Fürge patak

Téma: Fürge patak Hétf. Nov. 23, 2009 1:33 pm

First topic message reminder :

A kúriától nem messze található, észak-keleti irányban. Messziről lehet hallani a víz csobogó hangját, mely gyors folyamban vágtat keresztül a keskeny, de elég mély, egy-másfél méteres medrében. A terület általában nyugalomra vágyóknak kedvez, hiszen itt is van néhány fa, és a patak hangja is nyugtatóan hat az emberi léleknek. A vízben fel lehet fedezni pár elég stabilan álló sziklát, illetve kiemelkedést, melyen ha ügyes vagy, könnyen átjuthatsz a túlpartra, ahol tavasszal és nyáron kicsi, de nagyon szép virágok nőnek.

Téma: Re: Fürge patak Szomb. Jún. 18, 2011 2:25 pm

*Teljes nyugalomban sétálgat a patak partján, mögötte-mellette-alatta-előtte Aphroditével. Szemeit gyakran lehunyja, és élvezi az arcát puhán simogató, a hajával lazán játszadozó szellőt, hallgatja a patak csobogását. Teljesen idilli képet alkotnak így a palotapincsivel a patak partján, teljes nyugalomban, madárcsicsergéssel a háttérben, ezt a jelenetet azonban egy sikkantás szakítja meg. Hogy honnan? Emily-ből természetesen. Valami eltakarja előle a Világot, és olyan hirtelen történik a dolog, hogy igen meg is lepi, ezért a szikkantás, és ingerülten lehúzza a szeméről az illetéktelen mancsokat. Abban a pillanatban azonban, hogy megfordul, és felismerni véli régen látott unokatestvérét, haragja elpárolog. Felsikkant, de most örömében, és nemes egyszerűséggel Nate nyakába ugrik, lábait átkulcsolva a fiú csípőjén - mint tudjuk, rokonok között ez megengedett - és arcát a fiúéhoz nyomja.* - Natenatenatenatenateeeee... *Duruzsolja a fülébe.*

_________________

Emily első blikkre tipikus plázacicának tűnhet: szőke haj, kifestett szemek, rosszabb napokon műköröm és magassarkú. Pedig korántsem az a nyávogós típus, ezt két mondat után meg lehet róla állapítani. Kedves, segítőkész, nem túl gyanakvó, és többször esik bele ugyanabba a hibába, de összességében szeretetreméltó egyéniség. Ügyes trükkmester, telekinetista és hangmágus, szóval jobb, ha nem törsz borsot az orra alá... Az utóbbi egy év elég húzos volt számára, sokáig volt depressziós, nemtörődöm és szomorú, de mostanában mintha ismét a régi lenne...

Napsugár, ha vidáman ébred beköszön az ablakon...

Vendég

*Nem csak Emily van sétálós hangulatban hanem Nathaniel is. Lovardából érkezik, szinte kora hajnalban fel kelt és le sem szállt a lováról. Nagyon szeret lovagolni, egyszerüen nincsen olyan nyár amikor nem lovagolna, de azért séta nem árt és eszébe jut az Effyvel töltött kis idő a Naxi társalgóban. Hogy a fiú közelséget érzett a lány felől, de még sem olyat mint másoknál. El gondolkodtatja a fiú. Zsebbre dugott kézzel, fehér inge ki van gombolva hisz elég meleg van most kint, famernadrágban van, de nem zavarja a Druidát. A patak felé veszi az irányt és még csak nem is sejti Emily is ott van. Azúrkék szemeivel az égre néz, aztán a patak csobogását hallgatja. Mikor meglát egy lányt ismerős vonásokkal közelebb sétál, természetesen kutyával van kint.* ~Ezt hívják telepátiának..~* Konkrétan a lány mögé lép, és két kezét Emily szemeit takarja el.* - Na ki vagyok?*Kérdezi meg jó kedvű hanggal a lánytól és közben Aphorditére nézz.*

