Kaland a felhők között

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:36 pm

*Leona összerezzen amikor mellette egy lány varázsol. Szerencsére nem megy a határ felé. Ő azonban elindul. Csendesen lépked a szürkeség felé. Mikor a közelébe ér, meglepetten látja, hogy láncra verve dolgozik valaki a földeken. Szörnyen néznek ki. Összeszorul a szíve a látványtól. Fölöttük emberi formájú lények parancsolgatnak. Aztán érkezik valami és hoz valamit. Leona nem lát és ért semmit így már elege van. Előveszi a pálcáját,majd kimondja magára a kiábrándító bűbájt. *
-Occaeco
*Amint láthatatlanná válik, átlép a szürke akármin és olyan közelre sompolyog a földekhez, amennyire csak tud. Igyekszik elcsípni valamit. Talán mondanak valami érdekeset.Csendesen megáll egy helyben.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:36 pm

* Figyeli a lány varázs latát igazából jó ötletnek tartja valami kis elő villágitást. De aztán mi után egyik társuk meg akadályoza benne el gondolkodik ,hogy ez tényleg nem helyes mindjárt "támadni" .Ahogy haladnak tovább ostor csatogás és lánc zörgés hangja csapja meg a fülét. Ahogy oldalra néz földeket lát. A földön valami rabszolga munkások dolgoznak. * - Ez szörnyű... * Sheidy soha nem szerete az ilyes fajta dolgokat , az ő szemléletei szerint a munkát saját akaratból és rendes pénzért jó válalni. Körbe körbe néz vajon kit és mit kell keresniük.*

Vendég

*Visszamosolyog Sheidy felé, de láthatóan félig-meddig kényszeredett mosoly. Nem tudja hogy álljon a lányhoz, elvégre... ő az első exe. Kicsit esetlen a srác, ha ilyenekről van szó. Lassan lopakodva halad a többiekkel, felvont szemöldökkel nézi a dolgozó Amikokat. Ez neki egy csöppet bűzlik...* - Cleia Clangor *Suttogja el helyes pálcamozdulattal. Ezzel elvileg feljavítja a hallását, ha sikerül, és hallhatja, ha esetleg beszélnek valamiről... és elvégre a kis tündérkék beszédét is értették, talán az Amikok és az emberforma lények esetleges szavait is értheti. Egy próbát mindenesetre megér, úgy van vele a srác.*

Vendég

[Meriel, KM]

*Meriel sikeresen félrelöki a kezét, így a fénysugarat elnyeli a felhő. Természetesen nem kerüli el Rose figyelmét, hogy az világosabbá válik... Mintha új életet adott volna neki. Megfogja Meriel vállát, majd ha felvonta magára a lány figyelmét, a felhőre bök.* - Figyelj... Mintha a felhő erősödne a mágiánktól... *Ezután rögtön követi a többi diák példáját, vagyis elindul a köd felé. Könnyedén áthatol rajta, és egy újabb falut pillant meg. S vele együtt az Amikokat is. Egyelőre nem kísérel meg újabb varázslatot, hiszen nem akarja magára haragítani összes diáktársát. Ettől függetlenül még mindig maradéktalanul meg van győződve arról, hogy az a legtisztább megoldás, ha egyszerűen lerohannák a lényeket.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:26 pm

