Tanács-szikla

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 9:53 pm

*Hát, hogy melyikőjük idézi a nagyobb energiájú tüzet, az jó kérdés, mert Ele meg a harci mágiákban járatos nagyon, és ez az, de igazából lényegtelen is. Ami fontos, az az, hogy ketten együtt egy szép kis tűztornádót alakítanak ki a démon körül, és az el is emészti a démont. Elének azért feltűnik, hogy Milával valami nem stimmel, hogy irtózik a tűztől. Ez később picit el is gondolkodtatja, hogy miért lehet, és az is, amit a démonnal művelt... Olvasott ilyenekről, és emlékezteti is rájuk, de attól fél, ha rákérdez, és igaza van, akkor valóban vacsi lesz belőle, csak nem a démoné... Úgyhogy inkább úgy tesz, mintha nem is vett volna észre semmit. Elégtétellel nézi, ahogy elég a démon, majd vízalakítással lassan el is oltja a tüzet, hogy nehogy az erdő is odaégjen. Amikor vége, csatlakozik Milához.*
-Hát ennek vége. Most már vége, ne félj. Ügyes voltál. *dicséri meg a remegő lányt.*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 9:41 pm

*A két kisebb jégdémon egész hamar eltűnik a föld felszínéről, Mila nem is érti, hogy miért idézte meg a nagy jégdémon. Talán azt hitte, hogy a két diák gyengébb, vagy valami ilyesmi, ámbár aki ismeri a Nezabaros diákokat, az tudja, hogy nem kell lenézni őket, hiszen elég jó tanítást kapnak - amit talán lehet kiképzésnek is nevezni mágikus téren. A leányzó a pszionikus mágiával próbálkozik és habár érzi, hogy nem jön össze neki a varázslat, mégis nekilódul és vámpírképességét beveti - ami persze sokkal gyengébb, mintha a varázslat sikerült volna. Azért még így is egy tátongó lyuk figyel a jégdémon szívének a helyén, ahogy Mila guggolva a földre érkezik. Miroslav ismét csak morrant egyet, de mivel érzi és látja, hogy a két diák bőven elég és ő a jég miatt amúgy sem tud mit tenni, csak áll és figyel egy messzebbi bokor mellől. Mila egy aprócska instrukciót ad a fiúnak, amit a démon nem hallhat, hiszen éppen szedi össze magát, Milát valóban emlékezteti a vámpírokra, de hamar le is hessegeti a gondolatot és varázsolni kezd. Az elemi mágia a vérében van, így szinte biztos, hogy kicsit nagyobb energiájú örvényt fog létrehozni, mint a fiú. Csak egy bökkenő van: irtózik a tűztől. Kimered szemekkel, félelemmel telve indul hát neki, hogy megidézze a tűz adta örvényt a jégdémon körül. Összecsapja a kezeit, az ujjait összefűzi, ahogy kell majd a kezét a szájához emeli és megszívja a levegőt. Végül egy tűzostort idéz meg, ami hamarosan Elros ostorához csatlakozik és a kettő együtt egy hatalmas örvénnyé alakul a jégdémon körül. Mila gyors mozdulatokkal lépdel hátrébb és áll be az egyik szikla mögé, Miroslav mellé és remeg. Nem sűrűn lehet ilyen látni egy vámpírtól, de Mila valóban remeg és kimeredt szemekkel figyeli, hogy mi is történik.*

//EHA I. Másodlagos, Elementalista kaszt
Ahogy a többi elemnél, úgy itt is a telekinézishez hasonló, az egész tűzalakítás alapja. Tűz összegyűjtése és mozgatása, alakformálása akár levegőben, tűzcsóva képzése, vagy ha valaki ezzel támad, akkor bizonyos mértékig megállítása és átvevése. Idővel, és tehetséggel ezek a manipulációk olyan szintre jutnak, hogy már robbancsgolyókat - apró tűzgolyók, amik habár nem tűzgolyó erősségűek, még is petárdaként robbannak - tud formázni a tűzből a tűzharcos. Harcosok, Elementalisták, tűzmágusok, elsődleges mágiások kiemelkedően tudják alkalmazni a varázslatot, már képesek a robbancsok teremtésére.//

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 9:31 pm

*Mila látszólag kétségbeesik, de Elros szerint nem annyira félős leányzó ő, mint ahogy most csinál. Látta ő már órákon, mikre képes, és hát nem teljesen biztos abban, hogy melyikük győzne, ha összecsapnának... Pedig Ele is nagyon jó harcos még tündék között is. Valami különleges van a lányban, azt biztos. Mila megpróbálja felgyorsítani magát, de ez nem sikerül neki. A pszionikus mágia meglehetősen messzeáll a lánytól, így nem is tudja létrehozni, még ha nem is tiltott neki. Ele persze azt hiszi, hogy sikerült a varázslat, mert a lány vámpírképességei miatt ugyanott van, mintha neki sikerült volna a varázslat. Hatalmas erejét bevetve egy jókora lyukat üt a jégdémonban, pont ott, ahol a szívének kellene lennie, már ha lenne neki. A démon összetörik, de a jelek szerint ez még kevés neki, mert gyorsan kezd összeállni. Milát emlékeztetheti akár arra is, ahogy egy vámpír összeáll, mikor széttépik, de nem égetik el... Valószínűleg ezért is jött az ötlete. Ele persze rábólint.*
-Rendben. Nem tudom, milyen jól megy neked a harcművészet, de csináld utánam a mozdulatsort. Figyelj nagyon. *mondja Milának egy mosollyal, és újra megcsinálja a tűzalakítás varázslatát, ezúttal rendes tüzet idézve, nem golyóbisokat. Párszor megcsinálja a mozdulatsort. Amennyiben Mila is követi, a jégdémonnak annyi lesz...*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 9:14 pm

