Képtár

Vendég

*Mila mintha teljesen megváltozott volna. Mintha kicserélték volna. Teljesen. Felnéz Nickre és látja, hogy meglöki a kis bocsot, aki szépen odabattyog Milához és mancsát belerakja Mila hideg kezébe. A lány megsimogatja a bocs fejét, majd felnéz Nickre.*
-Szóval? Hogy hívnak?-*kérdezi ismét, mert azért elég durva, hogy itt vannak már pár perce és még nem is tudja, hogy hívják a fiút. A mosoly most már eltűnt az arcáról, de szemében ott bujkál. Ha Nick mélyen belenéz, láthatja az apró kis csillogást Mila szemében. És ez nem nehéz, mert a lány Nicket nézi. Folyamatosan. Tetszik neki a fiú. NA meg a plüssmacija is. Ismét lepillant Miss-re és megpasklja a bocs mancsát. Majd feláll és másik kezét is a zsebébe rakja.*

Téma: Re: Képtár Hétf. Dec. 29, 2008 1:46 pm

* A lány eddig is okozott pár meglepetést, de a mostani minden eddigit felülmúlja. Még Miss is meglepetten pislog rá nagy gombszemeivel, majd tanácstalanul pillant fel a srácra. Ő meredten figyeli Milát. Nem úgy tűnik, mint aki fél, de azért a kezét belecsúsztatja a zsebébe. Nick fogadni merne, hogy a pálcájánál tartja a másik mancsát. Merész, az egyszer biztos. Még akkor is, ha semmi oka nincs Miss-től félnie. A medvebocs szelíd, csak akkor bújik ki aranyos bőréből, ha tényleg komolyra fordul a dolog.
És ilyenre pedig még nem nagyon volt alkalom. Nick végre észreveszi, hogy Miss tőle vár választ, mit tegyen. Ő csak megvonja a vállát, és kicsit taszít a lábával a daimónon, hogy az illem akkor is illem, ha ő elsőre nem kedvelte meg olyan nagyon Milát. Óvatosan lépked oda hozzá puha mancsaival, és gyengéden kap a lány keze után. Kis macsát Mila kezén nyugtatva bámul bele az arcába. A srác legszívesebben elnevetné magát. De csak mosolyog. *
- Te sem vagy kevésbé az. * A görbület nem tűnik el az arcáról, sőt. Sokkal szélesebb, és tündöklőbb lesz. *

Vendég

Mila még mindig keresztbe font karral áll Nick és Miss előtt.*
-Aha. Értem. Remek. Gratulálok!-*morogja Mila. Majd egy hirtelen felindulásból cselekedve leguggol és kinyújtja a kezét a medvebocs felé. Kérdés, hogy ő mit reagál erre. VAgy odamegy hozzá, vagy leharapja a kezét. Aztán Mila a másik kezével belenyúl talárja zsebébe, ahova az előbb pálcáját rakta. Bármi történhet. Lehet, hogy ez a plüss maci egy vérszomjas medvévé tud válni. És akkor volt Mila-kéz, nincs Mila-kéz. De reméli, hogy Nick van annyira jó fej, hogy visszatartja az állatot. A lányoké az elsőbbség kijelentésre egy halvány mosoly fut át Mila arcán, ami igazán széppé teszi fehér bőrét, szinte fekete szemét és vörös ajkait. Felnéz a fiúra, majd vissza a bocsra és elneveti magát.*
-Makacs vagy, ugye tudod?-*néz föl ismét Nick-re. De a nevét továbbra sem árulja el.*

