Vadőrlak

Téma: Vadőrlak Vas. Dec. 02, 2007 6:41 pm

First topic message reminder :

A vadőr, Jozef Bomontov kis csúcsos tetős viskója a Tölgyestől nem messze az udvar és a mocsár határán található. A kis házikó bőven elég egy embernek, nem is kell, hogy nagyobb legyen. Található itt egy kisebb nappali, egy ággyal, és az egyik sarokban ott a konyha, ahol a férfi legtöbbször az általa lőtt vadakat szokta megfőzni.
A szoba egyik falán egy kis ablak van, azon kémlelheti a tájat, mikor épp bent tartózkodik, bár ez nem túl gyakori. A mocsárra tökéletesen rálát, bár sokaknak félelmetes lehet ilyen környezetben aludni. Az ajtóval szemközt van egy kisebb szoba, afféle tárló, az elejtett állatok még fel nem használt részeit, prémeket tárol itt, amiket néha átvisz Nellondba eladni. Egyéb dolgok is vannak itt, amiket épp a tanároknak kell begyűjtenie, vagy esetleg egy órához kellenek.
Az ablakkal szemközti fal a fegyvereké. Van itt sok minden, nyílpuskától kezdve, íjon át a bárdig. Vannak köztük hagyomásos harci eszközök, de akad mágikus is, mint az a balta, amit Kaen el Jericho-tól kapott, mikor ide érkezett, hogy a mocsár lidérceit el tudja űzni, ha netán szükség lenne rá.

írta Cirelin de Sovalon

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:49 pm

*Figyel az érkezőkre, de első sorban Rosettára figyel. A köszönetre finoman meghajtja a fejét, és meg is hajol félig-meddig, jelezve, hogy semmiség, szinte. Amikor meghallja a választ, akkor csak a szemei villantak meg. Aurorként nyomoznia kell, és talán vámpírként kell valakit levadásznia. Kezdi úgy érezni magát, mint valami kopó, akit a rosszfiúk után engednek. De ha így, akkor így. Nicolason elidőzik a tekintete, Nikorinára rávillant egy ördögi vigyort, csak a miheztartás végett, majd a levegőbe szagol, és Jozefre pillant. Az úfjiú.. A szavak hallatán, hogy dolga akadt, szinte meg sem lepődik. Sosem mennek felnőtt segítséggel. De a Lélekölő-hegység nevét hallva kicsit idegesen vakarja meg az egyik kézfejét, illetve kezdi el dörzsölni. A régi sebek és hegek.. A kegyencek vetették meg ott a lábukat. Hol fogoly, hol fogvatartóként lehetett ott jelen, és sokatsejtető pillantással néz Rosettára, egyfelől, hogy jelezze, ő megy elől, másfelől, hogy biztosítsa, ő megy mellette-mögötte, valamennyire ismeri a terepet, meglátjuk, mennyit ér ez. De talán a hasznára lehet. Nem szól semmit, némán indul meg a lány után, érékeit finoman kiélesítve, az összeset, ami csak van. Aurori nyomozása, vámpíri érzékszervei, démonvadászi veszélyérzékelése.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:42 pm

