Elátkozott csatamező

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 5:38 pm

*Hát, meglepődne, de Any nem ismeri, nem tudja, hogy egyáltalán nem angyalként jött a világra és csak fél-egy éve vanna ezek a szárnyaka hátán. Lehet, hogy még meg is könnyebbülne idővel. Áhh, nem, nem tudni. Mikor mindenki menekülőre fogja, akkor jól sejtette Any, egyrészt vele nem is törődik semmilyen sötét lény, mert démonvadász képességével "beolvadt" a tömegbe, másrészt a szárnyaival tökéletesen el tud repkedni, ám nem hagyja ott a lányt, mikor az elkezd tűzgolyókat dobálni ő is besegít néhány fénydárdával, ilyesmivel, olyan fegyverekkel, amik nem zavarják a lányt a haladásban, és amikor ő kiért, csak akkor távozik. Szerencsére nem lát Any fejébe, mert akkor vérig lenne sértve, hogy állandóan a szárnyával basztatják, így csak biccent neki, ahogy Alvery-nek is biccentett, bár csöppet vonakodva, kikerekedett szemekkel bámulta a vámpír-lovaglós történetet.* - A viszont látásra, esetleg pont itt. *Biccent tehát és elröpköd szépen a kúria felé, a daimonja ismét eltűnik valamerre.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 5:28 pm

*Akkor sem orgyilkos, végülis csak egy lidérckirályra vadászott, nem valamiféle embert akart volna meglepni. Bár tény, hogy a hullát, ami még szinte friss volt...na azt máshonnan szerezte. Ági szavaira hátrapillant, elszakítva a tekintetét a kripától, majd egy random irányba mutat.* -Arra lesz, csak egyenesen és az első tölgyfánál balra! ~Vajon mennyire fog meglepődni, amikor épp a mocsár szélére keveredik el?~ *Somolyodik el magában. A többiek nem nagyon hallhatták az útbaigazítást, mivel ugye a kiírt szöveggel voltak elfogadva. Ő is mostmár visszafordul és a James által felolvasott figyelmeztetésre pillant.* ~Már megint kérkedik fél-angyal mivoltával. Vajon mennyire görbülne lefelé a szája, ha reggelre a szárnyai...?~ *Széles mosolyra húzódik a szája, aztán még Alvery is hasra veti magát. Kellemes ez a mai nap. Végül sóhajjal titulálja, hogy a lány túlélte, és még Jamesnek is nehéz lenne eltávolítani az ékességét. Bár a sóhaj jelen esetben egy felszabadult sóhajra hajaz, hogy megnyugodott nem lett baja a nekromanta lánynak.* -Máskor óvatosabban, mégsem szeretnénk mi jelenteni, hogy itt hagytad a fogad ugye? *A közeledő zombi horda tényleg nem túl bizalom gerjesztő, aztán Alvery távozik is.* -Mondhatjuk, hogy ez egyáltalán nem meglepő egy nekromantától ugye? *Elég egyértelmű, hogy a sötét lelkű lány miben utazik, főleg hogy a megfejtést is vámpírnak hitte. De mint tudjuk a túl egyértelmű dolgok, soha sem igazi megoldások, maximum kiválóak lehetnek egy csapda aktiválására, lehet hogy a vámpír szó is erre lett volna jó. Néhány pillanatig elmorfondírozik, hogy ő vajon hogyan jut ki a kutyaszorítóból, hiszen James könnyedén távozhat, neki azonban más utat kell választania. Végülis egyszerű megoldás mellett dönt, méretes tűzlasztikat kezd el dobálni. Közismert tény, hogy az efféle balga élőholtak nem igazán kedvelik a tüzet, úgyhogy így szépen megtisztíthat magának egy kis utat. Égő zombik között, tűzmágusként remekül viselve a magas hőt lassú kocogásra váltva hagyja el a terepet.* -Viszlát James! *Köszön el a fiútól, nem gondolja, hogy ne tudna könnyedén távozni.* ~Vajon ennek az Áginak a hulláját megtalálják majd a mocsárban, vagy sikerül megtalálnia végül a kúriát? Szomorú lenne, ha az utóbbi igazolódna be, még a végén ki kéne magyarázni magam!~