Téma: Re: Fürge patak Szomb. Jún. 18, 2011 1:52 pm

*Már régen járt itt... Nagyon régen. Pedig ez az a hely, ami mindig erőt ad neki... Megnyugtatja, lecsillapítja. Ha szomorú, ha dühös, ha zavart, ha boldogtalan, vagy bármi más, régen mindig idejött, és csak leült a lágyan, monoton zajjal csobogó patak partjára, lábujjait olykor a hűs vízbe dugta, és hagyta, hogy a víz megnyugtató közelsége elringassa... Nem is véletlen, hogy erre jár most. Fenekéig érő szőke haját felkapja a meleg nyári szél, ugyanúgy, ahogy könnyed, térdig érő, virágos, fehér ruhácskáját. Eljátszik a gondolattal, hogy lecsüccsen a partra, és hagyja, hogy ismét élet áradjon szét benne - természetesen a patak által - de aztán meggondolja magát, hiszen most amúgy is kutyát sétáltatni jött. És persze Aphrodité ott csóválja mögötte a farkát, szaglászik, ugrabugrál, régen sétáltak már ilyen nagyot ilyen jó időben. Igen, már voltak ma a Tölgyesben, a Rejtett tisztáson, de még a szirten is. Emily olyan sétálós hangulatában van...*

_________________

Emily első blikkre tipikus plázacicának tűnhet: szőke haj, kifestett szemek, rosszabb napokon műköröm és magassarkú. Pedig korántsem az a nyávogós típus, ezt két mondat után meg lehet róla állapítani. Kedves, segítőkész, nem túl gyanakvó, és többször esik bele ugyanabba a hibába, de összességében szeretetreméltó egyéniség. Ügyes trükkmester, telekinetista és hangmágus, szóval jobb, ha nem törsz borsot az orra alá... Az utóbbi egy év elég húzos volt számára, sokáig volt depressziós, nemtörődöm és szomorú, de mostanában mintha ismét a régi lenne...

Napsugár, ha vidáman ébred beköszön az ablakon...

Téma: Re: Fürge patak Szer. Jún. 15, 2011 2:06 pm

*Örül, hogy találkozott Rékával, meg annak is, hogy végre volt mersze kitenni a lábát a szobájából. Eddig azért nem akarta, mert nem szereti, ha sírni látják vagy ha csak észreveszik rajta, hogy szomorú. Ő mindig az "kemény csajt" mutatta a külvilágnak, aki megtörhetetlen. Ez azért van, mert ha nem ezt mutatja, sokan megsebeznék lelkileg. Ennek következtében ha szeret valakit, azt sem mutatja ki igazán, nem szokott ölelkezni, ugrálni. Réka bemutatja neki az új kis állatát, ő arra csak mosolyog egyet.* -Aranyos. *Nem mondja túl meggyőzően, pedig szereti az állatokat és aranyosnak is találja, de dicsérni se szeret semmit.* -Honnan van? *Érdeklődik a kis lila állatkáról. Sétálgatva tovább a parton, meglát egy padot, oda is megy leülni Rékával együtt, miközben a csikket kidobja a kukába. Az Allidonos lány előző kérdésére még mindig nem válaszolt. Hallotta, csak még gondolkozik rajta, hogy mit is mondjon.* -Igazából csak annyi, hogy nemrégiben hazautaztam és az olyan rossz emlékeket ébresztett fel bennem, amit már igyekeztem elfelejteni. *Válaszol és hátradől a padon. Majdnem kigördül egy könnycsepp, de szerencsére visszatartja és ismét felveszi a boldog hangulatát.* -Olyan szép idő van. Szeretek ilyenkor kijönni a szabadba. *Mosolyogva keresztbe teszi a karjait és a patakot fürkészi. Teljesen elmerül a bámulásában.*

//Fagyunk Smile

//

Vendég

*Csak mosolyog a lányra, és persze megáll mielőtt megölelné. Nem tarolja le a lányt. Effy válaszán nem kicsit lepődik meg, és ezt nem is leplezi.* - Miért? Mi történt veled? *Kíváncsiskodik, és arcán máris megjelenik az aggodalom. Dehát természetes, hogy aggódik az egyik barátjáért. Miközben sétálnak a patakra fordítja tekintetét, ott pedig észreveszi magukat a víztükörben, és hamar leesik neki, hogy Cute-ot még be sem mutatta.* - Amúgy, ő a kis sárkányom, Cute. *Mutat rá a kis állatkára, aki Réka feje mellett repked. Nem túl nagy, kb. olyan 10-15 centi lehet.* - Semmi érdekes, csak majd kicsattanok a jó kedvtől. De ez már megszokott tőlem. *Feleli nevetve a lánynak.* - Hjaj, nyári szünet. *Mondja egy sóhajjal, és felnéz az égre.* - Te nem utazol, majd haza? Vagy itt maradsz? *Kérdi miközben megsimogatja Cute fejét, és persze mosolyog.*

