Amerika

Vendég

*Hát igen későre jár kissé. Hála az idő eltolódásnak.* - Jó éjt! *Mondja a fiúnak, de Réka még fenn marad kicsit és rajzolgat. Majd lassan ő is lefekszik aludni. Az ő gondolatai inkább családján és a haza látogatás tervén vannak. Nincs nagy kedve visszamenni a mostani "családjához" viszont muszáj lesz, ha meg akar tudni valamit Magyarországon. Főleg, hogy még ikerbátyja után is kéne kutatnia. Lehet, hogy megtudhat valamit ha egy normális könyvtárba megy be. Egy mugli könyvtárba amiben minden ilyen dolog fel van jegyezve. Réka nem lesz kutató. Hanem egy boszorkány lesz. Egy erős és okos boszorkány. Viszont ehez meg kell járnia az élet rögös útját. Amit már megkezdett. Viszont egyenlőre még nehéz neki, de idővel majd könnyebb lesz a haladás. Amint nem nehezedik vállára annyi súly, könnyebb lesz.*

Téma: Re: Amerika Kedd. Jan. 18, 2011 6:12 pm

* elég későre járt, és holnap éber akar lenni, mire hazaérnek. Elhelyezkedik, és elalszik.* - Jó éjt!* Alvás közben elgondolkodik, miről van szó, majd hirtelen rá jön valamire. Majd holnap elmondja Rékának, nem kel fel, majd holnap. Közben a cikken, apján, Rékán és a többi részleten jár még mindig az esze. Kitervelte, hogy majd Rékával elkéne menni magyarországra, de még ott a meglepetés is... zsúfolt egy időszakuk lesz, mindig utazni fognak? Végül nem varázslók, hanem kutatók leszenk? Isten mentsen! Mikor már eléggé elmélyülten alszik, már nem gondolkodik, inkább álmodik.

Vendég

- Értem. De akkor is hasonlit a nevelőszüleimre. *Mondja és nagyon biztos benne. Réka már összapakolt így készen is van az indulásra. A táskát a hátára veszi, Renit meg a vállára és indulnak is. Kijelentkeznek, majd felszállnak a buszra és egyenesen a vasútállomásra. Migel megveszi a jegyeket és felszállnak a vonatra. Egy szinte ugyan olyan kabinba szállnak mint amiben jöttek és amint lekapoltak Migel beszélni kezd. Réka is nevetni kezd, majd táskájából egy füzetet vesz elő és magyarul el kezdi írni azt amire Amerikában rájöttek. Bár még így se tud teljes képet alkotni családjáról. Még így is kevés az információ. Lehet, hog haza fog majd utazni pár napra nyomozni. És most már biztos találna pár fontos információt is. Nem csak amolyan mellék információkat. Majd a fiú egy újság cikket vesz elő és beszélni kezd.* - Tényleg, ez a mi családunk. *Mondja egy félmosollyal az arcán. Majd kuncogni kezd mikor a fiú rámutat az egyik gyerekre a képen.* - Nem, az nem én vagyok. Ő az ikerbátyám. Ez vagyok én. *Mutat már magára még mindig mosolyogva.* - Már 1 évesen is tisztára ugyan olyanok voltunk. Még a csata előtt... *Mondja halkan és kissé könnyes lesz a szeme. De nem sír. Inkább csak elfordul és megtörli a szemét, mintha mi sem történt volna.* - Elkérhetném kicsit ezt a cikket? *Kérdi kissé reménykedve és mosolyogva. Ha megkapja akkor gyorsan lerajzolja családját pontosan és tökéletesen. Ha meg nem, hát akkor marad az emlékezetből való rajzolás. De minden képpen neki áll a rajzolásnak.*

Téma: Re: Amerika Kedd. Jan. 18, 2011 5:27 pm

* A lány egy furcsa mondatot mondott.* - Hát, azt ki kéne deríteni, hogy házasok voltak e, uygan is azt nem írja a könyv, scak azt, hogy nagyon jó barátságban voltak... Amúyg meg én ismerem azt a nőt a rajzodban. Ő Miss. Bauer, a dadám, illetve, nem dadám... inkább úgy mondom, pót anyám, mivel az eredeti anyukám sokszor volt odakint Németben és hát, kell egy asszony a háznál! * kacsint a lányra, majd összepakol.* - Mehetünk? * majd ha megkapja a választ, lejelentkezik a főkomornyiknak, hogy elmentek, vissza is adja neki a kulcsot,majd felülnek egy buszra, és elmennek a vasútállomásra.* - Kérek két jegyet Bulgáriába! * kapott is két jegyet a pénztártól, majd megnézi a táblát, mikor jön a vonat. Épp időben érkeztek, mert ha még beszélgettek volna, lekésik az utolsó vonatot Bulgáriába. Mikor megjott a vonat felszállnak, és egy ugyna oylan kabinba ülnek, amiben jöttek. Kényelmesen megcsinálja a székeket, persze még nem ágy félére. Takarót vesz ki, és párnát, meg gyertyát. Odafordul a lányhoz és egy eléggé vicces mondattal áll elő.* - Az érdekes lenne, ha tényleg így akarnák az ősök, hogy mi egyekké váljunk. * kuncogja el magát, mert ez tényleg érdekes lenne, és vicces. Tualjdon képpen még reggel egy levelet írt apjának, de, hoyg mit, az majd kiderül idővel. A szatyrából kivesz egy lapot, mely tele van írással.* - Tulajdon képpen még ezt is találtam. Ez egy újság cikk, melyben a családaink szokása van. Viszont ebben sem találni azt, hogy az őseink összeházasodtak e. Nos, és ehez még egy kép is, na jó, inkább rajz, amin a két család van lerajzolva egy kupacba. Édesapám is rajta van, és Én is. * majd kiszúrja a szemét, egy kicsi csöppség, körübelül olyan korú lehetett mint ő akkoriban.* - Nézd! hiszen ez te vagy Réka! * mutat a kicsire*