*Rose Bridget varázslata elég veszélyes mutatvány is lehetett volna, hiszen a szürkés köd logikusan az Amikok területének határát jelzi. Ha berobbant oda egy jó adag fényt, akkor aztán tuti, hogy nem marad titokban érkezésük, és nem biztos, hogy a nyílt csata a legjobb megoldás. Merielnek az az egyszerencséje van, hogy épp a lány mellett áll, és még az utolsó szótag előtt letudja csapni a lány kezét, így a fény lefelé tör ki a "talaj felé" és valami furcsa módon a szürkés felhő egy pillanat alatt magába is szippantja a mágiát, amitől picit világosabbá válik az a terület, ahová becsapódott. Mindenesetre a diákok osongálnak tovább a ködös határ felé. Közeledve egyre inkább látják, hogy könnyendén át lehet rajta hatolni, semmi akadálytn nem jelent, csak messziről látszott vastagnak. A szemük elé egy újabb falu tárul, de itt nincsenek épületek, sokkal inkább mintha valamiféle veteményesek lennének a felhőn, növények, melyek folyamatosan szívják el a felhő energiáit. Az Amikok megkötözve, rabláncon dolgoznak a földeken. Annyit látnak a diákok, hogy valamiféle emberek lehetnek, akik ostort csattogtatnak felettük. Épp most érkezik egy Amik különítmény, akik mágiát hoznak kisebb fényes csövekben, és azokat adják az öntözőknek, hogy táplálják a különös növényeket. Az Amikok egyébként egyáltalán nem csúnyák, ezüstöt, fehéres testük van, hátukból afféle csápok nőnek ki, mint valamiféle kormányrudak, ezekkel irányíthatják a repülést, vagy tán szívják el a mágiát.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:22 pm

[Rose]

*Igen misztikus a táj, melyen járnak, gyakorlatilag szinte kézzel fogható a mágikus aktivitás, a földön ilyen nem sok van. Meriel félig mugli, de most teljesen aranyvérűnek érzi magát, annyira meghatja a hely varázslatos mivolta. Aztán elköszön a segítőjüktől és felpattan az egyik macskapaci hátára, igen szokatlan élmény. Lovagolni nem tud, így csak bizakodik, hogy hátasa tudja mit csinál. Azért bíztatóan susog a fülébe, hogy az állatka jobban érezze magát, miközben pacigol a gomolygó köd felé. Komolykodva nézelődik, amikor hallja a mellette pacigoló Rose Bridget varázsigéjét. Talán még közbe tud lépni a pálcamozdulat előtt, és félreüti a lány kezét, bár nem tudja, hogy a varázslat létrejött-e már.* Te mi a fenét csinálsz? *kérdezi hüledezve.* Fel akarod ránk hívni a figyelmet? Nem arról volt szó, hogy minél csendesebben odaosonunk, és kiderítjük mi a gond? *Ő is szőke, de most kissé mérges ezen a butaságon.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:18 pm

* Figyeli hogy a lény merre viszi öket. Közben Chris rá pillant Sheidy is arra felé néz és elmosolyodik. A jó öreg szokásos mosoly van az arcán. Közben figyeli a tájat és probál rá jönni hogy a lények hogy csinálhatják ezt a földet. Aztán amikor a karánhoz érnek. Figyeli majd amikor ő jön belekapaszkodik a lénybe elrugaszkodik majd gyorsan egy teljesen más táj tárul elé. A pálcáját elő huzza és ugy követi majd a többieket*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:18 pm

*Daniel érdeklődve figyeli, hogyan vezeti oda őket a kis lény a karámhoz. Érdekes hangja van amúgy. Annak ellenére, hogy egy türékeny kis valaminek tűnik, elég határozottan beszél. Amikor elérkeznek a mágiarétre, elkerekedik a belsirionos fiú szeme. Ez aztán a kavalkád: a képzelet és a valóság kavalkádja. A művészlélek fiút ez kifejezetten megérinti és bizonyára alkotni fog ennek örömére, amint visszatértek. Mosta azonban nem lehet semmilyen művésztémára hagyatkozni. Most a feladatra kell koncentrálni.
Na jó, egy kis fantázia még belefér, főleg miután Danielhez is elérkezik a hátaslénye. Csodás jószágok. A fiú végigsimít hátán, majd igyekszik felkecmeregni a hátára. Nem túl tapasztalt ilyen téren, ő inkább szobában ülő típus, de azért csak sikerül valahogy.
Ha eddig jó volt az élmény, most csodálatos lesz, ugyanis a mámor netovábbja a repülés. Mindig is erre vágyott a zenészsárc. Repülni, korlátok nélkül. Erősen kell kapaszkodni, hisz idefent van ám szél rendesen. Mikor megérkeznek a szürkébb fellegre, akkor a leszálás is ugyanúgy körülményes Danielnek, mint amilyen felszállás volt. Mindegy, mikor talajtfog, érzi, hogy itt már valami nincs rendjén. Társaira tekint, majd előveszi pálcáját és odalép hozzájuk, de nem szólal meg.*

