Déli-szárnyi folyosók

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Kedd. Okt. 28, 2008 7:49 pm

*Clémence minden rezdülését és minden hangejtését figyeli a tünde fiúnak, ki valószínű korához képest fiatal, ám bőven túllépte már emberek életének hosszát.*-Mily rövidnek mondható ez a hét év mégis milyen hosszúnak tűnhet, pedig még fiatalnak számítunk, mégis úgy gondolom többet éltünk meg, többek vagyunk azoknál, akik még csak a bölcsőkben ringanak és keresik kalandjukat az élet sűrűjében.*tetszik neki ez a selytelmesség, ahogyan kifejezik magukat és egy halovány mosoly jelent meg arcán, mely abban a pillanatban szertefoszlott, tovaszállt és arcának vonulatai visszanyerték eredeti alakját. Kérdésre nem egészen szeretne válaszolni, így csak belekóstoltat a múltjából, de nem lakatja vele jól tünde társát.* -Nos, hogy miért is sodort az áradat erre az *Nem akarja gonosz jelzőkkel illetni a helyet.* eszme forrásba? Oka az, hogy ide kényszerültem, hogy pontosan miért az rejtély még számodra. de ha jobban összeismerkedünk talán megtudod. *Nem akarta tényleg elmondani, bár ezek az emlékek és okok nem fájdalmasak, inkább csak feledésbe merülők. Savonn meglepően hallgatag mostanság, pedig eléggé beszédes egy teremtés,m de valahogyan érzi, hogy most nem kéne megszólalnia. Érzékeli, hogy talán Clémence egy olyan társba botlott, akivel még a későbbiekben is jóban lehetnek és talán életében először barátra is lel benne, de ennyire nem akar előreszaladni. Clémence most kezét helyezi előtérben amely edig a sötétség miatt homályba merült, de a mostani helyzetben tökéletesen látszik a kötés, amely a leforrázás miatt került egykor bársonyos bőrére, amely mostan valószínű vöröses és hólyagos lehet. Tünde gyógyszer, pontosabban kenőcs van rajta, amely regenerálja és tökéletesen helyrehozz, persze csak idővel.* -Kellemesen csalódtam önben, bár igaz csak most találkoztunk először, de úgy gondolom, hogy sok közös lehet bennünk. Más tündék, akik itt vannak ezen a helyen kezdenek emberivé válni és túlzottan unszimpatikus a modoruk ellenben önnel.*Folytatja tündéül a beszélgetést, melyet sokan nem értenek csak akik maguk is ajkukon viselték családjukhoz méltóan.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Kedd. Okt. 28, 2008 7:25 pm

[Szemeim lecsukódnak, és átadom magam a látás örömének...]

