* Egy fiatal lány érkezett a patakhoz. Látni rajta hogy még nem volt itt, ebből kiderül hogy nem rég érkezhetett. Közel s távol nem lát senkit és ennek nagyon örül. Az udvaron túl sokan voltak és most nem nagyon vágyik társaságra. Az elmúlt napokban sokat beszélgetett, nem egy diákot megismert már. A patak mellett kezd el sétálni és úgy dönt hogy megkísérli megkeresni hogy honnan ered. * ~ Jó árnyékos és hűvös. A víz meg mintha énekelne. Megnyuktató. ~ * Ahogy a vizet nézi, mintha valamilyen súrlódást hallana. Felkapja a fejét és szemeit összehúzva figyeli a körülötte lévő tájat. Majd hírtelen meglátja a lányt. Elégé elfoglaltnak tűnik így inkább indul tovább. Ahogy halad néhány lépést, végül mégis megtorpan és visszafordul a lányhoz. * ~ Valószínűleg már észre vette, de ez nem biztos. ~ * Ahogy ezen elmélkedik, lassan odasétál hozzá. Nem tudja hogy milyen fogadtatásra számíthat, de nem számít. Milena megérkezik a lányhoz és ahogy látja az arcát, eszébe jut hogy talán már látta, de mesziről. Megáll mellette, a kezeit karba . * - Üdv - * Köszön. *

-Hát Nellond egy varázslófalu nem messze az iskolától, a mocsáron túl. Itt csupa mágiahasználó él. Nellondba kétféleképpen lehet eljutni, az egyik az, hogy úgy veszed levitt téged Jozef, a vadőr hintóval a mocsár felett, a másik pedig a Társalgóban lévő mágikus tükör, mely a Nellondban lévő Jenilia teaházba nyílik.Na de hallom eléggé éhes vagy, szóval menyj csak enni.Előre is jó étvágyat.

//köszi a játékot, bocs hogz rövidke lett//

- Hát bármilyen sportot kipróbáltam már..Talán az úszás az egyik kedvencem.
- Az utóbbi idöben nem nagyon 'pasiztam'..*mondja szemét az égre emelve.*
- És ez a nellond milyen hely? Nem túl biztatónak hangzik...*Jenna gyomraelkezd korogni hiszen úgy érzi mostanra már ideje lett volna enni valamit*
-Nekem is voltak gondjaim a rémálmokkal de én nem ilyen bogyókkal üztem el őket.*ezután a mondata után megfogja korgó hasát, de reméli Sarah nem hallotta a korgást.*

-Igazából hobbim nagyon sok van..De Bármihez hozzákezdek áltlában véghez viszem ..ilyen vagyok én.De a sportokat nagyon szeretem.*Mondja és a sport szót kiejtve felcsillan szeme.*
-Régen énekelgettem is de az már a múlt , mondjuk itt az iskolába ez is a részem de nem bánnám újra kezdeni csak egy kis kitartás hiányzik .*Mondja legyintve egyet kezével.*
-Te szeretsz sportolni? *Kérdi egy aranyos mosollyal*
- Fiúk ? ÁÁh ezt a témát hagyjuk.*Hezitál kicsit*
-Gondolom neked van.*Ránéz Sarah-ra és mosolyog.*
-Te jó csaj vagy remélem nem haragszol amiért igy mondom de hát ezt látja az ember.*Kuncog egyet.*

-Sarah.*Megfogja kezét*
-Bennem tényleg megbizhatsz.*Szorosan átöleli*
- És akkor mondod el amikor akarod én szivesen végighallgatlak.*Mondja bályos mosolyt ültetvén arcára.*
- Nekem sem volt valami szép életem nem vagy egyedül akinek vannak problémái.*Mondja vállat vonva...*

-Az igaszság az ,hogy én még új vagyok nem tudnál várni még egy kicsit és akkor elmegyek?*Jenna hátrébb húzódik de nem azért , mert fél Sarahtól hanem mert egyszerüen gondolkodnia kellett.*
-Tényleg segitenék de kérlek várj még legalább hétvégéig...
*Jenna fejében több millió gondolat fordul meg de nem félelem hanem egyerüen a múltbéli cselekedetei jutnak eszébe*
~Uhh..amikor régen kimásztam a házból de nem tudtam visszamenni~*Erre a lány kicsit elkuncogja magát de gyorsan abbahagyja hiszen nem lenne helyes most ez felhozni.*
-Miért nem tudszaludni? Rémálmok?