*Ha már a vadőrlaknál vagyunk, bármilyen meglepő, de meg is érkezik Jozef. Érthető módon elsősorban Rosettához intézi szavait, hiszen vele beszélt az ügyről, ami szóban forog.* -Szervusz, ezek szerint vannak segítőid is. Ez remek, mert én nem tudok veled tartani! Hatalmas káosz van a Tölgyes és a Mocsár határán, nagyon úgy tűnik, hogy elszabadul egy Árnyparika, és bejutott a birtok területére, ami sajnos nem a legjobb hír. Annyit viszont elmondhatok, amit megtudtam. Akit keresünk mostmár biztos, hogy a Lélekölő-hegység keleti szirtjének lábánál vette be magát egy barlangba. Elég sokáig követtem, de csapdákat állított az út során. *Magyarázza a diákoknak, miközben a Rosettánál lévő gyűrűre siklik a tekintete.* -Rájöttél valamire ezzel kapcsolatban? *Ami ugye nem valószínű, hiszen akkor azt már a kobold lány bizonyosan elmondta volna. Egyelőre még több a kérdés, mint a válasz, de legalább már a helyét tudják annak, ahol a fickó rejtőzhet.* -Azóta nem jött létre több hibrid, legalábbis nem tudok róla, de ki tudja, hogy az Árnyparipa furcsa viselkedésében nem játszik-e közre ez a valaki. *Apró sóhaj kíséretében csóválja meg a fejét, miközben immár behúzva maga mögött az ajtót, átveti a hátán az övet, ami jónéhány fegyvert rejt magán.* -Keletre tartsatok tehát, a Tölgyesen át. Menjetek végig a Tiszta ösvényen, egészen a Zubogó patakig, majd fel a hegy oldalán a Zegzugos ösvényeken. *Magyarázza. Régóta idejárnak a diákok, és mégha afféle beszélő nevekről is van szó, melyek nem hivatalosak, de mégis sokan ismerhetik őket, főként egy druida lány, aki biztosan rengetegszer kószál a fák között.* -Sok sikert! *Biccent még a gyerkőcöknek, majd ő maga is hasonló irányba indul, de végül a mocsár felé veszi az utat.*

//Sorry a késésért, totál azt hittem 5-től van és még Lillát etettem. Smile

//

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:40 pm

*Mikor a sötétbe öltözött fiút észreveszi, akkor az arca felragyog, már is van valaki, akit megjelent, azok közül, akit hívott. A fiú észreveheti, hogy a lánynak picit más az illata most, de ez lehet a jele annak, hogy más tusfürdőt használ... Na jó, ennek nem, de akár olyasminek, hogy más az érdeklődési köre, mint ahogy a patrónus is változhat. Igazából ezt csak azért írom, hogy kimagyarázzam a vérfarkas szagot.* - Köszönöm, hogy eljöttél. *Mondja őszintén, aztán Ari is befut, és odakapja a tekintetét.* - Még nem kopogtam be, vártam... Hogy ideérjetek. *Mosolyogja felé is hálásan a lány, aztán visszapillant Jack felé.* - Ugye nem haragszol meg, hogyha azt mondom, hogy nem tudom? Meg szeretném találni azt a férfit, aki ezt a gyűrűt hátra hagyta és az állatokra varázslatokat mért, hogy hibridek jöjjenek világra. Nem tudom, hogy ki az, aki segíthet, talán épp Te... *Felel a fiúnak, amiből kiderül, hogy konkrét terve messze nincsen, csak reménykedik, hogy minél többen, minél többfélék, talán... Talán rájönnek, hogy mi folyik itt.* - Köszönöm. *Szinte suttog, hálás tekinteteit Nikorina felé vetve, aztán végignéz rajtuk, ekkor gondolkozva el azon, hogy vajon olyanokat hívott e el, akik megférnek egymás mellett.* ~ Nicolas és Jack...~ *Ötlik a fejébe a két név, aztán elhessegeti a gondolatot, talán a fiúk az ő kedvéért... Ha bízni nem is fognak egymásban, mert ő csak annyit látott a viszonyukból, hogy Rossz, de megtűrik egymást. Eközött a gondolatok között tengődik, amikor Nicolas megjelenik Nikorina mögött.*
- Nicolas. Köszönöm, hogy itt vagy. Csak legyél itt. És akiket még ha nem is hívtam, de éppen ide talált... Szóval arról lenne szó... *Kezdi el a lány, és elmond újra mindent, amit a hírben lehet olvasni, és amit Jacknek mondott.*
- Kopogjunk?

