Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
Üdvözöllek a Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában!
Ha Vendég vagy, és még nem tagja az oldalnak, akkor a főoldalon (www.nezabar.hu) felvételizhetsz (Felvételi -> Felvételi teszt).
Ha már tagja vagy az oldalnak, akkor lépj be. Smile

Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola

Bolgár mágustanoda tehetséges tanítványoknak
 
Főoldal linkHomeHírekTanításSúgóGalériaÚjságDreamlands - Az álmok földjénRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Képtár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3 ... 15 ... 29  Next
SzerzőÜzenet
Kaen el Jericho
Alapító
Alapító


Minősítés:
Hozzászólások száma: 11752
Msn: szinaypeter@msn.com
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Nekromágia tanár
TémanyitásTéma: Képtár   Pént. Dec. 21, 2007 8:21 pm

First topic message reminder :

A Képtárra a Labirintus Északi-szárnyában sétálva bukkanhatsz rá, hacsak nem azzal a céllal jöttél, hogy belépj ide, és tudod, hogy hol van. A Képtár nem messze található de Sovalon Úrnő lakosztályától. Az ajtaja faragott bükkfa, a motívumok emberi arcokat ábrázolnak. Belépve egy nyolcszög alakú teremben találod magad, közepén egy asztallal, körülötte képekkel, hiszen ez egy viszonylag nyugodt, és jó hangulatú terem, lehet akár tanulni is, vagy házit írni.
A teremben folyamatos zene szól, nagyon nehéz kideríteni, hogy honnan. Egy biztos: az összes itt szóló zene nyugtató hatással van az itt tanuló diákokra, esetleg tanárokra, vagy személyzeti tagokra. A festmények alakjai is ide járnak megnyugodni, bár ez nem mindig sikerül nekik, az ő jellemüktől függ. Itt a legnagyobb az esélye, hogy beszélgetésbe elegyedhetsz egy festményalakkal, hát használd ki!
Mindenféle képek találhatók itt, csoportképek, csendéletek, és portrék, tájképek, amit csak el lehet képzelni, és a festő megalkotott. Ne habozz kihagyni ezt a csendes, nyugtató hatású termet, jöjj el bátran!

írta Timothy Waylan


Vissza az elejére Go down
http://www.nezabar.hu

SzerzőÜzenet
Anelie Mei Xi



Hozzászólások száma: 56
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 5:33 pm

*Mei torka elszorult, amikor meghallotta Nat válaszát. Gondolt rá, hogy elmagyarázza neki, hogy az apja akármit tett nem szabad haragudnia rá. Ha nagyon nem tudja szeretni legalább csak ne foglalkozzon vele. El akarta mondani, hogy ő is átélt hasonlót, de inkább csöndben maradt. Könnyei kicsordultak.
Rettenetesen szégyenlte magát a hisztije miatt. Nem szokott ilyet csinálni, de ez tényleg nagyon nehéz nap. Megpróbál kipréselni magából valami megnyugtatót.*
- Bocsi. Nincs semmi bajom, csak egy kicsit nyomott vagyok... Na, jó annál lehet egy kicsit több, de nem vészes. *Már megint össze-vissza beszél. Jobb lesz ha inkább elhallgat. Nat nyugtató szavai nem sokat segítenek, de összeszedi magát, megtörli a szemét, és most hogy végre lát szemügyre veszi a szemközt lógó képet, hogy beszédtémát teremtsen. A képen egy gyönyörű éjszakai erdő látható, itt-ott ködfoszlányok úsznak el rajta keresztbe, amik a másik oldalt visszatérnek.*
- Szeretem az erdőt... *kezdi olyan bizonytalanul, ahogy minden mondókáját szokta.* - Te hogy vagy vele?
- Egyszer kimehetnénk együtt. * Nem akar nagyon rámászni a lányra, látja, hogy ő inkább távolságtartó típus. Nagyon erős lány lehet. Ha tudja, hogy itt van biztos nem mutatja ki, mit érez. Meit egy ideje elhagyta ez az erő. Egyszerűen elmúlt.*
Vissza az elejére Go down
Natalia Tatiana Ridolf



Hozzászólások száma: 114
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 5:18 pm

~Hát Mei, ezt nagyon félreértetted...~ *gondolja, és magában mosolyog.*
- Nem, nem történt semmi. *szögezi le gyorsan. * Nem azért sírok, mert szomorú vagyok. Csak kaptam egy levelet az apámtól, és szörnyen dühös lettem rá, ez minden *mosolyog a lányra, miközben elfogadja a felé kínált zsebkendőt, és megtörli a szemét. * De most már minden oké. *Éppen arról akarja kérdezni, tetszik-e neki a falon függő csendélet - csak, hogy beszélgessen valamiről - , mikor Anelie is sírni kezd. Nat nagyon megijed, nem tudja, mihez kezdjen. Szeretné megvigasztalni Meit, de nem szokott hozzá, hogy kimutassa az érzéseit. Ezért hát csak odaül mellé, átkarolja a vállát, és halkan beszélni kezd:*
- Nyugi, nincs semmi baj. minden rendben lesz...
~Csak tudnám, mitől kezdett el hirtelen sírni?~ *kérdezi magától.*
Vissza az elejére Go down
Anelie Mei Xi



Hozzászólások száma: 56
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 5:09 pm

*Meimei elmosolyodik Nat reakciója láttán. Egyszerűen nevetségesen kedves ez a lány.* - Én látszom szomorúnak? *kérdez vissza egy kissé gúnyosan* Először mesélj te. Mi történt? * kezdi faggatni barátnőjét. Lopva a levelekre néz. Biztos benne, hogy abban van valami, ami ennyire megrázta. Csak nem halálhírt kapott? Megijeszti Nat sírása... Nem régóta ismerik egymást, de máris megszerette. Tud néhány dolgot róla, de még nem nyíltak meg egymásnak teljesen.* ~ Nem zavar, ha nem mond el mindent, de jó lenne ha tudnék segíteni neki.~ *gondolja. Továbbra is kérdőn néz Natre és vár... Vár valamire. Akár elutasításra is. Zsebkendőt nyújt Natnak és folytatni próbálja a beszélgetést, de belőle is feltörnek a könnyek. Már nagyon rég nem sírt és megdöbben magától. Mintha a Nezabar egy másik emberré alakítaná.*
Vissza az elejére Go down
Natalia Tatiana Ridolf



