Sötétség Kegyenceinek Titkos Főhadiszállása

*A tünde érkezésére a bejárat felé pillant. Megrázza a fejét.* ~Balga lány, fiatal kora talán erre magyarázatot ad, de késni a mesterrel való találkozóról. A csillagokra mondom ilyet elképzelni sem mernék!~ *Fiatalnak persze nem mondható Jofiel, bár nála jónéhány évvel fiatalabb, ezért számára már fiatalnak számít. A mester szavai hallatán bólint.* -Igenis mester! *Mikor távozik a többiekre pillant.* -Tehát legrosszabb esetben is azt hiszem ketten kellünk erre a feladatra. Valaki nézzen el Nellondba, és ketten kapjunk el négy diákot.

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

*Abbahagyja a férfi kinzását, tekintete a belépő nő felé irányul.* Késtél Singollo! Hát így tiszteled a nagymestert? *Int a két halálelementálnak, a nő pedig olyan kínokban részesül, mintha élve széttépnék, bár csak az elméjében játszódik le a jelenet. A kegyencek nagyura hátat fordít szolgáinak, hátul összekulcsolja a kezeit.* Nem érdekel milyen módszert használtok. A következő holdfordulókor tudni akarok mindent az iskola gyenge pontjairól. Tanukat nem hagyhattok, használjatok felejtésátkot azok ellen akik megláttak, tanárokkal ne ütközzetek meg. *Egy pillanatra hátrafordul, mintha kérdést várna. A köpenye fellebben, ám nincs alatta semmi, csak a feneketlen sötét. Egy földöntúli sikoly, mintha egy lidérc söpörne végig az asztalnál ülökön, majd a nagymesternek nyoma sincs. A halálelementálok vele távoztak.*

*Hallgatja a mester elmélkedését, és figyeli a lebegő alakokat. Pár apró részletet nem ért tisztán, de tökéletes álcázza ezt, nem is lehet róla lenézni, hogy nem érti. Csendesen üldögél, és hallgatja a gonosz terveket, melyre elmosolyodik kissé, és hátradől székében, így hallgatja. Megnézi alaposan a társa kínzását, nem folyamodik védelemre, még nem is ismeri az illetőt, csak látásból, mit érdekli, csak ő ne járjon hasonlóképpen.*
~Hát igen, így jár az aki, megszeg egy fontos törvényt. Kíváncsi vagyok, kik lesznek alkalmasak, mint diákok a feladat elvégzéséhez.~ *Gondolkodik, mivel magáról az iskoláról csak pár apró pletykából tud dolgokat, de nem tudja milyen a kolónia, és a választék.*

*Engedelmeskedik és amikor eléri az átok üvöltve leborul a székről, ugy érzi mintha ezernyi ponton tépné szét valami a testét, a fájdalom már szinte kibírhatatlan, ordít de hang nem jön ki a torkán*~Most megkapom azt amit megérdemlek~*gondolja közbe már szinte fetreng a földön, majd pupillái kitágulnak, nem tudja mit néz, mivel fél szeme már sérül igy most össze keveredik a fekete fehér és szines, de ez már csöppet sem érdekli, már csak az a fontos hogy valamilyen módon véget érjen a fájdalom, hörgő hangon kezd bele*-De a hangok.... Azt akarták hogy mennyek, azoknak nem lehet ellen állni*mondja hörögve, közbe már a fájdalom szinte szét tépi az idegeit, az egész testével eggyütt, izmai megfeszülnek most már görcsösen fetreng a földön várva hogy valami képp vége legyen ennek az egésznek*