Téma: Re: Fürge patak Szer. Jún. 15, 2011 1:25 pm

*A patak mentén sétálgatva fürkészi a tájat és az eget. Jó régóta nem látott ilyet. Őszintén szólva, nem is akarta látni egy ideje. Kicsit depressziós lett, mióta hazalátogatott, de mostmár jobban van. Azért még árulkodó jelek mindig vannak az arcán, arról, hogy nincs teljesen jól, de próbálja leplezni. Most viszont úgy érzi tényleg elkapta a boldogság. Legalábbis egy ideig biztos, amíg nem gondol bele az életébe. Sokszor megpróbálkozott vele, hogy maga mögött hagyja a múltat, de sosem sikerült neki. Mindig visszatér az álmaiban és gyötri. Ezért is szokott olyan fáradt és morcos lenni. Bár a természeténél fogva is ilyen, de ennyire azért nem. Kicsit elgondolkozik és ábrándozik, de ezt gyorsan megtöri egy személy, aki kiabál és hevesen integet neki. Enyhén visszainteget, de nem olyan nagy lelkesedéssel, mint ahogy a lány. Amikor közelebb és a "lila paca" - aminek látta messziről - elmosolyodik és megáll.* -Szia Réka! *Köszön a lánynak és egy kicsit összehúzza magát, mert rohan felé, hogy megölelje. Az ölelést nem utasítja vissza, de azért meglepődik, mert nem nagyon szokta ölelgetni senki. Amint a lány elengedi, kihúzza magát és sétál tovább Réka társaságában.* -Egy ideig nem volt kedvem emberek közé mennem.. és rosszul is voltam. *Teszi hozzá megválaszolva diáktársa kérdését. Közben szív pár slukkot a cigarettájából és mosolyog.* -És veled mi újság? *Kíváncsiskodik, mert látja, hogy kicsattan a boldogságtól. Bár ez Rékánál nem szokatlan.*

Vendég

*Allidonos leányzónk dalolászva indul meg a Fürge patak felé. Kedve, mint mindig, most is határtalan. A tegnapi nap még ma is hat rá, és azóta már rá is jött, hogy igazából mit is érez a fiú iránt. Szóval érzelmileg a föld felett lebeg, és ennek hatására ma is azt a gyönyörű latint dalt énekli. A tájat mellette, csak foltokként fogja fel az agya, mivel gondolatai teljesen elterelődnek. Egyértelmű merre... Khm. Öltözetét tekintve, ma egy lila ruha van rajta ami combja aljáig ér, egy lila nyitott tetejű cipő, lila haja kiengedve lóg, nyakában félholdas nyaklánca, oldalára erősítve egy lila szallaggal tőrei és pálcája, újján szíves és aquamaritos gyűrűje, mellette pedig Cute repked, a kis lila sárkány. Ahogy a sodrással szemben sétálgat, hamarosan feltűnik egy ismerős alak, aki épp szember jön vele. Mosolyogva integetni kezd neki, és megszaporázza lépteit.* - Szia Effy! *Köszön rá a lányra, és sejthető, hogy az éneklést már abbahagyta. Ahogy odaér Effyhez, megöleli a lányt, persze csak ha engedik neki.* - Olyan rég láttalak már. Hol voltál? *Kérdi tőle, nagyon nagy lelkesedéssel, és mosollyal.*

Téma: Re: Fürge patak Szer. Jún. 15, 2011 12:43 pm

*Jól kipihenve magát elindul a szabadba sétálni. Aki most találkozik vele, jókedvében találja, hisz mi ronthatná el ezt a szép napot. A nap süt, a madarak csiripelnek, jó idő van. Úgy érzi, semmi sem ronthatja el a kedvét. Egy kis séta sem árthat a levegőn, éppen ezért veszi az irányt a Fürge patak felé. Szürke táskájában megtalálható a pálcája, amit sosem hagyhat a szobájában. Amikor tegnap macskává változott, akkor viszont eléggé félt tőle, hogy elhagyja, már a szájában vitte. Most biztonságban tudhatja. Öltözéke elég nyáriasra sikeredett. Kék combközépig érő nadrág, fehér tornacipő és egy sima fehér hosszított top. A haját most sem fogta fel. A patak mentén sétál, a sodrással megegyező irányban. Közben táskájából előkotor egy szál cigarettát, amit egy öngyújtóval meg is gyújt, majd azzal a szájában sétál tovább.*

