Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház

~Szégyen, hogy miféle kéjnegyed lett itt. Egyszerűen borzalmas, ha belegondolok, hogy mik folynak odabent....Ne gondolj bele, és akkor nem borzadsz el. akkor is szánalmas, és pont itt beszélte meg a találkozót, az az...~*Saját gondolatmenetét nem tudja befejezni, mert ebben a pillanatban kitárul a Piroslámpás ház ajtaja, egyenesen eltalálja hölgyikénket, aki szépen hátraesik. A férfi, aki ugye távozóban volt, riadt tekintettel terem mellette, segítené föl, de Mina csak rámordul.*Ugyan, hagyjon csak. Én nem vagyok egy törékeny kéjláda, mint akik odabent keresik a kenyerüket.*Dühösen bök a ház felé, majd mikor felfedezi "támadóját", akkor csak hűvösen elmosolyodik, és már nyúlna azért a bizonyos levélért, mikor közli vele a férfi, hogy odabent már átadta egy másik személynek. A lányon ott ragad a hűvös mosoly, úgy lépked egyre beljebb, míg nem ő is eléri a hely szívét, és Ivanka mellé huppan le.*
-Nem gondoltam volna, hogy hasonlóan sötét üzletelésekbe csöppensz, mint én.*Igen, a levélre célozgat, majd rendel magának egy vajsört. Elvégre, ez a varázsvilág.*

*Iv a Piroslámpás ház felé veszi az irányt,habár korántsem az ott dolgozó lányok érdeklik hanem találkozna valakivel és azért akarta ezt a helyszínt , mert amint tudni-illik ami ott történik az ott bennt is marad . Egy fekete csukjába bújtatott hölgy lép be az ajtón szinte árnyékként osonva csupán a magassarkújának kopogása árulhatná el . Szépen lassan halad az épület szíve felé a bárhoz . Ott leül és rendel magának egy italt,majd néha-néha kipillantva az ajtó felé elücsörög majd belép az a bizonyos személy akit Iv várt. A személy nevét most fedje homály hiszen Nellod egyik fontos embere aki mindennél többre tartja a diszkréciót . Az alak leül Iv mellé majd szépen átad neki egy bizonyos levelet amit Iv el is tesz majd a férfi szépen elpárolog a helyszínről . Iv még marad hátha horogra akad valaki aki ismerős lehet habár az ismerettségi köre nem épp idejárós fajta , de kitudja és ha szerencséje van akkor talán békén hagyják azok a vén kéjencek akik idejárnak szórakozni szégyenszemre , természetesen daimonja most is ott ül a lába mellet és minden neszre mordul amit csk hall ~ Biztos jó ötlet ilyen ügyletekbe bonyolódnod? Nem mindegy? és külemben sem tartozik rád. Tévedsz mert ha te belekeveredsz valamibe akkor nekem sincs kiút . Jólvan haggyál már Licsey különbenis ki vagy te ? Az apám? ~ Iv szemforgatva fogadja daimonja dörgedelmeit de azért ez nem hangolja let teljesen hisz fiatal még az éjszaka.*

*Mikor Armand magához vonja, kissé megnyugszik, de nem akarja feltartani őt a mozgásban, így hagyja hogy előrenézzen. Mikor Kinyílik az ajtó,és meglátja a ént, nagyokat pislog. Mi mást reagálhatna... Erre? *
- Nem vagyok finnyás, de eléggé borzaszt a szaga. abból a fekete lyukból jöhetett... *Elképed Flavia szavain, és azonnal megrázza a fejét.* - Azt se tudjuk milyen lény az. Rakd vissza abba a fekete lyukba, és zárjuk le, mielőtt megjönnek a testvérkéi is. Hiszen csak onnan jöhetett *mondja,miközben körbekémlel a pici helységben, van e más járat, az ajtón és a lyukon kívül. * - Mi van ha valami alakváltó? Most ilyen apró öt másodperc múlva valami nagy... Szörny. *A hangja nem ideges, csak latolgató, mi van ha... hangnemű.*
- Te láttál már ilyen lényt?*fordul Armand felé, akin még mindig álca van, de nem gond.*

- Nem ártana megfüröszteni ezt a szagos izét. *Kezeit feltartja, amitől levegő kerül a lény alá, aztán előkapja a pálcáját, és vizet fakaszt belőle.* - Még illatos is leszel. Orchidessis! *Mikor tökéletesen kivirult a lény, a karjaiba veszi, és ringatni kezdi.* - Aya, szerinted megtarthatom? *Pislog a munkatársra, miközben a kisujját a fura izé szájába nyomja, és gügyögni kezd neki.* - Vagy esetleg úgy tehetnénk, mintha a miénk lenne, és gyerektartást követelhetnénk az egyik gazdag ügyféltől.