Vendég

*Hallgatja a fiút és mellé ül az ágyra, hogy jobban hallja mit mondanak neki. Kissé aggódni kezd mivel nem jól kezdődik. Majd ahogy fokozatosan folytatja Réka arcára kiül a nagy meglepetés és hát... pár percig csak emésztgeti a hallottakat. Túl sok információ egyszerre.* - Ez... nagy furcsa. *Majd mikor a fiú keresgélni kezdi könyvben a megfelelő oldalt oda sandít.* - Hm... tényleg nagyon érdekes. *Mondja, majd a fiú egy gyűrűt nyom a kezébe. Hálája jeléül kapja a fiútól Réka.* - Köszi! *Mondja mosolyogva, majd ő is belepirul mikor a fiú megöleli.* - Én is megtudtam pár dolgot az itteniektől. És képzeld. Találkoztam egy nővel aki nagyon hasonlított a nevelőszüleimre. *Osztja meg az érdekes hírt a fiúval, majd gyorsan feláll és a rajztömböt veszi kezébe. Előkeresi azt a rajzot amit az előbb rajzolt a nőről és a fiú felé fordítja. Majd egy képet vesz elő a táskájából és a rajz mellé teszi.* - Ugye, hogy hasonlit? *Kérdi a fiútól kíváncsian és a szemébe néz. Majd hirtelen valami leesik neki.* - Ööö... ugye tudod, hogy ha az ük nagyszüleink házasok voltak, akkor mi nagyon távoli rokonok vagyunk? *Kérdi a fiútól komolyan. Semmi viccelődés nincs a hangjában. És nem csak játsza a komolyt. Majd várja a fiú reakcióját. Nem számít különösebben nagy reakcióra. Majd végül megszólal miközben elrakja a rajzot és a képet a táskába.* - Mikor indulunk a vonatra? *Kérdi és kíváncsian várja a választ. Reméli, hogy van még egy kis idejük, mert akkor körbe nézne kicsit a városban. Talán lesz olyan szerencséje, hogy újra összefut ezzel a nővel.* - Mert ha van még időnk akkor kicsit elmennék körül nézni. *

Téma: Re: Amerika Kedd. Jan. 18, 2011 4:40 pm

* Igen, Réka azt hiszi, ő előbb kelt, de ő már 6 órakkor felkelt. Visszaaludt még, ugyan is nagyon álmos volt. Vajon miért kelt fel hatkor?* - Ő... Nemsokára megyünk, de először is, szeretnék elmondani neked valamit. * majd leül az ágyra, és reméli a lány is mellé ül.* - Réka kapaszkodj meg! * sóhajt egyet, és elmeséli mi történet a tegnapi kuatása során...*- Azt olvastam, az "Amerikai családok ismertségei" könyvben, hoyg a Santiares birtokon már az ük nagyapám is uralkodott. Magyar emeberek bérelt fel a házába, hoyg segítsenek neki, például a lovak patkolásával, takarítással, főzéssel stb... És tudod ki volt az én üknagyapám legjobb " barátja?" Vagy is, nevezhetem, barátnője? * mosolyodik el, de ez tényleg nem vicces.* - A Te, ük nagyanyád! Vagyis, valami ilyesmi.. Horváth a vezetékneve, lila haja, lila szeme van... Várj megmutatom! * majd idehozza azt a vastag köynvet, amit tulajdon képpen a szállodai könyvtárban talált. Lapozik gy kicsit, majd megtalálja a szádötödik oldalt.* - Itt van! És akkor még az is benne van, hogy attól kezdve a két család fiatal tagjaiból kiválasztanak egyet, mind a kettőből, általában a Horváth családtól jön a láyn, a Santiarestől a fiú, és összeházasodnak. És az a legfurább, hogy a két családból két gyermek összetalálkozik, teljesen véletlenül. * viszi le a hangsújt, majd megfogja a lány kezét, és egy gyűrűt nyom a tenyerébe.* - Ezt pedig azért kapod, hogy eljöttél velem, különben sosem javult volna meg a viszonyom apámmal. Köszönöm! * öleli meg a lányt, erre kicsit elpirul.* - Nos, akkor én ennyit tudtam meg a szüleidről, remélem ez valamivel segített. AMúgy meg benne van a könyvben, hogy más családdal is összeházasodhatott két ygerek, de akkor is, a két családból néhány gyerek összeházasodik felnőttkorában. Persze, ez a szülőkön múlik.

Vendég

*Már reggel 9 óra óta fenn van. Még Migel előtt kelt fel, hogy körbe nézzen és érdeklődjön kicsit a helyiektől a családjáról. Hátha ők tudnak valami pluszt. Bár sokat nem tudott meg, így most a szobában ül az ágyon és egy füzetbe írja le azokat amikre rájött. Természetesen magyarul ír így a fiú nem tudja elolvasni, ha csak nem tud magyarul. Ruhája ma, lila egész szoknya, fekete cica nadrág, haja kiengedve, oldalán tőrei és pálcája, nyakában félholdas nyaklánca, fején sapkája. Arcára most semmilyen arckifejezés nem ült ki. Csak nézi amit leírt és párszor átolvassa, hogy minden fontosat leírt-e. Gondolkozik, hogy vajon családjának mi köze lehet ehez a földrészhez. Nevelőszülei erről nem mondtak neki semmit. Becsukja a füzetet és elteszi a táskába. Most egy rajztömböt vesz elő és rajzolni kezdi az egyik nőt akitől kérdezősködött.* ~ Nem is rossz. Emlékezetből is jól megy. ~ *Gondolja és rajzolja tovább. Érdekes módon hasonlít nevelőszüleire ez a nő. Amint megrajzolta elteszi a füzetet és a fiúhoz fordul.* - Mikor indulunk majd vissza Bulgáriába? *Kérdi tőle kíváncsian. Valamikor mostanában kéne indulniuk. Legalábbis a fiú ezt mondta még vasárnap.*

