*Felderül az arca, mikor Jess felhozza, hogy ezentúl ez lesz a törzshelye. Neki már évek óta az... Bár valószínűleg csak azért, mert ő régebb óta van itt, mint Jess...* -Ez a legklasszabb hely Nellondon. Ezen kívül még van a fagyizó, de az inkább kifejezetten cukrászda, meg még kávékat árulnak ott. Uzsonnázni, bulizni, meg úgy minden mást viszont itt tudsz. A kúriában csak önkiszolgálók vannak, meg amit a manók csinálnak. Az meg nem olyan jó, mint itt... Na meg koktélt tuti nem kapsz. *Kacsint a lányra, majd elgondolkodik az eszmefuttatásán, hogy varázslók között léteznek-e színészek.* -Hát... végül is miért ne. Ha ahhoz értesz a legjobban, akkor csináld azt. Varázslók között sem mindenki a varázsláshoz ért a legjobban... Az inkább némelyiknek csak plusz, egy segédeszköz. Szóval szerintem léteznek, és azt sem tartom kizártnak, hogy muglikkal együtt szerepelnek. Szóval varázsszínház nemigen létezik külön... Bár persze attól is függhet, hogy mit adnak elő. Én minden esetre még nem hallottam róla. *Aztán ugyebár Belláék kerülnek szóba, meg a közös CD gyártása, meg hogy csak Bellát ismeri Jess.* -Hát,akkor alkalom adtán bemutatlak nekik. Irtó jó fejek, én nagyon bírom őket. *Közben úgy tűnik, a karaoke shownak vége, de természetesen az estének még közel sincs. A DJ új műsort jelent be.* -És akkor most, mindenki nagy örömére következzenek a lassú számok. Mindenkinek kötelező párválasztás van, tessenek jönni táncolni! *szól odabent a DJ úgy, hogy ők is hallják.* -Na, mit gondolsz? Van kedved táncolni? Hátha táncolni jobban tudok, mint énekelni... Bár ezt kétlem, de majd meglátjuk. *Nevet egy jót, és megvárja Jess döntését. Persze, ha nem, akkor sem hagyja magára, de szerinte kitűnő ötlet lenne...*

* Exan lelkiállapotának felbolygatásához úgy tűnik Eva a legmegfelelőbb célszemély, kapott tőle már meleget hideget. Elég színes az eddigi kapcsolatuk, egy viszont biztos, hogy Ex érzelmei kiforrtak. Annyi dolgon mentek már keresztül, hogy furcsa lenne, ha közömbösek lennének egymás számára. Exan oldaláról nem is. Ismerős érzés kerítette hatalmába, csapták már őt be, vezették már az orránál fogva. Persze ez most nem számít átverésnek, legalább is Evangeline részéről biztosan nem, aki felhozhatja mentségül, hogy: * ~" csak azt hittem játszunk" ~ * Képzelte el Eva arcát, ahogyan kimondja ezeket a szavakat, és ezzel párhuzamban egy gombóc is megjelent a torkában amit nagy nehezen próbált lenyelni. A kigombolkozás közben észrevette a szemérmetlen pillantást.* - Kérlek... hagy ezt abba! * Nézett rá fagyos tekintettel.* -Miért csinálod ezt velem? Szívatsz? * Kérdi, de a válaszra nem is kíváncsi, hiszen tudja ő azt magától is. A kedvellek kérdésre nem tudott mást válaszolni, egyértelműen: - Persze!Neked mindig mindent bizonygatni kell? Azt hittem ez alap. * Exan utolsó kijelentésén viszont a lány egyáltalán nem hátrált vagy ellenkezett, tehát zöld utat kapott. Ő a lány derekát karolta át, abban biztos volt, hogy neki ez most teljesen mást jelent mint a játszadozó Evangelinenek. Kellemes zsibbadás indult a lábaitól felfelé egészen addig a pontig ahol ajkaik összeértek, a második csók egészen hosszúra sikeredett.* - Ennyire komolyan, válaszolta a kérdésre. A hatás alól a következő kérdés zökkentette ki a bódult állapotból.