*Csak figyeli, ahogy megjelenik a négy újabb lény, és a feladaton elmereng egy kissé.* ~Rabolj el egy diákot, vagyis gondolkodj, ahogy ők, és add meg nekik, amit kérnek, aztán csald őket csapdába.. mint rég..~ *rövid eszmefuttatás a fejében, majd felpillant, ahogy egyetlen itteni ismerősét kihívja a Nagyúr, és máris kínozza.* ~És ne ütközz ellenállásba lehetőleg..~ *teszi hozzá előbbi gondolatmenetéhez magában, majd látja, ahogy egy újabb alak érkezik meg. A boltosokról nem tud nyilatkozni, így inkább az érkezettet szemléli egy kis ideig.* ~Árulóban megbízni? Nem valami jó ötlet..~ *gondolja magában véleményként, de nem nagyon akaródzik megszólalnia. Inkább csak csendben figyel.*

_________________
Éles szemű kerecsensólyom repül el feletted, leszáll, nem messze tőled, és sötét pillantásokkal méreget. A közelben egy deres ló nyerít fel, a sólyom csak ekkor veszi le rólad a pillantását, szárnyra kap, és eltűnik.
35 éves sötétlovag, lételeme a mágia és a harc kettőse, valamint jártas a nekromanciában, művelt ember. Komoly, múltja titkos, nem beszél róla, ő maga a ködből jött ember.

* érdekes, ahogy beszél velünk, de már mindezt megszoktam a férfiaktól. Na meg a kínzás is érthető, nekik is kijár a szenvedés. Szemem tudom hoyg önelégülten megcsilaln, majd egy levegőt veszek, hogy belekezdjek, mikor valaki belép. A későket nem szeretem, de majd ez is megkapja a magét. Körbetekintek s ismét tiszteletteljesen beszélni kezdek, ám szavaim csak a mesternek intézem*
-Nagy uram, csak hírét halottam, de úgy tudom van a boltosok közt, ki nem egyszer volt már áruló* aztal alatt az ölemen SZultánát simogatom, a hír tőle származik, ő hallotta meg valahonnan. Majd gondolataim az előbb látott arcokra fordulnak. A probléma nagy gondot jelent, mert a diákokat elrabolni nem elsz könnyű. Elcsábítani már inkább.*

*Késve ért ide, de annyira belemerült a méregkeverésbe, hogy elfeledte az időt. Jó munkához idő kell, és a mérge, reméli, elég erős lett. Új dolgokat próbál kikísérletezni. Belép a barlangba, majd körülnéz. A halálelementáloktól kirázza a hideg. Reméli, a Mester elégedett lesz azzal, hogy végre ő is ideért, csatlakozott a szedett-vedett bandához.*
-Jó napot, Mester! Bocsásd meg késésemet.-
*Engedelmesen meghajol, hozzászokott már a tisztelettudó magatartáshoz, amire itt nagy szükség van. Elsétál az asztalig, és helyet foglal az egyik széknél, próbál bekapcsolódni.*

*Nem is számított semmilyen pozitív hozzáállásra a mestertől, legutóbb is erősen lekezelő volt, hisz önmagát érzi a legerősebbnek közöttük, az hogy okkal-e, már más kérdés. Bólint, de mást nem mondd a tervre, természetesen jónak tartja.* -Szívesen vállalkozom a diákok elrablására mester. *Tiszteletteljes főhajtás. Darien kínzását rezzenéstelen arccal nézi végig.* ~Megérdemelte, eddig is látszott, hogy a mesterrel nem érdemes újat húzni, mégis oktalan volt, és megtette. Több elmélkedésre lenne szüksége, úgy hiszem.~
*A boltosok kérdésen elgondolkodik, de nem válaszol, hisz az arab nő vetette fel a dolgot. Ő eddig úgy látta a boltosok nem kimodnottan sötét alakok, legalábbis többségükben nem.*