Téma: Re: Képtár Hétf. Dec. 29, 2008 1:34 pm

//Olvad//

* A falnak támaszkodik, illetve a fal azon részének, amit nem borít kép. Elég kicsi ez a felület, de Nick vállának pont elég. Igaz, a festmények már nem örülnek annyira neki, a háta mögött lévőktől eltakarja a kilátást, pedig nem túl vállas fiatalember. De örömmel veszi tudomásul, hogy nem csak őt próbálják meg kikészíteni mogorva megszólalásaikkal, hanem a leányzónak is rendesen odaszólnak. *
~ Hohohóóó... * Néz nagyot a srác, amint a lányka pálcáját előkapva megfenyegeti a képeken lévőket. Az eddig is kiderült számára, hogy nem ijed vissza az ilyesmitől, de azért mégiscsak furcsának tartja, hogy ennyire lobbanékony, és hamar felkapja a vizet. Miss nem kedveli ezt a természetet, nem csoda, ha rámorog a közeledését látva. *
- Szeret ráijeszteni az emberekre. * Megvonja a vállát, és kissé megnyomkodja a lába szárával. A dacos arccal felszerelkezett leányzó kíváncsi a nevére... *
- Ha már itt tartunk, lányoké az elsőbbség. * Semmi kedve hozzá. * - A daimónom. Egy túlvilági lény. A gazdájától két méternél távolabb nem mehet, tudnak gondolatban társalogni, és a daimónok beszélni is tudnak. * Magyarázza kissé fáradtan. Elképzelhető, hogy a lány nem is tudja mik azok a daimónok? *

Vendég

*Mila a képnézegetős megjegyzésre nem reagál semmit, úgy tesz, mintha nem is hallotta volna. Most a terem másik falát járja végig, most sem köszönve a képeknek és nem is foglalkozva velük. Az egyik kép meg is jegyzi:*
-Azért néha kinyithatnád a szád...*-morogja a festmény. Mila egy dühös mozdulattal kirántja a pálcáját és a képre szegezi.*
-Mondjuk mondhatok egy hatásos átkot, ami kiéget a festményedből, Te Vén Banya!-*morogja Mila, mire a képben lévő öreg néni elvánszorog egy másik képbe. Mila egy gonosz vigyorral teszi vissza pálcáját a zsebébe, majd a válla felett hátranéz, hogy Nick ehhez mit szólt. Reméli, nem ijedt meg a fiú.*
~de. igen is! ijedjen meg!~javítja ki magát hirtelen és ismét egy gonosz vigyor ül ki az arcára, amit a fiú nem láthat. Mikor Mila hátának bemutatja a medvebocsát, Mila megfordul és ismét értetlen, felhúzott szemöldökkel és tekintettel néz Nickre.*
-A Dia-micsodád?-*kérdezi és egy pár lépést közelebb tesz a bocshoz, aki erre kissé morogni kezd.*
-Tanítsd meg a kis plüssmacit, hogy nem bántalak-*mondja határozott hangon, Nick szemébe nézve. Majd halkan hozzáteszi:* -Egyenlőre...
-Amúgy meg ha már őt bemutattad, magaddal is megtehetnéd...-*jegyzi meg kissé gunyorosan a lány és ismét keresztbe fonja a karját maga előtt.*

//fagy!//

Téma: Re: Képtár Vas. Dec. 28, 2008 5:18 pm

- Ha valaki idejön, nyilván nem enni jön, hanem képeket nézegetni, vagy társaságot keresni a képeken található varázslók személyében. * Ez így nem teljesen igaz, elvégre ő sem ezekért jött, de egy kis kegyes hazugság csak nem árthat meg. Persze Miss egy gúnyos horkantással nyugtázza a füllentést, de Nick arca rezzenéstelen marad, s csak egy mosoly erejéig változik meg. *
- Ő a daimónom, Miss. * A nagy...Miben is? Szóval a nagy megfigyelésben nem csak a bemutatkozás maradt el, hanem Miss bemutatása is. Talán ezért volt olyan mogorva a kis medvebocs. * ~ Gondolhattam volna. * Jegyzi meg a bocsra tekintve, kissé sötéten is, de fájdalomdíjul lehajol, és megsimogatja a kisállatot. *
- Nem tudom engedélyezi-e a házirend a mérges pókot. * Kételkedik ebben, de mindenesetre ráhagyja a lányra. A daimón az egészen más tészta. Akár még oroszlán daimón is lehet, de igazi állat. Hát, merész döntés, és remélhetőleg nem legális. *

Vendég

*A fiú válasza kitérő.*
~jellemző... ezek a pasik...~*csóválja meg Mila a fejét, majd bólint egyet.*
-Hát jó. Akkor ha nem haragszol nézném tovább a képeket. Mert engem érdekelnek!-nyomja meg az "engem" szót. Majd elgondolkozik.*
~bár valószínű ő is azért jött ide, hogy képeket nézegessen. bár nem olyan természetű...~*gondolja Mila és még egyszer végignéz a srácon. Majd egy helybenhagyásos bólintás és elsétál a terem túlsó végébe. Azaz csak sétálna, mert közben észreveszi Nick mögött a kis medvét.*
-Jesszus. EZ egy medve?-*képed el teljesen a lány. Majd nézi egy darabog, csodálkozó tekintettel a fiúra lpillant, majd sóhajt egyet és tovább indul, bár még lehet hallani:*
-Szrönyű, hogy itt mindenkinek mindenféle állata lehet. Nekem egy pókom lesz... Egy mérges pókom...