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 5:17 pm

*Miközben a csontok felett görnyeg a füstfelhőben, krahákoló köhösége közepette azért felnevet.* Elátkozott csatamező? Ez inkább afféle ráragasztott név, nem hinném, hogy ez a valódi neve a helynek. Lehet, hogy régen Pitypangvölgynek hívták. *Vonja meg a vállát tűntetően, és nézegeti, hogy mit tud kihozni a talányból, és azon gondolkozik, hogy Anyliana vajon mire vadászhatott? Tényleg orgyilkos. Miközben a szörnyű hang egyre jobban erősödik, igyekszik kizárni a tudatából, és figyelni a másik lányra.* Az lenne a Raimora? Én azt hittem a megoldás a vámpír lesz, mert hát itt csupa zombidög van, a vámpír pedig szép és halott is. *Kattan a zár, amire elismerően néz Anylianára, és bólint* Szép volt, erre nem gondoltam. *Tápászkodik fel, és beszórja a csontokat a szütyőbe. Látja, hogy az angyal immár egyedül éri be őket, a félénk kislány úgy tűnik, hogy vissza indult az erdőbe. Remélhetőleg visszaér a kastélyba, és nem lepik meg a sötétség teretményei. Kár lenne érte, igazán rendes alapanyag volt. Vagyis még az. James tehát megérkezik, és figyelmezteti őket a jelekre, amire Alvery automatikusan földre veti magát, pont jókor, mert a kattanás, amire Any kimondta a jelszót, valami furcsa mellékhanggal is járt. Mérgezett tűk, vagy talán még rosszabb? Alvery úgy dönt, hogy csapdát csak nyugodt körülmények között tud hatástalanítani, és a nyomukban loholó zombihorda mindennek nevezhető, csak nyugodt körülménynek nem. Nekiveti a hátát a kriptafalnak, hogy megszemlélje a lényeket, és kiválaszt közülük egy keringő szárnyas vámpírt. Amikor az éppen felé zúdul, hogy letépje a fejét, Alvery halottirányít, és átveszi felette a hatalmat. A hátára pattan, és megmarkolva a szőrös füleket, tesz még egy kört az acsarkodó halottak felett. Lábával beleváj a vámpír oldalába, mintha csak egy almásderes lenne, majd a még füstölgő csikket John Travoltás mozdulattal pöccinti az egyik magasra ágaskodó zombimester fejebúbjára. A két társnak még bólint, és búcsút intve elreppen.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 5:04 pm

*A két lány gyorsan és fürgén előreszalad az ajtóhoz, valamiféle kriptához, de Áginak igazából semmi kedve oda belépni. Hátramarad James-szel, aki úgy tűnik, hogy maga is ódzkodik a dologtól, de végül csak megindul a lányok után. Ági nehézkesen akarja szedni a lábát, így meg is torpan a bejárat előtt. Elolvassa azt, amit James is felolvas hangosan és hevesen kezdi a levegőt.*
- Azt hiszem én... *hátrál ki a többiek köréből és igyekszik az erdő felé orientálódni.*
- Én ezt kihagynám. Any, megmutatnád azt az ösvényt? elég, ha csak az irányát mutatod meg... *motyogja a lány. Látszik rajta, hogy ő nem nagyon van hozzászokva az ilyen területhez, a hullákhoz és a kriptákhoz. Na meg a szárnyas emberkékhez... hogyha Any megmutatja a lánynak az ösvényhez vezető utat, akkor Ági egy halk "Sziasztok és vigyázzatok magatokra!" felszólalással meg is indul az ösvény felé, a háta mögött hagyva a szörnyű helyet és az eszébe vésve, hogy ide aztán nem jön soha többet!*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:55 pm

*Szándékosan nem veszi magára, mondhatni szándékosan nem veszi észre, hogy Ágnes mennyire meglepődik a szárnyak láttán. Hát még ő mennyire meglepődött, amikor megjelentek! Na mindegy... Nem akarja őt megiojeszteni, azt se akarja, hogy kibukjon, amikor leszáll behúzza a szárnyait, amennyire az lehetséges, és kopottas-zöldes köpenyét felcsatolja, ami jobbára eltakarja szárnyait, bár tudható, látható, hogy van valami a hátán. Ágnes inkább hozzá csatlakozik, mintsem előre szaladjon a kriptaajtóhoz, így hát terelgeti kicsit a lányt, miközben a válla fölött hátra tekint a mozgolódásra.* - Ohh... Remek. *Aztán a leányzó visszakérdezésére kissé elvigyorodik, és észrevétlen végigsimít a karján lévő örökre megmaradó heged.* - Semmit, siess a többiek után, rendben? *Szól a leányzóra, a daimon az orrával megböki Ágnest, közben James visszafordul, s habár fogalma sincs, hogy mi érkezik, azért ezen a helyen mindent inkább sötét erőknek vél, hát a Démonvadász képességeit aktiválva készül fel a védekezésre, bármi is érkezik, kicsit korlátozni akarja, jelen esetben azzal, hogy egyrészt elfedi csalogató angyal kisugárzását, másrészt a helyre, amerről jönnek démonvadász védőkört idéz maguk mögött, hogy semmi se léphessen át rajta, semmilyen túlvilági, gonosz lény, ártó szándékú, és így tovább. Fürge, gyorsan varázsol, Energiamágus, ezen nem kell meglepődnie annak, aki ismeri. Szóval kicsit hókuszpókuszkodik, hogy senki se lephesse meg őket, tudjon arról, ha valami érkezik, aztán csatlakozik a többiekhez.* - Olyan, mint az azték istenség, Quetzacoatl? *Kérdez rá, nem egy Bestiatan zseni, de az azték istenség furcsa neve megragadt a fejében. Előre engedi ismét a hölgyeket, a tekintete végigfut a feliratokon, minden szegletén, és mivel fél-angyal és minden nyelven ért, meredten keres figyelmeztető szövegeket.* - Lányok... Azt hiszem az az "örök kárhozat" felirat a "véráldozat lesz, aki itt belép" mellett nem mutat jól. *Mutat a falra, amin a többiek krix-kraxokat láthatnak, de James tisztán érti, lehet még energiamágusi képességeihez befért egy nyelvértés is.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:45 pm

