"Való világ", ahol az állatok beszélnek

Vendég

*Elégedetten cammog Amalia után, bár inkább nevetségesen, mint tiszteletteljesen néz ki ázott bundájával.* - Na ki az idióta barom? *Kaffogja, majd miután a szabadságvágy-túltengésben szenvedő birka besorolt legelésző társai mellé, gyorsan körbeszaladva ellenőrzi még a többieket, majd, mint aki jól végezte dolgát, leül a gazdától néhány méternyire, a fűre. Bár az alhasa még sajog az ellene indított rohamtól, de a büszkesége nagyobb ennél. Aztán felébred a gazda, s Sally, mint valami hiperaktív bolha ugrálja körül, aztán készségesen segít hazahajtani a nyájat. A birkák az ólban, vacsit is kapott, mi kell még? Nos, Sally úgy látja, neki már semmi más, szóval átvált házőrzőbe, s a küszöbre feküdve félálomba zuhanva várja a reggelt, hogy újra kezdje az immár mindennapossá vált összetűzéseit Amaliával.*

//Én köszi, tök jó volt xD És semmi, sztem ebből ennyi is elég volt xD//

*Igen, ez valóban nem szokása a juhoknak, de hát akadnak ilyen aberált egyedek is, mint például Amalia. Kocog tovább, majd hirtelen éles fájdalom nyilall bele a lábába. Sokkal rosszabb, mint eddig bármelyik, érzi, hogy a kutya most tényleg dühös rá. Fájdalmasan bégetve lerogy a zöld gyepre.* - Jól van na, idióta barom. *Sziszegi a fogai között, majd nagy nehezen lábra áll, és magában dohogva visszasétál a nyájhoz.*

//köszi a játékot, és bocsi a rövidért, nem megy már a birka XD//

Vendég

*Felnyüszít a rúgásra, majd két lábra állva ugyebár megugatja a birkát, aki erre nekimegy, a víz alá szorítva a meghökkent kutyát, aki bizony nem szokott hozzá, hogy a birkák visszatámadjanak. Mire Sally kikószálódik a vízből, és kirázza a bundájából a hideg és nedves folyadékot, a birkaeszű barátunk már bizony messze jár. Sallynek sem kell több, a terelnivaló után veti magát, immár vörös ködbe borult szemekkel, s mikor utoléri, elfelejtkezik az első számú szabályról: csak akkorát harapj, ami feltétlenül szükséges, s teljes erővel belekap a birka lábába, harmadszorra is, majd rúgástávolságra attól lelapul, és felborzolt szőrrel morog rá.* - Tudd, hogy kivel kezdesz ki, barátocskám! *Ugatja, s elhatározza, hogy ha kell, ő maga vonszolja vissza a nyájba a szerencsétlent, de a legjobb az lenne ha az ugrálna vissza oda, három, vagy négy lábon, az neki édes mindegy.*

*A kérdésre ismét csak megforgatja a szemeit, majd ugye megpróbál átvágni a patakon. Amivel viszont nem számolt, hogy Sally átugrik fölötte, és elállja az útját.* ~Mocsok.~ *Gondolja magában Amalia dühösen. Ismét fájdalmasan felbéget, mikor a kutya beleharap. Amire azonban aligha gondolt Sally, hogy felkészült. Szépen megindít egy kisebb rúgást a kutya felé, ami nem erős, de kemények a patái. Majd mikor Sally a hátsó lábaira állva kezd el ugatni, nemes egyszerűséggel csak leszegi a fejét, és nekimegy a kutyának. Kicsivel nagyobb nála, szóval elvileg ledönti a lábáról, és elkocog, amennyire fájós lábai bírják.* - Háhá, na ehhez mit szólsz? *Kérdezi visszafordulva, az elvileg földön fekvő kutyára nézve.*

