Jégvilág fagyizó, süteményes és édességbolt

Vendég

\\jaja én is köszi Amalia. és jóó volt Very Happy

szintén nagyon teteszett\\

- Nagyon gyönyörű... *Suttogja a gyűrűre pillantva, annak ezüstös csillogása, a finom, gondosan megmunkált ezüst tapintása, az a gondolat, hogy ez az ami jelképesen ezentúl összekapcsolja őket egészen addig a pillanatig amikoris majd a végleges kötelék megalakul... Csodálatos. Már nem pityereg, elvétve szipog, s boldog, ragyogó tekintettel pillog Mikára.*
- Én is örülök... *Vesz egy mély levegőt.* Nem mondom, hogy nem ijedtem kicsit meg, de... De ez természetes és... Annyira jó és... *Inkább csak egy apró csókkal fejezi ki szavakba pillanatnyilag önthetetlen érzéseit.*
- Persze, csomagoltassuk be. *Bólintja, s csak most veszi észre, hogy mennyire elszaladt az idő... Tényleg észre se vette, abszolút hatalmába kerítette őt ez az egész, ami érthető is. Hamar kiissza pohara tartalmát, a forrócsokira most szüksége van, hogy kiszáradt torkát enyhítse. Felvessze talárját, sálját, keszyűit most kihagyja. Odalépkednek a boltos hölgyhöz, ki biztosan tisztában van az előbb lezajlott dolgokkal, ami nem is meglepő. Megkérik szépen, hogy csomagolja be a sütiket. A hölgy kedves ajánlatán Lex elmosolyodik, nem kér ugyan semmit, de a sütiket megköszönik és a forrócsokit is. Elköszönve, kilépnek együtt, kéz a kézben Nellond utcájára... A jegyespár megindul a Kúria felé, hol útjaik nagy nehezen elválnak, ahhoz, hogy másnap ismét egymásra találjanak...*

//Nagyon köszönöm a játékot! Imádtam! (: *.* Köszi Amalia az aszisztálást (: Jóéjt.//

*Karla csak mosolyog és nézi ahogy a fiú megkéri a lány kezét. Kicsit együtt izgult velük. Közben egy kis lágy zene is kezd megszólalni. Pont ide illik. Nem zavarja meg a szerelmes pár beszélgetését.*
-Amit akartok azt vihettek. Ingyen lesz nektek minden. *Mondja még mindig egy széles mosollyal az arcán. Már rég elmúlutt tíz óra így jó lenne ha kicsit sietnének.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

Vendég

Én is*mondja mosolyogva most valahogy nagyon öröl, közbe látja hogy a lány hogy néz a gyűrűre mégjobban elmosolyodik*-Örülök hogy tetszik szerintem illik is hozzád,*mondja mosolyogva közbe még mindig nem igazán fogta fel hogy mi történt olyan mint a hirtelen jött sokk kivéve azt hogy ennél ez sokkal jobb hiszen pozitív érzés táplálja, amikor meg tud szólalni csak megint lágy mosoly közbe Lex arcát páztázza*-Tudod azt hiszem erre már régóta vártam valahogy meg akartam tenni de most jött el az ideje *kicsit végig simít a lány arcán*-tudod rettenetesen féltem hogy mi lesz ha esetleg megijedsz vagy elsietem de most nagyon örülök*mondja még mindig kicsit elvarászolt hangon majd az órájára néz*~hmm de gyorsan tellik az idő és még fel se tűnik~*gondolja magába hiszen már régen bent járnak az estébe lehet már túl is vannak a határidőn de attol még lehet boldog is a srác hiszen van miért lenéz a sütikre *-Elvisszük őket aztzán max a kúriába majd megesszük, hercegnőm?*kérdezi mosolyogva majd jól megölelgeti a lányt most talán kezdi érezni hogy mennyire is örül annak hogy így alakultak a dolgok*