*Úgy gondolja James jól döntött, hogy végül a segítséget visszautasította, amit felajánlott óvatlanul egy nekromantának. Bár nem tudhatta pontosan kivel van dolga, igaz, hogy külsőre sem tűnik Alvery egy szende szűznek. Mindenesetre Ági és James egy picit lemaradnak és tény is, hogy a fél-angyal ezen a sötét tájon eléggé figyelemfelkeltő jelenség. Ágnes kérdésére azért még visszapillantva válaszol.* -Igen bizony, ezek hullák, nem véletlenül hívják ezt a helyet Elátkozott csatamezőnek. És hogy mit csináltam? *Egy pillanatra mosolyra húzódik a szája, mintha leheletnyi cinkos gonoszság is felsejlene, de szinte észrevehetetlen.* -Mondjuk úgy, hogy vadászgattam. *Aztán Alvery után indul, de a másik kettős is követi őket. Túl világos a jellemük ehhez a helyzet, legalábbis a fél-angyalé biztosan. Ági pedig...tökéletes lehet abban az esetben, ha úgy élhetik csak túl ha... Bár nem tudják egymásról, de egy rugóra jár az agyuk a nekromanta lánnyal, végülis ő is valami afféle csak az auror jóval többrétűbb, mindig is úgy gondolta, hogy akkor érheti el a legnagyobb tudást, akkor lehet ő a legsötétebb erők ura, ha mindenféle ismerettel bír és nem korlátozza be magát csupán a nekromancia köré. Megvizsgálja a rúnákat ő is, bár annyira nem mélyrehatóan ért ehhez a mágiaághoz, főleg mivel az illúziókat is nagyon kedveli, így inkább csak figyel a fordításra.* -Áh...hm... *Hümmög csak csendesn, miközben a hangok egyre erősödnek a tájon.* -Azt hiszem jobb lesz szedni a lábakat...szárnyakat kedveseim! *Szól hátra a kissé lemaradó párosnak. Aztán újra a feladványra pillant.* -Raimora? Ha nem tévedek, amire akár esély is lehet, valamiféle mitológikus lény lehet. Rémlik valami kígyó testű tolas madárszerű lény. Valamiféle szárnyas kígyó. Viszont azt hiszem a vére képes arra, hogy szebbé tegye azt, aki megfürdik benne. Igazi nagy tévhit, hogy anno Kleopátra tejben fürdött...csak az oktalan mugliknak találták ki. Lehetséges, hogy a megoldás...Kleopátra? *Mondja ki végül a szót, amire kattan az ajtó zárja.* ~Mire is nem jó a tág ismeretek és az aurori tudás?~

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:34 pm

*Miközben nagyot pippant a bagóból, komolykodó arccal kérdez vissza Anyliana kérdésére.* Komolyan? Majd észben tartom. *Kacsint kedves pofival, úgysem tud mit kezdeni a helyzettel, valamiben meg kell halnia. A lány kérdésére amivel az angyalt hecceli, finoman vihog, végülis teljesen jogos a helyzet, de maradjon csak James, tökéletes célpontot nyújt a sötét teremtmények számára. Az egyre sűrűsödő köd láttán felgyorsít a léptein, jó lenne valami biztos bunkerben lenni, amikor a sötétség testet ölt. Ez a magyar lány elég elesettnek tűnik, szükség esetén akár... Ezt elhessegeti, ritkán hoz ilyen áldozatokat, de megtörténhet. Még egyszer felpillant James-re, aztán szánakozó mosollyal legyint, és folytatja megkezdett útját. A gyanusan kérdezgető lány hallatán Anylianára sandít, nem jó ha valaki ennyire óvatlan kérdéseket tesz fel. Vagy pedig pontosan annak tudatában teszi azt, hogy valójában nem is ember, hanem valami lánytestbe bújt élőholt rém. A boszorkány nyel egyet, aztán amikor látja, hogy Ági lemarad a bájos tekintetű James-szel, magában kuncog egyet, innentől már nem a gondja. A mögötte lépdelő orgyilkosra bizalmatlanul vet néhány kétkedő pillantást, de hát végülis mindegy, legalább valaki védi a hátát. A mauzóleumnál azonban nem egyszerű bejárat fogadja, hanem egy rúnaírással felírt titkos rejtvény. Legalábbis Alvery erre tippel. Leül hát a földre, maga alá húzza lábait, és előhúzza a szütyőből jóscsontjat, hátha azoktól okosabb lesz.* Szép, mint a szivárvány, ám halott, akár egy Raimora..? *Hagyják el a suttogott szavak ajkait.* Mi az a Raimora? *Néz fel a másik lányra.* Mi ez az oktalan rejtvény? *A csatamező közepéről némi hörgés hallatszik, és fémes csattanás.* Sietni, már megint sietni... *Duruzsolja ördögi nyugalommal nézve a csontokat.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:19 pm