*A mély, ám mégis kellemes orgán, melyet a tünde hallat nem fülbántó, sokkalta inkább szelíd, de sok minden áll azon, hogy kihez intézi a beszédjét a hosszú életű. Egy ember nem biztos, hogy ugyanolyan hangnemet érdemel, mint a tünde, aki a fajtársa, és fő tisztelője a népnek. Ne várják ezt el tőle, hiszen az arra érdemtelenek nem fogják megkapni, mi szem-szájuknak ingere, ilyen tekintetben. Csak hiú ábrándba kergetik magukat. Bár van pár kivétel, de azért a hangzás náluk is másabb, ez ellen sajnos nem tud, vagy nem akar tenni.
Az álarc, melyet a lány magán tart mindszüntelen ösztökéli arra Goraph-ot, hogy vegye le, de nem teszi meg, ha a lánynak jobban tetszik az inkognitó, akkor tegyen így, hiszen nem tudhatja, kiben bízzon meg, kiben nem. Hasonló érzések cívódnak a fiúban is, honnan tudja, hogy Clémence milyen jellem, milyen szinten ért egyet a világelképzelésük, és az érdeklődési körük mennyire fonódik össze, pókhálószerűen.
A komor arc persze azért a tündén is fennmarad, és az érzések nem tükröződnek rajta, csak az előbb említett halvány mosoly, de a fényviszonyok nem engednek teljes rálátást, így ez alig érzékelhető, szinte csak átvitt értelemben felvehető. Hirtelen szájelhúzás, és ez az ábrázat is tovaszáll, messzi partokat mosva ezennel, innentől. Ujjait lassan egymásba rekeszti, és így tekint tengerkék szemeivel a lányra, kémlelve az arcot.
Az enyhe megmozdulások, rándulások hamar visszasimulnak, és az arcmimimika árulkodása... Nem, ilyen nem is létezik, minek nevezzük meg. Tökéletes az álca, a komor, és bölcsnek ható kifejezőkészség, de ez vajon a tényleges tudást tükrözi, vagy csak egy szimpla maszk, hogy legyen látszat is, ne csak az érdektelenség?*
~Szép név...~
*Jegyzi meg magában, de nem szól semmit, csak újra biccent egyet, és a daimonra vándoroltatja a tekintetét, annak vonulatait méri fel serényen. Az ő családjának egyik tagja sem birtokolt ilyesféle lényt, így természetes volt, hogy az ő lelke sem áll két testből, az egyik itt, ebben, a másik meg egy állat formájában. Lehet, hogy néha jól jönne egy ilyen hűséges társ, de alkalmanként már fárasztó lenne annak a pesztrálása is, szóval ez így tökéletes. Ha állatot akar, akkor befogad egyet, felneveli, és magánál tartja, így is lehet igazán mély barátságot szőni, még ha kommunikáció nincs is.
A mély lelki társa pedig saját maga, ha akar, akkor majd szerez magának egyet, a tünde nép egyik tagja személyében, de most nincs ilyesféle barátra szüksége, el van ő magának is.*
- Sajnos mind, a tünde fajból, ki lemerészkedik az emberi fajhoz, vándornak számít. Én is az vagyok, keresem a helyem, és talán itt találtam meg, hogy itt szerezzem meg a kellő tudást, hogy a későbbiekben az életemet egy olyan út felé tereljem, amit magamnak elképzeltem. Vándor vagyok, ki most szállást talált, és hét éven át ebben a tematikus képzésben vesz részt, hogy utána tudását kamatoztatva keresse meg a helyes utat. Bár az előző két mondatom szinte ellentmondó, még magam sem tudom, hogy mitévő legyek... Talán éppen ezért kötöttem ki ezen a szigeten.
*Válaszol, kissé talán rébuszokban beszélve, de a stílusvonulatait nem fogja eldobni. Szorosan a falhoz áll, és onnan figyeli a lány minden egyes mozzanatát, a daimont is beleértve. Farkasszemet néznek az előbbivel, mélyen egymás szemébe pillantva állnak pár percig. Ezidő alatt dől neki a fiú kissé a falnak, kitámasztva magát, megkeresve az egyensúlyérzetét, ujjai mélyen a falba vésődnek, mintha csak kaparná azokat, de csak rápihentetve nyomja.
Kissé oldalra pillant a kérdés hallatán, átgondolva, hogy mi lenne a tökéletes válasz... Ez akár olyannak is hathat, mintha hazugságot eszelne ki, de persze ez nincs így... A való igazat keresi, az indokok hullámában úszva, félve, hogy belefullad.*
- Az első évem magányos tétlenkedéssel telt, amikor jómagam és a tanulás egylényű fogalom volt. Szobámban, és az órákon tartózkodtam általában, a többiek nem is érdekeltek. De idén kissé kimozdulva elkezdtem az aktív közlekedést, de mégis mélyen elrejtőzve. Talán ezért van az, hogy még nem találkozunk. Órákon sincs esély, hiszen elsős órákra ritkán járok le. Olykor elég csak a másodikos is.
*Fejti ki a véleményét, és a sablonosság elkerülése végett egy érdekfeszítő kérdésen kezd el gondolkozni, de hirtelen semmi ötlete nincs, mintha a kreativitása, fantáziavilága cserben hagyta volna. Pedig élnek, és virulnak, mégis, most csak suttogva beszélnek, amit nem hall teljesen a fiú, nem tudja feltenni tehát a kérdést, ami szerinte tökéletes lehetne.
Hirtelen elképzelés, és mielőtt meggondolná magát, már teszi is felfele a felteendőt, mély hangján.*
- Mily' okok vezéreltek arra, hogy elhagyd az őshazád, a francia erdőségek gyönyörű tájékát..?
*Képzi a hangokat szájszerveivel, hangszálaival, tüdejével, légcsövével, rezgetve az állomásokat... Mélyet nyel, amikor végez, hiszen lehet, hogy tapintatlan lesz... Ki tudja, hogy kinek micsoda a kellemetlen?

A beszélgetőtársa lehet erről nem beszél szívesen.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Kedd. Okt. 28, 2008 6:52 pm

*Tünde hang szólal meg és tünde nyelven. Clémence meglepődött, ám nem látszik rajta. Nem sok tünde rokonnal illetve fajtárssal hozta össze a sors. Ez persze csak a Nezabar területére érvényes. Meglepettségét mint mindig most is tökéletesen palástolta, így arca továbbra is a szigort az érdektelenséget tükrözte, ám egyik zugában kellemes csalódás is érte. Finom vonalai ellazultak valamelyest és a fiúra nézett, aki lehet idősebb nála, de nem sokkal. Szóra nyitja a száját és bemutatkozik, melyen maga is elképed, hiszen nevét csak azoknak mondja el, akik méltók rá.* -Clémence Aurora Moonbeam szintén francia részről. Első évfolyamos az eramirosoknál, ő pedig itt Savonn daimonom. *Mutatja be az állatot, aki maga részéről is meghajol neve elhangzása után és tisztelettel néz mind a két tündére. Nemes pillantása egészen lelkig hatol.* -Mivel illettem a vándor megszólítást kedves uram? *Érdeklődött egy csöppet és tanulmányozta fajtársa küllemét és viselkedését, de semmi kivetnivalót nem talált benne, így egy kis szünet után újra megszólalt.*-Nem láttam még magát errefelé. Igaz én vagyok itt az új, bár megvisel valamilyen szinten eme környezet melyben élnem kell.*Elhallgat és a két szempárba fúrja maga tekintetét, mely úgy hathat, mintha most a lelkét pásztázná végig a tünde fiúnak.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Kedd. Okt. 28, 2008 6:34 pm

[Ne törd meg a csendet! Életveszélyes lehet...]