Vendég

- Hát. Én nem mondok semmit róla, majd leszűröd a véleményedet róla. *Felel a lány, majd rápillant a daimonjára. Beszélnek egymást közt, de azt már Tom nem hallja. A fiúnak csak bólogat.* - Érdemes lesz elmenni oda. Úgy hallottam jók a szakkörök. Még nem sikerült eljutnom odáig, hogy eljussak egyre. *Mondja egy apró mosollyal a lány.* -Rendben. Ha nem baj én nem megyek. Még rengeteg dolgom, és most amúgy se vagyunk éhesek. *Válaszol a lány. Igen, vagyunk. A daimont is számolni kell, ezért a többes szám. Kivételesen az ordas nem éhes.* -Szia. Jó étvágyat! Kellemes további délutánt! *Köszön el a lány. Feltápászkodik a földről, majd sietős léptekkel megindul a kúria felé. A Belis fél-tündének tényleg van egy-két elintéznivalója.*

Téma: Re: Fürge patak Kedd. Jún. 14, 2011 1:47 pm

//olvad//

*A fiú már csak mosolyog Yora és a daimonja között folytatott beszélgetésen, és inkább nem avatkozik bele. Abból csak a baj van. Aztán a lány folytatja a beszélgetést Tommal.*
- Róla már hallottam. Nemir mondta, hogy ő a szakvezető. Nekem semmi bajom az aurormágiával, vagyis egyelőre. Szerintem elnézek oda. Ráadásul kiváncsi vagyok a szakvezetőre is. *Megejt egy kis mosolyt, majd rápillant az órájára.*
- Már 3 óra? Ha jól tudom 5-kot kezdődik a szakkör, és még jó volna enni is valamit előtte. *Na igen. A hasát se szereti elfelejteni.* - Ha nem baj, akkor én most megyek. Persze, ha akarsz, akkor velem tarthatsz, az étkezőbe. *Pillant kérdően a lányra. Aztán hamar felugrik a főldről, és leporolja magát.*

Vendég

- Nem azt mondom, hogy ne nézz el oda. Nekem nincs sok kedvem hozzá. Nem vagyok egy partizós típus. Én inkább elüldögélek a szabadban. *Feleli a lány, majd tovább hallgatja a fiút.* -Nos, igazán nincs mit. Légy résen! Ki tudja mi fog történni ott. *Vonja meg még egyszer a lány. Elmélázva bámulja a patakot.* ~Nem akarsz menni? Én meg akarok. Miért nincs egyszer az, amit én akarok?! *Háborog mentálisan a farkas, erre Yora megereszt egy gonosz vigyort.* ~Akkor világ vége lenne. *Felesel a bundásnak, aki erre odamegy a patakhoz, és lefröcsköli a lányt.* -Számítottam erre. Nem tudsz átverni. *Kacag a lány az ordason.* ~Kiszámítható vagy. Undok liba! Bolhás! *Vágják a különbözőbbnél különbözőbb sértéseket egymás fejét.* -Szakkör? Hm. Vladislava Feodosrov tartja, szóval szerintem valami auroros dolog, amit inkább kihagyok. Aurormágiából béna vagyok, inkább itt maradok, és figyelek a többiekre. Annyit tudok még, hogy az udvaron a gyülekezőhely. Fogalmam sincs, hogy utána hová mennek. Nem is érdekel. *Mondja fintorogva. Gyűlöli az aurormágiát.*