Téma: Re: Amerika Hétf. Jan. 17, 2011 7:34 pm

* Bólint a gyűrűre, egy ideig még nála marad, majd annak adja örökre, aki a kiválasztottja lesz. Miközben írt, gondolkozott is.* ~ Egy év... és egy lány... hm...~ * mikor minden meglett, egy könyvet vett a kezébe.* - Áhá! * suttogja.*~A Horváth család, aki Magyarországból származik, összeállt a Santiares családdal, akik Amerikában élnek. A baráti vsizoyn annyira erős lett, hogy, a két család nőnemű és férfinemű tagja mindig össz... Mi?!~ * gyorsan becsukja a köynvet, halkan. A szíve hevesen dobog, de lefekszik Réka mellé, és még nézi kicsit a lányt. Réka szeme előtt egy vastag hajtincs éketlenkedik. Nagyon gyengén onnan elsimítja Réak haját, úgy, hoyga láyn ne érezze. Nézi még, és a gondolata kuszák.* ~ A sors akarta így... remélem Réka, lesz kedved még velem utazni...~ * mosolyog a lányra, majd ő is elalszik*

Vendég

*Nem az, hogy nem zavarja, csak jól türi az ilyeneket. Majd leindulnak a fiú apjához, aki valami fontosat akar közölni velük. Csak srégen a fiú mellett jön és figyel. Majd apja elég megdöbbentő dolgot mond.* ~ Honnét tudja?! Én úgy tudtam, hogy itt külföldön nem terjedt el ez a hír. Vagy mégis?... ~ *Hirtelen gondolkozóba esik. Talán itt rábukkanhatna valamire családjával kapcsolatban. Bár most nem nagyon van esélye rá, hisz most Migelnek segít ebbe a családi ügyben. Arcán persze még mindig az az angyali mosoly ül. Uralja arcizmait. Majd Migel apja egy újabb érdekes kérést kér. Migel megteszi apja kérését és a gyűrű most a kezén van. Mikbe bele nem keveredik itt.* ~ Tényleg elég régi módiak, de biztosra mennek. ~ *Gondolja elismerően és visszaindulnak a szállodába. Mikor felérnek a szállodába Migelhez fordul.* - Ezt visszadjam igaz? *Mondja és már egyetemben húzza le az újjáról a gyűrűt és nyújtja vissza a fiúnak. Aztán a kérdésre elmosolyodik.* - Jók voltunk. *Mondja kissé nevetve. Elég érdekes volt, és szórakoztató is.* - De azért arra kíváncsi lennék, hogy édesapád honnét tud a szüleimről. Én úgy tudtam, hogy erre már nem nagyon terjedt el a hír. *Mondja a fiúnak. Majd ő is elmegy átöltözni és egy szürke pamut nadrágot és egy lila pólót vett át alváshoz. Majd megsimogatta Renit és lefeküdt aludni.* - Jó éjt! *Mondja és hamarosan el is alszik.*

Téma: Re: Amerika Hétf. Jan. 17, 2011 7:08 pm

* Látja, hoyg Rékát nem zavarja anyja erős benyomása. Mikor mrá mindenki ismert mindenkit, Rékát leviszi az apjához, ugyan is hívatja őket.* - Itt vagyunk! * ugrik le a lépcsőről mint kiskorában.* - Fiam, szeretném, ha Réka kisasszonnyal, örökre együtt lennétek. És nem zavar, hogy a szülei meghaltak, és lehet nem is igaz a dolog, de érzem, ti egymásnak letetek terem.. * mondta volna ki az utolsó szót apja, de ő közbe vágott.* - Huh... * hátul megdörzsöli a haját.* - miket nem pletykálnak az emberek... Jó megígérem. * kacsint Rékára. Majd apja egy megdöbbentő kérést kér.* - Kérlek fiam, húzd Réka kisasszony kezéra azt a gyűrűt, ami szerelmeteket ejlzi. Persze, ez még csak azért lesz rajta, hogy jelezze, ti együtt vagytok. * húzza a száját, de végül megetszi, apja kérése, tehát illik megtennije.* - Ja és, szeretném, ha kéthónaponta meglátogatnátok minket! * nevet az apja, ő meg bólint.* - Most ideje mennünk, későre jár. Jó éjt apa, lehet még jövünk holnap, de ez nem biztos. * öleli meg apját, és oda jött anyja is, őt is megöleli. Azután elindultak a szálloda felé.* - Jól sikerült nem? * mosolyog a lányra. Majd leveszi a szmokingját, az ingjét így csak a trikója marad, és elmegy átvenni egy bermuda nadrágot. Ebben fog aludni. Leül az író asztalhoz, és elkezd írni egy lapra, mi történt velük.* - Réka, nyugodtan aludhatsz, mindjárt én is megyek. Jó éjt!