*Nesztelen suhogás... Csupán ennyire lehet eszmélni a déli szárny hosszú folyosóin, valaki rójja azokat minduntalan, mintha keresne valamit, de nem találja. De vajon ki ez a titokzatos illető, mit akar, és miért lép ily' hangtalanul..? Netán mágia által..?
A válasz egyszerű... Talán mágia, talán nem, de a tünde faj egyik ajándéka az, hogy a hangok nem hallatszanak a lépteknél, szinte repülés az egész, a föld felszíne felett pár miliméterrel. Legalábbis ilyennek hat. Ha pedig véletlenül a lábfej lefordul, lelankad kissé, akkor jön létre egy kis súrolás, mely gyorsan alábbmarad, de lényegében csak ennyi hangot lehet hallani. Goraph az, egy tünde diák, nevezetesen az allidon szak hallgatója, második évfolyamon.
Tekintete ugyanolyan üres, mint általában, ám szája széle kissé lefelé kókad, a szomorúság jelei lennének ezek talán? Rejtély, misztikum lengi körül alakját, mégis mintha ott lenne a válasz egy könyvben, csak lusták vagyunk kinyitni, pedig a kezében szorongatja a mindentudást, saját magáról.
Pár sarkon befordul, de mikor felfedezi, hogy ott már járt, inkább visszapártol az eredeti irányba, a biztonságos, viszonylag fényes terepre, elvégre azok a folyosószakaszok, amiket jár, meg vannak halványan világítva: a frantális sötétség helyett félhomály uralkodik a szakaszokon.
Tündeköpenyét kissé összébb húzza magán, az idő nem éppen a legkellemesebb, fogalmazzunk úgy, hogy hűvösség uralkodik a helységen. Megáll az egyik sajtón, ujjvégét elkezdi kopácsoltatni a kilincsen, dobolva ezzel egy kicsit, bár az ujjdob nem éppen a legtökéletesebb hangot adja ki. A jéghideg kilincs szinte már meg van fagyva, a tünde hamar felkapja onnan ujjait, hiszen nem akarja, hogy azok egyszerre csak odaragadjanak, és onnantól kezdve pedig nem tudja őket használni. Hiszen ha a fagy átterjed a kezére, a vékony jégpáncél beszorítja magába, és csak szenvedések árán, bőrréteg-vesztéssel lehet kioldani a köteléket.
Nem nyitja ki a titokzatos ajtót, inkább nem, de, hogy miért, az még kérdéses. Fél, vagy csak szimplán rossz a hely? Költői kérdések ezek, nem kell megkeresni rájuk a választ, hiszen csak bajjal járhat, lehetségesen.
Tovább sétál, és hirtelen befordulván egy tünde leányzót pillant meg. Goraph összébb húzza szemét, és úgy figyeli a mozgó árnyat, de az illatok terjedése azt mondja, hogy bizony ez egy, a fák népének gyermekei közül. Lassan a fiú is elindul, vele szemben, és figyeli a daimont is, akivel kellemesen cseveg Clémence. Megáll lassan, kihúzza magát, és kimért hangon, tünde nyelven szólal meg, miután a füleket végigvizslatta, valóban a kecses tündevonulatok vannak rajta.*
- Szép napot, vándor, ki élete egy szakaszát itt tölti el, az emberiség között, tünde léttére. Goraph Pierront Werthover vagyok, francia tündeerdőségek gyermeke, de itt az allidon, második évfolyam, khmm... prefektus jelző van rámilletve. Kegyedben kit tisztelhetek?
*Mély főhajtás, miközben kezét a szívére helyezi, mely hevesen dobog. Első privát találkozás fajtárssal, tiszta vérű fajtárssal, ez szinte maga a mámor..! Arca persze továbbra is komoly, de egy halvány mosoly azért mégis megfigyelhető rajta a fáklyafényben, ha jobban végigtekintetenek rajta. A hideg ábrázat már tovaszáll, és helyette betölti az arcot a boldogság gyenge jele, ki tudja még, az életszemlélet milétét. Lehet, hogy tünde a lány, de kapcának való, teljesen ember-empátiás.