// Bocsi, hogy mesélő előtt írtam mégegyet, de így is hosszú, mesével együtt még hosszabb lenne >

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Vendég

*Zsáklin mostanában alig járt valahol a kurián kívül, úgyhogy maga sem tudja hogy miként vagy hogy kerül ide, de a lényeg hogy itt lézeng nem messze. Fejében megannyi dolog zakatol, fél füllel hallotta ugyanis mikor a kis kobold lány elújságolta kalandját a vadörrel, úgyhogy nem titkolt vágyaként azért vette erre az irányt hogy kiderítse, vagy hát inkább megkérdezze mi is volt ez az egész. Ahogy a vadörlak felé sétálgat, észrevesz néhány számára ismert diákot akik szinte mintha egy megbeszélt találkára mennének, úgy sétálnak arra felé, így gyorsan Jacq elbújik egy nagy fa mögött hogy kiderítse, talán ök is ezt a különös dolgot akarják-e kiinyomozni. Ilyet még soha sem csinált leányzónk, de ez most valahogy adta magát, egyébként sima, megszokott farmerja van rajta és egy kapucnis zöld felso, mely szépen kiemeli szeme színét, haját most magasan kontyba tüzte, daimonja pedig ott sétál komótosan utána, miközben egy-egy lépésnél felpillant az égre, mintha keresne valamit. De beigazolodni látszik sejtése, így ö is most már bátran megy oda a többi diákhoz, majd úgy tesz mintha csak erre járt volna, bár tudja hogy a vadör engedélye is kell hogy erre járkálhasson.*

//Nagyon kapkodtam mert ablakot cserélnek nálunk, naná hogy mostanra ért ide a muksó, úgyhogy ezért lett ilyen kusza a dolog, de igyekszem a köv hsz.-emmel majd ügyibb lenni.//

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:36 pm

*Alf befut mert ha már említette neki valaki hogy valami kutatás lesz pontosan nem emlékszik csak arra hogy valami természet varázsolóról szolt a történet és talán Rose említette de mindegy odaér nagyjából időben és márt embereket is lát a színen amikor hallótávba ér rájuk köszön .* - Sziasztok! *Majd megáll mellettük.*

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:36 pm

*Nikorina mögött jelenik meg az árnyak közül kilépve, és a lány vállára teszi a kezét.* Ugye nem ijedtél meg? *Suttogja gonosz hangsúllyal, aztán ellép mellette. Hát nem túl sok kedve van, de visszautasítani sem szerette volna a koboldlány kérését, ám lesznek fenntartásai, az már bizonyos. A vadőrrel nem túl felhőtlen a kapcsolata, ami talán annak köszönhető, hogy vélhetően Jozef egyszer meglátta a sötét lelkű ifjút, amikor patkányokon gyakorolta a robbanó rúna igéjét. Jacknek bólint, Arianának int, és Rosettához lép oda.* Nos... nem tudom, hogy miről van szó, zavaros volt, amit üzentél. Mindenesetre itt vagyok, de maximum tanácsadóként, éles helyzetbe nem fogok avatkozni, ha nem haragszol. *Áll a lány mellé karbafont kézzel, és szúrós tekintettel nézelődik, kiváncsi, hogy a lány kit tart közeli ismerőseinek, akiket még meghívott az eseményre.*

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:35 pm

*Ria jelenik meg egy újabb kaland reményében. A főszereplőről sokat hallott, de nem igazán találkozott vele. Elgondolkozva leül egy bokor tövébe, és megfigyeli a résztvevőket. Igen, a koboldlány, azaz róla fog szólni az egész. aztán megpillantja Arit is, őt ismeri valamennyire. Odaint neki, remélve, hogy észreveszi. Aztán ott van a sötét srác is, ő is ismerősnek tűnik. Lehet, hogy ő a híres Jack? Nem tudja, hogy biztos ő-e, de úgyis lesz idő megismernie. A barátoknak odaint, ha Angi vagy Xer vagy Lini jelenne meg, odamegy hozzájuk. aztán várja a történéseket.