//Fagyunk//

Téma: Re: Fürge patak Hétf. Jún. 13, 2011 4:11 pm

*Elmosolyodik a hallottakon, majd felel rájuk.* - Rendben. Ha valami érdekel, akkor úgyis megkérdem itt. *közben Yora és a daimonja leül a fűre és Tom is követi a példájukat.* - Hát nem is tudom. Ettől függetlenül lenézek a bulira. És kösz a jó tanácsot. Hogy Nemir mit mondott? Hát nem sokat, meg nem is nagyon kérdeztem tőle semmit. Egyébként ő ajánlotta az évzárót meg mondta, hogy mehetek akár szakkörökre is. *Nagyjából ennyi, meg a szobájáról volt szó, de az nem olyan fontos.* - Nem tudod, hogy milyen szakkör lesz holnap? Nemir mondta, hogy lesz valamilyen szakkör, és el akarok rá menni. Egyébként itt az udvaron lesz, ha minden igaz. *Folytatja a mondanivalóját, majd várja a lány válaszait.*

//Most megyek, majd este leszek, addig fagyassz, ha gondolod.//

Vendég

- Ma jöttél? Ez érdekes. Szóval, ezért nem találtam az új diákot. Nemir?! Csoda, hogy felbukkant. Már azt hittem elnyelte a föld.*Csacsog a lány, miközben elindul a patak felé.* -Örvendek a szerencsének Tom. Ez nagyszerű! Ha kérdésed lenne hozzám is fordulhatsz. Engem könnyű megtalálni, de mire Nemirt felleled lemegy a nap. *Sóhajt a lány, és leül a fűbe.* -Imádok itt lenni. *Mereng a lány, mire a farkas beszól.* - Mivel természetmániás fél-tünde vagy hol nem imádsz lenni? *Szól az ordas. Yora elengedi a füle mellett a daimonja szavait.* -A Belsis program? Fogalmam sincs, de egy jó tanács. Legyen nálad pálca. Soha nem tudni mi történik a következő pillanatban. *Figyelmezteti a srácot. Itt nem árt résen lenni. Ha minden nyugodtan látszik akkor is okod van a gyanakodásra.* -Én? Nem sok kedvem van hozzá, de megyek. Valakinek figyelnie kell a Belsirionos diákokra. *Vonja meg a vállát a lány. A daimon is lefekszik a lány mellé a fűbe.* -És mit mondott neked Nemir?*Kérdi a lány, mert azért jobb megtudakolni, hogy a prefektus társa mikre figyelmeztette Tomot.*

Vendég

- Mi az kislány? Farkasszemezni próbálsz? Abban verhetetlen vagyok.*Szólal meg gúnyosan a szőkeség. Attól, hogy szőke nem hülye, sőt a szőkesége még előnyére is válhat. Milena szavait elengedi a fülei mellett.* ~ Na már megint szómenése van. *Jegyzi meg magában Tyline, de Milena jelenléte csak abban zavarja, hogy beszél hozzá.* -Nekem szövegelhetsz össze-vissza. Szavaid itt süket fülekre találtak. *Mondja a lány. Nagyon is jól hallja Milena monológját.* ~ Becses személy? Ne nevetess! *Morog magában a lány.* - A hely szép. Csak könnyen rátalálnak. Én viszont megyek. Dolgom van. Viszlát! *Mondja Tyline a tőmondatokat, majd gyorsan elindul valamerre. Csak el innen. El Milenától.* ~ Lefárasztott. Ilyen cserfes boszorkányt még életemben nem kellett elviselnem.* GOndolkozik a szőkeség. Nem is figyel arra, hogy merre megy. Csak elindult valahová.*

Téma: Re: Fürge patak Pént. Jún. 10, 2011 5:20 pm

* Milena lassan kinyitva szemeit néz fel az égre. Nem látja teljesen az eget, mert az egyik fa ágai árnyékot adnak a számára. Végül oda fordul Tyline felé. * - Nem logikátlan némber. - szólal meg lassan, nyugodtan, végig Tyline szemébe nézve. Majd lassan feláll, a szemeit a nadrágjára fordítja mert lassan leporolja, majd visszafordul ismét Tyline felé. A szemeit nem veszi le róla, csak nézi elgondolkodva, a fejét félredöntve. * - Hanem egy barátságos némber - * Szavaira nem érkezik felelet, nem is nagyon számított rá. Kezeit újra karba teszi, a patak felé fordul. * - Tudod... - * Kezd neki, de elhallgat. Majd újra neki lendül, a szavai halkak, elgondolkodóak . * - Ez a hely csodaszép, és valószínűleg sok ehhez hasonló eldugott hely van. Szeretek én is elvonulni, mindenkitől távol lenni. - * Újra Tyline szemébe néz, szája sarkában egy már láthatóbb félmosoly. * - És én valószínűleg nem díjaznám ha megzavarnának, és valószínűleg te is így érzel. Eddig elég jól kibírtad becses személyem. Bocsánatot kérek, amiért megzavartalak a magányodban. - * A szemét összevonja és a jobb kezét Tyline felé nyújtja. * - Még be sem mutatkoztam. A nevem Milena Lyudmia - * A kezét kinyújtva tartja és azon gondolkodik hogy a lány elfogadja-e. Nem sok esélyt lát rá, de nem fogja feladni. A remény hal meg utoljára. *

