Központi tér - Szökőkút

First topic message reminder :

Nellond központi főtere. Ide keveredik a legkönnyebben a látogató, hisz a városka minden utcája sugár irányban erre fut. Itt szokott lenni a karácsonyi vásár, és az össze nagyobb program. Egy nagyobb területen az időlegesen felhúzott színpadnak van hely.
A tér közepét egy méretes szökőkút foglalja el. A víz középről indul és spriccel kifelé. A mágiának hála télen sem kell, hogy elzárják. Mindenki évszaknak megfelelő színű vizet lövell ki magából. Nyáron arany színű, mint a nap. Télen halvány kék, mint a jég. Tavasszal zöld, mint az éledő természet főszíne. Ősszel pedig barnás vöröses, a lehulló leveket jelképezve.
Innen vezet szinte minden út és utca a közeli boltokba, és a városka határába is. Egy kis terület van még afféle leszálló pálya, kimondottan Jozef szekerének, hogy a Nezabarból ide tudjanak jönni a diákok, tanárok.

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

* Meglepődik hogy a lány mennyire igyekszik vele elhitetni azt, hogy a víz mérgezett bármiféle képen. A félvéla csak legyint a másik leányzó beszédén és ha már ennyire szépen alakult az ismerkedésük miért ne szóljon vissza a lánynak. * -Ami azt illeti nem voltam kíváncsi rá kinek a testvére vagy bármi egyebe vagy. Röviden: éppen nem érdekel. * Mondta a tőle jól ismert gúnnyal amivel képes volt teljesen becsepegtetni szavait. A vízben kellemes most még az idő, hisz a Nap még fent van az égen, de amint besötétedik gondban lesznek. Ezzel egyikük sem törődik, kicsit olyan mintha két túlzottan is hasonló személy rivalizálása alakulna ki. A téren sétáló boszorkányok és varázslók különös szemeket meresztenek rájuk, van ki rosszallja gyermeteg játékukat a vízben, mások pedig örömmel tekintenek végig a vizes ruhadarabokon. Hisz a locsolkodásnak hála az ismeretlen szőkeség is belevetette magát a kútba, még szerencse hogy nem mély. * -Egy cseppet sem algás, ha ötödikes vagy akkor meg kellene ismerned a környéket, mielőtt csacskaságokat beszélsz. * Jelentette ki naxledires vélakisasszony, és ismételten a kút peremére ült ki. Lábait a napsugaraktól langyos vízben tartotta, hajából kicsavarta a vizet. * -Evangeline Elovics, naxledires fél-véla. Fogjuk rá, hogy örvendek. * Gondolta ő kezdi a bemutatkozást, ha már a másiknak jutott a frappáns belépő. *

* Yoan szökdécsel boldogan a kis városka köves utcáin. Ma zöld póló, és és halásznadrág van rajta. Mikor a térre ér nem a várt látvány fogadja... két lány fürdik a szökőkútban... stílusa és a meleg elvei nem nagyon egyeznek a szökőkútba való beugrás terén, de nevet egyet a két lányon. Azután az égre néz, egy felhő madár alakban kúszik végig az égbolton gyors tempóban... pedig nem is fúj a szél. Aztán újra a lányokra néz, persze az nem gátolná a beszállásban, hogy a víz zöldes, hiszen tavasz van. Ezt mindenki tudja... remélhetőleg. Yoan inkább csak közelebb megy majd elgondolkozik. Ha nagyon szemét lenne, akkor használná az elemek cseréje varázslatot, az egyik lány kigúnyolta őt az egyik órán...
~ Jaj, de én vagyok olyan *Azzal mosolyra húzza száját, és leül a szökőkút peremére.
- Mi van lányok *Azzal elmosolyodik* - Ott van a medence is, ha fürdeni akartok *Azzal vigyora kezd gúnyossá válni* - Vagy csak beleestetek *Azzal zsebéből egy zöld fűszállhoz hasonló növényt halász ki, majd kap be.
- Szép napos délután van, és nem rossz ötlet *De esze ágában sincs beugrani, inkább csak leszáll majd megint az eget kezdi pásztázni. Az friss, és egy felhő nincs rajta, tiszta kék ég, szebb sem lehetne.*

