Könyvtár és Könyvesbolt

Vendég

First topic message reminder :

A könyvtár a társalgótól nem messze található a Labirintus északi szárnyában. Ha egy személy közelít felé, rögtön megakad a szeme a nagy, kétszárnyú tölgyfaajtón, melyet kétoldalról, egy-egy nagyobb fáklya őriz. Az ajtón egy világos nyírfatábla lóg, "Könyvtár és Könyvesbolt" feliríttal. A "Könyvtár szó alatt, cirkalmas betűkkel odavésve "A tudás szentélye" olvasható.
Mikor belépsz a helységbe, olyan érzésed van, mintha pöttömnyire zsugorodtál volna. A világos csarnokba, mintha megállt volna az élet. A többezer könyv katonás rendben sorakozik a polcokon és szinte hivogatnak, hogy vedd le őket. A mély csend olykor feszélyez, olykor nyugodtsággal tölt el.
Amint beteszed a lábad, rögtön megpillantasz egy, a padlóba vésett feliraton: "A tudás hatalom"

A könyvtár nyolc, jól elkülöníthető részre osztható.
Belépésed után egy folyosón találod magad a nagy, könyvespolcok között. A körülötted lévő polcokon az egyszerű, varázsvilágbeli könyvek kaptak helyet. Jobbra az irodalmi alkotások, balra pedig a lexikonok és egyéb, általános varázskönyvek.
Ha továbbindul az olvasnivágyó, akkor néhány méter után egy kör alakú "szigetre" ér. Itt egy ovális asztal áll, körbe karosszékekkel, melyek kényelmes ülőhelyül szolgálnak. Az asztal fölött egy nagy csillár lóg alá, hatalmas fényáradatot zúdítva a szigetre.

A sziget bal oldalán, egy mélybordó függüny előtt, egy nagy, fenyőfából készült íróasztal mögül figyeli a betérőket a könyvtárosnő.
Az íróasztallal pontosan szemben, az ovális asztaltól jobbra egy kisebb ajtó látható. Ez szinte mindig zárva van. Az itt megtalálható könyveket a diákok csak kivételes esetben tekinthetik meg, akkor is egy tanár engedélye kell hozzá. Az alapítók azért teremtették meg e szobát, hogy az olyan könyvekhez, amik kivételes mágia hordozói, ne férhessenek hozzá a diákok.
Szemben a folyosóval, ahonnan a szigetre érkezel, az asztal mögött öt, faragványokkal díszített kőboltívet láthatsz. Minden boltív fölött egy-egy szak címerállatának domborműve látható, amelyek mindig aranysárgán ragyognak.

Te döntöd el, hogy merre indulsz tovább. A címerállatok az egyes szakokat jelképezik. Minden boltív mögött, az adott szakra jellemző varázskönyvek és szakkönyvek találhatók. A polcok mind az öt részlegben szabályszerű elrendezésben állnak és a könyvek is rendezve sorakoznak a polcokon. Nem csoda, hisz minden könyvespolc a könyvtában meg van bűvölve, hogy vigyázzon a könyvek rendszerére.
Ha esetleg nem a közös, ovális asztalnál foglalnál helyet, akkor ezt is megteheted, hisz mind az öt részleg végén fellelehetőek további, a tanulásra kitűnően alkalmazható, kisebb asztal. Ezeken rendszerint találsz üres pergament, tintát és pennát is.
Alapjábavéve a könyvtáron könnyen ki lehet igazodni, de ha bármi kérdésed van, akkor nyugodtan fordulj a kedves könyvtárosnőhöz.
Quenzara Cuncha, szemrevaló fiatal hölgyemény mint könyvtáros. Sosem szigorú, mindenkivel kedves, kissé túl közvetlen, segítőkész. A diákok nem egyszer csodálkoznak el betérvén a könyvtárba, hogy nem egy ráncos banyával akadnak össze a poros könyvespolcok rejtekében.
A könyvtár egyben egy apróbb könyvesbolt, a nő fentart egy kis részt, ahol érdekesebbnél érdekesebb könyveket tudnak meg is vásárolni a diákok. Természetesen ezek olyan könyvek, amikből két, vagy több példány van a könyvtárban. Az indián nő azon a boltos részen fel aggatott egy álomfogót, és asztaláról is lóg le egy füstölő, ami az ilyen európai könyvtárban kissé meglepő.