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

*Bosszúsan legyint.* Deneira nagymester nem tűri az ostoba terveket rabszolgák. *közli hidegen. Az ujjai közé emeli a pálcát, ami a kegyencek között ingázik, mintha azon gondolkozna, hogy kit is büntessen meg. Végül az asztal fölé forítja, s a fókuszóból füst tör elő. Mágikus arcok rajzolódnak ki. Diákok arcai. Mintha egy kristtálygömböt figyelnének a kegyencek.* A tanoncokon keresztül fogunk bejutni. Cseregyerekeket fogunk használni. A megoldást rátok bízom. Hozzatok el nekem legalább 4 gyereket. *A pálca újabb pöccinétésére 4 alaktalan, torz lény jelenik meg. Bőrük szürke.* Metamorfok. Bármilyen alakot fel tudnak venni, ám ez a valódi arcuk. Ha elhoztok pár gyereket, ezek fogják felvenni a helyüket. Bentről fognak segíteni minket, míg mi kikérdezzük az elraboltakat.* Darianra veti a szemét, bár nem látszik továbbra sem az arca* Manath. Ide hozzám. *inti oda a kegyencet.* Úgy tudom, máris ellenállásba ütköztél. Parancsom ellenére behatoltál a tölgyesbe. A nagymester nem tűri az elégedetlenséget! Crucio! *Darien üvöltve esik le a székről. A nagyúr nem hagyja abba a kínzást, miközben forgatja a pálcát, a többieken időzik a tekintete.* Boltosok? Hogyan tudnánk bevonni őket?

*Miközben a kardját rángatja kissé, megpillantja a semmiből előtűnő mestert, valamint a mögötte menetelő halálelementálokat. Olyan érzése lesz, mintha mágikus erejét csapolnák, és jelentősen megcsappanna az. Mostmár ő is helyet foglal, és hallgatja a mester mondatait, parancsát. Elgondolkozik kissé, miket is tudott meg, majd megvárja a többieket, és utoljára szólal meg. Míg vár, a csuklya mögül próbálja a szempárokat keresni.*
- Nos, az én megfigyeléseim arról tanúskodnak, hogy rengeteg környező falu van itt a közelben, akikkel fellehetne venni a kapcsolatot, bár ez a Nellond, vagy mi, inkább mellettük áll. Szerintem is a tölgyes a tökéletes támadási pont, ott még rejtőzni is lehet, ha kell, a különböző tisztásoknál. Jómagam megfigyeltem a mocsárt is, és feltérképeztem körülbelül az ottani pontokat, ahol tökéletes a járhatóság, de rejtve is maradunk minden elől. *Mondja a saját felfedezéseit, kiegészítve a társai mondatait, meg hasonló dolgokat művelve. Kezét az asztalra helyezi, és így néz körbe, de a végén a mesteren állapodik meg tekintete.*

*Fejét azonnal az érkező felé kapja, és látja a halál elementálokat is és meghűl a vér a testébe ugy érzi.. Érzi hogy ereje elszáll*~HÁt most nem menne a láthatatlanság se~*gondolja bosszúsan, nem érti miért kellettek ezek a kreaturák ide de tiszteletbe tartja. amikor a Sötét úr helyet foglal szemével rá koncentráll, bár majd amikor megkérdezi hogy mire jutottak és milyen információkat tudtak meg, hideg de lágy hangon elkezd beszélni ügyelve rá hogy ne vágjon senki szavába*-Azt hiszem a mocsár felől a legkönnyebb lenne megközelíteni, ha be birna valaki jutni a tölgyesbe onnan már egyenes út vezet az iskolához. Csak......*Pillanatnyi hatás szünet aztán folytatja*-Sokan vannak arra felé és vanak jól képzett embereik is, megtapasztaltam.*mondja komolyan hiszen eszébe jut a tündével vívott csetepaté, és ezzel be is fejezi a mondandóját és tovább figyeli a társaságot*

*Gregory végigméri a társaságot, és az egyetlen ismerősnek, akit felfedez még int is egyet, aztán megjönnek az elementálok, és a csuklyás is. Megborzong, ahogy végignéz rajtuk, és érzi, hogy meggyengült, bár nem csak a mágiát használja fegyverként, de azért nem tetszeneke nekik ezek a lények.* -Én részemről csak a megfigyelőből néztem a dolgokat, ami a mocsárban van, és Darien is megerősítette azt az elgondolásomat, hogy a legkönnyebben esetleg a Tölgyes felől lehetne bejutni. Részemről sokat figyeltem azt a környéket, és arról nem várnak nagy támadást. A környező népekről, és a boltosokról jelenleg még nem tudok nyilatkozni. *mondja hideg hangján, szemeivel végigmérve a megbízót.*