Hozzászólások száma: 114
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 5:00 pm

* Amikor elolvassa a levelet, iszonyúan dühös lesz.* ~Szóval azt akarja, hogy menjek vissza hozzá?! "Jaj, drága kislányom, megbocsátom, hogy négy évvel ezelőtt anyádat választottad, csak gyere, és segíts rendben tartani a házat." És ezt miért? Mert a mama már nem bírta elvégezni a munkát, és az idősek otthonába költözött... "Persze, ha eljössz, normális emberként kell viselkedned, itt nem tolerálják az anyádéhoz hasonló furcsa viselkedést, amit ha jól tudom, te is átvettél." Szóval még varázsolnom sem lenen szabad?! Vegyél fel egy házvezetőnőt, b*meg, ő biztos mugli, és ne engem ugráltass a fél világon át!!~ *Annyira dühös volt, hogy a nyugtató zene ellenére is könnyek gyűlnek a szemébe. Felnéz, és a düh könnyein keresztül meglátja Meimeit, az egyik szobatársát, ahogy éppen letelepszik vele szemben. Mi tagadás, elég fancsali képet vág, ezért hát kedvesen megszólítja:*
- Szia, Mei. Valami baj van? Olyan szomorúnak látszol.
Vissza az elejére Go down
Anelie Mei Xi



Hozzászólások száma: 56
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 4:47 pm

*Egy évben sok szomorú nap van. És ez a nap megint ilyen. Egy évvel ezelőtt ekkor távozott el Meimei nagypapája. Egy héttel azután, hogy a lány hazautazott Bulgáriába. Azóta sem tudta megbocsátani magának, hogy akkor elment, de már nem volt lehetősége visszamenni...
Anelie lelke csak lassan gyógyul és az emlékek ma megint felszakították sebeit. Üres tekintettel bolyong a folyosókon, egy olyan helyet keres ahol egyedül lehet. Néha benyit egy-egy terembe, de ha meglátja, hogy valaki már van ott rögtön visszafordul. Ilyenkor nincs szüksége senkire. A Labirintusban kószálva megakad a szeme egy emberfejes ajtón. Már hallott a képtárról, tudja hogy ez az. Lassan benyomja a nehéz ajtót. A tekintete azonnal megakad a másik lányon. Nat az, a szobatársa. Az asztalnál ül és mintha leveleket olvasna. Már majdnem sarkon fordul, mikor meggondolja magát és inkább letelepszik Nattel szemben, az asztal másik oldalán. Megvárja amíg barátnője befejezi a levelet.*
Vissza az elejére Go down
Natalia Tatiana Ridolf



Hozzászólások száma: 114
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Ápr. 21, 2012 4:35 pm

*Nat végre levelet kapott otthonról, és most egy helyet keres ahol egyedül lehet. Nem akarja a zsúfolt közös hálóban elolvasni, amit az anyja írt. Az egyik diáktól - a nevére már nem emlékszik - hallotta, hogy a labirintus északi szárnyában van egy képtár, ahol halk zene szól, és ahova kevesen járnak. Ezért hát arrafelé veszi az irányt. Tízperces bolyongás után meg is találja az emberfejekkel díszített ajtót, és belép a képtárba. Meglát a terem közepén egy asztalt, ami körül székek állnak. Leül az egyikre, egy almákat ábrázoló csendélettel szemben, és kinyitja a fehér, hosszúkás borítékot. Amikor kiveszi belőle az anyja cirill betűkkel írt levelét, egy másik boríték is az asztalra hullik. A feladó helyén ennyi áll: "Thomas Ridolf, London". Nat szíve egyszeriben megtelik gyűlölettel, amit az apja iránt érez, de a teremben szóló zene hatására hamarosan megnyugszik.* ~Vajon mit akarhat az apám, ennyi év után?~ *kérdezi magától egy cseppet sem kíváncsian, és egy határozott mozdulattal feltépi a borítékot*
Vissza az elejére Go down
Rory L. Milborrow-Quenell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 131
Msn: emilykyrabeawer@hotmail.com
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 7:00 pm

*Úgy tűnik végül, hogy nem tör ki a 3. világháború, nem lesz apokalipszis vagy végzetes sebesülés, úgyhogy látszik az arcán, hogy eléggé fellélegzik. Figyeli, ahogyan a lány egy kicsit azért még felkapja a vizet a festmény kérésén - vagy inkább parancsán - és jeget fúj rá, ő pedig csak lemondóan megrázza a fejét, szegény uraság! Talán meg lehetett volna vele beszélni... Na mindegy, majd kiolvad... remélhetőleg. Biccent Szevér irányába, aki ekkortájt távozik a színről, majd amikor Colette megemlíti a karatéjos tudását, büszkén kihúzza magát és elvigyorodik. Amikor azonban a lány is távozásra készül, és már el is suhant, Rory még utána kiabál, hogy "Vigyázz a trollokkal!", és visszafordul a többiekhez. Celeste hátbaveregetős dolgára egy picit megilletődik, de szinte úgy köpi ki a szavakat, mintha a lány ütné ki belőle őket finoman.* - Vagy lehetek akár lidérc is. *Erre pedig Val elkezdi elmesélni a sztorit, de túl sok nem derül ki belőle, és a lány már távozik is... Még lehet látni a lila hajú leányzót, amikor aztán Celeste is elindul, szóval egyedül marad a Képtárban. Valami tüzes dologgal felolvasztja a kobold-sárkánylány által lefagyasztott képet, és még, mielőtt kapna a fejére az incidensért, kacagva, indiánszökdécselésben távozik, megfeledkezve arról, hogy egy kis Sir William lovaggal való beszélgetés volt az eredeti célja...*

//Én is köszönöm szépen ^^//
Vissza az elejére Go down
Celeste el Qventrell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 20
Kaszt:
Üzenőláda:
Az én színem a sandybrown.

