Rózsakert

Téma: Rózsakert Szomb. Ápr. 10, 2010 5:59 pm

First topic message reminder :

A Rózsakert egy eldugott kis helyen található, legkönnyebben a Tölgyesből lehet eljutni ide. Már onnan tudhatod, hogy jó helyen jársz, hogy egyre több virágra leszel figyelmes, ami pedig egyátalán nem megszokott tölgyesben. Ha a virágokat követed, egyszer csak egy kavicsokkal felszórt kis útra érsz, ami a Rózsakertbe, másik nevén a Szerelmesek Parkjába vezet. Az egész területet bokrok takarják el a kíváncsi szemek elől, ez az egyetlen út ahol minden karcolás nélkül be tudsz jutni. Mindenfelé cseresznyefák vannak, rózsaszín virágokkal, melyek sosem tűnnek el róluk, és télen sem hullik le a fák levele. A fűből alig látszik valami a sok rózsa és néhány színes virág miatt. Ha tovább mész egy kis rétre bukkansz, melynek közepén egy kristálytiszta vizű tavacskát láthatsz. Mivel innen tökéletesen lehet látni a lemenő napot, napnyugtakor a tó vöröses-pirosas színt ölt fel, még romantikusabbá téve az egyébként is gyönyörű helyet. Ha közelebb merészkedsz a vízhez észrevehetsz előtte egy nagy, szív alakú követ. A kő mellett két penna van, amikkel írni lehet rá. Ugyanis amikor a mágikus pennák a kőhöz érnek az mintha puhává válna akár a vaj, bele lehet írni bármit. És amint elemeled az íróeszközt a szív alakú szikla ismét kemény lesz, másnapra pedig el is tűnik róla az írás. Sokak szerint ha valaki beleírja a saját nevét, és a szerelme is az övét akkor a szerelmük örökké fog tartani. Ez a varázslat csak ezen a kövön érvényes, máshol nem történik semmi ha egy sziklához illetve kőhöz érinted. A kavicsos út mellett fapadok állnak rendelkezésükre a diákoknak.

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 8:12 pm

*Már jócskán besötétedett a Nezabar Kúria környéke. Még nem teljesen, de már jócskán. Az erdő kellemesen ringatózik a szélben, madarak már nem csicseregnek, de az éji állatok kezdenek ébredezni. Denevérek stb. Diákok kis csoportja tűnik fel az udvaron, pontosítva a rózsakertben, mind ott vannak. Különleges hangok kezdenek el egyre hangosabban megszólalni. Olyan, mintha valaki ordítana, keresne valamit. Vagy inkább sikítozna. Ki ki döntse el maga. A lényeg az, néha néha megjelenő világító foltok derengenek fel, nem messze a rózsakerttől, a Tölgyesben. A fény egyre csak közeledik. Majd lassacskán kirajzolódik egy kislány alakja, aki ugrándozik egy lámpással a kezében, egy két kezében egy kis mozsárt tart. Mikor odaér a rózsakerthez, a diákok figyelmesek lehetnek rá, hogy a kislány valamit énekel, bolgárul, de eléggé tájszólásban, szóval majdnem hogy érthetetlen. De körbeszórja őket, a kis csoportot, kör alakban, majd amikor befejezi mondandóját, egy szép nagyot fűttyent, azután odalépdel hozzájuk. Hosszú szőke haja, loknis. Kis fekete cipőcskét visel, egy kék szoknyát, fehér harisnyát, és egy kis fehér kardigánt. Szemei nagyok, és kékek. a diákokra köszön.*-Sziasztok! Még jó hogy időben érkezte. Nem tudtátok, hogy nem szabad ilyen későn kint kóborolni? el fognak kapni titeket a koboldok.*mondja, szavait, komoly bólogatással nyugtázva.*- Épp, hogy időben érkeztem.*kis tündérgombák nőnek ki a földből, kör alakban, és veszik őket körbe, akár egy védekező kör, vagy más...*

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 8:11 pm

*Egy sötét árny várakozik egy sötét helyen, sötét szándékkal. Ez akár Aladdinba illő kezdet is lehetne, de most kivételesen igaz. A nekromanta boszorkány szövögeti a terveit. Most éppen a Nagy Neza Marathonon ábrándozik, miközben üldögél az egyik padon, kezét az ölében pihentetve, játszadozik a pálcájával* ~Feltámasztom az egyik zombit, elindítom versenyzőként, és olyan mágiákkal ruházom fel, hogy elpusztíthatatlan lesz. Engem fog védeni, amíg mindenkivel végzek. Aztán lenyomom azt az Effie kislányt, és enyém lesz a zidár.~ *Eddig jut a gondolatmenetben, amikor lépteket hall a sötétben. Pupillája kitágul, mint a macskáé, ahogy erőlteti a szemét, ám kénytelen kilépni a fényre. Ott karbafont kézzel bólint a díszes társaságnak* Szedjek ibolyát a sírótokra kedveseim? Vagy inkább fekete rózsát? *kérdezi érdeklődő csevegéssel a hangjában.* Ariadné Tanith vagyok, bár gondolom ez úgysem érdekel senkit, valakit meg már úgy is ismerek. *biccent Jack és Marisela felé.* Titkos konspiráció megbeszélése folyik éppenséggel, vagy csak simán elástok egy hullát? *Fűzi tovább a teoriáit.*