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:32 pm

*Hívták, hát jött. Nem is annyira hívás volt, inkább ő maga vállalkozott arra, hogy segít. Druidaként ő is a szívügyének érzi a fura, hibrid lények alkotójának kinyomozását... Meg Rosetta a legjobb barátnője, persze, hogy segíteni akar neki. Szóval most Gradannal az oldalán Nikorina is megérkezik a Vadőrlakhoz. Kék, steppelt dzseki, farmernadrág, edzőcipő, ezüstösen csillogó, laza szövésű sál, plusz egy kisebb oldaltáska, amiben pár varázstárgyat tart. Rögtön meglátja Rosettát és Jacket, és el is indul feléjük.*
- Szia, Rosetta! Eljöttem segíteni *mosolyog rá barátnőjére, majd odabiccent Jacknek.* Üdv, Jack. *Köszön udvariasan, de a fiú jelenlététől valamiért a hideg futkos a hátán. Nem kedveli, nem igazán. De Rosettát meg szereti, szóval a barátnője kedvéért Jackkel is hajlandó együtt dolgozni. Ariana láttára egészen felderül.*
- Szia, Ari! *Köszön neki mosolyogva, igaz, mostanság nem igazán találkoztak, de azért valamennyire barátnők... legalábbis nem ellenségek. Ő mindenesetre kedveli a lányt.*

Vendég

*Sietve érkezik a vadőrlakhoz, messziről integetve, hiszen Rosetta szólt neki... nem volt sok idejük beszélni, így van néhány homályos folt a történetben, de annyi biztos, hogy itt kellett most lennie, és itt majd szépen kiderül a többi dolog ezekről a kevert lényekről.* - Sziasztok! A vadőr bent van? *Bök fejével a ház felé, hiszen ki tudja, lehet, hogy a többiek már kopogtak, csak még nem nagyon érkezett válasz... lehet, hogy Jozef majd máshonnan érkezik. Vagy az is lehet, hogy még meg sem próbálták. Ő maga szépen fel van öltözve, olyan ruhákba, hogy ne fázzon, de láthatóan futott idáig, így egyelőre többet nem szól, csak kifújja magát.*

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:29 pm

//Hopsza, elnéztük az időt, azt hittük 5kor lesz. Gyorsan írok, Cir 10 percet késik. Bár úgy látom nem nagy a tolongás.//

_________________
A Nezabar-i kúria renegát tündehercege. A több mint 700 éves aranytündéről kevesen tudják, hogy vámpír, többen pedig életükkel fizetettek e tudásért. A bájitalkészítés tudora, nekromanta nagymester.Cinikus, ám nem rosszindulatú, ha valóban segítségre szorul valaki, nem tagadja meg, ám a zafírkék pillantás mögött sötét titkok lappanganak...

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:25 pm

*Kissé morog, hogy fényes nappal felkeltették, de nem baj, mert valaki megkréte valamire, amit illik megcsinálnia. Kissé viszolyog még az esetleges, erősebb napsugaraktól, de szerencsére lassanként lemenőben van a nap. Fekete köpenyt visel, mint mindig, alatta fekete inget, fekete nadrágot, és rúnákkal vésett tornacipőjét. Körbeszimatol, kissé megigazítja haját, felfrissíti arcát egy kis vízzel, hogy valami minimális szín legyen benne, majd célirányosan a Vadőrlak felé indul, követve a kis kobold szagát. Amikor odaér, és megpillantja a lányt, akkor szemből közelíti meg, nem akarja ráhozni a szívbajt.* -Hívtál. *közli röviden, tömören, hiszen a lány sem mondott el neki mindent teljesen, csak azt, hogy szüksége lenne rá, így a fiú előtt még nem teljesen tiszta minden. Valami furcsa féllény még megvan, meg az, hogy Rosetta segítette világra, de a többi? Eléggé ködös.* -Miben segíthetek? *toldja a kérdést még a végére, nem tudni, hogy csak udvariasságból teszi-e, de minden bizonnyal nem csak.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Vadőrlak Vas. Okt. 16, 2011 3:21 pm

