezdi ostorozni, azzal a bizonyos korbáccsal... Ma már nem fog megszólalni, majd ha eljön a harc, az ő ideje, akkor megkeresi ezt a kegyetlen férfit. Már ha férfi volt. *

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 12:12 pm

Milyen megható. *susogja egy hang, és egy alaktalan árny jelenik meg. Körvonala csak felsejlik, nem lehet tudni, hogy ki az. Talán az egyik kegyenc. Az árnyék közelebb lép, mégsem lehet átlátni a ködön.* Ti itt túszok vagytok, nem azért tartunk itt, hogy a nyálas kis életeteket halljuk. *A kilátóról gúnyos röhögés harsan. Az alak int, és Laura kikerül a porond közepére, kezére és lábára izzó karperecek kerülnek. Az árnyék előhúz egy kilencágú tüzes ostort, és ájulásig csapkodja a leláncolt lányt. Aztán közelebb úszik a ketrechez, mintha mosolyogna.* Csak miheztartást végett.. *aztán egy pukkanással eltűnik.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 12:02 pm

[Lorenzo]

*Laura nem tudhatja, hogy a férfi gondolataiban már az emberi mivltjáb akadtak kételyei, de az user ezt valahogy megérti azért XD. A lány kissé elmosolyodik.* -Nem várhatom el, hogy megérts. Néha még magamat sem értem. A dolgok csak úgy történnek körülöttem, és az irányítás szépen lassan kicsúszik a kezemből, és úgy tűnik, hogy senki máséba nem fut át. Valaki csak ül ott fenn, és forgat egy nagy-nagy szerencskereket... *A lány csak ejt egy olyan semmitmondó mosolyt, azt is talán csak reflexből. Hallgatja Lorenzo szavait, és csendben felnevet. Nem bodogan, közel sem boldogan. Nevetésében a fájdalom cseng.* -Pontosan értem, hogy milyen a világ. Csak nem érdekel, úgyanis nem tetszik. És inkább csalódom naponta százszor is, mint hogy a földet pokolnak higgyem, ahol szörnyetegek élnek. Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, csalódásokkal, mint az elejétől a végéig boldogtalan, de csalódások nélkül! Pontosan jól tudom, hogy a szívet hányféleképpen lehet összetörni, miközben még mindíg elváják tőle, hogy dobogjon... *Hallgat el, és a szemét a földre szegezi, miközben tekintete és arca elszomorodik.* -Ne gondold, hogy az életem húde nagyon jó volt. Sőt... Kijárt nekem a jóból... *Továbbra is a földet nézi, miközben mindarra gondol, amit elvesztett az élete során.* ~És még így is megéri a harcot? Biztosan?... Hát senki nem mondta, hogy egyszerű lesz...~ *A férfi szavaira felkapja a fejét. A szomorkás hangulat talán el is tűnik a szeméből, és a helyére tompa csillogás kerül.* -Jól látod a dolgot. Egyébként is. Sok dolognak nincsen oka. Kockáztassunk és tévedjünk, de használjunk ki minden lehetőséget. A végén még pont akkor nem cselekszünk, amikor kéne.

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 11:32 am

[Lora]

*Nagyon, nagyon furcsa tekintettel méregeti végig a lányt, most valahogy az épeszűségét próbálja felmérni. * ~ Ez... Furcsa. Ilyen világnézettel még sosem találkoztam, ilyen furcsa lénnyel sem. Mert ő már lassan lény és nem lány. Nem tudom... Hol nőtt ez fel? Tuti valami kastály közepén, elkényelmesedve, olyan posztban, ahol mindenki kedves volt vele, de a szolgálók megvédték a csalódásoktól... ~
- Túl sok benned az ellentmondás, Laura, hogy megértselek. * Mondja egyszerűen, aztán a magázásra kicsit felsóhajt.* - Te tényleg nem érted, hogy milyena világ? Rossz évbe születtél, rossz világba, hiszen olyan máshogy gondolkozol, mint a normális emberek. Rendben, tegezz, de a magázás akkor is a távolságtartás, és a tisztelet jele. Bár távolságtartást nem várhatok Tőled. *Toldja hozzá az utolsó mondatot, és ismét elhagyja a száját egy sóhaj.* - Hogyha azt vallod, hogy mindig boldogan, vidáman kell élni, akkor miért akartad megölni magad? Miért nem maradtál boldog, kerestél másnál boldogságot, nem annál az embernél, akitől sose várhattál kedvességet? *Kérdezi a férfi, miközben lassan hátradől, hátán ott van palástja, és óvatos, így a fal annyira nem dörzsöli fel, sőt, lassan hűteni is kezdi, hiszen alapjáraton eléggé meleg itt minden, Egyiptomban vannak. A falak talán még hidegebbek, mint a levegő. Látszik a férfi arcán egy-néhány izzadtságcsepp, hiszen sérült is, és a harcos ruhái nem olyan könnyed, Egyiptomi börtönben csücsülésre lettek tervezve. De mindegy is. A lényeg, hogy hátradől, a falnak, jobb térdét felhúzza és jobb karját rárakja, hogy kényelmesebben legyen. * - Mikor fogod nekem megmagyarázni, hogy miért csókoltál meg? *Töri meg a csendet, már az előtt, hogy felállhatna közöttük.* - Bár lassan megérthetném, hogy próba szerencse alapon működsz.

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 10:48 am

[Lorenzo]

*A lány egy furcsa tekintetet küld a férfi felé. Egy halvány mosollyal megszólal.* -Nem hiszem, hogy ez tényleg Te lennél. És szerintem egyáltalán nem kell. Úgy gondolom, hogy attólmég, hogy az emberek nem kedvesek veled, nem foszthatnak meg attól, amiért a világra születtél. Azért élsz ezen a földön, hogy boldog légy. És ebben nem akadályozhat meg senki. Ez csak a Te döntésed. De persze az ember maradhat boldogtalan is. Ha egyszer ez teszi boldoggá... *Teszi hozzá, és elmosolyodik. Érdekes érvekkel hozakodik elő a lány. Ezek az ő világnézetei, persze nem hiszi, hogy a harcosnak is hasonlóak lennének. Mégis szívesen meghalgatná, és elfogadná, hogy mások máshogy látják a világot. Szépen folytatja is.* -Persze nem egyszerű mindíg optimistának maradni. Sok helyzet annyira lehetetlennek tűnik. De mindíg van választásunk. Ebből áll a világ. Választások hosszű sorozatából. Minden csak egy döntésen múlik, azon amit ebben a pillanatban hozol meg. *Hangja élettel teli, és olyan beleéllésel beszél, hogy igen meggyőzőnek hat. Még hozzáteszi gyorsan az utolsó gondolatát is.* -És olyan emberrel nem nagyon fogsz találkozni, aki nem szúrhat hátba. Csak olyat találsz, aki nem szúrna hátba soha, pedíg megtehetné. *Újra elmosolyodik, de az arca kissé zavarz lesz, mikor a magázásról kérdezik. Egy pillanatra talán el is pirul, de zavara hamar tovatűnik, hiszen egyértelmű magyarázata van.* -A magázás nem a tisztelet kifejezőeszköze. Csak egy nehezítés, hogy az ember ne tudja olyan könnyen lehordani a másikat. Tegezve is beszélhetsz valakivel úgy, hogy az érezze a tiszteletet. Úgy gondolom, nem tondtam semmi olyat, ami tiszteletlen lett volna. De ha zavar, magázhatlak is.