*Elros válaszára nem reagál semmit a lány, nem is nagyon marad ideje, hiszen a hatalmas jégdémon hamarosan támadni kezd és Mila nem is csalódik. Létrehoz két kisebb jégdémont, a leányzó pedig nem késlekedve hamarosan pálcát ránt és két Jetit idéz meg. Elementalista lévén elég hamar létrejön neki a varázslat és a két Jeti rá is veti magát a két kisebb jégdémonra, akik elég hamar el is tűnnek, aprócska jégport hagyva maguk után. Mila elmosolyodik, de mikor a Jégdémon felé indul el, kicsit hátrálni kezd és Elros-ra pillant.*
- Ajajj... *motyogja a lány félelmet színlelve, de hát mit árthat neki egy jégdémon? Igazából baromira élvezi a helyzetet és ez a szemében is látszódik. Mivel annyira nem akar lelepleződni, ezért egy elég jó, de kevésbé ismert varázslathoz folyamodik. Habár Pszionikus mágiából nem valami jó a lányka, nem is kell jónak lennie, hiszen már alapjáraton vámpírként elég ereje van. Azonban a látszat kedvéért elvégzi a varázslatot, vagyis pálcáját elrakja, - ami elég meglepő lehet mind a démonnak, mind Elrosnak - majd karjait derékszögben egymásra fekteti és kimondja az igét:*
- Pluris Virtus! *ha létrejön a varázslat, ha nem, iszonyatos gyorsasággal indul meg a lány a jégdémon felé, majd egy határozott és erőteljes mozdulattal a jégdémon szívébe üt egy hatalmasat, remélve, hogy a jégdémon ettől széttörik, vagy valami ilyesmi. Mila visszaesik a földre és guggolva ér földet, lentről nézve a jégdémont, hogy mi is történik ebben a percben. Gyorsan Elros felé fordul:*
- Egy tűzörvény közösen? *pislog a fiúra kérdőn, hátha a fiú felfogja, hogy mit is akar a lány a következő körben.*

//Pszionikus mágia, másodlagos
Ha az ellenfél túlerőben van, a mágiahasználó képes úgy harcolni, mintha nem lenne túlerő. Tehát erőteljesen felgyorsul, gyorsabban, többet tud varázsolni, vagy akár verekedni. Így tulajdonképpen több személy helyett harcol a túlerővel szemben, kiegyenlítődnek az esélyek.//

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 9:01 pm

-Hát igen, de szerintem nem csak ez az egyetlen meglepetés... Hallottam már másoktól is hasonló eseteket. *válaszolja röviden Milának Ele arra, hogy furának tartja, hogy az erdő mélyén ilyen van. A jégdémon vezért valószínűleg igazából nem nagyon érdekli, hogy mik is ők és hogy mit is keresnek itt. Őt csak egyetlen dolog érdekli, ugyanaz, ami Milát is foglalkoztatja... Igen, a vacsi. Hogy a fogás igazából két diák vagy a világ két legerősebb varázslója, igazából teljesen mindegy neki. A jégdémon ugyan nem érti Mila válaszát, de nagyon feldühödhetett rajta, mert egyből a lányt kezdte támadni. A lány először a kisdémonokat pécézi ki magának, a jetik létre is jönnek. Elég szépen állják a sarat, kisebb csata után a jetik ízekre szedik a kicsiket. Valószínűleg a fővezér azért nem lesz ilyen könnyű falat... Vészesen közelít Mila felé, de Ele közbeveti magát, és kipróbálja démonkán a tűzalakítás varázslatát. Gyorsan elvégzi a szükséges harci mozdulatokat, mire a jégdémon felé tűzgolyók sora röppen. Célba is találnak, de egyelőre csak kicsi sérülést okoztak a jégdémonon. Annyira azért elegendő, hogy lelassítson, időt adva ezzel esetleg Milának.*
-Nem fogtok ilyen könnyen elbánni velem. Én erős vagyok. Ti viszont gyengék. Reménytelenül gyengék. *mondja Milára nézve, és továbbra is felé tart. Hogy mi vezérli felé, azt nem lehet tudni, valószínűleg érez benne valami... idegent. Valamit, amit még soha nem tapasztalt...*

//EHA, elsődleges
Tűzalakítás:
Elemi besorolása: Tűz
Mozdulat: A kezeket össze kell csapni, majd az ujjak közül a gyűrűsöket, egymással szemben átfűzni, és a hüvelyk ujjakat behajlítani. A kezet a szájhoz kell emelni, és a gyűrűs és mutatóujj között beszívni a levegőt, mintha a tüzet szívnánk magunkhoz, innentől kezdve a célpont tűzmágiát - főként természetes tűz - befolyásunk alá tudjuk vonni.
Leírás: Ahogy a többi elemnél, úgy itt is a telekinézishez hasonló, az egész tűzalakítás alapja. Tűz összegyűjtése és mozgatása, alakformálása akár levegőben, tűzcsóva képzése, vagy ha valaki ezzel támad, akkor bizonyos mértékig megállítása és átvevése. Idővel, és tehetséggel ezek a manipulációk olyan szintre jutnak, hogy már robbancsgolyókat - apró tűzgolyók, amik habár nem tűzgolyó erősségűek, még is petárdaként robbannak - tud formázni a tűzből a tűzharcos. Harcosok, Elementalisták, tűzmágusok, elsődleges mágiások kiemelkedően tudják alkalmazni a varázslatot, már képesek a robbancsok teremtésére. //