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 8:01 pm

*Magas, szikár leányzó közeledik a rózsakert felé. Tartásából ítélve nemesi származék, ugyanis járása kifinomult, lassú, de mégis kellőképpen határozott. Háta egyenes, arca szilárd jellemre vall. Ruházatát tekintve Allidonos létére sötét együttesben közlekedik, mint általában. Egy sötét barna vászon nadrág alul, mely térdnél egy fekete lovaglócsizmába fut. Felül egy ujjatlan topp sötét barna színben, melyet egy csipke testhez álló hosszú ujjú takar, afféle Sidney Fox öltözék. Amikor meglátja a kisebb csapatot először nem szándékozik odamenni, hiszen céllal érkezett ide, de úgy érzi az talán túlzott elzárkózásra mutatna rá, ha így hogy észrevette őket más irányba indulna el. Ezért végülis feléjük közelít. Többségüket már jó eséllyel látta órán, de több nem ugrik be neki, főleg usernek nem.* -Szép jó estét, Marisela Modesta de Nuria vagyok, Allidonos. Kellemes esténk van egy kis rózsekerti sétára, ahogy látom. *Szólal meg. Hangja nem kimért, de nem is lágy és kedves, olyan középen fut az efféle végletek között.*

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 7:44 pm

*Újabb hölgyemény érkezik meg a Rózsakertbe, egy alacsonyabb, ducibb lányka, göndör barna hajjal, és világosabb tincsekkel, valamint barna szemmekkel. Mellette egy petymeg rohan, és irányítgatja az elmerengő szemű lányt, hogy semminek ne menjen neki. Pálcája hegyén ott fénylik egy kis lumos, szóval már ki lehet szúrni. Minden esetre sétálgat a mindig nyíló rózsák között, amikor rátalál a kis társaságra, és lejebb ereszti pálcáját. Pillanatok alatt felméri a terepet, a fekete cuccokat, amire kirázza a hideg, de sebaj, szépen megnyugszik, és levonja a tényeket.* -Veled már találkoztam... *Mutat Jack-re, és visszaemlékszik a mocskos-rongyos fiúra* -...de veled még nem. *Néz a lányra, és végül félmosollyal fordul felé.* -Elena vagyok, és itt Kiwi. Üdv! *Köszön fel a macskaféle, ami elég bizarul néz ki. Azaz olyan, mint három másik állat egyben.*

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 7:35 pm

*Egy magas, kecses alkatú vörösen szikrázó hajú tünde jelenik meg a Rózsakertben, így óra után. Nem volt valami szerves tagja az órának, de még nem is óhajt túl feltűnő lenni. előbb a távolból akarja megismerni a Nezabar világát. Mikor ide ér, felsóhajt és az Oncilla daimonja a lábánál sétálgatva dorombolva bújik hozzá.* ~ Leüljünk valahová?... Nem, nincs kedvem és még el sem fáradtam. Egész kellemes ez a hely. Vagy inkább gej? ~*Beszélgetnek gondolatban, így a tünde léptű tovább halad, nyugodtan, lassú könnyed mozgásával. Minden virágfejhez finoman hozzáér, és mindből lecsippent egy szirmot, aztán leengedi a kezét és a bejáratot figyeli. Hátha jön valaki
Mikor észreveszi a feketébe öltözött fehér bőrú ocelot daimonú fiút, kissé felvonja a szemöldökét. Cináed az első aki érdeklődve megy feléjük, nem a gazdája. Az Oncilla természetesen érdeklődik az Ocelot iránt... Hiszen majdnem hogy egy faj, nagyon kevés a különbségük. A tünde hölgyemény még sem engedi, hogy ő szólaljon meg. *
- Üdvözlet idegen. *Mondja, nyugodtan kissé összefonva a kezeit a vörös köpenye alatt. De elől kilátszik az alkata, karja, és az ajkán egy nyugodt mosoly pihen. A daimonja közvetlenebb, azonnal Odron felé somfordál, ismerkedni.

Téma: Re: Rózsakert Hétf. Máj. 03, 2010 7:32 pm

*A hatalmas, szürke, szív alakú kövön üldögél, miközben a feliratok felett húzza végig jobb kezét, és erőteljesen gondolkopzik. Ő írta fel, rúnákkal, méghozzá ótünde rúnákkal, de, ami a furcsa, hogy nem a saját nevét. Sőt, egyedül van. Tehát az bizonyos, hogy a helyről tartott babona egy cseppet sem fog beválni. De nem is zavarja msot ez a fiút. Csak ül, és simogatja azt a bizonyos nevet, miközben az ocelot nagyot fújtatva hajlítgat néhány virágszálat. A fiú egyszerú, fekete pólót és fekete, háromnegyedes nadrágot visel, oldalán lánc, karján kendő, nyakában a Christől kapott lánc, és a lábán egy régebbi, ócska tornacipő, aminek az oldalán ott van a lopakodó lábbelihez tartozó rúna, tehát igen, ez varázstárgy, méghozzá Jack saját kezűleg csinálta, és nemrég ismételte meg a rúnát, erősítette meg, tehát minden bizonnyal működőképes, nem csoda hát, hogy léptei mindig némák. Maga elé bámul, haja kissé a szemébe omlik, miközben ücsörög.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 4:55 pm

