Allidon Ligete - Csónakázó- és Fénygömbtó, Tisztás és Zenei csobogó

Vendég

First topic message reminder :

Csónakázó- és Fénygömb tó

A tükörpalota mellett észrevehető egy kicsiny ösvény. Nem túl nagy, de ahhoz kitűnő, hogy egy szerelmes pár egymás mellett elférjen rajta. Ha ezt az ösvényt követed egy kis idő után egy mesés helyhez érkezel. Ugyanis egy hatalmas terepre érkezünk, aminek nagy részét egy kristálytiszta vizű tó foglalja el, fölötte pedig - valószínűleg valamiféle mágiának köszönhetően- ezernyi világító pontocska, vagyis fénygömb lebeg. Ha jobban megnézzük őket, láthatjuk, hogy olyanok mintha apró, sárgán lobogó tüzek lennének. Viszont hozzájuk lehet érni, nem égetnek meg senkit és semmit, sőt, még odébb is lehet tolni őket, de nem lehet elvinni. Csupán fényteremtés céljából vannak ott, semmi másra nem jók. Némelyik egészen közel van a vízhez - néha akaratlanul is hozzá érnek az itt tartózkodó mágusok.
A tó szélét nem túl nagy nád, gyékény és néhány szikla szegélyezi. Az út folytatása egy mólóhoz vezet, melyhez csónakok vannak kikötve. Bárki eloldozhatja őket, ha éppen csónakázni van kedve. Ha esetleg nem szeretnének evezni, a csónak magától kezd körözni a tavon. De ha valaki evezni akar, azt is megteheti és kedve szerint úszkálhat. Nem messze a mólótól található egy füves rész is, ahol napozni lehet. Viszont nagyjából ez az egyetlen olyan hely, ahol közvetlen napsugarakkal találkozunk. Ugyanis a partot fűzfák szegélyezik, melyeknek ágai egy kis mágia segítségével a tó fölé nyúlnak, hogy így félhomályt teremtsenek a fénygömbök segítségével. Remek kikapcsolódási hely ez, hiszen, a tó szinte könyörög, hogy csobbanjanak bele. A kis terepen folyton megnyugtató csend uralkodik, hacsak néhány diák és madárcsicsergés meg nem töri ezt a csendet. Különösen szép ez a hely az esti órákban, amikor is a fénygömbök az egyetlen fényszolgáltató eszközök.

Tisztás és csobogó

A liget a sziget keleti részén helyezkedik el, nem messze a mocsár határától és több részből áll. Egy nagyobb tisztásból, egy barlangból, egy kisebb épületből és annak föld alatti pincéjéből. Egy védőburok veszi körül, amit külső járókelő nem léphet át, és nem engedi be az időjárás viszontagságait sem. Csak egyféleképpen juthatsz be ide, a Társalgóban lévő hollón körbepördülve. Ahogy megérkezel láthatod, hogy a külső időjárás tökéletesen látszik a kupola alól, így a hangulata meg van, de nem ázik meg senki, és egy adott szobahőmérséklet van bent. Legtöbbször egy halk háttérzene hallatszik az időjárásnak megfelelően, bár aki csendet szeretne egy csettintéssel azt is varázsolhat. A talajt fű borítja, és a tisztást fák övezik. Ami kilóghat kissé azok a fotelek és kanapék, bár mind rönknek és mohos fának hat, igaz kényelmességük az eredeti bútort idézi. Néhány kivágott fa tönkje adja az asztalokat.

Békés, és csendes hely ez, ha csak kicsit beszélgetni akarsz, és kényelmes, ha épp el akarnál menekülni kicsit a Társalgó zajától, hogy itt tanulj a következő órádra. Érezhetően átjárja a mágia, itt néha úgy érezheted, hogy még a végrehajtott bűbájaid is jobban sikerülnek...
Megérkezéskor szemben veled a Tükörpalotát csodálhatod meg, balra pedig a Zenei csobogó és az Árnyak barlangja helyezkedik el.