Vendég

*A sértésre csak morran egyet, de nem igazán törődik vele.* - Ez neked gyönyörű? *Röhögi el magát ismét, de kénytelen abbahagyni, mivel abban a fránya állatban több a szabadságvágy mint a lenyelt fű. Ám még mielőtt az átérhetne a patakon, egy kecses, de inkább bakkecskére emlékeztető ugrással előtte terem, s még egyszer belekap a lábába.* - Na nyomás vissza, szőrcsomó! *Morog. Kzed kijönni a béketűréséből! Csoda, hogy még a többi birka a helyén van, bár a gazda nemsokára fel fog ébredni, és elkezdi visszaterelni a nyájat, aztán észreveszi, hogy a kutya meg az egyik tyúkeszű birka hiányzik, és akkor... Nos, akkor lőttek a vacsorának! Bár Sally már így is erőteljesen gondolkozik azon, ahogy inkább megeszi Amaliat vacsorára, és a farkasokra fogja az egészet. Talán megkarcolhatná a bozótosban a lábát, és akkor úgy tűnne, mintha verekedett volna... Aztán végül elveti az ötletet. Túl sok rajta a gyapjú, ami belemegy az orrába, akkor aztán tüsszöghet, meg dörgölheti az orrát a fűbe! Hátsó lábaira állva ugat párat a birkára.* - Te innen nem mész sehová! És ha nem kérsz mégegyet, ajánlom, hogy indulj el visszafelé, barátocskám!

- Beeeeeehfoghatnád végre. Nem túlzottan érdekelsz se te, se a gazda. *Ha lenne válla, most megvonná azt, így azonban ez nem történhet meg. Szóval nem is próbálkozik. Mikor a kutya hanyatt vágja magát, és röhögni kezd, sértődötten megfogja a szemét.* - Dögölj meg, rühes kutya. *Mondja halkan, de hát a kutyáknak viszonylag jó a hallásuk, szóval ezt s biztos hallotta. Hagyja magát kirángatni a vízből, de azért fájdalmasan felbéget.* - Beeeeeeh! Most nézd meg, mit csináltál! A gyönyörű gyapjam! *Mutat fejével a kitépett szőrcsomóra.* - Birkapörkölt? Cöhh... Előbb szállítanak téged Kínába levesnek! *Vág vissza frappánsan a kutyának, majd hátat fordít, és fejét felszegve átgázol a patakon.* - Én márpedig nem megyek innen sehova! Menj csak, nyald a gazda talpát!

Vendég

- Ó, hát nekem nem számít, főleg ha rólad van szó, de a gazdának annál inkább. *Vet egy pillantást az alá a bizonyos fa alá. Aztán, mikor újra a szédült birkára téved a tekintete, iszonyatos röhöghetnék jön rá, kaffogva el is neveti magát. Hanyattvágódik a fűben és miután hemperegve kiröhögte magát, feláll, és a patak partjára állva nézi a szerencsétlenül járt jószágot.* - Na látod, ezért nem kell legközelebb elkószálni! *Nevet még egy sort.* - Meg ne fulladj itt nekem, még a végén nem kapok vacsorát! *Ugatja meg az ázott birkát, majd beugrándozik mellé, és a bundájába kapaszkodva, egy kis morgás kíséretében húzni kezdi kifelé. Amég ő itt szórakozik ezzel a tyúkeszű birkával, szétkódorog az egész nyáj!* - Na, szedd a lábad Amalia...remélem, minél előbb birkapörkölt lesz belőled! *Prüszköli bele a bundába, majd tovább vontatja kifelé a jószágot. Mikor kiértek, elengedi, kiköhögi a birkaszőrt, majd néhány ugatás kíséretében közli vele, hogy ideje lenne visszasomfordálni, mielőtt a gazda felébred, a többi birkaeszű meg szétkóborol.*

