Egyiptom - 7. helyszín

Téma: Egyiptom - 7. helyszín Hétf. Júl. 20, 2009 4:49 pm

First topic message reminder :

*A diákok még mindig a cellába zárva kuksolnak. Kaptak ételt, bár nem estek túlzásba a kiszolgálással a "vendéglátóik". Ágy, ilyesmi nincs, csak a minimális szalma, tehát nem a legjobbak a körülmények, és semmit nem hallottak azóta sem az iskoláról, tehát eléggé kilátástalan jelenleg a helyzetük.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 5:05 pm

[Lora]

*A férfi egyáltalán nem akarja lenézni, csak megérteni, hogy ez most mi is volt. Ez nem normális, semmiképpen sem. Ezért lökte el magáért. Higyje csak el, hogyha egy 20 éves nő lenne, nem lett volna így ellökbve. De jó, hogyha a lány 15 éves. 15! Ő meg lassan 30... Mikor kiolvassa a szeméből az üzeneteket, kicsit elhúzza a száját, azért igazán meghallgatna egy kis kifogást, akármilyen értelmetlen lenne, és elfogadhatlan, valamit mondani kéne. Mikor látja, hogya lány szeméből elveszik a csillogás, kicsit felsóhajt, és megfogja a kezét. Ajkait szóra nyitja - végre -, hiszen eddig csak egy köszönömöt mondott, körülbelül fél órája, és ennyi.*
- Miért? Miért csókoltál meg? Miért segítettél a sebeimen? * Kérdezi, először ezt a hármat, érdes, mély hangján, ami búgva megy le baritonba. Csak finoman érinti a lány kezét, nem akar félreérthető lenni, már így is elég sok butaság történt, a lány miatt, természetesen. Ő semmit nem tett, nem kell kicsapni sehonnét, nem pedofil... Gyajj ne bántsatok >*.*<
Lassan lehúzza a kezét Laura kezéről .akinek még mindig nem is tudja a nevét, de ez most nem számít-, és várakozon tekint rá zöld, sok-sok évet és fájdalmat örző tekintetével. *

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 4:22 pm

[Lorenzo]

*A lány becsukja a szemét, de érzi, hogy a férfi megrándul. Nem is várt mást, mit várhatott volna? Igazából semmit. Nem tervez, csak rögtönöz. A jelennek én, és nem foglalkoztatja a jövője. Mikor Lorenzo elhúzódik, a szőkeség még ottmarad abban a testhelyzetben egy fél pillanatra, majd kiegyenesedik, és érzelemmentes tekintettel fürkészi a férfi szemeit. Keresi benne az érzelmeket, és talál is. Úgy véli, hogy mindet sikerült felfedeznie. Azt, ahogy vádolja a lányt, és szinte lenézi. Semmi probléma. Laura egy félig kedves, félig fájdalmas mosolyt csalogat arcára. Még nézi egy kicsit a férfit, némán, majd szóra nyitná a száját, de végül csak egy nagy levegőt vesz. Mintha olvani lehetne a tekintetéből. Két dolgot is mond: "Nincs értelme megszólalnom, mert nem tudnék elfogadható választ adni.", és "Most mi legyen? " Marad szépen a helyén, meg sem moccan, szinte levegőt sem vesz. Szeme már nem csillog, talán még van benne egy kis tompa fény. Valaki szerint bolond, másik szerint bátor. Bár lehet, hogy a két jelző kézenfogva jár...*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 3:54 pm

[Lora]