*Szinte tisztára önkívületi állapotba került, az izgalom, a meglepettség, a hév és a szerelem miatt. Apró pici könnycseppek gördülnek végén arcán, ügyetlenül letörölgeti azokat. Ahogy Mika megöleli, mohón átfonja a a srác nyakát karjaival és szorosan viszonozza az ölelést, jól odabújik hozzá, nem is fogja mostmár vissza könnyeit, hadd patakzannak azok. Rendkívüli örömöt érez lelkében, hihetetlen ez az egész... A tigrisliliom egy új értelmet nyer, mostmár ez is hozzákötődik, ők ketten.*
- Annyira szeretlek... *Szuszogja bele a fiú vállába, majd szipog egyett és megtörölgeti arcát, mosolya tiszta és szívből jövő. Még mindig izgatottan elnézi ahogy előkerül a kis ékszer a dobozból, káprázatos. Kicsit el is tátja a száját, hagyja, hogy felhúzza, csillogó szemeit Mika és a gyűrű között jártatja.*
- Igen, na-gyon szép. *Tényleg tetszik neki, voltaképp nem is ez a legfontosabb, hanem az érzelem mi bennük fogant meg, egymásért. Meg sem bír a továbbiakban szólalni, nagyokat pislogva, mosolyogva, kipirult arccal hallgatja a simogató szavakat. A csókot pedig most úgy viszonozza, mint talán még soha... Lágyan, de ugyanakkor teli érzelemmel és szenvedéllyel. Boldogság. Önfeledt boldogság.*

Vendég

*Látja hogy a lány is már olyan lassan mint ő de nem baj megtette és most már csak reméli hogy igen választ kap igazábol most izgul igazán majd amikor meghallja a választ hirtelen öröm hullámok és megkönnyebbülés de inkább öröm megy rajta keresztül igazábol ezért a szóért bármit megtenne és most kimondta méghozzá igent ennél jobban most már a srác se tud örülni csak erősen megöleli a lányt persze nem kellemetlenül szinte már ő is könnyezik és ez most kivételesen azért mert örül nem is kicsit nagyon úgy tűnik megvan a legszebb nap a fiu életébe legalábbis most ezt érzi mindennél jobban és ennek nagyon örül, kcisit enged az ölelésen majd felnyitja a dobozt, egy kis ezüst gyűrű van benne most már csak reméli hogy tetszik a lánynak sajnos nem kérdezte meg milyen az izlése amit most utólag bánt is , majd megfogja a kezét és ha Lex engedi akkor felhúzza az ujjára a gyűrűt, közbe végig a lány szemébe néz majd egy lágy mosolyt ejt el*-Remélem tetszik azt hiszem most mondtad azt amire talán a legjobban vágyok de inkább úgy lenne helyes a megfogalmazás hogy az akit a legjobban szeretek most mondta ki azt amire a legjobban vágytam*mondja és megcsókolja a Lexet*

*Ahogy a kezek a sajátjaihoz érnek, kissé beleborzong a puha tapintástól. Csak a fiú szemeibe mered, nem figyeli mit vesz elő, nem is látja a kis dobozt, csak a szemekre összpontosít, s a szavakra. Érzi, hogy szive majd kiugrik mellkasából.* ~Lehet, hogy e... Nem. Az kizárt. Vagy pedig...~ *Már kénytelen magában találgatni, annyira izgul és annyira kiváncsi. Ismét vesz egy mély levegőt, de csak hangtalanul.*
- É-én is így érzek, szóval... *Eleinte kissé megremeg a hangja, ismét olyan ijesztően hat, mintha nem is ő beszélne. Egyszerűen megilletődött. A következő mozdulatsor, amit a fiú produkál, teljesen idegen számára, olyan értelemben, hogy élőben még nem látta ezt végrehajtani, jelentését viszont ismeri, nagyonis... Mostmár egész lényében remeg, mint a nyárfalevél. Kimeresztett pupillákkal figyeli Mikát, hallgatja a szavait, szinte magába szippantja azokat. Az első kérdés hallattán máris végigfutkos hátán a hideg, majd roppant nagy melegség járja át. Aztán a második kérdés... Érzi ahogy kiszáradnak ajkai, torka, mindenre számított csak erre nem. Leánykérés... Rengeteg minden végigcikázik egyetlen röpke másodperc alatt elméjén. Eszébejut a ma délelőtt. A hirtelen döntések a legőrültebbek. Igen. Hirtelen dönt és nem érdekli semmi és senki. Most rajta a sor, hogy összeszedje bártoságát és kimondja azt mit szive diktál.*
- I-igen. *Ez kissé szaggatottra sikeredett, könny szökik szemeibe.* Igen. *Tisztán és érthetően, szabad kezét ajkaihoz emeli, mosolyog és csak úgy kapkodja a levegőt. El sem hiszi...*