_________________
Éles szemű kerecsensólyom repül el feletted, leszáll, nem messze tőled, és sötét pillantásokkal méreget. A közelben egy deres ló nyerít fel, a sólyom csak ekkor veszi le rólad a pillantását, szárnyra kap, és eltűnik.
35 éves sötétlovag, lételeme a mágia és a harc kettőse, valamint jártas a nekromanciában, művelt ember. Komoly, múltja titkos, nem beszél róla, ő maga a ködből jött ember.

*Hirtelen a félelem, és a gyengeség karít hatalmába, ahogy ez két halálelementál megjelenik. rettentően ocsmányak. Na persze a Mester is... olyan furcsa érzést sugároz. Kissé tartok tőle, ezt el kell ismerni. Na de amit a tünde mond.. nekem is van ám egy megfigyeésem. óvatosan lépek előre, s halkon mondom, a fátyol mögül, ami most jótékopnyan takarja arcomat*
- Nellond boltosai között azért kad, aki szívesen a mi oldlunkra állna, én úgy hallottam.

*Kimondottan rosszul hat rá a két halelementál megjelenése. Hallott már ezekről a lényekről, meggengítik a mágikus erőt, szóval nem kimondottan örül nekik, bár megnyugtató, hogy a két rövid kard nála van ilyen esetekre is. A mester is eléggé nyomasztóan hat rá, de igyekszik legyőzni ezt az érzést, és rezzenéstelen arccal válaszolni.* -A mocsárban sikerül kiépítenem egy védett megfigyelő állomást, onnan jóval hatásosabban tudjuk figyelni az iskolában zajló eseményeket. Azt hiszem utána kellene járnunk, hogy a környező településekkel mennyire vannak kapcsolatban, lehet, hogy a tündékkel, vagy a kenturokkal meggyűlhet még a bajunk, ha csatlakoznak hozzájuk... és azt hiszem Nellond boltosaival is szorosabb kacsolatot alakítottak ki, mint gondolnánk. *Vázolja fel azt, amire az utóbbi napok kóborlásai alapján jutott, és amilyen gondolatok megfordultak a fejében.*

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

*A semmiből jelenik meg jó szokása szerint. A nyomában két halálelementál. (lásd a képen)

Mivel a főhadiszállás már nagyjából be van rendezve, helyet is foglal az asztalfőn. A halálelementálok jelenléte negatív hatással van a kegyencekre, mintha meggyengülnének mágikusan. Az idegen nem fedi fel a csuklyáját, csupán suttog hidegen, nem emeli fel a hangját.*
Úgy látom, szép számmal érkezett hataloméhes pályázó, hogy részesüljön grandiózus tervem jutalmából. Halljam, ki milyen kutatásokat végzett a hellyel kapcsolatban, és milyen ötleteitek vannak a megdöntésére.* Helyet foglal, ám puszta jelenléte is nyomasztó*

*Dylan lépked kimérten, határozottan a főhadiszállás felé, folyamatosan oldalra, hátra pillantva, hogy követi-e valaki, vagy hasonló. Léptei teljesen hangtalanok, egyetlen lépést sem követ háttérzaj, vagy valami hasonló. Oldalán ott lóg egy apró kard, hüvelybe helyezve, tulajdonosa pedig fekete ruhát visel magán, tetőtől-talpig. Mikor megérkezik a főhadiszállásra, csak biccent egyet társainak, és egy sötétebb helyre tesz pár lépést. Nem fog leállni ismerkedni, nem ezért jött, hanem azért, hogy meghallgassa a meghívó értekezését, beszédét.*