Vendég

Bólint egyet arra, hogy mindjárt indulnak és elteszi a könyvet* - Te most itt maradsz Reni. *Mondja az állatnak és a salátás zacskó mellé teszi. Majd a fiú átnyújt neki egy dobozt amiben ruha és cipő van.* - Oké. *Mondja, majd átveszi a fiútól a ruhát és elmegy átöltözni. Haját kiengedve hagyja, nyakában a félholdas nyaklánca, combjára a ruha alá van erősítve a két tőr, ezek nélkül sehova sem megy, de a sapkát levette. Azt nem illik viselni ilyenkor. Belekarol a fiúba és úgy indulnak el. A fejében már minden lejátszódott. Megvan mit fog mondani ha meg kéne szólalnia. Nem izgul. Biztos benne, hogy minden jól fog sikerülni. Az ajtóban máris összefutnak egy szolgálóval, akire Réka köszönés képp rámosolyog. Majd megállnak az előtérben és Migel hivatja a szüleit. Elég érdekes módon kezdődik az egész, amire kicsit elhúzza a száját, de a szülők észre nem vehetik.* ~ Jól kezdődik mit ne mondjak. Na hajrá! ~ * - Örvendek! Horváth Réka vagyok. *Mondja jól nevelten és pukedlizik egyet. Már csak a szülők kedvéért is. Nem hiába a jól nevelték. És persze angyalian mosolyog. Biztos ami biztos alapon. Utána felmennek az emeletre Migel nagyapjához. De még mielőtt benyitna a fiú mond valamit.* - Eddig még. *Súgja vissza a fiúnak mosolyogva. Benyitnak és hát itt jobban kezdődnek a dolgok.* - Nagyon örülök a találkozásnak! Horváth Réka vagyok. *Köszön ismét és egy újabb pukedli. Meg hát az elmaradhatatlan angyali mosoly. Ez mindenkit meggyőz. Főleg az öregeket.* ~ Kíváncsi vagyok, hogy fog sikerülni. ~ *Egyenlőre csak áll Migel mellett és vár. Készen mindenre. A színészkedés mindig is jól ment neki, így nem fél a kudarctól sem. Mondjuk itt alapból nem látja veszélyét a kudarcnak.*

Téma: Re: Amerika Hétf. Jan. 17, 2011 6:29 pm

* Réka válaszára gondolkozni kezdett.* ~ Most múlt hét óra, akkor az azt jelenti...~ - Most, azonanl, csak még át kell öltöznöm. * majd a szatyrából kivesz egy szmokingot, és a cipőjét. A nadrág már rajta volt, így azt nem kellett átváltani. A pólóját levette, ami alatt trikó volt, és a szmoking alól kihúz egy inget, azt felveszi, aztán a szmokingot, nyakkendőt, cipőt stb... Haját is elrendezi, majd egy dobozkát vesz elő. Ebben a dobozban egy ruha volt, és egy lila cipő. * - Szeretném, ha ezt felvennéd. * mosolyog a lányra, majd mikor Réka felöltözik, akkor a csípőjére tette az egyik kezét, jelezve, hoyg réka karoljon belé. Így indulnak el a Santiares birtokra. Mikor megérkeznek, bekopog. Azonnal kijön Maria, a szolgáló lány.* - Fi-fiatal úr... * hebegi a szolgáló lány, de ő csak úgy elment Rékával melette.* - Neked is szia Maria! * Na, jó, azért köszönt neki. Rögtön az előtérben álltak meg, és azután hívatta szüleit.* - Apa, anya! * majd erre az apja lassú léptekkel jön le a lépcsőn, anyjával.* - Ki ez a nő?! * kérdi az anyja, majd az apja pedig közelebb jön hozzájuk.* - Kérlek anya, ne úgy beszélj rőle, hogy " az a nő!" Egyébként, meg sziasztok! Had mutassam be, Horváth Rékát, Magyarországból jövő lányt, akivel összeismerkedtem, a varázsló iskolában. Eléggé gazdag családból származik, és szeretném, ha nektek is ideál lenne ő. * erre már apja egy nagy levegőt vesz.* - Fiam, ha ezt akarod. Akarsz beszélni a nagyapáddal? * ő bólint, és fel mennek Rékával az emeletre.* - Huh, ez könnyű volt. * mosolyog a lányra, amjd benyit egy szobába. Meglátja nagyapját, és a nyakába borul.* - Nagyapa, ő itt, Réka, a kiválasztottam. Réka, ő a nagyapám, másnéven: Santiares bácsi. * kuncog, majd várja a lány reagálását.* - Nagyon szép lányt, fogtál ki, kis Santiares! * dícséri nagyapja Rékát.*

Vendég

*Próbál mozdulatlanul ülni, mivel a fiú őt rajzolja. Réka közben egy könyvet olvas. Valami magyar regényt. Elég érdekes, talán már harmadszorra olvassa, vagy inkább másodszorra? Csak a fiú szavai rázzák ki a könyv hangulatából.* - Oké. *Mondja mosolyogva. Elrakja a könyvet és mindent amit elővett és beleteszi a táskába. Ruhája fekete denevérújjú póló, fekete rakott miniszoknya, lila haja felkötve, lila sapka fejében, nyakában félholdas nyaklánca, oldalán tőrei és pálcája, vállán meg Reni. Követi a fiút egyik kabinból a másikba. Ő is megkapaszkodik a fogóckodóban, majd a fiú lesegíti a vonatról.* - Köszi. *Mondja mosolyogva, bár azért egyedül is letudott volna menni. Aztán elsétálnak egy busz megállóba és rá pár percre jön is a busz. Migel megveszi a jegyeket és leülnek. Csak néz ki az ablakon, és csak akkor fordítja tekintetét a fiúra mikor az beszélni kezd.* - Értem. *Bólint egyet egy félmosollyal az arcán. Jól az eszébe vési az épületet majd felállnak és le is szállnak a buszról. Körbe tekintget és figyeli azt a sok embert akik az utcán vannak. Itt is kissé megnézik a haja színe miatt, de nem nagyon törődik vele, már hozzá szokott. Inkább figyeli az utat és próbálja megjegyezni. Aztán bemennek a szállodába, ahol megkapják a szobájukat és fel is mennek. Réka lepakol az egyik ágy mellé és kérdezgetni kezd.* - És mikor megyünk a szüleidhez? *Kérdi a fiútól, miközben hajából kihúzza a hajgumit és a táskából egy fésüt vesz elő. Megfésüli kissé a haját lógva hagyja. Közben meg hallgatja a fiú válaszát a kérdésére. Leül az ágyra és a táskáját ölébe veszi. Egy zacskó saláta levelet vesz elő belőle és abból is kivesz pár darabot amit a pelének ad étel képp.*