(Zenei csobogó)
Az Liget szélén található egy kis erdő. Az erdő közepén, meg egy kis tisztás, ahol egy kis csobogó van. Gyönyörű kristálytiszta vize csak úgy szikrázik a besütő nap sugaraitól. A csobogó vizének hőmérséklete kellemes. Se nem hideg, se nem meleg. Bele se igen lehet fulladni, mivel mindössze térdig ér a víz.
A csobogót körülvevő tisztás pedig még több szempontból érdekes. A mindig zöldellő fákon rengeteg madár fészkel, így a környék, mindig madárcsiviteléstől hangos. A madarakon kívül, még mókusokkal és apróbb emlősökkel találkozhat itt az ember.
A tisztáson, minden évszakban más színben pompáznak a virágok. Tavasszal minden a rózsaszín és a lila árnyalatait veszi fel. Nyáron az egész tájat sárga és élénkpiros virágok borítják. Az őszi időszakban a narancssárga és a rozsdavörös virágok a dominánsak. Télen pedig a fehér és a kék ad télies jelleget a tisztásnak.
A tisztást belengő virágillat és lágy madárcsivitelés kellemes és megnyugtató. Nagyon jól lehet itt relaxálni és tanulni egyaránt.

-Igen, nagyon. Mentalistaként minden érdekel ami az elmével kapcsolatos, szóval be vagyok sózva rendesen. Ha nincs kedvenc tantárgyad meg utált sem az tök jó, szerencsés vagy. Nekem azért akad olyan amit utálok, de hát az úgyis tiltott, meg van ami nem annyira megy, de az meg úgy sem elsödleges, úgyhogy hasonló igy a helyzet nálam is. Fiúk? Sosem izgattak annyira, szóval meg vagyok velük meg nélküluk is, egyik sem gond vagy baj. *mondja vidáman Panni, majd megjegyzi* -Viszont ha nem gond, akkor nekem már lassan mennem kéne, mert a mamámnak kell baglyot küldenem...*mondja csendben, majd segít Mirának kicsónakázni a partra, majd kiszállnak és ha Mira még menni akar egy kört meglöki a csónakját, ha pedig nem akkor együtt indulnak a Kúria felé.*

* Evának sajnos mennie kell. Hát, ebbe a találkozásba sem került túl sok beszélgetés, de sebaj majd legközelebb. Nemsokára azonban két leányzó is megjelent a színen. Örült hogy Artemis is a két lány között van, régen találkozott vele.Ahogy látja nem is véletlenül. Rögtön felismeri hogy valami nincs rendjén. Utána szalad hát. *
- Artemis. Jól vagy? * Öleli át barátnőjét. *
- Valami gond van? Nekem nyugodtan elmondhatod. * Kicsit rossz érzés is kering benne mert annyira furcsa hogy neki minden jól alakul a barátai pedig egyre rosszabb hangulatban vannak. *
- Ne haragudj, egy pillanat. * Mondta Artemisre nézve és a másik lányhoz fordult akinek igen csak érdekes hajviselete van. Bár ő csak ne beszéljen, zöld tincseivel. *
- Szia! Cat Morgan vagyok. Belsirionos. * Mutatkozott be, majd ismét Artemishez rohant. Megsimogatta a vállát hogy azért legyen valami vígasztalás is, bár még nem is tudja hogy mi a gond. *

* Kicsit különösen érezte magát, de talán azért mert a ledér öltözéke és az egyre inkább lehűlőfélben lévé levegő nem igazán fért meg együtt. Átöleli magát és tanakodik mit is tegyen, miközben megjelenik egy ismeretlen, ám jóval jellegzetesebb alak a közelükben. Vörös haját felejthetetlenné teszik gubancai, amiket valószínűnek tartja, hogy látott már.
-Üdv, Evangeline Elovics. * Mutatkozik be a félvéla a maga kimért módján és közben már biccenthet is Artemisnek aki szinte rögvest Sophie után tűnt fel. Háztársnőjének biccent, majd Cat felé fordul.*
-Ne haragudj, de én megyek. Így* Nézett végig magán.* -Fázom. * Vallotta be nemes egyszerűséggel. * -További szép estét! Sziasztok! * Búcsúzott el a többiektől már az ösvényen visszafelé lépdelve. Azonban amint látótávolságon kivűl került azonnal futásnak eredt. Úgy szaladt, hogy talán akik mellett elrohant meg se ismerték, s az ajtókat is felszakította olyan lóhalálában igyekezett a szobájába a meleg, védett kis odújába. *

