Nedavia barlang-pub

Vendég

First topic message reminder :

A Szórakozónegyed emberektől hömpölygő utcáin haladva megpillantasz egy furcsa dolgot. Két tömbház között egy hatalmas, barlangszerű képződmény helyezkedik el. Kellemes illatokat érzel, egyszerre édeset és sósat. Valami képlékeny, füstszerű légtömeg száll ki a barlangból, és csak a belülről sugárzó erős, pulzáló fények mutatják, hogy mi történik odabent. Ha elég bátor vagy, és átsétálsz a füstrétegen, akkor a szemed elé táruló látvány cseppet sem emlékeztet majd egy ókori barlangra. Sültek, grillezett húsok illata csapja meg az orrod, a bal oldalról. Egy csemegepultot láthatsz, ahol pizzaszeleteket, hot dogot, grillezett húsokat és mindenféle rágcsálnivalót találsz, eléggé változó áron. Ha azonban valami édesre vágysz, jobb oldalt egy italos pultot találsz alkoholos és sima koktélokkal is, valamint desszertekkel. Gofri, palacsintatorta és néhány péksütemény és cukrászati különlegesség is megvehető itt, persze jóval drágábban, mint a Kereskedőnegyedben. A két pulttal szemben padok, fotelok és kanapék is vannak, a lehető legfurcsább alakzatokban elhelyezve, erősen elütő színekben. Egy kőlépcső vezet a lenti rész felé, ami szintén több részre van felosztva. A kőlépcső egyben csigalépcső is, korlát nélkül, szóval csak óvatosan. Ha leérsz - legalább egy egyperces lépcsőzést követően - egy aktuális feltörekvő sztárt láthatsz, aki épp nagyszabású varázslatos fény- és díszletelemekkel koncertezik. Vannak állóhelyek, és hátrébb kanapék is, állatok mintájával.

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Csüt. Márc. 10, 2011 5:24 pm

-Egy ilyen fickónak? Ezt hogy érted?*kérdez vissza mosolyogva, miközben leül, és gondolkozik, hogy ezt vajon bóknak, vagy sértésnek vegye-e. Felhörpinti wiskiét, majd kér még egyet. * És amúgy mi ujság veled? mi szél hozott erre? *kérdezi mosolyogva* -Zavar, ha rágyujtok? *kérdi, majd ha a lányt nem zavarja, akkor rágyujt egy cigire és megkinálja vele a lányt is*

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Csüt. Márc. 10, 2011 5:17 pm

*Nem is olyan sokára egy fiú jelenik meg felette.* ~Sejthettem volna...~ *Gondolja, miközben nagyot kortyol a koktéljából afféle segítségként, és végül felpillant.* ~Na, egy újabb félnótás...~ *Fut át az agyán, majd felveszi bájos mosolyát, és elveszi a kabátját a mellette lévő helyről, és a sajátjának háttámlájára teríti.* - Természetesen! *Nevet fel.* - Egy ilyen fickónak mikor mondhatnék nemet...?! *Teszi fel a kérdést, miközben hátradobja derékig érő haját.* - Vivienne Mendelssohn vagyok.

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Csüt. Márc. 10, 2011 4:50 pm

*Ahogy kortyolja a wiskiét, pásztázza az embereket, majd megakad a szeme egy gyönyörű fekete haj lányon, aki extra szűk ruhában l egy koktéllal a kezében, és aki mellesleg pont a favorit. Elnyomja a cigijét, majd odalép a lányhoz. Előveszi legsármosabb mosolyát, és megszólÍtja a lányt* Szia! Evandrus Njord vagyok. Csatlakozhatok? *Ha a lány igent mond, akkor leül az egyij szabad székre, ha nemet, akkor visszaül a pulthoz*

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Csüt. Márc. 10, 2011 4:40 pm