* A rózsakertbe megérkezve kicsit megáll pihenni, de szerencsétlenségére tudja, hogy tovább kell mennie. A hosszú úton egy tábla van amelyen a következő feliratot olvassa: „Járt utat járatlanért el ne hagyj!” . Ebből már legalább tudja,hogy merre kell mennie az úton, tehát elindul a tábla felé, de nem kell sokat várnia az első akadályig. Egy nagy gödör terül el az úton amit megkerülni nem nehéz, viszont átugrani szinte lehetetlen. Mivel a tábla nem véletlenül volt kint és a szétszórt tárgyak sem túl bizalom gerjesztőek, ha az ember a megfelelő módon gondolkodik, ezért inkább úgy dönt, hogy a gödör felett fog áthaladni. Eszébe jut pár megoldás, hogy hogyan mehetne át, majd úgy dönt, hogy azt használja, amit valószínűleg akarnak, hogy használjon. Szemeit lehunyva mély levegőt véve felkészül a varázslat használatára, hiszen nem gyakorolta, olyan sokat, hogy teljes nyugalomban legyen. A szemeit még nem nyitja ki amikor mutató ujját végig húzza a bal csuklóján lévő karperecen és szinte suttogja a varázsigét. * - Corpus Librat. * A varázsige kiejtése után kitárja a szemeit és abban a pózban amiben idáig állt felemelkedik. Figyelme egy pillanatig sem lankad, amikor lebegve megindul a gödör felett. Ez a varázslat még a többinél is nagyobb koncentrációt igényel, amiben szerencséjére Shawn elég jó. Mindössze öt hosszú másodpercbe tellett átlebegnie, de a varázslat így is nagyon kimerítette, sajnálta, hogy nem szél elemű, mert akkor könnyebben menne neki, de úgy gondolja végül, hogy így se volt ez rossz teljesítmény. Az úton tovább haladva egy ideig kitudja pihenni magát, de pár perc séta után maga előtt találja a második akadályt. Egy hatalmas tűzfal metszi keresztbe az utat, amin úgy tűnik, hogy nem lesz túl könnyű átkelnie, hiszen nem akar elementalista varázslatokat használni. Szerencséjére nem kell sokat törnie a fejét, hogy mit is akarhatnak tőle, mert a lángok mögött egy gömböt pillant meg egy növényen. Mivel nem tűnik úgy mintha csapda lenne, ezért úgy gondolja, hogy egy próbát megér, hogy mi történik, ha megnyomja. Lehajol és felvesz egy követ a földről, majd elkezdi felmérni a távolságot mag és a gomb között. A csuklón lévő fókuszhoz nyomja a nagyobbacska kavicsot, amit talált és olyan közel megy a tűzhöz amennyire csak tud, úgy hogy az még ne égesse meg. * - Ferrum Iactum. * Majd a varázsige kiejtése után az immár mágiával átitatott követ elhajítja, hogy a piros gombot eltalálja. A távolság volt az egyetlen kérdéses, de úgy tűnik, hogy elég közel volt, mivel egy halk puffanás hallatszik és a tűz szép komótosan kialszik.
Ahogy halad tovább az úton, mintha csak valami mesébe lenne a levegőből 4 fal zuhan alább és körbe foglya. Shawn ahogy a rácsokat vizsgálja észreveszi a szeme sarkából, hogy valami van a jobb oldali falon. Egy vers található, amit a mágia tart ott. Felnevet az ifjú varázsló ezt olvasva, hiszen nyíltan elmondták épen, hogy mit várnak, hogyan jusson ki, nem sok időt veszteget hát. A rácsokat tartó betont kezdi el kopogtatni hallgatva, hogy valahol gyengébb-e az anyag, de pechére úgy tűnik, hogy nem nagyon. * - Francba, ezt nem akartam... * Sóhajtja a fiú majd megszorítja a karpántot. * - Dolor Mitigo. * Majd a szorítás megszűnik és már csupán a mutatóujjával érinti a fókuszt. * - Ingens virtus. * Az első varázslatra azért van szüksége, hogy a koncentrációja ne törjön meg majd a fájdalomtól, a másodikra meg értelem szerűen azért, hogy sikerüljön. Mivel kimondottan nem erős ember és a helyes kéztartáson kívül nem sokat tud az ütésről, cserébe viszont magabiztos a mágiájában úgy dönt, hogy még mindig növeli az esélyeit. Csuklóját a karperechez érinti és kimondja a következő igét, majd végig húzza a kezét a mágikus fókuszon és mély levegőt véve koncentrál. * - Erumpivis. Contremisco. * Amikor úgy érzi, hoyg megvan a megfelelő pont, a vasrácsot tartó beton 2 rács közötti része, akkor egyszeriben szabadjára engedi a rengeteg felgyülemlett energiát és egy mélyről jövő kiáltás keretében akkorát üt amekkorát csak tud. A beton az ütésre egy hatalmas területen széljel robban és a rácsok is eldeformálódnak, aminek hatására még egy kis rendezkedés után ki tud szabadulni. Viszont amikor jobb kezével megfogja a rácsot, kapaszkodni látja, hogy arról a bőr nagy része leszakadt és az egész tiszta vér. Hálát ad az egeknek, hogy nem érzi a fájdalmat, majd most először a pálcáját előveszi és meggyógyítja a sérülést. Miután befejezte elrakja a pálcáját, hiszen valószínűleg a következő feladatnál se lesz rá szüksége és tovább megy.
A rózsakertben viszont egyszerre 10-en jelennek meg kardokkal és ránézésre meg lehet állapítani, hogy nem beszélgetni akarnak. Rögtön a varázslatot alkalmazza ami a helyzetben a legideálisabbnak tűnik. Két karját egymásra fekteti a fiú, úgy hogy azok derékszöget zárjanak be. * - Pluris Virtus. * Ejti ki a mágikus szavakat és ezzel aktiválja a varázslatot, amit külön túlerő ellen találtak ki. A helyzet viszont így sem rózsás hiszen az első mozdulatok után kiderül, hogy nem amatőrökről van szó. A fókuszt kétszer gyorsan megszorítja. * - Cretum Nervus. * Majd mivel ez már életveszélyes helyzetnek számít, így most az ellenfelei testi épségével mit sem törődve jobb kezét az erszényébe mélyeszti és amikor előrántja akkor már ezüstösen csillogó acélt tart az. A vívókardját használva és a két varázslatnak hála immár messze átlag ember feletti képességek birtokában van. A harcnál a fegyvere markolatával hárítja a csapásokat és kihasználja, hogy ellenfelei egymást is akadályozzák a mozgásban. Csapásai pontosak és a kardot tartó kezek idegeit célozzák. Az egész csata alatt hála a tapasztalatai és mágiájának nemsikerül megvágni, csupán markolattal találták el, meg rúgással, de a helyzethez képest ez tökéletesen jónak számít. Kardját a legnagyobb harcos torkához szegezi és egy aprócska tanáccsal látja el őket. * - Takarodjatok el, ha kedves az életetek! * Miután hangja magabiztos és tényleg úgy tűnik, mint aki nem tétovázna sokat, a harcosok jobbnak látják taktikai visszavonulót fújni. Majd Shawn tovább halad az útjára. *