*Hangulata semmilyen a szakítás miatt amit még sajnos nem hevert ki de most úgy gondolta,hogy elmegy csónakázik egyet azzal legalább elterelődik a figyelme minden egyéb dologról ami Exanra emlékezteti.A tóhoz érve látja,hogy ott van két iskolás évfolyamtársa így köszön nekik majd úgy megy a csónakhoz oda*Sziasztok*lépdel előttük el a ruháján is látni,hogy nincs jó kedve és nem is lenne jó társalkodó partner így sietősre veszi a lépteit.*

*Sophie arra sétálgat, és amikor meglátja a lányokat elhatározza hogy odamegy hozzájuk, hiszen úgyse ismer még nagyon senkit. Amikor odaér tétován megáll és elmosolyodik.* - Sziasztok, az én nevem Sophie. Nem baj, ha csatlakozom hozzátok? Megesz az unalom. *felnevet, miközben felváltva néz egyszer az egyik lányra, egyszer a másikra. Alaposan elemzi őket, ez egy bevett szokása: ha találkozik valakivel, az agyába vés mindent, amit megtudott róla. Az egyik lábáról a másikra áll, miközben félretűr egy tincset az arcából és várja a lányok válaszát, miközben mélységesen reméli hogy nem zavarta meg őket.*

* Gondolta inkább rá se kérdez a megjegyzésre. Nagyon nehezen bírja hogy ne üsse bele az orrát, de ez volt az ami miatt rengeteg konfliktusa kialakult a múltban, ezért is türtőzteti magát, amikor csak tudja. Amikor erre gondol általában szomorú, csak nem mutatja ki érzéseit. A nellondos kérdésre ismét észbe kapott. *
- Persze, bármikor szívesen elmegyek vásárolgatni. Nekem már kéne egy kis állatka. Mondjuk nemsokára egy kis időre úgy is hazautazom, meglátogatom a családomat. * Felelte mosolyogva. Hogy mikor megy haza, azt maga sem tudja. Egyenlőre keres még egy pár személyt akit szívesen bemutatna szüleinek és testvéreinek. Evától még nem nagyon akarta megkérdezni, félt hogy nemet mond. Majd a későbbiekben, hisz még nem ismeri annyira. *
- Szerintem indulhatunk is. Vagy még maradni akarsz? * Kérdezte és kicsit távolabb lépett a füves résztől. *

*A tünde megjegyzése nem különösebben foglalkoztatta, eltette a pálcáját ami jelen esetben azt jelentette, hogy a jobb karját fedő kötésbe csúsztatta. Nem látta a néma párbeszédet, pedig akkor bizonyosan bezsebelhetett volna a tünde egy szúrós pillantást. Azonban a kérdésén majdhogynem felháborodott. *
-Mióta becézgetsz? *Sziszegte a fogai között a leányzó, de a fiú úgy tűnik hamar távozóra fogja a dolgot. Eva biccent egy aprót, amit akár elköszönésnek vagy helyeslésnek is lehetett tekinteni. Azonban ez a közhelyes színjáték felkeltette a zöld hölgy figyelmét és kíváncsiságát. *
-Hosszú lenne ezt elmagyarázni. A lényeg hogy olyan arcommal találkozott, ami nem volt az ínyére. * Zárta le ennyivel Eva, hiszen nem volt kedve mesedélutánt tartani, főleg mert tudta hogy a konfliktusok egy része saját büszkeségéből fakadnak. Persze van ott mindenféle, eszébe jutottak azok a dolgok amiket a rokonai mesélgettek a tündékről. Ami a legfontosabb, hogy Evangelinének sokkalta több kell ahhoz hogy valakihez igazán kötődjön mint pár vita mentes találkozó. *
-Nem különösebben, igaz szeretnék most hétvégén leugrani Nelldonba, talán veszek pár dolgot. Akkor jössz oda? * Tett pár lépést a füves hely felé, bár tudta nem sokat időzhetnek itt, mivel sötétedett.*