Rossz vér, vétség... Ez a három szó meghatározó. Lehet bárki tünde, ha nem tudja használni.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Kedd. Okt. 28, 2008 6:26 pm

*Clémence és Savonn sétál a folyosón. Igazából nem tudtak mit kezdeni magukkal. Tölgyesből ide jöttek és továbbra is sétálnak. Eléggé mozgáshiányuk volt, a napokban nem sokat mozogtak. Jóformán csak a szobájukban lebzseltek és lustálkodtak. Tünde lány jeges tekintete árhatóan hat és a szigor pici jelei is mutatkoznak. Semmilyen érzelem nem látszik az arcán és királykék tünde ruhájában teljességiben a származására utal.* -Nos itt sem jártunk még. Nem is annyira érdekes. *Tünde nyelven beszél daimonjához. Kezd újra rászokni a nyelvre és úgy döntött, hogy nem hagyja el a hagyományokat pusztán azért, mert egy olyan iskolába jár, ahol más fajokkal is találkozhat, nagy "örömére". Savonn a fekete párduc és kardfogú tigris keverék daimon is ugyanezen az állásponton van ám egy fokkal elviselhetőbb lelki társánál.* -Nos igen. Nem sokból maradtunk ki az egyszer biztos.*A 120 cm-nél is magasabb daimon árnyként lépdel a lány mellett és szinte beleolvad környezetébe fekete bundájával.* -Quarion sem az a típus, aki szeret beszélgetni. Ez bebizonyosodott ezen két nap alatt. Nem mintha te maga lennél a társasági lény. Nem is azért mondtam. *Folyik a szó kettejük között és mivel a folyosó hosszú, ők ráérnek, így lépteik is lassúak még messze van a vége.*

Vendég

*Ismét az aranypáros jelenik meg egy halvány tárggyal a kezükben, de van annyi eszük, hogy kihalt folyosórészen közlekednek, akár kiábrándított, akár nem.* ~ Így, hogy fűt az izgatottság, ezek a lépcsők semminek sem tűnnek. Csak ezt az izét cipelni kicsit komprikált... ~ *Mert hogy mindkettőjük harmatgyenge, egyedül egyik se bírja el, ezért kell a tímvörk. Több sem kell, hogy besurranjanak A Szobába, amit nem nevezünk nevén, és munkálkodjanak tovább. Ejj-ejj...*

Vendég

*Svetlana és Jack közlekedik éppen a déli-szárnyi folyosókon. Az albínó merőn zihál, hiszen négy emelet az négy emelet idefelé, akár le, akár fel, ez nagyon sok.* Lift... könyörgöm... az egyik kedvenc mugli találmányom. Nagyon hasznos, mint a mozgó-lépcső. *Tagolja az utóbbi szót kicsit furcsán, hiszen ő nem nagyon jártas az ilyen varázstalan ketyerékben. Lassan helyreáll a pulzusa, és szó szerint néma léptekkel lassanként elérnek céljuk felé, ahol udvariasan - előreengedi a fiút. Bár ő ment eddig is elől, lévén az Eramiros nem tudja az útirányt.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szer. Szept. 03, 2008 6:20 pm

*És bizony egészen hamar meg is érkezik a déli-szárnyhoz, ahol a folyosón sétálgat. Még nem volt a tanár szobájában, így valószínűleg egy kis időbe telik majd, mire megtalálja a szobáját... azaz nem is biztos, hisz ha más keresi, az rögtön megtalálja, csak neki is menni fog. Így sétálgat, de természetesen a szürke szempár folyamatosan figyel... ha valaki most meglátná, azonnal tudná, hogy a fiú bizony rosszban sántikál.
Körülbelül 10 perc bolyongás után végre meglátja azt az ajtót, amiről már tudja, hogy azé, akihez éppen tartott. Az ajtó sötét tölgyfából készült és rajta a név: Kaen el Jericho. *
~ Ez lesz az, végre megtaláltam. ~ *gondolja, majd a kilincshez nyúl, de keze megáll, még mielőtt lenyomhatná a kilincset. *
~ De mi van akkor, ha meg van átkozva és nem tudok bejutni, hanem valami bajom esik? ~ *gondolja, majd végül visszaveszi kezét és csak áll az ajtó előtt. Viszont itt kint se biztonságos, hisz ha meglátja valaki, főleg egy Naxeldires, akkor nagyon rosszul fog járni. Így inkább erőt vesz magán, egy nagy levegő, majd lenyomja a kilincset és meglepődve tapasztalja, hogy az ajtó nyitva áll. Nem ér rá bámészkodni és azon filozofálni, hogy vajon miért van nyitva, inkább gyorsan belép és be is csukja maga mögött az ajtót. *