*Evelyne belelöki Evát a vízbe, hogy hadd fürödjön a "mérgezett" vízben. Evangeline persze könnyen rájöhet, hogy nem mond igazat, hisz továbbra sem érez semmi különöset a vízen, világos, hogy hazudott neki Evelyne... Persze azért ő még próbálja ijesztgetni.* -Nem igazán, ötödikes vagyok. Mondjuk igaz, csak most jöttem nem rég... Egyébként pedig Nessie ikertesója vagyok, ha épp érdekel. Egyébkéntlehet, hogy így van, csak éppaz anyag, ami zölddé teszi, mérgező... na mindegy. *ekkor Eva elkezdi locsolgatni vízzel, ő meg felnevet a dolgon.* -Áh, köszi, ez jó ötlet volt. Borzasztó hőség van. És egyébként csak vicceltem, nem mérgező a víz, csak épp algás. *nevet egy jót a dolgon, és ő is beugrik a vízbe Eva mellé. A ruhája miatt nem aggódik, majd megszárítja egy rém egyszerű bűbájjal.*

* Kellemesen érezte magát Evangeline mindaddig amíg egy szintén szőke leányzó akihez egy "házikedvenc " is tartozott bele nem lökte a vízbe. Igazság szerint csak az első riadalom volt rossz, mikor már a vízben ült és a leányzót hallgatta nem látszott rajta, hogy mérges lenne. Érdekesnek találta amit az imseretlen mondott, mégse vette komolyan. Evangeline ruhájának az alsó része lett vizes leginkább, a felső részen pár helyen száraz maradt és a hajának is csak a vége lett nedves. * -Elsős vagy? Mindig az évszakhoz illő színt vesz fel a víz. * Hangjában egyfajta felsőbbrendűség érezhető ki, nem zavartatja magát feláll ott ahol csobbant és tovább társalog a szőkeséggel. * -Igazán nem tudom honnan szalajtottak, de Te még csak hírből sem ismered a jó modort. * Miközben szavai elhagyják ajkait, kezében pálca villan, ha már egyszer ennyire vicces kedvében van a lány miért is ne viccelné meg Evangeline is? Igaz nem a víz a legkedveltebb eleme, de ennyire még ő is képes lesz. Negyedikes varázslat, volt ideje megtanulni és ami azt illeti sikerült is. Egy kobra gyorsaságával végezte el a pálcamozdulatot és röppent ki száján a varázsige.* -Aqua Flexum! * Ha minden igaz akkor támadó arcába csapódik egy kisebb adag víz. S ha ez nem lenne elég, ezekután Eva kezdi el a kútban lévő vízet a másik felé locsolni két kezével, pusztán csak azért, hogy érezze a szeretetet.*

//Vízirányítás
Varázsige: Aqua Flexum
Leírás: Meglévő vízre, vagy víz tartalmú anyagra alkalmazható. Ezt a bizonyos anyagot bármilyen irányban képesek lehetünk mozgatni, de csak látótávolságban. Élőlényekre is vonatkozik, de emberre csak nagyon magas szinten, kezdőknél egy pohárnyi víz a maximum.
Pálcamozdulat: A célpontra kell mutatni és kimondani az igét, majd a pálcát arra húzni, amerre mozgatni akarjuk az anyagot.
Hatás: Azonnali és időleges, kezdetben körülbelül öt percig tudjuk mozgatni az anyagot.//