* Kérdő tekintettel hallgatta a gúnyos megjegyzéseket. Annak ellenére hogy Exan intett ő még is csak meg akarta tudni mi folyik itt. De sajnos erre nincs alkalma, ugyanis a következő pillanatban már csak azt látja ahogy Exan távozik. *
- Szia! * Köszönt gyorsan oda neki, majd Eva felé fordult. *
- Mi eza nagy civakodás? * Vonta kérdőre a beszélgetést. Sosem gondolta volna hogy ilyen esemény lesz, mert amikor Exan és Eva olyan békésen sétálgattak együtt mindenhova pár héttel ezelőtt, az ember azt hinné hogy valami van közöttük, de hogy ez. Azt nem. Mindenesetre meglepő, de nem akart sokáig ezen filózni, hisz nem az ő dolga. Igaz, megfordult a fejében hogy kibékíti őket, de előbb hallani akarja a sztorit hogy mi ez a veszekedés. *
- Mellesleg, történt veled valami izgi mostanában? * Terelte a témát mosolygósan. Közben persze folyamatosan azon gondolkodott mi történt Exan és Eva viszonyával. *

* Miután Exan elegánsan végiggurult magával hordva pár faágat és miegymást, hallgatta a lányok társalgását, derekára tette két kezét. Feltápászkodva meglátja Evangeline felé szegezett pálcáját, hangosan válaszol neki. * - Kérlek, tegnap nem átkoztál meg majd most? * Mondta kicsit lihegve mint aki futott. Majd kérdően Cat-re pillantott. Vállat vonva figyeli tovább a társalgást, a csónakázás nem tetszett Evának, inkább le akart ülni. - Tán nem szereti a vizet szőkesége? * Kérdi némi gúnnyal a hangjában majd int Cat-nek, hogy ne is kérdezze miért ez a civakodás, majd alkalom adtán elmondja neki, de most siet, maga sem tudja hová, bár úszott volna egyet még a hecc kedvéért, szívesen látta volna Evangeline ruháját vizesen, no meg dühösen. A gyors érkezést a gyors távozás követte, megigazította hosszú copfját és rohanva távozott.. még hátra nézett a két leányzóra.*
- Sziasztok! mennem kell!

*A félvéla örömmel hallgatta a lányt, főleg hogy semmiféle úszással kapcsolatos terve nincs. Persze látta, hogy meglepte a visszakérdezése, amit részben költői kérdésnek szánt. No mindegy. Már épp javasolni akarta hogy akkor keressenek egy füves részt ahol letelepedhetnek, mikor nem várt esemény történt. A hirtelen keletkezett zajra Evangeline egyből pálcát rántott és az leskelődő tündére szegezte. Felvonta az egyik szemöldökét kérdőn, majd mikor látta, hogy róla tudomást sem vesz, hátat fordított az ifjúnak. Haja csak úgy suhogott a mozdulat folytán, arcán dac és büszkeség honolt. ~ Előttem víz, mögöttem férfi… Még valami amitől félek?~ A keserű gondolatot egy fújtatással is megkoronázta. *
-Szerintem leskelődött. * Jött a piszkálódás Evától, hisz aki még köszönni se tud az magára vessen. Szándékosan csak Cat felé fordult s kizárólag felé intézte a szavait. * -Nekem nincs kedvem csónakázni. Nem ülünk le inkább arra a füves részre? * Fejével abba az irányba intett ahol a terület található volt és tüntetően elfordult Exan felől. *