Vendég

*Mika még mindig ideges de már kezdi érezni hogy elmondja most már biztos idáig eljött most már nem fordul vissza nem is akar csak a félelem de az hogy ha esetleg igent mondana és nem kérdezi meg még rosszabb lenne hiszen ez minden állma, lassan közelebb kúszik a kezével a lány kezeit keresi majd közre fogja őket , közbe előhúz a zsebéből egy apró kis dobozkát, mondhatni éppen ma reggel érkezett meg bagollyal úgyhogy ezt jelnek vette legalábbis jó jelnek*-És én nem egy röppenő kapcsolatot szeretnék legalábbis úgy érzem hogy melletted talán egy életet is le tudnák élni más mellett biztos nem*mondja bár lehet hogy hülyén hangzik de most a srác sincs teljesen eszénél felnéz Lex szemeibe közbe nem érdekelve hogy ki nézi jön a féltérd álás kicsit eltávolodva az asztaltol de még mindig a lány szemeibe mereszti pillantását, majd végül nagy nehezen kimondja a bűvös szócskát amitől ennyire fél közbe egyszerre érez hideget és meleget eggyaránt , de örül amikor kimondja mert tudja hogy ezt szeretné isten igazábol*-Eltudnál képzelni a jövőbe esetleg valami többnek ?*kérdezi majd kicsit köhög egy aprót végül teljesen megembereli magát*-Hozzám jönnél?*kérdezi meg végül most már teljes bátorsággal és felkészülve egy esetleges vissza utasításra is bár nagyon szeretné ha nem így lenne a lány kezeit közbe még mindig lágyan a kezébe tartja és kiváncsi csillogó szemekkel várja a választ*

*Ő is szorong, de még mennyire, hisz ez a bizonytalanság, az hogy Mika alig bírja kinyögni mi nyomja a szívét már lassan kezdi megőrjíteni. A biztost talajt szereti, és most igenis valami egetrengetően rossz dologra gondol, a hallgatást elnézve főleg. Ajkába harap, s addig szorítja fogaival amíg végre kikúszik az első hang a fiú torkán. Mélyen a szemébe néz, feszült figyelemmel hallgatja.*
- Akkor jó. *Kifújja a levegőt. A legnagyobb kő leesett szívéről, ez volt leghatalmasabb félelme, hogy Mika rokonai megint kitaláltak valamit és nincs menekvés. De nem, szerencsére. Kész megnyugvás. Ám a srácnak látszólag nem, s ez Lexben is ismét izgalmat, enyhe idegességet kelt.* Igen, tudom. Az... Akkor még csak barátként is nagyon jól éreztük magunkat, azt hiszem soha nem fogom elfelejteni. *Mosolyodik el, ahogy lelki szemei elé kúsznak az emlékek. Kicsit elakad a szava, majd lágyan kiejti.* Én is szeretlek. *És ezt érzi, és dobban a szive és forog a gyomra meg az egész világ vele, már csak ettől az egy szótól, érzésforgatagtól. Sejti, hogy még fog következni valami, és még mindig lövése sincs mi lehet az. Enyhén kérdőn tekint Mikára, mostmár ő is bíztatja, hogy mondja ki... Mondja ki végre mi történik itt?*

Vendég

*Amikor kihozzák a rendelést elmosolyodik*-Köszönjük*mondja mosolyogva bár még mindig látszik rajta a szorongás . Lassan vissza néz Lexre majd hallgatja a lányt kicsit most nagyon tanácstalan hiszen tudja hogy mire készül de tudja hogy biztosan jól dönt hiszen más meg se fordulna a fejébe, hiszen a lány miatt lett úgymond jobb ember és őt képes csak úgy igazán szeretni, csak most megint a félelem ami abbol adódik hogy mi lesz ha a lány még nem gondolta ennyire?*~ne kertelj mondjad már~*hallja Zorr hangját mire csak egy kicsit lenéz a daimonra majd ismét vissza LExre közbe megrázza a fejét*-Félek , de áá nem nem az otthoniakkal, nem történt semmi csak velem illetve velünk vagy......*kicsit megnyugszik most már szó szerint nagyon izgul*-Tudod emlékszel amikor eggyütt voltunk Újzélandon minden olyan jó volt és veled is nagyon és azóta azt hiszem ez a kapocs csak erősödött amit irántad érzek és tudod.....*kicsit megint gondolkozik nem tudja rendesen kifejezni magát*-Szeretlek és.....*közbe lassan benyúl a zsebébe és végig simít egy apró kis valamin talán valami bíztatást vár a tárgytól de tudja hogy neki kéne most már lépni.*