*Evelyne libeg balerinaként Nellond főterére, a szökőkúthoz, és természetesen Athelar a farkas daimónja is vele tart.* ~Te Ev, voltaképp mit keresünk mi itt? Iszonyatos meleg van, nem lenne jobb odabent a hálóban lenni?~ ~Nem baj, hogy meleg van, legalább még jobban meg tudnak bámulni a fiúk. Imádom, ha rajtam legeltetik a szemüket. Emellett lehet, hogy benézek majd egy ruhaboltba, ráér felfrissíteni a ruhatáramat.~ ~Na de hát a legújabb ruhád egyhetes, a legrégibb meg egy hónapos... Szörnyű vagy, Ev.~ *társalog gondolatban a daimónjával. Evelyne valóban hiú, nem is kicsit. Ráadásul még véla vér is csörgedezik benne, így nem csoda, hogy a fiúk felfigyelnek rá, amit ő annyira élvez. Lehuppan egy padra a szökőkút mellé kicsit hűsölni. Egy másik szőke csajszi is épp a szökőkútnál van, aki belenyújtja a kezét a vízbe. Úgy gondolja, megvicceli, és egyből beleköt.* -A helyedben vigyáznék azzal a vízzel. Mit gondolsz, mi teszi a vizet zölddé? Az egész víz mérgezett. *mondja, de már későn, a lány megmártózott benne. Athelar természetesen megint szemforgat, szerény véleménye szerint gazdája egyszerűen nem normális...*

* Elovics kisasszony a hétvégén ismételten Nelldonba látogatott, ám most olyannyira céltalanul indult el, hogy a központi térnél nem jutott tovább. Kellemes, nyárra emlékeztető idő honol, a leányzó ezért is tetőtől talpig hófehér ruhában van. Egyszerű ruhácska, halványkék virágmintával a szoknyarész szélén ami a bokájáig ér. Szandálja jól hallhatóan koppan a macskaköveken, miközben a kút felé tart egyenesen. Zöld víz spriccelődik ki belőle jelezve, hogy tavasz van. A terjedelmes kút peremére ül Eva, ujjai végét belemártja a vízbe és szinte meglepődik azon, hogy nem lett zöld a keze. Halvány mosoly jelenik meg ajkain, aranyszőke fürtjei lófarokba vannak kötve, így mikor saját tükörképét nézegeti a víztükörben nem tud annyira előre omlani. *

*Nem akarja elmesélni a lánynak, - bármennyire kedves is - mit mondott az anyja a tanulással kapcsolatban, mielőtt eljött volna otthonról, így ezeket a megjegyzéseket megválaszolatlanul hagyja, és inkább másról kezd beszélni.*
- Tényleg modellkedsz? ~De meg is van az alakja hozzá...~ Én a magam részéről jobban szeretek a fényképezőgép másik végén állni. Mondjuk, ezt nyilván észrevetted már. *jegyzi meg egy félmosoly kíséretében.*
- Figyelj, én olyan fáradt vagyok, hogy mindjárt beleesek a szökőkútba. *Hatalmasat, és cseppet sem nőieset ásít - de legalább a kezét a szája elé teszi.* Nem megyünk vissza a kúriába?

- Dehogyis, az én napom nem annyira fontos. * Mosolygott rá. *
- Úgy tekintek rá mint egy hobbira tehát mint a modellkedésre. Az a hobbim. * Vallotta be a lánynak őszintén remélve hogy nem hozta magát ciki helyzetbe. Később aztán Nati említette hogy nem megy neki annyira a bolgár nyelv meg a mágia. *
- Szerintem ez nem igaz. A mágia nagy része nem az elméleten alapul. Mondjuk ezt pont én mondom aki egész nap a könyveket bújja. * Jegyezte meg nevetve, majd folytatta. *
- Ami pedig a bolgárt illeti, bármikor szívesen segítek neked tanulni. Mert tudod én nyolc nyelven beszélek anyanyelvi szinten. Ezek pedig a spanyol, francia, angol, orosz, bolgár, norvég, finn és a kínai. Az utóbbi a legnehezebb. De végül azt is siekerült elsajátítani. * Hogy honnan is jött az nem egy nagy titok, viszont attól kicsit tartott hogy a fajára is rákérdez, mert azt erősen titkolja. *
- Norvégiából származom. * Mondta. *