Vendég

*Elérne a folyosok hoz egyre jobban izgul hogy mi lesz.*~Remélem nem lesz ben.~*Gondolja azzal elöveszi a pálcáját.*~jaj istenem csak sikerüljön nem igazán vagyok balhés csajszi de most ez jól hangzott és nincs benne semmi nagy izé csak egy házi. Nyugi. Nyugi.~*Probálja magát nyugtatni gondolatban és hozzá mély levegöt vesz.*~Na menni fog ez csak be megyek elveszek valamit és már jövök is.~*Gondolja és most már jobban van. Elöször a jobb lábához teszi a pálcáját.*-Is!*Mondja majd elhúzza a pálcáját a jel felet mire az aranyszínben kezd ragyogni de ahogy jött el is tünt.*~Megy ez.~*Gondolja mosolyogva majd a ball lábához rakja a pálcát és a felet is elhúzza miközben a rúna nevét mondja. Ez is szépen felragyog aranyszinben de el is tünik. Fel egyenesedik nyel egyet és tétován tesz egy lépést. Semmi hang egy nyikanás sem. Most már bátraban tesz meg pár lépést. Semmi hang.*~Ez az!!!~*Újjong magában majd lenyugszik és oda léptel nemsztelenül a tanár úr ajtajához. Probál halgatozni semmi nagy csend kicsit már zavaro is.*~Na gyerünk.~*Gondolja azzal be probál nyitni és sikerül.*

Vendég

*Miután sikeresen romba döntött szinte minden használati tárgyat, leengedi a karját.* Ez jól esett. Valamiért mégsem engedtem fel teljesen. *Morog magában. Öt perc sem telik el, hogy minden láng elaludjon, sérülés eltűnjön, s újra visszanyerje a terem a régi kinézetét.* Oké. Most pedig, Svetlana, nyugodtan visszamész a szobádba, és befejezed az esszédet. Értetted? Remek. *Kivételesen nem a tudathasadásos valakijével beszélget. Lehűti magát. Ennyi tűzdobálás után a haja is megszáradt. Megfordul, és betéve maga után az ajtót visszamegy a szibériai tigrisbe.*

Vendég

*Dühösen, szinte trappolva közlekedik, nem nehéz követni.* ~ Még jó, hogy volt annyi akaraterőm, hogy ne Avrilt gyújtsam fel... ~ *Kivágja az egyik terem ajtaját: használaton kívüli, önregeneráló berendezése van. Nem először van itt. Előkapja a pálcáját, és rászegezi az egyik asztalra. Leír egy kis kört (a pálca hegye egy lángvonalat rajzol), majd kivágja az igét.* Kachle! *Egy méretes tűzgömb jelenik meg, elszáguld az asztal felé, kicsit berobban, és felgyújtja.* De utálom, egyszerűen... *Nyílhegyet rajzol a levegőbe.* Geldorado! *A jégdárda megjelenik, és a régi táblába beleáll.* ...hogy mindig én szívok meg mindent... Sagita recto! *Küld ezúttal egy élénknarancssárga gömböt az egyik padba, amit középen eltalál, ott a fa megszűnik létezni, a pad pedig kettéesik.* ...hogy lehetek ekkora barom.... Bombarda! *Közben egy nyolcast ír fel a levegőbe, és céloz az egyik székre, mire hangos dörrenéssel annak meg a fele tűnik el az éterben.* ...megőrülök... megőrülök!

Vendég

-Igen most jöttem. Csak már másodikba, mert eddig is tanultam.
*Mondja röviden, majd ő is észbe kap, hisz késő van már.*
-Nos fáradt nem, de azt hiszem én is távozom. Örültem. Szia.
*Mondja, s ő is elindul szobája felé.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szer. Aug. 27, 2008 7:27 pm

*Mosolyogva ézi a leánykát, amint végigméri őt, és cseppet sem zavarja a dolog. Csirrit sem. Kissé megilletődik, hogy a lány ismerkedik, trásaságot keres.*
-Jah? Te most jöttél? Nem si tudtam. Azt hittem, már régóta itt vagy. *Mondja, beillegetve egy nagy ásítást.*
-te nem vagy fáradt? *Kérdi, ugyanis hirtelen úgy érzi, majd leragad a szeme. Megdörzsöli, de ez sem segít, éppen ezért így szól.*
-Bocsika, de én mos hrtelen hulla lettem. Úgyhogy, megyek, aludni, meg mire kitalálok innen… *Sóhajtja, no persze tudja, mit kell tenni, csak int a pálcával mire az irnytű módjára mutatja az irányt.*
-Szia, majd remélem, találkozunk még! *Monjda mosolyogva, de már kissé bágyadtabban, amjd eltűni az egyik kanyarban.*

Vendég

-Nos egyre több másodikossal futok össze hál' istennek.
*Mondja, lévén, hogy ő is másodikos célszerű ebből az évfolyamból választania, hisz órán egyértelműen velük fog találkozni. Kedves pillantást vet a rigóra, majd a lányt is végigméri. Szeme sem rebben a diákképviselőség hallatán, hisz őt az ilyesmi nem készteti semmilyen más viselkedésre. Ugyanúgy diák az illető, bár nem is tűnt hencegően a lány. Aali törtlen mosolya őt is egy apró mosoly elejtésére készteti, hisz az efféle mimikai reakció mindenkit jobb kedvre derít...általában.*
-Járkálok. Társaságot keresgetek...Ismerkedem. Nagyjából ennyi.