Téma: Re: Képtár Vas. Dec. 28, 2008 5:04 pm

* A meglepetés erejével hat rá a kérdés. Szóval akarhatna valamit? Nem ártana tényleg akarni valamit. De Nick most csak azzal van tisztában, hogy talán akarata ellenére cselekedne, ha azt mondaná, hogy valóban akar valamit, még ha ez elég őrülten hangzik is. A lesújtó pillantást pedig tényleg nem tudja minek köszönheti, de mintha éppen megadná magát. *
- Ezt nekem kellett volna kérdeznem. * Ezzel választ nem adott rá. De nem is állt szándékában. A lány arckifejezésére kíváncsi. Nem kevésbé a szemeire, amik ugyan nem árulnak el túl sok mindent, minden érzelemnek megfelelően különböző árnyalatokat, csillogásokat vesz fel. Ő csak békésen álldogált ott, amikor Mila nekiment, tehát a "mit akarsz?" kérdés jogos feltevője ebben az esetben a srác lenne.
De sajnos elkésett, és ezt Miss is észrevette. *

Vendég

*Mila is elkapja Nick pillantását. Bár ő még nem tudja, hogy hívják a srácot. Még mindig a képet nézi, de érzi, hogy a fiú figyeli. Egy hatalmas sóhaj hagyja el ajkait, majd a fiú felé fordul. Kitárja a karjait és megadó hangon így szól:*
-Oké. Mit akarsz?- *kérdezi és lesújtó pillantást vet a fiúra. Most az egyszer megadja magát, bár nem nagyon akaródzik neki. Ha a fiú nem tesz semmit, akkor tovább nézegeti a képeket, amik igen tetszenek neki. És persze a fiú sem valami csúnya szerzet. Valahogy pont Mila esete. Vagy valami hasonló. Ugyanaz a kis remegés fut végig rajta, ahogy a fiú végigméri, mint amikor Akonival találkozott. Vele nem történt semmi. De talán Nickkel fog... Sötétbarna szemeit, amik már majdnem feketék, főleg így a fáklyafényben a fiúra szegezi. Végigméri és várja a választ.*

Téma: Re: Képtár Vas. Dec. 28, 2008 4:50 pm

* Eléggé lobbanékony, ez már kiderült. Nick csak áll, és vizslató szemekkel tekint a lányra. Van benne némi furcsa csillogás, amire talán még ő maga sem tudna magyarázatot adni, de mivel ezzel tisztában van, nem is próbálkozik. Csak feleslegesen vesztegetné az idejét, ami ugyan rengeteg van, de hasznosabb dolgokra is fordíthatná. A lány karbafont kézzel áll előtte, Nick nem egészen érti mire vár, de van egy olyan sanda gyanúja, hogy arra, hogy utat engedjen neki. Nick sem marad el mögötte sokkal makacsság terén, tehát aki engedni fog, az nem ő lesz. Úgy látszik a leányzó türelme nagyon is véges. Kikerüli, de a srác már várja a lökést. Meg is érkezik. Úgy marad, ahogy eddig, nem fordul utána, csak mosolyogva szusszan egyet.
A válla felett pillant át, s épp akkor kapja el az allidonos pillantását. Nem igazán szeretné elengedni, tetszenek neki azok a szemek, nem is kicsit. *

Vendég

*Mila megáll a fiú előtt. Felnéz rá, hiszen köztudott, hogy Mila nem valami magas és a fiú majdnem egy fejjel magasabb nála. Keresztbe fonja a karját és úgy nézi a srácot, aki szintén őt nézi. Mila arcára dacc ül ki. De nem szólal meg. Vár. Mintha arra várna, hogy a srác másszon arréb az útjából. De mivel ez rövid időn belül nem történik meg, Mila pedig utál várni, egy kis mozdulattal kikerüli, de azért a vállával meglöki kicsit a fiút. Megáll, hátranéz a válla fölött, küld egy gúnyos mosolyt a fiúnak, és keresztbe font karral tovább nézegeti a képeket.*
~vajon mit kereshet itt ilyenkor?~*gondolja Mila. Megáll az egyik képnél és nézegetni kezdi. De közben nem is a képen jár az agya, hanem a fiún. Néha egy oldalpillantást vet a fiúra, hogy vajon mit csinál.*