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 10:19 am

[Lora]

* Bilincsként tartja a tekintetét, várva a lány válaszait. Már meg sem lepődik azon, hogy egy olyan ember mentette meg az életét, akit ő szeret, ki tudja milyen szinten, de nem is viszonozza egy kedves szóval se. Azok után, hogy neki segített, majd megcsókolta, őt, az ismeretlent, ez már nem is olyan meglepő. Az mondjuk most meglepi például, hogy a lány ilyen hosszan beszél az esetről, igazán haladás, ahhoz képest, hogy egy óráig meg sem szólalt, szótlanul beszéltek. Mikor a lány felemeli a kezét, hogy kulccsontjához érintse, ahol kapta a bűbájt, a férfi pillantásai egy percre oda vándorolnak, aztán vissza a lány arcára. Többször nem szakítja meg a tekintetüket, egészen nyugodtan nézi... Mígnem a lány elér addig, hogy most ő kérdezzen. az a biztos tekintet megszakad, és egy kicsit felvonja szemöldökkét a férfi, majd újra lenyugtatva az arcát, egy aprócska mosolyt ejt, de nem olyan kedves, vidám mosolyt. *
- Ez nem álarc. Ezzé kell válnia az embernek, hogyha csak olyanokkal találkozik, akik nem viszonozzák a kedvességet. Talán 10 éve még olyan voltam mint te, kedves, segítőkész, de sosem lehet tudni, hogy mikor kinek segít az ember. Ez az álarc már én vagyok, ez a keménység én vagyok, nekem kell lennem, hogy ne használják ki a befolyásom, ne használhassanak ki engem. *Mondja a férfi, semmi konkrétat nem mondd, semmi megtörtént esetet, csupán elmondja nagyvonalakban, hogy miért is ilyen, miért nem mosolyog őszintén. Bár ez a furcsa teremtés már két gyenge mosolyt kihozott belőle, ez az utolsó nem számít mosolynak, olyan hamis, olyan hazúg. Egyáltalán nem is mosoly az, csak egy rándulás kemény arcán.* - Talán egyszer majd le vehetem ezt az álarcot, hogyha újra bízom az emberekben és nem okoznak csalódást, hogyha találok olyan embert, aki nem szúrhat hátba. *Mondja, keserű hangon, miközben eszébe jut a régi pengeharcos, aki egy küldetésen meghalt... S furcsa mód az auror társa életben maradt. Azóta se tudják, hogy mi történhetett ott, bent, csak azt, hogy elvesztették a harcost, de az auror túlélte, néhány karcolással. *
- Tudod a korom, látod rajtam, tudod a rangom, elmondtam, talán tanáraidat sem magázod, Laura? *Kérdezi hirtelen a férfi, visszagondolva arra a néhány szóra, amit neki intézett a lány. Semelyikben nem volt se tisztelet, se semmiféle magázás, amit nem ért, hiszen ez olyan, mintha valaki a tanárához úgy megy oda, hogy "szijóka, mi a mai meló?". Általában ezért repülne is egy diák, csak éppen a férfit meggyógyította, és azért nem lenne egy hálás dolog, hogyha elzavarná emiatta tiszteletlenség miatt. *

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Szer. Júl. 22, 2009 9:37 am

// ~~Jégkorszak 2~~ - Az olvadás!! //

[Lorenzo]

*Miközben Laura beszél, elgondolkodik, hogy mi lett volna, ha...* ~...csak ott meghalok és véve az egésznek... Ha Jack nem téved arra, és nem ment meg... Vagy ha otthagy... Úgy tűnik, hogy azzal, hogy megmentett, csak a saját életét keserítette meg. Talán a sors úgy akarta volna, hogy akkor és ott elvérezzek a fenyvesben? A Sors...a Szerencsekerék...a Joker...~ *Szemeit közben nem veszi le a férfiről, nem is hallgat túl sokat, mindez nagyon gyorsan játszódik le a fejében. A komoly arcot látva, valami súlyos kérdésre számít, de ennek ellenére nem azt kap. Vagy talán mégis?... Nem áll szándékában elfordulni Lorenzótól, ha már beszél vele, legalább nézzen a szemébe. Vesz egy nagy levegőt, ejt egy fájdalmas mosolyt, majd lágy hangján megszólal. Most is suttog, bár látszólag a legtöbben alszanak, én senki nincs a közelben.* -Kapcsolat? Úgy érted, hogy a kedvesem-e? Nem, nem az. Közel sem. Leginkább egy veszélyforrás számomra, egy ellenség. Akit megszerettem egy kicsit... *Szavaiból mindenképp az jön át, hogy barátként szerette meg Jacket, semmiképp sem szűrhető le, hogy netán mást is érezne iránta.* -Lényegében még barátok sem vagyunk, ha jobban visszagondolok, még egyetlen kedves szót nem kaptam tőle... Sőt... *Itt egy kicsit megdörzsöli a kulcscsontját, ahova azt a taroló átkot kapta* -Ha szépen fogalmazunk, a legtöbbször nem túl kedves velem... A mai napig nem nagyon értem, hogy akkor és ott miért hagyta meg az életem... Milyen furcsa dolgokat hozol ki belőlem... *Mosolyodik el a lány, nem is sejtve, hogy ő maga sokkal érdekesebb reakciókat hoz ki a férfiból.* -Ezt nem nagyon mondtam el még soha így...*Laura egy kicsit elkalandozik, de szemeit nem veszi le a férfi tekintetéről. Jack talán csak kihasználja a lányt. Ennél jobb indok nem jut az eszébe... Lassan a gondolatai visszaterelődnek a jelenre. Persze ő is kíváncsi lenne dolgokra, úgyhogy kérdez is egyet-kettőt.* -És Te? Miért van az, hogyha rád nézek, nem téged látlak, csak egy álarcot? Csak egy falat, amit magad köré húztál, kitudja milyen célból.