Vendég

*Amikor lábai földet érnek, kicsit bizonytalanul meginog. Egyébként se áll túl biztosan a két lábán, hát még ilyen ingatag talajon. Nem túl biztos talpakon áll, no. Ráadásul repülve kellett idejönnie, ami külön kín a fekete srácnak... nem szeret repülni, legyen szó bármilyen állatról, vagy eszközről. Nem az ő stílusa, mer még kitöri a nyakát.* - Háppersze, hogy itthagynak. És semmiség... csak megfázás volt. Amiből nem volt hajlandó kikúrálni magát, így hetekig nyomta az ágyat. Lawrence is sokat szentségelt. Kuss. *Morog az orra alatt, a hátasok után nézve szúrós szemekkel, majd a sötétség felé néz, megmarkolva jobb kézzel pálcáját. Vár, mert nem tud mást tenni. Janára rápillant a szeme sarkából, afféle "készen állsz?" tekintettel. Megint egymás mellett fognak harcolni, tél után. Tél... de rég volt.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:16 pm

*Leona borzasztóan megörül mikor hallja a fiú szavait. Csillogó szemmel issza minden szavát. Elszomorodik azonban, mikor megtudja, hogy nem marad velük sokáig. Legszívesebben megsimogatná. Egyszer élünk alapon, meg is teszi. tenyerét végighúzza a lény nyakán.*
- Köszönjük a kíséretet Drinell.
*Rámosolyog. Ekkorra megérkeznek a karámhoz. Leona érdeklődve figyeli ahogy Drinell elővezeti a kísérőiket. Ő is kap egyet. Ők is nagyon szépek. Megsimogatja a kísérője nyakát. Kicsit nyugtalannak tűnik.*
- Szia! Leona vagyok... segítünk nektek.
*Bár sejti, hogy nem tudnak beszélni, megnyugtatja az állatot. Int egyet Drinellnek majd felcsüccsen kísérője hátára. Megkapaszkodik és szinte azonnal fellendülnek a levegőbe. lehasal és várja, hogy megérkezzenek. nemsokára egy szürkébb felhőn landolnak. Leona leugrik, de nem süllyed el ugyanúgy. Kísérője azonnal el is húzza a csíkot és távolabbról figyeli őket. Társaival együtt. leona észleli a távolban látható szürkeséget. Előhúzza pálcáját és vár. hegyezi füleit és közben figyel a többiekre is. Jana már elkeveredett mellőle. Nem izgul a lány miatt látta hogy a barátjával van. Kíváncsian várja, mi fog történni.*

Vendég

*Szó nélkül követi Drinellt, míg meg nem érkeznek egy tisztásra. Körülnéz a helyen, és szinte érzi, hogy a felhők mennyire át vannak itatva mágiával. Egy karámszerű valamire pillant, ahol sok kis macskaszerű lény látható. Mikor hallja, hogy ők viszik el a diákokat az Amikok birodalmába, lassan és komor arccal bólint egyet. Rose lendületes léptekkel odasétál az egyik varázslényhez, és felpattan a hátára. Az rögtön el is rugaszkodik, és a fél-tünde csak annyit lát, hogy a többiek valószínűleg ugyanígy tesznek, Diego pedig megállíthatatlanul fut alattuk. Nos igen, őt valószínűleg nem bírta volna ez a lény. Mikor leszállnak, a hely valahogy másmilyen, mint az előbb. A távolban szürkés derengés látszik. Rose előreszegezett pálcával indul előre. A szürkés valami felé suhint. - Lumierien! *Az éteri fény varázslattal talán sikerül eloszlatni a a ködöt. Ha sikerül egyáltalán. Közben a többiek felé pillant, hogy követik-e őt, vagy maradnak a helyükön.*

Vendég

[Chris]