*Na hát miután rendezte magát a szőkeség, be nyit az ajtón. Eléggé érdekes látványt nyújthat. A sarokban ,egy tátongó lyuk van, fekete, le megy mélyen a földbe.

Ennek a szobának így is elég rossz az alapja. na de mindegy is. egy kis lény ugrándozik odabent. Eléggé elvan. Már szinte mindent leborogatott. Azonban, mikor felnéz a benyitottakra, hirtelen megdermed, és nagy sárga szemeit rájuk illeszti. Förtelmes szag árad belőle, komoly vegyi fegyver. Csatorna szaga van. És a lyukból is az árad, amit kiásott, és ahol valószínűleg feljött. Furcsa szörcsögő morgó hangot ad, de lassanként Flavia fele kezd el lépkedni, óvatosan, nagyon óvatosan. Semmi nem utal arra, hogy veszélyes lenne, Csak eszméletlenül büdös.*

*Úgy tűnik az volt amire gondolt. Flavia hirtelen kirepül a szobából, majd ugyanazzal a lendülettel vissza is megy friss ruhért, pontosabban ruháért, mert nem sok maradt rajta, az biztos. Aztán a csörömpölés felé vesz magát, és benyit a kulcsra zárt ajtón. Ayame elég riadtan, Armandhoz bújik, ő pedig magához húzza, és fél kézzel átkarolja. Másik keze maga mellett van.* -Ne aggódj, ha van valami megoldom, biztos valami rágcsáló lehet bent. *Amennyire tud mozogni Ayamével az oldalán az ajtó felé megy, és Flavia mögött néz be a szertárba.*

*Amikor Flavia a másik ajtón röppen ki, akkor Aya azonnal megdermed, a pénzt majd nem ki is ejti a kezéből, mikor a férfi belerakja. Kicsit felsóhajt, egyáltalán nem kedveli az efféle együttlétet. Elrakja a pénzt a zsebébe, hiszen egyszerű ruhát visel, és miközben a másik lány ajtót nyit, ő kicsit félve Armandhoz bújik. Nem varázshasználó - illetve az, de nincs pálcája - a tőre sincs nála, sok mindent nem tud segíteni, hogyha valami bent van. * - Flavia, óvatosan. Miért pont az én felügyeletem alatt van baj? *Kérdezi, költőien, lassan felsóhajtva, miközben a tekintete az ajtóra tapad.*

*A szőke szépség bizony nem szabadulhat, így vállat von, és az egyre vaduló lénnyel folytatja tovább. Mikor kidobják, megigazítja a rongyokat magán, aztán mikor elmegy a lény, visszamegy a szobába, tiszta és ép ruháért.* - Legalább átváltozhatott volna közben. *Von vállat, aztán Megigazítja a haját, és gondolkozás nélkül megpróbálja kinyitni a kulccsal az ajtót.* - Kukucs! *Kiált fel, miközben betekintget.*

*A nagy igazság az, hogy Flavia egy másik szobában van, és az Alakváltó kuncsaftjának nem nagyon van ínyére, hogy a hölgy távozni szeretne, szóval egyszerűen visszarántja, és tovább folytatják a....dolgukat!. Szóval. Azután egyszer csak kivágja az ajtót a kuncsaft, kidobja rajta, a kissé meggyötört Flaviát. Majd odasétál Ayaméhoz, pénzt ad neki, és valamilyen oknál fogva, kinyitja az ajtót, kimegy. De az azután azonnal záródik, immáron véglegesen. Viszont, a kaparászás nem múlik el, és mostmár egyre hangosabb. Sőt. A kamrában, ahol nem Flaviaék voltak, üvegcsörömpölés is hallatszik, és egyre érdekesebb hangok. Mintha valami veszettül menekülne, vagy harcolna valamivel. És az ajtóban ott a kulcs, szóval bármikor be tudnak nyitni.*