//Amalia, szabadságmániás birka//

*Mindig is vonzotta kedvenc birkánkat a szabadság. És hiába töltötte szinte minden napját kint a legelőn, ez neki nem elég. Ott van a gazda, aki folyton csak alszik, meg az az idióta Sally, akinek szerencsére igen könnyű túljárni az eszén, csak sajnos hamar rájön a trükkre. Most viszonylag szerencséje volt, elég messzire jutott, már csak a patakon kéne átjutni, és megdönti a saját rekordját. De már hallja is az ismerős ugatást. Tipikus birka, nem szalad el, nyugodt tempóban sétál tovább. Aztán jön a harapás...* - Áuuu! Nyughass már, bolhás korcs! *Béget fel haragosan-fájdalmasan, de azért megáll. Jámbor tekintettel néz a kutyára, de hátrálni kezd.* - Mit számít az neked, hogy eggyel több vagy kevesebb a jószág? *Kérdezi élesen, és tovább hátrál. Nem buta ő, megvan a magához való esze, csak éppen nem igen használja, így a vérző lábával egyenesen belhátrál a patakba. Szépen össze is esik, egyrészt a fájdalomtól, másrészt mert ki is ficamodott a bokája. Már ha van bokája a birkáknak.*

Vendég

//Sally, a kutya, valahol egy legelőn//

- Vau! Vau-vau-vauuuu! *Hallhatják a flaubeliek a távoli legelőről érkező ugatást. Nem véletlenül eresztette ki a hangját Sally, az egyik birka ugyanis elkódorgott a többitől, elég messzire. Túl messzire, hogy lábonharapja, de elég közel ahhoz, hogy megugassa - még ha semmi értelme nincs is. A birkák soha senkire nem hallgatnak aki nem harapja őket bokán, ezt már tapasztalta a kis border collie is.* - Gyere vissza, te fránya dög! Megállj, elkaplak! *Rohan utána, mint a szélvész, de sajnos későn vette észre, s a birka már messze járt. Na remek, ha ez elszökik, három napig kenyérhéjon fog élni! De ez nem fordulhat elő. Fiatal kutya ő, kicsit hiperaktív is, bírja a tempót. Nemsokára utol is éri a szökevényt, s befarolva előtt, lábikrán harapja, mintegy közölve vele, hogy ideje lenne már visszafelé venni az irányt. Közben a többiek békésen legelésznek, velük nem lesz gond. Még. De ha sokáig kéreti magát ez a bundás itt, még a végén az összes szétszéled. Még jó, hogy a gazda a fa alatt alszik, különben lenne itt nemulass!*

* Az állatok nem fogadják olyan kitörő lelkesedéssel mint amire számított.*
- A fránya előitéletek. *mordul fel kicsit. Majd elfekszik és a farkával kezd játszani. Mikor valami a feje felé repül, csak felnéz. S fújtat egyett. Kitudja talán az apró szárnyast hátraveti a szájából kijövő lágy szellő. Ha így történik. Akkor felemeli a mancsát mintha integetne a szárnyasnak, majd lágy hangon szólal meg.*
- Viszontlátásra! *persze hangja az embereknek csak tigrishang, mégis mintha a kisgyermekeknek tetszene. * Amúgy Pall vagyok! *mutatkozik be állattársainak. Majd ismét mosdani kezd.*
- Nézd mami kiscica! * próbál bemászni egy pár éves kisfiú a ketrecén persze az édesanja visszatartja. Amely a gyermek szempontjából jobb is, hiszen Pall még játszótársnak vélné.*

//A többiek kérésére, nyár közepén beköszönt a hidegfront. Jégkorsazak. Állatkáink megfagynak egy darabig. Fagy.//