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 8:46 pm

*A nyelvértés létrejön, habár Milaának csak másodlagos mágiaága az AMM, amit User elfejtett odaírni, de sebaj. A lényeg, hogy most már érti, hogy mit is mond a démon. Merthogy elég hamar kiderül, hogy ez a hatalmas izé egy jég démon, ami őrzi a helyet, a Tanács-szikláját.*
- Elég vicces, hogy itt a diákokat egy ilyen támadja meg... *morogja halkan Mila, de biztos benne, hogy ez Tiwele is hallotta. Miroslav csak morrant egyet és még mindig védekező állásban, feszült izmokkal várja, hogy mi is lesz ebből. Merthogy elég valószínű, hogy harcolni akar a démon és nem cseverészni, főleg miután közli, hogy bizony jó lenne már enni valamit. Miának erre a gondolatra éles fájdalom hasít a torkába, mintha tüzet nyelne. Neki sem ártana már enni, úgyhogy gyorsan győzzük le ezt az izét és menjünk vadászni! Miroslav is ficánkol, érzi a harcot a levegőben.*
- Nem hazudunk! De hát... Legyen... *morogja Mila, habár tudja, hogy a démon valószínűleg nem érti, amit mond. A lényeg, hogy hamarosan megjelenik két kisebb démon is a nagyobb démon oldalán. Elrosra pillant és várja a fejleményeket. Mivel biztos, hogy harc lesz, csak jelzi Elros-nak, hogy a két kicsi az övé, majd pálcát ránt és lendít, majd hangzik is az ige:*
- Belua Appaero! *Mila koncentrál és tőle 5 méterre egy-egy nagy Jeti jelenik meg, akiket rá is küld egyből a két kisebb jégdémonokra. Hajár!*
~Miro, most hagyd ki a szokásos letarolást, mert beletörne a fogad ezekbe a jeges alakokba!~*jegyzi meg daimónjának Mila egy aprócska mosollyal, mire a daimón csak morrant egyet és kicsit hátrébb húzódik, hogy ne érje vész őt, míg a Jetik harcolnak.*
~Nos akkor dőljünk hátra...~*gondolja Mila és azért pálcáját nem rakja el, de hátrébb húzódva figyeli a Jetiket, hogy mihez is kezdenek velük a kisebb jégdémonok.*

//EHM III., Elsődleges
A varázslat segítségével jetit idézhetünk meg, szóval egy nagy, erős, fehér, szőrös lényt. Kezdetben csak egyet vagyunk képesek életre hívni, majd később akár egész jetisereget teremthetünk az elemek erejével. Védekezéshez és támadáshoz egyaránt hasznos. A vízvarázslatokra teljesen immunis, a tűz viszont nagy mértékben sebzi. Egyszerű fizikai fegyverekkel nem lehet megsebezni, csak mágiával átitatott fegyverrel. Évfolyamonként eggyel több jeti idézhető meg, és tíz perccel tovább marad.//

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 8:34 pm

*A jégdémon tündéül szólal meg. Ez Elének fel se tűnik, hiszen folyékonyan beszél tündéül, bár azért neki is koncentrálnia kell a régies nyelvezet miatt. Végül aztán ő megérti, Mila pedig a varázslatának köszönhetően rájön, hogy mit mondott a jégdémon, és innentől kezdve követheti a társalgást. A jégdémon csupán annyit akart egyelőre megtudni, hogy kikkel áll szemben és hogy miért is jöttek.*
-Ne haragudj. Egyszerű diákok vagyunk a Nezabar iskolából. Csupán eltévedtünk az erdőben. *tájékoztatja a jégdémont Elros, és a jégdémon hátborzongatóan felnevet a válaszra.*
-Hazudsz, galád. Nem vagytok tanoncok. Galád csirkefogók vagytok. Halál rátok! Végre századok után ismét lakomázhatunk! *mennydörgi egy újabb nevetéssel, és elindul feléjük. Nem sokára megjelennek a társai is, két újabb, bár kisebb démon. Valószínűleg az első démon lehet a főnökük. A diákoknak viszont gyorsan cselekedniük kell valamit, ha nem akarnak valóban egy jégdémon vacsorája lenni...*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 8:22 pm

*A két diák a sziklákat kezdi el tanulmányozni és Elros meg is erősíti Mila gyanúját abban, hogy valóban valamiféle ótünde írással van dolguk. A leányzó sokszor gondolkozott már azon, hogy meg fogja tanulni a tünde nyelvet és lám: most rengeteg ideje lesz rá, hogy megtanulja, hiszen előtte az egész örökkévalóság. Ahogy ez eszébe jut, kellemes, ámbár nyugodt mosoly terül szét az arcán, ami azonban nem tart olyan sokáig, hiszen a bokrok közül mozgolódást hallanak. Mikor Elros pálcát ránt, Mila is követi a példáját, Miroslav pedig halkan, de biztosan morogni kezd és megfeszíti az izmait. Mikor a srác közli, hogy nézzék meg, Mila nem mozdul, csak halkan megszólal:*
- Errefelé tart és nincs olyan messze. Várjuk meg! *jelenti ki a lány határozott szavakkal, hiszen hallja, hogy tényleg nincs messze, viszont egy elég robosztuszos alakkal van - avagy lesz - dolguk. És valóban: a bokrok közül néhány másodperc múlva egy jégelementál, vagy valami jégdémon lépdel kifelé és szólal meg valamiféle furcsa nyelven.*
- Érted, amit mond? *suttogja Mila, de a szemét nem veszi le a hatalmas testű valamiről, aminek nem igazán van jó kedve. Mila - habár nem érti a nyelvet - sejti, hogy valamiféle védő szellemről van szó, de azért nem árt, hogyha érti, hogy mit is mond a jeges alak.*
-Linguaconj! *suttogja el Mila az igét, majd a ruhája alól előveszi Asztrál-mentál medálját és megdörzsöli. Hogyha a varázslat sikeres, akkor innentől kezdve már ő is érteni fogja a jégdémon szavait és tudja, hogy mit és hogyan reagáljon.*