Vendég

Őőő...mondjuk Quarion, de ő már nincs itt. Meg ott van Olvier. nekromantának készül, az se semmi ám.*Motyogja. A vizes dologra bólogat, na igen, szomjan nem halna, enni azért kell. Az meg hogy hol vannak, egyelőre mellékes, ha a kis pentagram bárhonnan elvisz bárhova. Mint valami egyszer használatos zsupszkulcs. Erre a tervre azonban elkomorodik.*Azért ennyire nem fontos. Szerintem visszajön az auror és hoz segítséget. Ne tedd kockára az életedet, hogy én elmehessek és amúgy is... kétlem hogy Jericho mester vagy Sovalon Úrnő hinne nekem. Meg azt se tudnám megmondani, honnan jöttem. Majd elválik, jobb ha várunk...* Legyint és sóhajt egyet.* Igen, ez valószínű, talán épp a Kalaháriban és akár már ki is nézhetnénk az üdülő helyét.*Pimaszkodik egy sort, de aztán újra elhallgat, de csak hogy elsötétüljön az arca.* Jobb is, ha lefekszel, mielőtt meg talállak fojtani valami cuki lila kis kendővel, szerezzek itt bárkitől is olyat.*Háborog egy sort az asszonyka ^^. Látja, hogy Jack hiába fekszik a szalmába, így is libabőrös, s így nehezen fog tudni elaludni. Megvárja ezt mégis a lány, kénytelen, különben még végig kellene vitatkozni vele a fél éjszakát, majd mikor végre alszik a fiú, mégis ráteríti és betakarja a köpenyével a fiút és az ocelotot, ő maga pedig a szalma szélére fekszik Arkadionnal együtt. Így ő sem fázik annyira, és leglaább Jack mellett van, ha megint valami baj ütne be. Újra mély álomba zuhan, bár most se jobb, de leglaább némán tudja végigaludni az éjszakát a fejében dúló harc ellenére.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 9:06 pm

-Ugyanmár, nem vagy te béna. Te nagyon is különleges és egyedi vagy. Elvégre is.. Melyik tünde mondhatja el magáról, hogy aurornak készül és e mellett az egyik elemnek parancsol? *kérdezi, kissé kihívóan, kissé incselkedve a lánytól, miközben finoman végigsimít annak arcán. A hosszas történetre csak a szemeit forgatja.* -Minden esetre szomjan biztosan nem halnál, ez a lényeg. *mondja, kissé ki is húzza magát.* -Rendben, az aréna nincsen messze, oda bármikor kijuttatlak. Amint az első kegyenc erre jár, addig hergelem, hogy kiszed innen, aztán majd mehet a suttyanás. *mondja halvány mosollyal, majd csak legyint.* -Nem meglepő, hogy nincs nagy víz. Nappal forró, éjjel hideg.. Szerintem egy sivatag kellős közepén dekkolunk my darling. Mellesleg nagy sebeket kapott, nem csodálnám, ha nem merné visszatolni a képét. Az ezüst tőr után nem is értem, hogyan tudott úgy kifutni a falon. Biztos valami jeti.. *morogja idegesen egy cseppet. A lány felháborodására csak rákacsint.* -Majd írok szép lilás árnyalatú, levendulaszín meghívókat mindenkinek aranyozott, cirádás betűkkel. *mosolyodik el, majd feláll, és nemes egyszerűséggel lágy csókot lehel kedvese szájára.* -No de én most visszamászok a szalmakupacomba. Ha valami izgalmas történik, ébressz fel. Már alig várom, hogy szavamon fogj. *kacsint még rá kacéran a tündére, majd nemes egyszerűséggel belemászik a maga kis szalamkupacába, Odron is mellékuporodik, és felkészülnek a hidegre, mely miatt így is libabőrzik az egész fiú teste.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

Nem, csak én vagyok ilyen... béna. Ez is egyedenként változik, valaki nálunk is barnul, mint ti vagy még jobban. Sőt, vannak barna bőrű meg kreol tündék is, nem csak ilyen sápadtságok, mint én.*Motyogja önmagára lenézően és csak vállat von.* Ó hogyne, ha ez összejönne, haza se mennék a sivatagból. De jelen állapotomban kétlem, hogy ez a medence party dolog bejönne. Esetleg ha találok egy oázist, és telekinetikusan felhozom a vizet meg mágikusan, meg kicsit megtoldom, akkor kijön egy gumicsibe úsztató. Most olyanom is van a suliban, a kisautó mellé. Múltkor találtam, természetesen a padláson azt is. *Teszi hozzá vigyorogva. Bár a kisautó még mindig ott van a belső zsebében, csak épp egy silentioval van kezelve hogy ne vijjogjon. Hallgatja a medál történetét.* Hát, ha működik is, itt benn biztos nem, ki kell jutnom a ketrecből az arénába legalább. Itt minden mágikus forrás blokkolva van,. bár lehet az én kitűzőm azért nem világít, mert nincs is nagy víz a közelben.* Bők a kis kagylóra, amit a Víz szigetén szerzett egy görög istenségtől.* Ugyan. Elismerem, hogy van egy stílusa, de azért még mindig több mint a semmi. Ha másért nem, egyszer talán elmeséli ennek a néhány diáknak és kegyencnek a történetét, mire ő megöregszik, mi meg már 2 méterrel a föld alatt leszünk.*Vonja meg a vállát. Bár titkon bízik a férfiben, hiszen auror, és a lány is az szeretne lenni. De így, hogy vérfarkas... ki tudja, nem ragadták e el az ösztönei.* Jack Darkfield! Még egy ilyen és már engem is gyilkosságért fognak körözni, sőt, ha így folytatod, jegyes vagy házastársi gyilkosságért. és még azt se mondhatnám, hogy az örökségért gyilkoltalak meg!*Villannak meg a zafírkék szemek a baba kék és egyéb árnyalatú színek említésére.* Mi lenne ha egyszerűen felírnád egy papírfecnire, kitűznéd mondjuk egy központi helyre, aki akarja elolvassa és kész?*Teszi szét a karját. Láthatóan nem akar nagy csinnadrattát, de sejti, hogy az Igazgatók úgyis elvárják, hogy megadják a módját az ilyesminek . kegyetlenkedő pillantásra kissé lenyugszik eme gyilkos fele és elvigyorodik.* Szavadon foglak, Jack!