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szer. Aug. 27, 2008 7:11 pm

*Már tizstes távolból meghallja a lány lépteinek zaját, éppen ezért megfordul, kihúzza magát, és még jobban vigyorog, nem hogy lelohadna a mosolya, inkább még nagyobbá válik.*
-Helló! *Kidülleszti a mellkasát egy kissé, hogy érzékeltesse, rajta eggyel több jelvény van, no nem mintha hencegni, vagy ilyeneket aakarna, büzske, hogy diákképviselő lehet.*
-Aali White, Allidon, diákképvielő, második évfolyam. *Sorolja titulusait a lánynak majd ismét jön a kijelentés.*
-Ő pedig Csirri, daimón. Feketerigó. *Szól tájékoztatóülag vigyorogva, majd ránéz a lány arcára.*
-És mi van veled? *Kérdi, töretlenül mosolyogva.*

Vendég

*Kecses léptekkel sétálgat a Labirintusban. Újabb felfedező út, hátha társaságra akad. Bár már egészen jól eligazodik. Cipőjének halk kopogása hallatszik csak a folyosón, mikor tekintete egy lányra emelődik a földről.*
-Szia.
*Köszön kedves hanggal, majd a lány daimonjára vándorol a pillantása, s egy kedves mosolyt ereszt az állat felé.*
-Sophie Wäns vagyok. Deridion, de gondolom látod.
*Bök ujjával a jelvénye felé*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szer. Aug. 27, 2008 6:59 pm

*Vidáman, tisztán, újabb ruhában érkezik a labarintus folyosóhálózatába Aali, Csirrivel egyetemben. A lány vidáman nézegeti a sötét és borongós falakat, amúgy nem találna ebnnük semmi néznivalót, de most elvan így, bolyong a folyosók között, vidám mosollyal. Csirri is vidám hangulatban van, ez sem a megsokott, mivel ő általában nem szereti a szűk, és sötét tereket, de most megfertőzte Aali vidámsága, így ő is örömmel repked a labirintusban.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 1:45 pm

- Oké. Nekem aztán édes mindegy. *Nem tesz jót a helyzetnek ez a pofa, sem a bólogatás, Lexnek az egész dacosnak tûnik, amolyan "csakazértis". Csípôsen, gúnyosan odavág hát, elôhalászva eredeti énjét. :S*
- Tudd meg közel. *Akkor ô is "tudd meg"-ezik, ha már Matt volt olyan kedves. De ô nem komoly pofával, csak picit, hanem ugyancsak gunyorosan. Tényleg vita lesz. A húr meg elpattant, de nem a szokásos procedúra szerint. Mivel Mattrôl van szó, voltaképp Lex maga a "hibás", plusz ott kering valami nagyon pozitív és bizsergetô lelkében. Nem tud, de nem is akar mogorva és cinikus lenni, bár minimálisan mégis kiszabadul a kis skorpió.*
- Jó akkor megyek. Még szerencse... *Szemetforgat, majd mélységes csönd..* Azt én is remélem. *Hogy együtt is mennek valahová. Lehajtja ismét fejét, csak alig bólogat a következô mondatokra. Micsoda kavarodás, fôleg a lelkében. Máris bánja, hogy percekkel ezelôtt "olyan" volt, bánja hogy minden ilyen szerencsétlenül alakult. Lassan elengedi a fiú kezét és egy aprócska lépést tesz hátra.* Bocsáss meg. *Suttogja egy sóhaj közepette. S hogy mit bocsásson meg neki Matt? A pimaszkodást, szemétkedést, azt hogy nélküle megy kirándulni. Szóval minden butaságot amit most sikerült a lánynak összedobnia. Pedig nem így akarta.
Végül fogják magukat és kikerülnek a labirintusból. Elindulnak egy kis sétára, talán Nellondban is kikötnek. A béke is helyreáll, remélhetôleg.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 1:27 pm

*Kígyókkal nem hadakozik, de Aslan lehelete nem lenne rossz most neki : P. Egy kis bátorság, egy kis bölcsesség...*
-Fel is fogom, tudd meg rég láttam.- *komoly képpel, idegelően bólogat a lány felé. Lehet, hogy vita lesz a vége?*
-Közel áll hozzád, mint jóbarát?- *próbálja segíteni a megfogalmazást, de lehet, hogy ezzel most elpattan a húr... Lexnél pláne hamar szokott tapasztalatai szerint*
-De azt szeretném, hogy menj, sőt. Igazán megharagszom, ha nem mész el. Nem kell miattam paráznod, 15 éves vagyok könyörgöm. Hiányozni fogsz tagadhatatlan, de nem vagy a rabszolgám, hanem a párom, nem láncollak én magamhoz. Majd megyünk egyszer együtt is valahová.- *legalábbis nagyon reméli, hogy nem csak Mikával szándékszik utazgatni a lány. Az tényleg elég gáz lenne*
-Akkor ezt megbeszéltük. Mész és majd hozol woodoo babát, én meg előrázom Sonyát a nyári álmából.- *nem említette volna? Amy a legjobb BARÁTNŐJE, Sonya a fogadott HUGA. Nagy különbségek*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 1:07 pm