* A férfi teljesen elmerül a holtest nézegetésébe, és a rácsok elemzésében, amikor a lány odafordul, amerre ő néz, és elő libben a haja alól a sebe. Nem veszi észre, nem igazán, hiszen egyáltalán nem arra figyel. Mikor a lány hozzáér az arcához, lassan felé fordul, értetlenül, arca jéghideg mellesleg, a vonásai kemények, és erős álkapcsa is kicsit megfeszül, ahogy a lány hozzáér, szemöldökéhez, majd szemhéjához, majd lassan lezárja, ahogy a lány végighalad rajta. Sose hinné azt, ami most történik... Sose gondolta volna, hogy a lány, némán, szótlanul... Megcsókolja! A harminchoz közelítő férfi azonnal kinyitja a szemét, amikor a lány puha szája hozzáér az övéhez. A szeme vad, és érthetetlenül néz a lányra, elhúzódva tőle, a szájához kapva a sebzetlen kezét. Szinte vádló tekintettel mered a lányra, mintha már is mentené magát, hiszen nem ő lépett, ő nem tett semmit, sőt, azonnal elhúzódott... Hogy tehet ilyet egy fiatal diáklány? Ilyen kínos helyzetbe hozni a Pengemesterek egyik vezérét... A harmin éves férfit! * ~ Miért?! Ez a lány teljesen bolond! Mit képzelt?! ~ *A tekintete körülbelül a gondolatait tükrözik, vádlást, kérdéseket, és rengeteg zavart, amit azért megpróbál palástolni. Kezét már leengedte arca elől, de jócskán elhúzódott a lánytól, így a szemébe tud nézni, válaszokat keresve. Még mindig nem szól. Egy szót váltottak... Bár lehet, hogy érdemesebb lenne szavakkal megbeszélni ezt, de reméli, hogy a lány megérti, amit tett. Ilyet még... Soha nem tapasztalt, hogy valaki ilyen bátor legyen... Megcsókolta. Őt, a nála kétszer idősebb harcos férfit. Normális ez?! *

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 3:34 pm

[Lorenzo]

*Laura minden bizonnyan szívesen játszik az élettel. Persze azt is mondjatjuk, hogy kihasználja a világ összes lehetőségét. Végülis egyszer élünk, és ha már élünk, éljunk a jelennek. Hamár benne van a pakiban a halál, amit bármelyik pillanatban kihúzhatsz... Persze annak is van esélye, hogy a Joker akad a kezedbe... A lány kicsit értetlenül néz, amikor a férfi szeme szigorúvá válik. Követi Lorenzo tekintetét, és miközben fordul, a hosszú vékony seb a nyakán kikerül a haja takarásából. Nem biztos, hogy észreveszi egyáltalán. Észreveszi a nő holttestét, amire arca szomorúvá válik. Visszafordul, és kinyujtja a kezét. Tenyerét a pasi arcára teszi, és visszafordítja a tekintetét. Másik kezével lassan Lorenzo szemei felé nyúl, és a szemöldökétől kezdve végigsimít a szemhélyán, lecsukva ezzel. Végül hirtelen indítatásból közelebb hajol, és ajkát a férfi szájához érinti.* ~Laura...Honnan jött ez a hülye ötlet?... Csitt! Nem érek rá!...~

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 3:06 pm

[Lora]

*Lorenzo már kezdi feladni azt, hogy szóban várja a kérdést, oly felesleges, úgy is némán kapja a választ. Ahogy ő sem szólalt meg az imélnt. Mikor elolvassa az írást magában mosolyog ám ez arcára nem krül ki. * ~ Milyen bolond lány... vajon néma,. vagy csupán szívesen játszik az élettel? nem találkoztam még senkivel, aki ilyen furcsán viselkedett volna... Badarság ez az egész... ~ *Gondolja magában, és éppen szóra nyitná a széjét, amikor a lány mutató ujját finoman a szájára helyezi. Nem, nem rontja el a játékot, inkább hallgat, becsukva a száját, és egy aprócska tekintettel belebámul Laura szemeibe. A csillogást nem tudja mire vélni, talán ettől a gyerekes hallgatástól ilyen vidám, de Egyiptom ki tudja melyik részén vannak, egy börtönben, két társuk is meghalt tegnap, egy tanárnő és egy diák. És mosolyog. Lorenzon is csúnya sebek vannak, amik bár már nem fájnak, de akkor is ott vannak. És mosolyog. Lorenzo tekintete egy kicsit szigorúvá válik, ahogy látja a lány csillogását, jelezve, hogy egy ilyen helyen, egy ilyen szituációban nem kéne ilyen cserfes boszinak lennie. Pillantásaival lasan a rácsokra tekint, és azon túl kezdi el keresni Constanta tetemét... És megtalálja, minden bizonnyal megtalálja, nem is olyan távol. Arca elborul, gyászossá válik, ajkaira fájdalmas fintor kerül. * ~ Ki akarok jutni... Most.~