*Egy koboldlány jelenik meg a színen, ugyanis már néhány nappal ezelőtt elkezdte reklámozni, hogy mi is történt néhány héttel ezelőtt, hogy találtak egy gyűrűt, hogy volt egy látomás szerűje, Természetmágiát alkalmazva, természetesen, és a gyűrű most ott függ a nyakában egy láncra fűzve. Hívott jó néhány embert, hátha mikor ideérnek Jozefhez, valami támpontot ad a férfi, amiből tovább indulhatnak. Aggódik, hogy nincsen előrelépés, mert ő a gyűrűvel eddig nem sokat haladt, vagy csak amikre rájött, még nem sikerült értelmeznie, összeraknia. Mikor ideér a Vadőrlakhoz, visszapillant maga mögé, végignézve az idevezető ösvényen, hátha észrevesz néhány alakot, ismerős arcot. Remélhetőleg Isabellase téved el idefelé, hogyha végül valóban ráért, hogy fényt derítsenek arra, hogy ki gyárt hibrideket...*

// Aki ismeri Rosettát, és jó jellemű karakterek/közeli barátok, az tutira mondhatja azt, kijátszhatja, hogy ő hívta, szintén persze azok, akiket játékban hívtam. //

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Téma: Re: Vadőrlak Kedd. Jún. 01, 2010 1:49 pm

//10. oldal Jozef Bomontov zöldségek

Okkés Smile

- Cir //

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 5:03 pm

-Jól van gyerekek, csak ügyesen! *Atyai mosolyt is mellékel hozzá. Aztán a két diák a kosarakkel együtt távozik is vissza a kúriába. Biztosan hamar neki is esnek a bájitalkészítésnek, majd drukkol nekik. Amikor behúzta maga után az ajtót vissza is ül az asztalhoz és folytatja a bárd élezését.*

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 3:13 pm

*A vadőr nagyon barátságos természetű, így a lány meglepettsége hamar elmúlik. Tudta, hogy miért jöttek a fiatalok, így már elő is készített két adagot a kért hozzávalókból. Valószínűleg nem ők voltak az elsők, akik ennek a házinak az elvégzése ügyében keresték a férfit. Amikor a vadőr átadja nekik a kosarakat Chiyori mosolyogva köszöni meg.*
-Köszönjük szépen a segítséget. *a férfi intő szavait végighallgatja, majd bólint és válaszol.*
-Természetesen. Nagyon fogunk vigyázni és hamarosan visszahozzuk a kosarakat. *Marcus búcsúzni kezd az embertől és Chiyorira pillant, hogy megy-e vele. Miért ne menne, hisz ő csak véletlenségből jött ide, de nagyon hasznos találkozás volt.*
-Persze, megyek. *válaszol, majd elindul a fiú után.*
-Mégegyszer köszönjük és viszlát! *int mosolyogva a vadőr felé, majd becsukja maga mögött az ajtót. A két fiatal mostmár együtt, normál tempóban sétál visszafelé az előbb megtett úton.*

Vendég

*Úgy tűnik, hogy a vadőr tényleg nagyon barátságos és segítőkész, így hát segít a két diáknak. A fiú Chiyorira pillant és bizony tényleg elfelejtette, hogy két adagot kéne kérni. *
- Bocsi. *mondja a lánynak, majd utána ismét a vadőrt figyeli. A férfi előhoz nekik két kosarat, majd oda is adja nekik. Marcus átveszi a sajátját, majd utána végighallgatja a jó tanácsot és azt, hogy bizony vissza kell majd hoznia idővel a kosarat. *
- Természetesen nagyon óvatos leszek a méreggel és a kosarat is visszahozom. Köszönöm szépen a segítségét. *mondja és még egy mosolyt is megereszt a férfi felé. Utána viszont lassan elindul az ajtó felé. *
- Viszont nekem most mennem kell, akkor majd pár napon belül jövök a kosárral. *mondja, viszont az ajtó előtt megtorpan és a lányra pillant. *
- Jössz te is? *kérdi és ha a lány nem jön, akkor egyedül indul vissza a kúriába, viszont ha jön, akkor most már ketten sétálnak, normális tempóban vissza az iskola épületébe. *
- Viszlát. *hangzik még az elköszönés a fiú szájából, majd elhagyja a vadőrlakot és már meg sem áll a szobájáig. *