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 4:50 pm

*Eli a rózsakertben találja magát. Biztos benne, mert már ezeregyszer járt erre. Mosolyogva pillant körbe, mágikus egy hely. Gyönyörű. Főleg, hogy így májusban minden olyan színes, olyan csillogva virágzik... De most nem ez a cél, hogy a természetet istenítsük. A lányka mosolya egyből megkeményedik, magabiztos léptekkel halad előre. Egy táblánál megtorpan, elolvassa a szöveget.* ~Ennek vajon van valamilyen jelentősége is, vagy csak úgy itt van?~ *Vállat von, és tovább indul. Egy gödör előtt megáll. Eli mély levegőt vesz, gondolatai újból peregni kezdenek. Egyik igénél viszont leáll.*
Corpus Librat [Levitáció] *Ejti ki tudatosan, rekedtesen a lányka, és lehunyt szemmel megérinti a PSM fókusztárgyat. Érzi, ahogy megemelkedik először tíz, majd húsz centire a földtől. Olyan huszonötnél áll meg. Lassan elindul, kissé fura érzés járja át a testét. Ahogy a gödör felé ér, észreveszi, hogy egyre lejjebb kerül, és a túloldal ezzel együtt már a derekát súrolná. A következő lépés még lejjebb viszi, mire szemei elkerekednek, és egy kétségbeesett ugrást tesz a túlpart felé. Kezeivel erősen kapaszkodik a földbe, majd felhúzza magát. Hangosan liheg, közben a gödör aljára pillant. Vegyes érzésekkel áll fel, és fordul a cél irányába. Magabiztosan indul újra útnak, viszont ez a magabiztosság egyből el is illan, amikor érzékei megérzik a mellette felcsapó lángokat. Körbepillant; mindenhol tűz, a lángok mintha teljesen elnyelnék a békés helyet. Viszont a lány hamar megpillantja a megoldást egy méretes, piros gomb személyében. Egy nagyobb követ vesz a kezébe.*
Finium! [Célzás] *Kiáltja, miközben végighúzza a kövecskét a fókusztárgyán. Igyekszik teljesen lenyugodni, bár a lángos hangos zaja nehezíti a dolgát. Ha sikerült, a követ úgy dobja el, hogy pont a gombot érje. Ha ez sikerült, kialszik a tűz, és Eli mehet végre tovább. Vagy nem? Nem hát. Egy ketrecbe csöppen, ki tudja, hogyan. Mindenütt beton, szinte lehetetlen innen kijutni.*
Ingens virtus! [Herkulesi erő] *Kiáltja a lányka, közben megteszi a kellő mozdulatot, de ezzel még nem végzett. Nem kezdi gyepálni a ketrecét, jobb ötletei vannak még vele.*
Claudus! [Halálos ujj] *Megérinti a fókusztárgyat, majd lassan a betontömbhöz nyúl, oda, ahol a vas kezdődik és a beton találkozik. Ez után hihetetlen erővel ütlegelni kezd mindent, ami a keze elé kerül, bár ujjai már sajognak. A vasba bokszol, szétrepeszti, mindent megpróbál, de semmi nem történik.*
Fragilim! [Légiesség] *Mondja végül, és egy gyors ugrással a falnak ugrik. Ha kijutott, újra a rózsakertben találja magát. Viszont Elinek nem túl sok mosolygásideje van, mert vagy tízen támadnak rá. Egyszerre kellene védekeznie, támadnia és gondolkodnia. Egy erős ütést mérnek a hasába, ami néhány lépéssel visszaszorítja, és persze nem túl kellemes érzést nyújt. Ha továbbra se tesz semmit, nem csak ennyit fog kapni ezektől az emberektől.*
Ecto Bravia! [Lökéshullám] *A kellő mozdulat megtétele után a lányka felől egy gyengébb, földrengésszerű hullám csap ki.*
Bestiah vulnus! [Karmok hatalma] *Ejti ki végül a szavakat az egyik támadóra, aki még rászögezte a kardját. Ketten voltak; a többieket hátracsapta a hullám. A vágások mélyen a támadó bőrébe hatoltak, ami egy kicsit lefoglalja, de van még egy ellenfél.*
Sacratemus! [Farkasköd] *Jut eszébe Elinek. A köd letelepszik az összes támadóra, míg a lányka átlép a térkapun, ezzel együtt a Medveszem barlangba kerül.*