*Úgy tűnik beragadtak, és az álcáját se vetheti le magáról, de még így is Ayaméval lehet. Viszont elég furcsa kis helyzetbe kerültek együtt.* -Minden rendben ott? *Lehet, hogy épp valami nagyon furcsa szerepezés megfigyelői kívülről, és ez csak a része, de talán jobb lenne, ha valami megnyugtatóbb hangot is szolgáltatnának a szobán belülről.* ~Azt hiszem nem nagyon szórakoznak.~ *Megrángatja, a kilincset, de hiába nyitná z ajtót nem akar kinyílni.*

*Mikor meglátja Armandot csöppet felvirul az arca, majd mikor látja, hogy ki akarja csalni, menne vele. A probléma az, hogy az ajtók bezárulnak,minden sötétebb lesz és kaparászást hallanak. Meg.. üvöltözést, Flavia hangját. megfogja azonnal Armand kezét és Flavia szobájához húzza őt. Illetve... A kaparászásirányába, ahonnan Flavia hangját hallotta.*
- Flavia! Bent vagy? Minden rendben? *Nem nézte át, hogy éppen kivel van, azt se tudta, hogy kuncsafttal van, vagy ilyesmi. Aggódó pillantásokat néz Armandra, s... Vár... Jobbat nem tehet.*

- GYERÜNK TE FARKASEMBER, TÉPJ SZÉT! *Üvöltözik a kuncsafttal, aki nagyon extrém helyet választott az együttlétre. Ki hitte volna, hogy egyszer egy alakváltóval fog... ... ... Tudjátok, na.* - Fúj, de undorító hangokat adsz ki... Jól vagy? Ne hozzak egy pohár vizet? *Kérdezi halkan, kicsit kiesve a jól alakított szerepből. Hiszen ez a feladatuk: elhitetni a "vevővel", hogy ez életük legszebb perceinek egyike.* - Hallod?! Mit kaparászod az ajtót? Kezdek félni tőled... *Nem hagyja, hogy tovább tartson a dolog, ezért ellöki magától a különös lényt, majd elkezd felöltözni.* ~Kiráz a hideg az ilyen perverz alakoktól!~

*Szép napos délelőtt van, miközben különös mód gyűlik egy két ember a piros lámpás házban. Bent egészen sötét van, csak néhány ablak van nyitva. Meg egy két ajtó. A kislány, aki betévedt, ellett zavarva, szóval vélhetőleg csak Ayame és Armand maradt bent a házban. Ők viszont furcsa kaparászásra lehetnek figyelmesek, az egyik kis szobából, ahol a takarító szereket tárolják. Furcsa mocorgás, kaparászás, és mintha valaki beszélne, és közben szörcsögne egyszerre. Nagyon különös. És mintha bűverővel rendelkezne, mivel, az össze ajtó, és ablak hirtelen mind bevágódik. És mintha reteszre záródna, nem lehet kimenni, csak egy irányba. És a másik különlegessége, hogy mintha eddig ott sem lett volna.*

*Tudja, hogy még tiszta korán van, még 11 sincs, de ő pont ezért jött ilyen korán, találkozni akar Ayával, és talán ilyenkor még kevesebb feltűnést keltene, ha be tud surranni. Álcája természetesen rajta van, már úgy indult el otthonról.* ~Teljesen kihalt a könyék, látszik, hogy még nem nyitottak ki.~ *Az épület előtt jár, csak elsétál előtte, akkor látja meg, hogy Ayame épp egy kislányt zavar el. Megvárja amíg a kiscsaj eltűnik, biztos csak eltévedhetett.*
-Helló! *Megcsillantja Ayának a rendes szemszínét egy pillanatra, majd azonnal visszaszínezi.* -Szabad lennél, egy kis délelőtti szórakozásra? *Próbálja kicsalni az épülettől Ayát, bár a városka nem nagy így is van számos hely, ahol nem nagyon láthatják meg őket.*

