A sötétség arénája

First topic message reminder :

Leírás hamarosan....

Vendég

*Janát leteríti egy pár rohadt zombifarkas, majd Gavri varázslata elérné a célját, ám a tanárnő visszaviszi őket a terembe. A lány kicsit ingerülten rúgja le magáról az egyik farkast, ha tudja, míg Lagmar azonnal nekimegy a másiknak. Majd ha azok elmennek a fenébe, akkor feláll, és leporolja magát. Amikor ott fog egy pár diákot az Úrnő, valahogy kapásból sejti, hogy ő nem lesz benne ezekben. Amikor a nő csak biccent felé, akkor csak vissza biccent, majd kimegy. Sose higgy egy nekromantának. Ez jogos. Ő már nem akar hinni senkinek.
A folyosón végighaladva csak zsebre dugott kézzel sétál, míg ujján a gyűrű mostmár hűvösen érinti a bőrét. Mára neki ez elég volt. Ám az úrnő elképzelése, hogy mennyire feláldozható a lány... nos egy másik kérdés.*

//Köszi az órát. Smile

Jó volt.

//

Cir: //Na akkor erre is, mert itt viszont nem láttam, hogy már írtál. Very Happy

Jana nem isteníti Kaent. Csak úgy volt vele, hogy kedvelte az öreget, és igazából tiszteli is. Ám most az úrnő van hatalmon. Tudod... Köpönyegforgatás. Wink

Jana erősen hatalom orientált. Akitől tanulhat, azt preferálja. "Hajolj meg ha kell, szolgáld ha muszáj, és vágd át a torkát, ha lehet." //

Vendég

*Visszakerülnek a terembe, ő pedig komoran figyeli az Úrnőt. Hitt neki vagy sem... nem gondolkozott azon, hogy higgyen-e, hiszen azért küldték ide, hogy az Úrnő parancsait teljesítse. Így nevelték, nem tud ellene mit tenni. Ő nem ellenkezhet. Kicsit frusztráltan túr a hajába, majd összepakol, és kifele indul. Mikor a tanárnő megállítja, egy másodpercre behunyja a szemeit.* ~ Ja, tényleg... a takarítás. ~ *Azonban épp felmentést kap alóla, mire kicsit meglepődik, bár tény, hogy jobban esett volna, ha mondjuk az órai teljesítménye miatt történik... De nem baj, az eredmény a lényeg.* - Köszönöm, Úrnőm. A viszontlátásra. *Hajtja meg magát kissé, majd távozik is, Aetnával együtt.*

//Köszi az órát. ^^ Nekem tetszett, bár elgondolkoztam rajta némelyik résznél, hogy főkarival kellett volna jönni, több szempontból is. XD De jóó óra volt. *_*//

*Szerencsétlen falusiakat sajnálja. De hát...megtanulta a leckét. Soha a jó életben nem fog bízni az Úrnőben, akit utál tiszta szívből. Pedig ő egy igazán vidám teremtés, de hát na...összepakolja a cuccait, a gyűrűt bevágja a táskájába egy kis rekeszbe, mert tudja, úgy sem fogja használni, csak nagyon ritkán. Egy halk köszönéssel elmegy a szobájába. Eléggé emészti a bűntudat, hogy a szegény ártatlan embereket megölték és okolja magát, hogy hogyan is dőlhetett be az Úrnő átverésének. Lassan eltűnik a szemek elől...*

//Köszi, nagyon jó óra volt, tetszett és csak utólag esett le, hogy elfelejtettem varázslat leírást csinálni -.-" szal ezért bocsi :$//

_________________
Átírás alatt...

*Sylvia ugyan hallja Hamon szavait, de persze a füle botját sem mozgatja rá. Ő az Úrnő diákja, hű hozzá, azt teszi, amit az parancsol neki. Megtorpan, amikor hallja az Úrnő szavait, sőt, már a teremben vannak. Kissé döbbenten néz körül, de a higgadtság gyorsan visszatér az arcára. A gúnyos mosolyra dacosan, hideg büszkeséggel vilalntja szemeit az Úrnőre, miközben hozzálát a pakoláshoz. Pár diákot kiemel az Úrnő, de ő csak egy névnél kapja fel a fejét. Wylee. A szemeit kissé féltékenyen villantja a szőke nekromantára. No igen... neki az Úrnő felajánlja, hogy a tanonca legyen. Sylvia meg erre féltékenykedik, hiszen titkolt vágya, hogy ő lehessen Úrnőjének jobbkeze. Hátat fordít, miközben kék szemei féltékenységtől izzanak, majd köszönés nélkül távozik, viszonylag sebesen, Darkness-szel a nyomában.*