*Ahogy a lány lassan közelebb sétál a két lányhoz és a fiúhoz, látja, hogy az egyik leányzó egy sírbolt mögül lépett ki, a másik egy hullával matatott valamit, a harmadik pedig... Repült. Uramisten! Ági tátott szájjal, kissé félénken közelíti meg a kis társaságot és örül, amikor közlik, hogy manapság már mindenki tud angolul. hál'isten, ugyanis elég nehézkes lett volna, hogyha a lánynak bolgárul kellett volna motyognia. Persze, a szótár még mindig ott van a zsebében, de az nem ugyanolyan. Úgy tűnik, hogy az egyik lány és a srác ismeri egymást, így Ági is elhatározza, hogy neki is be kellene mutatkoznia.*
- Igen, eltévedtem. Angyal Ágnes vagyok, Eramiros. Ne haragudj... *fordul Anyliana felé:* - Mit kerestél a sírbolt mögött? *egy egyszerű, kíváncsi kérdés, ami nem sűrűn hangzik el Ági szájából, hiszen a lány elég csendes teremtés, mégis... Most valóban kíváncsi a lányra. Úgy érzi, hogy a repkedős srácot most inkább békén hagyja, mert a végén még elájul. Reméli, hogy arra is kap majd választ, így néha egy-egy szörnyülködő, félős pillantást vet James felé. Majd mikor Anyliana felajánlja a segítségét, Ági elgondolkozik. Nem szereti, hogyha kísérgetik, köszöni szépen, el tud ő intézni egyedül is dolgokat, de a felajánlásra elhúzza a száját.*
- Nézzek körül? Ezek... *itt kicsit megremeg a hangja:* -hullák. *Any lassan eloldalazik a másik lány után és Ági James-szel marad. Oldalt pislog a motyogó fiúra.*
- Ne haragudj, mondtál valamit?*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:14 pm

*Alvery szavaira kissé felvonja a szemöldökét és végigméri a lányt, van benne valami furcsa kriptahumor, amire azért még rá kell éreznie ennek a jólelkű srácnak.* - Azt hiszem inkább semmire. *Válaszol gyorsan, kicsit elvigyorodva, de azért a felajánlását valamilyen szinten még is megtartja.* - Hogyha esetleg bajba jutott hölgy lennél... És emlékeket. *Szólal meg újra, aztán amikor a lány szándékosan felfelé fújja a füstöt, hogy az felé szálljon csak egy kicsit meglengeti maga előtt a kezét, egészen nyugodtan.* - Köhöm-köhöm. *Játssza a köhögést, szándékosan nem túl élethűen, majd Any felszólítására leszáll lassan egy szikla, egy sír, a lényeg, hogy valami szilárd, valami kő tetején, nem az a lényeg, hogy magasabban legyen, a magasságával nincsen semmi probléma, hogy kompenzálni akarjon. A legutoljára érkező lány felé fordul, és ha már prefektusi jelvénye van, azonnal segítőkészen oda is lép hozzá, lelépve a talajra, amire azonnal megborzong.* - Természetesen tudok angolul én is, London közeléből származom. Hogyha egyedül ide keveredtél nem mondanám, hogy egyedül vágj át az egész csatamezőn... *Kezd bele, aztán Any szavaira biccent.* - Igen, szerintem is tarts velünk, mert hogy én biztos nem nézem végig, ahogy eltűntök egy kriptában, az is tuti. *Utal erre a kripta felé oldalazó Alvery-re és az őt követő Any-re. Mögötte megjelenik egy égővörös bundájú daimon, Deanne, aki a levegőbe szaglászva megy néhány lépéssel James előtt.* - Mit nem adnék, hogyha pont annak a léleknek a sírjára találnánk... *Suttogja halkan, elsősorban a daimonjának, de bárki hallhatja. Nem nyomul előre, inkább sereghajtó, maga elé engedi a magyar lányt is és onnan nézelődik.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 4:06 pm