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 8:39 pm

-Héj, te tünde vagy, és azok máshogy működnek. Te meg azért nem leszel barnább, mert fogod magad, és medencét generálsz a kalahári sivatagban, és amilyen nagy mázlid van, pálmafákkal körülvett medencét sikerül majd összeszedned, és remekül elhűsölsz, és mire érted megyek, kész üdülőparadicsomot nyitottál, és hatalmas összegekkel a zsebedben vársz engem zsupszkulccsal, noha limuzin is kijárna neked.. Erről ennyit. *mondja kissé pimaszul, a bökdösésre nem is reagálva.* -Ha a nyakadba veszed, és úgy íkvánod, akkor egy meleg helyzetből kiment téged, bármekkora is a veszély, a legközelebbi biztonságos helyre, úgyhogy ezzel még innen is ki lehetne jutni, hogy hozzunk segítséget. És én nem bízok meg az aurorok gyöngyében, bármennyire is kajabálta, hogy tartsunk ki. Szerintem az első sarkon befogták egy kutyaviadalra. *gonoszul villannak meg a szemei, majd legyint.* -Semmi, ne aggódj, mondom, majd elintézem. *aztán a lány reakcióira ravaszkásan villannak szemei, és erőteljesen sunyi mosoly kerül ki arcára. Már-már kaján vigyor.* -Barackszínben is pompázhatsz, vagy lazacban. Bár, szerintem neked a babakék állna a legjobban a szemeid miatt. *folytatja tovább, majd szemei sejtelmesen, ragadozóéhoz hasonlóan csillannak meg, miközben kissé kihúzza magát.* -Nem mondtam, hogyan fogom lefogni.. *sejtelmes, gyilkos, hátborzongató szavak.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 8:28 pm

[Lora]

* Miközben a lány beszél, lassan összerakja a gondolatokat magában, amiket olyan simán nem mondd ki a lány.* ~ Tehát meghalt egy szerette, és meg akarta ölni magát, de a szerette visszatért a halálból és időben közbe lépett. Ez a lány a bajt keresi. Messziről leríhatott volna, hogyha nem vonja el a figyelmem először a fájdalom, majd szótlan mosolygása, majd a csók. Hajj, ez a lány... ~ *Halkan sóhajt, de pillantását csak egy pillanatra veszi le a lányról. Kicsit furcsállja, hogy a lány képes lett volna megölni magát, így egy furcsa arckifejezéssel rá is kérdez, hogy ki után ment volna... Azt nem tudja, hogy az illető itt van a szeme előtt, és Jack Darkfield névre hallgat. De mindegy is... Lassan, mély és nyugodt hangján kérdezi, vas tekintetével fogva tartva most a lányt, elővéve a többnyire komoly arckifejezését, bár a téma nem olyan nagyon fontos, csak érdekelné. *
- Ki volt az a fontos személy. Jobban mondva... Mi a kapcsolat köztetek? *Kérdezi, komolyan, úgy fürkészve a lányt, hogy végig követi a tekintetét, olyan erősen ügyelve rá, hogy le ne vehesse a férfiróla szemét. Végig az ő zöld tekintetébe kell figyelnie, és válaszolni. Mint egy kínvallatás. Többet most nem kérdez, hiszen a user tudja, hogy ez a kapcsolat hogy is mondjam... bonyolult. A férfi várja a válaszokat, nem akarja, hogy annyival lerendezze, hogy " Ez bonyolult" és hogy "Hagyjuk". Annál azért kíváncsibb lenne erre a történetre.* ~ Egy felelőtlen öngyilkos jelölt. Vajon a kedvese az, aki után ment volna, vagy esetleg egy családtagja?...~

// Fagyika //

Vendég

Nekem nem vagy az és kész!*Böki mellbe finoman a fiút és elmosolyodik, ahogy a szemeibe néz.* Én alapból sem vagyok egy Nap gyermeke, kirakhatsz akár a Kalahári sivatagban, és 2 hónap múlva összeszedsz, akkor sem leszek barnább, mint most. Na most akkor ki a vámpír?*Kérdezi viccből persze. Neki esze ágában sincs azzá válni és jelenleg nem is szükséges, hiszen hivatalosan halhatatlan bár előferdülhet, hogy itt mégis el találtatik halálozni a mi kis infantilisünk. ^^* Pontosan mire jó ez és honnan van? *Kérdezi. Látszik, hogy nem kutakodás, épp csak tudni szeretné, mikor és mire használhatja fel, mert most minden eszköz kell, hogy beolvashasson Jasonnak, mondhatni, letörlessze az adósságát. Ekkor azonban Jack furcsa dolgokat mond, a fejéhez is kap.* Mi..mi történt? Jól vagy? Miről beszélsz? *Kérdezi halkan, de mégis kissé rémülten.* ~ Jézusom, csak nem megint azok a hangok? És itt még a pálcám sem jó, Asfar és Éteri fény ide vagy oda, és Sovalon Úrnő sincs itt, hogy megcsinálja azt a lila védőgömböt megint.~*Gondolja rémülten. Arkadion, aki eddig Odron mellett feküdt, ijedten pislog az ocelotra, hátha az tud valami magyarázattal szolgálni. De ahogy jött a jelenség, úgy el is múlt. S bár kap egy lágy csókot a fiútól a nyakára, még mindig nyugtalanul pislog kicsit rá. Mikor a rózsaszín dolgokat emlegeti, ő horkan fel de úgy, mint akire rájött a heveny hörghurut.* Oh, my God! Hát akkor eléggé érdekes eljegyzési buli lesz a menyasszony nélkül. Pfuh... te me gén meg a... huh, ...rózsaszín?*Minimum mintha valami sértést mondana ki, úgy hangsúlyozza ezt a rettegett szót. Ezen a lefogom dolgon viiszont végre felnevet, úgy tűnik, mégsincs hörghurutja a kis páciensnek, inkább csak heveny anti-rózsaszín szindrómája jött elő, ahogy a kulcsinger is felmerült.* rendben, bár téged sem akarlak kihagyni ebből, ismerlek már, hogy nem szeretsz tétlenkedni, és emellett jobb varázsló is vagy mint én!