Vendég

*Átér a rózsakertbe, szerencsére időben, legalábbis ha nem vesztette még el teljesen az időérzékét. De... reméli, hogy még nem késett el, nem kellene már az első pálya után kiesni. Valóban nagyobb kedve lenne most leülni, és élvezni a jó időt, de arra ráér majd még, most verseny van. A táblán lévő szöveget az eszébe vési, persze ismerte a szólást, de nem árt tudni, hogy minden bizonnyal szüksége lesz majd rá.* ~ Pedig a járatlan út sokkal izgalmasabb. ~ *Jegyzi meg gondolatban, de továbbmegy... és hamar találkozik a mély gödörrel, meg a kertészkedési eszközökkel.* ~ He...? ~ *Ez az első gondolata, nem egészen érti, hogy passzolnak össze a dolgok. Félredönti a fejét, és gondolkozik.* ~ Pszionikus mágia? - Nem tudom, lehet. Ahhoz illene ez a bölcselkedés az elején... Levitáció? - Nem hiszem, hogy meg tudnánk csinálni. Egy szakadék felett? Belezuhanunk. - Illúzió, ha belezuhanunk, a legrosszabb, ami történhet, hogy kiesünk. Meg kell próbálnunk... maximum elveszítjük a vezetést, ha Jack túlságosan ügyes lesz. Na puff. A véghajrában visszaszerezzük. ~ *Lehunyt szemmel végighúzza ujját a karpánton, és erősen koncentrál, daimónját a karjaiba véve.* - Corpus Librat! *Óvatosan indul meg, néhány centivel a szakadék felett. Erősen koncentrál, nem hagyja elkalandozni a gondolatait, és átsétál a gödrön. Tovább halad, mikor lángok csapnak fel körülötte.* ~ Just out for a walk... ~ *Gondolja halványan elmosolyodva, és színészi eltúlzással körülnéz.* - Hová bújtál, Roy? *Érdeklődik a Láng Alkimistától viccesen, miközben már a pálcáját húzza elő.* ~ A szalamandrabőr elemi harci mágia. Nos, akkor... ~ *Deréktól felfelé húzza a pálcát egészen a mellkasáig, ott pedig leír egy kört.* - Chrono Armore! *Idézi meg a mágikus vértezetet, amivel kibírja a magas hőt pár percig, és aurormágia. Végigfut a lángok között, majd megnyomja a gombot, mire a tűz elalszik. Ő viszont nem hülye, hogy magán hagyja addig a vértet, amíg magától meg akar szűnni, hiszen tudja, hogy erős fájdalommal jelezné a varázslat, hogy a végéhez közeledik.* - Armore endo! *Szünteti meg a varázslatot, és továbbmegy, de rögtön egy ketrecben találja magát. Összeráncolja a szemöldökét, majd átfutja a verset.* ~ A beton... ~ *Csuklóját a fókuszhoz érinti, és kitöréssel igyekszik elég erősen ráütni a betonra.* - Erumpivis! *Ezt megismétli még néhányszor, és addig gyepálja a ketrecet, amíg ki nem szabadul. Akkor már éppen fellélegezne, mikor letámadják.* ~ Hékás, ez igazságtalan túlerő! - Kimondtad a kulcsszót. Mit gondolsz, mit kell itt használni, okostojás? ~ *Egy szúrós pillantást vet daimónjára, majd két karját derékszögben egymásra fekteti.* - Pluris Virtus! *Ejti ki a Túlerő igéjét, majd így már sokkal gyorsabban képes támadni. Eldobja a tőrét, azzal eltalálva az egyik támadót... Egy másik mögé bök a pálcájával, majd a két oldala felé.* - Dasertium! *Egy láncra koncentrál, de helyette négy jelenik meg, és kötözi le a támadót. Ezt elvégzi a többiekre is, a Túlerő áldásos segítségével... Ahogy az utolsót is harcképtelenné teszi, megjelenik a térkapu, amin rögtön átugrik.*

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 4:18 pm

*Élvezné ő szívesen a rózsák illatát, nézegeti a feliratot, aztán gödör nyílik alatta.*~Király.~*Töri fejét, hogy mit tehetne. A kecske jut eszébe. Pálcájával fordított V-t rajzol.*
-Camera Capricornus!( Szökkenő Bak) *Ha minden igaz, akkor Kat ráül, és a Kecske átugorja a gödröt. A lány tovább indul. Hatalmas lángokat észlel, majd a piros gombot is meglátja. *~Azt hogy fogom elérni? Hisz messze van.~*Újból törni kezdi buksiját valami használhatót keresve. Végül úgy dönt, kedvenc tőrét áldozza fel a cél érdekében. A tőrt hozzáérinti a karperechez, majd kimondja a varázsigét is.*
-Finium!(Célzás) *Eldobja a tőrt a piros gombra célozva, ezért elvileg a gomb megnyomódik. A tűz kialszik ő pedig tovább megy. A tőr szerencsére leesik a gombról, így fel tudja venni és továbbra is megmarad a tokjában. Mendegélne tovább, de ketrecbe kerül.*~Éljen.~*A falon lévő írást többször is elolvassa és értelmezi. Ezt a varázslatot is PSM-el próbálja megoldani.Mutató ujjával megérinti a karperecet.*
-Ingens virtus! (Herkulesi erő) *Ahol bírja üti a falat keresve a helyes pontokat. Ha sikerül kijutnia akkor tovább megy. Hirtelen sok harcos jelenik meg körülötte.*~Yeah.~* A Herkulesi erőből még maradt egy iciri piciri, így azzal egyik embert kiüti.*
-Orbus Ignem(Tűzgolyó) *Marad még 8. Ismét a tűzgolyót használja, marad 7.*
-Repulsio(Visszapattintás) *Próbálja kivédeni kézzel az esetleges vágásokat.*
-Claudus(Bénítás) *Egyiküket sikerül megérinteni, így az kezére lebénul. Mivel a tűzgolyót érzi a legjobbnak, azt használja többnyire. További 6 alkalommal mondja még ki az "Orbus Ignem" varázslatot. Rendesen elfárad lelkileg. A 10 embert sikeresen legyőzi. Sietve belép a térkapuba.*