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 2:51 pm

[Lorenzo]

*A lány csak mosolyog tovább, de amikor viszonzást kap, szemei megcsillannak, és szája még kedvesebb mosolyra húzódik. Érti a kérdést, amit szavak nélkül tettek fel neki, és könnyedén válaszol rá. Nagyon tetszik neki, hogy a pasi is belement a játékba. A férfire mutat, majd a saját mosolyára. Egyértelműen ezt a jelzést Lorenzotól szerette volna megkapni, és ez sikerült is.* ~Így már megérte~ *Gondolja a lány, kiközben a homokba ír egy mondatot.* "Mert a küldött mosoly visszatér hozzád." *Persze Laura fejébe az is kavarog, hogy mit gondolhat róluk egy külső szemlélő... Nem szólalnak meg, csak ülnek egymással szemben, és pusztán testbeszébbel kommunikálnak. Ez egy érekes játék... Ha a férfi meg akarna szólalni, a lány csak felemeli amutatóujját, és lányan Lorenzo ajkára teszi. Laura szemei végre csillognak egy kicsit, és ezen a képtelen helyen is boldog tud lenni.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 2:36 pm

[Lora]

*Lorenzo természeresebn sejtette, hogy a lány észreveszi a fájdalmát, így amikor Laura odaér a vállához, a pengemester lassan leveszi a köpenyét, így tisztán látszik a szakad ruhája a hátán, ami néhány helyen szakadt, néhány helyen égett, de a fél háta csupasz. Izmos hátán a meredező tenyér alakú égés igen csak csúf, pontosan mintázza a vörösség Adeline lenyomatát. Laura előre dönti őt, hogy odajusson a sebhez, és arra is rákeni a furcsa, fájdalom enyhítő krémet. * ~ Miért jött ide? Miért enyhíti a sebeimet, miért segít, hogyha egy szót sem szól?... ~ *Miközben Laura a hátával foglalatoskodik, ő megengedi magának, hogy arcára kerüljön néhány érzelem, inkább a kétely, és a kérdések vonásai. Az már biztos, hogy a szők diáklány segíteni akar neki, de hogy miért az még nagyon kérdéses. Mikor lekezeli a hátát is, és ránéz, a mosolyt önkéntelenül is mosollyal díjazza. Markáns arca ellágyul egy pillanatra, majd a rengeteg kérdést állítja a lány elé, csupán tekintetével. összevonja a szemöldökét, majd a jobbat lassan felvonja, s lepillant a tenyerére, jobb kezével emg megérinti finoman az érzékeny, kenyőcsös részt, s közben újra a lányra pillant. Még mindig kérdő a tekintete, szavak megint csak nem kerülnek elő, ez valami új társalgási stílus úgy tűnik. A mosoly már rég letünt arcáról, csak a hála hozta elő, nem szokása a mosoly.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 2:23 pm

[Lorenzo]

*Hát az biztos, hogy a lány furcsa. De furcsa, vagy nem furcsa, szívesen segít mindenkinek. A köszönetre csak elmosolyodik, majd összevonja a szemöldökét a csendes felnyögésre. Természetesen hallotta, hiszen 20 centire van a pasitól. Lassan a a firfi válla felé nyúl, hogy elhúzza a faltól. Nem durván, csak szépen finoman. Lorenzo megint érezheti a hűtő hatást, csak most a vállán, ahol Laura megfogta a kenceficés kezével. Szóval ha a férfi is belemegy, elhúzza a faltól, és maga felé fordítja a hátát. Szemügyre veszi a húsba égett tenyérnyomot, majd a újra a saját kezére nyom egy kicsit a gélből. Hűsítő kezét a tenyérnyomra teszi. Ott is hagyja egy pillanatig, majd elengedi Lorenzot. Kissé oldalra dől, hogy lássa a férfi arcát, és újabb mosolyt küld neki. Még mindíg nem szólal meg, minek is? Mindenki mindent tud.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 2:08 pm

[Laura]