* Eva kérdéseire igyekszik gyors választ adni. Bár azt maga sem érti hogy miért kérdezett rá hogy megismeri e. *
- Hát, nem is tudom. Csak mert régen találkoztunk. * Mosolygott a lányra. Igaz, meglehetősen régen de igen kedves lánynak ismerte meg Evát. Soha egy rossz dolgot nem hallott róla. *
- Nem, nem úszni jöttem. Ahhoz most semmi kedvem sincsen. Habár lehet hogy majd a későbbiekben megmártózom egy kicsit. * Mondta a választ majd erősen felkapta a fejét. Exan ugyanis hirtelen ott termett előttük csak úgy a levegőből. Szemöldökét felvonva (persze viccesen) nézett Exanra. *
- Szia Exan! * Köszöntötte a fiút hangosan. Örült hogy most nincsen rossz passzban mert hát, mostanában gyakori vele az olyan. *
- Mi járatban erre felé? És..... mit kerestél a fa tetején? * Vonta fel újra szemöldökét, közben látta hogy szemébe a vörös tincs hullik. Ettől félt. Kezd lekopni a zöld festék, és a vörös meg a zöld elég furán néz ki hajszínben. Gyorsan elkapta a tincset és a füle mögé tette, majd válaszolt a csónakos kérdésre. *
- Én még nem csónakozok. Bár szívesen megtenném. Sosem csónakáztam még ezen a tavon. * Mondta, s közben figyelte a tó tükörsima, zavartalan felületét. *

* Néma csend és ágreccsenés, a leányzók közé pottyan az egyik fáról Exan,gurul még egy kicsit a fűben majd idegesen feltápászkodik, lesöpri magáról a leveleket, kiszedi fekete copfjából a gallyakat és faágakat utána pedig kicsit inogva de feláll és daliásan kihúzza magát. Halkan szitkozódik egyet. Éppen felmászott egy fára, mert onnan nézegette a ligetet, nem szokott leesni mert ügyes ő, csak a fűzfa egyik ága nem nagyon bírta el a fiú tömegét és hangos reccsenéssel megadta magát.
- öh, Szia... szia Cat.. * Evának nem köszön, még dúl benne a tegnapi méreg és fájnak a verbális sértések, leginkább amikor megsértették harcos mivoltát, úgy tűnt Eva ismerte annyira, hogy ott szúrjon ahol a legjobban fáj. Röpke pillantást vetett a szőkeségre, utána lesöpörte széles válláról az utolsó falevelet. *
- Csónakáztok?

* A félelmével való szembenézések egyik sikertelen próbálkozása zajlott le Evában. Azon volt, hogy az idegei nyugton maradjanak és emlékeiből kilökdöste a gyermekkori trauma borzalmas képeit. Kirázta a hideg és kissé meredten nézte a békés víztükör felületét. Elhúzta a száját a gondolatra, hogy akár a lábujját is beleérintse, még a végén megcsúszik. Kicsit olyan volt mint a macska és a forrókása, azzal a különbséggel, hogy ez nem "hűl ki" Felkapta a fejét a hang hallatára, egyből felismerte a jövevényt.*
-Szia Cat. * Némi szünetet tartott és folytatta.* -Persze, miért ne ismernélek meg? * Mondta magától értetődően a fél véla. Mivel társasága akadt, ki akarta zárni elméjéből a víz keltette zavaró félelmeket. *
-Mi szél hozott erre? Csak nem úszni jöttél?

* A napsütés és a tavaszias idő ellenére sajnos Catnek ma eddig nem nagyon volt alkalma kijutni a friss levegőre. Ez kicsit meg is ártott neki. Haja kicsit csapzott, és tele van puding foltokkal. Ugyanis a manóknak segített főzni egy kicsit. Nem sokat habozott szinte teljesen tudta már hogy hova akar menni. Egy meghitt, békés, vízparti terepre ahol nyugodtan kiszellőztetheti a fejét. Erre tökéletes hely a csónakozó. A tavat már rengeteg alkalommal körbejárta, ezért is jött inkább ide. Végigment a kis erdei ösvényen egészen a tóig. Senkit sem látott a közelben, egészen a mostani pillanatig. Megpillantotta a túloldalon Evát akivel nem sűrűn találkozott még az itt töltött idő során. Mindössze egyszer. Odament hát hozzá. *
- Szia Eva! Megismersz? * Kérdezte tőle, mert bevillant neki hogy amikor először találkoztak akkor Cat még vörös hajszínben pompázott, ezért is kérdezte hogy nehogy összekeverje valakivel. *