*Egy délibáb szépségű, fiatal leányzó lépdel a pub felé. Mélyen magába szívja az émelyítő, édes-sós illatot, átlép a füstrétegen, és belibeg a szórakozóhelyre. Kicsit hunyorít azúrkék szemeivel, hogy megszokja a pulzáló-vibráló fényt, majd odasétál az egyik pulthoz, kér magának egy kalóriamentes mangó-vodka koktélt, és keres egy szabad helyet. Combközépig érő, magassarkú bőrcsizmába bújtatott jobb lábát sikkesen átdobja a másik felett, lehúzza bőrdzsekijének cipzárját és a mellette lévő üres helyre dobja, így előtűnik extraszűk fekete miniruhája, meg a szép, angyalszárnyakat formázó nyaklánc, ami a kelleténél talán jobban odavonzza a dekoltázsára a figyelmet. Hátradobja dús, egy-két hullámmal tarkított, fekete haját, hátradől a székén, és felemelt fejjel szemlélődik.* ~Jó alacsonyra teszik a mércét az emberek... magukkal kapcsolatban.~ *Gondolja, miközben a szakadt öltözködési stílust vizsgálja, és olykor-olykor belekortyol a koktéljába.*

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Csüt. Márc. 10, 2011 4:22 pm

*Egy frissÍiő zuhany után felvesz egy frissen vasalt tűz piros inget, egy fekete farmerral, és egy fekete zakóval, majd elindul Nellondba egy kicsit barangolni. Amikor észre vesz egy Pubot, belép, és célba veszi a pultot. érl egy dupla wiskit tisztán, majd rágyújt a vörös Davidoffjára, és körbenéz, potenciális partner után kutatva egy billiárd mérkőzésre. Már hiányzott neki a kocsmahangulat, kb egy éve volt utoljára billiárdasztal közelébe*

Vendég

- Az se kevés. *Mondja elismerően. A hegedűn kissé meglepődik. Nem tudja elképzelni, hogy ő valaha hegedűt fogna a kezébe és játszani kezdene. Sarahnál könyebb elképzelni valamivel. Sarah felszisszenésére a lányra néz, amolyan mi történt arcal. Majd jön is a szóban meg nem tett kérdésre a válasz.* - Oké. Szia Sarah! *Mondja a lánynak és int neki, majd figyeli ahogy a lány távozik. Megeszi a maradék sütijét és megissza a kávéját és feláll. Elindul a kijárat felé és eltünik Nellond utcáin. Még nem tudja, hogy visszamenjen a suliba vagy még császkáljon kicsit Nellondban. Végülis most már szabad a kijárás Nellonda hétköznap is. Lehet, hogy ő még lenn marad kicsit és beugrik valami könyves boltba. Itt még nagyon nem is érdeklődött a családja nyomairól.*

// Én köszi! ^^ //

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Kedd. Jan. 11, 2011 5:47 pm

*Bólint a lány kérdésére, majd válaszb kezd.*
-Nem is kevés hangszer... *Kacsint elismerően a lányra, majd folytatja.*
-Hét, én zongorázom, gitározok na meg hegedülök, nem olyan sok, de nekem ennyi megfelel.
*Nagyon hamart telt az idő, Sarah észre sem vette, puszta véletlenségből rápillantott órájára és hangos szisszenést hallatott, majd bocsánatkérően tekintett Rékára.*
-Ne haragudj de mennem kell, megígértem valakinek, hogy találkozom ma vele, csak teljesen kiment a fejemből, remélem még látjuk egymást, további szép estét.
*Sarah gyors léptekkel indult barátja szobája felé, közben pedig reménykedett Leo még várja, és nem haragudott meg rá tulzottan.*

//Köszi a játékot Very Happy

//

Vendég

*Hát nem tudom a lány mit érezhet Rékával kapcsolatban, ha csak nem azt érzi, hogy Réka csak megjátsza a jó kedvet. Mert az így igaz. Azt tényleg csak megjátsza. Titkok, hát igen, van pár darab abból is. De főleg olyanok amikre maga Réka sem tudja a választ. Hiába nyomoz annyit. Sosem jut a végére. Talán el kéne látogatnia Óbudára. Végülis az a város név volt megadva abban a könyvben is.* ~ Óbuda. Horváth kúria. Lehet, hogy ott laktak az igazi szüleim? ~ *Gondolkodik, töri a fejét. Arckifejezése gondolkodóra vált át és közben bele iszik a kávéba. Egyenesen előre bámul a pultra. Innét tökéletesen látni ahogy a pultos az italokat keveri és a süteményeket szeleteli. Gondolkodásából Sarah kissé hangos mondata zavarja fel.* - Megégetted a nyelved? *Teszi fel az egyértelmű kérdést. Aztán szépen lassan a hangszerekre téved a téma.* - Tényleg? Én sokat játszom gitáron. *Mondja mosolyogva. Bár most nem ehez az arckifejezéshez lenne kedve. Majd folytatja tovább a mondandóját.* - Tudok játszani zongorán, lanton, gitáron és hárfán. *Mondja egyenesen előre nézve. Most nem néz a lányra. Figyelmét elterelte a pár asztallal arébb ülők nevetése. Épp pókereznek és a vesztesen nevetnek, majd újra kezdik a játékot.* - És te milyen hangszereken játszol? *Kérdi vissza kíváncsian.*