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Nov. 24, 2011 4:50 pm

*Már a könyv felénél jár, de persze nem talál semmit. Mondjuk nem csoda, mert csak nagyvonalakban olvassa el, ha semmi figyelemfelkeltőt nem talál, azonnal továbblapoz. Nem épp a legjobb módszer, de túl fáradt ahhoz, hogy mindent elolvasson. Egyelőre mégis ez a könyv tűnik a legértelmesebbnek és a leghasznosabbnak az összes eddigi közül, ezért lehet, hogy majd holnap is visszajön. Felemeli a fejét, pont akkor, amikor zajt hall. Megkeresi a hang forrását, és különben sem érti, hogy egy könyvtárba miért kell berontani. Hamar megtalálja, ki volt az, mert az illető a közelében esik hasra.*-Szia, Hadiyyah vagyok. Nem ütötted meg magad?*Kérdezi kissé aggódva, mert elesni mégsem a legkellemesebb dolog. A daimonra furcsán néz, így is nehezen egyezteti össze a varázslást és a vallását, hát még, hogy egy újabb beszélő állattal találkozik.*-Nem tudom, hogy mik itt a leglátogatottabb helyek, de nem értem, miért kellene nekem ott lennem, ahol mások.*Tér ki a válasz elől. Igazából nem nagyon akar senkinek sem beszélni a kutatásásról, azt pedig sejti, hogy a testvére a fél iskolának elpletykálta már.*-Nem ülsz le inkább?*Kérdezi a vele szemben lévő helyre mutatva, mivel öt könyv esett a lány fejére.*

//Fagy//

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Nov. 24, 2011 4:41 pm

*Caryl ballag a könyvtár felé. Természetesen Frukssal a nyomában.* ~Caryl komolyan mondom nálad idegesítőbb lény nincs a világon. Mindig valamit kersel! Nem tudnál megülni a helyeden! Aztán a végén összeesel. És kinek el ezt elviselni? Hát persze nekem!... Caryl állj már meg!~ *Ordibál a lánnyal gondolatban a kandúr. Carylt azonban ez nem zavarja. Már megszokta az ilyesmit. Egyébként egy sárga póló egy barna pulcsival és egy farmernadrág, a szokásos cipőjével együtt a mai öltözéke. Mikor a könyvtárhoz érnek, mintha egy csorda szörny üldözné úgy rohan be a könyvtárba. Sikeresen meg is botlik a lábában. Nyöszörögve áll fel. Hát, igen van olyan, hogy majd szétrobban az energiától. Nem messze tőle egy lány lapozgat egy könyvet.* -Szia! *Köszön neki* -Én Caryl vagyok. És te? *Mutatkozik be mire Fruks oldalba rúgja.* -Ő pedig a daimónom Fruks. *Mutatja be a macskát.* -És te mi járatban vagy erre? Hiszen a könyvtár nem a leglátogatottabb helység a Nezabarban. *Kezd el társalogni, miközben nekidől egy könyvespolcnak. Teljesen megfeledkezve az eredeti céljától. Mikor nekidől a polcnak, vagy öt könyv esik a fejére. Caryl mosolyogva, de belül bosszankodva rakja vissza a könyveket a helyükre, majd ismét a lányhoz fordul. *-Bocsáss meg de kissé ügyetlen vagyok!* Mondja neki. Miközben ezt gondolja.* ~Hát ez nem az én szerencse napom, az biztos!~

_________________
Regina hamar elvesztette szüleit. Ezért gyermekkorát egy árvaházban töltötte. Mikor a Ruosin család magához vette, rengeteget tanult különféle mágiákról. Három nyelven beszél az anyanyelvén (francia) kívül. Bolgárul, németül és olaszul. Szeret emberek között lenni. És bárkivel, bárhol, bármilyen módon el tud beszélgetni. Mindenkivel tisztelettudó. Azonban van egy nagyon rossz hibája: erősnek mutatja magát, pedig igazából nem az. Minden sértés nagyon megbántja. Ha tehát találkozol vele, vigyázz mit mondasz!

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Csüt. Nov. 24, 2011 4:21 pm

*A könyvtárban üldögél az egyik asztalnál, fejét a tenyerére támasztva. Elfojt egy ásítást, hogy nehogy azt higgyék, hogy aludni jár a könyvtárba. Pedig ez nem áll messze teljesen az igazságtól, az utóbbi napokban nagyon gyakran jön ide, mert úgy érzi, hogy a testvére nem csinál semmit bátyjuk felkutatásának ügyében, így egyedül kell elkezdenie valahol. Egy könyvet keres olyan bűbájokról, amivel a múltat lehet megidézni, de eddig nem járt sikerrel. Most hosszú, kék ruhában van, ami az egész testét eltakarja a vallási előírásoknak megfelelően, és fején kendő található, ami azért van rajta, mert fiúk is tartózkodnak a helyen. Sóhajtva lapoz egyet, bár lassan egyre kevesebb reménnyel...*