*Kicsit kinyújtóztatja magát mielőtt válaszol, kissé roppan is a háta. Ki tudja mióta ücsörgött/goggolt már ott a sírkő mögött. A lány kontrázó válaszára és az orgyilkos megszólításra finoman felszökik a szemöldöke.* -Orgyilkos...én? Már a felvetés is felháborít! ~Bár, ha más lehetőség nem lenne...de inkább ölök szemtől szembe, úgy jobban látom kihúnyni a fényt...~ -Lehet, hogy te képes lennél ilyesmire, de én nem vagyok egy gyilkos alkat. *Válaszol alapvetően színtelen, nyugodt hangon, nem fogja túlzásba vinni az álfelháborodást, mert az is árulkodó lehet alapvetően. A véres tőrre azért odapillant, de nem tulajdonít neki többet, végülis legalább tudja, hogy ezt a leányzót nem hasznos csak úgy a háta mögé engedni.* -Addig rendben van, hogy az esszenciára figyelnek, de attól még hasznos, ha nem direktbe csapunk zajt. És egyébként is korai halálhoz vezet a tüdőrák. *Együtt érző sóhajjal veregeti meg a másik lány vállát, miközben a fejük felett állapodik meg egy fél-angyal. Kissé felborzolódik a haja, hiszen a szárnysuhogtatás éppenséggel felkavarja az álló levegőt.* -Biztos nem szállnál le? Így felfelé nézve kellemetlen beszélgetni. ~És egyébként is ki nem állhatom, ha valaki fennsőbbrendűnek tűnve villogtatja itt a képességeit..~ *Alvery válaszára csak magában elmosolyodik. Így első ránézésre lenne tippje, hogy a lány milyen szolgálatokat tudna kérni a fél-angyaltól, de jó eséllyel ezekhez Jamesnek nem igazán füllene a foga. Az angolra ő is bólint, amikor még egy lány érkezik. Mostmár biztos, hogy esélytelen lesz befogni azt a lidérckirályt. Csendben sóhajt egyet, majd Alvery után pillant, aztán vissza Ágnesre.* -Persze, és egyébként Anyliana vagyok. Arra van a kastély, ha jól sejtem fogalmad sincs hol lehetsz. Elkísérjelek az ösvényig? ~Kérlek, mondd, hogy nem kell, kérlek!~ *Végül Alvery után pillant, és csak úgy dönt, hogy követi.* -Vagy esetleg, ha bírod a szagot, nézz körül kicsit. *Veti fel Áginak is, finoman hárítva saját felajánlását.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 3:56 pm

*Végül ráfog baljával a tőrre, és sikerül kirántani, így némi alvadt vér is tapad immár a tenyeréhez, amit mormogva töröl bele szenvetlenül a halott nadrágjába. Akarva-akaratlanul is eszébe idézi az esetet, amikor egy jó kis talizmánt akart lefejteni valakinek a nyakáról, de a díszes páncélon megcsúszott a tőr, és a mágikus relikviában megbújó kő szilánkokra tört. A gondolatra a lány keményen beleharap az ajkába, még vér is serken a nyomán. Úgy érvel magában, hogy a holtakkal nincsen semmi gondja, és ha nekik már úgysem kell, akkor miért tartanák meg kincseiket? A neszezésre hátrafordul. Nem Any hangját hallja, hanem látja, hogy a sírlidérc eloson a közelből, így Alvery is felpillant. A nemes-lovagi külső nem téveszti meg, látja ugyanis a kecses stílust, amilyen a szemtől-szemben harcosoknak még véletlenül sincsen.* Nolám... Orgyilkos vagy? Azért jössz ilyen halkan? *Kérdezi francia raccsolással, de nem barátságtalanul. A kéznyújtásra reagál, bár ujjai között még némi húscafat, amit szemtelenül tapos el a vízes zsombékok között.* Alvery Moreu. Miért kéne halknak lennem? *Dobja el a baljában szorongatott csikket kedvetlenül.* Te talán azt hiszed nem figyelnek rád? Az eszenciát érzik, nincsen hallásuk, csak szólok. *A közeledő Jamesre kiváncsian pillog, és felegyenesedik.* Szép délutánt idegen. Szolgálatunkra? Micsoda úri módor, mire is gondolsz pontosan? *Aztán rekedten felnevet a fintorra, és megvonja a vállát.* Úgy látom téged sem órabérben fizetnek. *Felpattintja az öngyújtót, és újabb cigarettára gyújt, amit pofátlan módon James arcába fújja.* Mit keresel itt James? Gondolom nem azt, amit én? *Halkan felsóhajt, amikor Ági is befut, neki türelmetlenül int.* Persze, itt mindenki tud angolul, ma már ez alap. Eltévedtél? *Aztán körbepillant, most nincs invázió, így a tőrt visszateszi válltáskájába, és bár nem akar bárdolatlan lenni, de az egyik közeli mauzóleum felé osongat. Ki tudja, hátha talál ott valami ótünde obszidiszket.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 3:43 pm