Téma: Re: Nedavia barlang-pub Kedd. Jan. 11, 2011 5:08 pm

*Elgondolkodik Réka kiváncsiságról alkotott a véleménzén, és mondhatni egyet is ért vele, habár még szerencsére ilyen téren nem járta meg, na de ay élet már annyi keserűséget és fájdalmat okozott neki, hogy ebből igazán kimaradhat.Halk léptekkel, szinte suhanva követi a lányt a Pub felé vezető úton, nem is szólal meg csak magában gondolkodik, van valami meghatározhatatlan érdekesség Rékában, nem tudná megmagyarázni, de csak remélni tudja, hogy rájön a lény titkára...na de megint sokat akar, meg talán olyat is amihez semmi köze, sőt biztos, de remélhetőleg elmúlik felettébb nagy érdeklődése, semmi képp nem akar tolakodni,így hát jobb ha csendben marad.Megérkeznek, és a lány sietve rendel, ő is kér magának egy forró kávét, meg egy szelet csokoládés tortát, majd probál ellenkezni a fizetéssel kapcsolatban, de mint látja zárt kapukba botlik.Helyet foglal a lán melett majd nagyot kortyol a kávéba, ami igencsak megsüti nyelvét.*
-Hogy az a...jaj elnézést csak hozom a formám Mosolyodik el zavartan, majd kérdezősködni kezd.
-Látom szeretsz gitározni, én már irtó rég nem játszottam, mostanság a zongora az ideál.Te tudsz más hangszeren játszani?
Érdeklődve figyeli a lány válaszat, közben leveti a magán felejtett bőrkabátot, és egy gzors mozdulattal eltávolítja a rakoncátlan vörös hajtincseket szeméből.Nem nagyon tudja mit kérdezzen Rékától aminek segítségével rájöhetne mi az amit meglátott a lányban, jó, egyáltalán rossz dolog az a valami? Túl sok kérdést tesz fel magában, de ez nála megszokott, mindig ráérez arra, amire esetleg nem kéne.*

Vendég

- Hát igen. A kíváncsiság. Vigyázni kell vele, mert a végén még valami bajba kever. *Mondja a lánynak mosolyogva. Réka jól tudja miféle szerencsétlenséget hozhat az emberre csak a kíváncsiság. Majd folytatja.* - Én? Nem épp vagyok erre jártas. Csak már jártam itt egyszer. *Mondja, majd sóhajt egyet alig hallhatóan. Valószínüleg a lány nem is hallotta. Sarah következő mondatán halkan nevet egyet.* - Ugyan, dehogy vagy te udvariatlan. Csak kicsit feledékeny. Bárkivel meg eshet. *Mondja amolyan megértő hangsúllyal.* ~ Elég jól leplezem a rossz kedvem. Színésznek kéne mennem. ~ *Mondja magának elismerően. Végülis tényleg van hozzá tehetsége.* - Persze, hogy nem zavarsz. *Mondja egy félmosollyal az arcán. Majd elindulnak a Társalgóba, onnét le a Jeniliába a tükrön át, ott ki az ajtón és el a Pubhoz. Átmennek a füstön és Réka a pulhoz siet Sarahval az oldalán.* - Kérsz valamit? *Kérdi Sarahtól. A lány most a vendége lesz. Kér magának egy franciakrémes és egy kávét, megvárja amíg Sarah is rendel és így szól a pultoshoz.* - Én fizetek. Mennyi lesz? *Kérdi mosolyogva. Majd leteszi az asztalra a kellő összeget és leül egy asztalhoz. Leteszi a sütit és bele iszik a kávéjába. Majd belekóstól a sütibe.* - Hmmm... ez nagyon finom! *Mondja elismerően mosolyogva.* - Te mit rendeltél? *Kérdi a lánytól.*