*Janácska simogatja a kis lényt, meg vakarja a fülét, nyakát, mindenét. Egyszerűen... beleszerelmesedett a "macskába". *
- HOgy te milyen aranyooos vagy. Olyan szívesen hazavinnélek magammal... * Sóhajt nagyon bánatosan, majd mikor a kis lény elreppen, akkor szomorkásan néz utána. Majd jönnek a nagyobb, szárnyas lények. Jana egynek a hátára mászik, majd átkarolja annak a nyakát, és az arcát a lény nyakára fekteti.* - Hogy ti milyen szépek vagytok... elképesztő. Annyira nagyon aranyosak... * Lelkendezik a lány. El is felejtkezik arról, hogy nem szeret repülni. Amikor leszállnak, és a lények elmennek, Janácska ismét felsorakozik Chris mellé. * - Cicám... szólhattál volna. Átmentem volna, és csináltam volna neked valami jó gyógylevest. Mondjuk... jófajta húslevest. * Mondja halkan, belekarolva párjába. Naná hogy nem került el a a pillantását az a gyors szemrebbenés, ami Shedy észrevételekor volt. Ám mivel Chris ennyivel letudja, nem is firtatja tovább. Elsírta ő már Jacknek is a bánatát, Arinak is... mostmár nem fogja Christ is szekálni vele. Felesleges. Így azonban pálcát is húz, és úgy figyeli a többieket, majd megy utánuk.*

Vendég

//NJK bocsi.. Sad

nektek további jó játékot.//

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:08 pm

// Pff, sajnos muszáj menjek, vendégeink jöttek, és mivel rég nem voltak itt, anya rámparancsolt, hogy kapcsoljam ki a gépet. -.-" Ha majd elmennek, sietek vissza, bár nem hiszem, hogy csak 1 - 2 órát ülnének. Nagyon bocsi ... Neutral

De amúgy nagyon jó volt a mese, köszi. //

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 5:02 pm

*A kis lény buksul Jana kezébe, úgy fest, hogy lehet simogatni, Meriel szavaira pedig mintha mosoly jelenne meg az arcán, bár azért annyira ez nem kivehető. Leona szavai hallatán viszont felel, úgy fest hangja is van, de csak ritkán használja.* -Én csak hírvivő vagyok, nem tudok nagy távolságokat megtenni, és nem is bírnálak el titeket. Majd a falun kívül kaptok társakat, akik elvisznek titeket az Amikokhoz. *Válaszol a leányzónak, majd lassan ki is érnek a falu határán kívülre. Egy újabb kis terület bontakozik ki, mintha tisztás lenne, bár nem a szokványos, szóval nem zöld, mint a földön. Inkább arról lehet felismerni, hogy halvány lilás fényben csak úgy pulzál itt a mágia. A kísérőjük erre vezeti őket. Láthatják, hogy néhán olyan lény, mint ő valami módon pumpálják az energiát a felhőkbe, ahogy mondta a királynő, ők tartják egyben a felhőt, hogy itt élhessenek rajta. És valami miatt ezt kezdték el vészesen lecsapolni az Amikok. Végül valami karám-szerű helyhez érnek el, ahol afféle lények vannak, mint Drinell.* -Ők fognak titeket elvinni az Amikok földjének határára. Rá kéne jönnötök, hogy mi zavarta meg őket, és visszaállítani a kényes egyensúlyt. *Mondja még, majd előterel éppen annyi hátast, ahányan a diákok vannak. Az állatok affélék, mint a pegazusok, csak épp olyan a felépítésük, mint Drinellnek, kicsit macskaszerűek.*

*Amint felszállnak rájuk, el is rugaszkodnak. Nagyon gyorsan szállnak, így nem kell sokáig repülniük, pár perc alatt megérkeznek egy másik felhőre, mely valami miatt szürkésebb, nem olyan szép fehér, mint az előző. Látszik a jószágokon is, hogy felettébb idegesek, és amikor leszállnak itt nem érzik annyira puhának a diákok a "talajt". Aztán mikor mindenki lent van a hátasok tovaszállnak, de látható távolságban maradnak, tehát visszatudnak majd térni a hátukon, ha elvégezték a feladatot. A távolban valami sötétet láthatnak gomolyogni, egyelőre mást nem.*