* - Hogy hova megyünk? Természetesen te most haza mész aludni, én meg felkísérlek, mert így is elég szempárt sikerült magadra vonni.. Az egész teaház a te lábaidon legelteti a szemét, de te ezt élvezed mi? * Kérdi miközben elfordítja Evát a pult felől, mielőtt még újabb pohárt sikerülne kicsábítania magának a pincértől. * - És azt is élvezted volna, ha mondjuk miattad az egész teaházat le kellett volna nyomnom? Gondolkozz! Ha én most nem lettem volna itt akkor mik történhettek volna. * Kérdi a lányt, de úgy gondolja, hogy ezeket a kérdéseket jobb lenne, ha józan állapotában tenné fel.* - Úgyhogy most szépen hazaviszlek, ne lepődj meg ha holnap fájni fog a fejed. *Pár férfi tekintete ismét a szőke felé tévedt, de Exan egy "takarodj vagy kinyírlak" nézéssel lerázta őket. Egy két férfira a tömegben rákiabált, hogy "hozzá ne merjen érni", elérve aztán a kijáratot hatalmas kő esett le a szívéről. A csöndes kivilágított utcán sétálgatva aztán lassan elérték a kúriát. Exan felkísérte a lányt a lépcsőn, gondolta elkél majd a támogatás hátha a nem tud egyenesen járni, és az még kínosabb volna, ha nem is érné el szobája ajtaját. Ahogy aztán felértek a harmadik emeletre és végre ott álltak Eva ajtaja előtt még egy kérdést feltett azért.* - Neked nem jelentett semmit mi? * Kérdi, hiába a lány illuminált állapota, valamennyire lehet igazság abban, amit majd válaszolni fog.*

- Oly hihetetlen volna? * A kérdésre kérdéssel válaszol, viszont ahogy újból a lányra pillant megint a kezében egy üveg ital. Átnyúl érte az asztalon, hogy kivegye a lány kezéből, ha az hagyja akkor gyorsan megissza ő mielőtt Evangeline keze ismét felé tévedne, ő pedig az este folyamán amúgy sem ivott, több kell ahhoz, hogy kiüsse a fiút, és ilyesmit sosem fog kitűzni célul.* - Sok lesz az, nem gondolod? * Kérdésére ha nem is szóban, de tettel azonnal választ kapott, hiszem szemérmetlenül megbámult egy fiút a pultnál. Exannak eszébe jutott az a jelenet amikor Belwarral otthon játszottak és hangyákat tapostak, valahogy most ő is hangyának érezte magát, és kiszolgáltatottnak, hiszen ő a saját arcát mutatja, ellentétben a lánnyal, annyi jó az egészben, hogy így nem kell lepleznie saját érzéseit sem, hiszen holnapra úgy is csak halvány emlékfoszlányok maradnak meg a ma estéről. Ahogy az italt nézi elgondolkozik azon, hogy talán jobban járt volna ő is, ha semmire nem emlékezne a mából, de ő igenis tudni akarja mi történik és a jelleme is olyan, hogy a legképtelenebb helyzetekben is ésszerű tud maradni és hidegvérrel végiggondolni a dolgokat, persze ez alól akadnak kivételek. Az ingét kezdi kicsit szűknek érezni a nyakánál ezért a felső két gombját kigombolja. Azon, hogy Eva nem kapta fel a vizet , hogy a pincér megbámulta, talán inkább csak alá adta a lovat és még jobban felbátorodott az italhordozó.. De hát a lánynak még sem mondhatja meg mit tegyen. Úgy tűnik a mai nap eseményeit nem tudja irányítani. Megérintette ajkát azon a bizonyos ponton. Csak nézte a játszadozó lányt.* - Tök lekezelő amit csinálsz! Hülyén érzem magam * Suttogta a lány felé, talán ezzel még jobb kedvre deríti a lányt, pedig nem az volna a cél.