//Köszi szépen az órát, nagyon-nagyon tetszett^^ És Gavril: 3 Razz

//

*A füle mellett zúg el egy tűzgolyó, amit nem kimondottan értékel nagyra, és többen is tovább támadnak. Lemondóan megrázza a fejét, igazából nem lepi meg a dolog, akadnak elvakult egyének, akik gondolkodás nélkül teljesítik a parancsokat, így egyszerűbb is végeredményében. Mindenesetre a tanerő szavaira picit elmosolyodik.* -Végülis ki tudja? *Rántja meg picit a vállát, de persze még véletlenül sem lesz köze a vérhez, meg a nekromágiához, komolyan nem illik hozzá a dolog, még akkor sem, ha két farkaskát hozott létre, mert olyan ügyes, meg okos...meg szép...meg effélék. Mindenesetre végül távozik a teremből köszöngetés után.*

//Ha úgy gondoltátok, hogy reális, amit írtok, akkor nem kell magyarázkodni. ^^ Azt viszont nagyon nem értem Jana kariban, hogy az óra elején isteníti Kaent, így meg úgy szereti, tiszteli, aztán meg az úrnő embere...nekem fura ez így, de ki hogy érzi. ^^ Meg tőlem támadhat tovább, én csak a reagálás hiányáról beszéltem.

Szuper volt az óra, nagyon tetszett. ^^//

Vendég

*A pi**ába! Pedig már épp buli lett volna. *Viszont ezek után az úrnő tudhatja, hogy van két fanatikus diákja: Gavril és Jana akit ha öngyilkos küldetésre küld is szívesen el fognak indulni, hiszen a parancs az parancs. Az óra viszont jó volt, és szívesen fog bejárni ide, csak végre már kiélhetné pusztító hajlamait, na de jön még kutyára kamion, hamarosan itt lesz az szerda és az EHM óra. Rövid köszöngetés után lelép, de nem a szobájába, hanem még biztosan elnéz másfelé is.*

//Köszönöm szépen az órát, és az úrnő tudhatja, hogy van 2 arc akit a halálba is küldhet azt csinálják amit mondd nekik Very Happy

//

Vendég

*A lány a háttrből figyeli farkasa gyilkolászását és közben elkalandozik. Persze figyel, hogy, ha megtámadják kitudjon térni. Arra lesz figyelmes, hogy a templom kapuja kivágódik és csuhás emberek rohannak ki. Oda siet a többiekhez puszta kíváncsiságból. A farkast magához hívta, hogy ha baj lenne akkor tudjon támadni. Hallja, hogy Hamon leállítja őket. Lassan de leesik neki, hogy lehet, hogy ártatlan emberekkel végeztek. Azért pálcát ránt, ha támadnák őket tudjon védekezni.*

*Hát igen, érdekes vérfürdő alakulhatna ki, ha az úrnő nem lépne közbe. Hamon farkasai ugyanis nekiugranak Janának, és így tovább. Gavril szépen leszedné a csuklyásokat, akik közelebb érve kiderül, hogy csak maszakbálozó falusiak. Az igazgatónő azonban véget vet a színjátéknak, és visszavarázsolja őket a terembe. Gúnyos mosollyal tapsolja meg őket.* Lám-lám. A mai óra tanulsága. Sose higgy egy nekromantának, és mindig nézz a hátad mögé. *Nevetgél csúfondárosan, és anélkül, hogy megdicsérné őket, egyszerűen elbocsájtja őket, ám néhány diákot még ott fog.*
Darkfield. Egész ügyes. Talán még meggondolom, hogy adok neked valami különleges feladatot. *Int a fiúnak hogy mehet.* Wylee.. érdekes a teljesítményed. El kéne gondolkoznod azon, hogy megtanulod-e az árnyéktűz titkát. Mindenesetre ha az én növendékem akarsz lenni, akkor ne hangoztasd úton útfélen, hogy vérmágus vagy, mert már csak a büfés nem tudja... *Int, hogy következő.* Wellington, felmentelek a takarítás alól, a szüleid túl sok adománnyal járulnak az iskolához, de rajtad tartom a szemem. *És végül Hamon.* Meglepő. Különös, hogy egy ilyen ficsúr ennyire jó érzékkel bánik a nekromanciával. Elgondolkozhatnál a vér adományán. *Karmos kezével megpaskolja a fiú vállát, Jana felé csak bólint, kedveli a feláldozható hű követőket, aztán köddé válik.*