*Igen,igen olvastuk. Nagyooon jó kötet, de az pedig eléggé szomorú, ám valamilyen szinten megérthetô, hogy most Matt is a tajtékzó hullámok között érzi magát. Vajon a vizisikló is folytogatja?*
- Keresd fel. *Most erre igazán nem tud jobbat mormogni. Tudja kirôl van szó, Amy kivel annyira sok közös külsô vonásaik vannak. Matt eleget mesélt róla.*
- Nem fogadott, csak olyan... *Á, veszti a türelmét mert: 1. virít, hogy Matt bájvigyora mögött mi lakozik; 2. ezáltal méginkább hülyének érzi magát és vétkesnek és rossznak.* Ha nem szeretnéd nem megyek. Mert nem akarom, hogy azt hidd... ~Mégis mit higyjen? Mi a fenét? Tiszta hülye vagyok. Nem üzengetni kellett volna neki, hanem rendesen megkeresni s elhívni. Mert én akartam, igen. De ha elhívom, akkor hármasban meg megint bajos, mert tuti lennének olyan helyzetek amikor Mika pluszba érezné magát. Hiába mondta, hogy nem is, tudom hogy de...~ *Csönd. Nem akaródzik egy szó sem kibúni ajkain. Tépôdik. S hirtelen egy olyan érzés hasít belé... Fura. Nem düh, nem ideg, nem türelmetlenség, se nem a szabadságra vágyás. Más. Érdekes, hogy pont most, ebben a percben, eme beszélgetés közben akaródzik mégis valami, egy szó kibuggyanni...*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 12:50 pm

*Hogy Matticike mit érez? Nagyjából olyasmi van most a kicsiny, törékeny lelki világában, amit a vihar szóval lehet leírni. Tetszettek olvasni "Narnia Kórnikái: A 'Hajnalvándor" útját"? Abban iszonyatnagy viharba csöppennek a főhősök már az elején. Nagyjából így háborog a fiú belsője is jelen pillanatban, de csak a nemértés miatt, merthát még nem jutott el arra a lelki I.Q. szintre, amikor megérti, hogy igenis minenkinek van joga menni jóbaráttal is nyalarni stb stb. Nem, ezt ő még nem kapisgálja, de talán majd egyszer, ha jobban megnőtt, pár év múlva*
-A tesókkal érdemes nyaralni menni, igen. Bár nekem nincs, azért van fogadott hugicám, biza, csak rég láttam.- *és nem hívta még egyszer sem nyaralni, bár ezek után megfontoja majd*
-Mit értsek félre? Elmész a fogadott tesóddal Újzélandra. Nem nagy dolog.- ~Nyugodsz nyugodsz lefelé Matt, elvégre ez nem nagy ügy~ *oké, kicsit pipa és eljátsza most a kedves, megértőt, aki tényleg megérti félig-meddig a szituációt, de elfogadni... hmpf, bajosan fogja, de valahogy majd megemészti a cuccot. Szabad teret kell engednie a lánynak, másképp azt hinné amaz, hogy be akarja zárni a fiú vagy meg akarja fojtani a ragaszkodásával*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 12:38 pm

- Ühüm. *Hebegi, egyett bólintva. Majd ajkába harapva figyeli a másikat, dehogy érzi magát kínossan. Cseppet sem. Aztán, hogy Matt mit érez... Abba inkább bele se gondol.* Egy hirtelen ötlettôl vezérelve határoztuk el, hogy elmegyünk oda. *Magyarázza csak így mellékesen. Normális ember a kedvesével menne "nyaralni"... Lex ezekszerint valami aprócska hibával rendelkezik.*
- Hozok. *Motyogja. Kész, ez a nemtörôdömséggel vetekedô majdhogynem lelkesedés mit a fiú produkál, kikészíti. Erôsen, amennyire tôle telik megszorítja Matt kezét. Nem tetszik neki ez az aranyos pofi.*
- Figyelj. Tudom, hogy ez most olyan... Tisztára hülyén jön ki. De Mika olyan, mint egy tesó. *Itt nagyot nyel. Hát igen, béke poraidra, Ivana.* És nem akarom, hogy félreértsd. Ugye nem érted félre? *Kicsit kétségbeesik.* Meg lehet nem is lesz az egészbôl semmi, ha a Mester nem adja engedélyét. *Mintha ez bármit is javítana a helyzeten... Nem bírja megkérdezni... "Te jönnél?" Nem bírja, mostmár úgyis késô. Kicsit elcseszte. S ennek örömére lehorgasztja a fejét.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 12:28 pm