*Egy nő sétálgat a fogadóban, többnyire normálisan van elöltözve, semmi éjszakai ruházat, semmi elegáns ruha, olyan... Köznapi. Haját egy hajgumival szépen felfogja éppen, miközben a pultnál leül és az ajtót fixírozza. Még sok idő, amíg nyit a hely, a Madame pedig nem tudni, hogy hol is van. Akár el is mehetne, ha akarna... és akar is, csak fél, hogy Valakit ezzel pont el fog kerülni, vagy bajba sodorja. Egy sóhajjal leereszti a kezét, szépen hátradől,felkönyököl a pultra, miközben a tekintetét a bejáraton tartja. Mikor belép rajta egy lány, méghozzá dáknak tűnő, azonnal felé lép. Ő aztán nem fagy le. *
- Jól sejtem, hogy nem vagy még felnőtt és a piroslámpás ház még nem neked való? Ráadásul... Fél tizenegy, még nem vagyunk nyitva. *Mondja, nyugodt hangon, de a pillantásain látszik, hogy elég magas poszton van, és ellentmondást nem nagyon tűr. Egy diák a piroslámpás házban? Ilyenkor? még csak nyitva sincsenek... Főleg 10-en éveseknek nem persze. *

Egy fekete hajú, eddig nem látott lány lép be az ajtón,mindenki a lányra néz. Az ajtót a huzat csapja be,a hangulat hirtelen fagyos lett. A rejtélyes lány kinek neve Lin ,megcélozza kék szemeivel a sarokban lévő asztalt.Csöndet Lin cipőjének kopogása töri meg.Derékig érő fekete haja a bent maradt huzattól a fellibben,hosszú kabátja a földet súrolj,amelyet a hasán csak egy gomb fog össze és kilátszódik az alatta lévő sötétszürke hosszú blúz.

*Mikor hallja, hogy milyen forgalom van, akkor csak elmosolyodik. Ez jó hír... nagyon jó. Pláne, amikor Iván közli, hogy nem valószínű, hogy gondok lennének vele. Majd mikor közli, hogy megmutatja a szobát... részletesebben, akkor a lány csak elmosolyodik.*
- Hmmm hmmm... akkor ezek szerint megvan az első kuncsaftom?
* Kuncog Kitty tündérien bájos mosollyal, majd feláll, kézen fogja a fiút, és elindul vele a saját nos...irodája felé. Az ajtó előtt azonban naív kislány arccal fordul Iván felé.*
- De vigyázz velem... még nem voltam férfivel. * Hogy Iván elhiszi e amit Kitty mond? Azt csak ő tudja. Annyi bizonyos, hogy most még a szemei sem árulkodnak. Noha a szavai nem igazak... ezt nem lehet kapásból tudni. Majd csak ha már Kitty... "megvendégelte" a fiút.*

Vendég

- Az nem kifejezés. Nem volt még egy éjszakám, amikor mindenki unatkozott volna. *Kuncog. Olyan párszor előfordult, hogy éppen neki nem volt munkája az éjjel... de olyan soha, hogy totál üres lett volna a fogadó.* - Pláne, hogy balhék vannak az iskolában, és fél Nellond parázik, hogy ide is elérnek a dolgok, és mindenki jön, tudod... kiélvezni az életet. *Kuncog, nem, őt nem nagyon érdekli mi van arra.* - Szóval az eltartással nem lesznek gondjaid. Ezt már így ránézésre megmondom neked. *Méri végig a lányt, kicsit félrebillentett fejjel. Arra, hogy sokan, akik ilyenek, még ötig se tudnak elszámolni, elmosolyodik, és felemeli az egyik kezét, kinyújtva mind az öt ujját, egy afféle "az azért annyira nem nehéz"-gesztussal. Persze, hogy veszi a kettős üzenetet, hogyne venné...* - Nos... a Madame azt is mondta, hogy mutassam meg, hogy melyik szobát használhatod te... és ha jól rémlik, még csak ráböktem az ajtóra. *Mosolyodik el, majd feláll az asztaltól, egyik kezének ujjaival végigsimítva annak lapján, ahogy lassan elindul.* - Na, megnézed? *Sandít le a lányra, továbbra is mosolyogva.*

