*Jack köszönti a lányt, Bella pedig néhány másodpercre elbambul a fiú arcán. Gyakran megesik ez, főleg a lánynál, hiszen néha elkalandoznak a gondolatai. Mikor azonban kicsit megrázza a fejét, ismét visszatér a jelenbe, és ő is az ocelotot nézi, ahogy játszadozik a hússal. Egy lágy mosoly jelenik meg az arcán és arra gondol, hogy ő is szeretne egy daimónt. Milyen jó lehet, hogy nem kell egyedül lennie soha. Kellemes gondolat, melegség járja át a szívét, majd bekapja az utolsó falat rántottát is. Kiderül, hogy Jack már vacsorázott, így Wylenának nem kell neki ételt csinálnia. Kár, pedig Bella elnézegette volna, hogy a lány hogy sütkérez.*
- Ne haragudjatok, de én még sétálok egyet. Az éj leszállta előtt. *teszi hozzá vigyorogva a lány és Jack-re néz, majd rámosolyog Wylenára.*
- Köszönöm a rántottát. Tényleg. *hálás pillantás, majd felveszi a dzsekijét, a táskáját a vállára teszi és otthagyja a párost.*

*Bella most már végre megtudja a lány nevét és megbeszélik, hogy akkor innentől kezdve hivatalosan is ismerik egymást meg minden. Köszöntik is egymást meg minden, Bella pedig eszegetni kezdi a rántottáját. Ekkor toppan be Jack, aki biccent Bella felé, majd Wylenához fordul. Úgy tűnik, hogy ők ketten már ismerik egymást. Az ocelot lassan a hűtőhöz megy, de nem szólal meg. Ebből Bella rájön, hogy ismét egy daimonos emberkével van dolga, habár szégyen-gyalázat, elsőre nem jött rá, hogy Odron nem élő kedvenc, hanem egy lélekmás. Kellemetlen, de szerencsére itt még senki nem tud gondolatot olvasni, legalábbis Bella iszonyatosan reméli, így annyira nem ég be. Tejet kér a cicus, ez tök logikus, ámbár Bella most nem igen tud hozzászólni a dolgokhoz, nem akarja megzavarni a két ismerős beszélgetését.*
- Valóban lassan megy le a nap... *kotyog közbe, és a sejtelmes mondatra, ami elhagyja Jack száját elvigyorodik, habár gyanítom, hogy nem ez volt a fiú szándéka.*
- Tiszta horrorfilmbe illő voltál. Amúgy Bella vagyok. Isabella Newton. *bókol a srácnak Bella vigyorogva, majd kezet nyújtva mutatkozik be a fiúnak, hamár Wylena nem mutatta őket be egymásnak. A rántotta hamarosan elfogy, de Odron még csak most kezd neki a csirkének, és úgy tűnik, hogy Wylena is főzni készül.*
~Ezt még megvárom.~*jelenti ki vigyorogva a lány és figyeli, hogy Wylena hogy ügyködik a polcoknál - már ha készít Jack-nek kaját.*

*A tojás nem igazán úgy készült el, ahogy Bella szerette volna, de végül a szándék a lényeg. A tükörtojás és a rántotta között nem sok különbség van ízben. Legalábbis Isabella szerint. Rántottát sokat ettek az árvaházban, tükörtojást már kevésbé, bár mikor Bella már elég idős volt, akkor ő csinálta a vacsorát a kicsiknek és néha megörvendeztette a kisebbeket egy kis tükörtojással. A lényeg, hogy kicsit parázni kezd, mikor Wylena közli, hogy nekik nem igazán ilyen otthon a konyhájuk. Kellemetlen.*
- Miért, milyen? *kérdez rá Bella. Mindig is érdekelte, hogy a gazdag családoknak, avagy egyszerűen a családoknak milyen is a házuk. Hiszen az árvaházban mindenből sok volt, minden nagyobb, csúfabb és használtabb volt. Ahogy Bella ezen gondolkozik és várja a választ, megcsapja az orrát a rántotta jellegzetes illata és a gyomra megkordul.*
~Nyugi Poci, mindjárt kapsz kaját!~*gondolja vidoran a lány, miközben megsimítja bendőjét. Wylena kellemesen tálalja a rántottát, amire Bella ajkait egy apró kis fütty hagyja el. Viszont elég kellemetlen gondolat jut eszébe, ugyanis nem tudja a lány nevét. Szerencsére Wylena kedvesen bemutatkozik és elmeséli, hogy melyik órán találkoztak, illetve, hogy ne érezze a lány rosszul magát emiatt.*
- Szervusz Wylena! *köszönti Bella a lányt széles mosollyal, de az arca még mindig kicsit piros.*
- Jaj, tényleg! Amikor olyan hamar belemásztál a fejembe. Mai napig nem tudom, hogy találtál meg olyan gyorsan... *jegyzi meg elgondolkodva a lány és enni kezdi a most már kicsit kihűlt rántottát. Az első falat után elmosolyodik, majd feláll.*
- Egy kis só! *kacsint a lányra mosolyogva és miután visszafordul az asztalhoz, Jack-et pillantja meg, aki éppen ekkor lépett be. Nem tudja, hogy a fiú ismeri-e őt, De Bella tudja, hogy ki Jack. Ki ne ismerné a fiút?*
- Helló! *köszönti a srácot, nem használva a nevét, így Jack nem tudhatja, hogy Bella tudja, hogy ki ő.*
- Rántottát eszek. Wylena csinálta. Ha szépen megkéred, bizonyára neked is csinál. *vigyorgok a lányra, majd a cicára nézek.*
- De aranyos. Hogy hívják?