//AMM II.
Humanoid fajokra, vagy írásra is alkalmazhatjuk a varázslatot, bár utóbbi jóval több tapasztalat igényel, és nagyobb a hibalehetőség. Humanoid fajok esetén úgy hangolódunk rá a gondolataira, hogy ennek következtében érteni fogjuk, amit mondd bármilyen nyelven is beszéljen, legyen akár más fajú, mint mi, vagy csak más nyelven beszélő. A varázslat nem hat állatokra, és primitív lényekre. Magasabb szinten idegen nyelvű irás olvasására is kiválóan alkalmazható, ez esetben úgy fogjuk látni, mintha a betűk egyszerűen rendeződnének előttünk a saját nyelvünkhöz idomulva.
Pálcamozdulat: Nincs, a medált kell megdörzsölni, miközben kimondjuk az igét és a célszemélyre, célírásra koncentrálunk.//

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 8:10 pm

*Na igen, Elrosnak is feltűntek a Mila szeme alatti karikák, de már jóval korábban. Próbálta már kideríteni az okát, de a lány nem mondott róla semmit. A suliban azonban legendák keringenek arról, hogy a lány vámpír, ám ennek bizonyítékát egyelőre még nem találta meg. A maga részéről reménykedik benne, hogy nem így van. Most nem hozza fel a témát, mert az írás lefoglalja.*
-Igen, az. Tünde írás. Méghozzá ótünde. Ennek ellenére viszont fogalmam nincs, hogy mi áll rajta. Csupán néhány szót értek. A mai írásunk és szavaink már teljesen eltérnek tőle. *magyarázza, közben persze az ő fülét is megcsapja a mozgolódás zaja.*
-Igen, hallottam, persze. Gyere, nézzük meg. *hívja Milát, majd előhúzza a pálcáját, és elindul a hang irányába. Nem sokat kell mennie viszont, mert a mozgolódás is közeledik, majd lassan kivehetővé válik az alak... Egy hatalmas jégdémont pillantanak meg.*
-Ki lép be e szent helyre? Kik tartózkodnak itt? E helyet már régen őrizem, most először zavarják meg nyugodalmamat. *mondja régies nyelven a jégdémon. Elég rég óta tartózkodhat itt valóban, ilyen nyelven már régen nem hallott senkit beszélni Ele. Valószínűleg még nála is sokkal idősebb...*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 7:59 pm

*Habár Mila elég sok mindenkit ismer már itt a Nezabarban, senkivel nincs annyira közeli viszonyban. Ők elvannak maguknak, köszönik szépen, Elros-szal azonban már beszélgettek néhányszor néhány szót, de akkor a fiú furcsán depresszív, rossz kedvű és talán beteg is volt. Most azonban a tünde arca sokkal kisimultabb, a szeme nem annyira beesett és tényleg... Úgy tűnik, hogy meggyógyult, vagy legalábbis rálépett a gyógyulás útjára. Ezzel ellentétben Mila szeme alatt enyhe, épphogy kivehető lila karikák vannak, amit persze sminkkel próbált eltüntetni, de talán az éles tünde szemek megláthatják. Mindegy is, mert ezt eltekintve egész csinosan mutat a leányzó hosszú, göndör, vörös hajával, kellemesen csinos alakjával és társai. Miroslav is végigméri Elros-t és ő is észreveszi az enyhe változást, de ezt csak egy szemvillanással jelzi lélekpárjának. A nevekre Mila csak egy aprót biccent, hiszem minek fűzzön hozzá bármit is? Tökéletesen tudják egymás nevét és Miroslav sem olyan cseverészős daimón, csakúgy, mint ahogy a gazdája. Hiszen Mila sem olyan beszélgetős emberke, ebben hasonlítanak Elros-szal egymásra. Mila rákérdez, hogy mit is keres itt a srác, hiszen ide nem sokan szoktak kijönni, de elég kellemes és nyugodt a hely. *
- Micsoda? Tünde írások? *villan meg Mila szeme és a sziklákhoz sétál, majd hirtelen megjelenik a feje felett a kis villanyégő.*
- Elég sok tünde volt az alapítók között, ott van egyből az éjtünde de Sovalon Úrnő. Nem csodálkoznék, hogyha valami ősi tünde nyelv lenne rajta... *magyarázza meg a dolgot Mila. Ekkor mozdul meg valami az erdőben, az egyik bokor mögül. Mila hirtelen fordul arra és Miroslav is hegyezni kezdi a fülét és megfeszíti az izmait.*
- Te is hallottad? *szólal meg Mila. Vámpírfüléhez képest a tündefülek is igen érzékenyek, így Elros is biztos, hogy hallja a mocorgást.*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 7:47 pm