-Ajánlom is, hogy megkímélj, elvégre kár lenne értem.- *no ego emberek, no ego, csak tudja, mennyit ér ő szíve hölgyének*
-Nem kaptam én semmit.- *a manók alaposan takarítanak a szobájukban, valószínűleg a leveleket is kisöpörték*
-Mika és Újzéland? Kirándulás?- *pislogás, majd nyel... mégegyet nyel... Remek, Lex lelép Mikával. Nem, nem féltékeny, áhh, dehogy, csak amolyan orron vágásként érte a dolog, de már megszokhatta volna, milyen kapni egy pofont a ... a végbélterméktől*
-Öhm... Nahát, akkor remélem hozol nekem woodoo babát onnan. Mindig is vágytam egy olyanra és ... Naaaa, ugye hozol egyet? Itthon nem tudok ilyesmit beszerzni?- *tök aranyos képet vág, magában sokszor lehányja magát, hogy így is tud viselkedni, de a világért se fog féltékenységi jelenetet rendezni, ha egyszer nincs miért és csak magából csinálna hülyét*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Szomb. Aug. 23, 2008 12:10 pm

//olvadunk//

- Nem lehetsz épp annyira gyenge idegzetû... Na jó, akkor téged megkíméllek. *De ha mégis megesni a tragédia akkor Lex szépen kiképezné magát jókis nekromantának, lemondva a kotyvasztásról, s csinálna Mattbôl élôholtat és akkor wehehehh. Minden megoldható, csak pusztán akarni kell. A bókocskára enyhén nyelvetölt, igenis könyvmoly, nem szégyelli.*
-Hát igen, végülis itthagyom, de csak egy hétre megyek el, vagy még annyira sem. *Elérnek közben a lépcsôkhöz, Lex megtorpan és szembefordul a fiúval, de a kezét nem engedi el.* Ezekszerint nem kaptad meg az üzeneteimet, pedig akartam volna errôl neked beszélni, sôt... *Hajtja le egy pillanatig fejét, majd visszaemeli tekintetét, szemeit szépen belefúrva Matt íriszeibe. Látja a lankadó kedvet, egy vérszegény mosolyt csal arcára, vagyis csak próbál.* A lényeg az, hogy hétfôn megyek kirándulni Mikával Új-zélandra. *Nem hadar, talán annyira nem is parázik most, tekintetét le nem veszi kedvesérôl. Egyenlôre nem tud mire számítani. Lehet lesz orditozás vagy féltékenykedés vagy belenyugvás vagy szomorúság vagy egyebek. Egyik opció sem fordul meg a fejében, csak lesi a hírre alakuló vonásokat, szavakat.*

Téma: Re: Déli-szárnyi folyosók Pént. Aug. 22, 2008 7:01 pm

*Ohh, Matt tehát kiérdemelte, hogy az ő Lexije macskát játszon neki? Felemelő érzés ám, legalábbis a fiú 15 éves kis lelkében igenis az. Tény, hogy tett is érte, hogy Lex kedves legyen vele és mi több, belészeressen, a lány meg úgyszint tett az ügy érdekében nagyonis sokat*
-Azért ezt ne nagyon gyakorold rajtam. A végén még szívstoppot kapok ls mehetsz temetni szegény személyemet.- *az nagy érvágás lenne ám a társadalomnak. Na jó, nem,. de Lexnek lehet, Mattnek meg biztos, mert el kellene hagynia ezt a [s]szép[/s] világot*
-Kis könyvmoly.- *nem, nem sértésnek szánta, pusztán egy kis, gyermerteg bóknak és ennyi, nem több*
-Pakolás?- *szemöldöke látványosan feljebb szalad, miközben szelíden terelgetni kezdi a lánykát a lépcsők útjába*- Miféle pakolás, ha szabadna megkérdeznem? Netán itthagyod a Nezabart... és engem?-*az lenne most a megapofáraesés. Épp kitárgyalták, hogy no megcsalás, erre itthagyná a lány őt?*
-Fagyizó, rendben, csak előbb kérnék egy választ, ha nem vagyok túl tolakodó.- *kissé lelohadt a jókedve, de még nem gondolr osszra, hisz miért kellene? Lex megbízható lány és őszinte, legalábbis reméli, hogy vele az*

//fagyunk, mert Lexnek mennie kellett//

» Folyosók és mosdók
» Titkos folyosók
» Központi csarnok - ahol a folyosók elválnak
» Keleti-szárnyi folyosók
» Első emeleti folyosó

Déli-szárnyi folyosók

Déli-szárnyi folyosók

Similar topics

Similar topics