* - Kezdek aggódni érted. * Jelenti ki, miközben nézi a bájolgó, vidám és kacarászó lányt, nem kötelessége mégis feladatának érzi, hogy most ő vigyázzon rá. * - Ez... nem játék. * Mondja miközben a lány ismét elindul felé és megállapodik mellette, a provokáció sikeres volt, de az egész este egy nagy provokálás lényegében aminek a szenvedő alanya a fiú, a kérdés az, hogy miért ül még itt. Zavarta, hogy a lány az oldalánál állt, ezért felállt, így magasabbnak érezte magát, szembefordult vele a kékszín szempár találkozhatott a smaragddal, egészen közel. Evangeline vakmerő kérdésére egy egyszerű választ adott.* - Mondjuk megcsókolnálak. * Válaszol, és ha a lány hagyja akkor közeledik felé, hogy aztán beváltsa ígéretét. *

- Nem lesz egy kicsit sok az "üdítő"? * Kérdi a leányzót, kinek beszédén érezhető volt a jobb kedv. Exan tudta, hogy ezt a lazább védelmet csak is az asztalon lévő üres üvegeknek köszönheti,azt viszont nem tudta, hogy ennek most örülnie kéne vagy éppen nem. Talán a lány másnapra semmire nem is emlékszik majd, hiszen nem történnek olyan fontos dolgok amiket meg kéne jegyezni, legalább is a lány számára. Exan viszont soha nem élne vissza ezzel a helyzettel.* ~ Nahát.. ilyen ha elengedi magát?~ * Eva egyszerűen közli, hogy találni itt más férfit, szívbemarkoló hír ez, a lánynak pedig nagy szerencséje van mert más lehet, hogy kihasználná. * - Hogy követtelek e?? Ugyan kérlek.. ne légy gyerekes.. Nem követtelek, de szerintem jobban jártál, hogy én ülök az asztalodnál, megmentettelek a pincértől. A vacsora kijelentésen lepődött meg a mai nap alatt a leginkább, ha Eva józan az ilyen kijelentések állnak tőle a legtávolabb, ha elmesélné neki, biztosan nem hinne a fülének, neki semmit nem jelent ez a kis szórakozás de valóban veszélyes más érzelmeivel játszani, mélyet nyelt, a mai este okozott már elég sok meglepetést, de úgy látszik még mindig tartogat.Rossz volt hallani, hogy tudja magáról, akármelyik férfit könnyedén az ujja köré csavarhatná és ha kedve tartja megteszi, elég csak csettinteni. Ez Exan szerint gonoszság, és az érzelmeket irányítani abnormális módon sem éppen szimpatikus a fiúnak.* - Ha tudnád, hogy nem kell használni az erődet ahhoz, hogy.. * Mondatát nem fejezte be mert a pincér férfi leplezetlenül mérte végig a rövid piros szoknyás Evát..Ez.... végzetes pillanat volt.... Bár Exan hideg vérű, most mégis heves vérmérséklettel válaszolt.. illetve rákiabált Pierre.* - HÉ! Vigyázzon ember hova téved a szeme.. Feltéve ha még élni akar.. * Ha a pincér okos, a szokásos udvarias mosolyával szó nélkül elviharzik természetesen heves elnézések kíséretében. Ez esetben Exan sem firtatja tovább a dolgot, de a főnökének biztosan meg fogja említeni, vagy egyszerűen csak lilára veri.. Fújtatott még egy ideig mint egy bika, de aztán lecsillapodtak a kedélyei mert a lány közben felállt a széktől, Exan először azt hitte, hogy elmegy, de aztán egyenesen felé sétált, egy széles vigyort vetett Pierre felé, aki arcára bizonyára kiült az irigység. Miután aztán a véla lány az ölében állapodott meg, Pierre megszűnt létezni a teaház többi vendégével együtt. Még a nyakát is átkarolta.* ~ csak játék..ne vedd komolyan.. csak játék~ * Hangoztatta magában e szavakat felváltva, érzelmileg elég nehezen kibillenthető a fiú, de ez a stabilitás percek alatt romba dőlt.