* Mikor mozgást hall, jobban mondva léptek zaját, azonnal Laura flelé fordul, némán nézve a lányt, zöld szemei kitágulva merednek rá, hiszen nem tudja, hogy miért is jön oda hozzá. Tudja, hogy az összes fogva tartott diák, kivéve őt, így semmi nincs, amitől tarthatna. Ahogy a lány és daimonja ott teremnek mellette, s bal kezét a kezébe veszi a lány, szótllanul figyeli hogy mit csinál. Miért szólna? Ha rosszat akat, akkor már nem fog sokáig élni, ha diák, ha nem, ha meg jót, akkor most nem fogja elutasítani. Most biztosan nem. Mikor a menta aloevera a kezére kerül, a férfi arca cseppet megrezzen, felvonva a szemöldökét. Tenyerét kihúzza a lány kezei közül, és csodálkozva pillant rá. Laura még mindig nem szólalt meg.. Oda jött egy harmincas férfihez, ellátta, és még midnig nem szólalt meg. Furcsa, nagyon furcsa.*
- Köszönöm. *Mondja egyszerűen a férfi, az ellátásra felelve, miközben kicsit megmoccan, a lány felé fordul, de ezzel a háta a falhoz ér, az égett részen. Lorenzo halkan felnyög, nagyon halkan, és fogcsikorgatva tartja a száját csukva. Nem mondd többet, zöld tekintete köszönetet mondd szavai után is, miközben a háta cseppet égni kezd, hiszen újra hozzáért vaalmi, méghozzá a durva fal.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 1:57 pm

[Lorenzo]

*Laura ül a szalma között. Kissé meleg van, már megint... Mondjuk mit vár az ember Egyiptomban? Tekintete a a rácsokon függ, és gondolkodik, hogyan szökhetne meg innen.* ~Legfőképpen sehogy...~ *Mozgást lát az árnyékos sarokból, és mikor odanéz, egy férfit lát.* ~Ő égett meg... Igen... Segíteni kell!...~ *A lány lassan feláll, és elindul Lorenzo felé. Viszi a tértágított táskáját, abban úgyis van valami az sebekre. Mikor odaér, fetérdel a pasi mellé, és a szemeit fürkészi. A szép zöld szemeit. Meg sem szólal, csak benyúl a táskájába, és egy kis tubust vesz elő, amiben valami gél van. Kinyom belőle egy kicsit a saját kezére, miközben puha tenyerét a férfi csuklójáta kulcsolja. Természetesen oda, ahol már nincs seb. A gélt finoman Lorenzo tenyerére keni. A férfi érezheti, hogy a seb hülni kezd, és már nem fáj annyira. A krém igazából aloeverából és mentából van. A kezelés közben néha finom mosolyt küld a férfinak.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Kedd. Júl. 21, 2009 1:44 pm

[ Laura, majd hogyha megjelenik... ^.^]

*A férfi a diákoktól elvonultan ül a sarokban, magában, próbál regenerálódni a saját emberi testével, de semmiféle mágiát nem használhat, és a gyógyító főzetek sincsenek nála. Miközben félig magára húzza a köpenyét jobb kezével, s tekintete merőn lebámul, bal tenyerére, melyet felfordítva figyel. A sebe eléggé csúnya, égés, hólyagos és vörös. A jobb kezét megvédte a sárkánybőr kesztű, de ezt nem, így hát... Hát ez van. Gondolatai elterelődnek a tenyeréről, mikor eszébe jut Constanta, a tanárnő aki velük jött. Úgy volt, hogy hárman jönnek kiszabadítani a diákokat, - természetesen Tharek nem számít, ő csak utnuk vetődött-, és ebből ő fogságba esett, Constanta meghalt, a vérfarkas pedig elmenekült.* ~ Nekem kellett volna a vezérrel küzdenem... Nem arra a tüzes libára kellett volna figyelnem, aki bűvészkedik a lángjaival. ~ *Ahogy szétárad benne a düh Adeline gondolatára, önkéntelenül is ökölbe szorítja mind két kezét, de gyorsan eljut az agyáig, hogy mit is tett. Bal keze vadul lüktetni kezd, ám ő fel se szisszen, csak fogcsikorgatva mered rá újra.*