*Cat rengeteg teendőjének hallatán elképedt egy kicsit.* ~Mi ehhez képest az én napom?~ *kérdezte magától, de azért ő is elkezdte mesélni:*
- Én csak nyolckor keltem, és az egész napot a könyvtárban töltöttem. Nagyon le vagyok maradva a többiekhez képest mágiában, meg bolgár nyelvben is. *Látszik rajta, hogy szégyelli magát emiatt, mert mindig a tökéletességre törekszik.*
- Aztán, amikor már nagyon elegem lett, lementem a tölgyesbe egy kicsit, most pedig itt vagyok. *fejezi be mosolyogva* De hát ez semmi a te napodhoz képest. *Mikor a lány azt mondja, hülye ötlet volt befestetnie a haját zöldre, muszáj tiltakoznia.*
-Szerintem jól áll neked a zöld. Mondjuk, lehet, hogy csak azért mondom, mert nem ismertelek, amikor még vörös voltál. Nos, én meg azért jöttem, hogy előhívassam a fotóimat. Nem tudod, hol tudnám megcsináltatni őket? *Amikor a származásra terelődik a szó, mosolyogva bólogat.*
-Igen, tényleg Oroszországban élek. Te pedig hol is... Nem jut eszembe, pedig biztos vagyok benne, hogy már mondtad.

- Hogy mit csináltam? * Kérdezte ismételve, majd elkezdte sorolni. *
- Reggel kb. fél hétkor keltem és az első utam a könyvtárba vezetett kutakodni. Utána elkezdtem intézgetni ilyen névsoros ügyeket, amit persze nagyon élvezek. Aztán ismét könyvtár. Utána elmentem a sportcsarnokba kicsit kötelet mászni hogy formában legyek. Aztán elmentem segíteni a konyhára a házi manóknak. Utána olvastam egy kicsit, ez volt az egyetlen szabad időm ja meg hogy teázgattam egy nagyon ici picit. Voltam a tölgyesbe is és most itt. Neked hogy telt a napod? * Fejezte be egy egyszerű kérdéssel hosszas beszámolóját. A hajas megjegyzésre csak nevetett. *
- Nos, az azért van mert én dilis befestettem zöldre az eredetileg sötét vörös hajamat. És most kezd lekopni a festék, ami igen csak rondán néz ki. Ezért is jöttem ide, megyek fodrászhoz. * Kicsit igazgatta a haját hogy valamennyivel szebbnek tűnjön. *
- Mellesleg, tényleg Oroszországból származol? Én is messze északról. * Nagyon érdekli őt az ilyen származási tény/tények. *

*Néha úgy tűnik neki, mintha az iskola egyetlen diákja Cat lenne - mással sem találkozik. De ezt egy cseppet sem bánja, hiszen az eltelt hét alatt megkedvelte a lányt. Ezért hát, mikor meglátja a tér felé közeledni, szélesen rámosolyog.*
-Szia! Mit csináltál, ami ilyen fárasztó volt? * Csak rá kell néznie, és látja, hogy mennyire elfáradt. Leül mellé a szökőkút szélére, és ő is a vízbe lógatja a kezét. Bár már kezd esteledni, nagyon jól esik neki a hideg víz.*
- Én egész nap a könyvtárban tanultam a mai természetmágia órára, erre nem elmaradt? *Meséli egyszerre bosszankodva és viccelődve. Ekkor a pillantása Cat hajára téved, és nem állhatja meg, hogy meg ne kérdezze:*
-Hát a hajaddal meg mi történt?