*Mikor Iván közli, hogy jó lenne ha hallgatna, Kitty komoly arccal bólint.*
- Természetesen. Senkinek egy szót sem szólok. * Mondja mosollyal az arcán. Az hogy Ivánt nem téveszti meg az arckifejezése, azon még szélesebb, és játékosabb lesz.* - Értem. Tehát... vannak vendégek, és ezek szerit jól is fizetnek. Ennek azért örülölk. Akkor ezek szerint el fogom tudni tartani magam. Már kinéztem magamnak nem olyan messze egy padlástéri lakást. Hát... nem a legnagyobb, és nem is a legszebb. Dehát... akinek nincs pénze, ne válogasson, hanem fogja be a pofáját, és szerezzen pénzt nem igaz?
* Kérdi mélázó mosollyal, majd Ivánon hordozza végig a tekintetét. * - Meg kell hagyni... ahhoz képest, hogy milyen szépfiúnak nézel ki, elég sok mindent tudsz. Ez azért meglep. A magadfajta általában nehezen számol el ötig is... * Néz Ivánra kihívóan a lány. Nos... ez két féle nézésnek is értelmezhető: 1: Na erre mit lépsz? 2: Na mivan, mikor megyünk már fel?

Vendég

*Igen, Kitty senkit nem ismer... de ebből következik, hogy Ivan sem ismeri őt, tehát logikusan pörögnek végig a fogaskerekek ebből a szempontból az agyában. Arra, hogy megjegyzi a lány, hogy szerinte nem is rossz a jobb szeme, csak hátradől.* - Ezt eléggé nehéz lehet úgy megvizsgálnod, hogy a lencse bent van. Így nem tudod megállapítani, hogy milyen dioptriás, és evidens módon már rendesen vetíti a fényt a retinámra. Szóval ha bent van a kontaktlencse, az mindenképpen úgy töri a fényt, mintha egészséges lenne a szem. *Mondja, összefonva mellkasa előtt a szemeit, majd elmosolyodik.* - De igazad van. Valóban nincs baja a szememnek. *Kis mosolyra rándul a szája sarka. Nem téveszti meg az "elszólás". Felőle lehet igaz az elszólás, meg nem is... azt viszont kiszúrja, hogy szándékos.* - Valóban, a legoptimálisabb az lenne, ha nem mondanád el senkinek. *Jegyzi meg, biccentve. Más kérdés, hogy akkor sem uszítaná rá Redrickéket, ha megtenné a lány... részletkérdés. Majd biccent egyet.* - Jól. Okom még nem volt panaszra.

* Amikor a srác érdeklődve előre hajol, és közli, hogy a szemei talán lila színűek, akkor Kitty csak elmosolyodik.*
- Ezt igennek veszem. Majd ő is előrébb hajol. Hogy eljárna e a szája? Ugyan miért? Nem ismer itt senkit, nem áll szándékában senkinek elkotyognia valamit, mit megtudott. A memóriája ugyan erőteljesen jó... mondhatni fotografikus, attól még nem mond semmi olyat, ami esetleg árthatna valaki másnak. *
- Hogy nem is rossz a jobb szemed. Csak... rejtegetsz valamit. * majd felemeli a kezét, amolyan "Nem... ne mondj semmit". Fílingben.* - Gondolom nem nagyon szeretnéd, hogy ez csak úgy kiderüljön. Csak egy szavadba kerül, és én hallgatok mint a sír. Nem célom más játékának elrontása. Nem kell ettől tartanod. Azt sem mondtam el senkinek, hogy Dorian Gray a rokono...hoppá... * Kapja a szája elé a kezét, mint aki tényleg elkotyogott valami titkot, és bizony az arckifejezése is erről árulkodik. Még talán pirul is. Ám a szemeiben kíváncsi, komoly fény. Nem az a megszeppent kislány, aki valóban elkotyog valamit.* - És... jól érzed itt magad? * Teszi fel a számára egy elég fontos kérdést.*

Vendég

- Akkor jó szemed van, hogy észrevetted. *Biccent, majd érdeklődve figyeli, hogy Kitty skiccelget, és a következtetésre ugyan megszólalnak a fejében a vészharangok, de ez kívülről nem látszik rajta, csak előrehajol, összefonva az ujjait, az asztalra könyökölve, somolyogva.* - Talált. *Jegyzi meg, szemeiben vidámság csillan. Itt egy fiatal nő, aki pár perc után kiszúrja, hogy mi van a szemeivel... véletlenül eljárna a szája valakinek, az emberek összerakják a zöld-lila szemű srácot, meg az Ivan nevet, és bamm, vége a színjátéknak... de nem igazán foglalkozik vele, elvégre legalább kicsit veszélyessé kezd válni a játék, nem?* - Ha sokat mondják, előbb-utóbb elhiszed. *Biccent egyet arra, hogy elvenne a vonzerejéből... hogy tényleg elhiszi-e... az már egy teljesen más kérdés. De nem is ezért fedi el itt a szemét ugyebár.* - Na mesélj. Mit mersz még megkockáztatni? *Kérdezi érdeklődve, félrebiccentve a fejét, mosolyogva továbbra is. Jóóóól szórakozik.* - Egy... talán két éve.