*Gondolkodásából léptek zaja zökkenti ki, majd nem sokkal később egy vörös leányzót pillant meg a daimónjával együtt. Némi gondolkodás után rájön, hogy ki is az illető. Nem túl sokat látta még a leányzót, de ráfoghatjuk, hogy legalábbis látásból már ismerik egymást, néhány szót is váltottak már.*
-Hello. Igen, Elros lennék. Te pedig Mila, így van? Na meg Miroslav. *Néz rá a lányra, majd utána a párducra.* -Egyébként mint tudod, szeretem a természetet, és kicsit barangoltam. Így jutottam ide. Kíváncsi vagyok, hogy mi van itt, ugyanis tünde írások vannak a sziklán. De vajon miért? *kérdi kíváncsian szemlélődve, majd nem sokára mozgolódás hangját hallják az erdő belsejéből...*

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 7:39 pm

*Mila és Miroslav szelik az erdőt, hiszen most ehhez volt kedvük. Fázni nem fáznak, mert miért is fáznának, hiszen vámpírból vannak. Habár persze Miro amúgy sem fázna, úgyhogy nincs is probléma. Egy egyszerű farmer van a leányzón, egy fekete top és persze a látszat kedvéért egy fekete blézerhez hasonlító kabátka. Az erdőben sétálgatva Mila beleszimatol a levegőbe és tündét érez. Habár még annyira nem megy neki olyan jól a megállapítás, de az iskolában volt ideje gyakorolni azt, hogy hogyan különböztesse meg a tündét az embertől. És most mindenképpen biztos benne, hogy tündét érez.*
~Gyere Miro, nézzük meg, kihez van szerencsénk!~*gondolja társának Mila kíváncsian, majd hamarosan száguldani kezd az erdő fái között. A Tanács-szikla előtti ösvényhez érve azonban lassít, hogy Elros még véletlenül se vegye észre, miként is érkezett a Vöröske, majd lassú léptekkel indul el az ösvényen. Egy apró és praktikus bűbájnak köszönhetően magas sarkúja nem süllyed bele a földbe, olyan mintha sima betonon járna, így teljes biztonsággal mozoghat a lány. Mikor meglátja a tündét, beléhatol a felismerés, hiszen Elros az, a srác, akivel néhányszor már beszélgetett.*
- Helló! Elros, ugye? *köszönti a fiút és egyúttal rá is kérdez a nevére, mert annyira azért nem jó a névmemóriája, mint amennyire kellene. A fiúhoz sétál, Miro pedig a lány mellett közelíti meg a srácot.*
- Mi járatban itt? Ez nem a Tanács-sziklája? *pillant körbe Mila megnézve az ötszög mind az öt szögét, valamint a mohlepte sziklát és az öt kis sziklát. Kellemes és nyugodt ez a hely, nem sokan járnak erre...*

Ruha

Téma: Re: Tanács-szikla Kedd. Ápr. 03, 2012 7:22 pm

*Elros érkezik a Tanács-sziklához kimért léptekkel. Már egy cseppet sem depressziós, hála a legutóbbi beszélgetésüknek Ann-nal, meg annak, hogy azóta minden este újra álmodja a jelenetet. Így olyan, mintha mégse hagyta volna el, aminek azért örül, bár az Ann kérését is szem előtt tartja.* ~Keress mást, akit szerethetsz! Légy boldog! Éld a tündék hosszú életét!~ *gondol vissza régi kedvese soraira, és megfogadta magában, hogy igen, úgy lesz, ahogy megegyeztek. Most már nem szerelmeseként gondol a lányra, hanem mint egy régi jóbarátként. Elfelejteni nem fogja, bár azt is kérte Ann... Na de azért közel 100 évnyi kapcsolatot nem olyan könnyű teljesen kiverni az ember fejéből...*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 9:11 pm

*Érzi, hogy a lány titkolózik, de nem akarja hritelen kirántani belőle, hogy mi az, amit nem mond el. Olyan ez az egész, mintha ismerkednének, vagy valami furcsa, torz táncot járnának. Azocelot csendben pihen a fiú nyakában, és, amikor Laura felkapja a fejét, ismét, akkor Jack csak biccent.* -Az, bár nem szívesen mutogatja a szárnyait. Titokban tartja. *válaszol a lány megdöbbenésére, majd, ahogy beáll a csend, és meglátja a lány szemében azt a bizonyos csillogást, finoman hátrébb lép egyet, int fejével, majd megindul, vissza a Tanács-sziklához. Kimért léptekkel sétál, majd, ahogy odaértek, leteszi a macskát a nyakából a sziklára, ahol is az összegömbölyödik, és békésen pihegni meg pihengetni kezd, kisebb nyújtózkodás után. Jack pedig leül a szikla elé, és tovább tanulmányozza, miközben agyában ezer meg egy algoritmust pörget.* -Áh, messze vagyok tőle. *mondja, a lány kérdésre a beálló csend után, ami őt nem zavarja, addig is dolgozgat.* -De, ha jobban megnézed ezeket, emg ezeket a jeleket.. Akkor ez itt vagy egy áldás, vagy egy idézőszöveg, a kérdés az, hogy melyik ősi nyelven van. Tippem szerint valamiféle kezdetleges tünde rúnák lehetnek, ami, ha megnézzük a követ magát, több ezer évessé is teheti. Ez meg ez, meg.. na várj csak.. ez itt valami olyasmi jelentést hordozhat, hogy a Nap, vagy a Fény, vagy az Isten, már ha kiindulunk a tündék természetközpontúságából. Lassan megy. *meséli egészen lelksen, miközben békésen ücsörög, vagy guggol a kő előtt, és finoman húzza végig rajta az ujjait. A nagymacska néha oda-odakap, amikor Jack a kezét húzza a kövön, de nem karommal, csak játékosan.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 9:01 pm