Téma: Re: Képtár Vas. Dec. 28, 2008 4:37 pm

* Nem szándékosan, akaratán kívül figyeli tovább a lányt. Ha jobban megnézi az arcát nem az a kifejezett szépség, de bizony a fehér, makulátlan arc, a fekete szemek, a fekete haj...Mind mind arra készteti a srácot, hogy minél többször pillantson rá. Talán a kelleténél többször, mint egy bármelyik másik diákra. Még az sem kerüli el a figyelmét, hogy a leányzó a képek kedves köszönéseire, és megszólításaira nem fele. Rezzenéstelen arccal megy tovább, és nézi végig egytől egyig a képeket.
Miss a legszívesebben követné a lányt, de Nick figyelmeztetésére veszteg marad. Érdekes személyiséggel lesz dolguk, ezt már most meg tudja állapítani. Egyre közelebb ér, és már túl kockázatosnak tartja, hogy nyíltan figyelje. Így nem csoda, ha meglepetésként éri az ütközés. Felvonja a szemöldökét a kérdésre. *
- Bocsánat, hogy gyorsan az utadba álltam. * Jegyzi meg. Cseppet sem gúnyos, de mégis olyan a hangja, mintha rá szeretné vezetni, ebben elképzelhető, hogy nem ő a hibás. *

Vendég

*Mila a terem egyik hátsó sarkában sétálgat. Épp egy régi elementalisa varázsló képét és a hozzá illő életrajzot bújja.*
~Mindig is híres varázsló akart lenni és már kiskorában képes volt bánni a tűzzel~*olvassa Mila gondolatban. Majd elfojt egy mosolyt. Pont mint ő! Bár ő még nem tudja annyira irányítani a tüzet, talán annyira se, mint ahogy kellene tudnia, de azért egy csöppnyit igen. És ez nagy büszkeséggel tölti el. Amikor ezekre gondol, mindig eszébe jut édesanyja arca, amikor felgyújtotta kedvenc foteljét. A mosolya és a reménye, hogy ő is híres boszorkány lesz egy szempillantás alatt eltűnik és zsebretett kézzel tovább sétálgat a képek között. Egyik képpel sem kezd el beszélgetni, habár többen megszólítják, vagy köszönnek neki. Akiknek nem köszön vissza, azok néha átmennek társaikhoz és suttogva vitatják meg Mila gorombaságát. A lány megáll egy ismét érdekes nekromatna képnél, ami eléggé fent van. Észre sem veszi, hogy valaki csatlakozik hozzá. Még mindig zsebretett kézzel indulna tovább, tekintetét a képen tartva. De egy testbe ütközik. Egy élő testbe. Felnéz és egy fiú hátát pillantja meg maga előtt.*
-Nem érzed úgy, hogy útban vagy?-*dörmögi az orra alatt a fiúnak kissé dühösen a lány.*

Téma: Re: Képtár Vas. Dec. 28, 2008 4:26 pm

* A fiúnak nincs különösebb célja, vagy elvárása a hellyel kapcsolatban, ahol kellő figyelmet tud fordítani a gondolataira, de mégiscsak egy viszonylag nyugalmas helyet szeretne, ha már választhat. A képtár sosem vonzotta, különleges helynek sem tartotta soha, de mindenesetre a célnak megfelel, nem túl zsúfolt, legalábbis mikor legutóbb bekukkantott az ajtón, egy árva lélek sem volt. Ráadásul a képek olyan gondolatokat is kelthetnek benne, amik máskor sosem jutottak ovlna eszébe, márpedig egy igen érdekes gondolatmenetnek mindenki örül. Miss persze nem, ő kifejezetten utálja Nick gondolatait, főleg az olyanokat, amikben esetleg a másik nem egyik csinosabb képviselőjét értékeli.
Megérti. De ez még nem jelenti azt, hogy követi morgós példáját. Mindenesetre egy szava sem lehet a medvebocsnak, így karácsony tájékán eléggé jól volt tartva, még a reggeli edzéseket is elengedte neki a srác, ezt pedig értékelni kell. Zsebredugott kézzel mászkál, egyik festményre sem szentel pár pillantásnál több időt, lassan sétál, néha elmélázik, de mindenfajta különösebb cselekvés nélkül végzi ezt, mígnem egy fekete hajzuhatagra esik a pillantása. Feltűnően valóságosnak tűnik, és nem csak annak tűnik, hanem valóban. Elfojt egy mosolyt, s hátat fordít a lánykának. Nem lesz annyira tiszteletlen, hogy elfüttyentse magát. *