Vendég

*Kuncog egy sort , ahogy vitatkoznak ezen a botcsinálta auror-dokin. Ő relatíve normálisnak ismerte meg, bár tény, a módszereihez lenne egy pár szava, meg ez a farkas dolog is kissé furcsa, ahhoz képest hogy gyógyító, de mindegy, ez legyen az ő dolga.* Az Alpokban vannak szép helyek, bár én még csak egyszer jártam ott, én inkább német hegyeket ismerek, mert ott nőttem fel. Ha túléljük ezt a hajcihőt, majd egyszer gyertek el hozzánk, megmutatom azokat a helyeket, amiket én ismerek.*Motyogja. Aztán Lassan ős visszasétál a helyére, Arkaidon is beletekeri a köpenyébe maga mellé, majd egymást melegítve végül ők is újra elalszanak, újabb rémálmok között sodródva, aholk újra és újra feltűnik Jason arca, hideg kacaja.*

Vendég

*A tünde szavaira halkan felnevet, majd bólint.* - Na igen, talán megpróbálhattuk volna felvenni a harcot... pontosabban folytatni. De szerintem a legtöbb diákot lesokkolta, hogy megölték a tanárnőt, az a férfi pedig elmenekült... De azt mondta, visszajön segítséggel... Csak reménykedjünk benne, hogy még azelőtt jön vissza, hogy a kegyencek kivégeznek itt mindenkit, még mielőtt megszökhetnénk. *Chris szavaira rosszallóan néz rá, és összefonja maga előtt a kezeit.* - Shiro, ki tudja, mikor jutunk haza, én meg különben sem tudok neked olyan bájitalt főzni, ami jó a betegséged ellen. A botcsinálta aurort meg, ahogy te fogalmaztál, nem engedem a közeledbe, majd a gyógyítónőtől kérek neked valami bájitalt... És hogy akarsz te az Alpokba menni? *Kissé felvonja a szemöldökét, majd megrázza a fejét.* - De jó neked, hogy ennyire könnyen megy a tervezgetés... Persze, persze, keltünk. *Bólogat még a szavakra, majd Arnuilra pislog.* - Szerintem én is megpróbálok aludni... legalább nagyjából legyek kipihent. *Még biccent a tünde felé, majd elfekszik a földön, és behunyja a szemét, aztán majd nagy sokára el is alszik.*

Vendég

*Ariana szavaira felhördül.* - Orvost neeeee... bármit csak azt ne... inkább főzzetek maszekba odahaza valami bájitalt, és kész, csak orvost ne... pláne ne azt a botcsinálta aurort a betegszobáról... na neeee... *Rázza a fejét, Ariana alighanem Lawrence-en keresztül tisztában lehet Chris orvos és gyógyszer-fóbiájával.* - Hegyi levegő... hm... az még talán jobb is lenne... Ari, ha hazaérünk, megyünk mondjuk aaaaz.... Alpokba? Vagy valahova, most csak mondtam egy hegységnevet. Tudom, hogy Velencét beszéltünk, dee... *Morfondírozik, majd vállat von.* - Vagy valami. Először jussak innen ki egy darabban, vagy legalábbis élve, az egészségemmel ráérek utána foglalkozni. *Mondja, majd megfogja a fejét, ami egyre biztosabban fájni kezd.* - De én... asszem ledőlök egy kicsit, bocsi, lányok, keltsetek föl, ha gáz van... *Motyogja, majd feltápászkodik, visszamászik oda, ahol aludt, összegömbölyödik, és lassan elalszik, de nem, a köpenyt meg a sálat nem veszi vissza.*