_________________
Átírás alatt...

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 3:55 pm

*Felnéz, megpillantja a táblát, majd halkan felsóhajt, és kihúzva magát megindul a kijelölt csapáson.* -Elcsépelt szöveg. *sziszegi az orra alá, miközben egyik kezét kardja markolatán pihenteti, a másik szabadon lóg, és így indul meg mind előrébb és előrébb az úton. Nem siet, nincs értelme futnia, tudja, hogyha a kellemes, könnyed tempóban scinálja meg, az is tökéletes lesz. Az első akadályt látva halkan felsóhajt, majd lenéz a mellette álló ocelotra, aki hatalmas, csillogó szemekkel néz fel rá.* -Nagyon kell koncentrálni. Mély a szakadék. *az ocelot közelebb lépdel a peremhez, majd lenéz, lehasalva annak szélére, aztán a túloldalra néz át, végül vissza a fiúra, és csak biccentget.* -Gyere, kapaszkodj! *az ocelot nekifut, majd felkapaszkodik a fiúra, karmait belemélyesztve annak vállaiba, ruhájába. Jack halkan fekszisszen, majd elsétál a peremig, megáll, kezeit összeteszi maga előtt, szemeit lehunyja, és erősen koncentrál, hogy minden egyes gondolatot kiűzzön a fejéből. Érzi az ocelot karmait, ahogyan megmerevednek, és erősen szorítják a fiút, de nem érdekli.l A fájdalomra koncentrál, majd a semmire, és végighúzza egyik ujját a fókusztárgyán.* -Corpus librat. *ejti ki az igét egészen halkan, majd kinyitja a szemeit, és csak a távolság, az előtte levő cél lebeg a szemei előtt, miközben egyszerűen lelép a peremről, és ütemesen végigsétál a szakadék felett. Nem gondol semmire, csak koncentrál. Amint a túloldalra ér, azonnal előrelendül, és elterül a földön, és évlezi, hogy érzi a lábai alatt a talajt. Az ocelot leugrik róla, és csak megrázza magát. Egy kicsit liheg, a fejét is fogja egy kis ideig, mert a nagy koncentrálástól egy cseppetkezd sajogni, de néhány percnyi pihenés után ismét jobban van. Feltápászkodik a földről, megigazítja magát, és int az ocelotnak, hogy mehetnek tovább. A lángok hirtelen csapnak fel, ő pedig ijedten lép egyet hátrább, miközben idegese keresi a kiutat. A tekintete körbe-körbe jár a terepen, akárcsak daimonjáé, majd végül megpillant egy nagy, piros gombot. Azonnal lenéz, körbe, és megpillant egy közepes méretű kavicsot. Lenyúl érte, felkapja, dobálgatja egy kicsit, aztán hozzányomja a karperecéhez.* -Ferrum Iactum. *ejti ki a szavakat, majd emglendíti a követ, és eldobja, egyenesen a piros gomb felé, a kő felgyorsul, és erősen a gombhoz vágódik, hála a fegyverdobásnak. A gomb benyomódik,a tűz eltűnik, a fiú fellélegezhet..ne, ha nem találná rögtön után egy ketrecben magát. Kezét a rácsokhoz közelíti, hátha el tudja cseppfolyósítani, vagy ferdíteni, de érzi, hogy valamiféle mágia van bennük, így nem fogja tudni különleges képességét bevetni. Az ocelot közben a falat fürkészi, és megpillantja a feliratot. Végigolvassa, majd Jackre mordul gondolatban.* ~Keresd a fal gyengepontját.~ *Jack szemöldökei felszaladnak, majd körbepillant. Feláll, lassan sétálgatni kezd, kezeit végighúzza a falon, finoman megkopogtatja őket, majd, ahol hallja, hogy a legvékonyabb, avagy leginkább üreges a fal, ott megáll. Kicsit megmozgatja csuklóit, a karján levő kendővel az öklét körbetekeri, majd elsuttogja az igét, végighúzva kezét a karperecén.* -Contremisco. *nagy levegőt vesz, és lendületet, majd izomból beleboxol a falba. Halkan felszisszen, de nincs mit tenni, nem tud mást tenni, így kell egoldania a feladatot. Újrapróbálkozik.* -Contremisco. *egy újabb ütést mér be, és a fal lassan repedezni kezd.* -Contremisco! *az utolsó, immáron sokkalta lendületesebb ütéssel végül sikerül átszakítania a falat, és azon nyomban a kertben találja magát. Lerázza az öklét, leszedi róla a kendőt, majd körbepislog. Az ocelot idegesen morran, és máris egy rakat ember veszi körül Jacket, aki azonnal akrdot ránt, szinte reflexből. Egymásra fekteti akrjait derékszögben, kicsit behajlítja lábait, majd elsuttog egy igét.* -Pluris Virtus. *szinte sziszegi a szavakat, majd megforgatja a kardját, és a férfiak hátrább lépnek egy féllépést. Az ocelot is beleveti magát a harcba, karmol, harap, csíp, amit csak tud, és, mint vadálalt, egészen jól megy neki. Az útonállók harmadával végez, a másik kétharmadát epdig Jack kaszabolja le, karddal. A harc végére erőteljesen elfárad, és halkan szuszogva, félhangosan zihálva lépdel tovább, át a kapun.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 3:33 pm

*A rózsakertben találod magad az első akadálypálya teljesítése után. Kellemes hely, ahol igazi harmónis ölel körbe, hallani a madarak csicsergését, és finom virág illat kúszik az orrod felé.