*Darien lép be a főhadi szállásra, fekete köpenyt visel fején fekete csukja van, látja hogy már jó páran itt vannak, beljebb megy és köszön a többiek felé*-Jó napot, Darien Manath*mutatkozik be azoknak akiket nem ismer és azok közül bizony van pár ember, vagy éppen más faj, nekitámaszkodik a falnak és szemei a társaság eddig itt lévő tagjain jár, nem nagyon szólal meg gondolatai most tul izgatottak ahhoz hogy beszéljen*

*Nem is olyan messziről érkezik meg a tagbaszakadt, magas, izmos felépítésű férfi. Sötét utazóköpenyt visel, és mindez idáig a kedvenc formáját választotta az utazásnak, sólyomként repült el idáig. Mikor belép, egyik kezét a kardján nyugtatja. Alighogy belép, és körbenéz, máris két társát pillantja meg, akiket egytől-egyig végigmér, lassan, alaposan. Biztos, ami biztos, bár még egyiküket sem ismeri.* -Szép napot. *köszön illedelmesen, majd beljebb sétál, szemeivel hol az egyik, hol a másik személyt figyelve, aztán az egyik fal mentén szépen megáll, és a bejáratot kezdi el figyelni, valamint a bent levő társaságot.*

_________________
Éles szemű kerecsensólyom repül el feletted, leszáll, nem messze tőled, és sötét pillantásokkal méreget. A közelben egy deres ló nyerít fel, a sólyom csak ekkor veszi le rólad a pillantását, szárnyra kap, és eltűnik.
35 éves sötétlovag, lételeme a mágia és a harc kettőse, valamint jártas a nekromanciában, művelt ember. Komoly, múltja titkos, nem beszél róla, ő maga a ködből jött ember.

*Aprób sétáim során jártam már ebben a barlangban, de igazán sosem néztem be. Szultánától hallottam, férfiak szoktak erre járni, d emost nincs itt senki. de biztos ami biztos, a fátylat nem veszem le. Sötét, bíborszínű abaám és vörös fátylam kiemeli sötét szemem, ma sem vagyok kevésbé szebb mint máskor. Hiába, tartom magam. Szép ez a barlang, sötét, de mégis valahol magával ragadó*
-jó napot-köszönök csenő hangomon, csak később veszem észre az illetőt aki a falnak támaszkodik, s egy aprót meghajolok felé, a tisztelet jeléül*

*Lombkunyhójából érkezik. Ha minden igaz, és a levélben pontosan volt megadva, akkor ma lesz egy kisebb gyűlés. Nem is árt, az iskolát már jó ideje figyelik, jónéhány varázslattal levédték a főhadiszállást, néhány részletet nem ártana már megtudniuk, hisz mindannyian jó ideje itt időznek, és szinte alig van információjuk. Egyelőre még mindig akad olyan kegyenc, akivel nem találkozott, de ez részben az ő hibája is, nem túlzottan társasági lélek, sokkal jobban kedveli az erdő csendes magányát. A főhadiszálláson megjelenve nekidől a falnak és a bejáratot figyeli.*

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

*Egy ideig tőrét piszkálgatja, melynek nyele és pengéjének éle is lefelé hajlik, és a nyeléről a penge fonákján egy domborminta tüskés sárkányt formáz, mej a fonák oldalt is sebzésre használhatóvá teszi, bár halálos sebet nem képes ejteni, inkább csak felszaggatni a bőrt. A levegőbe dobálja, forgatja az ujjai között, majd mikor megunja a semmitevést, inkább visszavonul barlangjába*

*Már elég sok helyet körbejrt, és látott néhány szállást is*
~Micsoda bolondokkal vagyok körülvéve. Nem rejtekhelyet építenek, hanem komplett palotákat, mintha nem is támadni jöttünk volna ide, hanem piknikezni, mint úri gyermekek. De ez a főhadiszállás legalább rejtve van. Eleget teszek a kérésnek, valamit hozzáadok én is tán~
*A barlang falához lép, kezeit elé teszi nem érintve, és erősen koncentrál. Lassan míves perem faragódik ki, s egyre mélyül, végül egy díszes kandalló kerekedik, mely az ő puritán barlangjánál sokal finomabb vonású*
~Remélem nem csak berendezésre kell pocsékolnom majd az erőimet. Ezzel az erővel elmehettem volna barlangi berendezőnek~
*Ezután varázsol még néhány egyszerűbb szikla padot, majd leül az asztalhoz*