Vendég

Ne becsüld le magadat , Ariana! Nem mindig az erő a legjobb fegyver. Sok előnye van annak, hogy pl ilyen kicsi vagy, és ezt nem leszólásnak szánom. Nézd meg azt a sebhelyest, amíg az kettőt fordul, te simán kirugnád a bokáit, ha eltekintünk a mágikus képességektől. Chrissel ilyen szempontból szerencsénk van, a képességünkkel akár diónyi kavics is halálos lehet, ha a halántékát találjuk el vele.* Mutat a pterion nevezetű pontra a koponyán a lány ^^.* Igazság szerint már átkozott a saját fejemet is, hogy tegnap csak így hagytam hogy visszaparancsoljanak minket ide. Hárman voltak, legyengítve, és már rájöttünk a gólemek nyitjára is, szétverhettük volna őket, hiszen nem vagyunk kevesen, ez is előny.*Magyarázza egyre lázasabban, mintha csak forgatna valamit a fejében.* De hogy legközelebb is lesz egy ilyen lehetőség, azt kétlem. Majd kiderül, de most várni, de..-*Itt aggódva néz Chris fele.* Jó lenne nem túl sokáig.* Aztán felsóhajt* Egy kis sós levegő tenne jót neked, vagy magashegyi tiszta levegő. Az még a legmakacsabb köhögést is szinte kiporszívózza az ember tüdejéből.*Motyogja aggódva a srác fele, aztán csak csendben körbenéz, ki-ki alszik vagy némán, reménytelenül vagy kétségbe esve üldögél vagy fekszik itt-ott.* Köszönöm!*Motyogja Ariana fele, utalva a lány előbbi szavaira.*

Vendég

*Arnuil szavaira újból kissé keserűen mosolyodik el, majd bólint.* - Igen, ő küldött oda, és mi vittünk fel. Tényleg nem néztél ki jól. *Igen, emlékszik arra a csatára, amelyikben a sebhelyes megkínozta Arnuilt; Ariana lebegtette fel Arkadiont a betegszobára, Jack pedig a tündét vitte a karjaiban. Arnuil további szavait csak némán hallgatja végig, majd lassan bólint.* - A gond az, hogy én aligha tudnék magammal rántani akár egyet is közülük... és talán valóban így kell történnie, de... azért én még szeretnék hazamenni. *Chris szavaira elmosolyodik, majd mikor barátja köhögni kezd, aggódva hajol hozzá közelebb, aztán a roham végén magához öleli.* - Tényleg kéne neked egy orvos...

Vendég

*Arnuilt csak hallgatja, majd Ariana kérdésére elmosolyodik, megszorítva kicsit barátja kezét. Először hagyja, hadd mondja végig a tünde a mondanivalóját, majd ő szólal meg.* - Minden lehetséges. Talán hazajutunk, talán nem. De ha elveszítjük a reményt, akkor biztosan elbuktunk. Én tudom, hogy bármi is legyen, én nekiugrok bárkinek a torkának, nem fogok meghátrálni, gyáván elfutni. *Mondja, majd köhögés fogja el, bal kezét a szája elé kapja, és kicsit előrehajol. Amikor végre csillapodik a légzése, akkor megint hátradől, bal kezét a mellkasára téve, de mosolyog.* - Történjék bármi, nem fogok elfutni. *Suttogja mosolyogva, csillogó szemekkel, kipirult arccal.*

Vendég

*Halkan a többiek fele fordul, majd köpenyébe burkolózik teljesen, hiszen eddig aludt, meleg, mégis rossz álomban, most viszont ő is fázik. Majd nem messze tőlük, lekucorodik a földre, odasétál mellé daimonja is, leül, és a lánynak dől, hogy egymást melegítsék. Lopva az Odron-Jack páros fele pislognak, majd újra a Chris-Ari páros fele, azaz a körvonalaik fele.* Nem mindig csak miatta, a... sebhelyes miatt. Tavaly ő küldött a betegszobára és kisebb csoda volt, hogy akkor életben maradtam.*Motyogja csendesen. Ari kérdésein egy darabig csendben gondolkodik, emésztgeti a szavakat, majd halkan szólal meg, minden szót szinte megrágva.* Jó kérdés, az esély eléggé kicsi rá, bár... akkor is megvan. Jelenleg nem is ez foglalkoztat, csak hogy legyen már valami, így vagy úgy. Ennél a várakozásnál a csata és a halál is jobb. Most még nem tudni semmit. De, ha itt is kell meghalnunk...*Felsóhajt, újra Jackre pillant lopva.*... akkor így kellett történnie. Én nem fogom bánni. Nem megöregedve és legyengülve, nem ármányos méregtől,, hátam mögött cselszövő emberektől, hanem szemtől szemben az ellenségeinkkel. És ha rajtam múlik, akkor ők is jönnek velem, amennyien csak tudnak.* Fejezi be keserűen, s aprót fúj, mint valami macska, s fejébe húzza kék csuklyáját. Körvonalaiban még így is látszik füleinek hegye a ruha alatt, ahogy lehajtja a fejét.*