Vendég

*Tamás hirtelen összezavarodik. Pillanatokon át csak csendben nézi a távozó lányt. Nem érti. Nem érti miért kapott egy rózsabimbót. Olyan mintha egy jól sikerült randevú után búcsúzott volna a lány. Hiszen a dolgok egyáltalán nem úgy kezdődtek. Újra és újra elgondolkozott a sorson. Vajon véletlenül botolt bele ebbe a lányba tegnap? vagy valami munkál a háttérben? Kétségek gyötörték. Végül, minden meggyőződése ellenére eltette az origami rózsát, és jó maga is távozott.*

Vendég

*A kekszre nem reagál semmit, tulajdonképpen most valahogy elment az étvágya.* - Oké, kissé tahó voltam. Viszont szerintem túldrámáztad a dolgot... *Mondja, és ami a szívén az a száján. Vagy nevezzük inkább úgy, hogy nem csinál segget a szájából? Lényegtelen, ahogy tetszik.* - Mindegy, téma részemről lezárva. *Teszi hozzá, és ugye a kicsiny kis mosoly, mely szép arcán játszadozik. Ujjai közé fogja a csokihoz mellékelt szalvétát -amit nem nedvesített be - és némán hajtogatni kezdi. Egyik szélét a másikra és így tovább...* - Talán egyszer majd megismersz... és én is téged. Talán. *Szólal meg, tőle szokatlanul komoly hangon.* - Későre jár. *Mondja miközben feláll a székről. Összébb húzza magán a szövet kabátot, és mielőtt még angolosan távozna, visszafordul, és a kezében felejtett szalvéta orgamit leteszi az asztalra.* - Viszlát! *Köszön mosolyogva, és hátat fordítva szaktársának a kijárat felé veszi az irányt. Egyedül hagyva Báthoryt egy előtte heverő rózsabimbóval...*

Vendég

*Tamás Ice-teája gyorsan kiért. És végre hűs volt. Kellemesen hűs.* - Nekem nem kell már a csoki. Ezért mondtam, hogy nyugodtan megihatod. Vagy edd meg a keksszel. *Ajánlotta újra a csokit Tamás.* - És nem, nem vagyok rád kibukva. Csak tudod egy kis udvariasság sosem árt. Amúgy sem neveztelek annak. Csak sugalltam, hogy annak is nevezhetnélek. *Magyarázta a fiú. Majd a lány mosolyát látva kissé ő is elmosolyodott. Na igen, talán nem is olyan régen egy ilyen mosoly láttán rögtön csábítani kezdett volna. De most nem. Most éppen eléggé fájdalmas volt számára az elmúlt időszak ahhoz, hogy ne tegye. Egy kis nyugalomra vágyott.* - Inkább mesélj valamit. Hadd derüljön ki, hogy egyikünk sem az aki az első találkozásnál feltűnt. Én nem vagyok sügér vagy minek hívtál, és te pedig "hisztis". *Magyarázta és egy barátságos mosolyt villantott a lány felé.*

Vendég

- Oké. *Mondja kissé halkan, célozva ezzel az ingre és egyben a leöntésre is. Nem áll szándékában többször ilyesmit csinálni. Nézi amint a fiú lassú mozdulatokkal begombolja magán a pórul járt selyeminget, és figyelmét az egyre növekvő érdeklődés sem kerüli el, ami féléjük-pontosabban szaktársa felé-fordítanak az itt lévők. Mindenesetre amikor Tamás felajánlja, hogy megihatja a forrócsokiját, tiltakozóan rázza a meg a fejét.* - Ne hülyéskedj! Leöntelek, megégetlek a forró löttyel, és még az italod is igyam meg előled? Kösz, de nem. *Mondja, és kis hallgatás után a pult felé fordítja a fejét.* - Inkább... inkább rendelek valami sütit. *Mondja, szinte csak magának, hisz meglehet, hogy a fiú egyáltalán nem is figyel rá.* - Még mindig ki vagy rám bukva, mert hisztis picsa vagyok? *Fordul vissza Tamás felé, arcán furcsa kis ártatlan mosoly játszadozik. Ha nem ilyen piros kabát lenne rajta, valószínűleg tökéletes képet alkotna magáról, a megtestesült szűzies ártatlanságról. És noha az előbb azt mondta, hogy eszik valamiféle sütit, azóta sem rendelt az ég világon semmit.*