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 3:02 pm

*Sejtette, hogy ezért jött a két fiatal, és rossz ember sem lehet, hiszen akkor nem lenne itt a háza közel a kúriához. Amikor a diákok belépdelnek azért behúzza mögöttük az ajtót, hogy a kinti leveleket ne fújja be az őszi szél. Akkor aztán takaríthatna napestig. A kérés hallatán bólint.* -Igen sejtettem, hogy erről van szó és természetesen a kisasszony is megkapja a maga hozzávalóit. *Mosolyodik el, majd a hátsú kis afféle raktárhelyiség felé indul meg, ahonnan két kisebb kosárkát hoz elő. Ebben minden benne van, ami szükséges.* -Tessék. A kosarakat majd kérem juttassák idővel vissza, akár hollószárnyon, jövőre is szükség lesz rájuk. A méreggel pedig legyenek nagyon óvatosak, egy csepp is halálos lehet. *Ad még mellé egy kis jótanácsot is.*

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 2:57 pm

*Amikor a lány nekifut a srácnak, az megfordul és rámosolyog, majd elmondja, miért is van itt. Illetve csak elkezdi, mert nyílik az ajtó és egy erős férfi köszön nekik odabentről.*
-Jó napot! *köszön vissza gyorsan Chiyori, bár nem tudja, ki is a férfi, hisz Marcus odáig már nem jutott el a történetben. Marcus megindul befelé a férfi invitálására, majd a lány kis gondolkozás után utánaered. Ha a srác bemegy hozzá, akkor csak nem lehet rossz ember. Amikor beér és körbepillant, Chiyori rájön, hogy a férfi valószínűleg a vadőr, hisz a házban található holmik erről árulkodnak. Csendben áll a fiú mellet, miközben az előadja, miért is van itt. Illetve miért is vannak, hiszen Marcus elmondása alapján mindketten abból az okból jöttek, hogy a Bájitaltan házihoz kérjenek pár hozzávalót.*
-Igen, igen. Csak pár dolgot szeretnénk és már nem is zavarjuk tovább. *vág közbe gyorsan a lány is és rámosolyog a vadőrre. A fiú tovább folytatja a mondandóját, majd mikor a végére ér Chiyori még hozzáfűzi, ha nem lenne egyértelmű.*
-Mindenből két adagot szeretnénk. *valószínűleg ezt a vadőr magától is gondolta, de mivel a fiú azokat az adatokat olvasta fel, mely 1 adag italhoz kell, így a lányka jobbnak látta ezt hozzáfűzni. Reménykedő szemekkel pillant Marcusra, majd a vadőrre, hogy megkapják-e a kért hozzávalókat.*

Vendég

*Csak áll a vadőr ajtaja előtt, amikor valaki hátulról nekimegy. Pár lépést előrébb lép, de szerencsére nem esik el. Hátrafordul, majd megpillantja az Eramires leányzót. Elmosolyodik, majd a vadőr ajtajára mutat. *
- Szia. Ide jöttem. Tudod, van egy házink bájitaltanból és… *kezdi el mesélni a lánynak, hogy miért is jött, de ekkor kinyílik az ajtó és egy férfit pillant meg az ajtóban. *
- Jó napot! *köszön illedelmesen, majd amikor be lesznek invitálva, akkor szépen besétál, majd körbepillant a helységben. *
~ Hú, vannak itt jó dolgok. ~ *gondolja, majd gyorsan megfordul és a férfire pillant. *
- Nem akarjuk sokáig feltartóztatni, csupán csak pár dologra lenne szükségünk. Kaptunk egy házit, mi alapján el kell készítenünk egy bájitalt. *magyarázza kicsit talán gyorsabban is, mint kéne, majd gyorsan elővesz egy cetlit a zsebéből, átolvassa, majd a férfire néz. *
- Szükségünk lenne egy kis kígyóméregre és még pár hozzávalóra. *mondja gyorsan, majd ismét a papírra néz. Nem azért, mert elfelejtette a hozzávalókat, csak úgy megszokásból, ha már a kezében tart egy lapot. *
- És ezen kívül még kéne 1 bezoárkő, 7 lótuszvirág szirom és 5 szál mákrózsa. Esetleg tudna nekünk segíteni? *egy kedves mosoly és közben Marcus nagyon reménykedik, hogy a vadőr lesz olyan kedves és odaadja a szükséges dolgokat nekik. Azért beszélt többesszámba, mert valószínűleg a lánynak is el kell majd készítenie ezt a bájitalt, ha nem akar a következő órán lapítani, hogy neki bizony még nincs kész. *