Mennyivel kellemesebb lenne, elheveredni a helyett, hogy feladatokat hajtanál végre nem? De most ez van, erre kell hangsúlyt fektetni. Egy táblát látsz meg az út mentén, amint elindulsz a kialakított kis ösvényen: „Járt utat járatlanért el ne hagyj!”
1. Az első akadály, mely előtted nyílik, szó szerint nem más, mint egy hatalmas gödör mélyedés, mely az úton nyílik előtted. Ahhoz túl nagy, hogy csak úgy átugord, ide más megoldásra van szükség, hogy átjuss, és tovább folytathasd az utad. Szerte szét látsz sok limlomot, súlyos, nehéz virágcserepeket, kaszákat, és mindent, ami a kertészkedéshez kell. Menj hát tovább!
2. Amint sikerül tovább haladnod az úton, újra a béke ölel...ne át, ha csak nem kezdene el előtted hosszú sávban lángolni a terület. Magas lángok csapnak fel feléd, azt elég jól látod, hogy ez égetne, ha hozzáérnék, elég rendesen. Amit viszont felfedezhetsz, az a túloldalon az egyik magasabb palántán lévő méretes piros gomb. Vajon ez lehet a megoldás? De hogyan fogod megnyomni? Ha sikerül, elalszik a tűz, és tovább mehetsz.
3. Igazi harcos vagy, vagy tán mégsem? Mennyire nagy a testi erőd, és ismered-e vajon az ütések pontos kivitelezésének hatását? A következő pillanatban egy ketrecben találod magad, mögötted beton, oldalt beton, és előtted a rács, vas, melynek végei a betonba vannak beleágyazva. Innen hogyan juthatsz ki? Ha jól figyelsz a falon halvány derengés jelenik meg, rövid versike:

Erőd csekély, s a vas erős?
Netán a beton a gyengepont,
Mely már régi, és süppedős?

Néhány jól irányzott ütés,
Mely kiszabadítja a vasat,
Bár a kezeden nagyobb lesz a sérülés.

Nyomópontok, pontos mozdulatok,
Ez kell, hogy megtaláld a falban
A gyengepontot!

4. Amint kijutottál újra a rózsakertbe egyszerre legalább 10-en támadnak rád harcosok, fegyverrel, kardokkal. Védd magad, és páhold el őket, mert már közel a cél! Erős a túlerő, de a jó harcosnak ez meg sem kottyan!
Amint sikeresen legyőzted őket térkapu jelenik meg a rózsakert kijáratában és utad tovább vezet a Medveszem barlangba.

//A kivitelezést maximum 18:00-ig küldd el, a később elküldött hozzászólások már nem érvényesek.//

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Máj. 01, 2010 3:31 pm

*Fut, ahogy tud, menekül a feltörni készülő emlékek elől, az utolsó kép, a lidérc neki sok volt. Addig fut, amíg a Rózsakertet el nem éri, ott aztán megtorpan, térdeire támaszkodik, és kifújja magát. Az ocelot halkan dorombolva simul a fiúhoz, arcát annak kezébe törli bele. A fiú lenéz az ocelotra, majd csak emgrázza a feját, és lassan kihúzza magát.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Vendég

*Egy kis sünit pillantott, meg a bokor alatt. Barátságosnak tűnt, igy Clar felvette kezébe, majd mikor Jenny felé fordult volna, már a lány távozni készült.*
-Háát ugylátszik ez a kis süni mozgott a bokorba. *Kicsit szomorúan hallotta, hogy a lánynak menni kell már, de tényleg későre járt.*
-Okés semmi baj szerintem már én is megyen. Biztosan találkozunk még. Jóéjt!
*Köszönt el a lánytól, majd még egy kicsit játszott a sünivel, aztán letette a földre és ő is a szobája felé vette az irányt.*

Téma: Re: Rózsakert Vas. Ápr. 11, 2010 5:03 pm

*Jenny kicsit elgondolkodott, nagyon bele merült a gondolataiba, és nem igazán észlelte, hogy Clar valamit halott a bokorból. Bizonyára valami kisebb féle állat lehet az, mert emberek nem igazán kémlelnék a másikat. Kicsit hűvösebb lett az idő, és hirtelen a fejét az órájára fordította. ~ Eléggé késő van már..~ - Clar, ne haragudj, de most mennem kell. Remélem még összefutunk valahol. Szia. *Azzal vállán Rasellel, aki már mély álomba merült, elindult a saját hálókörlete felé.*

Vendég

// olvaad Jennyvel //

*Jenny arcát látván a nyalókára reagálva kicsiit furán nézi a lányt. De nem lehet mindenki egyforma ő legalább nem károsítja ilyenekkel a fogait.*
-Hát, akkor majd jó lesz későbbre ez. *Mondja Clar, majd visszateszi a zsebébe. Fel pillant egy percre ő is, az hitte a lány valamit lát az ég tetején, de csak a madarak repülnek, igy tovább hallgatja Jennyt.*
-Az tök jó, ha a szüleidtől kapsz levelet, olyankor mindig én is boldogabb vagyok, hisz tudom hogy hiányzom nekik.
*Gondol kicsit szüleire, majd egy percre bele is feledkezik az emlékekbe, kicsit talán hiányzik neki az otthona, de persze azért itt jobban érzi magát.*
-Én is szeretek a szabadban lenni, és gyakran tévedek erre is, általában nyugodtan tudok itt lenni, és gondolkodhatok egy kicsit, vagy néha néha még társaságra is akadok, mint most is.
*Mosolyog a lányra, majd hirtelen egy kis zörejt hall a rózsák közül, közelebb megy megnézni.*
-Hééj, te nem hallottad, mintha lenne ott valami. * Mutat az egyik rózsabokor felé.* -De lehet hogy, csak képzelődöm.