*A termonukleáris robbanás hallatán felszalad a szemödöke, azzal tényleg elég nagy pusztítást lehet végezni. Már épp újabb kérdés jönne a szájára, de a mester, ahogy jött el is tűnik, mint a kámfor.* ~Szóval valami hatalmas fegyver, bár nem értem, miért kell az egész iskolát lerombolni mindezért, de a hatalom a cél, akkor nem kell a részleteken gondolkodni.~ *Elmosolyodik, majd letekint a kúriára.* ~Nem lesz szép végetek, és még nem is sejtitek.~ *Kezdésképp néhány védőbűbájjal látja el a helyet, majd elindul mindenkinek egy-egy kisebb üzenetet hagyni a mester kéréséről.*

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

*Hidegen elmosolyodik a köpeny alatt, ám arca nem látható, így csak a mozdulatból lehet látni, hogy mulattatja a kérdés.* Nekem személyes okaim vannak, amik most nem számítanak, nem rád tartozik. Ám az igen, hogy a hatalom a cél. Van ott valami, amit ha megszerzünk, legyőzhetetlenek leszünk. Valami, ami meg fogja változtatni a sorsukat, s miénket. Május 31-hez 5 évre be fog következni egy termonukleális robbanás, ami nekünk lesz köszönhető. És onnantól miénk a hatalom. Előre láttam. S a varázsszerekkel, és a legigázott szolgákkal ti is elégedettek lesztek.
Garantálom. *felsőbbrendű mosoly.* Most visszavonulok. *Egyszerűen köddé vállik*

*Felkel és követi a nagyurat a trónszékhez. Szó, ami szó eddig mindenki csak a saját háza tájával volt elfoglalva.* -Igazad van uram, de a legtöbben még arra sem méltatták a többieket, hogy felfedjék magukat, vagy kitolják a képüket a házukból. Alig lehetett még valakivel összefutni, pedig sok mozgást láttam már. Még ma este szólok a többieknek, és nekilátunk kiépíteni egy megfelelő búvóhelyet rendes védelemmel. *Óvatosan követi urát a barlang szájához, majd letekint ő is a kúriára.* -Ha szabad kérdeznem...mester, mi a cél, miért akarjuk elpusztítani ezt az iskolát? *A gyenge ponton elgondolkozik.* -Én innen fentről úgy láttam, hogy mindenképpen a Tölgyes irányából kell közelíteni, azt nem annyira ellenőrzik, de csak gyalogosan lehet bejutni, a térmágiák korlátozva vannak.

_________________
Renegát tünde. A múltja elég sötét, bár hajdanán nem olyan volt, mint most, de az élet megváltoztatta. Hideg és kimért, nem foglalkozik másokkal, a saját boldogulását tartja csak szem előtt. Nem életcélja a gyilkolás, de szeret valami felsőbb erőt szolgálni, még ha az gonosz is, így került az úrnő szolgálatába. Megveti, sőt alapvetően gyűlöli az embereket. Kiváló harcos, bűbájhasználó, remekül ért az átváltoztatásokhoz, és a mentális varázslatok sem állnak tőle távol.
Előtörténet
Cirelin de Sovalon multija

» Voldemort főhadiszállása
» Titkos Barlang
» Titkos folyosók
» Sötétség Kegyenceinek Titkos Főhadiszállása
» Északi torony - Titkos padlás

Sötétség Kegyenceinek Titkos Főhadiszállása

Sötétség Kegyenceinek Titkos Főhadiszállása

Similar topics

Similar topics