Vendég

*Fél szemmel figyeli a lányt. Újabb képeket készít. Mikor végez Milena felé fordul.* - Ha tudod, hogy nem érdekel akkor minek mondod? Ezt a logikát! Anyám. Ennyire logikátlan némber nem lehetsz! *Mondja Tyline. Már igazán zavarja a lány csacsogása. Ő csak fényképezni és rajzolni akart. Egyedül. Miért olyan nagy kérés ez? Miért nem lehet egyedül, ha magányra vágyik?!* ~Miért nem lehet lerázi?! *Mélázik a lány, aztán újra elindul a rendszer az agyában. Terveket kovácsol. Újra és újra előjön gonosz énje. Ez van. Ha valaki megmeri kockáztatni, hogy TYline közelében legyen viselje a következményeit. Amik kifejezetten nem kellemesek mások számára.*

Téma: Re: Fürge patak Pént. Jún. 10, 2011 3:53 pm

~ Most a Japán? ~ * Nem hitte volna hogy beszéli ezt a nyelvet Tyline . Milena anyanyelve az angol, de beszél még franciául, olaszul, spanyolul, bolgárul és Japánul. Nem ő akart ennyi nyelven beszélni, de az apja ezt akarta és Milena nagyon megakart felelni . A nyelvek tanulása meg mindig is könnyen ment neki, de még így sem tudta elnyerni az apja szeretetét . De már régóta nem érdekli hogy mit gondol róla, két éve felhagyott a hiábavalóval, többé már nem érdekli az apja véleménye. Próbálja megtalálni önmagát és az iskola segít neki ebben. * - Gondoltam, hogy téged biztos nem, de attól még elmondtam - * Végül a francia mellett dönt továbbra is, de attól még Tyline sejtheti hogy értette a Japán válaszát. Majd hátra dől a kezeire támaszkodva, a lábait kinyújtva keresztbe rakta és becsukta a szemét. Haja a füvet sepri.

Vendég

~ Mit gondol magáról ez a lány? Bocs?! *Hüledezik magában Tyline, bár arcáról nem lehet semmit leolvasni. Pókerarc. Ha a szőke Belsis lány tudna pókerezni már biztosan milliókat kaszált volna. Mindenesetre tovább kattingat. Hol a vizet, hol a virágokat, hol a patakot és hol az eget fotózza. Úgy tervezi, hogy majd a Delfin hálóban, mikor végre egyedül lesz mert ki fogja üldözni a szobatársait, akkor fog rajzolni. Bosszúsan néz a lányra.* -Már egyszer válaszoltam. Nem fogom megismételni magam. *Felel ridegen. Még mindig jobban lefoglalja a fényképezés, mint Milena.* -Igen, az. A legjobbaktól tanultam. *Mondja egy gúnyos mosoly kíséretében.* -Kit érdekel? *Mondja japánul. A barátnőjével ezt a mondatot szokta mondgatni. Ezt jegyezte meg a legjobban. Tyline nem egy nyelvzseni, de igyekszik minél több nyelven beszélni.* -Ne tépkedd a füvet! Mi vagy te? Kecske? *Förmed rá a lányra, hiszen Milena belerondít az összképbe, ha kitépkedi a patakparton a füvet.*