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:52 pm

*A térképet átveszi, Val lelkesedésére elmosolyodik, aztán elköszönget és irányt vesz a már említett szoba felé. User meg mivel lassan babát fürdet, már nem tud hosszan írni, de köszöni a játékot.*
Vissza az elejére Go down
Valeriel Ravenwood



Hozzászólások száma: 336
Msn: perlita6@freemail.hu
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Negyedik évfolyam

TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:44 pm

*A felbolyduló festményre kissé megriad, ő igazából inkább befordította volna a festményt, így a jégfújásra most kivételesen ő is ledöbben, körülbelül két másodpercre.* - Ez olyan csúúúcs! *Mondja lelkesen Celecte-nek, jó hogy nem ugrál örömében. Az ügyeletes szőke hercegre bájosan elmosolyodik, és pukedlizik, képzeletbeli szoknyájával, mert hogy igazából egy rövidnadrágban van, így hát azt megemelni kicsit nehéz lenne. Kicsit nagyon meglepődik, amikor a szárnyas-lány visszautasítja az ékszert, és nagyon megörül, mikor az ő kezébe kerül. Át se gondolja, hogy bajba kerülhet vele, lelkesen veszi át.* - Köszönöm, köszönöm! Nagyon jó lesz! Gyertek el mindannyian, holnap, óra előtt, háromtól, olyan másfél órás,, zenés és húúú! *Mondja lelkesen, kicsit fel is nevet, majd mikor Szevér távozik megrázza a fejét gyorsan.* - Az már foglalt, de kellenek a fiúk, majd szólok! *Rendezkedik szépen, konkrétan mindenki benne van a dologban, szóval már is szerzett még pár tagot a társulathoz. Rory azonnal belelkesül, aminek Val felettébb örül, és fontoskodva elkezdi körvonalazni a történetet.* - Nézzük csak, szóval volt egy lány, aki szerelmes lett, eddig... Eddig a szokásos. De nem a szőke hercegbe lett szerelmes, hanem egy tiszta gonosz fiúba, aztán... Majd megbeszéljük. Rory, unikornis? Az tök jó! És Celeste lennél... sárkány? Lehetnél a herceg, a hercegnő, vagy a gonosznak a társa is. És... Fú, most annyi gondolatom van! *Nem bírja befejezni se, csak figyeli, ahogy mindenki elszállingózik, és az ékszer a nyakába kerül, de ráejti szépen a kék sálát, így nem nagyon látszik ki. Valószínűleg, mikor mindenki, ő is távozik, egyenesen a színház terembe.*
- Akkor remélem holnap összefutunk, sziasztok! *Köszön el, és néhány lépés után már piruettekbe nyúlik és forgásokba, vidáman, néha fel-fel kuncogva, ahogy távolodik*
Vissza az elejére Go down
Colette Fournier



Hozzászólások száma: 16
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:36 pm

*Nem lepődik meg, hogy a társaságból ketten is szárnyasok, annyi kalandorral találkozott már, hogy már teljesen megszokta a különlegességet. Ellenben amikor Val sóhajtozik Szevér láttán, hogy igazi herceg, egyre jobban kezdi mustrálni az angyalkát. Miután Celeste visszautasítja a gyöngysort, Valnak adja oda.* Áldásom rá, maximum egy picit koszoljátok be, hogy ne legyen ennyire csillogó. *Figyelgeti a lila leányzó lelkesedését, és vállat vonva bólint* Dehogynem, nagyon sokszor felléptem már, egyátalán nem áll tőlem ez a fajta dolog, bármilyen szerepben szívesen becsatlakozom. Csak szólj, hogy mikor lenne valamilyen próba, vagy vállogatás. *Úgy tűnik, hogy a boxmeccs végülis elmarad, így az üres papírokat visszagyűri a tunikája bélés zsebébe. Rory hallatán vidám nevetésben tör ki, és csak legyint.* Ugyan, nagy kislány vagyok, meg tudom védeni magam, de azért kösz, majd elraktározom a karatéjos tudományod. *Celeste kérdésére ő is odafigyel, még nem rendelkezik szobával, és miután Szevér útba igazítja a picit, neki térkép sem fog kelleni, hogy megtalálja a helyes irányt, bár eddig amióta megérkezett, egyetlen éjszakát sem töltött a kúriában, nem teljesen biztos benne, hogy szüksége lesz-e egyátalán igazi berendezett lakosztályra. Azért az infó nem haszontalan, úgy dönt, hogy még most utána is néz a dolognak. A távozó Szevér után csak ennyit rebeg.* És ha most van szükségem hősszerelmesre? *Teszi fel a költői kérdést, hiszen az angyalunk már le is lépett, így Colette-nek már társaság után kell néznie. A lányokhoz fordul* Nos én is a távozás mezejére lépek, egy élmény volt hölgyek. *Tiszteleg mint a kalózok, és kisurran az ajtón.*
Vissza az elejére Go down
Hunyadvári Szevér



Hozzászólások száma: 1318
Kaszt:
Üzenőláda: Fairytale
Az élet titka: a halál előtt meghalni, és rájönni, hogy nem létezik halál.


Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:18 pm

*Colette szavaira már nem is mond semmit, hát akkor legyen úgy, és űzze tovább kétes üzérkedéseit, ő másfajta lénycsoportot képvisel, és ez így van jól. Aztán meglássuk, Szevért mennyire lesz könnyű elfogyasztani, heti negyedikként. Pedig még csak hétfő van.. Szerencsére a lányok nem igen foglalkoznak velük, és nem hergelik tovább esetlegesen Celeste-t, így a fiú nyugodtan tud vele foglalkozni. Hogy tipikus szőkeherceg lenne? Lehetséges, de ilyennek is lennie kell néha, egy-kettőnek, elvétve. A lovagiasság még nem halt ki teljesen. Fürkészi a lány szemeit, próbálva valami választ találni benne, vagy megfejteni, hogyan tudná lenyugtatni a lányt, és elűzni ezeket a paranoiákat. De szerencsére Celest hamar lenyugszik.* -Ezaz, így máris sokkal szebben nézel ki. *bókol még finoman, majd elengedi a lány kezét, és hagyja, hogy az tovább repüljön, és a többiekkel is ismerkedni kezdjen tulajdonképpen. Aztán az órájára pillant, mint a nyúl a mesében, és megcsóválja a fejét. Neki lassan mennie kell. Közelebb lépdel a társasághoz, behúzva szárnyait, és még éppen hallja Celest kérdését.* -Ha visszajutsz a Kúriába, a harmadik emeleten meg fogod találni a Várószobákat. Ott van a lányoké ugyanis. Nekem most mennem, de ha gondolod, a csomagodat felviszem, hogy azt ne kelljen cipekedned, és még tudj maradni. Várj, valahol itt lesz.. *azzal előhúz a zsebéből egy térképet, ezt még régebben kapta az egyik prefektustól, leporolja, majd átnyújtja a félsárkánynak.* -Tessék, ezzel fogsz tudni tájékozódni. A színdarab pedig érdekel. Szóljatok, ha kell bele egy hősszerelmes. Te pedig.. *fordul Colette felé, majd felsóhajtva forgatja meg a szemeit.* -Itt sem vagy.. *leheli szinte maga elé, fáradt, lemondó hangsúllyal, majd vagy Celeste bőröndjével, vagy a nélkül, de távozik.*
Vissza az elejére Go down
Celeste el Qventrell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 20
Kaszt:
Üzenőláda:
Az én színem a sandybrown.