Vendég

- Köszi. *Fogadja el Tamás a nedves szalvétát, és kezdi el vele hűsíteni a vörös foltot. Igazán jól esik, szerencsére nem történt komolyabb égés.* - Hagyd, ne vegyél inget. Majd jó lesz koszos munkát végezni. Vagy sportolni. *Nem mintha Tamás annyit sportolna, de mikor igen akkor fel lehet venni. A jó alakját inkább szerencsés géneknek köszönhette. Vagy annak, hogy szerelem gyerek volt, és szépnek született. Minden esetre a piros folt az piros maradt, de legalább már nem lüktetett annyira.* - Szóval ne aggódj, De ha lehet többször már ne önts le. Lehetőleg semmivel. Már pont elégszer voltam le öntve. *Jegyezte meg, és elkezdte felvenni az inget. Ott ahol a forró csoki érte a selymet elég ramatyul nézett ki az ing. De legalább már volt a fiún valami. Ugyan is csak akkor vette észre, hogy több fiatal lány is lopva őt figyeli, mikor gombolkozni kezdett. Rögtön eszébe jutott, hogy lehet számára a nők is egyfajta átok. Elvégre rengeteg meghódított, és össze tört női szívvel a háta mögött, nem sok boldogságot okozott. Sem pedig kapott. Inkább jobb ha elfelejti a nőzést egy ideig.* - Ha akarod idd meg az én csokim, nekem most elment tőle a kedvem. *Mondta végszóra, és inkább egy adag ice-teát rendelt.*

Vendég

*Pislogások közepette, nagyot nyelve figyeli amint a fiú lekapja magáról az inget. Ritkaság, de Keara Aimee Beawer most zavarban van. Na de nem az elé táruló felsőtesttől, hanem mindattól, hogy ezt ő váltotta ki. Pontosabban a másik csajszi szerencsétlensége, de akkor is neki kínos nah. Alsó ajkát beharapva figyeli, amint Tamás próbálja eltávolítani magáról a forró italt.* - Izé, bocsi. Ez most tényleg nem direkt volt. Komolyan. És, és nem tehetek róla, hogy a másik belém jött... *Habog össze -vissza, majd mikor erre ő is rájön szorosan leunja szemeit, és a következő pillanatban már kissé nyugodtabban néz a másikra. Lehajol és felteszi a poharat az asztalra, majd egyszerűen oda húz egy széket és a fiú mellé telepszik.* - Tessék, talán ez kicsit lenyugtatja a bőrt. *Nyújt át szaktársának egy vizes szalvétát, melyet sebtében nedvesített be egy kis primitív varázslattal.* - Remélem nem égettet meg túlzottan. Az ing pedig... *Pillant a szóban forgó ruhaneműre.* - Majd veszek egy másikat. *Próbálkozik valahogy kezelni a helyzetet...*

Vendég

*Nos mivel Tamás , mint szinte mindig most is kiváló minőségű méregdrága selyem inget viselt a baleset elég kellemetlenül érintette. Főleg mivel a forró csoki a nevéhez hűen forró volt. Nem is kicsit. Még szerencse, hogy a saját csokija a baleset pillanatában az asztalán pihent. Sziszegve kapkodja le magáról a forró csokis inget, hogy szabaduljon az égető érzéstől. Nem is kell sok idő, és máris fedetlen felsővel tündököl. Tamást azonban ez nem érdekli, még mindig a kár mentéssel van elfoglalva. A ruha anyagán át ütött csokit törölgeti magáról. Nos hála valakinek, a felső testén keresztben most egy szép piros folt éktelenkedik. Még szerencse, hogy a pohár végül a földre esett, mert ha még az is teljesen az ölébe zuhan... Minden esetre mikor végzett a törölgetéssel kissé morcosan néz fel. És ekkor meg pillantja a tegnapi szőkét. Hirtelen nem tudja sírjon, vagy nevessen. Bár a hangulata a síráshoz van közelebb.* - Hmm ha tegnap ennyire megutáltál, akkor elég lenne elkerülnöd. Nem kellene mindenféle löttyel lezúdítanod. *Jegyzi meg, majd a pálcáját kézbe véve felemeli azt, és egy mozdulat.* - Suvickus! *Kiáltja az ingére mutatva. Nos az ing már tiszta. De a selyemnek nem tett jót a forró csoki.*