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 7:44 pm

*A lány szavaira kissé ledöbben.* -Méghogy én nem óczkodom a napfénytől. Nah azért ez egyáltalán nem így van. Vannak napjaim, amikor éppen ezért nem lépek ki a szobámból, és van, hogy ez az egy nap több nappá, hetekké, hónapokká is kitolódik, csak még nem vetted észre. Mellesleg csak azért, mert nem sportból ölök, hanem emgélhetésből.. Éppen ettől lehetnék ugyanúgy vámpír. Azért ölök, mert ölnöm kell, a túlélés az, ami hajt. És én mindent megteszek a túlélésért. Mindent. *az utolsó szavaknál felizzanak szemei, és, ha Laura éppen akkor fordul hátra, pont megláthatja azt a gyilkos, vöröslően izzó szempárat pár pillanatra a sötétben. Amikor a tünde előhúzza a pentagrammát a zsebéből, a fiú elmosolyodik.* -Ezek szerint még nem kerültél olyan szituációba, amikor szükséged lett volna rá. Ennek csak örülni tudok. Ezek szerint biztonságban vagy, többé-kevésbé.. *és ekkor egy gondolat is átvillan az agyán. Hogyha itt a pentagramma, akkor akár ki is menthette volna Arnuil, hogy hozzon segítséget.. Hirtelen hasít a fájdalom a fejébe, igen, valamit nagyon elrontott. Szorosan lehunyja a szemét, felszisszen, fogait összeszorítja, majd arcvonásai ismét kisimulnak.* -Lényegtelen apróság az egész. Ma vagy holnap elintézem. Vagy.. a következő támadáskor.. a nagy kavarban.. amikor senki sem látja.. amikor senki sem tudja majd bizonyítani.. *tervezgeti nyíltan a gyilkosságot, eprsze rébuszokban, immáron lehakított hangon, így nem sokan hallhatják, még kevesebben érthetik. A tünde szavaira felvonja szemöldökét.* -Csak egy vámpírnak van kihívó helyen.. Nocsak, nocsak.. Ezt vehetem kihívásnak? *kérdezi kissé sunyin, és közelebb hajol a lányhoz, majd lágy csókot lehel a nyakára, aztán ismét ránéz.* -Még szép, hogy feleségül foglak venni. Csak előtte majd kell egy szép kis eljegyzési bál, ahol mindenkinek beharangozzuk. Nappalira terveztem, meghívhatnánk rá mindenkit, az igazgatókat is, és olyan szép, habos-babos lenne minden, rózsaszín terítőkkel, mindennel, tortával, punccsal.. *Odron idegesen morrant, jelezve nagyon erőteljes nemtetszését, Jack csak rákacsint az ocelotra, akinek a gyomra fordul fel. Azután jönnek az ötletek. Hátradől, hátát nekiveti a falnak, és onnan hallgatja a tünde szavait.* ~Elrontottad. Ez Jason műve.. Ugyan, melletted mindenki elromlik. Ne hidd.. Én sem magamtól lettem ilyen.. Persze, fogd csak jóatyádra.~ *a fiú szemei idegesen villannak meg.* ~Ez nem apám műve, ez Dar és Kaen műve. Főképpen Dar műve..~ *az ocelot kissé értetlenkedve néz a fiúra, mire az ismét előrehajol, Arnuil mellé.* -Remek, én támogatom, mondom, lefogom őt, aztán majd félrehajolok. *mondja biccentéssel nyugtázva a dolgokat, Odron pedig inkább némán magába mélyed. Muszáj elgondolkoznia Jack szavain.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

Mert még egyenlőre nem ódszkodsz a napfénytől és nem vetted a vérem. És tudtommal még senki másét se. *Legalábbis nem úgy mint egy vámpír, másképp már igen, természetesen ^^.* Rendben van. Ha jó célt szolgál és nem veszett el, akkor pont jó helyen van, ez a célja, mondhatni. nekem is megvan még ez!*Húzza elő zsebéből a fekete pentagrammot, amit Jacktől kapott. Lehet, hogy az utolsó támadásnál használja, ki tudja, mire képes ez a medál. Aztán megütközve néz fel.* Hogy mi...? Itt...? Kicsoda???*Olyan halkra fogja a hangját, hogy csak Jack hallja, hiszen amugy is feje a vállán, így könnyen a fiú füléhez tud hajolni. Aztán szégyellősne újra a tetkó fele pislog és kissé elmosolyodik.* De az... sokkalta jobban,mint az én pici villámom, hiszen az maximum csak egy vámpírnak van úgymond kihívó helyen.*Böki meg finoman ujjával ott a nyakát, ahol azt ő tetoválása van.* Hát igenn, egy kicsit, illene tán jobban is, ha már feleségül akarsz majd valamikor venni.* Emeli fel jobb kezét, amin, mint mindig, most is ott van a zafírköves fehérarany gyűrű.* Persze ha megérjük...*Teszi hozzá sötéten. Jack haláloztatási (deszép szó ^^) ötletére felderül kissé.* Hogyne, csak egy kisebb szike készlet kellene és akár az Aréna nézőterének legfelső sorából, kényelmesen, áfonyát majszolgatva is péppé darabolnám, elvégre nem muszáj fogni azokat, és amilyen könnyűek és élesek, még menne is a dolog. Kérdés persze, hogy mennyire tudja blokkolni a telekinetikusan felé röptetett kb 20-30 vagy akár 100 pengét. Elvégre még a nyele sem kell, elég csak maga a penge, azok is vannak külön, ilyen cserélhető pengés szikékhez.*Magyarázza lelkesen. Na igen, szívesen darált húst csinálna belőle, ami úszik abba a kb 5-6 liter vérben, ami a pasasba beleszorult. AZ utóbbi időben kifejezetten vérengző lett a mi kis infantilisünk ^^.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 7:21 pm

[Lorenzo]