Vendég

- Őszintén kíváncsi vagy a véleményemre? Ahogy a jó öreg Mihály mondaná lesz*rom, hogy utálsz mindenkit. Most meg jön az a duma, hogy "ó én szegény szerencsétlen engem nem ért meg senki". Egy ilyen pszichopata nőszemélyt ég az állatok is elkerülik, és ha nem lenne itt dolgom biztosan én is elhúznék a közeledből. Akadékoskodó... Inkább olyan, aki megmondja a véleményét, és ha egyszer azt mondja, hogy befoghatnád akkor igazán megtehetnéd. *Szól vissza a másiknak, rettentő gyorsan beszél a jólneveltségnél meg a tetettet röhögést igyekszik köhögéssé alakítani.* -Nem lehetsz valami jó ember ismerő. Egy. Nem vagyok pöffeszkedő. Kettő pedig olyan vagyok, amilyen. Nincs álarc. *Megint tesz egy megjegyzést Angire, majd majdnem kiröhögi a kézérintgetésen.* -Szerintem meg elkábítottam a könyvtárost, hogy ne zavarjon. *Jegyzi meg a fiú, mert tényleg altatót adott be neki miután rámenősen azt kérdezgette, hogy segíthet-e valamiben.* -Hisztis liba. Mondtam, hogy egy elkényeztetett csitri vagy semmi több. *Vonja meg a vállát, a szektás dolog nem érdekli.* -Az a szerencséd, hogy az iskolában nem lehet gyilkolni, mert ha civilben lennél már eltettelek volna láb alól. Szívódj fel gyorsan mivel rohadtul nem érdekelsz. Menj és keress magadnak egy szőke herceged, aki majd a papucsállatkád lesz, mert ilyenek én nem kezdek ki.*Anginek lehet hogy erotikus, de épp olyan vitapartner talált, akit nem különösebb nyűgöz az le, ha szépen pilláznak rá... Sőt azokat még inkább kerüli.*

//fagy//

Vendég

-Aki meg engem ismer, az meg tudja hogy én meg utálok mindenkit, föleg aki ilyen akadékoskodó és nem bír sose csendben maradni...engem jól nevelt apám, anyám révén meg megtanultam hogy senki nem olyan mint amilyennek elsöre tünik, szóval szerintem ez a pöffeszkedö és szójárt arcod is csak egy álarc....vajon milyen lehet az igazi? Amúgy meg ha csapkodni van kedvem, akkor csapkodok, ha meg nem tetszik akkor menj máshova....és ha a könyvtárosnak sem tetszik a dolog, akkor majd szól....de még nem jött, szóval lehet hogy még élvezi is hogy végre egy semmirekellö királyfit kioszt egy magamfajta... *fejezi be a szócsatát és csuklója belsö felét összeérinti a fiú felé, aki lehet hogy ezt furcsának tartja, de ez csak afféle dolog, hogy ne mondjon olyan csúnyát, amiért lehet hogy ki is zárnák nem csak a könyvtárból, hanem még az iskolából, de ezt a stresszt, feszültséget amit nem mondhat ki, ezzel a mozgással ki tud fejezni, ami úgy hat rá mintha ki is mondta volna azokat a szavakat. Remélem Dani usere érteni fogja ezt a dolgot.* -Az én apám meg szektavezér, és igen, jól látod, én mindig megkapom amit csak akarok... viszont amire most vágynék a legszívesebben, már látom hogy soha ....egy kis csendet....pl....*mondja mérgesen, de ö sem kiabál, csak szépen elmondja az érzéseit* -De nem baj, más hasonló egyénekkel is elbántam már, szóval nem számítasz....söt, inkább kezdesz tetszeni....*veti meg nöies báját, majd a fiúra pillant és mosolyog, de a szemével szinte nyársra húzza a fiút. Hát, igen, mondhatni már kicsit erotikus kezd számára lenni ez a szócsata, szóval még csak most kezd belejönni.*

Vendég

- Annyira humoros vagy, hogy mindjárt sírok. Aki pedig egy kicsit is ismer az tudja, hogy engem nem úgy neveltek, hogy mindenféle idegesítő fruskát elviseljek. Jómódú család semmit nem ér, ha másképpen nevelik a fogadott gyereküket. *Szól megint csak vissza, a csattanásra fintorogni kezd, és újabb megjegyzés hagyja el.* -Én a helyedben nem csapkodnék, mert még kiraknának a könyvtárból. Másrészt meg olyan szerencsétlen vagy, hogy összetöröd magad.*Nem is törődik Angi vita lezárós szavaival. Érdekli? Nem. Akkor minek is reagáljon rá.* -Már megbocsáss, de öt féleképpen tanítottak meg embert ölni, bérgyilkos volt az egyik nevelőm. Nem hinném, hogy vadidegennek kedvesnek kellene lennem. De elárulok neked valamit... Nem soha nem is fogok kedves lenni, mert azt a szót én nem ismerem. Tök mindegy, hogy az vagy-e vagy sem. Te bármit megkapsz amit csak akarsz. Én nem. Nekem küzdenem kell azért, hogy elérjem a céljaimat. Másrészt pedig nálunk rengeteg olyan könyv van, ami érintésre kinyílik szóval ennyit erről. Mindig nekem van igazam. *Még szerencse, hogy a szemüveg takarja a fiú szemét, mert most nagyon rondán, sőt gyilkosan pillant a másikra.* -Nem, nem kérheted. Mivel én előbb közöltem, hogy maradj csendben így nekem több jogom van ahhoz, hogy visszaszóljak, hiszen te kezdted.*Szól most már utoljára vissza, de tényleg utoljára. Pár perccel később már nyugodtan jegyzetel. Fel sem húzta magát, csak szeret kötekedni. Ezek után ő már csak konokul hallgat meg alig hallhatóan motyog néha valamit. Furcsa betűket ír a könyvébe miközben egyik lapról másikra pillant.*