*Belekortyol a forrócsokiba, tökéletesen fahéjas és kissé krémes is, de persze a csokoládé dominál. Lassan lenyalja a felső ajkára tapadt kis barna csíkot, mert érzi, hogy bizony odaragadt valamennyi a finom italból. Ezután pedig, hogy megvolt a bemelegítés és vett egy mély levegőt, csakis Mikára figyel, abszolút nem tudja mire számítson. Csendben végighallgatja, ám nem mondd semmit. Meg sem szólal, mert látja, hogy az eladónő épp feléjük tarta két franciakrémessel. Egy apró mosoly kíséretében biccent neki, ezzel is megköszönve az édességeket, majd újra a fiúra emeli zafírkék szemeit. Látja rajta a szorongást és mostmár ő is kicsit megremeg.*
- Félsz?... *Szinte megijed saját hangjától, mi enyhén kétségbeesett, mégis kiváncsi és értetlen. Próbál mosolyogni, ezzel is bíztatva a srácot és magát is egyben. Rossz érzése van, bár lehet ezuttal ösztönei csalnak.* Micsoda? Az otthoniakkal kapcsolatban? Történt valami? *Határozottan mégis lágy hangszínnel, az igazságot követelve kérdi, meg sem fordul a fejében... "az".*

*A két framcia krémest is előkészíti. Majd mikor leülnek a diákok kiviszi nekik.*
-Egészségetekre. *Mondja a rendelés mellé. Mikor vissza tér a helyére újból elkezdi írni a receptet. Egyszer csak felpillant. A fiú valamire készül. A egy mosoly félét küld felék. Sejti, hogy mi lesz itt. Ettől nagyobb mosoly jelenik meg az arcán. Írás közben néha-néha rájuk pillant.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

Vendég

-Akkor még kérnénk két franciakrémest és nagyon köszönjük *mondja nyugodtan udvarias hangnembe*-Mennyivel tartozok?*kérdezi aztán ha lehet itt fizeti ki , az árát lehet látni a srác arcán valami csöppnyi izgalmat ami egyre jobban csak nagyobbodik terebélyesedik még jó hogy nem tör ki, aztán egy hálás pillantás a boltos felé és vissza térnek a helyükre*-Hát ilyen aztán meg ne forduljon*mondja mosolyogva Lexnek közbe leül ő is a lánnyal szembe amig megkapják a rendelést majd egy pillanatra az előtte lévő asztalra néz utána ismét fel a lány szemébe*-Tudod csak félek mostanába nem tudom mitől *~félsz félsz a francokat csak izgulsz~*hallja a daimon hangját az asztal alól és részbe igazat is kell neki adnia hiszen a fél hogy mi lesz ha nem-et mond vagy valami de elhatározta és megkérdezi hiszen ha nem kérdezi meg nem tudja mit veszíthet*-Tudod.....*tart egy kis szünetet*-sokmindenen gondolkoztam mostanába és hát egykét dolog meg is fordult a fejembe*mondja a lánynak közbe mintha kcisit remegnének a kezei ami elég különös egy ilyen sráctol node ha fontos a dolgo akkor mindig ilyen*

*Csak mosolyogva bólogat, a forrócsoki mellé természetesen jöhet a franciakrémes, nagyon szereti. A boltos hölgyre is vet egy röpke kedves pillantást, aztán meg ugye elhelyezkedik az asztalnál székén. Mivel a fiú nem láthatja, hasához ér, nem érez semmi rendelleneset, nem égeti vagy szúrja a kis liliom, remek.*
- Hm, pedig megfordult a fejemben. *Hangzik egy sejtelmes pillantás kíséretében, kezeit pedig felteszi az asztalra. Amíg megkapják a lerendelt finomságokat, kicsit közelebb hajol a fiúhoz és csendben megkérdi, nem tudja tovább maában tartani.* Miért kérdezted kint azt, hogy... Nem lesz-e semmi baj? Mégis mi lehetne? Ezt nem igazán értem... *Vonja fel enyhén szemöldökét, nem tudta mire vélni azt a kérdést, de rosszra sem akar gondolni, ezért jobb ha kicsit faggatózik.*

*Két diák érkezik ilyen késői órán.* -Jó estét. Mit adhatok? *Kérdezi kedvesen a két Nexaldierest. Meg is kapja a választ két forrócsoki és egy süti amit még nem döntöttek el. A forrócsokit gyorsan elkészíti. Ha megköstólják pont olyan íze lesz amilyenre szeretík. * -Ha eldöntöttétek üljetek le nyugodtan. Majd kiviszem. *Mondja kedvesen miközben várja a következő rendelést is. Az ő arcán is egy nagy mosoly jelent meg mikor meg látta a két mosolygó vendéget. Szereti az ilyen kis párocskákat. Sugárzik belőlük a szerelem.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