Téma: Re: Amerika Hétf. Jan. 17, 2011 5:06 pm

* Réka, és ő a vonaton ülnek még, kb. 2 km-re az amerikai vasútállomástól. Most éppen egy notesz van az ölében, és Rékát próbálja lerajzolni. Nem valami nagy művész, de azért most elismeri: Elég jól sikerült rajza. Most rajta egy fehér póló, fekete nadrág, és egy kabát van.* - Réka, majd lepakolunk, és megyünka birtokra, rendben? * mosolyog a leányzóra, majd összecsomagol, mert már a távolból lehet látni a vasútállomást. A szatyrát a kezébe veszi, és várja a lányt. Mikor Réka is elkészült, kimennek a kabinból, és a leszállási kabinba mennek. Szorosan megragadja a fogóckodót, és várja míg megáll a vonat. Mikor megáll, előre megy, és egy kéz fogással levezeti Rékát a vonat lépcsőjéről.* ~ Hm, de régen jártam itt!~ * Majd egy buszmegállóba áll a lánnyal. A busz, másodpercen belül megérkezik, felszállnak.* - Kérekkét buszjegyet! * mikor megkapta, kilyukasztotat mind a kettőt, és leül Rékával egy helyre.* - A szálloda, nincs messze ettől az étteremtől! * mutat egy étteremre, az ablakon keresztül.* - Itt fogunk regelizni, ebédelni, vacsorázni. * mosolyog a lányra, majd feláll.* - Gyere, itt kell leszállnunk. * majd mikor felállt Réka is, és a busz is megállt, akkor leszállnak, és egy szép fehér kapun mennek be, ami egy öt emeletes épületbe vezet. Bemennek, és egy nem oylan modern helyen találják magukat. Persze ez a hely a régisége miatt szép. Odamegy a főkomornyikhoz, aki a szoba kulcsokat adja át a vendégeknek.* - Jó estét, kérek két szobát! * a főkomornyik az akasztókra néz.* - ELnézést, fiatal úr, de csak egy szobával szolgálhatok, abban találhatnak egy kétszeméyles ágyat. Megfelel? * kérdezi a főkomornyik, erre ő bólint egyet, és a komornyik odaadja a kulcsot. Ők fel is mennek, és letelepednek.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 7:46 pm

*Hümmögve hallgatja Joyce szavait, miközben kissé hosszabb ideig szórja a kakaót és göngyölgeti a palacsintáját, mint ameddig feltétlenül szükséges lenne. Végül biccent a visszakérdezésre, miszerint együtt vannak-e, majd visszaerőlteti a mosolyt az arcára.* - Persze, majd szólok, hogyha hazaér, de talán utánatok is megy majd. *Damien felé pillant, és az ő szavaira is válaszol.* - Igen, biztosan jó iskola, de van elég jó iskola a mi kontinensünkön is, nem értem, miért kell ehhez ennyire messzire menni. De hát biztosan megéri, ha egyszer ennyien járnak oda messziről. Szép a gitárod. *Fűzi hozzá kicsit esetlenül a dícséretet, tekintete pedig megakad a hangszeren, aztán feláll, és egy ideig csak esetlenül ácsorog a tányérral a kezében.* - Menjetek csak, mulassatok jól... én meg akkor majd szólok, ha apukád hazajött. Damien, foglald el nyugodtan a vendégszobát, gondolom úgyis ott fogsz majd aludni. Sziasztok. *Elpakolja a tányérokat meg egyebeket, aztán minden bizonnyal leül olvasni, amíg a kedvese haza nem ér, vagy a gyerekek meg nem unják a strandolást.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 7:37 pm

*Azért meg kell vallani kicsit továbbra is kényelmetlenül érzi magát, hogy egy ilyen családi dologba csöppent, helyezkedik is ide-oda a kanapén, miközben egy mosollyal fogadja a lekvárt, és enni kezdi a palacsintáját. Aztán hozzá intéz egy érdést a hölgyemény.* -Ö...én is innen Amerikából, csak északabbról, a szüleim Chicago-ban élnek, a nagyszüleim meg spanyolok, úgyhogy arra is sokat jártam. *Na igen, látszanak is a srácon a latin vonások, a gitár természetesen most is ott van vele, csak a kanapé mellé támasztotta le, azt semmi pénzért nem hagyta volna otthon. Aztán persza néger vér is kiütközik rajta, magas, nyúlánk testalkatán, erős, sötét haján. Még akkor is, ha ezt többnyire sapka takarja, de azért itt nem, hiszen elég meleg van. Utána megint picit elhallgat, de mégis csak válaszol.* -Gondolom, mert jó az iskola, és máshol nem találni effélét, ez meg végülis megéri a távolságot. *Félmosolyt enged meg magának. Közben már Joyce-nak is leesnek a dolgok, így kicsit a levegőben is beáll valamféle fagyos hangulat, de nagy nehezen legalább minimálisan oldódik a dolog. Ő azért közben óvatosan megszorítja a leányzó kezét, jelezve, hogy itt van vele, és minden rendben. De persze azért Stephanie-nek sem lehet könnyű, főleg így megtudni, hogy a drága párja nem mondott egy szót sem róla a lányának, pedig azt illett volna. Aztán Joyce fel is áll, és talán vége a kényelmetlen helyzetnek is.* -Igen, köszi a palacsintát, finom volt! *Teszi még hozzá egy mosollyal, majd felkapj a kézitáskát és a gitárt a hátára kanyarítja, majd irány fel az emeletre.* -Hát ez meleg volt. *Mondja csak úgy maga elé a lépcsőn felfelé menet, úgy, hogy még Joyce is alig hallja. Aztán belibben a vendégszobába, és onnan már törölközővel, strandpapuccsal és fürdőnaciban kerül elő.* -Akkor hát irány a strand! *Vigyorodik el, majd letrappolnak a lépcsőn, intve Stephaninak leruccannak fürdeni egyet.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 7:26 pm