Vendég

-Ha-ha-ha...nevetnem kell...Amúgy pedig aki kicsit is jól nevelt, az tudja hogyan kell bánni egy hölggyel....*jegyzi meg élcelödve a fiúra vetve szikrázó szemeit, majd nagyot csap az asztalra és próbálja lezárni az értelmetlen vitát* -Na, elég lesz most már... elvileg olvasni jöttünk, nem pedig vitatkozni....nem? akkor hagyjuk az egészet a fenébe és mindenketten mélyüljünk el a választott sorokban, okes? *de a fiú nem hagyja abba, és csak folytatja és folytatja* -Katonaság? Na, persze, hiszi a pici....de nem én....és nem vagyok apuci szeme fénye, inkább lénye....bár ezt egy hasonló tudatlan nem is tudhatja....és amúgy meg tévedsz....kevés az a könyv ami kinyílik egy érintésre, pláne ha nincs ezzel a tulajdonsággal bemágiázva...de mindegy is....inkább fogd be te és maradj csendben, ha kérhetem, mert igy képtelenség koncentrálni....*írogat be szavakat a noteszába, majd csak csettint egyet a nyelvével, láthatóan ideges Danitól, maga sem tudja miért vagy hogyan, öt igen kevesen tudják felidegesíteni, de ez most jól láthatóan sikerült a srácnak. Majd jól megjegyzi magának persze a fiút, hog a további éveit úgy töltse el hogy ne legyen a légterében, majd belemélyed újra a könyvbe, úgy, hogy közben magára erölteti hogy soha többé nem szólal meg, talán sikerülhet neki? Kitudja...*

Vendég

- Képzeld, én voltam, és azt is tudom hogyan kell viselkedni itt. Nem úgy mint egyesek... *Könnyedén kezeli a visszabeszélést. Már-már profi ebben. Az unokatestvére hülyeségeit is már könnyedén elengedi a füle mellett így Angi megjegyzésére nem is reagál valami hevesen.* -Már megbocsáss, de én nem ordibálok. Soha nem szoktam ordibálni. Szép nyugodtan közöltem veled, hogy fogd be. Nem kiabáltam. Elkényeztetett királyfi? Ugyan. Inkább félig-meddig katonai kiképzést kaptam. Tudod nyávogó gép engem nem volt ki elkényeztessen. Ellenben te... Valószínűleg apuci szeme-fénye vagy. Lemerném fogadni, hogy ma este írsz is egy sopánkodó levelet apucinak, hogy végre valahára akadt valaki, aki a szemedbe mondja a véleményét. *Még mindig normális hangnemben beszél. Talán kissé nyugtalanító lehet, hogy ennyire hidegvérű, de hát arra nevelték, hogy viseljen el minden gúnyt, és ha kell akkor szóljon vissza és senkit ne kíméljen.* -Ember, varázsló vagy. Természetes, hogy magától kinyílnak a könyvek. *Vág Angi szavába, majd elvonul magában olvasgatni.* -Tájékoztatásul közlöm, hogy épp kutatni szeretnék, de egy szószátyár, idegesítő fruska nem képes befogni azt a lepcses száját.*Szól vissza utoljára, majd ha Angi csendbe marad végre elmélyül abban a könyvben.* ~ Istenem, ennél még Misi is csendesebb volt...*Tesz magában az egyik unokaöccsére egy megjegyzést, majd szépen lapozgatni kezd. Érdekes módon, ha kötekedésről van szó a fiúnak megered a nyelve...*

Vendég

-Miért, te igen? *vágja vissza leányzónk, majd megvetö pillantások közepette odaül az asztalhoz a könyvvel a kezében. Majd a fiú ismét leteremti hogy nem tud csendben lenni, amit már végképp nem tür el hogy igy beszél valaki vele és bár nem használhatja pálcáját, sajnos, ellene, azért szóban még elmondhatja véleményét.* -Igen, ez egy könyvtár, és te nem tudsz csöndben maradni...miért is kiabálsz most épp? Olyan vagy mint egy elkényeztetett királyfi, azt hiszed hogy csak te vagy itt, és senki más....persze....tetszik a könyv, mert még sosem találkoztam olyannal, és olvastam már néhány százat, elhiheted, amit ha megérintesz magától kinyitódik... ez lehet ... hogy neked nem annyira furcsa, de nekem igen...*jegyzi meg hangosan hogy hallja a fiú, és tudomásul vegye, hogy nem neki szólt a "színjáték", ha annak vette, hanem csak csupán egy meglepö felfedezésre jutott, amit így sikerült lereagálnia* -Jobban is teszed ha ott maradsz, kellö távolságban, hogy ne is lássuk egymást, úgysem tudunk beszélgetni, egy ilyen fafejüvel meg nem is szándékozom....*sértegeti valamelyest vissza a fiút, majd visszaül és tovább folytatja az iménti dolgot*

