*Nem kell sokat várnia, hisz későn érkezett. Érdeklődő tekintetét a fénycsóva felé fordítja, copfját igen erősen cibálja már a szél, ami egyik pillanatról a másikra erősödött fel. Nem tesz semmit, nem érzi úgy, hogy egy ilyen pici és fényes valami rossz lehetne... És nem is. Az új tanárnő érkezik a kíséretében, daimonjával.* - Jónapot! *Biccent vigyorogva, majd hallgatja az eligazítást. Szimpatikus neki újdonsült tanárnője, márcsak a tantárgya miatt is, de a természete is igencsak közrejátszik. Amint megjelenik a hajó, előreengedve társait lassan bemászik ő is az adott helyre. Ám nem a hajó belsejében találja magát. Az ajtó pedig bezárult, állapítja meg. Úgy érzi magát, mint a kisfiú a Mézga család egy epizódjában... Ideje megnézni, hogy ehető-e valamit. Megszaglássza a növényeket, és ha úgy találja, akár egy picike levelet meg is kóstol. Amúgy csak járkál körbe-körbe.*