*Jack érezheti, hogy Laura nem mond el valamit, elvégre eléggé régóta ismerik egymást, és már jól tudhatja, hogy mikor mond igazat, mikor hazudik, és mikor mondja csak az igazság felét, esetleg fed el valamit. Lassan rádöbben, hogy a fiú most épp aggódik, vagy legalábbis félti. Persze nem ez a furcsa, hanem az, hogy ki is mondja. Valami nagyon megváltozott. De nem is akarja firtatni, neki ugyan még nagyon fura ez az egész, de jól esik neki az, hogy a fiú nem olyan ellenséges, mint máskor. Bár látta már ilyen állapotában. Majd az ocelot kérdésére hirtelen fejbe csapja valami, és egyszerűen szalad ki a száján a megdöbbent kérdés.* - Szevér félangyal? *Na igen, dolgok, amiket nem tud. Vagy nem tudott. Minden esetre beáll a csend, mert ő egy pillanatra lesokkolt, valami választ úgyis kap majd. Közben macska a nyakban, Jack pedig válaszol neki. A lánynak pedig csak úgy csillognak a szemei az invitálást hallva, és tétován lép egyet a fiú felé. A csillogás viszont a nagyon rossz fajta... Minden esetre követi a fiút a sziklához, és ha leülnek, igyekszik úgy helyezkedni, hogy valahogy közel legyen hozzá, de ne túl közel, és ne túl távolt, de mellette. Felpillant az égre, hogy figyelje egy kicsit az elsuhanó felhőket, az előbukkanó holdat és csillagudvarát. Ahogy bámul felfelé, agyában egyre több emlék jön fel, majd régebbi, és visszatérő álmai jutnak eszébe. Majd inkább megrázza a fejét, és Jackre néz.* - Megfejtetted már? *Bök a sziklára, és a rajta lévő jelekre. Igazából csak beszélgetni akar, mindegy miről.*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 8:44 pm

*Sok-sok kérdés, amik nem leszenk fölétve, így a fiú csak figyeli a leányzót, a saját őrangyalát, majd, amikor válaszokat is kap, akkor finoman biccent egyet.* -Vagy úgy. Legalább kihasználod a képességeidet. De, azért csak óvatosan, nehogy a végén még nagyobb bajod legyen. Nem forr össze minden sebed könnyedén, van, amiből ez a csodálatos gyógyulási tehetséged sem ment meg. *mondja, kissé feddő, kioktató hangnemben, a rezzenést azonban nem reagálja le. Odron a szavakra kissé rétetlenül dönti oldalra a fejét, nem igen érti, hogy mit is jelentsen mindez, így végül csak biccent, hogy rendben, érti, akkor majd Jacktől megkérdezi, és talán ő el fogja mondani. Hallva, hogy talán mindig is volt, kissé megrázza a farkát.* -Mint Sevnek? *újabb apró kérdés, mire Jack lenyúl a földre, és felkapja az aprócska állatot, egyszerűen felcsapva a nyakába, szépen átfektetve a nyakán, mintha valami nyércbunda lenne. A macska megszeppenten pislog hol kisgazdájára, hol a másik lányra, majd csak kapdos saját, bojt-szerű farka után.* -Mi? Mi remekül, köszönjük a kérdést. Hozzá kell szoknom, hogy ez a bolhás megint itt van, ettől eltekintve békés együttélésben zajlanak a mindennapok. Épp a Tanács-sziklát tanulmányozom, ami persze őt nem köti le annyira. Jössz? Ott több a fény is. *teszi még hozzá, intve maga mögé, oda, ahonnan jött, eléggé kérdő-kíváncsi hangsúllyla, egy fél lépéssel fordulva is arrafelé.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 8:34 pm

*Iszonyat cuki a macskás-vámpíros jelenet, de sjna egy ölelés sem tarthat örökké. Szerencsére persze mindegyik ismételhető. Hallgatja a fiú szavait, hogy minden rendben van, és állnak szépen a tanácsszikla melletti erdőben, fehéren-feketén, mint egy ellentétpáros. Laura pedig nem is érti pontosan, hogy mi van. Mióta nyugtatja meg Jack Darkfieldet, hogy ő nem ütötte meg magát? És amúgy is, mióta jár ő fehérben? Jó, látta már fehérben, de azt nyáron, gondolta nem akar belerohadni a fekete cuccaiba. És amúgy is hogy-hogy itt van Odron? Imádja, hogy itt van, de hogy-hogy? Sok-sok kérdeés, de nem akarja feltenni őket. Nem most. Fél, hogy valamit elront. Amikor végigmérik, ösztönösen rándul egyet. Tudja, hogy rég látták egymást, így minden változás feltűnőbb. És Jack az utolsó, akinek magyarázkodni akar... Végül a félelmeiből a fiú hangja ébreszti fel.* - Nem, valóban nem... Úgy látszik nem kapcsoltam időben... Sokat zuhanok mostanában. Kellemes érzés... *Persze nem mondja el, hogy ez valójában passzív és aktív tiltakozása egyben mindennemű gyerek ellen... Odron kérdésére egy halvány mosoly keretében válaszol.* - Amióta Jack utánam ugrott. De azt hiszem mindig is volt... *Majd csak tart egy epró szünetet, és újabb közeledés után kérdez.* - ...de... Ti hogy vagytok? *Érdeklődés, kíváncsiság, és miegymás. Plusz különös, kellemes, és egyben gyilkosan fájó gondolatok, érzések keringése, vágyak, félelmek, álmok, és törések együttes zavara.*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 8:11 pm