Vendég

- Vigyázz te. Eleve útba voltál akkor minek én vigyázzak? Látom te se voltál még könyvtárhasználati órán. *Szól vissza a másik megjegyzésére miközben alaposan megjegyzi magának, hogy az elkövetkezendő években kit kerüljön el. Hát megalkuvásról itt szó sincs. Általában senki olyannal nem beszél, akihez nem fűzi valamilyen kapcsolat. Bosszúvágy, szeretet, kötelesség. Nem, ő nem az az ismerkedős jópofizós alkat. A háttérben sunnyog, és amikor eljön az ideje akkor cselekszik. Igen, valóban szeret egyedül lenni, hiszen ebbe az iskolába csak a bosszúvágy és a kötelesség miatt jött. Egyetlen régi ismerőse van itt, akinek igyekszik a bizalmába férkőzni, hogyha majd kellőképpen bíznak benne akkor végezzen az illetővel. Egy jól kitervelt színjáték részese, s mivel a barátkozás szó nem szerepel a szótárában ezért nem is gyakorolja ezt a tevékenységet. Ő egy ideig a fotelben jegyzetel, aztán mikor megindul hogy ne kelljen a lányt látni a másik ámuldozni kezd.* ~ Na jó. Nem bírom. *Nagy levegőt vesz, és visszafordul.* -Tudod a kutyát nem érdekli, hogy mennyire tetszik a a könyv. Ez egy könyvtár, ahová kutatni és olvasni járnak, és itt általában csend uralkodik. Csak az a baj, hogy a felesleges megjegyzéseidtől nem lehet semmire se figyelni így örülnék neki, ha befognád a szádat, és csendben csodálkoznál.*Egyetlen nagy levegővel elhadarja ezt. Így is többet beszélt az átlagnál... Sarkon fordul, és most már tényleg megindul hátrafelé, mikor kellőképp messze került Angitől leül a földre, az ölébe teszi a könyveket, és folytatja a bogarászást.*

Vendég

-Vigyázhatnál....*jegyzi meg a fiúnak Angi, mivel ö megy neki, bár ö sem nagyon figyelt mert bele volt mélyedve noteszába. De persze ezt nem jegyzi meg, de azért jó alaposan, azért nem annyira feltünöen megnézi magának a fiút, kicsit úgy ahogyan az öt is. Most válik el gyakorlatilag az, hogy Angi hogyan folytatja vele a társalgást. Persze ö sem az a megalkuvó egyén, aki mindenbe beletörödik és lesz ahogy lesz, inkább önfejü és birtokló vágyú, szeret mindent ami jelleméböl adódóan vonzza, igy a latint, a vért, a sötétséget, meg ilyesmit. Szóval azért hamar lejön leányzónknak is hogy ez a fiú az a fajta aki szeret önmagában lenni, ezzel ö is sokszor így van, amit az is jól mutat hogy egy könyvet levesz a polcról és simán irogat meg jegyzetelget. A lényeg tehát, hogy próbál a könyvre összpontosítani, ami ugyebár kii is nyílt tökre magától ahogy végigérintette a borítóját, mintha megismerte volna hogy vérmágusi képességgel van megáldva, ráadásul persze nekromanta is.* -Azta mindenit, de klassz...*mondja káprázó szemmel, és ha a fiú visszanéz, mert közben számolgat és egyensúlyoz a könyvvel, azért láthatja, hogy a könyv magától kinyílt* -Király ez a könyv....*hangzik a következö ámulat, majd jobb mutatóujjával végig vezeti a sort, miközben tátogva olvassa, láthatóan minden egyes betüt, szavat szépen ejt és azért lassan is olvas amennyire csak lehet, hogy jól felfogja a dolgokat, és azonnal már nyitja is a saját kis noteszát, hogy jegyzetelje bele a dolgokat,ö is*

Vendég

*Az egyik könyvespolcnál egy fekete hajú fiú szemléli a köteteket.* ~ Bestiatan fúj. Jósmágia... Minek? Magyar népmesék... Hogy kerül ez ide?! Bájitaltan, nem érdekes. *Hajtogatja magában a fiú csak olvassa a címeket, amíg véletlenül neki nem megy Anginek. Lejebb tolja a napszemüvegét az orrát, és egy szúrós pillantással méri végig a másikat, majd visszatolja az orrát a szemüveget, és odébb sétál. Nem szívbajos, és enyhén bunkó. Senkitől nem szokott bocsánatot kérni. Megpillant a polcon egy szürke könyvet, amit le is kap a helyéről majd az egyik fotelben elhelyezkedik. A bőrdzsekije zsebéből előrángat egy apró könyvecskét meg egy ceruzát. Felcsapja a szürke kriptográfiával foglalkozó könyvet, és neki áll széljegyzeteket gyártani. Néha felpillant, hogy megnézze, hogy Angi még ott van-e. Nem különösebben érdekli a lány csak... Zavarja a jelenléte. Nyugodtan akar titokírást fejtegetni. Kinyitja a saját bőrkötéses jegyzeteit, és abba kezdi bemásolni a lényeges dolgokat.* ~Hallowen... Nos, mivel nem jön el velem, de mindenképpen ott lesz talán mégis csak fel kellene bukkannom azon a bálon. Készülj fel Horváth Réka, mert attól tartok megint élvezheted a társaságomat. *Gondolkozik magában miközben teljesen belemélyed az átírásba. Egy apró ördögi vigyor jelenik meg az arcán miközben megint azon jár az esze, hogy hogyan tudná kiakasztani szegény főprefektus lánykát. Ismét felnéz a munkájából, és észreveszi, hogy az a Naxeldires lány még mindig nem ment el. Egy csúnya fintor után feláll a fotelből, és elindul hátrafelé miközben a két könyvvel egyensúlyozik. Valahogy nem bírja elviselni az idegeneket így mindig is az elhagyatott helyeket keresi.* ~ Egy, kettő, három, négy... *Számol magában minden lépéskor nehogy beszóljon Anginek, mert az Erdődy fiúnak mindenre van valami megjegyzése...*