Vendég

*Felcsillannak a szemei. Tűz. Remek. Föld nem érdekli annyira, de tűz. Az tökéletes. Elmosolyodik, kicsit sötéten, megcsillanó barna szemekkel. Mire jó a démontól származó pálca, mi? Jana mellé lép, mire felderül az arca.* - Szia drágám. Beteg voltam, szinte ki se mozdultam a szobámból... *Magyarázkodik, megrázva fejét, tincsei megrebbennek. Sheidyt is meglátja, de csak egy pillanatra rezdülnek meg a szemei, majd már vissza is néz Janára. A másik lány a múlt, Jana a jelen, és talán a jövő is. Aztán jön az aranyos lény, mire elmosolyodik, bár talán kicsit keserűen.* - Az ilyen édesek után jönnek általában a rondák. *Morogja az orra alatt, majd pálcáját lassan a kezébe véve követi bizonytalan léptekkel kísérőjét.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:57 pm

*Daniel hallgatja a királynő szavait. Nagyon összetett ez a világ, egészen más, mint a földi. Itt szbadnak érzi magát az ember. Itt élni lehet. Itt nincs semmi és mégis minden itt van. A fiúnak nagyon tetszik mind a környezet, mind a tündérnő. Ahogy hallagatja szavait, folymatosan jár az agya és elképzeli, hogy vajon milyenek is az "ellenségek". Mikor feltűnik a kis felhőmacskára hasonlító akármi, Daniel elmosolyintja magát. Marijanával ő maga is egyetért, tényleg nagyon aranyos kis lény. Annak ellenére, hogy a fiú alapvetően okos gyerek, kissé naív is. Elképzelni nem tudja, hogy lehet bántani ilyen lényeket. Mikor felcsendül a tanárnő szava, felé is bólint a belsirionos fiú, jelezve, hogy mindent megértett. Bízik önmagában és bízik a csapatban. Időközben odakeveredett végülis Clarissához.*-Szia! *Köszönti a lányt halkan, mikor már mindeki készül elmenni a kis lénnyel.*
-Daniel Dragos vagyok és mintha láttalak volna a főhadiszálláson nemrég. *Teszi hozzá a fiú a bemutatkozás alkalmával, majd visszanéz a lényre és várja a további fejleményeket, várja az utazást.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:55 pm

*A válaszokat mind - mind meghallgatja, azonban kissé meglepődik, amikor a királynő felnevet a kérdéseire. Miután a királynő elmagyarázza a dolgokat, hálásan bólint egyet neki, majd a hófehér lényre pillant. Biccent egyet a királynőnek, majd elindul a kis lény után. Meg sem lepődött azon, hogy a tanárnő nem jön velük, hisz ez így szokott lenni. Az is csoda volt, hogy eddig elkísérte őket.*~ Föld, és tűz .. Föld és tűz .. Csupán egy kis robbantás, és elintézzük őket. Biztosan .. Vagy hanem kitör az első égiháború.~ *vigyorodott el magában, de abban a pillanatban el is komolyodott, elvégre ez nem játék. Igenis segíteni akar, és fog is, mivel nem olyan, aki cserbenhagyja a rászorulókat.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:54 pm

* Probálja meg jegyezni a kérdések lényegét... *~ Szóval ha minden igaz akkor föld és tűz varázslatokkal tudjuk öket legyözni. Bár csak...eszembe juttna most egy ...~ * Aztán egy fehér lényt lát le szálni elöször elsápad majd amint látja ,hogy a királynő barátságosan bánik vele. Meg nyugodik de ez a nyugalom nem sokáig marad meg amikor meg halja ,hogy a tanárnő nem tarthat velük.* ~ Hm... egy kis izgalom...~ * Aztán a többiekkel együt követi a lényt és kiváncsian várja mi fog történi*

Vendég

[Meriel, Elenia]