*Válon boxolja a fiút, hogy nem kell komolyan venni ezt a felügyelős dolgot. Egyszerűen az éjtündét nem fogja senki megváltoztatni, nem kell figyelni rá. Belül ugyanolyan félős kislány, mint bármelyik nő. Aztán elkezdődik a beszélgetés a fiatal csajjal, Joyce megpróbálja összerakni magában a dolgokat, és csak bólint Damiennek, jelezve, hogy hasonló eredményre jutott ő is, nem a kislány anyukája megy férjhez. Hát ez szomorú.* Hát… sajna nem Stephanie. Ez kissé meglep hogy apa életében van valaki, aki ilyen… márminthogy akiről mesélnie kellett volna nekem. De majd megbeszélem vele, ha megjött. *A hangja nem fenyegető, tényleg csak meg van lepődve. Nem várhatja el az apjától, hogy még 38 év után szerelmes Joyce tünde anyukájába. De akkor is fura. A fiatal kiscsajt nem akarja leszólni, hiszen úgy tűnik, érdeklődő, és próbálkozik, még ha ez a palacsinta nem is sikerült túl jól.*
Azt hiszem már értem. Te és apu együtt, ugye? *kérdez végülis rá, kicsit kedvetlen, de nem akarja lelohasztani Stephanie lelkesedését.* Hát a suli jól megy, már ha lehet egyátalán élvezni egy iskolát. *Picit felnevet, és elmajszolja a palikat. Végülis nagyon nem lehet elrontani.* Hát köszönjük, de most megyünk kicsomagolni, meg le a strandra. Szólj kérlek, ha apa megjött. *Kézen fogja a fiút, és elbúcsúznak. Joyce mutatja az utat a saját szobájához, ami mellett van egy remélhetőleg üresen álló vendégszoba is.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 6:56 pm

*Joyce szavaira kissé meghökken, a mozdulatai is lelassulnak. A kezei lehanyatlanak, és csak lógnak a teste mellett, egy ideig értetlenül pislog, majd elmosolyodik.* - Hát Stephanie vagyok. Apukád biztosan mesélt rólam, nem? *Kissé bizonytalanul csendül a hangja, nem számított rá, hogy neki kell majd közölnie a kilétét a lánnyal. Azt hitte, ezt a részét a dolgoknak Joyce apja fogja intézni. Aztán inkább gyorsan sarkon fordul, és eltűnik a konyhában. Hamarosan reszelt dióval és egy üveg baracklekvárral tér vissza, amiket le is tesz szépen az asztalra Damien-ék elé, és egy kést is mellékel, amivel ugyebár rá lehet kenni a lekvárt a furcsa alakú palacsintákra.* - Oh, nem, anyukám nem megy férjhez... meg tulajdonképpen még én sem egy ideig, szóval ráér a koszorúslány dolog... És, meséljetek, milyen az iskola? Te honnan érkeztél oda, Damien? Igazából nem értem, miért választanak sokan ennyire távoli iskolát a gyereküknek. Hiszen neked sem jó, hogy ilyen távol vagy apukádtól, nem, Joyce? *Közben megint visszapördül a konyhába, magának is szerez tányért és kakaót, majd leül szemben, és válaszol a kérdésekre.* - Nem sokára jön, maximum két-három óra, vagy talán csak másfél. Majd ő megmondja, hol tudna Damien aludni, én még ismerem ki magam itt ennyire.

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 6:45 pm

*Ő nem öltözött át, hanem eleve rétegesen öltözött, mikor elindultak, így csak betuszkolta a kabátot is a kézitáskába, van ott még hely, alapon. Azért természetesen nem a reptér közepén kiabálta el magát, hogy zsupszkulcs, hanem szépen csendesen jegyezte csak meg. Manapság meg az emberek amúgy is annyira nem figyelnek egymásra, hogy az ilyesmit meg sem hallják. A lány válaszára megnyugszik azért, és bólint, majd belibben a kocsiba.* -Jellemző, pont engem kéne felügyelni. *Fúj egyet, mint a dühös macska. Ezt az éjtünde, férfilekezelő dolgot azért elég nehéz megszokni, főleg, hogy Joyce-ról eléggé közismert a kétbalkezűsége. De nem vitatkozik, hiszen a tanár hozzállása nem Joyce hibája és ő nem is tudná megváltoztatni ebben. Aztán, amikor valami fiatal cicababa nyit nekik ajtót picit felszökik a szemöldöke. Joyce viselkedése is érhető, de valahogy sejti, hogy nem bejárónőről lehet szó. Nem igazán úgy viselkedik. Csak csendben mosolyog, nem akar még belekeveredni a dologba. Szinte már érzi a közelgő vihar szelét.* -Öm, helo! *Köszön, miután be lett mutatva, és leül szintén a kanapéra. Az égett palacsintákra siklik egy pillanatra a tekintete. Na igen, ez is mutatja, hogy a hölgyemény nem lehet túl idős, és nem egy szakács zseni. De végülis legalább próbálkozik, az is becsülendő. * -Én...azt hiszem, nem az anyja megy férjhez Joyce, hanem ő. *Súgja oda csendesen a lánynak.* -Nekem egy baracklekváros jó lesz, köszi. *Válaszol közben a feltett kérdésre, majd majszolni kezdi a megkapott palacsintát. Nem is nagyon néz fel, mert biztosan rövidesen kiderülnek a dolgok. Nem tudja, hogy Joyce apja pontosan hány éves is, de az tuti, hogy ő is eléggé kiakadna, ha az apja ilyen fiatal lányt venne el. Lényegében Joyce huga is lehetne. Hát igen...pech. Bár, ha az apja így boldog, akkor meg azt is meg kell érteni.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 6:32 pm