Vendég

*A híres képtár. Milának már ajánlották ezt a helyet, Leila, rögtön akkor, amikor megérkezett. A lánnyal sem találkozott azóta. De most valahogy idetéved a Képtárhoz. Az ajtóhoz lép és lenyomja a kilincset, majd belép a hatalmas terembe. Rettentő sötét van, itt nem égnek a fáklyák. Mila előkotorja zsebéből a pálcáját, majd elmotyog egy Lumossolem!- ot, ami kicsivel több helyet világít meg, mint a normális Lumos. Így kb 5-6 méternyi sugarú kört tud bevilágítani. Körbevilágít a termen és talál pár fáklyát. Egy egyszerű bűbájjjal meggyújtja őket. Illetve csak az egyiket. Amikor az első fáklya fellobban, egy bűbáj hatására fellobban a többi is, bevilágítva a hatalmas nem csak magas, de hosszú termet is. Mila még mindig az ajtóban áll. Elsuttog egy Nox-ot és tekintetét a milliónyi képre szegezi, úgy csukja be lassú mozdulatokkal az ajtót. Még egy pillanatig áll és nézelődik, majd lassan elindul a terem közepe felé. Ahogy felnéz, hihetetlen magasan találja meg a plafont. Nem is tudja, hogy fér el egy ekkora terem a kúriában. Lassú léptekkel végigjárja a termet és szinte nem is látja, hol van a fáklyasor vége. A falakon milliónyi kép mosolyog rá, vagy morcosan néz rá. Milliónyi varázsló, boszorkány, az iskola régi igazgatói és tanárai. Mila érdeklődve járja körbe a termet és olvasgatja el az egyes képekhez tartozó történeteket.*

Téma: Re: Képtár Kedd. Dec. 23, 2008 1:52 pm

-Léhet, dé té légálább ném mindig tévedsz él. Én csák némrég jöttém idé, és lőn! Tévédek, pédig égyenesen kéllett volná ménni.. *mondja, még mindig kisssé szégyenlősen, de azrét jó rézés, hogy a lány nem neveti ki vagy ehhez hasonló. Bár akkor legalább a kedve jobb lenne.*
-Hát ákkor hájrá! Pálácsintá, áz finom, szívésen élfogádom. Én még csinálok néked mondjuk.. sonkátékercset széreted? Igazán kéllemes récept.. *mondja mosolyogva.*
-Vágy mondd még, mit széretsz, és ákkor úgy ágyálok. *mondja továbbra is, hiszen egyedül élt, és, bár csak az istállóknál tanulta meg a főzés csínját-bínját egy olasz-francia szakács remek társalkodópartnernek bizonyult a számára. A kérdésen elmereng.*
-Hát ákkor végy néki válámi jobbát! Há énnyire széreti á bájitálokát, kápjon égy új üstöt, égy pár védőkésztyűt.. válámi különleges ányágot.. sárkánybőrpikkély.. főnixvér.. Énnek biztosán ürlné. *javasolja töleteit hangosan kimondva, miközben követi a lányt, nem akar eltévedni, még jobban. Utolsó pillantás a képekre, mintha egy bácsi rá is kacsintana, majd besukja az ajtót.*

Vendég

*Az aranyat érő kutyákra csak mosolyog, valóban aranyos, a szobájából elég sok drága, jól kinéző és teljesen felesleges tárgyat elcserélne egy kutyára.* - Nem olyan nagy baj az, látod, még én is eltévedek, pedig azért már nyár óta itt vagyok. Túl nagy az iskola, az vele a baj, a labirintussal meg pláne. És akkor irány a konyha! *Csapja össze a kezeit ő is, majd csak nevet, mostmár szokásosan.* - Én tudok csinálni palacsintát, és körülbelül ennyi. De azt csinálok, ha esetleg kérsz, finomat tudok. *Mondja, és elindul az ajtó felé, aztán csak menet közben válaszol.* - Persze, hazajönnek. Januárban, ami azt jelenti, hogy még karácsonykor sem lesznek itthon. Jó, mondjuk így legalább januárig van időm kitalálni mit adjak Jacknek, de akkor is. Az Amortentiát már elsütöttem egyszer, nem jó. *Mondja elgondolkozó arccal, miközben persze már menetel a konyha felé.*