* Evangelinét a kellemes időjárás ismételten kivonzotta, azonban öltözékét túlságosan is nyáriasra vette. Combközépig érő farmernadrágot, sportcipőt és egy fehér polot visel, mivel köpenyt se vet magára ezért jobb kezét könyéktől csuklóig kötés fedi. Szőke haja lófarokba kötve ingadozik léptei ritmusára. Teljesen céltalanul lődörög, amíg rá nem talál egy kicsiny kis ösvényre, ami alig észrevehető. Kíváncsian lépdelt a kanyargós kis úton, ám amint annak végére ért földbegyökerezett a lába. Két oka is volt rá, az egyik: Igazán szép látványt nyújtott a tó és a felette fénylő kis tüzekre emlékeztető fényforrások. Másrészt viszont ez egy olyan víztömeg közelségét jelentette amibe akár bele is tud fulladni. Közeledett a tó felé de három méternél közelebb esze ágában se volt menni.*

*Mire felteszi a kérdést Nessie-nek már észre is veszi a gyereket. Na ez van, megint hamarabb járt a szája. De hát őt így kell elfogadni. Természetesen viszonozza a lány ölelését, vigyázva, hogy a kicsi nehogy felébredjen. Mikor a lány elkezdi körbejárni, hirtelen nem tudja mire vélni a dolgot, csak amikor megszólal újra.*
-Ó, igen. Nem mai darab, de nagyon kényelmes. *Mondja mosolyogva, majd örömmel veszi, hogy meghívták nellondba. Ezek szerint nem is lesz olyan döcögős a visszatérés, mint gondolta.*
-Örömmel veletek tartok. Indulhatunk? *Kérdi lelkesen majd elkezdi követni Catot, aki időközben már el is indult.*

* Enyhén meglepődött mikor Ness mondta hogy a saját gyereke a kislány. Érdekes. Egy ilyen fiatal lánynak gyereke legyen, majdnem rákérdezett ki az apja a kis csajnak amikor Nessie elmondta hogy bizonyos személyek is még rajta kívül teherbe estek. Nagyon furcsa. Ő valószínűleg nem tudna bánni egy kis gyerekkel. Bár igaz hogy nagyon szereti a lurkókat és mindig bevállalja a bébi szitterkedést, de ha valakinek saját gyereke van az egészen más tészta. Kicsit később Liz is megérkezett és Ness a ruháját kezdte fürkészni. *
- Szia Liz! * Köszönt neki majd szép lassan elkezdett ballagni Nellond felé. Közben hívta a többieket hogy jöjjenek. *

*Leányzónk már nem is csodálkozik azon, hogy azt hiszik, bébiszitterkedik. Persze, hisz nem sűrűn látni olyan 18 éves lányokat, akiknek már gyerekük van így hát ez az első reflex mindenki számára.*-Nem bébiszitterkedek!*Mondta nevetve.*-Ő az én kislányom Lily. Rajtam kívül még pár lánnyal hasonló dolog történt, terhesek lettünk, csak úgy, mint a Jézus születése sztoriban. Nagyon furcsa...*Mondta, miközben megsimogatta a kicsi fejét.*-Amúgy nem ez a teljes neve, hanem úgy lett anyakönyvezve, hogy Lily Hannah di Alsiera.*Mondta, mire hamarosan betoppant Liz is, aki immáron lánya bébiszittere lett.*-Szia Liz!*Köszönt kedvesen. A kicsi pedig természetes, hogy nála volt, hiszen nem hagyná bent, főleg ilyen jó időben. Meg is ölelte a lányt finoman, csak úgy, hogy Lily ne ébredjen fel.*-Amúgy épp Nellodba tartunk, mert még kéne néhány dolgot venni a lányomnak. Velünk jössz?*Kérdezte, majd körbejárta a lányt hogy lássa, mi van rajta, ugyanis ismerős volt neki ez a nadrág, ennek elviekben a fenekén van egy sárkány minta. Meg is látta, mire elmosolyodott.*-Ismerem ezt a márkát. Ugye a Stalonnee divatáruházból van?*Kérdezte nevetve.*