*És tényleg be is mondják hogy mennyi a kinti hőmérséklet. Hát igen, nagyon érdekes lesz a dolog, mert a nagykabátot kell lecserélni szinte fürdőruhára. Végülis Joyce egy reptéri wc-ben öltözik át, amíg várnak a taxira, bár nem kell sokat, mert vagy három taxivállalat teljesít szolgálatot. A leányzó egy szűk miniszoknyát vesz, és egy ibolyaszínű testhezálló pólót. Picit leinti a fiút, amikor az a zsupszkulcsról beszél, muglik füle hallatára nem lenne jó ilyesmiről dumálni. Aztán miközben autóztak, megrázza a fejét nevetgélve.*
Nem, nem hiszem, eléggé vidám volt a hangja, biztosan valami jó hír, úgyhogy tutira pancsolhatunk majd egy nagyot. *Aztán meglepődve megvonja a vállát* Nekem nem volt gond elkéredzkedni. A tanárnő azt mondta, hogy felügyeljelek téged, és jó szórakozást. *Ismét elneveti magát.* Tehát én vagyok a főnök. *Amikor megérkeznek, akkor várakozik türelmesen, és élvezettel szívja be az óceán felől érkező finom szagot, szőkésvörös hajába belekap a forró szellő. Aztán amikor kitárul az ajtó, akkor meghökken. Első pillanatban azt hiszi, hogy valamiféle házvezető kislánnyal áll szemben. Sőt reméli, hogy így is van. Vonakodva nyújt kezet, és teszi le a bőröndöt.* Ööö… hello, honnan tudod a nevem? Te ilyen mindenes vagy itt? *méri végig a nála fiatalabb hölgyeményt.* De a palacsinta az jöhet. *vágja le magát az egyik kanapéra, és int Damiennek, hogy jőjjön ő is oda. Aztán átveszik a még üres palacsintákat.* Én dióval kérem, köszi. Ő Damien, egy osztálytársam, és jóbarátom is egyben. *Aztán még inkább megütközik* Miben kéne segíteni? *sejt rosszat.* Anyukád férjhez megy valakihez? De akkor miért kéne nekem koszorúslánynak lenni? Ja tudom már, több koszorús lány lesz, és te is az vagy, jó ötlet! *csap a homlokára a bajsejtelmes gondolatok között. Aztán összepillant Damiennel, hogy mit kéne kinyögni.* Ööö…apu mikor jön meg? Damien kaphat valami szobát? *pillant kérdőn a nevenincs hölgyre.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 6:00 pm

*A csöngetés után egy ideig csend van, majd hirtelen kinyílik az ajtó, minden előzetes jel nélkül. Egy fiatal, húsz év körüli nő áll velük szemben: fiatalabb Joyce-nál is, bár tény, hogy míg a lány féltünde, ő csak egyszerű ember. Az arcán bosszúság, kelletlenség látszik először, majd mikor megpillantja a két diákot, ez átvált meglepettségbe. Először csak néhány pillanatig pislog Joyce-ékra, majd elmosolyodik, és összecsapja a kezeit.* - Sziasztok! Jaj, biztosan te vagy Joyce, ugye? Nagyon szép neved van, örülök, hogy megismerhetlek végre. Kicsoda a barátod? Apukád sajnos nincs itthon, de nemsokára jön majd, addig gyertek be, sütöttem palacsintát. Mondta, hogy meglepetése van, de azt egy szóval sem említette, hogy te jössz haza, Joyce! *Beljebb pördül a lakásba, és eltűnik valahol a konyhában, ahonnan erős égett szag szűrődik ki. Viszont mikor a palacsintákkal megérkezik, azok nincsenek megégetve, bár tény, hogy nem szabályos kerekek, igazából a legtöbbnek eléggé deformált formája van, de legalább nem égettek. Azokat kiselejtezte a konyhában, meg lehet találni őket egy másik tányéron, ha véletlen a diákok valamelyike benéz oda.* - Mivel szeretitek a palacsintát? Valamilyen lekvárt, esetleg? *Fülig érő műmosollyal pillant fel a gyerekekre, majd tökéletesre manikűrözött kezét kezdi nézegetni.* - Igazából az esküvői ruhákat nézegettem, szóval még jó is, hogy jöttök. Joyce, segíhetnél választani, elvégre biztosan te leszel a koszorúslány! *Esküvőről ugyan még nem volt szó... de ez a nőt a legkevésé sem érdekli. Úgy gondolja, ami késik, nem múlik.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 5:50 pm