Téma: Re: Képtár Kedd. Dec. 23, 2008 1:37 pm

*Ewell, mikor megsimogatják, jó alaposan odabújik Arianához, majd lelkesen sétálgat mellette, miközben a lány elér Denához.*
-Hát éz elég gond. Pédig mékkorá árányát ér égy ilyén tünemény! *mondja mosolyogva, miközben emgpaksolja az állat oldalát, aztán csak zavartan pislog a lányra.*
-Ázt kérestem csák ásszém rosszul fordultám bé váláhol.. *mondja, kissé nagyon is szégyellve magát, hiszen kishíján az egyenes úton tévedt el, ami azért eléggé ciki, főleg egy ilyen belevaló besurranó tolvajtól.*
-Mindén ségítséget szívésén látok! és há mégván á konyhá, csinálok néked is válámi finomát! *lelkesedik fel, össze is csapja kezeit, miközben emgáll, majd csak hallgatja a lán szavait, és elkomorodva biccent.*
-Értem á problémád. Májd csák házájönnék.. Nárgilé még minden bizonnyál csák érre kódorog váláhol, de sosém tálálkoztok, élkerüliték égymást! írj néki lévelet. *tanácsolja egy bíztató mosollyal. Egy szerettünk halála örök hiány marad, ég a legnagyobb társaság közepette is.*

Vendég

*Csak halvány mosollyal kommentálja, hogy a kutya már az ajtóban várja, és megsimogatja a fejét.* - Aranyos. Nekem sosem volt kutyám. Persze, voltak kutyáink, de azokhoz nekem semmi közöm nem volt, még csak oda se mehettem hozzájuk. *Mondja, miközben az egyik képet nézegeti, kissé elmerengve.* - Hát ha a társalgó konyháját kerested, akkor talán a társalgónál kellett volna kezdeni... *Mondja nevetve, de ez a nevetés sem a szokásos, most mintha valami elrejtett keserűség lenne benne.* - De oda vezetlek, ha akarod... *Ajánlja fel, majd a tippre csak megrázza a fejét.* - Nem fáraszt, csak valahogy hiányt érzek. Nargile-t utoljára az egyik cirkuszi előadáson láttam, talán a legutolsón még a támadás előtt, de akkor se beszéltünk. Svetlana és Jack Angliában, most még Arnuilnak is örülnék, csak futnék már össze vele végre. *Petet szóba sem hozza, az ő hiánya a legfájóbb, de tovább kell lépni...*

Téma: Re: Képtár Kedd. Dec. 23, 2008 1:24 pm

*Ewell mélyen beleszimatol a levegőbe, majd az ajtóhoz siet, kaparni kezdi, aztán belép rajta Ariana, akinek nagyon megörül, és lelkesen csaholva, farokcsóválva ugrálgat körülötte. Dena csak elneveti magát, miközben a lány odasaétál hozzá.*
-Szép nápot! Hogy én? Igázából á konyhát kérestem.. úgy tudóm, hogy á társálgóhoz tártozik égy konyhá is. És gondoltám kürl nézék.. *mondja, miközben kezeit zsebrevágja, és végigméri a lányt. Halvány mosoly, eltévedés.*
-Csák ném fárászt á kárácsonyi készülődés? *érdeklődik, ezzel utalva a lány megszokottnál laposabb hangulatára.*

Vendég

*Nem sokkal Dena után valaki más is a képtárhoz érkezik. Nem olyan lassan jön be, mint az előző lány, de nem is kifejezetten gyorsan, inkább átlagos tempóban. Arcán elgondolkozó kifejezés ül, miközben szőke hajának egyik tincsét csavargatja. Ahogy besétál, a lába mellett besurran egy vadmacska is, és a leány vállán egy vörös mókust is észrevehet a figyelmes szemlélődő. Körülnéz, majd mikor meglátja szaktársát, odasétál hozzá.* - Szia Dena! *Mondja halvány mosollyal, de ez nem az a jajdejókedvemvan vigyor, ami általában uralja a szép vonású arcot.* - Mi járatban errefelé? *Érdeklődik Ariana, de nem is néz a lányra, csak a képeket nézegeti.* - Én tulajdonképpen eltévedtem. Nem tagadom, evvan. Túl nagy a labirintus.