*Szaktársához hasonlóan cselekszik, de ő azért nem veszi le kabátját, csak kicipzározza. A Turillik úrnőjének válaszát hallva komoran bólint egyet. Ezek szerint mégsem figyelt eléggé az előbb... Elgondolkozik a Sárához intézett válaszon is, majd Meriel felé pillant.* - Utálom ezt mondani, de itt minden olyan... Szép. Amúgy mennyire vagy jó elemi mágiákban? Úgy tűnik, jól jöhet még. *Rögtön el is kezd tűz és föld elemű igézéseken agyalni. Persze ha arra kerül a sor, mást is fog használni. Mikor megérkezik a gyönyörű fehér lény, nagyot sóhajt. Talán az Amikok is ilyen szépek lesznek. Ez esetben külön élvezet lesz számára velük harcolni. A tanárnő és a tündér szavaira bólint, majd szó nélkül követi a lényt. Pálcája végig a kezében, de ha kell, a mágia-fókuszokat is gyorsan használni tudja. Remélhetőleg ezzel még ráér.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:52 pm

*Leona megkapja a választ a kérdéseire. Tűz és föld... nem mestere, de nem baj, biztosan leverhetőek másként is. Előkészül minden eshetőségre majd tovább figyeli a királynőt. Nemsokára hangok hallatszódnak. Leona először az Amikokra gondol, hiszen repülő lények. Hátra kapja a fejét és elkerekedett szemekkel figyeli a lényt. Egyszerűen gyönyörű. Nemsokára megtudja a nevét is. *
~ Drinell~
*Ámulva nézi. Nagyon gyönyörűnek tartja. Nem tudja hogy másokra is ilyen hatással van-e vagy csak rá, de nagyon nagyon szép. Nagyon örül, mikor kiderül hogy vele kell tartaniuk. Boldogan követi a lényt, közben le sem veszi róla a szemét. Még az megragad neki hogy a városon kívülre mennek. Szeretne minél közelebb kerülni a fehér lényhez. Mellé fúrja magát. Reméli, hogy érti amit mond. Kinyitja a száját, de nem tud mit mondani majd mégis megszólal.*
- Szia! Te csak a városig kísérsz minket vagy tovább is velünk maradsz?
*Reméli, hogy kap választ.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:49 pm

*A kis szőke jelentőségteljesen bólogat, és megpróbálja emészteni a hallottakat.* Tehát vannak a tündérkék, nekik vannak segítőik, és az ellenség csak néha tört be ide hozzájuk, de most eldurvultak. Kezdem érteni. *vigyorog mint a tejbetök. Sajnálja, hogy a tanárnéni nem jöhet most velük, de hát ez most az nagy kalandjuk. Kap még egy segítőt is, akivel nem tudja, hogyan érdemes bánni, hiszen a buksisimi talán túl közvetlen dolog lenne így elsőre, és a fura kis lény nem biztos, hogy értékelné, már ha van anyagi teste. Mindenesetre bemutatkozik neki.* Halihó, Meriel vagyok, és azért jöttünk, hogy segítsünk. *Hadarja tisztelettudóan. Bár utcagyerek volt, legalább jómodort tanult. Óvatoskodva követi segítőjét a táborba, még nem húz pálcát, hiszen nincs közvetlen veszélyben még.*

Vendég

- Értem. Nos... köszönöm azért a választ. Ami igaz, az igaz. Nem attól függ, mennyire aranyosak. *Helyeslően bólint, majd mikor meglátja Christ, azonnal mellé lép.* - jajj drágám... De jó hogy látlak. Az utóbbi időben nem is találkoztunk. * Sóhajt boldogan, majd átöleli gyorsan a fiút, majd el is engedi, hisz szárnysuhogást hall. Mintha csak most jutna el az agyáig, hogy hol is vannak. Meg emeli egyszer, kétszer a lábát, majd mosolyogva lehajol, és megfogja a "talajt". - Hogy ez mennyire jó... Nagyon tetszik.* Aztán megnézi magának a segítőt.* - De aranyooos. Olyan mint egy szárnyas cicaaa... Ez nagyoooon aranyooooos. * Igen... Jana lelkesedik. Elképesztő milyen tud lenne ez a máskor gyilkos kirohanásokkal megáldott lány. - Tehát tűz, és föld. Ez jó... Ez Jóóóó lesz.* Mondja komolyan. Bár nincs kedve megölni egy olyan lényt sem, ami ilyen. dehát... a muszáj az muszáj. Így aztán mikor azok a lények segítenek neki repülni, vagy elmenni oda, akkor megköszöni a lénynek.* - Köszönöm szépen. * Aztán simogatni kezdi. * - Hogy te milyen aranyooos vagy.*