*Ági sétálgat a Birtokon. Elég messze kerülhetett, ugyanis már alig látszik a Kúria. Igazából az erdőbe indult sétálni, mert olyan szép idő volt, most mégis valamiféle tisztás felé érkezik. Megcsapja az orrát valami bűz és hamarosan, mikor kijut az erdők és a fák mögül, meg is látja, hogy milyen bűz.*
- Jézusom! *sikkant fel a lány magyarul és a szája elé kapja a kezét. Hogyha tehetné, akkor azon nyomban hátat fordítana ennek a furcsa és undorító helynek, de valami vonzza, hiszen Ági is ugyanolyan kíváncsi, mint a többiek. Furcsa, hogy mennyire undorító, de mennyire titokzatos ez az egész hely. Ági kissé vonakodva ugyan, de végül lassan kilép a fák mögül. Még jó, hogy csizmát vett fel, hiszen ide nem jönne valami csinos cipőben. Ahogy körbenéz, a hányinger mardossa a torkát, ugyanis néhol hullák, elesettek tetemi oszladoznak. Innen tehát az a borzalmas bűz. Körbenézve néhány diákot pillant meg a lány. Felvont szemöldökkel gondolkozik, hogy vajon mi hozhatja erre a diákok útját? Mindegy is, valamelyikük biztosan tudja, hogy melyik ösvény az, amelyik visszavezet a Nezabarba. Kicsit nehézkes lesz a megértés, de a lényeg, hogy Ági lassan elindul feléjük.*
- Öhm... *szólal meg sután, majd igyekszik bolgárul megszólalni, de mint tudjuk, az nem nagyon megy neki - még:*
- Tudod hol Nezabar? *apró nyelvtani hibák és persze az akcentus is, ami kihallatszik a lány suta mondatából. Megcsóválja a fejét, sóhajt egyet és angolul szólal meg:*
- Ne haragudjatok, de beszéltek angolul? *érződik a lány hangján, hogy ezt a nyelvet már kicsit nagyobb biztonsággal és jobb nyelvtannal használja, így jó lenne, hogyha a többiek tudnának angolul. Vagy legalább érthetően és alap fokon beszélnének bolgárul...*

Ruha

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 3:41 pm

*Egy fiú szárnyal a csatamező felett, egy igen megrázó élményen ment keresztül itt, és a karján végigfut egy borzongó érzés, ahogy az éjtünde lélekre gondol, aki feláldozta magát, hogy James megmeneküljön. Hófehér szárnyai kissé feltűnővé teszik az égbolton, de nem zavarja, nem rejtőzködik semmi elől, még ha a gyomrában van is egy aprócska görcs, ahogy visszaemlékszik a csatájára azzal a... Éjtünde-hadvezér-zombival. Mikor észrevesz egy diákot, lassan felé indul meg, nem sieti el, a szemével pásztázza tíz méter magasból a csatamezőt, mintha az egészet be akarná látni, felmérni, de hát van jó pár ködösebb rész, amit úgy se tud a figyelme alatt tartani. Közelebb érv észreveszi a másik diákot is, ahogy az elspurizó lidércet, úgy tűnik, hogy a lidércek is kezdik megtanulni, hogyha diákot látnak, már nem lehetnek túl bátrak, legalább is egyedül biztos nem. A srác lassan odaér, megáll előttük, de nem száll le, csak olyan két méter magasan csapkod a szárnyával, ugyanis nagyon nem akarja, hogy a lába a csatamező földét érintse. Rossz érzés, ennyi elég ahhoz, hogy a levegőben maradjon.* - Sziasztok... Any, mi már találkoztunk, úgy emlékszem. *Biccent a lány felé, majd Alvery-hez fordul.* - James Ravenwood, üdvözletem. Szolgálatára lehetek valamiben a hölgyeknek? *Kérdezi, és éppen ekkor csillan meg a prefektusi jelvénye, teljesen véletlenül ám. Ám amikor a tőrre és a hullára fut a tekintete menten elfintorodik.* - Vagy inkább ezt még is visszavonnám. *Toldja hozzá, hullával kapcsolatos ügyekben talán még se segítene.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 3:36 pm