* Ma szinte egész nap csak járkál ide oda mint ha meg lenne kergülve. A mai nap szinte egyetlen egy szabad percre sem volt ideje, talán akkor amikor bement egy kicsit teázni. Kicsit fáradtan, de mint mindig most is vidáman érkezett nellondba. Egy kicsit shoppingolni akart a környéken meg beszélgetni. Szép lassacskán és hulla fáradtan ballag a főtérre, itt mindig le szokott ülni a szökőkút hűsítő vize mellé ahányszor csak errefelé jár. Ahogy körbe járja a kutat egy ismerős arcot vél felfedezni akivel már a mai nap találkozott. *
- Szia Nati! * Mondta neki kedvesen. Örült hogy összefutott valakivel, mert így legalább van társasága. *
- Hogy telt a napod? Nekem fárasztóan. * Mondta keservesen, s kezét belelógatta a hideg vízbe ami a kútban csordogál. *

*Natalia úgy döntött, hogy végre felfedezi Nellondot. Amikor megérkezett, csak a vasútállomást látta, és most már kezdte érdekelni, hogy is néz ki a városka. Befonta, majd kontyba tekerte hosszú, fekete haját, strapabíró cipőt vett, és elindult. Gondolta, ha valahol, akkor Nellondban biztos talál egy helyet, ahol fényképeket hívnak elő, ezért egy kis táskában magával vitte a fényképezőgépét is. amikor viszont megérkezett a főterérre, tanácstalanul nézett körbe. Sehol egy fotós szaküzlet, vagy kémiai labor, vagy bármi hasonló.* ~Lehet, hogy rossz helyen kezdtem el keresni? Valószínű, hogy a Kúriában találok labort is, meg szakkönyveket is. De ha már itt vagyok, teszek egy sétát. Arról nem is beszélve, hátha összefutok egy ismerőssel.~ * Bár általában emberkerülő típus volt, most társaságra vágyott. Ezzel találomra elindult az egyik utcácskába.*

// Most fagy, majd folytatjuk Smile

//

*Ezek szerint picit félreértette a srácot, de szerinte eléggé félreérthető is volt.* - Oké, bocsánat, de legközelebb akkor légyszi pontosabban fogalmazni. Azt hittem, rosszallod... Na mindegy, erről ennyit. *szabadkozik egy sort, majd Cat filozofál picit, és magában igazat adott neki. Hogy milyen Cat akkor, amikor kiakad, egyelőre még nem tudja, de reméli, hogy nem is fogja megtudni. Szimpatikus neki a lány, még akkor is, ha egyébként semmit sem akarna tőle, legfeljebb barátságot. Mint társ, nem igazán jön be neki, már csak külsőre sem. Tulajdonságairól nem igazán tud mit mondani egyelőre, de nála a külső is számít és egyelőre nem keltette fel az érdeklődését. Gil rövidesen távozik is.* -Rendben, Gil, szervusz akkor. Minden jót. *köszön el tőle, majd kettesben marad Cattel.* - Na, mit csináljunk? Visszamegyünk vagy még maradunk itt? Sétálunk valamerre? *kérdezte csak úgy Cattől. Nem, nem randi lenne, csak ha már itt vannak, akkor ki kellene élvezni szerinte a jó időt.*

// Olvad //

* Belwar szeme jobban hozzászokott a napfényhez, így már jobban szemügyre vette a körülötte álló személyek arcát.*
- Cat, igen már emlékszem rád, de szívesen csatlakozom
* Felállt, hogy bemutatkozzon ő is rendesen.*
- Belwar Gilneas Frostburn, de hívjatok inkább Gil-nek, a barátaim így szoktak hívni. * mondta most már mosolyogva, és helyet szorított nekik a padon.
- Mivel nemrég költöztem ide nagyon új még a hely, csak ismerkedem vele, azt hiszem ez a központi tér, nem lesz nekem való... túúl...... túl sok az ember..
* Mondta kicsit halkan, majd ismét köhögött egy sort. és sípolóan vette a levegőt.*
- Most mennem kell... remélem még találkozunk * biccent kedvesen A fiúnak és Cat-nek, majd lassan elsétál, még hátranéz és integet a párnak, majd eltűnik.*