Téma: Re: Fürge patak Pént. Jún. 10, 2011 3:15 pm

* A felszólításnak eleget téve Milena feláll, de lassan és kényelmesen. Pedig nem akarja idegesíteni a lányt, de valahogy ezt a dacosabb énjét hozza elő belőle.* - Bocs- * szól oda Tyline-nak, majd nyugodtan arrébb ül. Nem hitte volna hogy egy mondatnál többet fog hallani a lánytól, de figyelmesen követi a fényképezését. Biztos nem csak az a baja hogy valaki önkényesen befurakodott jelenlegi helyére. * ~ Valaki nagyon felhúzhatta őt ~ * Veti el gondolatban magának, de neki inkább nem teszi szóvá. Még nem. - Mióta rajzolsz? - * A válasz most hamarabb jönn és ez meglepi Milenát, de nem mutatja. Arca mintha nem is mozdulna, semmilyen érzelem nem látszik rajta, csak a szemeiben látni néha egy két villanást, érzelmet. * - Szép, hosszú idő.- * Milena egyik kezével a füvet kezdi tépkedni, fejét lehajtotta. * - Két éve hagytam abba a rajzolást. Előtte hat évig rajzoltam. - * Végül felnéz, szája sarkában egy mosollyal. * - Elég jó voltam benne - * Szól, majd újra lenéz a kezére ami még mindig a füvet tépkedi. Gyorsan abbahagyja. *

Vendég

*Némán, villámló tekintettel figyeli Milenát. Ő csak annyit szeretett volna, ha békén hagyják. Feláll, gyorsan elpakol és odébb megy. Egyre több képet készít.* -Most, amint látod fényképezek. Örülnék neki, ha arrább mennél. Benne vagy a képben. *Szólal meg halkan Tyline. Ma különösen nincs épp barátságos, vagy beszélgetős kedvében. A tegnapi szakkör után főleg nincs. Még néha előbukkannak tegnapról az emlékei, de a legtöbbet már papírra vetette. Igen, Tyline naplót ír. Egy olyan naplót, amit rajta kívül senki nem láthat. Remekül van álcázva. Nemhiába ügyes Tyline az illuziók terén. De semmiféle varázslatra nem kell gondolni. Nem minden az, aminek látszik. Lehet, hogy úgy gondolod, hogy Tyline naplóját tartod a kezedben, de mégsem. Elég trükkös a lány.* - Nyolc éve. Azóta rajzolok. *Mondja csendesen a lány, majd tovább kattintgat.*

Téma: Re: Fürge patak Pént. Jún. 10, 2011 2:37 pm

* Milena egyik szemöldökét felvonva veszi figyelembe a választ az üdvözlésére, de nem veszi magára. És méghozzá franciául. Ismeri a nyelvet, és elég jól is beszéli de még nem akarja nyilvánvalóvá tenni. Majd jelenleg inkább a rajzfüzetet veszi szemügyre. Nézegeti egy ideig majd végül megszólal. * - Vázlatokat készítesz? - * Szólal meg franciául és a szeme sarkából figyeli Tyline reakcióját. A farmernadrágja térdig fel van tűrve, egy laza pólót és egy egyszerű papucsot visel. A haját szabadon hagyta. Egy hirtelen ötlettől vezérelve Milena leül a fűbe, de nem túl közel Tyline-hoz. * - Régen én is rajzoltam, de már régen nem vettem kezembe ceruzát és rajzfüzetet. - * Nem tudja hogy miért mondja el ezt egy idegennek, majd inkább megvonja a vállát. * ~ Néha magamat sem értem ~ * Majd a lányt kezdi figyelni, végül visszatér a patak nézéséhez. *

Vendég

*Tyline Blanchard újra ellátogatott a patakhoz. Jó pár órája üldögél itt. Magányosan. Ma különösen nem vágyik társaságra, de még így is veri a sors. Hosszú szürke pólót, fekete rövidnadrágot és szandált visel ma. Mellette a fekete táskája és az öve is ott van a keze ügyében. Tyline szőke haját egy fekete csattal fogta össze. A lány mellett egy ceruza és egy vázlatfüzet pihen, míg ő egy fényképezőgéppel vacakol. Felemeli a gépet, és kattint párat. Képeket készít a patakról. Ha Milena elég ügyes észreveheti, hogy a lány vázlatokat készít. Tyline már abban a pillanatban kiszúrta az Eramiros lányt, mikor az ideért.* ~Csak ne jöjjön ide. *Sziszegi magában, majd feltűnik neki a lány mászkálása, ami azzal végződik, hogy az ismeretlen odamegy hozzá.* - Mit akarsz tőlem? *Kérdi franciául. Miért franciául? Először is megszokta, másrészt az anyanyelve. Semmiféle idegen kedvéért nem fog bolgárul beszélni.*