*Sarah látja a lány arcán az értetlenséget és a kiváncsiságot, na de mindenbe nem avathattja be, vagy mégis? Egy próbát azért megér... ha nem is mond még el mindent teljes egészében, valamicske magyarázatot megérdemel, hiszen akár veszélybe is kerűlhet miatta. Hatalmas mély levegőt vesz, majd tárgyilagos hangon kezdi darálni mondandóját, közben csillogó, égszínkék szemeivel a patakot pásztázza.*
-Hogy mire kellenek a bogyók?... Hát valójában életet megkönnyítő szerek, mármint az enyémet nagyrészben megkönnyítenék. Beszéltem neked az alvatlanságomról, ezek a tabletták pontosan ez ellen használhatóak.Nem éppen a leg legálisabb dolog, és elég ártalmas is, de még egy ilyen szörnyű éjszakát nem bírok ki...
*Hangja és szemei fájdalommal telítődnek meg, tudja, hogy bogyók nélkül sosem lesz egy percnyi nyugta sem, hiszen a rémálmok mindig visszatérő vendégek nála, és valósággal retteg tőllük.*
~Nem fogom kivárni míg megint kísérteni fog a múltam, pont előlle menekülök...legalább ezen a helyen békén hagyhatna...~
*Teljesen belemerűl kesze- kusza gonolataiba, közben hosszú percek telnek el, szegény Jenna már biztosan őrűltnek hiszi, ki tudja immár hanyadjára.Szégyenkezve süti le szemeit, és bocsánatkérően pislog.*
-Ne haragudj...csöppet elkalandoztam. Nem tudom mennyire elégítettem ki a kiváncsiságod, de ha még meg szeretnél tudni valamit csak kérdezz, amennyire töllem telik válaszolok.
*Magában őszintén reméli, hgy sikerűlt emggyőznie a lányt, egyedől ha nekivágna az útnak, nagyon csúnya vége lenne.*

*Jenna meglepödik hiszen ez a válasz teljesen kielégitette , hiszen igy a bátorsága visszajött*
~Jaj végre van egy barátom. De ez a kérés kicsit furcsa...~
-Ha elmondod pontosan mire kellenek azok a bogyók? Talán segitek..És ez nem veszélyes? Úgy értem 10 után már nem szabadna kint járkálnunk
.*Jenna kicsit hezitál hiszen régen nagyon sok butaságot tett , mondjuk nagy részét nem bánta meg de hát megéri? *
-Miért olyan fontos ez?* Kérdi és közben nézi ahogy a patak folydogál medrében*
~Megtegyem , most kicsit le akartam nyugodni új életformát kialakitani de hisz az izgalmak is hiányoznak..Olyan régen csináltam valami orültséget. Ha van pár nyomós oka akkor belemegyek~

*A patakhoz érvén Jenna leül egy padra amely épp a patak szélén van.*
-Ülj le mellém ha szeretnél , amúgy meg remélem , hogy elmondanád ha más lenne a gond , nem csak egy alvás mondjuk nem ismerlek olyan régóta..*Kicsit lehajtja a fejét de utánna folytatja*- De úgy érzem több közös van bennünk mint gondolnánk.Bennem megbizhatsz.
*Mondja és újból aggódni kezd a lány válaszáért. Ekkor feláll Sarahhoz - aki nem ült le hanem csak állt és nézte a patakot- és egy gyengéd érintéssel hozzáér karjához*

//fagy//

*Vidáman közelít a patak felé, úgy döntött kijárási tilalom előtt még meghallgatja a patak csobogását. Mindig megnyugtatja a lányt. Halkan lépked a patak felé, mikor kiszúrja Sophiát. Persze meg akarja lepni, de a daimonja rálép egy gallyra, ami hatalmas reccsenéssel kettétörik.* ~ Moren! Bocs Yora. Nem hiszem el. *Zajlik egy aprócska vita közöttük, majd Yora odamegy a patakhoz, és leül Sophia mellé.* -Szia. Mi újság? Miért vagy ennyire elkenődve? *Kérdi a lány, bár a jó kedve még mindig nem szűnt meg. Nem volt egy olyan ember, hogy ráragadjon a másik kedve. Inkább ő vidított fel másokat.*