Vendég

*Egy alacsony leányzó kutat a sorok között, néha belenéz a kezében lévö zsebnoteszába, mintha abban lenne leírva annak a könyvnek a címe amit keres, néha pedig más, egyéb vaskos olvasnivalót vesz ki a szépen felsorakoztatott könyvekböl, majd vissza rakja valahová, ahol épp tetszik neki, de tovább keresgél. Szemmel-láthatóan már egy ideje itt van, és nem találja azt amire szüksége van, de nem adja fel, csak tovább folytatja a keresgélést, mutaóujját szépen végighúzza a különös díszítésü borítók oldalán, majd egyszercsak megpillant egy nagyon szép arany berakású és piros-fekete diszítésü albumszerü vastag könyvet, amit ki is vesz, és leül vele az asztalhoz. Igen nagy méretü és igen nehéz, az elején pedig ez olvasható: Berhilda Maxastuc : Minden ami egy vérmágust foglalkoztathat... és a cím alatti egy vérvörös hét águ csillag látható egy körben, és annak alján pedig alig láthatóan dölt betükkel ismét egy aprócska felirat: Ha nem vagy gyáva az a jó, de ha nekromanta vagy, az a kiváló. Lapjaimat csak az olvashatja, kinek szívében csupa ...és egyszeriben vége lesz a mondatnak, de láthatóan csak azért, mert egy erös varázslat megpróbálta kinyitni, aki vélhetöen nem nekromanta volt.* ~Hm, ez különös, remélem nekem menni fog...bár az is lehet hogy valamennyi vari érte a könyvet, szóval nem tudok majd meg mindent, vagy ilyesmi~ *gondolja magában, majd végig húzza a jobb kezét az egész borítón, mire a könyv vörösen felizzik egy pillanatra, majd magától kinyílik...mintha csak érzékelte volna hogy egy nekromanta az aki szeretne olvasni belöle*

Vendég

- Felőlem lehetsz a kutyám is, de az azt hiszem megalázó lenne számodra. A neved meg a legkevésbé érdekel, s mivel nem bírsz értelmes emberi lény módjára viselkedni, ha nem gond inkább Wandával társalognék, mint veled. *Ezzel ő le is zárja a témát, és Wandát hallgatja.* - Megpróbáltátok berobbantani ahelyett, hogy itt kínlódtok? Esetleg valamelyikőtök jó Jósmágiából, vagy Aurormágiából? Vannak ott hasznos varázslatok. *Újabb vállrándítás következik. Aztán elvigyorodik Dantén.* - Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel? Heh. Érdeeeeekes. Ha bejuttok akkor féltétlenül szóljatok tudni akarom, hogy mi van ott. *Vigyorog, majd elmegy könyvet keresni. Mikor megfordul megint elkapja Lorraine pillantását. Megvonja a vállát, majd tovább foglalkozik a bájitalos könyvvel. Lehuppan Wanda mellé a székre, és lapozgatni kezd, majd kitép egy-két lapot, és a kitépett oldalakat a zsebébe süllyeszti, majd visszarakja a könyvet.*

//Fagy//

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 1:27 pm

-Cicám? Nos amint mondtam a nevem Lorraine és nem sem az anyám sem az apám nem egy macska. Sőt még a nagyszüleim sem. Aztán elfordítja a fejét , hogy nehogy megsértse Tristan-t mert egy pillanatig a szemébe nézett. A papíron lévő rovásírást hasonlítja a könyben lévő átíráshoz, de mire ő kisilabizálná, hogy mit is jelent addigra Wanda már rá is jön. Aztán gondolkozni kezdene, de megint értelmetlenül hiszen Wandának addigra már eszébe jut valami.*-Ó, tényleg? Na mondd. Énis tudni akarom.* Hirtelen nagyon izgatott lesz. Miközben Wanda válaszát várja akarva akaratlanul a barna sapkás fiúra tekint, amint valami bájitalos könyvet keres. Igazából Lorr tud egy s mást a bájitalokról, hiszen az üknagyanyájának egy csomó ilyen könyve maradt meg a család pincéjében, és titokban mindíg ezeket nézegette. De most nem avatkozik közbe és nem is próbál meg segíteni.*