Téma: Re: Fürge patak Pént. Jún. 10, 2011 2:09 pm

* Egy fiatal lány érkezett a patakhoz. Látni rajta hogy még nem volt itt, ebből kiderül hogy nem rég érkezhetett. Közel s távol nem lát senkit és ennek nagyon örül. Az udvaron túl sokan voltak és most nem nagyon vágyik társaságra. Az elmúlt napokban sokat beszélgetett, nem egy diákot megismert már. A patak mellett kezd el sétálni és úgy dönt hogy megkísérli megkeresni hogy honnan ered. * ~ Jó árnyékos és hűvös. A víz meg mintha énekelne. Megnyuktató. ~ * Ahogy a vizet nézi, mintha valamilyen súrlódást hallana. Felkapja a fejét és szemeit összehúzva figyeli a körülötte lévő tájat. Majd hírtelen meglátja a lányt. Elégé elfoglaltnak tűnik így inkább indul tovább. Ahogy halad néhány lépést, végül mégis megtorpan és visszafordul a lányhoz. * ~ Valószínűleg már észre vette, de ez nem biztos. ~ * Ahogy ezen elmélkedik, lassan odasétál hozzá. Nem tudja hogy milyen fogadtatásra számíthat, de nem számít. Milena megérkezik a lányhoz és ahogy látja az arcát, eszébe jut hogy talán már látta, de mesziről. Megáll mellette, a kezeit karba . * - Üdv - * Köszön. *

Téma: Re: Fürge patak Csüt. Jún. 02, 2011 2:48 pm

*Annyira elmerül a fényjáték figyelésében, hogy meg sem hallja a közeledő lépteket. Csak a köszönésre kapja hátra a fejét, és szinte ijedten ejti ki a jóskockákat a kezéből. Hátrapillant, mostmár látva, senki sem tört az életére.* -Szia, Salomé de Rosettani. Hogy erre? Csupán egy kis kikapcsolódás, de érdekesség is akad a patakban úgy fest. Látod ott a fényeket? *Mutat a patak mélyének irányába, ahol halvány kék-piros-lila színekkel váltakozva pulzál valamiféle fényjáték. Hogy mi bocsátja ki, hal vagy netán valaimféle kő, azt nem tudni.* -Hát téged? Könnyed délután séta tán? *Pillant fürkészőn a srácra. Ruházata a virágok miatt furcsának hat, főként hogy vélhetően rajta van a Naxeldires jelvény, általában pedig ezt a szakot sötét alakok jellemzik, bár persze mindig akadnak kivételek is. Feláll végülis a kőről, ahol eddig ült, majd összeszedi a lehullott jóskockákat. Kis zacskóba teszi őket, majd elsüllyeszti a táskában, és közelebb lép a patak partjához, újfent a furcsa fényeket szemlélve.*

Téma: Re: Fürge patak Csüt. Jún. 02, 2011 2:25 pm

*Az erdő fekete leheletét fujja a hátára, a fiú azonban meg sem rezzen. A felhők helyett, amik az álnokan bújó napfényt takarják, inkább kesztyűi között fekvő könyvet nézi: tenyerén halovány fénysugarak táncolnak, világoskékké színezve auráját. Halkan csukja be a könyvet, kezét pedig végighuzza a finom bőrkötésen. A kesztyű pikkelyein táncot járnak a délután utolsó fényei. Álla alatt a lehúzott bőrsál, vastag köpenyét különös virágszirmok lepik be. Arcán pedig apró, de őszinte mosoly dereng fel a lány láttán. Szomorúan szép arcvonásait szabadon simogatja a szellő, ide-oda cibálva hosszú, göndör haját. Tekintetét a lány hátára tapasztja, ajkát leheletnyire összehuzza.* Szia. *Köszön rá finoman, hagyja, hogy a lány megforduljon.* Nicolas Demerest. Mi hozott erre? *Támaszkodik feljebb abból a helyzetből, ahogy a hátát vetette eddig az egyik fának.*

» Patak

Fürge patak

Fürge patak

Similar topics

Similar topics