*Pár napja történt a dolog, hogy a zenész fiút megkérte a fél-tünde leányzó, menjen el vele Amerikába. Természetes, hogy nem ellenkezett, egy jó kis kaland, kellemes kiakapcsolódás, mi sem kell több ebben a rettenetes hidegben. E téren nem szereti Bulgáriát, hiszen a jó időhöz szokott, Spanyolország, Amerika, ahol szülei élnek, mindkettő kellemesen meleg terület, itt meg szinte folyton vacognia kell. Ő azért egészen kényelmesen el van a székekben, annak ellenére is, hogy kellőképpen magas, afféle kosaras alkat, de már megszokta a repülést, ezért is nincs belőle gondja. Pezsgőt nem kér, annyira nem nagy italos, és amúgy is repüléskor nem tesz neki jót az efféle, inkább mogyorót majszolgat, az legalább segít, hogy ne duguljon be a füle leszálláskor. Amikor Joyce megszólal oldalra fordítja a fejét, miközben becsatolja az övet.* -Azt is be szokták mondani. *Jegyzi meg, amikor fel is hangzik a kapitány beszédjének végén az aktuális idő.* -Egy lesz mindjárt, délután, épp tökéletes idő. Valami fantasztikus lesz végre egy kis jó idő, ez a bolgár hideg lassan tökéletesen kiszív belőlem minden életet. *Rázza meg a fejét, de aztán elmosolyodik, ezzel is jelezve, hogy azért a bolgár hidegnek nagyon meg kell dolgoznia, hogy neki elvegye a kedvét. Majd max. szokja a havat.* -De a zuhannyal tökéletesen egyetértek. *Bólint még.* -No meg szívesen. Nem gond a repülés, régen is rengetegszer kellett, amikor még kisebb voltam, és meglátogattuk a nagyiékat. Nem hoppanálhattak velem, a zsupszkulcs meg nem volt engedélyezett akkoriban. Nem is tudom már miért. Aztán tuti jól szórakozunk, bár remélem, hogy apukád nem valami rossz hírt közöl, mert akkor nem tudlak majd lerángatni a tengerpartra. Pedig így is rém nehéz volt attól a házsártos de Sovalontól elkéreckedni. Mindenbe belekötött, hogy miért akarok év végén veled menni, mi közünk egymáshoz, meg nem engem hívtak, ilyesmi. Szörnyű volt! *Nyújt el egy álsóhajt, miközben feláll, és magához veszi a kézitáskát, amit hozott. Természetesen tértágított, és belefért minden, ami kell, ezért is nem kell már más csomagért külön lemennie. A taxiban csak nézelődik, és szinte két percenként mutat valamit Joyce-nak, lévén még nem járt Mamaiban, így kellőképpen érdekes számára. Aztán kiszállás, és csöngetés.* -Remélem, hogy nem fog két lábbal kirúgni. *Ráncolja kicsit a homlokát. Végülis nem ismeri Joyce apját, még hírből sem igazán, szóval ki tudja, mire készüljön.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Nov. 21, 2009 5:36 pm

*A féltünde cukorfalat kissé kényelmetlenül érzi magát a repülőn. Bár többször is megtette az utat Európából az Atlanti óceánon át, de legutóbb már nagyon régen volt rá alkalom, és teljesen elszokott tőle. Meg nem az ő nyulánk testalkatának van kitalálva az amúgy kényelmes szék. Az első osztály remek, pezsgőt is szolgálnak fel, és miután a lány emberi léptékkel elmúlt már 17, nagykorúnak számít, habár az Államokban szigorúan nézik, hogy 21 legyen. Ennek most nincsen jelentősége, ezért gyorsan bele is iszik. A pezsgő száraz, nem nyeri el a tetszését, inkább kipillant a lassacskán ereszkedő gép ablakán, majd a mellette ülő fiúra mosolyog* Véégre itt vagyunk. Alig tíz óra repülőút után jól fog esni egy zuhany az biztos. Nem is tudom, hogy most mennyi az idő, annyi időzónát kell átállítani. *Miközben nyújtózik, a kapitány bemondja, hogy hamarosan landolnak, be kell csatolni az öveket. A lány ezt megteszi, és ábrándos tekintettel dől hátra* Köszi, hogy eljöttél velem, utálom ezeket a hosszú utakat, de most nem volt más lehetőség. *Céloz arra, hogy Miami szigorúan muglik lakta övezet, és nem lehet zsupszkulcsot használni.* Rég nem láttam aput, remélem minden rendben van vele. Azt üzente, hogy nagy híre van, és menjek, mert ezt meg kell beszélnünk. És mivel te olyan jó fej vagy, gondoltam jól szórakozunk majd. *Megkezdődik a landolás, és alig pár perccel később már stabilan lent van a gép. A lány nem szakad el Damientől, hanem végigmennek a repülőgép törzsében, hogy kiszálljanak. A csomagokat nem kell felvenniük, mert csak egy hétvégére jöttek, annyi meg van a bőröndbe, amennyit a váltás ruha kitesz. Fognak egy taxit, és a tengerpart felé veszik az irányt. Sorban suhannak el mellettük a pálmafák, és a mosolygó embereket ábrázoló óriásplakátok, míg háromnegyed óra taxizás után meg is érkeznek. A ház a tengerre néz, igazi homokos tengerpart terül el előtte. A féltünde bevárja a fiút, és amikor rendbeszedték magukat, akkor csönget.*

Téma: Re: Amerika Szomb. Okt. 24, 2009 8:36 am

*Leona komolyan veszi a figyelmeztetést. Biztosan felkeres valakit, és még végrendeletet is fog írni. Csöndesen odalépked a zsupsz kulcshoz, majd a teremben, összeszedve holmijait, elindul a szobájába.*

//Ne haragudj, hogy csak most írtam ,de öcsém egyszerűen elküldött innen. Az óra nagyon jó volt Very Happy

//

Téma: Re: Amerika Pént. Okt. 23, 2009 7:48 pm

* Pierre megfogja a zsupszkulcsot. hamarosan a terembe érkezik. Szokás szerint elesik és sikerül neki lefejelni az asztalt. Nem túl boldogan indul vissza a hálójába.

// Köszi az órát. jó volt. Very Happy

//

» Amerika

Amerika

Amerika

Similar topics

Similar topics