Vendég

*Egy szőke hajú lány szlalomozik az asztalok között, kezében forró csokoládéval. Különösebben körül sem néz, határozott léptekkel - már amennyire a piros magassarkúja engedi- halad egy bizonyos rózsaszín fotel felé. Keara ma egy egyszerű, szürke szövet ruhát, és azon pedig cipellőjéhez illő vérpiros szövet kabátot visel. Sportos - mondhatjuk formás lábain vastag fekete harisnya. Teljes nyugalommal kerülne ki egy egyedül üldögélő személyt, mikor hirtelen valaki meglöki.* - Azt a... ! *Folytja el magában a heves káromkodást, melyet legszívesebben a kis csajszi fejéhez vágna. Végül beéri ennyivel:* - Mi lenne ha néha az orrod elé is néznél, és nem csak a manikűrödet csodálnád?! *Ám hiába a felháborodott hangnem, az elkövető ügyet sem vet rá. Morogva fordulna vissza csészéjéhez, ám az már nincs a tálcán.* - Óóó... *Tátogja és zavartan tekint Báthory csokifoltos felsőjére...*

Vendég

/Új játék Tamással/

*Tamás végre itt volt. A tegnapi nap is ide indult, de mégis máshová érkezett meg. És most, hogy itt iszogatott egy kis forró csokit volt ideje elgondolkozni a dolgon. Főleg, hogy ott ahová meg érkezett egy lánnyal hozta össze a sors. kezdte úgy érezni, hogy az istenek gúnyolódnak rajta. Egy lányhoz vezetik, mikor a szíve még tele volt fájdalommal Meriel miatt. De végül is nem fontos. A tegnapi nap után, ez a lány is legalább annyira fogja utálni , mint Susan, és még pár nő. *

Vendég

//fagy//

Vendég

- Hát nem. És a gyógyító szerint még marad a kötés. *Mondja szomorkodva. Aztán jön a taposós jelenet, amin kuncog egyet. Megérdemelte szerinte. Majd Karen kérdésére elmosolyodik. Mintha nem lenne egyértelmű. Meg mintha már mondta volna.* - Én magyar származású vagyok. *Mondja, majd újra elkalandozik a gondolata a jól ismert irányba. Így Tamás mondandójáról sikeresen lemarad. Csak bólint egyet, mintha figyelt volna, és újra kuncogni kezd Tamás próbálkozásain, vagy inkább Karen reakcióin, vagy mindkettőn? Lehet, valamelyiken biztos. Az, hogy megbámulják őt már cseppet sem zavarja. Már megszokta, köszönheti ezt haja színének. Furcsa dehát ez van, és szereti is ezt a színt.*

Vendég

- Hupssz.. *Szisszen fel Tamás ahogy a lány cipője a lábába nyomódik. A drága krokodilus bőr csizma szerencsére sokat felfog. De nem az a fajta aki csak úgy meghátrál. Végig simít a lány combján egyre feljebb, de mielőtt igazán kényes területhez ért volna elveszi a kezét, és inkább átkarolja Karen vállát.*
- Én Magyar vagyok ráadásul, egyesek legnagyobb gyűlöletére igazi arisztokrata. Gróf Báthory, ha így jobb. De nem használom a címem. Sokak szemében ez olyan utálatos, akár csak az, hogy nem vagyok csóró, mint a fél iskola. Hiszen csak egyetlen dologban vagyok kényes. Szeretem a legjobb minőségű ruhákat hordani. *Majd Karenra pillant.*
- mindig is tudtam, hogy az orosz nők gyönyörűek, de te minden képen igazolod ezt. *Mondja, és a kezét levéve a lányról az asztalra támaszkodik, és erőteljesen érdeklődve kezdi figyelni a milka lányt, mintha nem is flörtölt volna eddig Karennal.*