*Odron pedig szorosan bújik a lányhoz, majd halkan felnyávog, amikor elengedik, és finoman megrebbenti a farkát, és féloldalasan néz fel a lányra.* -Jó újra itt. *dorombolja halkan, Jack pedig csak a fejét vakarja meg, mármint a sajátját, majd, amikor véget értek ezek a kissé kellemetlen érintések, akkor megrázza magád, és a kérdésre halovány, sunyi félmosoly suhan át az arcán.* -Minden a lehető legnagyobb rendben. De nem is én zuhantam nagyot. *mutat a letarolt növényzetre egy fél mozdulattal, miközben ő a lehető elgnagyobb magabiztossággal áll a lány előtt, nem sétál közelebb hozzá, viszont azt figyeli, ahogy ő lassan araszolgat felé. Ocelotja visszasétál Jack mellé, majd leül mellé, és onnan figyeli Laurát.* -Ezek szerint nem ütötted meg magad, ez megnyugtat. *biccent finoman, majd, ahogy jobban végigméri a lányt, és annak hasára pillant, akkor valami furcsát lát rajta, de nem igen kérdez rá, egyelőre nem akarja iylesmivel letámadni, meg nem is biztos abban, hogy csak a pólója áll úgy, vagy tényleg mintha gömbölyödne a hasa. Régen találkozott Laurával, és akkor még nem történt vele semmi ilyesmi.* -Nem szoktál így lezuhanni. *fűzi még hozzá, de igazából maga sem tudja miért, érdeklődés, vagy egyéb dolog miatt.* -Mióta vannak szárnyaid? *pislog fel az ocelot.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 8:05 pm

*A dorombolásra és a mancsra még jobban elérzékenyül, simizi Odron hátát, csukott szemmel térdel, és arcát a puha szőrhöz simítja, a macska nyakánál, és enyhén beleszuszog. Iszonyatosan megnyugtatja az egész helyzet. Nem is tudja, hogy meddig is áll így, még talán Jack szavai is csak késve érnek el hozzá.* - Annyira örülök, hogy itt vagy... *Majd lassan elereszti a daimont, csak még a szemébe néz, és őszintén, tiszta szívből mosolyog. Még megsimogatja a fejét egyszer, és lassan feláll. Na most esik le neki, hogy ja, amúgy Jack is itt van. Hangja zavartá válik, nem igen érti a helyzetet, jól áll Jacknek a fehér, meg amúgy is...* - Őhm... Igen, minden rendeben... És veled? *Kérdez vissza, hiszen valami történt, és ez egészen egyértelmű. Közben lép egy fél lépést előre, azaz a fiú felé, de még így is elég távol lehet tőle. Amúgy ő bele sem gondolt, hogy a simogatást Jack is érzi. Nála ez kimaradt.*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 7:52 pm

*Csak megáll a lánnyal szemben, a lány meleltt, és, ahogy mondottam volt, szerintem viszonylag jó állapotban van. Már csak az is erre utal, hogy nem válaszol, hanem sokkal inkább kábán felpislog, azrán hatalmas lendülettel és egész gyors mozgással vetődik Odron mellé, aki megszeppenve huppan le a földre, majd, amikor felkapják, és megölelgetik, meg simozni kezdik, akkor halkan dorombolni kezd, egyik manscával belekapaszkodva a lányba, mintha éppen emg akarná ölelni. Nem mond semmit, csak halkan dorombol, miközben élvezi, hogy törődve van vele, így fejezi ki, hogy ő is örül a viszontlátásnak. Valahogy most a beszéd nem annyira állna neki jól, illetve nincs nagy kedve hozzá. Jack pedig kissé idegesen vakarja meg magát néhol, főleg a füle mellett, mert ő is érzi, amit a lány, de igazán nem akarja megszakítani az elérzékenyült pillanatot. Inkább halkan vakarja meg néha magát ott, ahol az oceltoto simogatják, és nagyon zavarja, vagy piszkálja ez a furcsa, bizsergető érzés.* -Tehát jól vagy, akkor minden rendben. *súgja, tuljadonképpen maga elé, hiszen a lány jelenleg az ocelottal van elfoglalva és viszont.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 7:47 pm

*Körülötte még egy kicsit minden homályos a földet érés következtében, zúg a feje, és az erdő minden egyes zaja élesen hat a fülében, minden egyes látszó csillag, és a hold vakítja. Ő maga pedig csak fekszik ott, mint aki nyitott szemmel meghalt, lassan, apró reccsenésekkel gyógyuló karja maga mellett, arcán és mellkasán apróbb karcolások, amiket talán ágak okoztak. Majd az ismerős hang, és a léptek. Amikor Jack odaér hozzá, és kérdez, ő csak felül, ránéz, mintha semmit nem értene, közben a sebei lassan gyógyulni kezdenek. Majd tekintete átfut a macskoszra, és szeme könnybe lábad. Egész gyorsan mozdul, és már a daimon mellett is térdel, enyhén felkapja, nagyon fimonan öleli, simizi, miközben pár könnycsepp a szőrére esik. Hangja kicsit sírós, de hallani, hogy inkább örömkönnyek, mint bánat.* - Odron, Odron... Annyira hiányoztál... *Ölelgeti a macskát, simizi, és vakarja a füle tövét, Jacket pedig jelenleg kerek perec leszarja. Bocsi.*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 7:35 pm