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 2:42 pm

*Épp bent élesíti az egyik méretes bárdot, amikor meghallja a kopogtatást. A délelőtti felderítő túrán már túl van, és az ebédet is megette, úgyhogy most nem szállnak finom illatok a levegőben. A bárdot egyelőre csak leteszi az asztalra, mellé a fényezőt, és a köszörűkövet, majd az ajtóhoz sétál. Természetesen ki is nyitja.* -Szép napot! *Köszön a két diáknak, és szélesebbre tárja a bejáratot.* -Jöjjenek csak beljebb, sejtem, miért jöttek. *De azért mégis csak nekik kell elmondani, szóval betereli őket, majd vár, hogy miben segíthet. Hangja mint mindig most is kissé mély és dörmögő, de mégis megnyerő és barátságos. Ruházata pedig a megszokott terep színek, zöld és barna, többnyira hasított bőr.*

Téma: Re: Vadőrlak Szomb. Szept. 19, 2009 2:35 pm

*Chiyori egymagában sétálgat az udvaron, amikor meglát egy ismerős fiú kimenni a szurdok felé. Ez a srác nem más, mint Marcus, akivel már elég jól összebarátkoztak. A lány megpróbál a srác után szólni, ám minden bizonnyal az nem hallja őt, mert nem áll meg, csak megy tovább.*
~Hová mehet? Azt ígérte együtt fedezünk fel új helyeket. Arra még nem voltam.~ *eldönti hát magában, hogy a srác után fut, vagyis követi, ha úgy tetszik. Marcus dolga sietős lehet, hisz a kis Chiyori alig bírja tartani a tempót és csak néha pillantja meg a fiú hátát.*
~Hová mehet?~ gondolkozik a lány, de nem adja fel követi a fiút. Szerencsére egy fekete farmerben és egy piros pólóban van, így nem nehezíti semmi a követés tempóját. Amikor megunja, hogy egyedül lohol, nekiiramodik és futva végre beéri a fiút. Igaz, addigra Marcus megállt egy ház előtt, így Chiyori neki is fut.*
-Upsz... Szija! Merre mész? *kérdi vigyorogva a lány s közben a srácot nézi, vajon mi lesz a reakciója arra, hogy idáig követte.*

Vendég

*A mai nap még nem ért véget, így hát Marcus úgy döntött, hogy felkeresi a vadőrt, hát ha otthon találja. *
~ Remélem, hogy nem potyára megyek oda és hogy nem fogom zavarni. Mindenképpen meg akarom csinálni a házit, tehát meggyőzőnek kell majd lennem. ~ *gondolja, miközben elhagyja a kúria területét és már az udvaron sétálgat. Nagyjából tudja, hogy merre kell mennie, így hát meg is indul a megfelelő irányba. Most egy egyszerű, fekete színű nadrágot visel és egy sötétbarna színű pólót. A szakos kitűzője ott virít a pólóján, mint általában. Mostanra már ideje volt megszoknia, hogy hordani kell.
Ahogy sétálgat, megpillant egy csúcsos tetős házat. *
~ Ez lesz az. ~ *arca rögtön felragyog, hiszen nem tévedt el, eddig szerencsésen idetalált. Kicsit megszaporázza lépteit, majd amikor már csak pár méterre van a háztól, kicsit körbenéz. Nem látja sehol se a vadőrt, így hát az ajtóhoz sétál, kopogtat és türelmesen vár. *
~ Biztos furcsán fog rám nézni, ha meglát. ~ *gondolja, de azért próbál határozottan állni az ajtó előtt. Baj csak nem lehet ebből a látogatásból. *