*A lány hagyja a símogatást, végülis miért zavarná? Laura már Jackre figyel, mikor a férfi is előredől, és a lány csak a mozgást látja, de szeme sarkából hátrapillant, így sikerül elcsípnie a vigyor végt. Annyi pont elég volt. Szépen visszafordul, és akkor kifejti a sebhely történetét.* ~Na ez érdekes lesz... Mégsem mondhatod el kerek-perec... Hát a nagyját azért igen...~ *A lány kicsit közelebb hajol Lorenzo füléhez, és még halkabban suttog, mint edíg.* -Történet ott kezdődik, hogy valaki elveszett. Valaki, aki fontos volt nekem. Mindenhol kerestem, de nem találtam. Végül megmondták, hogy hova lett. Utána mentem volna... *Nyilvánvalóan le ehet szűrni a szavaiból, hogy mi is történt. A lány még folytatja.* -Nem ez volt életem legjobb döntése. Végül az mentett meg, aki miatt az egész volt. Elég irónikus... *Végül befejezi a mondókáját, és kissé eltávolodik, de csak annyira, hogy lássa a pengemester arcát és vonásait. Majd újra összerezzen, mert valamit nagyon is hallott a mögötte történő beszélgetésből. Mérges tekintettel néz egy kicsit hátra, de nem érdekli jobban, mint a férfi reakciója, így hamar visszafordítja a tekintetét.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 7:19 pm

-Mi az, hogy ha vámpír lennék? Honnan tudod, hogy nem vagy az, hmm? *kérdezi, miközben kissé gonoszkásan izzítja fel szemeit, és sötét, gyilkos pillantásokkal húzogatja szemöldökét, erőteljesen a lány nyakát fixírozva. Aztán csak biccent.* -Megvan, csak valakinek nagyobb szüksége volt rá az adott helyzetben, mint nekem, úgyhogy, remélem nem baj, de, kölcsön adtam. De biztos kezekben van, e felől biztosíthatlak. *teszi még hozzá, határozottan biccentve is hozzá, majd a lány kérdésére sejtelmesen mosolyog, szemeiben őrület csillan meg.* -Hogy tudok-e? Hogy vannak-e itt? Ó.. Neki most biztosan más dolga van, ne is zargassuk, világért se szeretném, ha megzavarna esetleg téged. A nyugalmad a legfőbb pont jelen pillanatban, úgyhogy hagyjuk is.. De vannak itt, akik a véremre pályáznak, no de nem adom olcsón a bőröm. És nemsokára úgyis visszaveszem, ami az enyém. *hangja csak annyira emelt, hogy Laura jól halhassa a szavait, főleg a végét.* -Hahaha.. *forgatja meg a szemeit a lány angol szavaira, majd hagyja, hogy alaposan megtekinthesse a tetkót. Egy ocelotot mintáz, amint éppen prédára les, inka stílusban van faragva a fiúba.* -Mondd csak ki, hogy szexi leszek szivi. *kacsint csábosan a lányra, majd csak emgvonja a vállát.* -Ha nem, hát nem. Úgy látszik, túlságosan is jól ismersz engem ahhoz, hogy így átejthesselek. Mí szomorú.. *színpadias fejfogás, félrehajolás és sóhaj, ahogyan illik. Aztán csak hallgatja a lány szavait, szorosan átölelve a vállát, pillanatra sem engedné el. Kissé eltöpreng miközben hallgatja a tünde tervezgetését. Csak a végén szólal emg, addig még csak bele se hümmög.* -Szerintem egyszerűen csinálj a földemberből sárkupacot. *mondja a lehető elgegyszerűbb ötletét a lehető elgkomolyabb és leghidegebb hangján.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

Szerencsére még nem vetted a vérem, hogy kelljen, max csak láttál olyan helyzetben, hogy kellett. Bár ha vámpír lennél, lehet hogy vetted volna és még azt is megmondanád, mire emlékeztet a szagom, azaz a vérem szaga.*Motyogja egy félmosollyal.* De ugye megvan? Ugye nem lett baja?* Kérdezi aggódva. Nem véletlenül bízta a fiúra azt a kendőt, számára értékes darab, nagy harcosé volt, szerencsét hoz, legalábbis szerinte.* Mi az?* Kérdezi a lány az emeltebb hangtól és körbe pislog.* Van itt valami...,vagy valaki? Tudsz valamit?*Kérdezi fojtott hangon. Egyrészt neki is szüksége van minden információra, emellett mint Jack menyasszonya, tudni szeretné, ki akarja kedves vőlegénye fejét venni, miközben ő még él, és amíg vér lüktet az ereiben, ezt nem is hagyja. Jack primadonnás stílusára azonban elmosolyodik, és visszateríti magára a köpenyt lazán.* Óó, I'm so sorry, sir. How could I do and say it? *Mondja ő is tettetett kétségbe eséssel. Aztán jól megnézi magának azt a tetkót.* Hm, de... de igen, bár ha még kicsit izmosodsz is hozzá, mármint fizikailag, nem mágikus képességre értve, akkor egyenesen... ööö.... ilyen szót nem szoktam használni, de gondolom érted.*Mondja szégyellős vigyorral.* Ahha, persze, lusta, pont te. Kevés olyan embert ismerek, akire simán rámondanám, hogy bármikor képes valami sötétet kitalálni, ha úgy hozza a helyzet, ergo ezt nem veszem be.*Neveti el magát, de jól esik neki, hogy Jack mellé kuporodik és átöleli a vállát. Finoman a fiú vállára hajtja a fejét, eltűrve ezüstös haját, mely kissé kócos és látszik rajta, hogy ráférne némi törődés, de ez van, ez a legkisebb baja most.* Nem tervezem, de szeretnék neki megfizetni mindeképp. Földmágus. Az lenne az ideális, ha én tűz lennék, helyette víz, de a tűzzel is boldogulok, msot megvan hozzá a kellő düh és indulat, emellett néha a hegyi patak és hógörgeteg is néha lezúzza a hegyet, formálva pusztítva azt. A gólemjeitől annyira nem félek már, leszedtem jó néhányat, de kínozni azt tud, ahhoz nem kell elemi mágia, ezt már tapasztaltam. És ha tehetném, vissza is adnám. De a magam módján. Például..*Vág elgondolkodó fejet.* ...addig fagyasztanám a végtagjait, míg el nem halnak, vagy az a remek középkori szokás, kifeszítik és vizes hordóból vizet eresztenek bele, nyeli amíg meg nem fullad vagy ki nem durran.