//Köszi, hogy eljöttetek, és most további kellemes estét, sziasztok!//

Vendég

//Jana meg mint tudjuk az Úrnő diákja, így teszi amit parancsba kapott. Bocs, hogy nem reagáltam le, már csak akkor láttam, amikor elküldtem. A következőben ment volna az indoklás... de amit csinál, azt akkor is csinálja. A parancs, az parancs.//

Vendég

//Én kiemeltem naranccsal az indokot, amiért továbbra is támadtam őket, én olvastam a hszt, de a karakter ilyen. Na megy hogy Gavril egy Allidonosra hallgasson//

*Na, ezekkel sem lesz túl sok baj a továbbiakban, nem nagyon maradtak egyben, szóval nem valószínű, hogy megtámadják majd őket. A rókát visszarendeli magához, hogy vigyázzon rá, és már pálcát ránt, hogy a kilépő alakokat célozza meg vele, és valami csúnyát dobjon rájuk, de Hamon szavaira megtorpan, ami ki tudja, hogy jó ötlet-e. Így inkább ő is ahhoz folyamodik, hogy zombit akar idézni magának, ami ugye alapban, parancs nélkül védi a lányt. Mondhatni az életcélja lesz, csak épp nincsen neki olyan, szóval sima célja marad. Remélhetőleg összejön, és akkor kiderül, hogy kinek van igaza. Az Úrnőnek, vagy Hamonnak... Minden esetre pálcáját készenlétben tartja, hogy minden gyanús mozdulatra varázsolni tudjon valamit. Minden esetre hiszékeny talán, de egy pillanatig nem támad. De ha valamelyik csuklyás ilyesmit tenne, akkor nem nagyon marad belőle semmi a végére...*

//Halottlátó 3. szint: Élőholtakat tud idézni bárhol ahol van, de ezek csak zombik és csontvázak lehetnek, mindig egyszerre egyet. Az élőholt primitív parancsokat képes végrehajtani, és védi gazdáját.//

//Köszönöm annak a néhány embernek, aki elolvasta a hsz-em, és a többieknek is, hogy nem képesek másokra figyelni mese közben. ^^ Ennél jobban pedig már nem lehet kiemelni, hogy mindenkinek szól, és még rikító sárga is...majd máskor villogtatom is a szöveget...hátha.//

[ KM, Gavril és mindenki más ]

* Nos igen, a halott és haláltusájukat vívó emberek látványát nem mindenki szereti. Ám vannak olyanok akik úgy gondolják, hogy az életben mindent meg kell tapasztalni és a fiú is ilyen. Tágra zárt szemekkel nézi végig azt, ahogy az állatok tépik az embereket, ahol csak tudják és úgy tűnik, hogy igenis tudják. A halál és fájdalom zaja hallatszik messze a kora este csendjében. Amikor végeztek, visszahívja a farkasát és látja, amint a templom ajtaja kinyílik korántsem magától. Akik feléjük rohannak vajon ártó szándékkal jönnek? Nem tudja, hiszen fegyvert nem lát náluk és nincs kedve ártatlanok vérét ontani. Állítólag ez az egyenes út a pokolba és mondjuk nem lenne mérges, ha a lelke nem jutna örök kárhozatra. *
- Ki tudja, talán nem is mind ellenség. * Mondja Gavrilnak, mert a fiú áll hozzá legközelebb. Ezt a munkát most a többiek fogják elvégezni vagy elkezdeni, ellenben a biztonság kedvéért előveszi szépen a mahagóni pálcáját és fejében azonnal turkálni kezd használható varázslatok iránt. A biztonság kedvéért egy Festino-t kimond magára, hogyha para van könnyebben meneküljön. Azonban látja azt, hogy Gavrilék akcióba lendülnek és ő sem maradhat ki ebből. Azonnal Jana és Gavril mellé lép, majd egy még szabad embert támad meg. *
- Stupor * Nem szeretne ölni, csupán kábít ez elkalommal. *