*Koszos büdös légy? Cöhh... Azért nem adja fel, jó adag kecsketakonytól csöpögve landol Eufrozina fején. Amit ugye a galambhölgy nyilvánvalóan nem nézhet jó szemmel, de hát ez van.* - Én meg Zebulon vagyok. Mint láthatod, csodálatos pillangó. *Na igen, igazán nem érti, mi a baja a madárnak a lepkékkel. Csupán annyi a probléma, hogy olyan messze van a pillangótól, mint...* - Hukk! *Hoppá. Na szóval, olyan messze van a pillangótól, mint innen Kalifornia. Apropó, Kalifornia.* - Hukk... Nem jö... Hukk! ..ne el velem a Hukk! Szép hölgy... Hukk! Kali... Hukk! ...forniába? Éppen hukk! Oda tar... Hukk! ...tottam a Hukk! ...keresztapá... Hukk! ...m temeté... Hukk! sére. Hukk *Kissé nehezésre esik msot már a beszéd a folyamatos csuklástól. Közben megérkezik a szemár is.* - Némá... Hukk! Egy patás... Hukk! Nyuszó... Hukk! ...Muszó! *Zümmögi el nagy nehezen, majd levetődik Eufrozina fejéről, csinál egy kört a szamár körül (bár lerajzolva inkább lenne krumpli), és visszatér a galamb feje tetejére. Mikor a madár meggyanúsítja a tigrist, csak felemelkedik ismét.* - Elő... Hukk! ...re hős sereg! Űzzük... Hukk! ...el a gon... Hukk! ...nosz orosz... Hukk! ...lányt! Hukk! *Na ja, nem gáz, hogy tigris, és nem orosz lány, de sebaj. Szóval, legelső két lábát szuronyként előreszegezve indul meg a tigris felé... Majd ismételten felkenődik a rácsra.*

- Eszemben sincs, olyan jó móka lovagolni rajtad! Gyí paci, gyí!* A kecske szerencsétlen próbálkozásain csak nagyokat kacag, ha végre sikerül leráznia magáról, makacsul visszatelepszik a hátára, nem tágít.*
- Na jó,ha nem vagy hajlandó bemutatkozni nekem Mekmek maradsz* Most ugye mosolyogna, ha tudna, de sajnos nem tud.*-Jé, nézd már kecske! Újabb látogató! Egy piszkos, büdös, részeg légy! Fúj, undorító! Menj innen, hess, hagy minket békén!* Kiált fel undorodva, és felborzolja tollait, majd a kecske nem kis megkönnyebbülésére leszáll róla. Olyan rondán rikácsol, hogy azt még egy páva is megirigyelné!* - Hát nem érted? Én éppen egy normális társalgást szerettem volna kezdeményezni a kecskémmel, te meg itt belekotynyeleskedsz mindenbe!* Folytatja beszédét, mit sem törődve a legyecske kedves, udvarias köszöntésével. Aztán egy szamarat pillant meg, aki lassan, de hatalmasakat kacagva baktat oda hozzájuk.*
- Üdv. Iáá! Neked is bemutatkozom, Eufrozina vagyok személyesen, és épp késői ebédemet szerettem volna elfogyasztani, amikor megláttam kecske barátunkat. Miért vagy ilyen mélabús? Most vigadni kéne a kecskénk szerencsétlenségén!* Nevet fel gurgulázva, majd elhallgat és folytatja "ebédjét". Látja, hogy a szamárnak most nincs türelme hozzájuk, ezért hagyja elmenni. Hirtelen hangos koppanást hall, és tettetett ijedelemmel kap a szívéhez!*
- Uram Isten! Egy cicamica! Majdnem idejött felfalni minket, még szerencse, hogy itt ez a hatalmas rács köztünk! De, ha sikerült volna átjönnie, ugye feláldoztad volna magad értem Mekmek?* Kérdezi még mindig tettetett megnyugvással.*

Vendég

*Magában morog. nem csinál, mást. Legalábbis nem egy kedves kecske ezt valljuk be. Amikor rászáll a galamb csak morog valamit, amjd elkezd ugrálni rohnagálni, mint valami őrült. A gyerekek is nagyba nézik.*-Szálj már le rólam, nem vagyok ló.*mekegi, oda, majd egy légy belerepül az orrába, mire egy hatalmasat tüsszent. Nos, a kis légy pajtás enyhén be lesz terítve, hogy szépen fogalmazzunk. Amikor a szamár is megjelenik csak megforgatja a szemeit.*-Látom, te felrúgod őket..Csak tudod szamarat nem visznek vágóhídra..mondjuk kecskét sem, de az lényegtelen..*mekegi a kecske, amit az állatok, persze rendesen értenek. Mindenesetre csak lefekszik, majd úgy pislog a többiekre.*