* Amikor a srác el kezdi magyrázni a dolgokat, csak biccent.*
- A szivárványhártya mellett az apró kör alakú vonal jelzi, hogy lencse van a szemeden. Ami azt illeti... amennyire látom... igen... jobb szem, és ha színezett... akkor... hmm hmmm...
* Pár pillanatig gondolkozik, majd a kis táskából elővesz egy lapocskát, és egy tollat... egy rögtönzött skiccet húz fel, majd felpillant. * - A fénytörés, és a színezés apró hibájának tekintetében, merném állítani, hogy... lila, vagy valami árnyalata a lilának. *Fénytörés? Na azt hogy húzza be a színekhez a lány? Egyszerű fénytan... azaz nem éppen egyszerű, de fénytan.*
- Talált? * kérdi mosolyogva. * - Még hogy elvenne a vonzerődből... chhh... pasik... miért hiszik azt, hogy a más, az rögtön riasztó? Hülyeség. Talán még sokkal többen keresnének, ha ilyen apró furcsaság lenne az amit láthatnának... * Mondja mosolyogva, majd a skiccet vissza gyűri a táskájába. * - Továbbá a fénytörés alapján meg merném kockáztatni, hogy... * Ám nem mondja ki a végét, csak elfojt egy mosolyt. * - És... mióta vagy errefelé fellelhető?* Kérdi mosolyogna.

Vendég

- Okés, akkor irány. Erre megyünk... *Vezeti mosolyogva a lányt a Madame-hoz, majd ott elbúcsúzik tőle, nem megy be vele, csak odakint várja meg. Aztán a lány pár perccel később kijön, és ugye visszasétálnak, helyet foglalva az egyik asztalnál.* - Nos tehát... új kollégát tisztelhetek benned ezek szerint. *Mosolyog, és csak a szemei rebbennek meg csak egy apró pillanatra, amikor a kontaktlencséjét kiszúrják, és elmosolyodik.* - Jó szemed van. A jobb szemem gyengébb, mint a bal. *Mutat a "bűnös" jobb szemre, amiben a kontaktlencse van.* - Ha szemüveget kéne viselnem, akkor az egyik csak sima üveg lenne... így kényelmesebb megoldás volt, tekintve, hogy a ballal tökéletesen látok. *Pontos, precíz fedősztori. Pedig hirtelen rögtönzött, elvégre ezt eddig senki nem szúrta ki. A színezettre meg csak még szélesebben elmosolyodik.* - Heterochromiám van, más árnyalatú a két szemem, és bizony az elég sokat elvenne úgy a vonzerőmből... így kellemest a hasznossal. A szemeim is egyformák, és még jól is látok.

* A lány elmosolyodik, majd mikor a srác a tegezést felajánlja, bólint egyet.*
- Rendben. Akkor...Szia.
* Majd mikor a fiú közli, hogy a Madammal kell beszélni, biccent. Az hogy oda kísérje-e a lányt, bólint.* - Az jó lenne. Szeretném, ha oda kísérnél... szeretnék beszélni vele. * Mondja mosolyogva. Ivánnak az feltűnhet elsőre is, hogy a mosolya nagyon szép, és nagyon kedves. Viszont első blikkre nem tűnik okosnak a lány.
**Jópár perccel később, beszélve a Madammal.**
Kitty kisétál, Ivánnal együtt, majd leül egy asztalhoz. Ivánnal szemben helyezkedik el, arcán elmélázó mosoly. Szeme folyton a fiú szemébe fúrva.*
- Kontaklencse? Tök jó... jól áll. Jó ez a szín.* Mondja mosolyogva* - De miért kell? Színezett lenne? * Gondolkozik kicsit, majd aztán félrebiccenti a fejét.* - Első blikkre azt mondanám... de nem vagyok benne totálisan biztos.* Hogy honnan következtet erre? Hát az bizony jó kérdés.

» Madame Gizell jósdája
» Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház

Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház

Madame Chanturill mulatója - Piroslámpás ház

Similar topics

Similar topics