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 1:17 pm

*A lány csak szótlanul figyeli az eseményeket, nem kíván belefolyni a lány meg a fiú ügyeibe, intézzék el ők maguk, Wandát meg egyáltalán nem zavarja a cigifüst.* - Szerintem egy titkos átjáró lehet, mert volt egy gyémánt alakú bemélyedés a falban, de nem biztos. *Mondja, aztán nézi a betűket, és próbálja lefordítani azokat. A következő jön ki: 'Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.'* - Ezt nézd meg! Dante már mindenhol ott van. Meg van még itt egy szöveg, amit nem nagyon sikerült összeraknom, mert szerintem össze vannak keverve a betűk. Amúgy ebből már van valami sejtésem, hogy mi is lehet a titkos átjáró mögött, és már tuti, hogy ez egy titkos átjáró. *Mondja egy mosollyal, és örül neki, hogy sikerélménye van, aztán Tristant figyeli, aki Bájitaltan könyveket keres.*

Vendég

*A táblázatos dologról lemaradt, aztán Lorraine megszólalásán vigyorogni kezd, és szándékosan ráfújja a füstöt.* -Nem, nem vagyok olyan szíves cicám, mert nem érdekel a kínod. *Szólal meg pimaszul, de hát, ha egyszer vissza kell szólni akkor még Giselle-lel is képes felvenni a harcot.* -Hello Wanda. *Biccent jelezve, hogy memorizálta a lány nevét. Aztán megtudja, hogy mi ez a nagy agyalás itt.* -Aham. Értem. Furcsa dolgok. Talán egy holttest? Esetleg titkos átjáró? *Faggatózik tovább, aztán ugye elnyomja a cigijét, és a könyvet olvasgatja.* -Nem gond. Viszont jegyezd meg, hogy ha te beszólsz nekem akkor én könyörtelenül visszabeszélek. *Vonja meg a vállát, majd folytatja az olvasást. Egyszer felpillant, és észreveszi, hogy Lorraine bámulja.* - Mi van? Nem láttál még fehér hajút, vagy olyat akinek félig ilyen, félig olyan a szeme?! *Kérdi, bár érzelemmentes a hangja, sőt egyáltalán nem érdekli, ha bámulják hiszen már megszokta. Mivel úgy gondolja, hogy Wanda értelmesebb társaság így inkább felé fordul.* -Esetleg tudok valamiben segíteni, vagy inkább kotródjak el? *Kérdi a srác, majd leszáll az asztalról, és odamegy az egyik polchoz.* - Bájitalok... Bájitalok... *Morogja, és lekapja egy könyvet. Belelapoz, majd elégedetten nyugtázza, hogy ebben minden benne van amire szüksége van így el is megy kikölcsönözni a könyvet.*

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 1:01 pm

-Ó, te zseni vagy.* Mondja majd közben Wandára pillant. Aztán épp miközben extázisba kerül az izgalomtól, hiszen mindjárt kiderül mi volt a falra írva, akkor lép be egy számára teljesen ismeretlen fiú barna sapkában kezében pedig egy cigaretta. Amint az ismeretlen hím egyed odalép az asztalukhoz, Lorr elkezd köhögni a cigifüsttől és szóvá teszi.*-Esetleg lennél olyan szíves és nem cigiznél a képünkbe pofátlanul? *Persze néhe Lorr is elszív egy-egy szálat, de csak kivételes alkalmakkor. Amúgy is allergiás a kátrányra szóval eltervezte, hogy ezentúl soha többé nem nyúl cigihez még félévente sem. Aztán helyesel amikor Wanda elmondja Tristan-nak a dolgokat.*-Amúgy az én nevem Lorr. És bocsi az előbbiért, csak nem szeretem a cigifüstöt.* Közben belenéz Tristán szemeibe.*~Milyen érdekes. Felemás szemei vannak.*

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:53 pm

- Itt van egy érdekes táblázat, amiben benne van, hogy milyen betű mit jelent. *Mondja, majd a lány felé fordítja a könyvet. Ekkor lép be Tristan.* - Szia. Wanda vagyok. *Mutatkozik be egy mosollyal, majd a fiú szemeibe néz, és valahogy látja rajta, hogy egy nekromanta, de a lelke mélyén mégis a jó képviselője.* - Tudod találtunk pár furcsa dolgot a szoborkertben, és most annak akarunk utána nézni. *Válaszolja, aztán előveszi a füzetét, amibe lemásolta az írásjeleket.*