// Festino - sebességbefolyásolás:
Ezzel a varázslattal csökkenthetjük a tömeget, így gyorsíthatunk magunkon, vagy épp máson.
AUM - másodlagos.

Stupor - Kábítás:
Hatására a célszemély olyan lesz, mintha kómában lenne, végtagjai megmerevednek, mozgásképtelen lesz, és még beszélni sem lesz képes, semmilyen életfunkciót nem fog mutatni, de él mégis. (Itt is 5 perc a max.)

És Kari NJK. Jójátékot.//

*A fiú csak figyeli, ahogyan az állatkája leteríti a férfit, majd hallja a csattanást, és rézi, hogy ideje a cselekvésnek. Pálcája szinte mágikusan nagy sebességgel vágódik ki a zsebéből, vöéből, és kerül a kezébe, és éppen a mozdulatot rajzolná meg, amikor Hamon beáll a képbe, hátat fordítva a közeledő férfiaknak. Kétkedő pillantással figyeli a fiút, nem tudja, hogy igazat mond-e, vagy csak át akarja őket verni, bár nem réti, mi oka lenne az utóbbira. Nincs értelme a másikat átvenni. A pálcáját leengedi maga mellé, majd egyik lábára helyezi a testsúlyát, és összefonja maga előtt a karjait, bár a pálca még mindig a kezében van. A nagymacskának csak int, üzen, hogy kerüljön mellé, az állat máris gazdájának dörgölőzik, Jacknek az arcizma se rezdül erre. A nagymacska végül támadóállásba helyezkedik, Jack mellett-előtt, rézsútosan, biztos, amit biztos alapon, és fújtat egy kicsit Hamonra, majd megrázza a farkát.* -Tied a felelősség. *sziszegi a fiúnak, de vár. nem támad, pedig már több átok, és varázsige is a száján volt, de ha a fiú úgy gondolja, akkor hisz neki. Látta már néhány órán, összefutott vele, és tudja, hogy valamilyen szinten ért a jövendőmondáshoz, és talán beugrott neki valami. Tény, hogy a fiú sosem rajongott a jövőbelátás tudományáért, de ez felkeltette az érdeklődését. Szenvtelen, mégis érdeklődő testtartással dönti oldalra a fejét, kissé kihajolva, miközben azt nézi, hányan támadják hátba Hamont esetlegesen. A mellette elzúgó varázslatokkal mit sem foglalkozik. Megszokta.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

*Elégedetten mosolyog, ahogyan a haldokló banditákat figyeli, majd kiegyenesedik, csatlakozik a többiekhez. Teszi ezt azért, mert kivágódik a templom ajtaja, és pár alak rohan feléjük... Ő erőteljesen menne főpapot gyilkolni, hiszen minden vágy, hogy az Úrnő kedvére tegyen. Így lendületesen meg is indul, miözben a keze az AMM medál felé csúszik.*
-Tereljétek el a figyelmüket! *Kiált hátra, de gyorsan varázsol is, megérinti a medált, és koncentrál, hogy tőle féljenek a feléjük rohanó alakok.*
-Formidinis. *Ejti ki az igét halkan. Az illúzióoroszlánt, ha még megvan, akkor az akaratával maga mellé szólítja, hogy ha támadnának rá, akkor ugorjon a meggondolatlan torkának. Ő maga pedig sebesen igyekszik a templom felé, Darkness-szel a sarkában.*