Vendég

// Na először is. Semmi gond, hogy csatlakozol hozzánk, DE, ha már csatlakozol, akkor létszi reálisan játszál. Egy egy tigris nem ugrik ki az állatkertből, legalábbis én még nem hallottam ilyenről. A másik, hogy emberek is vannak az állatkertben tehát sikítva rohannának el. És bármennyire is inteligensek ebben a világban az állatok, attól még a tigris ragadozó a többi pedig nem. Tehát, ha csatlakozni szeretnél hozzánk, akkor próbálj alkalmazkodni:) köszöntem:)//

//SZERKESZTVE!//

*A kis tigris, amely nem is olyan kicsi, akkor unja meg az állatkertben nyüzsgő vendégeket, amikor egy középiskolai tanuló így szól hozzá, mikor mancsait nyalogatja.*
- Szép cicus! Uncsi egy élet mi? * s közben fotózni próbálja. A kis tigris becses nevén Pall, feláll kinyújtóztatja elgémberedett tgjait olyan macskásan. Majd körbetekint éles szemével. Megpillantja a szomszédos fakkban az állatok kupaktanácsát megszervező galambot, legyet és kecskét. Nekifut a kerítésnek, majd elrugaszkodik, hogy a túloldalon egy macskás bukfencel érjen talajt.De az ugrásából katasztrófa lesz. Mintha a kerítés megnőtt volna, vagy csak ő képzelte túl alacsonnyak? A saját karámjában landol, így kicsit lerázza magát, majd így szól a gyülő állatoknak.*
- Szebb délutánt kedveseim. *s közben dorombol, hiszen semmilyen ártó szándéka ninncs annak ellenére, hogy még nem is vacsorázott.* Fene vigyé el ezeket a ketreceket.

//Bocsi hogy csak így betérek a játékotokba, de ezt nem hagyhattam ki.//

*És ekkor már nem bírja tovább megállni, felröhög a kecske a háttérben, amit az emberek ugye mindig csak úgy hallanak, mintha baja lenne, és keservesen állna neki bőgni, amolyan jó szamár módjára. A gyerekek szanaszét rebbennek hangjától. De így legalább őt nem cibálja senki. Kiámpánteia, mármint hogy ez a kecske neve, de a gondozónak, és mindenki másnak csak Tea, akkorát lendít a fején röhögtében, hogy beveri az orrát a talajba. Hamar fel is hagy a mutatvánnyal, és halkan kuncogva szól oda a kecskés csapatnak.* - Tegyétek már le annak a lénynek a potrohát, mert legközelebb a galamb bánja! *Feltápászkodik a földről, és azzal a nagy komolyságával odabaktat kecskéékhez. Úton arrafele nekirohan vagy két gyerek, mert pont úgy helyeszkedik, hogy véééééletlenül útban legyen fara, egyebe.* - Na látod? Így kell ezt. Új vagy mi? *hajtja le fejét amikor megérkezik, hogy belenézhessen azokba a szép homokóra szemekbe, és megszagolássza.* - Üdvözletem mindenkinek. *Köszön illedelmesen, de olyan mélabússággal, mintha éppen elaludni akarna.*