Vendég

*Egy nekromanta fiú lép be fütyörészve a könyvtárba. Valahogy nem izgatja, hogy rászólnak-e vagy sem. Igazából egy olyan könyvet keres amiben megtalál néhány bájitalnak a leírását. Egyébként a fehér hajú (mert userrel közölték, hogy fejér a haja és nem szőke) egyszerű fekete inget, farmert és sportcipőt visel a fején meg egy barna sapka, a kezében égő cigaretta. Nem zavartatja magát az egyszer biztos. Felemás szemeivel kiszúrja a két leányzót, s mivel nem lát más társaságot nagy kegyesen odafáradt hozzájuk.*-Hello. Mit jót csináltok? *Kérdi vigyorogva, és felül az asztalra. Lorraine könyvére mered, és próbálja fejjel lefelé olvasni.* -Egyébként Tristan vagyok. Tristan Dessauge. *Mutatkozik be a srác, bár a szakját nem mondja, hiszen a kitűzőjén úgyis ott virít a sasmadár.* - Szóval mik ezek a könyvek?*Érdeklődik tovább, aztán a harmadik kötet megszerzi magának. Felcsapja valamelyik oldalon, a cigijét meg elnyomja az asztallapon. Homlok ráncolva olvasni kezd.* -Rovásírás? Mire kell az nektek? Bár a woodoo-nál még mindig jobb. *Nevet fel a Belsis, bár kicsit ördögi kacajra emlékeztetheti a lányokat. Vigyázat, egy őrült szabadul el a könyvtárban...*

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:32 pm

*Mire egyáltalán elkezdene keresgélni, addigra Wanda már vissza is ér három jó vastag könyvvel.*-Azta. Ezt, hogy csináltad? Én még szinte csak most indultam el.* Majd Lorr javasolja, hogy akkor tanulmányozzák a könyveket. Az egyiket ő, a másikat Wanda, a harmadikat pedig aki előbb végez a sajátjával. Lapozgatja, a könyvet és közben nézegeti a fekete fehér képeket. Elég régi lehet a könyv, de semmi lényegretörő információt nem talál benne. Ebben inkább csak a rovásírás eredetéről és elterjedéséről vannak dolgok.*-Hát ebben nem találtam semmit? És te, hogy állsz a tiéddel?

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:25 pm

*A lány megmutatja a követ, aztán amikor összetalálkoznak a könyvekkel, csak mosolyog.* - Szép volt Lorr. *Jegyzi meg egy mosollyal, és kicsit sem gondolja azt, hogy a lány el lenne szállva magától.* - Rovásírás. Láttam már ilyet, rájöhettem volna. *mondja egy mosollyal, aztán elkezd keresni olyan könyveket, amelyek a rovásírással foglalkoznak. Talál is hármat, leteszik őket egy asztalhoz, és elkezd bennük lapozgatni.*

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:18 pm

* Mikor Lorr megtudja, hogy Wanda elhozta a követ arra kérleli, hogy mutassa meg neki is.*-Tehát akkor már van három nyomunk. Ez a kő. A rés a padlóban. És a furcsa írásjelek illetve a gyémánt szerű bemélyedés a falban. Ez remek. Van egy csómó információnk és mégse tudunk szinte semmit. Majd őis tesz egy kört a könyvtárban és őis talál egy könyvet. Majd összetalálkoznak egymással és megmutatják a könyveket.*-Azta ez tényleg ugyan az, dehát így sajnos nem sokra megyünk vele. Én ezt találtam itt az az írás. Viszon magyarázat nincs benne, hogy melyik betűnek melyik a megfelelője viszont az írás típusa rajta van. Ez bizony rovásírás. Mostmár csak egy olyan könyvet kéne találnunk ami ezzel foglalkozik.* Kissé elszáll magától, hogy sikerült kiderítenie valamit. Hiszen nem sokszor van része sikerélményben.*-Bocsi, hogy itt okoskodok, te is ugyanúgy megtalálhattad volna ezt a könyvet.* Aztán javasolja Wandának, hogy akkor folytassák a keresést.*-Akkor szerintem folytassuk a keresgélést. Nem gondolod?

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:11 pm

- Igen, itt van a zsebemben. Gondoltam hátha annak is utána tudunk nézni, hogy ez mi. *Mondja, aztán mikor Lorr kicsit nem tudja merre induljon, kicsit elhúzza a száját, és megrázza a fejét.* - Igazából én sem tudom, hogy merre kéne keresni. Szerintem váljunk szét, nézelődjünk valamerre, aztán hátha találunk valamit. *Feleli, majd elindul valamerre keresgélni, és nem sokkal később vissza is jön egy könyvvel a kezében.* - Nézd, ennek a könyvnek a címében olyan írásjelek vannak, amilyet láttunk... de sajna az egész könyv ezzel van írva, szóval nem hiszem, hogy bármit is megtudhatunk belőle.

Téma: Re: Könyvtár és Könyvesbolt Vas. Szept. 11, 2011 12:07 pm

-És elhoztad a követ?*-Kérdezi Lorr Wandától aztán ő is elindul keresgélni, de nem jut eszébe, hogy az ilyen könyvek hol is vannak.*-Őhm... És azok a bizonyos könyvek hol is vannak. Bocsi, hogy ilyen értetlen vagyok és semmit sem tudok. *Aztán várja hátha Wanda megmutatja merre is kéne keresnie.*

» A könyvtár
» A Villon Könyvtár
» Los Angeles Nyilvános Könyvtár
» Könyvtár és Könyvesbolt
» Könyvtár

Könyvtár és Könyvesbolt

Könyvtár és Könyvesbolt

Similar topics

Similar topics