*Már legalább egy fél órája az egyik kissé kopottas sír mögött ücsörög, onnan figyel. Tökéletesen eltervezett mindent, ám most nagy esély van rá, hogy a hang, mely egy diák közeledését jelzi tönkreteszi az egészet. Kikukkant a helyéről, a sötétebb alakot lát meg, vöröslő szemekkel.* ~Vámpír lenne? Az sem lepne meg itt.~ *A kisugárzásából viszont nem ezt szűri le a vérmágus lány, akin meglepő lehet, de Allidonos jelvény bújik meg. A sírlidérceket figyelte ő is, kiválóan felállított rúnacsapdát is elhelyezett, és nagyon jól érezhető, hogy mintha aránylag friss tetem is lenne itt, ami furcsa lehet a hozzáértők számára így elsőre.* -Pszt! *Szól oda Alvery-nek, majd csendben int felé, hogy ha megoldható, akkor menjen oda, vagy legalább álljon meg. A köhögés hatására, viszont az eddig szépen eszegető sírlidérc egyszerűen tovább surran. Nincs már szükség az álcára, ezért végülis kissé morogva áll fel, majd lépdel közelebb a rúnacsapdához, hogy a lábával megtörje a kört, nehogy egy óvatlan diák később belesétáljon. Külseje egészen úrias, nemesi, azonban inkább valamiféle vándor-lovagnak tűnik a tőrkarddal az oldalán, akkor mi köze a rúnacsapdához?* -Akkor majd máskor. Olyan hangos vag,y hogy még a holtak sem alhatnak nyugodtan, ha erre jársz. *Csóválja meg picit a fejét, majd végül vállránt, és kezet nyújt.* -Anyliana de Pervione, hát te hangos idegen?

Téma: Re: Elátkozott csatamező Csüt. Márc. 15, 2012 3:30 pm

*Nem törődve a fenyegetéssel, egyenesen a csatamező felé indul el. Hosszú fekete kabátjával maga sem egy bizalomgerjesztő alak, ezt csak rontja, hogy alakját cigarettafüst övezi, és a lány harákoló köhögése sem azt jelzi, hogy túlzottan egészséges alkat lenne. Időről-időre megrázza csenevész testét a fojtott levegő utáni kapkodás. Az oldalán áldozótőr, amivel néha lehajol, és megkapirgál egy-egy oszladozó testet. A távolban egy hullát majszoló sírlidérc horda, de egyenlőre Alveryt ez nem érdekli, valami finom zsákmányt keres, még akkor is, ha pontosan tudja, hogy ha sokáig itt van, a lidércek szólnak valami komolyabb élőholt mágusnak, vagy csontváz lordnak. Annak a harcnak a kimenetele még egy nekromantának is merőben kétséges. A szájából kilóg a cigaretta, úgy káromkodik, miközben próbálja kicibálni az áldozótőrt, mert a halott vizenyős testében valahol elakadt.*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:48 pm

//UI.://

*Mikor Kate magához öleli, akkor természetesen felüvölt, és határozottan értetlenül pislog a lányra.* - É.. Én... is. Au...*Nyög a fiú, de nem fog nagyon üvöltözni már, halál közelben okés, de azért már nem akar puhánynak tűnni. Bár ezek után kinek tűnne puhánynak? Kicsit néz a lányra, ahogy elmegy, nem értve a helyzetet, lehet, hogy ezzel nem fog eldicsekedni Nikorinának?...*

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:43 pm

//Aki választós matrinnyát dobott, ne felejtsen el írni. ^^ Akinek meg több karikája van, szóljon majd, hogy melyikhez menjen a tárgy. Smile

//

_________________
567 éves éjtünde, épp ezért jellem téren nem kimondottan kedves, de tiszteli a tudást, és a tudni akarást. A férfi nemet szinte semmire sem tartja, ezt csak az iskola miatt próbálja visszafogni valamelyest. Az illúziók, dalok és tér-időmágia mestere, uralma alá tud hajtani az elme erejével szinte bárkit.
Előtörténet

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:40 pm

The member 'James Ravenwood' has done the following action : Roll dices

'Hat oldalú dobókocka' :

Result :

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:40 pm

*A fiú összecsuklik, markolja fájó karját, de nem segít sokat, hiszen a fájdalom továbbkúszik. Pontosan érzi, hogy ez a haláltusa... Ez az életébe kerülhet, vagy épp kerül is. Mikor eléri a szívét, a szeme elsötétül, lázasan hunyja le, alig bír eszméleténél maradni, hörög, néha fájdalmasan felüvölt... Szenved. Egészen addig a pontig, míg a fény, ami a kezdetekben vele volt, nem száll a szívébe. Nem ért meg sok mindent, míg meg nem érzi, hogy a szívébe úszik, észre se veszi, hogy a közelébe van, de akkor, a fájdalom enyhül, és mindent megért... Jól sejtette... Nagyon jól sejtette, hogy egy lélekkel van dolga. Mikor kinyitja a szemét, valószínűleg a közelben találja Joshuát, aki próbált enyhíteni a fájdalmain, így azért él benne a hála... De a lélek az, akinek örökre hálával tartozik. Nem tudja, hogy ki volt, vagy hogy mi volt, ember, tünde, éjtünde - habár utóbbi valószínűtlen -, de megmentette. És a seb? Nem bánja, és az ő szemében ez nem a vakmerőség jele lesz, sose lesz az. Mi más út lett volna, hogyha nem ez? Visszafogta a lényt, sikerült a többieknek helyrerázni az időt, és többet, jobbat nem tehetett volna.* - Köszönöm... *Mondja halkan, miközben még kissé gyengén felemeli sérült karját és a kezét a szívére teszi, mintha még érezhetné benne azt a lényt. De valószínűleg ez nincs így. Mikor Joshua szépen pofon vágja, akkor a fogait összeszorítva tűri, és a szeme szikrákat vet, de ereje nincs túl sok ingerült szóra.* - De. Bármikor, ha úgy látom, hogy szükség van rá. *Nem, nem fogadja el a kezet, még marad kicsit a földön. Lisa odalép hozzá, akkor felemeli a tekintetét és lassan talpra kecmereg.*
- Kicsit... Fáradt vagyok. De jól esne egy tea. *Mondja a lánynak, és együtt távoznak ez esetben, de nagyon valószínű, hogy a fiú ma már nem lesz túlságosan harcias, határozott, és vehemens semmiképp, hiszen pontosan látszik, hogy még mindig gyönyörűen gyöngyözik a homloka. *