//AMM elsődleges//
//Formidinis - Félelem: A varázslat a célszemélyben félelmet idéz elő, azon tárgy, élőlény, vagy eszme felé, amire koncentrálunk. Lehet ez egy állat, lehetünk akár mi magunk, egy kereszt, vagy akár a napfelkelte, tehát bármi. Kezdők esetén egy konkrét dologról lehet szó, pl. akire varázsolunk féljen az oroszlántól, de a gyakorlottság növelésével tágítható ez a csoport, pl. nagymacskára, majd ragadozókra és végül minden állatra. A személy, akire varázsoltunk innentől rettegés, pánik szerű félelmet fog érezni, netán ledermed, az adott dolog iránt, annak mértékében, hogy milyen erős a mentális ellenállása, tehát egy erős mágus egy sima diák félelem varázsát könnyen át tudja hidalni, míg mondjuk fordítva a diák sikítófrászt kaphat ez esetben.//

Vendég

~Végre akció.~ *Hivatalosan közelharci fegyverrel akart támadni, de végül úgy tűnik az állatok elintézték a sokaságot. Mondjuk Gavril még mindig rejtőzve van, hiszen közel akart jutni a csoporthoz, így talán meglepetésből tud támadni és nem láthatják őt. A közpéső csókát célozza egy méretes tűzgolyóval, és azért pont a középsőt, hogy a robbanás szele mindenfelé hasson, ne csak egy kicsit ártson a leérkező rosszaknak. Ő nem olyan jó lelkű mint a többiek, ő bizony ölni akar, és fog, mivel megkapta a parancsot, amit bármilyen áron, de teljesíteni kell, szóval mint egy ágyús megpróbálja kibombázni a középső tagot.*
-Orbus Ingem! *Megy a célzott lövés a középső felé.*

//z egyik leghatékonyabb és legkedveltebb varázslat a világon. Előnye, hogy bárki számára igen könnyen elsajátítható, ugyanis hatásfoka már az elején igen pusztító. Egy apró golyócska pattan ki pálcánk végéből, mely elérve célpontját hatalmas detonációval robban szét. Akit nem szakít szét a robbanás ereje, azt az égési sérülések ölik meg.//

*Végül is mondhatni sikeresek, mert egyre csak haldokolnak a rablók. Nem szeret gyilkolászni, de ha muszáj vagy úgy tudja, hogy ezzel jót tesz, akkor megcsinálja. A templom ajtó kivágódására felkapja a fejét. A csuklyás alakokra egyenlőre nem támad. Nem biztos, hogy rossz szándékkal vannak ott. Hamon szavaira döbbenet ül a szemeiben.*
- A francba... *Motyogja az orra alatt. Lehet, hogy csak szerencsétlen ünneplő falusiakat öltek meg? Eléggé letöri ez a dolog. Igen, ha lehet mondani az Úrnőt még inkább gyűlöli. A csuklyások felé olyan bűnbánattal néz, ahogyan csak bír, de most ez nem sokat számít, végül is kérdezés nélkül öltek.*

_________________
Átírás alatt...

Vendég

*Mosolyogva figyeli, ahogy sikerrel járnak. Nem annyira a halálhörgések okoznak neki örömöt, azokkal sincs baja, de az élvezetet inkább a siker hozza el. Neki ugyan nem villan be semmi, ellenben a kivágodó templomkapu és a köpenyes alakok neki is feltűnnek. Nekromantatársához hasonlóan cselekszik: egy zombit/csontvázat idéz meg a semmiből, és a csuklyás alakokra mutat. Már épp ejtené ki a reményei szerint kellően primitív parancsot ("támadj"), mikor Hamon szavai egy pillanatra megállítják. Nem tudja, hogy a fiú látnok, így nem érti, hogy mégis miért kellene a megérzéseire hallgatni, de a parancsot megváltoztatja.* - Védj! *Mondja az élőholtnak, aki így alapból nem támad, csak ha a csuklyások esetleg ártani akarnának a fiúnak... és várja a fejleményeket. Persze még a róka is mellette van.*

//Halottlátó 3. szint: Élőholtakat tud idézni bárhol ahol van, de ezek csak zombik és csontvázak lehetnek, mindig egyszerre egyet.//