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 6:53 pm

// Végülis tök nyóc, csak ennyi erővel a karim meghajlítaná a ketrecet, és spuri haza : P //

[Lora]

* Lorenzo finoman végigsimít a nyakán, aztán nyugodtan elhúzza a kezét, nem sokat időzik ott, és így furcsa ez a mozdulat. Mikor Laura megrezzem, és már nem rá figyel, Lorenzo könnyedén előredől, figyelni ugyanazt, amit a szőke lány; Jackéket. Felvonja a szemöldökét, és lassan elvigyorodik, de csak ennyi ideig, míg Laura nem néz ide. * ~ Ezek kinyírják egymást... Nem kell hozzá kegyenc, egymással végeznek... Az a tünde lány nagyon gyengén kezeli a reflexeit...~ *Gondolkozik el lassan, majd leveszi róluk a pillantásait, és visszanéz a szőke lányra, hiszen Laura gondolatai is visszatérnek hozzá. Mikor a lány megszólal, Renzo csak kicsit biccent, jelezve, hogy várja a magyarázatot. Persze azt is észrevette, hogy a lány keze reflexből a fegyveréhez ért... De még nem kérdez rá, hogy miért. Csak várja azt, hogy nyakán levő sebhely honnan is származik, miközben tekitnetét rajta tartja, és csak néha-néha kalandozik el a másik páros felé. Normális esetben enm érdeklődne, hogy mi történik ott, csak észrevette Laura mozdulatát és tekitnetét. Mikor Laura közelebb húzódik a férfi megdönti a fejét, kíváncsiságből, ő nem izgi sebeket mutogat. * - Tehát? *Kérdezi nyugodtan, és várja a válaszokat.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 6:49 pm

*Csak legyint.* -Ugyan, mondom, hogy semmi gond, hozzászoktam az efféle helyzetekhez. A kendő, amit adtál, nos..*tekintete a nem messze alvó Chris felé fordul, és egyik kezével megdörzsöli másik vállát. Mezítelen felsőteste miatt igazából élvezi a helyzetet, mert így nincsen annyira melege, mint éppen Chrisnek, de ahogy elnézi, a köpenyt már le is rúgta magáról. No igen,a fiú éppen Jack holmijaiban pihen.* -Az egy hosszú történet, de amúgy a te véredtől nem undorodok. Ha mondjuk Jericho lökné ide egy csuporban, vagy Sovalontól kapnék egy ilyen kendőt, na akkor verne szét az ideg. De így semmi gond, sőt, emg is köszönöm, de igazán nem szükséges. Vér szagra gyűl az éji vad. *az utolsó mondatot direkte emeltebb hangon, azaz hangosabban mondja, mintha csak üzenni akarna Laurának valamennyire. A köpeny ajánlásakor csak megrázza a fejét, és kezeit is védekezően emeli maga elé.* -Ugyan, erős fiú vagyok, strapabíró, ráadásul ennyire nem szeretnék eltündésedni.. Tudod, az imidzsem.. *mondja sértett primadonnás hangnemben, majd haját kissé hátrasimítja, igazgatja, aztán rákacsint a lányra, és a tetoválásra kihúzza magát.* -Nem tudom, egy ideje. Mért, talán nem tetszik? *kérdezi kissé kacér, kihívó tekintettel végigmérve a lányt, miközben kissé közelebb kúszik hozzá. Felsóhajt, mikor meghallja a lány szavait, és megfogja a kezét, finoman végigsimít rajta, majd, ha a lány engedi, mellé ül és átkarolja a vállát egyik kezével, másikkal a lány kezét fogja, ezzel jelezve, hogy ő itt van és megvédi.. Najah.. Ha nem ájul el megint.* -Értem. Nos, én támogatlak, és veled vagyok. Megértem, hogy az álmok visszajöttek, és tenned kell ellene, de azért csak óvatosan. Tudom, hogy nehéz elfogadni, de erősebb nálad, úgyhogy a falnak fejjel lehetőleg ne rohanj. Túlságosan is szemrevaló fejecskéd van, hogy olyan könnyen bezúzd. És lusta vagyok bosszúhadjáratot indítani miattad.. *mondja kissé játékosabbra véve a figurát, próbálva ezzel oldani a lány feszültségét.* -Minden esetre, ha szeretnéd, én majd kimegyek, lefogom, aztán te ütheted. Nos, mit szólsz? *kérdezi, miközben bíztatóan megszorongatja a lány vállait, magához húzva ezzel is, bíztatóan körbeölelve.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

//Köszi Aurora azaz Rose, akkor vegyük simán kézből, semmi telekinézis ^^ //

(Jack)

*Arnuil elrakja a kést vissza a csizmájába, ahol hurcolni szokta, majd zsebéből előveszi zsebkendőjét, milyn meglepő, halványkék.* Annyira sajnálom Jack!*Motyogja, ahogy odamászik a fiú mellé, hogy a sebre tegye a kendőt.* Nincs nálad az a kendő, amit adtam neked? Azt mondta a bácsikám, az mindenre jó, ő is mindig azzal kötözte magát. Nyugi nyugi, mielőtt ijedeznél, hogy tünde vér. Ki vna mosva, becs szó.*Teszi hozzá sietve. Szemeiben még mindig némi félelem és aggodalom az előző incidens miatt. Aztán halványan elmosolyodik.* No, not yet, Jack!*Kicsit elneveti magát. Aztán jobban megnézi a fiút, s máris odaadja neki a köpenyét, amiben aludt.* tessék, nehogy fázz, itt nincs valami meleg.* Különben is, rajta ing is van meg zakó is, ha rendesne mozogna, ideális lenne a hőmérséklet.* Különben is, mióta van meg ez a tetoválás?* Kérdezi pajkos-szemrehányóan. Na nem mintha beszólhatna érte, elvégre egy neki is van, a jobb füle alatti kis villám ezüsttel. Aztán ismét elkomorodik, s elhúzza a száját, mintha bűntudata lenne, de hát ez van.* De....Vele! Mióta újra láttam, azóta ez van, újra kísért a tavaly nyári eset. Legközelebb muszáj lesz tennem valamit. Bármit, csak árthassak neki. A gólemeit már elpusztítottam, rájöttem, hogyan lehet, most ő következik. Ez a minimum, kerül amibe kerül, különben sose lesznek végei ezeknek az álmoknak. Tudom!*Motyogja elkeseredetten a lány, miközben a földet fixírozza.* Ne mondj ilyet... Én sem azért tettem, mert bántani akarlak, csak... csak nem tudtam, hogy te vagy. Azt hittem jönnek megint, hogy elhurcoljanak a vérpadra minket. Vagy csak szimplán kínozni, amig meg nem jön a felmentő sereg, bár ezt erősen kétlem, mert már megint csak halál lett a vége, és a mi oldalunkon. Egyre inkávv vesztem el a... a hitem, a reményem.*Mondja csüggedten, s finoman megfogja Jack kezét a sötétben, lágyan megszorítja. Most nincs rajta kesztyű, valahol azt is elvesztette már az úton, sajnos, pedig az szinte a része, a védjegye, mint a sárkánybőr csizmája.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 6:39 pm