* ~ Légy erős ~ * Ismételgette a szavakat, de a lány ajkait érezte egy pillanatra a sajátján.Szemeit ösztönösen becsukta.* ~ Késő.~ * Gondolta magában és várta a folytatást, de csupán ennyi volt az egész,holnapra meg lehet, hogy csak röhögni fog az egész történteken a lány ha meghallja, vagy el sem hiszi, vissza tartotta volna a lányt, de a karjai elnehezedtek és gyengének érezte magát. A kacarászás aztán kizökkentette. Sajnálta annyiban hagyni a dolgot.* - Nem jössz vissza egy picit? * Kérdi a lányt.*

* Miközben nézegette a Jenilia népességét, Ev szavai zökkentették ki harcos gondolataiból. * ~ Ezt meg, hogy érti? Furcsa, mintha teljesen más lenne.~ - Hm ismerős érzés.. a következő kérdésem az lenne, hogy ki vagy te és mit csináltál Evával? * Kérdi mosolyogva, miközben a zöld szempárba tekint.* - De most komolyan gondoltad, hogy itt emberedre találsz? * Fakad ki, közben lenézően tekint a teaházban lévő összes férfitagra, és keresi azt a példányt, aki talán elnyerné a lány tetszését..Elégedett hümmögéssel nyugtázza, hogy ilyet nem talált..Talán akadna, de ő ezt soha nem vallaná be magának.A vendégek között szlalomozgató kedves mosolyú pincérre csak legyintett, ezentúl mindig elkapja majd a röhögés.. Magában mindig osztályozza az embereket, a pincérfiúnak egy tízes skálán 1 pontot adna, ergo nem egy kategória a lánnyal szemben, aki viszont..* ~ piszkosul 10~ * Megrázta fejét és rendezte vonásait, mintha a lány arcán a csalódottságot vélte volna felfedezni, de ez valahogy nem zavarta, legalább ő ül itt.* ~ Ha ló nincs jó a szamár is.~ * Gondolta magában, majd intett a vézna pincérnek, hogy hozzon neki is valamit, mert eléggé megszomjazott, de ha csak egy kicsit is rosszul áll a szeme majd akkor azt megbánja. Eva kíméletlenül őszintén válaszolt nemes egyszerűséggel a kérdésre.* - Te aztán nem vacakolsz! * Mondja elismerően, eddig egy olyan oldalát ismerte meg a lánynak, aki megközelíthetetlen és talán egy kicsit férfigyűlölő is.. De ez a mai estén is látszik, hogy játék neki az egész, egy kis izgalom az unalmas hétköznapokba, valakinek viszont vérre menő játék. A kérdést is pont úgy szegezte Exanhoz, hogy arra a lehető legkevésbé számított. Pláne, hogy egy ilyen helyen tette fel, nem nagyon lehetett komolyan venni, de.* ~ Neki csak játék az egész.~ * Gondolta miközben várta az üdítőt, erre a kérdésére nem itt akarna válaszolni, ez bonyolultabb válasz annál. De ha a lány ilyen lazára vette a figurát, miért ne venné ő is, próbálta felvenni a tempót.* - Dehogynem.. miért is hazudnék..* Mondja egykedvűen.* - De ha jól sejtem,használod az erőd? * Kérdi, közben a pincér felé pillant, hogy hol késik már az üdítővel. Közben visszakérdezett.* - Akkor ki érdekel? * Kérdi és próbál semmilyen arcot vágni a kérdéshez, mintha a válasz hidegen hagyná, hiszen most is csak játszanak. Miközben a pincért szuggerálta a lány kezét érezte az állán, hirtelen másra számított ezután, de Eva csak egy kérdést tett fel csupán. * - Őmm igen valahogy úgy.. nézz csak rá.. olyan esetlen szerencsétlen.. Ebben a teaházban egy ép férfi nincsen.. Csak egy természetesen.* Büszkén kihúzta magát a kicsi és kényelmetlen széken, valamennyire van benne egy rejtett egoizmus, de elnézhető, hiszen ez a tulajdonság valamennyi tündében is megtalálható.*