// Fagy, majd valamikor folytatás Smile

//

*Elros feleletére csak mosolygott, ő tudja mit szokás ilyenkor tenni hisz már számos alkalommal volt ilyen, annak ellenére hogy nem nagyon kedveli az ilyen helyzeteket. Kicsit zavarba jött hogy Elros úgy kiállt mellette. Nagyon kellemetlen érzések kavarogtak benne. *
- Elros. Ez csak egy kérdés volt. * Mondta neki kedves mosollyal és ismét Belwarra figyelt. Eléggé érdekesnek találja hogy ennyire érződik rajta a vélák különös illata. Hiszen csak negyed részben véla ezért nem nagyon lehet érezni, de hát ki tudja? Belwar kérdésére igencsak felhúzta a szemöldökér, persze jókedvűen. Viccesnek találta ezt a kérdést, majd felelt rá- *
- Nos, tudod én olyan ember vagyok akit nem nagyon érdekel hogy ki milyen fajhoz tartozik. Akiben meglátom a jót és a kedvességet azzal én is úgy viselkedem. Akiben viszont csak a rossz indulatot és a gonoszságot.... hát az más történet. * Hadarta el a mondat végét. Azért mert nem akarta hogy bárki is agresszívnak tartsa vagy valami ilyesmi. Azért mert köztudott hogy akivel Cat nincs jóban és szekálja őt akkor nem tudja elviselni és olykor olykor nagyon ki kel magából és úgy viselkedik mint valami gorilla. Persze ilyen már régen volt, a régi iskolájában sajnos nagyon nagyon sokszor előfordult. *
- Elnézésedet kérem. Be sem mutatkoztam. * Mondta hirtelen. Épp akkor rázta meg a fejét mert nagyon elgondolkodott a régi suliján és az ott történt konfliktusokon. *
- Cat Morgan vagyok. * Felelte végül békésen. *
- Nincs kedved csatlakozni hozzánk? * Kérdezte tőle hívogatóan. *

*Hallgatja a lány magyarázatát, és lassan bólint rá.* - Áhá, értem. A tanulás hasznos dolog, de a jóból is megárt a sok... *mondta elmésen, majd Nessie-re terelődött a szó.* -Hát, az tény, hogy valóban kedves lány. Csak számomra szokatlan volt... De akkor ideje lesz megszoknom. Csak még azt nem tudom, hogy fogom neki viszonozni. Az úgy nem járja szerintem, hogy csak úgy ingyen csinál ilyet... Ha a pénzt nem fogadja el, majd fizetek mással, csak egyelőre ötletem sincs, hogy mi legyen az... Na mindegy. *közben Cat megszólítja a különös srácot, aki a jelek szerint jó ismerőse a lánynak és nem tartja jó ötletnek a barátságukat.*- Miért ne barátkozhatna velem? Nekem semmi kifogásom ellene... De nyugalom, csupán ismerjük egymást, még csak barátok sem vagyunk. Igazából most találkozunk másodjára, ha azt a pár órai alkalmat nem számítjuk. *védi meg Catet, bár elsősorban a lány lett megszólva érte... Sebaj, ő azért kiáll mellette.*

* Tovább figyelte a játszadozó gyerekeket, a boldog és mosolygó arcokat... Eltűnődött, hogy egykor az ő arca is ilyen vidám volt, gondtalan és tiszta.. Újból a páros felé tekintgetett, nézte egy ideig a csacsogást.. A nap egyre jobban magasan sütött és a pad egyik felére elértek a sugarai, Belwar arrébb húzódott. Csuklyáját hátravetette, a napfényt kicsit szoknia kellett még a szemének ezért hunyorított egy ideig.A vakító napfénytől nem is vette észre a felé közeledő lányt csak akkor amikor már teljes egészében ott állt előtte. Ő is felismerte, és odament hozzá.*
- A véla lány..
* Jegyezte meg, mert a nevére nem is emlékezett, lehetséges, hogy Exan mondta de a figyelmét bizonyára elterelte a jellegzetes véla illat.A lányra pillantott, majd a tündére majd megint ugyanezt még egyszer. Azt hitte Exan barátnője először, de akkor ezek szerint nem.*
- Tündékkel barátkozol véla lány?
* Kérdezte kissé sziszegős hangon, de nem barátságtalanul.Hunyorogva felpillantott a padról, hogy válaszoljon a kérdésre.*
- Most költöztem ide nemrég..
* Válaszolta és kicsit lesütötte a szemét, látszott rajta, hogy nehezen veszi a levegőt, köhögött is néha.*
- Tudod most gyógyultam ki egy komoly betegségből.