// Énis énis köszönöm a tárgyat és a mesét is, és most dobááás. +1, mert mind a két album megvan, az egyik kitöltve is ^^ //

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:38 pm

The member 'Cirelin de Sovalon' has done the following action : Roll dices

'Hat oldalú dobókocka' :

Result :

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:38 pm

//Dobálok én is. Smile

Van új album, bármilyen meglepő is. Razz

//

_________________
567 éves éjtünde, épp ezért jellem téren nem kimondottan kedves, de tiszteli a tudást, és a tudni akarást. A férfi nemet szinte semmire sem tartja, ezt csak az iskola miatt próbálja visszafogni valamelyest. Az illúziók, dalok és tér-időmágia mestere, uralma alá tud hajtani az elme erejével szinte bárkit.
Előtörténet

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:33 pm

The member 'Joshua Phoenix' has done the following action : Roll dices

'Hat oldalú dobókocka' :

Result :

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:33 pm

*Amikor sikerül megmenteni a fiút, akkor hatalmasat sóhajt fel, mert igen, végre sikerül neki, bár tény, hogy nem neki, ahnem a léleknek, aminek még biccent is, megadva a kellő tiszteletet, aztán lekever egy közepes pofont a félangyalnak.* -Ilyet nem csinálsz többet! *szusszan fel, megigazítva haját, majd feláll a földről, és, ha James igényli, akkor felsegíti a fiút, bár nem biztos, hogy ez után igényelne bármit is, majd kivezényli a kis csapatot, és szusszan vagy kettőt, majd reméli, hogy a diákok egy laza, könnyed mozdulattal berobbantják az ajtót, ha nem, akkor javasolja nekik, majd elsunnyog, mintha itt sem eltt volna, Katherine vállát azért még bíztatóan, finoman emgszorítja, majd eltűnik.*

//kösz a mesét, jóóóféel, és az ajándékok is jók lettek!! //

_________________
Dobtak már ki otthonról egy apró hiba miatt? Vették már el Tőled azt, ami a legfontosabb volt a számodra? Közösítettek ki egy kis ballépés miatt? Száműztek már olyan helyre, ahol nap mint nap a hibáddal kellett szembesülnöd? Megszabták már, hogy mikor, hol és kivel találkozhatsz? Estél már hatalmasat? Érezted úgy, hogy ennek semmi értelme? Függött az életed egy embertől? Akkor ne mondd, hogy megérted, min megyek keresztül.

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:30 pm

The member 'Katherine Goldenlane' has done the following action : Roll dices

'Hat oldalú dobókocka' :

Result :

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Elátkozott csatamező Hétf. Okt. 31, 2011 5:30 pm

*Úgy tűnik, hogy a kattanással együtt nem lőtte őket torkon valami időzített csapda, és most már teljes mértékben a fiúra tud koncentrálni. Bár erről már lekésett, hiszen a tanár láthatóan minden erejét latba veti, az ő kis druidahatalma ide bőven kevés lenne. Az élőholtat sikerül elpusztítani, ez jó dolog, de attól még látja, hogy James állati rosszul van, de legalább megmarad. Maga sem tudja, hogy miért, talán ez is az érzelmességének tudható be, a nyakába ugrik, és ujjongva törölgeti a könnyeit.* Annyira örülök, hogy sikerült! *Aztán elengedi, mert bizonyára üvölthet a fiú a fájdalomtól. Isabellához lép, és egymást támogatva végül felmennek, és nagyon reméli, hogy valaki lezárja a mágneskulccsal a bunkert, ide aztán sosem fog visszatérni. Kivéve ha este arra jut a jelölést meglátva, hogy a lény nem halt meg, csak egy éteri síkon zabálja a zombifánkot, és készül a visszatérésre. De ez már egy másik történet.*

//Köszönöm szééépen, szépen fricskát mutattál azoknak, akik azt mondják, hogy te nem tudsz darkosat mesélni! Nagyon is, nagyon élveztem, és köszi a kariképet, szerintem játszható lett^^ És most dobok. Két albumkám van.//