Vendég

*A tünde nyelvű kiáltásra összerezzen, majd döbbenten pislog a hang gazdája felé, és a félhomályban Arnuil körvonalait veszi ki. Csak megrázza a fejét a szabadkozásra, és újra a falhoz lapul.* - Semmi gond, tulajdonképpen megértem, ha rosszat álmodsz... *Mondja keserű mosollyal, majd újra Chrisre pislog, kezével megkeresi a fiúét, és összefűzi az ujjaikat, majd halkan szólal meg.* - Szerintetek hazajutunk élve? *Kissé elgondolkozik, majd hozzátesz még egy mondatot.* - Ha tudom, hogy ez lesz a vége a kongresszusnak, biztos, hogy hosszabban búcsúzom el az otthoniaktól. És most nem bíztatóan, hanem őszintén... ti gondoltatok már arra, hogy talán itt halunk meg? *Elcsuklik a hangja a végén, de komolyan néz a tündéről Chrisre, majd vissza.*

Vendég

*Hagyja, hadd ölelje át a lány, közel húzódott hozzá, és fél kézzel átkarolja, majd keserűen elmosolyodik.* - Hidegek az éjszakák, na... de egész jól vagyok, voltam már rosszabbul is... holnapra talán valamennyire lemegy a lázam... remélem, hogy nem pont mára időzítik a mentőakció második felvonását, mert akkor gáz van. *Sóhajt fel, majd fejét a falnak veti, és becsukja a szemét. Nincs túl jól, ez látszik. A kiáltásra pattan ki a szeme, és egyből előrehajol, és kezében terem saját tőre... de amikor látja, hogy csak Arnuil riadt föl, elteszi, és megint hátradől.* - Semmi baj. Ez a hely előhozza a rémálmaidat... *Motyogja, majd megint becsukja a szemeit.*

Vendég

*A lágy énekhangra más is ébredezni kezd lázálmából, bár nem szó szerint. Az éjjel csendesebb volt de a délelőttöt megint halkan de végig motyogta. Úgy tűnik, a tavaly nyári átok óta folyamatosan kísérti őt a sebhelyes, és mos,t hogy újra szembe került vele, felerősödött a lányban ez a félelem és bosszú egyvelege. Időközben újra köpenyébe csavarodott valamennyire, hiszen Jack vissza terítette rá. Azonban az ébredés minden átmenetet nélkülöz, sőt, eléggé hirtelen jön.* Neee!*Kiált fel tündéül, s máris ott lebeg mellette a mindig nála levő kis kés, amit a csizma szárában hord, hol ezért, hol azért. Nem kézzel tartja, hanem telekinetikusan, az utóbbi időben sokszor veszi hasznát ennek, például tegnap a gólemek darabjait szétszórni. Aztán a következő pillanatban a padlón fémesen csendül a kés, ahol leesik, és Arnu feleszmél, hogy hol van és rázuhannak az emlékek, hogy mi történt. Nem messze ébredt fel Christől és Aritól, hiszen ők is Jack mellé telepedtek le.* Bocsánat....csak... nem érdekes!*Szabadkozik csendesen, hiszen senkit nem akart felverni. Arcán hideg verejték nyoma csillog kissé, s zafírkék szemei is még mindig riadtan csillognak, ahogy ide-oda jár a tekintete, mint a ketrecbe zárt vadállatnak, szinte szó szerint, hiszen a hiúz is hasonló állapotban vna mellette, sőt. Utóbbi most haragosan borzolja a szőrét, karmai kimeresztve, és idegesne kezd el ide oda járkálni.*