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Ápr. 10, 2010 6:57 pm

*Jenny a nyalóka láttára kicsit eltorzult a szája, mert nem engedték őt sosem nyalókázni. -Köszönöm nem, mert én nem nagyon szoktam nyalókázni. De biztos finom lehet. *Mondta, majd a fellegekben repülő madarakra nézett. ~ A vidámság oka? - Hát, azért vagyok vidám, mert szüleimtől kaptam levelet. *Mondta, majd a tanulás szó hallatán, kicsit meglepődött, mert ő még nem is nézett bele a könyveibe. - Hű, én még bele se néztem a tanulnivalókba. *Mondja, majd kicsit sopánkodik, de aztán folytatja. - Igen, szeretem ezt a helyet. Jól érzem magam, és a rózsák illata, nagyon jó. Most amúgy ez így jó, mert legalább kiszellőztetem a fejem, és a gondolataim, és jobban megmaradnak a fejemben a dolgok. Na és te? Szereted ezt a helyet? Kérdezi Clartől, majd Rasellre néz, aki már mélyen aluszik a vállán.*

// fagyunnk.//

Vendég

*A padon ülve elővesz két nyalókát a zsebéből, majd kibontja és megkínálja Jennyt is.*
-Kérsz? Finom azt hiszem csokis-epres ízesítésű. Egyébként mi a nagy vidámság oka?
*Kérdezi Jennyt, szereti ha a körülötte lévő emberek boldogok és vidámak. Ebben a környezetbe tartozik Clar is.*
-Háát én is, mint mindig jókedvű és vidám vagyok, vagyis a délutáni tanulás kissé lefárasztott ezért is jöttem most ki ide, itt valahogy mindig egy kis erőt tudok magamba szivni és frissebbnek érzem magam.
*Meséli a lánynak, kicsit lehet el is ragadtatja magát. De tényleg jó tesz neki ez a hely sokkal vidámabb, mióta ide került.*
-Te, hogy vagy vele? Szereted ezt a helyet?

Téma: Re: Rózsakert Szomb. Ápr. 10, 2010 6:19 pm

*Jenny amint meghallja valakinek a lépteit, rögtön hátrafordult, és amint meg pillantotta a lány, már tudta hogy ez Clar lesz az. - Szia Clar. Örülök, hogy látlak. Velem? Hát.semmi érdekes. Megvagyok, még élek, és most vidám vagyok. Nem lehet levakarni a mosolyt az arcomról. *Mondja, majd hirtelen egy fiú felé terelődnek a gondolatai. - Na és veled, mi a helyzet? Hogy vagy ma? *kérdezi a lánykát, majd leült mellé a padra, és az eget kezdte figyelni.*

Vendég

*Egy kis délutáni séta a friss levegőn, pontosabban a tölgyesbe, mindenkinek jól jön. Clar gyakran sétálgat erre, szereti a természetet és itt meg tud pihenni kicsit, hiszen csend van inkább csak a madarak csiripelnek, ha csiripelnek. Zöld pulcsiban van, fején baseball sapka és a süsüje is fel van téve. A Rózsakert felé halad, párszor már betévedt erre, és szintén most is ez történt. A rózsákat figyelve észrevett egy lánykát is madarával együtt.* ~Ismerős arc, ismerős madár. Igen ez minden valószínűséggel Jenny lesz.~
*Felismerte már messziről a lánykát, találkoztak már, ugyhogy közelebb is lépdel a lányhoz.*
-Szijaa Jenny! Helló Rassel!Miujság van? *Köszön rá, hangosan és vidáman. Beleszagold párat a rózsákba, majd ledobja magát az egyik padra és onnan figyeli a lánykát.*

Téma: Rózsakert Szomb. Ápr. 10, 2010 5:59 pm

A Rózsakert egy eldugott kis helyen található, legkönnyebben a Tölgyesből lehet eljutni ide. Már onnan tudhatod, hogy jó helyen jársz, hogy egyre több virágra leszel figyelmes, ami pedig egyátalán nem megszokott tölgyesben. Ha a virágokat követed, egyszer csak egy kavicsokkal felszórt kis útra érsz, ami a Rózsakertbe, másik nevén a Szerelmesek Parkjába vezet. Az egész területet bokrok takarják el a kíváncsi szemek elől, ez az egyetlen út ahol minden karcolás nélkül be tudsz jutni. Mindenfelé cseresznyefák vannak, rózsaszín virágokkal, melyek sosem tűnnek el róluk, és télen sem hullik le a fák levele. A fűből alig látszik valami a sok rózsa és néhány színes virág miatt. Ha tovább mész egy kis rétre bukkansz, melynek közepén egy kristálytiszta vizű tavacskát láthatsz. Mivel innen tökéletesen lehet látni a lemenő napot, napnyugtakor a tó vöröses-pirosas színt ölt fel, még romantikusabbá téve az egyébként is gyönyörű helyet. Ha közelebb merészkedsz a vízhez észrevehetsz előtte egy nagy, szív alakú követ. A kő mellett két penna van, amikkel írni lehet rá. Ugyanis amikor a mágikus pennák a kőhöz érnek az mintha puhává válna akár a vaj, bele lehet írni bármit. És amint elemeled az íróeszközt a szív alakú szikla ismét kemény lesz, másnapra pedig el is tűnik róla az írás. Sokak szerint ha valaki beleírja a saját nevét, és a szerelme is az övét akkor a szerelmük örökké fog tartani. Ez a varázslat csak ezen a kövön érvényes, máshol nem történik semmi ha egy sziklához illetve kőhöz érinted. A kavicsos út mellett fapadok állnak rendelkezésükre a diákoknak.

» Tiltott Rózsakert
» Rózsakert

Rózsakert

Rózsakert

Similar topics

Similar topics