Vendég

*Együtt érkeznek a srácnak is eléggé jó kedve van a húzásnak nem is ellenkezik majd amikor oda érnek bólint közbe illedelmesen köszön a boltosnak azért nem ejtették a fejére a gyereket*-Persze hogy jó *mondja mosolyogva majd körül néz neki is tetszik nagyon a hely még nem járt itt de nem rossz legalábbis szerinte szép*-Szerintem arra nekem is *mondja mosolyogva majd megvárja míg Lex castlakozik*-Hmm nem tudom de kitaláljuk remélem nem te akarod fizetni*mondja egy kissebb mosollyal majd ha oda jutnak a boltoshoz akkor meg is szólal*-Szép estét, két forró csoki és egy hmm*Lex felé pislant*-VAlami süti francia krémsüti vagy ilyesmi?*kérdezi a lányt persze ha mást szeretne akkor az is jó csak ötletel közbe kissé segítség kérően néz a boltosra reméli hogy van ilyesmi*

*Két naxeldires diák egymásba kapaszkodva, mosolyogva és nevetgélve nyit be a fagyizóba. Amint beljebb merészkednek, a lányt egyenesen elkápráztatja a benti dekoráció, a hó hullás és piros-zöld hangulatos kombinációja. A kint elhangzott kérdésen és számára kissé vészjóslóan komoly szavakon magában elgondolkodik, s arra jut, hogy fel is veti majd a témát, amint elhelyezkedtek az egyik asztalnál.*
- Szép estét! *Köszön hangosan az ügyködő hölgynek. Felettébb jó a kedve, talán azóta, hogy "megszerezte" tigrisliliomát. De mindezt csak kedvesével való találkozás tetézte. A fiú felé fordul mosolyogva, nem engedi el a kezét, majd a süteményes legeldugottabb kétszemélyes asztalkája felé kezdi el húzni, finoman.* Itt ugye jó lesz? *Kérdi azért, hisz ha van ellenvetés, akkor persze változtathatnak. Leveszi sálját és kesztyűit, talárjától is megszabadul, hisz idebennt kellemes meleg van, a terjengő illatokról nem is beszélve.* Na, mit rendelünk? Nekem egy forrócsokira mindenképp szükségem van.

*Karla érkezik újból a boltjába. Egy újfajta süteményt szeretne elkészíteni a boltba. Siett, hisz még jöhet valaki a boltba. Újra a nyitva tábla díszeleg az ajtón. Aki belép az rögtön Karcsonyi hangulatot kap. Hisz esik hó, minden zöld és piros. A kirakatben égők vannak. Egy nagy karácsonyfa is díszeleg itt. A hó esik de nem hullik le. A pult mögé megy és a receptet kezdi el írni*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

*Mivelnem jött senki se így Karla fogta magát és bezárta a boltot.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

*Dúdolás hallatszik Nellond utcáin. Ajtó nyílik és az avarban léptek hallatszanak. A botl tulajdonosa Karla érkezik ide. Egy pálca intássel eltünteni az őszi dekorációt. Helyette most a téli érkezett meg. Fnetrők hull a hó de nem érkezik le a földre. Minden zöld és piros. Megfordítja a táblát. Így mostmár jöhetnek a vendégek. A pult mögé megy. Megint sok sütivel szolgál a látogatóknak.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

*A kobold fiú vár, majd leül egy asztalhoz. Mikor megkapja a süteményt, kezébe vesz egy villát, és megkóstolja. Nem is olyan rossz... sőt finom! A kobold hirtelen újra a süti felé irányítja a villáját, majd újabb falatot vesz be a szájába. Ezt így csinálja egy ideig: egy falat, egy élmény. Mikor elfogyasztja a sütit, leteszi a villát, majd felnéz Karla-ra.*
- Nagyon finom volt. Igen, kérnék még két darab ilyen sütit, ha nem gond. Ja és ha van valami innivaló, esetleg gyümölcslé, akkor azt is elfogadnám. *Mondja, majd várja, hogy kihozzák neki az újabb sütit. Míg várakozik, körbepillantgat a bolton, nézi az új dizájnt. Már tél van, de a dekoráció őszi. De sebaj! Talán a múltra akar ezzel vezetni Karla? Nem tudni. Timotei megpillantja a párnán ülő sündisznót, és egy mosollyal jutalmazza magát, majd visszanéz a boltosra, aki ha minden igaz, meg is hozza neki a dolgokat. Szereti ezt a boltot, az egyik kedvence. De persze majd' mindegyik Nellondi boltot szereti, ám ez különleges. ITt lehet... enni!*