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:12 pm

*Már épp készülne nekimenni sorban mindkét lánynak, szerencsére nem hallja meg Colette fogadást illető szavait, mert akkor biztosan nem állna jót magáért, hiszen azért akárhogy is, apró, de egy sárkány ereje lakozik benne mélyen. Mindenesetre Szevér szavaira figyel, és szép lassan a felszökő pír is kimegy az arcából, és újra visszatér eredeti alapbőrszíne, ami kissé barnásabb, mint egy nagyon fehérbőrű egyéné. A két lány is kimagyarázza magát, úgyhogy mostmár valamivel nyugodtabban száll le a padlóra.* -Hát jól van...akkor köszönöm! *Húzza azért picit össze a szemöldökét. Még most is keményen rajta kell lennie, hogy ne keressen a szavak mögött direkt támadó szándékot. A festmény felháborodására viszont egyszerűen odafordul, lassan közelebb lépdel majd...lassan erősítve a fújást egyszerűen befagyasztja a képkeretet, és az az előtti felületet.* -Na mostmár nem hall minket, vagy szépen elhúz egy másik keretbe, van egy csomó itt nem? Ne hogy már egy festmény utasítgasson itt bárkit is! *Mutatja fel a mutatóujját az igazát bizonygatva. A gyöngysort viszont esze ágában sincs átvenni, úgyhogy visszatolja a lány kezét.* -Nem gondolod komolyan, hogy elveszem tőled, hogy aztán utánam eredjen a fél királyi gárda? *Megrázza picit a fejét, hogy ilyesmit nézett ki belőle, vagy bárkiből is a láthatóan eléggé kicsapongó jellemű hölgyemény, majd Valerielre siklik a tekintete, aki valami színdarabot emleget, amire a vörös lány teljesen be is zsong.* -Vagy...sárkány? *Röppen közelebb újfent a leányzóhoz kicsit összehúzott szemmel, de aztán mosolyra kanyarodik a szája és finoman hátba veregeti Rory-t.* -Az lenne az igazi szerep, én is szívesen eljátszanék egy igazi sárkányt, bár ha jól sejtem tündért belőlem könnyebben hoznátok ki. *Húzza el picit a száját. Hát igen, az ő magasságával egy kis szárnyátalakítással bőven elmenne tündérnek is.* -Egyébként Celest vagyok, nem tudjátok hol lehet itt szobát és valami ételt szerezni? *Mutatkozik be végül a kezdeti kavarodás után.*
Vissza az elejére Go down
Rory L. Milborrow-Quenell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 131
Msn: emilykyrabeawer@hotmail.com
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 5:01 pm

*A szemei előtt lóbált kezekre egy picit összerezzen, és nyel egyet, hiszen... Hiszen éppen működésképesen is láthatja azokat a fenséges szárnyakat...! Maga mögé pillant, a hátára, és elképzeli, milyen lenne, ha neki is lennének ilyen vékony, csillogós, rózsaszínes-lilás szárnyai, mint... Mint mondjuk a tündéreknek. Olyan lenne, mint a muglik világában azoknak a különleges Barbie-babáknak, akiket tündérként meg boszorkányként ábrázolnak. Állandóan röpködne, mindenhova, úgy járna aludni, meg fürdeni, meg enni, meg sétálni, meg... Na álljunk csak meg egy pillanatra! Hogy menne repülve sétálni?! Ennek semmi értelme! Ekkor következik ugye Szevér székes jelenete, amire kitör belőle a kuncogás, és azután a gyöngysoros lány is megérkezik. Ő az, aki elsőként rákérdez, hogy vajh' mi üldözi a leányzót, és amikor kiderül, hogy semmiféle vértollról meg egyéb fenevadról szó nincsen, színpadiasan fellélegzik, és kézfejével letörli a homlokáról a képzeletbeli izzadtsárgcseppeket.* - Huh, akkor megnyugodtam. Lekaratéjozzam őket? *Emeli fel a két kezét a magasba, és harci kiáltást hallat, mire az egyik festmény türelmetlenül rájuk szól.* - Egy kicsit csendesebben már, hát nem igaz, hogy mindig kiabálni kell! Süketek vagytok talán?! *S a férfi vissza is hanyatlik a szófára, amin eddig pihent.* - Nahát. Na! *Jelenti ki mélyenszántóan, majd kifakad, ami Celeste szárnyait illeti ugye, mire a lány egy kicsit eléggé begurul, és a magasba röppen. Rory hirtelenjében köpni-nyelni-szólni nem tud, ez itt a vég, kész, ennyi volt földi pályafutása, de aztán Szevér megpróbálja lenyugtatni a lányt.* - Éééén csak annnnnnnyit akartam, hogy... ho-hogy... nagyon szépek! *Böki ki végül kicsit dadogva, majd a lila hajú leányzó érdekes dolgot említ meg.* - Hát nem tudom, miért pont én? Én tündér akarok lenni, vagy... vagy hercegnő, vagy unikornis, vagy tesztrál, vagy egy manó, vagy, vagy, vagy... *És még sorolhatná, de szinte levegőt alig kap, annyira rácuppant a témára.*
Vissza az elejére Go down
Valeriel Ravenwood



Hozzászólások száma: 336
Msn: perlita6@freemail.hu
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Negyedik évfolyam

TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:55 pm

*Rory kiakadására, hogy miért csak a szemét veszi észre, miközben szárnya is van, csak legyint, de Celeste kifakadására már őszinte értetlenség jelenik meg a szemében és picit félénken válaszol, de még mindig igen közvetlenül, és lehelletnyit nyafogva.* - Ne legyél már ilyen buta, tényleg nagyon szép a szemed! Ki az, aki nem bírja? Olyan szép tiszta... Gyönyörű. Igazán nem akartalak... Megbántani. *A kezeit összekulcsolja, a szemeit szomorúan a lányra veti, eddig egyetlen pillanatig sem akadt fent a szárnyakon, hát Rory-ra támadás sem köti le. Nem mindig a legszembetűnőbb köti le a figyelmét, egy kicsit talán így figyelemzavarosok közé is lehetne sorolni. Amikor Szevérnek kipattannak a szárnyai, és nyugtatgatni kezdi a sárkány-lányt, akkor ha Celeste nem is, de ő issza a szavait.* - Igazi herceg. *Folydogál szét a padlón, csillogó szemeivel bámul, a két keze valahol az állánál összekulcsolva, néha kicsit nyöszörgő hangot ad ki, mint a tini lányok, akik álmaik lovagját vélik felfedezni. Avagy a user, aki éppen a kedvenc emséjét nézi és közben olyan boldog, hogy már nyöszörög. Khm. A szeme átsiklik az ékszerre, de nem a tárgyilagos vágya ugrik meg érte, hanem az, hogy...*
- Ez éppen jó lenne díszletnek az új színházi előaásunkban! Éppen ilyet viselhetett az özvegy grófné, amikor hozzáment ahhoz a hapcuk fickóhoz! Hogy átverte, pedig milyen szelíd és jó volt Rasoline. *Mesél, bágyadtan a végére, és a teste kissé meglibben, mintha egy keringőbe ringatná magát, bizonyára az egyik jelenet. Persze a történetet valószínűleg senki sem ismeri, hiszen házi gyártmányú előadás. Visszatérve a földre, de minimum a képtárba, érdeklődve figyeli a sárkány-lánykát, magát nem félti, hogy nekiugrana, mert valljuk be, arra számít, hogyha a lány nekiugrik, Szevér csak levakarja róla valahogy. Meg egy dicséretért miért ugorna neki?*
- Val. *Nyögi ki, kissé mintha álomból kelt volna.* - Mármint a nevem! Nincs kedvetek szerepelni a következő darabunkba? Te pont jó lennél... Bárminek, amit kitalálok még addig! *Szól Rory-hoz, nem szándéka eltussolni az iménti eseményeket, hanem ilyen szinten csapongóak a gondolatmenetei. A fogadásra kissé játékosan ugrik oda a most már barna lányhoz.* - Még soha enm fogadtam, mert szerencse játék de... Ez nem szép dolog! Hasznot hajtanál belőle? *Néz játszott csúnya tekintettel, aztán kissé elvigyorodik, és susmorogni kezd a fülébe.* - Szerintem kiütéssel, biztosan kiütéssel...
Vissza az elejére Go down
Colette Fournier



Hozzászólások száma: 16
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:44 pm

*Becsukja az ajtót, mert úgy tűnik, hogy egyenlőre nem kell az öregúrtól tartania, de biztos ami biztos, előkapja a házi sminkkészletet, és picit sötétebbre állítja be az arcbőrét, a haján sima színvarázzsal javít mondjuk sötétbarnára, míg a köpenyt lekanyarítja a nyakából, és tunikaszerűen hajtja magára. Nem a legjobb álca, de első ránézésre talán elmennek mellette, és nem a vöröskét látják benne. Egy cseppet sem zavarja, hogy a társai mindezt végignézték, nem tartozik beszámolási kötelezettséggel. Ellenben Rory és Szevér mégis megkérdezi, így készséggel válaszolva közelebb is lépdel* Én is vörös hajú vagyok, és hallottam már én is erről, de esetünkben még véletlenül sem erről van szó. Egy kis szerelmi affér, amit a bősz atya nem igazán támogatott, így sietve távoznom kellett, de fájdalomdíjként megkértem a célceg herceget, hogy ajándékozzon nekem valami szépet. A hülyéje erre nekem adta a felbecsülhetetlen értékű koronaékszert, amit még valami felmenője viselt a királynői ceremónián. Hát ha már így alakult, akkor az enyém, de azt nem vártam, hogy az öreg rámküldi a "kutyáit". *Ekkor veszi észre, hogy a koboldka őt vizslatja, legalábbis a láncot méregeti.* Hát pontosan megbecsülni nem tudom, de megvehetném belőle minimum háromszor az iskolát. *Kuncogja, és ismét előkapja a gyöngysort, majd egy váratlan mozdulattal a fél-lény kezébe nyomja.* Tessék, a tiéd, én is csak kaptam, és adni jó. De vigyázz rá, inkább veszteséggel add el, nehogy lebukj. *Vigyorog kedvesen a picikére, ő már csak ilyen. A gyöngysor amúgy igazgyöngyökből van, és meg van buherálva mágikusan, mert lilásan izzik. Aztán csak bent rekedt röhögéssel méri végig a harcias kis lényt, és felemeli a kezét, amiben üres papírok figyelnek, most húzta elő.* Nálam lehet fogadni, három az egyhez, hogy a sárkányka nyer. Azonnali kiütés esetén duplát fizet a tét! *Visszapillog Szevérre, aki hihetetlenül gálánsan viselkedik, hogy egyből segítene rajta, így ismeretlenül, és mégis úgy tesz, mintha már ismernék egymást. Colette-ünk az ilyen bájos urakat szokta ipari mennyiségben fogyasztani. Volt is már három pasija. A múlt héten. De az nagyon gyenge hét volt!*
Vissza az elejére Go down
Hunyadvári Szevér



Hozzászólások száma: 1318
Kaszt:
Üzenőláda: Fairytale
Az élet titka: a halál előtt meghalni, és rájönni, hogy nem létezik halál.


Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:40 pm

*Ahogy az érkezők sorra betoppannak, néhány ismerős alakot is megpillant, najó, egyet, Valerielt, őt már látta, meg talán Rorít is be tudja azonosítani, a többiek azonban az újdonság varázsával hatnak rá. Az a felismerés, hogy megint mennyi lány veszi körül, az meg csak később esik le neki, és pislog is kettőt, amikor rádöbben, hogy milyen érdekes hölgykoszorúba keveredett bele. Valahonnan szél fújja meg a haját, és borzol bele aranyos sörényébe, meg ruhájába, mintha csak valami légmágus lenne, pedig csak szellemkutyája ugrálgat körülötte. Végül feltápászkodik, leporolja magát, és megköszörüli a torkát.* -Így is mondhatjuk. *túr bele zavartan aranyszín sörényébe, majd a féldzsinn szavaira kissé megemelkednek a szemöldökei.* -Csak nekem valami kalamajkába keveredtél, már megint? *csóválja meg a fejét, mert láthatóan a lány nem először csinálja azt, amit. Vagy csak Szevér blöfföl, sosem lehet tudni.* -Én mosom kezeimet, nem láttalak. De mi üldöz? Csak, hogy tudjam, mire kell felkészülnöm. Tudod, a biztonság kedvéért. Bár, ahogy elnézem, neked nincs szükséged testőrre. *mosolyodik el, ahogy végigpillant a lány ruháján, majd annak szemeibe néz, kissé kétkedő, kérdő tekintettel, de száján ott a barátságos mosoly, majd elnéz onnan, mintha a lány valóban nem lenne itt. Főleg, mert Celeste-ben valami miatt felment a pumpa. Ha eddig nem is látszódtak a szárnyai, a lány szavaira azonnal kipattintja ébenfekete, tollas szárnyait, és úgy röppen fel a lánnyal egy magasságba, vele szembe tulajdonképpen, egyik kezével a lány egyik kezét fogva meg, nem le, csak meg, miközben igyekszik annak szemeibe nézni.* -Nyugalom.. A szemed pont olyan szép, mint a gleccserek télen, vagy a zafírkristályok, nem kell aggódnod. És nem hiszem, hogy bárkinek baja lenne a szárnyas lényekkel. Sőt.. A halandók csodálkoznak azon, hogy egy ilyen, még nálam is fenségesebb szárnyakkal rendelkező lény csak úgy megjelenik közöttük. Átlagon felüli, különleges esemény vagy, mely ezzel az egyszerű hellyel megtörténhet. *igyekszik nyugtatni a lányt a maga kellemes, bársonyos, meleg hangján, miközben barátságos, mogyoróbarna szemeivel a lány szemeibe néz.*
Vissza az elejére Go down
Celeste el Qventrell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 20
Kaszt:
Üzenőláda:
Az én színem a sandybrown.

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:34 pm

*Lassan már úgy kezd el nézni Rory-ra, mint anya a hülyegyerkére, mert nem kap tőle választ, csak nézi...nézi. Végül felröppen a lánnyal egy magasságba és meglengeti a kezét a szeme előtt, hogy min bambult el ennyire, vagy csak szimplán vak és befagyott...netán félkegyelmű? Aztán egy fiú érkezik, visszaszáll a földre, és az illető el is taknyol.* -Egy null a széknek! Jól sejtem, hogy nem ez lett volna a jelenet képzeletbeli végállomása? *Mosolyodik el finoman, aztán a bőröndre siklik a tekintete, de úgy fest a vöröske még mindig be van fagyva. Újabb lány érkezik, akit mintha minimum egy hadsereg üldözve. Egyből kiszúrja a nyakláncot a nyakában, amit bőszen igyekszik elrejteni. Ez nem is meglepő, mármint hogy kiszúrja, hiszen kobold-sárkány...mindkét faj természetéből adódóan kedveli a csillogó tárgyakat.* -És mennyit ér? *Nem egy visszafogott alkat, végülis ha védeni kell a lány hátát, akkor valamiféle viszonzást el is várhatnek cserébe nem de? Az újabb érkezik táncikálós lányra aztán kissé furán oldalra döntött fejjel néz, aki végül a szemét kezdi el mustrálni. A kijelentésre azonnal el is kapja a paprika méreg.* -Mi a bajod a szememmel? Ne fogd vissza magad, tudom ám, hogy a legtöbben nem bírják...kár ilyen burkoltan célozgatni! *Fel is reppen a levegőbe, úgyhogy ezt csak tetézi Rory szárnya van felkiáltása. Felé röppen, mint egy fenyegető arckifejezéssel, de a kobold mivolt miatt több ebben a komikum, mint a tényleg rémesen ijesztő momentum.* -Bajod van a szárnyas lényekkel? *Felhúzza a kabát ujját a könyökéig, majd Szevérre pillant, abban az esetben, ha a fiúnak látszik most a szárny.* -Ezt csak úgy annyiban hagyjuk? *Ha persze nem látszik a srác szárnya, akkor csak fenyegetően néz.*
Vissza az elejére Go down
Rory L. Milborrow-Quenell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 131
Msn: emilykyrabeawer@hotmail.com
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:25 pm

*S valóban, először a lány - a kobold-sárkány vagy mifajzat - nem kaphat választ a kiáltásra, hiszen Rory egészen elmélyülten próbál szóba elegyedni az idős hölgyeménnyel - sikertelenül. Amikor valaki elkezdi rángatni a ruháját, úgy fordul meg, mintha combon csípték volna, de amikor meglátja a leányzó szárnyait, rögtön elámul - már el is felejtette a csökönyös Hölgyet ott egy méterrel felettük. Szája nyitva marad, pedig először valami úrinőhöz nem méltó, otromba dolgot szeretett volna mondani (bár nem sikerült volna neki), szemei még nagyobbra tágulnak, mint eddig, és kidől balra, hogy jóó alaposan meg tudja szemlélni az érdekes szárnyakat. Látott már angyalszárnyakat, meg madárszárnyakat, meg denevérszárnyakat is, de egy koboldlányon sárkányszárnyakat...! Na azt még soha. Szóval igazából el sem jut az agyáig, amit a lány mond, meg, ahogyan toporzékol, a következő, amire felfigyel, az Szevér "csábos"(nak próbált) hangja, meg az, ahogyan a srác a szemöldökét emelgeti, aztán meg a puffanás. Szája elé kapja a kezét, és gyermekded módon kuncog egy jó sort, már talán azt lehetne hinni, hogy abba sem hagyja sosem, de a következő jelenet kizökkenti a kacarászásból - egy újabb lány érkezik egy kicsit zihálva, és állítása szerint nem is látták egymást.* - De hát még mindig itt állsz előttünk...! *Böki ki végül, aztán amikor a lány kiles az ajtón, félrebiccentett fejjel nekiszegez egy kérdést.* - Ugye nem egy igazi vértroll üldöz? Mondd, hogy nem! Azok mindig buknak a vöröshajúakra...! *Ráncigálja meg egy jó marék tincsét, jelezve, hogy bizony ő is az említett színt viseli a feje tetején. Amikor egy újabb, ismeretlen hangot hall, és hátrapislog, le kell döbbennie azon, hogy a furcsa hajú lány a koboldsárkány szemein van fennakadva.* - DEHÁT SZÁRNYA VAN! *Kiált fel, a kijelentés szinte kibukik belőle. Nem is az a lényeg igazából, hogy szárnya van, hanem az, hogy milyen.*
Vissza az elejére Go down
Valeriel Ravenwood