Vendég

*A felhők közé érve csodalátos tavaszi időjárás van, igy Clarnak már nincs szüksége a sálra,sapkára,kesztyűre. Be is teszi őket a táskájába. Mikor rálép a felhőkre kicsit besüpped a talaj alatta és elesik, ez nem meglepő hisz Clar mindig bénáskodik. Mikor mindenki felért a tanárnő elindult egy kis falu felé. Mikor beértek a faluba ámulva nézte, a tündéreket. Kicsit furcsán néztek ránk, valószinű hogy némelyik még nem is látott embert. A királynőhöz érve, meghajolt. Nem ment közelebb hisz kérdést nem tett fel, mert amit szeretett volna kérdezni azt már megkérdezték igy csak a válaszra várt.*

Téma: Re: Kaland a felhők között Szomb. Jan. 30, 2010 4:40 pm

*A királynő halvány mosollyal arcán fogadja a kérdéseket és válaszol sorban. Először Sárára pillant.* -Az Amikok repülő lények, mint nálunk a legtöbb. Sosem szállnak a felhők alá, és még a határainkat sem lépték át ez előtt. Elsősorban a föld, s a tűz, amit nehezen viselnek, mivel ezek az elemek idefent nem túl gyakoriak. *Közben a tanerő Janára pillant, akinek végülis logikus kérdései vannak, bár afféle kis naivnak is mondhatóak.* -Eddig sosem támadták meg őket, talán most valamiféle mágia hatalma alá kerülhettek, ami okozta megzavarásukat, de kedves Báthory kisasszony sosem attól függ, hogy a gonosz kit bánt, hogy az mennyire bájos, sőt. *Válszol neki, de a királynő már nem, hiszen Sárának adott válaszában benne volt az is, amit Marijana kérdezett. Rose Bridget kérdésére újfent válaszol, hiszen Leona is ugyanazt kérdezte, mint Sára.* -Nem drágám, nem minket támadtak meg, hanem a városon kívül élő lényeket, akik óvnak minket, s életben tartják a felhőket, amiken élünk. *Rose Emily kérdésére csilingelően nevet fel. Nem teljesen értett meg ő sem a lényeget.* -A Turillik mi vagyunk, akiket az Amikok megtámadtak, ők segítőink. Az Amikok távol élnek innen, csupán időnként szokták segítőnk felhőit megdézsmálni, és annak mágiáját elszívni, de eddig meg volt a tökéletes egyensúly. Most talán...elszaporodtak és több kell nekik, nem tudom. Ennek kellene utána járni, de mi nem hagyhatjuk el a határokat...túl veszélyes.
*Aztán mikor már vélhetően mindenki kérdéseire fény derült a távolból szárnysuhogás csapja meg a diákok fülét, majd egy hófehér lényt látnak meg közeledni, akit a királynő kellemes mosollyal üdvözöl.* -Köszönöm, hogy eljöttél Drinell, kérlek mutasd meg a fiataloknak a táborotokat, kellene mindenki mellé egy segítő, aki elviszi az Amikokhoz. *A lény bólint, majd int a szárnyával, hogy kövessék.* -Én viszont itt kell, hogy maradjak. Szélmágusként nem léphetek az Amikok területére, mert túl könnyen észrevennének. Sok sikert! *Int a diákok után a tanerő, majd a kis lény elindul velük a városon kívülre.*

_________________
Igazi görög temperamentummal bíró elemista. Elemei elsősorban a szél és a víz. Erőteljesen lobbanékony és kiszámíthatatlan, néha hihetetlenül kedves, és vicces, máskor a legapróbb hibáért is a falhoz ken valakit egy széllökéssel. Fiatal, még alig érte el a 30-as éveit, negyed-véla. Pálcát ritkán látsz nála, inkább egy izzó-fénylő varázsbotot, mely Filiusnak ad "otthont".
Cirelin de Sovalon multija

» Mi a különbség az alkímia és a mágia között?
» Kaland a felhők között
» Teleportkapu

Kaland a felhők között

Kaland a felhők között

Similar topics

Similar topics