*A halványan pulzáló rúnákat figyelgeti, amikor hall valamit. Összeszedi magát, felül, és értetlenkedve pislog szét a külvilágban, hogy megnézze, ki és merre is zajong itt, amikor felnéz, és látja, hogy Laura repked nem is olyan messzre, aztán egyszercsak klakk és bamm.. Jack felszisszenve húzza be a nyakát, majd megforgatja a szemeit, és visszanéz a rúnákra. Odron idegesen pattan fel a tanácssziklára, és leskelődni próbál, hogy megnézze, mi is történt a lánnyal, hátha ellát addig.* -Meg kéne nézned, hátha bajban van! *ágaskodik fel, miközben halkan morrantja od a afiúnak, egészen aggodalmaskodva. A fiú felpislog a rúnák mögül, majd halovány félmosollyal áll fel, és porolja le amgát.* -Már tudom, mi hiányzott a legjobban. Az én élő, négylábon járó lelkiismeretem. *cirógatja meg a macskát, majd határozott, viszonylag gyorsa léptekkel indul meg a lány feltételezett landolási helye felé, no nem vámpírgyorsasággal, hanem csak kényelmes, de sebes tempóban, a maga határozott, magabiztos, kimért lépteivel. Ocelotja persze ott téblábol körülötte, és lelkesen fut tova, egyenesen Laura felé. Amikor a lány előbukkan a fák közül, vagyis a fiú odaér, akkor kérdő tekintettel pislog le rá.* -Minden rendben? Rossz légáramlat? *mutat egyik kezével fölfelé, mintha ezzel is erősíteni akarná, hogy odafent történt-e valamiféle baj, közben persze a lányt figyeli, de láthatóan semmi komolyabb baja, törése, rossz irányba álló végtagja nincs.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 7:27 pm

Süvít a szél mindenhol, az egész testét, ruháját tépi, tollak keringenek a levegőben körülötte. Zuhan. Széttárt szárnyakkal és kezekkel, de egymásnak feszített lábakkal, mintha épp egy magas szikláról ugrott volna le. Élvezi a szabadságot, és hogy nem kell arra gondolnia, ami vele történik. Elege van már az egészből. Ő ezt NEM akarta. És meg akar szabadulni tőle. Azonnal. Rengeteget gondolkodott, hogy egyszerűen, vérmágiával... Nem akarja megölni... Zuhan inkább. Teste egy pillanatra teljesen megfeszül, majd ernyed, és a bő fekete felső, amit visel, meglibben rajta, ahogy haja is. Szárnya megtartja egy pillanatra, hogy a keze a fák tetejét súrolja. A tanács szikla végülis egy hegyen van, vagy mi a szösz, és a hegyeken fák szoktak állni. Majd elkap egy pillanatot a szem sarkából. Fehér ruha... Fekete haj... Foltos macska... Feje hirtelen bekábul, és úgy érzi, csak hallucinál. Csak bámulja az egészet, majd hirtelen ébred fel. Fájdalom nyilall a karjába, és a térdébe, de szárnya már el is tűnik, ő maga pedig még bukfencezik a földön. Majd várja, hogy a törést összerakja a vámpír énje, míg a tanács sziklától nem messze lévő fák között fekszik hanyat. Fejében a gondolatok olyan kuszák, hogy az valami elképesztő... Jack persze könnyedén kiszúrhatta az egészet, elvégre vámpír, és jól lát a sötétben.*

Téma: Re: Tanács-szikla Csüt. Feb. 09, 2012 7:12 pm

*Lassan, békésen bökdösi az egyik fáklyát, miközben a Tanácssziklán fekszik tulajdonképpen, pontosabban az egyik nagyobb kövön. Egész este próbálta megfejteni azokat a bizonyos faragványokat, de nem igen jutott semmire sem. Mezitláb van, hófehér ruhát visel, fehér posztónadrágot és fehér, egyszerű pólót, ilyen ing-szerűség, amit a magyar betyárok is szoktak hordani, csak nem olyan bő az ujja, de nem sima rövidujjú USA szabvány póló. Haja most is fekete, mint mindig.* -Nehéz volt megbarátkozni azzal, hogy vámpír lettél? *hallatszódik az ógael kérdés, miközben egy apró foltos-pöttyös állatka figyel egy másik szikláról, farkát lassan mozgatva. A fiú arca kifejezetten elgondolkodó, de azért figyel daimonjára, és hallja annak szavait.* -Inkább irányítani volt nehéz. Meg persze a magány. *töpreng tovább, miközben lustán ök egy újabbat a fáklyán, végül felsóhajt, és kiterül, fejét lelógatva, hátrafelé, egyenesen nagymacskájára nézve, lomhán kinyújtva felé a ezét.* -Hiányoztál. *mosolyodik el, mire a macska halk dorombolással dörgölőzik neki a fiú kezeiek. Jack csak felsóhajt, majd a sziklára pillant.* -Szerinted milyen nyelven írták? *a macska leül a kavics elé, és félredöntött fejjel próbálja meg kielemezni, persze annyira sem ért ehhez, mint Chris, vagy egy átlagos Vándor, úgyhogy nem tud mondani semmit, csak játsza az okosat.*

_________________
Ifjú nekromanta novícius, vámpírfiú, a vére helyén is bájital csörgedezik, s bár nem tudja, egy Alkimista életútját járja, hiába keresi a halált, és várja végzetét, minden napját utolsóként élve meg.
Kaen el Jericho jóbarátja

Téma: Re: Tanács-szikla Szomb. Dec. 10, 2011 1:08 pm

//Ha dramaturgilag megoldható, akkor másoljátok be oda a játékot, itt pedig töröljétek.//

_________________
A Nezabar-i kúria renegát tündehercege. A több mint 700 éves aranytündéről kevesen tudják, hogy vámpír, többen pedig életükkel fizetettek e tudásért. A bájitalkészítés tudora, nekromanta nagymester.Cinikus, ám nem rosszindulatú, ha valóban segítségre szorul valaki, nem tagadja meg, ám a zafírkék pillantás mögött sötét titkok lappanganak...