Vendég

- Akkor tényleg annyi az időérzékemnek... de keddi dalt nem ismerek. *Felel a hangnak, majd arrafelé fordítja a fejét, és Chris felé nyújtózkodik, próbálva átkarolni a nyakát, magához húzni, és ha sikerül, akkor hozzábújik barátjához, majd szinte azonnal el is húzódik. Nem feltétlenül a nem túl kellemes szag miatt, ahhoz már nagyjából - ismétlem, nagyjából - hozzászokott az orra.* - Shiro, te tűzforró vagy! *Jelenti ki aggódva, a fiú homlokát tapogatva, majd megrázza a fejét.* - Nem érdekes, csak valami depressziós dalocskát... De te nagyon lázas vagy... Szükséged lenne valamire, ami csillapítja, de... *Itt megakad, és csak pislog a fiúra, rémülten csillogó szemekkel. Ha itt megbetegedik Chris... annak csak rossz vége lehet.*

Vendég

- Ha jól számoltam az éjszakákat, a lehűlések alapján... kedd lehet. *Szólal meg halk hangon Ari mellett valaki, majd ez az illető le is huppan mellé. Már egy ideje ébren van, nem tudott tovább aludni, kicsit kipirult arca arról árulkodik, hogy felment a láza. Még mindig Jack inge van rajta, ujjai kicsit felhajtva, mert nagy rá. Annyira vészesen nem, mert nincs akkora magasságkülönbség, de akkor is. Még a kendő is a nyakába van kötve, de a köpenyt meg a sálat már levette, és szépen odahajtogatta Jack mellé. Szóval most csak ül ott Ari mellett, és ránéz barátjára, barna szemeiben ott egy kis csillogás, de sokkal tompább, mint normál állapotában, látszik, hogy azért még küzd, hogy meg tudja tartani optimista hozzáállását, de a tegnapi nap után ez... egyre nehezebb. Izzadtnak már nem annyira izzadt, de koszos, és jobb kezén ott az a pár apró vágás, amikor megragadta Laura pengéjét. Au.* - Mit énekeltél...? *Kérdezi halkan, nem véve le szemeit a lányról.*

Vendég

*A falnak támaszkodva ül, a sarokban, nem közvetlenül Jack és Chris mellett, éjszaka kissé távolabb mászott, ahogyan mindenki mástól is; tehát egészen elkülönülve ül a sarokban, és halkan énekel; hangja gyakran elcsuklik, így az angol szöveg alig érthető.* - That sunday morning, my dreams were chasing, yet the chariot of my sorrow came back without you... Forever since then are so sad all my sundays - tears are my drink, and the bread I eat sorrow... *Itt hátradönti a fejét, felsóhajt, és behunyja a szemét.* - Milyen nap van egyáltalán...? *Kérdezi magától halkan, majd lassan felemeli kezét; elgémberedett ujjai között még mindig görcsösen ott szorongatja a leveleket, nem válik meg tőlük, csak ezek tartják benne a lelket.*

Téma: Re: Egyiptom - 7. helyszín Hétf. Júl. 20, 2009 10:28 pm

*Hát végülis mi rossz történhet? Kap még egy helyes vágást a nyakára a másik mellé? Ez van, akkor vagy elvérzik, vagy nem. A lány lassan felemeli a szabd kezét, és megfogja Chris tőrét. Mostmár a lány tenyere is vérzik. Még nem moccan meg, pár pillanatig még áll ott egyhelyben, majd egy kissé szagatott mozdulattal Chris felé fordul. A lány szeme még mindíg üres, semmi nincs benne. Elég félelmetesen is nézhet ki a sápadt bőre és a fénytelen szeme együttesen. Mintha egy halott lenne... Aztán hirtelen valami fura történik. Laura elengedi mind a két tőrt, és mintha elvágták volna zsinórokat, úgy dől előre a srácra. Remélhetőleg Chris elkapja, és nem kell a földön végeznie. A szőkeség is igyekszik megkapaszkodni, és a cél elérése érdekében átkarolja a fiú nyakát, aki érezheti, hogy Laura teste néha össze-össze rándul. Zokog...*

//Fagyi. De nem akármilyen ám! Meggyes!//

» Helyszín kérés
» Speciális kaland helyszín
» A helyszín, csoportok viszonya
» Egyiptom - 8. Helyszín
» Írország - 6. helyszín

Egyiptom - 7. helyszín

Egyiptom - 7. helyszín

Similar topics

Similar topics