Vendég

*Pillantása a lány kezén lévő kötésre siklik.* - Ohh... látom még mindig nem gyógyult be. *Mondja, és egy ideig a fáslin tartja tekintetét. Neki ilyesmivel nem kell bajlódnia. Vérmágus, így sérülései sokkal hamarabb begyógyulnak mint az átlag embernek. De Tamás sérülése, melyet Karentől fog kapni, nem fog ilyen hamar begyógyulni... Pff. Szerelmeskedjenek? Óóó nem. Itt szó sincs ilyesmiről. A lány alig tudja türtőztetni magát, hogy ne keverjen le egy szép pofont a fiúnak, mikor az egy puszit nyom vörös ajkaira. Aztán mikor a feszes nadrágon keresztül megérzi a combjára tapadó kezet, száját összeszorítva fordítja fejét lassan Tamás felé és nyomatékosan ránéz. Ám valami nem illik a képbe... a lány szája sarkában egy nagyon halovány kis mosoly bujkál, melyről nem lehet megállapítani, hogy gúnyos, kedves, vagy esetleg épp egy fintor előjele. Mindenesetre a következő pillanatban a fiú hegyes sarok nyomását érzi lábán, a lány nem kíméli. Nos, az biztos, hogy a drága szaktársa megérzi. És ha ez nem elég ahoz, hogy észbe kapjon, akkor fogja magát és egyszerűen lelöki magáról Tamás kezét.* - Orosz származású vagyok. És te? *Néz Rékára bájosan, mintha nem történt volna semmi, és a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy ők hárman itt beszélgetnek.*

Vendég

*Karen kérdésére felmutatja kötéses bal kezét.* - Élek még. Még. *Mondja olyan furán. Vagyis csak annak fura aki ismeri, és tudja, hogy is szokott beszélni. Tamásnak fel sem tünhet a különbség, talán még Karennek sem. Végülis őt sem ismeri olyan régóta. A csókos jelenettel nem zavartatja magát, hagyja had szerelmeskedjenek. Majd lelép ha kell. Most viszont, lila szemeivel Karenre néz, de a gondolatai nagyon nem itt vannak. Újabb forduló pont az életében? Meglehet, az események nagyon erre hajtanak. Egy időre megfeledkezik róla, hogy társaságban van, és sikeresen elbambul, még csak nem is pislog, Karen felett néz el. Majd Tamás kérdésére zuhan csak vissza lelkileg a testébe.* - Örvendek. Horváth Réka *Mondja mosolyogva, jó színész, nem hiába mutatványos. Az asztal alatti jelenetnek nem szemtanúja, de nem is akar az lenni. Java részt csak bambul. Remélhetőleg ebből nem vonnak le téves következtetést. Mert agyában nem épp olyan jelenetek játszódnak le, mint amire esetleg gondolnak, sőt biztos nem.* ~ Vajon hol lehet most? ~ *Gondolja, majd megtöri a társaságon uralkodó csendet.* - Amúgy, ti honnét származtok? *Azt biztosra tudja, hogy Tamás magyar. Bár ki tudja, tudna olyat mondani akinek angol neve van, aztán mégis magyar.*

Vendég

*Tamás szélesen mosolyogva foglal helyet a felkínált széken. De közben lehajol és egy futó puszit lehel Karen ajkaira. Mint legutóbb most is hátborzongatóan kellemes volt ahogy az ajkaik futólag érintették egymást. Egy fél pillanatra habozott, hogy ne lopjon-e többet, egy futó puszinál, de nem tette inkább. Úgy is tudta, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy Karen teljesen kizökkenjen a mostani lelki állapotából. Majd tényleg le ül a székre, de rögtön közelebb is húzódik székestől együtt a vörös hajú lányhoz. De nem ő rá figyel, hanem a lila hajúra.*
- Báthory Tamás. Meg tudhatom kegyed nevét? *Kérdezi, de közben az asztal alatt a kezét Karen térdére teszi.*

» Titkos Barlang
» Titkos barlang
» Vízi park - Medveszem barlang, Külső csúszda-együttes
» Merlin barlangja

Nedavia barlang-pub

Nedavia barlang-pub

Similar topics

Similar topics