Téma: Re: Képtár Kedd. Dec. 23, 2008 1:13 pm

*Lassan nyomja le a kilincset, miközben belép. Denevéres pólót visel, hosszú fekete nadrágot, és egész jó állapotban lévő edzőcipőt. Szemei barnán, lelkesen csillognak, miközben beljebb és beljebb sétál. Haja összefogva egyszerű lófarokba hátul, szemeiben lelkesedés csillan. Pálcája a zsebében lapul. Farkas kinézetű kutyáját most sem hagyta ám el, ott sétálgat mellette, vadul körbeszimatolva a terepen. A lány becsukja maga mögött az ajtót, majd a képeket kezdi el nézegetni.*
-Dé rég ném láttám ilyénekét! *sóhajt fel, miközben ujjait finoman végighúzza a kereteken, az aranyozott szegélyeken, a fakereteken, a képek szélein, és csak mosolyog magában, miközben egyre-másra tűnnek fel előtte az izgalmas képek, a portrék, és mindet lenyűgözve figyeli.*

Téma: Re: Képtár Csüt. Dec. 18, 2008 7:19 pm

~Szóval, csak felfedező úton van, mint én~ gondolja magában, s már tenné fel a következő kérdését Peternek, de az megelőzi, s elköszön tőle és távozik, de ő ezzel már nem nagyon törődik, ugyanis figyelmét ismételten a képnek szenteli. Jó fél órán át nézegeti ugyan azt a képet különböző nézőpontokból, majd végül, úgy dönt, hogy ideje távozni, s az ajtóhoz lép, kinyitja s látja, hogy az első váza darabokban hever a földön.*
- Reparo! *ejti ki a megfelelő varázsigét, s közben megcsinálja a megfelelő pálcamozdulatot is, majd mikor a váza vissza nyeri eredeti alakját folytatja az útját a háló körlete felé.*

Téma: Re: Képtár Csüt. Dec. 18, 2008 7:09 pm

*Várja a fiatal tünde válaszát. Gondolja, hogy megint ködösen válaszol, de nem gondolta, hogy ennyire. Egy másodpercig eltöpreng, hogy talán megint replikázni kellene, de igazából nem tud.*- Én azért jöttem, hogy megnézzem mi van itt. * válaszol a tündének. Ezek után úgy dönt, hogy mint a vesztes fél most kivonul a leigázott területről és a füstölgő romokat magával cipelve elmegy, mielőtt, még megint alulmaradna. Persze úgy tesz, mintha győzne, de magában szid mindent, ami arra sarkalta, hogy megnézze ezt a helyet. Tesz két lépést az ajtóig és a kilincsre teszi a kezét. Visszafordul és most már normálisabb, emberibb arccal néz a tündére. És magában kalapot hajt előtte. De hangosan csak annyit mond.*- Nagyon örültem.* Majd kinyitja az ajtót és teljes nyugalommal kilép rajta. Teljesen csendben becsukja az ajtót. Bentről már csak egy kis csörömpölést lehet hallani és a tünde nem látja, hogy kint Peter felrobbantott egy vázát.*

Téma: Re: Képtár Csüt. Dec. 18, 2008 7:01 pm

*Félfüllel hallja csak a fiú nevét, ugyanis ő maga megpróbálj a bele képzelni magát a festő helyébe, s megpróbálja elképzelni, hogy vajon mit érezhetett vajon a festő, mikor a képet készítette, s még az is érdekli, hogy mi motiválhatott valakit egy ily műalkotás elkészítésére.*
- Semmit és mindent. *feleli Peter kérdésére szinte azonnal, ismételten egy kissé rejtélyesen, ugyanis ma ilyen kedve van, valamint nem akar megint egy oly estét, mint amilyen a tegnapi volt.*
-S te mért jöttél ide? *kérdi a fiútól, csak úgy mellékesen tettetett érdeklődő hangon.*