[Lorenzo]

*A lány csak kissé bólint, mutatva ezzel, hogy már érti, hogy honnan jött a férfi. Lorenzo kérdésére kissé összevonja a szemét, miközben elmosolyodik. Végül csendesen válaszol.* -Úgy tudom, hogy csókot nem szokás csak simán osztogatni. *Csak azért használ utalást, mert ezt sokkal könnyebb kimondani. Jön is a következő kérdés, amire Laurának válaszolnia kell. Egy pillanatra ő maga is a nyakához nyúl, de mire a férfi keze megndul, az övé már a saját térdén pihen. Fejét kissé oldalra dönti, így jobban látni a hosszú vékony sebet, majd hirtelen összerezzen. Rémült szemekkel fordul hátra Jack hangjának irányába. Aztán ugyanazzal a rámületel néz vissza a pengemester szemeibe. Kissé közelebb mászik hozzá, de csak azért, hogy távolabb legyen a Naxis fiútól. Igyekszik kizárni Jack hangját, ezért elkezdi mondani a sebhely történetét. Továbbra is suttog, csak Lorenzonak beszél.* -Nagyon hosszú történet, de ha érdekel elmondhatom. *Mosolyodik el, de szemeiben még ott van a félelem, az az igazi félelem... Szeme sarkából Jacket figyeli, és be is mozdul, amikor a kés előkerül, de annyiban hagyja. Odron megoldja a dolgot.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 6:26 pm

*Hallja, ahogyan Arnuil vadul motyog, talán ez is valami olyasmi, ami felébresztette, viszont jobb szeretné a hegyesfülűt is ébren tudni. Bár nem éppen abban a formációban, amiben végre sikerül felébresztenie.* -Watch out! *rikkantja el magát az ocelot, és szerencsére Jack még idejében kapcsol. Elengedi Arnuil, és megpróbál kitérni a kés elől, de még ígyis elvágja valamennyire a nyakát. A vér vékony csíkban serken ki, ahol a kés pengéje eltalálta, de szerencsére csak egy akrcolás. No igen, a reakcióideje nem éppen a lehető leggyorsabb, de azért maradt elég életösztöne. Félrevetődik, és a lány másik oldalán huppan, a földön, kezével a sebét tapogatva. A lány szavaira felmordul.* -Csak én vagyok az.. *morogja kissé idegesen, miközben megnézi a kezét. Véres.* -Perfect. Anything else for today? You really wanna kill me? Where are you now, Laura? *morogja mindezt az orra alá, persze szívesen kikiáltaná hangosan is, de mivel sejti, hogy a bizonyos, akit emleget, valahol a közelében ismét ébren van, így inkább kihagyja. Nem, valamiért most nem kívánkozik arra, hogy hirtelen a vérét vegyék. A lány újabb szavaira kérdő tekintettel néz rá.* -Elnézést, de továbbra sem tanultam meg a nyelvedet. Minden esetre nem úgy hangzott, hogy a szüleimet, vagy éppen férfiasan kidolgozott felsőtestemet dícsérted volna. Fene enné a sebet.. *mormogja a mondatok végét ismét, majd végül elengedi a sebét, és pár csepp vér a vállára zuhan. Keze véres, amivel a nyakához nyúlt, ezt egy laza mozdulattal egy adag szalmába törli.* -Meg se krédezel, jól aludtál el. Ki bántott? Ugye nem azzal a mocsadékkal voltak rémálmaid? *kérdezi, hangjában némi aggódás is felfedezhető, miközben ott marad, ahova puffant, onnan néz kérdőn, kíváncsian, érdeklődve a tünde felé.* -Mellesleg megszoktam, hogy velem szinte senki nem bánik kedvesen, úgyhogy ne aggódj. Volt már rosszabb balesetem is. Amikor a saját tőröm állt a vállamba. *keserű félmosoly suhan át az arcán az emlék hatására, majd ismét a lányra függeszti szürke, jeges szemeit.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 6:19 pm

[Lora]

*A férfi vár, és vár, neki nincsen társa, hogy szépen elbeszélgesen vele, hiába kezdene el magában két személyként beszélni, nos, az inkább skizofrénként hatna. Így csak figyeli a lányt, várva a válaszát, és csendesen, szó nélkül, megnyugvását jelezve felsóhajt, ahogy a lány ejt egy mosolyt, és bemutatkozik. Mikor a lány megigazítja szőke tincseit, a férfi szeme megakad a seben, ami a nyakán van, hirtelen nem érti, hogy mi üthetettt ilyesmit... Pedig tudnia kéne. Na mindegy, ő nem hátrál meg a szavaktól, már bba hagyták a testbeszéd használatát, nyugodtan szólhat. Inkábba szavak, mint a csók.*
- Örvendek... Laura. Lorenzo Luis Martinez, Pengemester, és a Nezabar segítője... Azért érkeztem az iskolába, hogy ilyen esetekben a segítségükre legyek, és mindent jelentsek a Pengemestereknek... Nos, azt hiszem, az eheti jelentést egyelőre kihagyom. *Mondja a férfi, miközben arca rendületlenül érzelemmentes, és a hangja is eléggé merev és mélyen hangzó.* - Tehát... Nos... Hm... *Próbál belekezdeni valamibe, nem igazán megy, majd csak elkezd újra beszélni, miközben köpenyét újra a vállára veszi, eltakarva a sebeit hátán, de olyan finoman, hogy az anyag ne sértse a bekent égést. * - Éreztél is valamit, vagy csak... csak megcsókoltál? * Kérdezi cseppecskét halkabban, mivel észreveszi, hogy a börtön másik felében két diák felébred, és hát, ez nem éppen egy szétkürtölni való téma. * - Mi az a seb a nyakadon? *Kérdez újra, lassan, érthetően, miközben egy kis kiváncsiság csak megcsillan a hangjában. Kezét óvatosan felemli - természetesen a jobbat - és eltolja a lány haját az útból, megnézni a sebet. * - Tőr vágása? Hogyan?

// Se képesség, se varázslat nem hat a cellában. ^-^ Gondoltam szólok. //

» Helyszín kérés
» Speciális kaland helyszín
» A helyszín, csoportok viszonya
» Egyiptom - 8. Helyszín
» Írország - 6. helyszín

Egyiptom - 7. helyszín

Egyiptom - 7. helyszín

Similar topics

Similar topics