* Örült hogy kedvesen fogadta a tünde fiú, hisz már ismerte, mondjuk ő olyan ember aki mindenkiben a jót látja akár punk vagy rocker vagy éppen zombi kinézete van ő akkor sem lesz senkivel előítéletes. Majd meglepődött egy kicsit Elros kérdésén. Próbált visszaemlékezni hogy miért is ment el akkor. Azóta annyi dolog történt vele. Egy kisebb ideg összeroppanásból kecmergett ki méghozzá úgy hogy minden eddigi dolog jóra fordult. *
- Hogy miért mentem el? Nos azért mert nekem még sokat kellett tanulnom. Tudod, én ilyen könyvmoly fajta vagyok aki napi rendszerességgel jár könyvtárba. Persze nem mindig ott kuksolok, mert hát nem vagyok komoly személyiség. * Felelt neki teljes őszinteséggel. A fülét a " Nessie " szó ütötte meg. Érdekes hogy pont ő került szóba. *
- Á, igen, Nessie. Nagyon jó barátom. Kedves és segítőkész. * Jelentette ki széles mosollyal kicsit sápadt arcán. A ruhás történeten nem nagyon csodálkozott, hisz már ismeri Nesst. Nem nagyon lehet lebeszélni dolgokról. *
- Komolyan? Ige, Nessinek ez szokása. Ha valami ilyen van akkor én is mindig meglepődök. * Nevetett, majd az egyik fa alatt megpillantott egy csuklyás alakot. *
- Várj egy kicsit... * Intett Elrosnak majd közelebb ment a férfihez. Ahogy elkezdett közeledni a csuklya alól meglátta az arcát. Először nem derengett neki semmi, de aztán beugrott. *
- Belwar? * Bukott ki belőle a hirtelen kérdés. *
- Szia! Nem is tudtam hogy itt laksz. * Üdvözölte kedvesen. *

*Egy tetőtől talpig zöldbe öltözött leányzót pillant meg, aki megszólítja. Kis gondolkodás után felismeri a leányzóban Catet, akivel a legutóbb találkozott.* - Szia, Cat. Nem zavarsz, ülj csak le. *arrébb húzódott a padon, hogy helyet adjon a lánynak.* - Hova siettél a múltkor? Alig hogy megjöttünk Nessie-vel a társalgóba, már el is mentél... Egyébként te ismered Nessie-t? Elég furcsa lány szerintem... Képzeld, a fejébe vette, hogy vesz nekem csak úgy egy öltözet ruhát, csak úgy, mert miért ne. Illetve meg is vette, másnap már a szobámban volt... Irtó zavarba tudja hozni az embert, főleg hogy el se fogadta az árát... Na mindegy. Csak azért meséltem el, mert ez épp az után történt, hogy te elmentél. *magyarázza a lánynak, aztán jön egy érdekes illető, aki bár nem foglalkozik egyelőre velük, azért tünde érzékeinek köszönhetően kiszúrja, hogy valami nem stimmel vele. De úgy gondolja, hogy amíg távol marad, addig nem kell tartania semmitől. Na meg kiderülhet az is, hogy egyébként semmi gond vele, csak olyan, amilyen...*