//Fagyunk.//

*Megérkezett az első vendég. Egy kis kobold akivel már ellátogatott ide egyszer a boltjában.*
-Jónapot úrfi. *Üdvözlia a fiút mihelyst belépett. A kis sündisznő fel emeli kis buksiját. *
-Itt fogyasztod igaz? *Kérdezi miközben elővesz egy sündisznó formájú kis sütit. Ettől nem kell félni a látogatónak nem bök. Viszont ha ellenségnek szeretné adni olyan érzése lesz annak aki eszi mintha ezer tű bökdösné.*
-Üljél le. Mindjárt kiviszem. *Mikor leül az Eramires diák kilép a pult mögül és oda viszi a süteményt. Nem kell aggódni nem ellenségesen hanem kedvesen így nem lesz semmi baja a kis vendégnek.*
-Csokis egy kis fahéjjal megbolondítva. Még valamit? *Kérdezi és várja az egyébb óhajt-sóhajt.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

*Timotei érkezik Nellondba, majd A jégvirág fagyizó és süteményes felé veszi az irányt, az útját, és még sok-sok szóval lehetne illetni, hogy mit. Fekete talár, nem más, és fekete csukja, fekete pálca a talár zsebében. Alatta fehér ruhaösszeállítás, és fekete cipő, fekete zokni. Sapka nincs, meg kesztyű, kezét a zsebében pihenteti. Viszont sál az van, egy fehér sál, fekete csíkokkal. MA ilyen szélsőséges hangulata van: fekete-fehér, bár nem csak a nap, hanem inkább napok, hiszen nemrég így volt járőrözni is. Benyit a boltba, majd meglátja Karla-t.*
- Jó napot! *Köszön, majd leveszi a sálját, és felakasztja egy fogasra, ha van olyan.*
- Szeretnék enni egy kis süteményt, ha lehet. Az ízt magára bízom, de ne legyen karamell, vagy puncs. *Mondja, majd köti ki, melyik ízek nem lehetnek. Várja, hogy Karla átadja neki a süteményt.*

*Karla lébdel be a boltba. Egy pálca intéssel leszedi az előző dekorciót. Helyébe egy teljesen őszi lett. Akik belépnek ide az avarban sétálnak. Egy kis sün disznő is található itt ám a látogatók jobb ha nem nyúlnak hozzá hisz a kis állat igazi. Az asztalok körül a levelek hullanak le. Mint a fárol. Megfordítja a táblát így már nyugodtan jöhet be mindenki. Ő maga a pult mögé megy. Tegnap sok újdonsággal készült így mindenki megtalálja azt amit szeretne.*

_________________
Karla egy 40-es évei elején járó hölgy. Mindig mosolyog, életvidám, és jókedvű. Imád beszélgetni, üzletébe betérő vevőkkel mindig szóba elegyedik. Kedves, pirospozsgás arca rendkivül bizalomgerjesztő. Üzlete: a Jégvilág Fagyizó és Süteményes. Az édességek közül némely mágiával van megszórva így felejthetetlen ízkombinációval találkozhat a vásárló.

*Timotei megörül az árnak, ezért talán kissé dadogva is, de elmond egy köszönömöt, miután kifizette az 5 ezüstöt.*
- K-köszönömm szép-pen. *User sajna nem tudja, milyen is egy igazi dadogós ember, pláne kobold, ezért tessék ennyivel megelégednie a kedves olvasónak. Elteszi a pénztárcáját, majd az édességet is leveszi az alacsony asztalról. Elteszi azt is talárja mélyére, hiszen jól elfér tértágító bűbájjal megnövelt zsebeiben. Elindul az ajtó felé, majd megfordul, és köszönésre nyitja a száját.*
- Viszlát. Minél hamarabb. *Köszön el. A "minél hamarabb" arra utal, hogy mikor akarja látni. Elsétál a főtérre, majd beszáll Jozef szánjába, aki vissza is viszi a kúriába. A fiú felsiet a szobájába, hogy eltegye szerzeményét.*

» Jégvilág fagyizó, süteményes és édességbolt
» Okashi édességbolt
» Logikai fejtörők
» Erdő
» Yamanaka birtok

Jégvilág fagyizó, süteményes és édességbolt

Jégvilág fagyizó, süteményes és édességbolt

Similar topics

Similar topics