Vendég

* Jana nem foglalkozik a sok martalóccal. Azt elintézik a többiek. Gavrilnak intve megy egyenesen a templom felé, majd mikor a templomkapú kivágódik, és kiront rajta pár csuhás alak, Jana elfogyorodik, és a nyulat a fülénél fogva odavágja feléjük. Elméletben elég jó dobó, így a nyuszi akár találhat is. Majd pálcát rántva azonnal osztani kezdi az igét.
- Bombarda...bombarda...
* Nem számol ám minden csuhásnak varázslatot. Egyet szemel ki, és azt szórja. A csontvázat csak a védelemre parancsolja. - Gavril... tied a többi. Gyerünk! * kiáltja oda vigyorogva, majd a pálcát tartva tovább támad majd.*

//SVH-elsődleges mágiaág

Bombarda Leírás: A Bombarda egy berobbantó átok.//

//Bocsi, Wanda njk... usernek fáj a feje.//

[Atanas, mindenki]

*Úgy fest, hogy a farkas afféle mentalista állatka, mert a hozzá közelebb lépdelő Atanas is farkassal rendelkezik, így már egész három fős falka támadhat a rablókra. Biccent a fiúnak, úgymond megköszönve az elismerést, azért ő sem volt rossz, hiszen nem nekromanta, semmi plusz képessége nincs, egy állat mégis ment neki, bőven jó. Mindenesetre megindul a támadás, ő igyekszik a többiekkel összehangolódni, de ezt alapból is logikusnak vélte. Hát igen, ez van, amikor látnok az ember, és olyan összefüggéseket is észrevesz, amit más esetleg nem. Látja, hogy az érkező embereknél nincs igazából semmi érdemi fegyver, semmi szektás jelzés...ezek nem ellenségek, nagyon úgy fest, hogy a tanárnéni nagyon átverte őket a palánkon. Gyors mozdulattal nincs mit tenni mégis csak van lelkiismerete a tolvaj fiúnak, nem gyilkos, hátat fordít a közeledő embereknek és feltartott kézzel kiáltja el magát a többiek felé.* -Héj-héj! Valami nincs rendben, ők nem gonoszok, úgy érzem az ég világon semmi szekta nincs itt! Állj! *A két farkast is maga mellé inti, és ha szükség van rá, akkor ráküldi a többiek állataira, hogy megfékezze őket.*

*A támadások szépen összehangoltak, az állatok szétszedik a rablókat, a fojtás, a csontvázigézés tökéletes, a helyiek közül fejvesztve menekül, aki túléli, de a nagyrészük éppen átharapott torokkal hörög az állatok gyűrűjében. Hamonnak bevillan valami, de ezt ugye más nem tudja. Ellenben a templom kapuja kivágódik, és pár köpenyes alak rohan feléjük.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

*A lánynak a rókája nem hogy nem éled fel, hanem felrobban és beborít szinte mindent élettelen húscafatokkal. Wanda felsikít és körbenéz a diáktársain hogy most mi a fene fog történni. Aztán a tanárnőre néz, és csak annyit mondd:* - Sajnálom. *Lehajtott fejjel visszaül a helyére, majd leszedegeti magáról a húscafatokat, és megnézi a jegyzetét, melyre ráragadt néhány élettelen rókadarab.* - Fúj... *Mondja elhúzva a száját és igyekszik éppen hogy csak hozzáérve megtisztogatni a jegyzeteit.*

* Andréa nem jár sikerrel. Ezen nem lepődik meg se a gyűrűbe nem fektetett túl sok energiát se abba hogy sikerrel járjon inkább az állatkát sajnálta. Végül megsimította mégegyszer és a tanerőre figyelt. A teleporttal meg is érkezett az emlegetett falucskába. Egy kicsit körbe nézett majd elindult a templom felé. Megpróbált bejutni és felkészülni az esetleges támadásokra. *

Vendég

*Réka a többiekkel együtt küdi két kis farkasát. Elindul a többiekkel de gyilkoláshoz nincs nagy kedve. Majd ha megtámadják ő is támad. De addig inkább figyeli a többieket.*~Fura nem gondoltam volna, hogy az Úrnő ide küld minket. Talán velünk akarja elintéztetni az alja népet? Meglehet. Bár nem hinném.~*Gondolta és figyelte a többieket.*