_________________
Ness egy gyönyörű, szőke hajú lány, nem mellesleg Evelyne ikertestvére. Látszik rajta, hogy szereti a természetet. Ez az egy viszont nagyon igaz rá: Druida kasztú, klánja pedig a Természet hivei. Ez a lány Borilovoban nőtt fel. Felmenői közt sok varázslény volt, azonban már már a véla vér elnyomta őket. Szülei egy másik világból érkeztek, ahol az embereknek daimonjaik vannak. Ő is örökölte ezt: van egy karakál/sivatagi hiúz daimonja, Dragon. Ők nagyon szeretik egymás, mert bár sokszor összezördülnek, mindig kibékülnek. Természetét illetve pedig nyugodt lánynak mondható.
Nos, hát ő itt Nessie.

*Liz szokásos napi levegőzésén van, elmaradhatatlan társával, Emilyvel együtt. Nyugodtan ballag, amikor megpillant két ismerős lányt. Az egyik Nessie, akinek múltkor megígérte, hogy szívesen vigyáz a kicsire, ha úgy adódik. ~Remélem a pici is vele van. Végre világosban is megnézhetném.~ Reménykedik, miközben egyenesen a lányok irányába tart. Mikor már elég közel ér hozzájuk, hogy meghallják, mosolyogva köszön nekik.*
-Sziasztok. Nem zavarok? *Mosolyog, remélve, hogy nem küldik el őt. Közben a cicus már akcióba is lendült és épp a két lány lábaihoz dörgölőzve próbál egy kis törődést kicsikarni.*

* Éppen egymagában üldögél belebújva könyvébe mikor halk lépkedésekre lesz figyelmes. Azt hitte többen jönnek, pedig nem. Nem sokkal ezután megjelenik Nessie is. Egy nagyon tündéri kisbaba van egy babahordozóban a hasán. Cat imádja a kölyköket hisz sok tesója van. Odamegy hozzá és köszönti. *
- Szia Nessie! Jajj de aranyos babád van. Nem is tudtam hogy bébiszitterkedsz. * Mondta,mert azt hitte hogy az nem Ness gyereke. Hisz egyáltalán nem volt róla szó az utóbbi időben, és a lányon se látszott meg. *
- Persze, bármikor szívesen elmegyek Nellondba. Úgy sincsen semmi dolgom, csak olvasok. Nagyon jó könyvet találtam. * Szorította magához olvasmányát. *

*Boldogan sétálgatott ifjú édesanyánk a ligetben. Nagyon szereti ezt a helyet, hisz minden olyan gyönyörű. Harmatos fű, miközben gyönyörű hang hallatszott mindenhol. Csicseregtek a madarak, hallani lehetett a vizet... Tökéletes volt. Bizony tökéletes, s még a levegő is tiszta. Ideális hely bizony egy kisbabának. A hasán egy kis hordozó szerű izében hozta a csöppséget, akinek fehér baba haja van. Most épp édesdeden alszik, mert nemrégen evett. Aki pici ép és egészséges, mamája nagy örömére. Ness le is csüccsent a fűbe, s ahogy így gondolkodott, eszébe ötlött valami. Hisz még rengeteg dolog nincs meg a babának! Ahogy ezen agyalt, megpillantotta Cat-et, s rögtön közelebb is pattant hozzá.*-Szia Cat! Látom épp nincs emmi dolgod. Ha esetleg unatkozol, vagy van időd, akkor eljöhetnél velem Nellodba!*Mondta, majd ásított egy nagyot.*