* Talán csalódnia kellett, ha a varázslata nem keltette fel eléggé a férfiak érdeklődését, vagy csak nem éppen azé a személyét akit várt, de ahhoz varázslat sem kellett volna. Talán valami dolog nem hagyja Eva-t igazán vadászni, Exan mindig a legjobb pillanatokban időzít, úgy tűnik a fiúnak érzéke van ehhez.. Ex sejtette, hogy a lány nem éppen az ő társaságára vágyik, körbenézett a környező asztaloknál, egyelőre nem látott konkurenciát akit le kéne kardozni, ezért megnyugodott. * - Nem is szóltál, hogy jössz.. * Mondta mosolyogva, most csak ez jutott eszébe, bár a lánynak nem kellene beszámolnia minden lépéséről, hiába szeretné tudni.. * - Úgy értem.. egyedül nem olyan jó bulizni.. ha csak nem vadászgat az ember. * Mondta a levegőbe, célozgatott ezzel a rejtett kérdéssel, amiből aztán megtudhatja mi is a valódi célja a lánynak egyedül az ittléttel. Ha várt volna valakit akkor azt mondta volna mielőtt a fiú helyet foglal. Bólogatott arra amit a lány mondott.* - Nem bűn az egyáltalán... ~ de hát mindegy, hogy kivel nem?~ * Gondolkodott magában, majd végigmért a lány feltűnő piros ruháján.* - Én.. mármint te szolidabban szoktál öltözködni. * Kicsit zavarban volt, a kacérkodó kérdésre aztán, mélyet sóhajtott és elnyomta a magában felmerülő gondolatokat ezzel kapcsolatban, témát is váltott.* - Ahogy észrevettem a pincér fiúnak eléggé bejössz.. * Nézett a férfire, akivel idáig jóban volt, de most legszívesebben lecsapta volna. Vagy legalább azt az általános kedves mosolyt törölte volna le az arcáról. Exan vetett felé egy kelletlen fintort.* - Simán lenyomnám! * Jött aztán ki belőle a szó, amit igazából magában gondolt, de hát ami a szívén az a száján. Lehet, hogy a lány majd ezt nem tudja mire vélni.*

* Alig, hogy a piros ruhás Evangeline átlépett a tükör átjárón, egy újabb alak követte, de egyelőre nem vehették észre egymást, legalább is Exan nem ismerte fel a lányt, már csak azért sem amilyen ruhába volt. Elméjében teljesen más öltözködési stílust párosított Evához és még nem is nagyon szokott hozzá az efféle "átjárós" utazásokhoz, ez mind közrejátszhatott abban, hogy elkerülje figyelmét a lány. És mivel elég sokan is voltak, nehezen fért oda ő is a pulthoz. Utálta a tömeget, főleg ha lökdösték és a lábára léptek ami megtörtént nem is egyszer. A pincért kereste szemeivel mikor kiszúrta, észrevette arcán a pírt. Elmosolyodott, hiszen a pincérnek is tetszhetnek a vendégek, tekintetét az asztalnál ülő felé fordította, a kedves mosoly hirtelen átfordult és villámokat szórt, no persze nem a lány felé, hanem a pincér felé.. maga sem tudta még, de zavarta a pillantása amit Eva felé vetett. Nagy nehezen aztán elindult Eva asztala felé, de útját keresztezte legalább három négy előtte elsétáló pár.* - Szia! * Habozott egy picit, csak ácsorgott az asztal előtt.* - ümm, szabad a hely? * Kérdi, és ha a válasz igenleges akkor leült. Deja vu érzése támadt. Akkor is így kiöltözött a lány, és nem várt senkit.* ~ vagy talán mégis vár valakit? csak még ő sem tudja, hogy kit?~ * Errefelé nem járnak vámpírfiúk.. nem elég sötét hely ez ahhoz. * Mondtát kézmozdulatokkal imitálta.*