Vendég

[Kint]

* Egyenesen a vadőrlakhoz érkezik a lány. nem kopog be hiszen nem lenne értelme. A kosarat az ajtó elé helyezi, mely le van takarva egy kék kockás terítővel.* ~ csak észre veszi mikor ki megy vagy hazajön csak nem bukik fel benne~ * Gondolja magában és reméli hogy nem az lesz a pogácsák sorsa. a lány nem időzik hiszen feladata van így hát tovább is megy. Ha a vadőr fel emeli a terítőt egy kis cetlit fog találni, melyen a következőt olvashatja:

Kedves Jozsef.

Köszön a segítségét. A kosarat vissza hoztam. Gondoltam kedveskedek önnek egy kis sajtos pogácsával. Fogyassza egészséggel!

Üdvözlettel:
Zara Nedelya

Vendég

* A vadőr viccén elmosolyodik. Sajnálja a dolgot hiszen ilyet nem lehet kapni az iskolában, mert hát úgy csak frissen vadászott nyúlról van szó. A lényeg meg van amiért jöttek.* - rendben akkor a kosarat vissza juttatom szerintem még a holnap nap folyamán* Mondja kedvesen hiszen nem szeretné ha ezért nem tudná valaki megcsinálni a házi feladatát. Raya el is köszön tehát itt az ideje a távozásnak.* - megtudom érteni hogy az apróbb dolgok nem az önkezébe valók* Érte egyet Jozsefal. Még is csak egy vadőr aki erős és nem a bájitalfőzéshez van szokva.* - Még egyszer köszönjük a segéltségét. Jó vacsorát kívánunk* Mosolyodik el a lány és kilép a vadőrlakból. a kosár természetesen a karján pihen. Lépteit gyorsra veszi hisze már nagyon késő van és sötét is. Bagoly hangját ismeri fel a lány amitől először össze rezzen.* - gyere Raya siessünk mert büntit kapunk* szol oda a lánynak és mind a ketten elütnek a környékről*

Téma: Re: Vadőrlak Csüt. Szept. 17, 2009 8:42 pm

-Nem baj, legalább több marad nekem. *Viccelődik kicsit, miközben ugye átadja a kis kosárkákat. No meg tényleg közeledik a kijárási tilalom is, csak ő ezt nem szokta figyelni.* -Tényleg már ennyi az idő? Nem is néztem, ma kicsit elhúzodott a vadászat. *Úgy fest ma nem a legjobb az időérzéke, de hát van ilyen. A kérdésre egy bólintással válaszol.* -Igen jó lenne, de elég egy hollóval visszaküldeni őket, persze egy testesebb példánnyal, ami el is bírja. *Hiszen a többi diák dolgait is bele kell majd valamibe tennie, sőt jövőre is szüksége lesz a kosárkákra még. Nem lehet őket minden évben odaadni a diákoknak. A fiolákra megrázza a fejét.* -Oh, az sajnos nincs ,az ilyen kis apró dolgok nálam hamar összetörnek, a bárdok jobban kézre állnak. Sosem voltam jó az efféle szöszmötölésből. *Céloz ezzel a bájitaltanra a vadőr. Eleve elég nagydarab, egy apró kis fiolát pillanatok alatt összeroppantana véletlenül. Nem járnának jól vele. Aztán a diákok már indulni készülnak, szóval azért az ajtóig kíséri őket.* -Sok sikert a kotyvasztáshoz! Szép estét! *Köszön el tűlük, majd távozáskor behúzza utánuk az ajtót, és jöhet a jól megérdemelt finom vacsora.*

» Vadőrlak

Vadőrlak

Vadőrlak

Similar topics

Similar topics