_________________
Ness egy gyönyörű, szőke hajú lány, nem mellesleg Evelyne ikertestvére. Látszik rajta, hogy szereti a természetet. Ez az egy viszont nagyon igaz rá: Druida kasztú, klánja pedig a Természet hivei. Ez a lány Borilovoban nőtt fel. Felmenői közt sok varázslény volt, azonban már már a véla vér elnyomta őket. Szülei egy másik világból érkeztek, ahol az embereknek daimonjaik vannak. Ő is örökölte ezt: van egy karakál/sivatagi hiúz daimonja, Dragon. Ők nagyon szeretik egymás, mert bár sokszor összezördülnek, mindig kibékülnek. Természetét illetve pedig nyugodt lánynak mondható.
Nos, hát ő itt Nessie.

* Cat mint mindig sugárzott az örömtől. Bár kicsit fáradt volt a délutáni utazása miatt de ez sem gátolja elfedhetetlen kedvét és hangulatát. A kedvenc könyve a kezében, rajta csinos ruha, így indult el a csónakozó felé. Hogy miért pont ide azt nem tudni. Lehet hogy csak a szabadban akar olvasni, vagy inkább csak lógatni a lábát a hűsítő tó vizében. Csak sétált és sétált, közben a kezében a hatalmas könyv amit időközben kikölcsönzött a könyvtárból. Beleült egy kis fa csónakba, annak ráült az ülésére és tovább olvasott. Az előző nap talált rá a könyvre. Nagyon megtetszett neki, állandóan azt bújja. Szinte el sem lehet venni tőle. *

Ne haragudj,hogy ilyen gyorsan letámadtalak*mondja és lesüti a szemeit de elötte egy csokot lop amit meg probál egy kicsit hosszut lopni,elött az égre néz*milyen szépek a csillagok*mondja*nézd ott egy hullocsillag*nevetve szol meg és mutat a csillagra és ha a srác is látja akkor kivánjon egyet és teljesül*

// Nem figyeltem az időt, bocsánat érte :$ //

Azért ne nyomd ki belölem a szuszt*mondja nevetve a srácnak miután elváltak ajkaik,utána elkezdte csikizni a srácot majd fölékerül és ismét megcsokolja mert nagyon jol esik neki az,hogy valakihez tartozhat*Szeretlek*sugja a srác fülébe a büvös szót majd ismét megcsokolja*

* A kérdést egészen gyorsan lereagálta a lány, talán nem akart többet beszélni róla mert fájt neki, hiszen az ilyenek elég rossz emlékek. Érdekes, hoyg akikkel eddig találkozott szinte mindenkinek szomorú és keserves előtörténete volt az iskolában... talán Cat kivételével. Exannak sem volt tökéletes családi háttere, de azért szerető családban nőtt fel és soha nem voltak gondjai. Art elég szűken válaszolt Exan kérdésére, talán azért mert a fejében volt, hogy utána ismét megcsókolja Exant. Ez már a harmadik elcsattant csók Artemis kezdeményezésével. Exan már elmondta a lánynak, hogy csak kishúgként szereti. Viszont amikor Art ajkai hozzátapadtak a fiúéhoz, Exan most először viszonozta a csókot, ez most nem volt rövid mint az előző alkalmakkor. Egészen hosszúra sikeredett, és Exan egyre erősebben szorította magához a lányt. Soha nem gondolta volna, hogy ez fog történni, de megtörtént, és most már nem bánta egyáltalán. Ez a dolog már régóta érett köztük, csak Exan nem akarta belátni, de hála Art kitartóságának talán a tünde fiúnak sikerült megnyitnia a szívét.*

» Erdei tisztás
» Demotiváló
» A lidérces álmok ligete
» Lányok közös fürdői
» Tisztás

Allidon Ligete - Csónakázó- és Fénygömbtó, Tisztás és Zenei csobogó

Allidon Ligete - Csónakázó- és Fénygömbtó, Tisztás és Zenei csobogó

Similar topics

Similar topics