*Jó legyecske módjára próbál kirepülni az állatsimogatóból. Ez annyit jelent, hogy rendre nekirepül a kerítés léceinek, viszont a tíz centis réseken még véletlenül sem tudna átrepülni. Végül kissé kótyagosan rappelve frontálisan ütközik a kecskével... Akinek a roppantul csábító galambhölgy ül a hátán. Első pár lábait hálásan az égbe emeli, miközben összetett szemeit a madáron nyugtatja. Így zavartalanul mászik be a kecske orrába, na igen, még mindig nincs magánál. Prüszkölve és köhögve száll ki a patás orrlyukából, ez esetben szó szerint száll. Cinál néhány elegánsnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető hátraszaltót, majd ismét nekimegy a kecske fejének. Ezúttal lábat nyújt a galambnak.* - Üdvözlet szép hölgy... *Zümmögi kissé kábán.* - És neked is jó uram. *Teszi még hozzá. Talán kicsit be van csiccsentbe, de mit várnak egy légytől, akit most öntöttek ki egy doboz sörből?*

[Galambként]

~ Heh, na ezért nem lennék kecske!~ *Röhögi el magát a galamb, aki éppen most szállt le az állatsimogató falára.* ~ A kecskék mindig szívnak! Hehehe!~ * Azzal lerepül a patás mellé, hogy közelebbről megszemlélhesse helyzetét.* - Csá Mekmek! Eufrozina vagyok!* Mutatkozik be a galambhölgy, majd csipegetni kezd a földről.* -Mi a helyzet? Látom nem hagynak a dilis kölykök! Asszem jobb, ha menekülsz! *Kacag harsányan, aztán, hogy még jobban felidegesítse, a hátára száll, és vele "utazik".* -De hallod? Van egy jó hírem! Már mindjárt fél öt! Már csak három és fél óra van zárásig! Hé, nem hallod?!* Bökdösi meg a patás fejét picinyke, de nagyon erős csőrével.*

Vendég

~Neee csak a fülemet neee.~*gondolja magában, miközben próbál menekülni egy apró kisgyerek mellől. Egyébként történetünk szereplője egy fehér kis kecske. Unottan néz körbe az állatkertben, majd végül felugrik az egyik padra, ami az állatsimogatós résznél van.*~Zárna már be az a kóceráj..~*morogja magában.*-Apuu őt is had simogassam meg..*visítja egy szőke hajú kislány. A kecske, nos, ha tudna pofákat vágni akkor biztos azt tenné, de nem nagyon tud. Mindenesetre csak gyorsan leugrik a padról, majd arrébb üget.*~Anyukádat simogasd, akit most otthon hagytál.~*morogja magában, majd csak oda lép a szamár mellé.*-Ezeke betegek.*közli vele, mire a szamár csak hevesen bologatni kezd. A kecske arébb áll, majd valami kaja után néz.*~Veled együtt..~*gondolja még a szamárra utalva.*

Téma: "Való világ", ahol az állatok beszélnek Csüt. Aug. 12, 2010 11:06 am

Mondhatni a Babe vagy éppen Patacsata stb. mesék alapvető világa a jelen korban. Olyan világ, ahol minden olyan, mint jelenleg nálunk, ellenben az állatok egy magasabb intelligenciával rendelkeznek, habár erről az emberek mit sem sejtenek, de beszélnek, terveket szőnek stb. stb.

_________________
567 éves éjtünde, épp ezért jellem téren nem kimondottan kedves, de tiszteli a tudást, és a tudni akarást. A férfi nemet szinte semmire sem tartja, ezt csak az iskola miatt próbálja visszafogni valamelyest. Az illúziók, dalok és tér-időmágia mestere, uralma alá tud hajtani az elme erejével szinte bárkit.
Előtörténet

» Központi csarnok - ahol a folyosók elválnak
» Mindenki tegye a dolgát ott ahol van, drukkerből (ellen drukkerből) van elég!
» "Való világ", ahol az állatok beszélnek
» Boszorkányok napjainkban akik itt élnek köztünk.
» -=XChat/Chat, avagy kis szösszenetek nagy beszólásokról... xD=-

"Való világ", ahol az állatok beszélnek

"Való világ", ahol az állatok beszélnek

Similar topics

Similar topics