Hozzászólások száma: 336
Msn: perlita6@freemail.hu
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Negyedik évfolyam

TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:22 pm

*Lassan, igazán lassan halad, viszont belülről kifelé, tehát nem az ajtón jön be, ahonnan Colette, hanem a másik irányból érkezik. Minden lépése inkább piruett, mintsem lépés, ugrálgat, könnyedén, légiesen, de valahogy kettőt előre egyet vissza léptekkel halad, és eléggé elvarázsoltan. Öltözetét tekintve most se újított be stílusában, minden van rajta, sál, ujjatlan kesztyű, trikó, vállatlan póló, harisnya, lábszármelegítő, rövidnadrág és egy balett cipellő. Két kezében egy-egy könnyű esésű csillogó kék szalag van, amit csuklómozdulatokkal pörget maga körül, nagyon gyakorlott és nagyon ügyes... És nagyon elvarázsolt. Észre sem veszi Rory-t, aki egy képen lévő hölgyet zaklat, csak Szevér puffanására, és Colette érkezésére figyel fel. Egészen addig a bent levőket úgy ahogy van, körbetáncolta, mintha mindig is ott lettek volna, egyszer sem nekük menve. Most megáll, pislog kettőt, kék szemeivel csodálkozva rájuk, és a szalagjait egy csapással tekeri fel, jóféle mágikus játékszerek, zsebébe kerülnek. Celeste mellett köt ki, ugyanis a lány szemei jócskán lekötik az ő kék szemeit.*
- Milyen szép a szemed! *Mondja ábrándozva, eltátott szájjal, gyermeki csodálkozással, majd pörög egyet a tengelye körül.* - Utoljára Alvery-t láttam, akinek olyan, de olyan gyönyörű a szeme! *Mondja mosolyogva, aztán Colette-hez fordul, és a két kezét az arca elé emeli.* - Itt se vagy, nem látlak, nem hallak, fuss! *Kuncogja, mintha csak vaalmi bújócska elől menekülne a lány, pedig minden bizonnyal enm egy szaktársával bújócskázik...*
Vissza az elejére Go down
Colette Fournier



Hozzászólások száma: 16
Kaszt:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:17 pm

*A képtár ajtja kivágódik, és nem más, mint Colette-ünk esik be rajta. A lány szokásos testőr ruházatát viseli, tehát csipkés-fodros ujjas, bő, mégis sokat sejtető nadrágszoknya, a hajában pedig derékig érő szalag. Élénk virágillat lengi körül, és különös ismertetőjele, hogy egy gigászi gyöngysort visel a nyakában. Kapkodja a levegőt, minimum futott, menekült valaki elől. Nekidől a falnak, és lecsúszik a földre, hogy visszanyerje a lélegzetét. Amíg ez bekövetkezik, elkezdi a sárdarabokat lecsiszolni a csizmája talpáról. Észreveszi, hogy rajta kívül mások is vannak már itt, ezért a nyakláncot elrejti a fényesen szikrázó páncélja alá, majd felemelkedik.* Vegyétek úgy, hogy nem is láttatok. *Kinyitja az ajtót, és kikukkant, pedig szinte meg van róla győződve, hogy üldözője csak nem tért be az iskolába, ám ha aurorokkkal jön vissza, annak nem lesz jó vége. Ajjaj, pedig itt nagyon elbújni nem lehet, álcázni pedig csak időlegesen megoldás. Fiú hangot is hall, és megpillantja Szevért. Hm... ez még jól jöhet, egész jó kiállású, majd valahogy úgy tűnteti fel, mintha neki már lenne lovagja, és nem is ő a keresett nőszemély.*
Vissza az elejére Go down
Hunyadvári Szevér



Hozzászólások száma: 1318
Kaszt:
Üzenőláda: Fairytale
Az élet titka: a halál előtt meghalni, és rájönni, hogy nem létezik halál.


Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:10 pm

-Ne is reménykedj Astor, sosem fogom megtalálni azt a képet.. Akkor sem, ha apa mondta.. nem, nem, képtelenség.. *hallatszódik a tépelődik valamelyik kanyargós kis folyosó végéről.* -És ha meg igen? Akkor se lesz ott. Nem tudok róla, hogy elkapta volna bárki is a vén medvét.. A banyarobbantó hurkok rengeteg is kevés hozzá.. *sóhajt fel halkan, miközben beszél, majd összekulcsolja kezeit a tarkóján, úgy sétál tovább, kopottas terepnadrágjában, koszos tornacipőjében, és világosbarna, oroszlános pólójában. Ujján ott a csontból faragott, foltos gyűrű, láthatóan egészen kiegyensúlyozott, ahhoz kéepst, amiről beszélget. De nem bolgárul, nem itteni nyelven. Hogy pontosan milyenen? Magyarul. Bár bármilyen máson is beszélhetne. Aztán csak fújtat egyet, majd befordul az egyik sarkon, és egy kisebb társaságba botlik.* -Öhh, hello. Én vagyok az ügyelet szépfiú, ki szólított? És ki ez a szárnyaló jelenség? *lép közelebb Celeste-hez, arcán játékos mosollyal, miközben még szemöldökeit is megemelgeti, és ha kell, egy sármos mosolyt is bevet a barátságos mellé, miközben vagányan nekitámaszkodik az egyik széknek, ami ott téblábol.. majd néhány másodperc múlva hatalmas puffanás és kapálózás kíséretében terül el a földön, mert a szék nem volt kitámasztva, és kicsúszott a fiú alól..*
Vissza az elejére Go down
Celeste el Qventrell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 20
Kaszt:
Üzenőláda:
Az én színem a sandybrown.