* Sápadt arccal, sötét szemekkel érkezett, fekete öltözékében a tünde fiú, arcát csuklyájától nem lehetet látni, remegő kezével összehúzta magán a kabátját, leült egy közeli padra.. Az iskola felé pillantott, oda ő nem járhatott öccsével ellentétben, és ezért irigy is volt rá. Egy kelletlen fintorral fordította el tekintetét az épületről és a maga előtt szaladgáló mosolygós kislánykát követte szemével. Összébb húzta szemét, dúlt benne a harag, az irigység... De legalább nellondi polgár lehetett, és bár féltékeny volt öccsére azért szerette.. Most, hogy kigyógyult az átokból már szabadon járhatott, végre mint rendes tünde. A pad elég félreeső helyen volt, így árnyékba tudott menekülni a napfény elől, nem szerette ha a bőrét éri, talán ezért is volt sápadt a fiú.. Sötét csuklyája alól tekintgetett arcról arcra, emberről emberre, majd megakadt a szeme egy tünde férfin. A tündéket sokkal többre becsülte mint az embereket, erről nem ő tehet.. a neveltetése miatt, beleivódott és így alakult ki a személyisége. Ahogy nézte a tünde férfit, látta, hogy odasétál hozzá egy lány. És bár már rég nem volt átkozott, a szaglása éppen olyan jó volt mint akkor, de nem az illatáról hanem a zöld hajáról ismerte fel a lányt.Ráfókuszált a csuklya alól, már biztos volt benne, hogy ő az a véla lány akit egyszer Exan elhozott hozzájuk. *

* Cat ma azzal a céllal érkezett Nellondba hogy a sok tanulás és könyvtárban való kutakodás után végre kicsit ki szellőztesse a fejét. Év elején nem járt annyira sokat a könyvtárban, csak naponta max. fél órát. Ma már eléggé sokat napi két-három alkalommal és akkor is hosszabb időre. Folyamatosan újabb és újabb könyveket keresgél. A szobája is már szinte úgy néz ki mint egy raktár, amiben regényeket tárolnak. Fontos neki a tudás és a műveltség ezért is csinálja ezt. A stílusa viszont nem meg egyező a tulajdonságaival. Vagyis igen, de nem mindig. Most is rövid kis zöld tunika van rajta. Nagyon megkedvelte ezt a ruha fajtát, szinte mindig ilyenekben jár. Mikor beért Nellond városligetébe illetve annak is a kereskedőnegyedébe a szökőkút felé vette az irányt. Valószínűleg azért mert nem akar vásárolni, csak nézelődni. A kúthoz menet megpillantott egy látszólag tünde fiút. Nagyon derengett neki hogy ismeri, aztán amikor közelebb ért hozzá beugrott hogy hoppá, ez Elros. Közelebb ment hát a fiúhoz és békésen üdvözölte. *
- Szia! Nem zavarok? * Kérdezte illedelmesen, remélve hogy a fiú megismeri. *

*Elros érkezik a Szökőkúthoz. Elég régen járt már Nellondban, mióta visszajött az iskolába, tuti nem. Emlékszik rá, hogy milyen jó kis találkozó hely, rengeteget voltak itt Ann-nal. Most viszont elsősorban azért próbál olyan helyeket keresni, ahol sokan szoktak járni, mert eleget akar tenni Ann utolsó (utáni) kívánságának. Mikor legutóbb szellemként megjelent neki, azt kérte tőle, hogy találjon magának egy leányzót, akit ugyanúgy szerethet, mint őt, ha már egyszer nem lehetnek többé együtt. Ann ugyanis sajnálatos módon meghalt az előző karácsony alkalmával. Ele elég sokáig depressziós is volt, így aki picit is ismeri, elég nagy változásokat vehet rajta észre. Teljesen helyrejött, már egyáltalán nem beteg, és ami a legfőbb, sikeresen elengedte régi párját, így teljesen nyílt egy új kapcsolatra. Elsősorban tündék közt akar keresgélni, de... ki tudja. Talán más is érdemes lesz rá, hogy Ele szívét elnyerje... Ez már a jövő zenéje lesz. Minden esetre mikor megérkezik a központi térre, leül a szökőkút elé hűsölni, hisz Nellondban mostanában elég meleg van, valószínűleg elég hamar és elég forrón fog érkezni megint a nyár, ahogy korábban is.*

» Központi csarnok - ahol a folyosók elválnak
» Társalgó - Központi terem
» A Hokage rezidenciája

Központi tér - Szökőkút

Központi tér - Szökőkút

Similar topics

Similar topics