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 4:05 pm

*Mostmár elmondható, hogy órák óta bolyong az iskola falak között, és végül sikerült a labirintusba is lekeverednie. Nem olyan régen érkezett meg, fogalma sincs, hogy hol kellene találnia valami szobát, vagy bárkit, aki útba igazítja. Esetleg egy kis harapni való sem jönnek rosszul.* -Hahóóó! *Kiált bele a csendbe, de semmi válasz, majd végülis, mintha hangot hallani mag, vagy csak a füle zavarta össze már megint. Durcás arccal veszi az irányt a Képtár felé, majd löki be annak ajtaját. Morogva vonszol maga után egy méretes bőröndöt, az nem túlzottan magas hölgyemény. Sötét haja copfban van összefogva, ruházata a barna és kék színek keveredéséből áll össze. Jégkék szeme szinte vesébe látó, minta Husky-knak, ha valaki nem bírja ezt a fajta szem színt, akkor biztos zavaró lehet számára, ha vele kell beszélnie.* -Nem hiszem el, hogy senki nem képes segíteni, hogy mi hol van itt! *Hagyja ott a koffert, és röppen közelebb a bent lévő vörös leányzóhoz, aki egy képet fixíroz. Megrángatja a ruháját.* -Segítenél? ... Még ma! *Türelmetlenkedik, még akkor is, ha a leányzó azonnal megfordul érkezésének hatására. Feltűnő lehet egyébiránt apróságunk hátából kiálló sötét kék, hártyás sárkány szárny. Idegesen topogni kezd a lábával a padlón.*
Vissza az elejére Go down
Rory L. Milborrow-Quenell



Minősítés:
Hozzászólások száma: 131
Msn: emilykyrabeawer@hotmail.com
Kaszt:
Üzenőláda:

Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Hétf. Jan. 09, 2012 3:57 pm

*Kedvenc, szédült kis vörös nekromantánk az egyik festmény előtt áll, és bámul felfelé. Úgy nézi a képet, mint mondjuk ahogyan kiskölyök bámul fel az óriáskerékre, hátrabukó fejjel, nyitott szájjal, nagy szemekkel. Nyel egy nagyot, majd mély levegőt vesz, és végre meg is szólal, amire már ugye percek óta próbálta összeszedni az erejét.* - Csók... csókolom! *Szól fel végre a festménynek, idős, megtermett hölgy ücsörög a képen egy hintaszékben. A nő rápillant, de csak unottan legyint, ezzel jelezve, hogy Rory jelenléte még a legkevésbé sem érdekli.* - Maga ki tetszik lenni? *Teszi fel a kérdést, amikor látja, hogy reménytelen, hogy választ kapjon a hölgytől. Az asszonyság egyébként a tipikus mádám külsejű, szép, fodros, selyemnek tűnő ruha, pirospozsgás arc. A képen átszalad egy hófehér perzsa macska, ami Rory-t még jobban lenyűgözi. Eléggé jóban van a kastély festményeivel, egyet-kettőt leszámítva, de akárhányszor itt járt eddig a Képtárban, a mádámot még soha nem találta a szépen megmunkált, arany - vagy aranyozott? - keretében, ezért is döbbentette meg, miközben indiánszökdelésben éppen a kedvenc lovagjához, szőr Williamhez tartott. (Igen, eredeti úticélja ténylegesen a lovag volt, aki alig pár képnyire van innen, de szinte rajzfilmbe illő jelenet volt, ahogyan a lány először elhaladt a mádám előtt, majd megtorpant, és visszahátrált hozzá. Majd pedig 5 perc kitartó bámulás után végre sikerült megszólalnia... Ám hiába.)* ~Talán süketnek tetszik a hölgy lenni.~ *Suhan át a fején a gondolat, és megkocogtatja a képkeretet, mire a hölgy egyre felháborodottabb arccal ül a hintaszékében, de csökönyes továbbra sem képes Rory-ra pillantani.*
Vissza az elejére Go down
Regina Ruosin



Minősítés:
Hozzászólások száma: 1106
Msn: zelenyanszki.dorka@gmail.com
Kaszt:
Üzenőláda: Bárkivel szívesen játszok! És bárkinek segítek.^^


Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Júl. 09, 2011 12:25 pm

//Fagyikehely, mert Susan eltűnt.//

_________________
Regina hamar elvesztette szüleit. Ezért gyermekkorát egy árvaházban töltötte. Mikor a Ruosin család magához vette, rengeteget tanult különféle mágiákról. Három nyelven beszél az anyanyelvén (francia) kívül. Bolgárul, németül és olaszul. Szeret emberek között lenni. És bárkivel, bárhol, bármilyen módon el tud beszélgetni. Mindenkivel tisztelettudó. Azonban van egy nagyon rossz hibája: erősnek mutatja magát, pedig igazából nem az. Minden sértés nagyon megbántja. Ha tehát találkozol vele, vigyázz mit mondasz!
Vissza az elejére Go down
Regina Ruosin



Minősítés:
Hozzászólások száma: 1106
Msn: zelenyanszki.dorka@gmail.com
Kaszt:
Üzenőláda: Bárkivel szívesen játszok! És bárkinek segítek.^^


Pozició
Titulus: Ötödik évfolyam
TémanyitásTéma: Re: Képtár   Szomb. Júl. 09, 2011 12:02 pm

*Caryl járkál a képtárban. Nézegeti a képeket. Majd megáll egy kép előtt. Nézi és rátekint a daimónra.*-Ne néz így rám. Én nem értek a képekhez.*Mondja a macska. Majd ilyedten bemenekül Caryl táskájába. Mert egy másik lány és fölbukkan. Odamegy hozzájuk.-Szia! Bocsáss meg, hogy egyzser majdnem pofon vágtalak.*Mondja és ránéz a képre.*-Igen elég szép. De láttam már jobbat is. Mondjuk az!*Mutat rá egy képre.*

_________________
Regina hamar elvesztette szüleit. Ezért gyermekkorát egy árvaházban töltötte. Mikor a Ruosin család magához vette, rengeteget tanult különféle mágiákról. Három nyelven beszél az anyanyelvén (francia) kívül. Bolgárul, németül és olaszul. Szeret emberek között lenni. És bárkivel, bárhol, bármilyen módon el tud beszélgetni. Mindenkivel tisztelettudó. Azonban van egy nagyon rossz hibája: erősnek mutatja magát, pedig igazából nem az. Minden sértés nagyon megbántja. Ha tehát találkozol vele, vigyázz mit mondasz!


A hozzászólást Caryl Sheila Wulner összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Júl. 09, 2011 1:43 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
 

Képtár

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 29 oldalUgrás a köv. oldalra: : 1, 2, 3 ... 15 ... 29  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nezabar Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola :: Labirintus :: Északi-szárny-