Színházterem

Vendég

First topic message reminder :

Theatre de la Nezabar

Különlegesség: Az ajtó csak azoknak látszik, akikben él a művészet szelleme. Aki csak jön megnézni, mert nincs jobb dolga, az sajna nem lát semmiféle ajtót.

Leírások:
Színházterem: Hatalmas ajtók állnak a folyosón a falból. A kúria egyik elfeledett része. Belül lebegő székek vannak és a terem mindig annyira szélesedik ki ahány néző van. A helyek száma is így nő tehát soha nem látni álló embereket. A színpad hatalmas és vörös kasmírfüggöny leplezi a darabot kezdés előtt.

Jelmez- és ruhatár: Egy hatalmas szoba a színfalak mögött. Mágikus jelmezek vannak itt és mágikus ruhák. Ha valaki belép kereteket láthatnak amiket üveg borít amin belül ruhák vannak. Ha hozzáérünk az üveghez kijön a ruha és ha a tükörbe nézünk nem az akkori ruhánkat láthatjuk hanem hogy hogyan festenénk abban a ruhában. Ám mikor ez az illúzió végzik, ránk kerül a ruha és amit kimondunk megtörténik a ruhában tehát ha kisebb vagy nagyobb méretet akarunk netán derékban szűkebbet vállban szélesebbet a ruha cselekszik a kérésünkre. Az előadás végén amint visszaérünk ide az a ruha terem rajtunk amiben idejöttünk és a jelmez visszaáll az üvegbe.

Öltözők: Férfi és női. Mindkét szobában egy hatalmas paraván van és egy kis tükrös asztal ami elé ha leülünk és kimondjuk az általunk alakított nevét olyan smink készül nekünk így tökéletes színjátszásunkhoz élethűség is passzol majd.

írta Avril Sheila Roseberg
kép by Timothy Waylan

Vendég

- J'aime la France... *Mondja ezúttal franciául a lány, merthogy beszéli a nyelvet. Méghozzá egész jól, user egyébként nem, tehát lehet, hogy nem teljesen úgy van, amit mondott, de hát ez van...*- Igen..igen valóban szép hely, csak ne esne annyit az eső. *Válaszolja a lány egy apró mosollyal az arcán. Aztán jöna következő kérdés, mire meglepetten pislant egyet. Hiszen már az elején is mondta, hogy Naxis, meg ott van a kitűző is rajta...* - Naxeldir, de már említettem. *Mondja haloványan mosolyogva. Az a helyzet, hogy a lánynak elég vonzó mosolya van, így szereti is kihasználni... Persze félreértés ne essék a lány nagyon is hűséges típus csak egy picikét érdekember. De ott is csak az idegenekkel... Lianne következő kérdésére válaszol, mert hát mi mást tenne? Hogy zavarja-e a sok kérdés? nem túlzottan, elvégre prefektusi pályafutása alatt volt ideje megszokni. Tudja, hogyan kell bánni az újoncokkal.* - Jópár éve itt vagyok már. három éve talán, de van az már több is. Azóta sok minden változott. *Mondja halkan, ám a játékot továbbra sem hagyja abba.*

Téma: Re: Színházterem Kedd. Jún. 28, 2011 12:28 pm

*Biccent.*-Apai ágon francia.*Felel, de többet nem mond. Majd válaszol ha kérdezi Susan.*-Anglia szép hely. Én is jártam már ott. Londonban.*Jegyzi meg, majd ezt kérdi.*-Melyik szakra jársz,*Egy semleges kérdés. De neki fontos, hogy tudja valakiről, hogy melyik szakra jár. Aztán lepöccint egy porszemet a körméről és rápillant Susanra.*~Hogy lehet, hogy nem véla? Esküdni mertem volna rá. Na mindegy.~*Gondolja magában.*-Te régebben érkeztél már?*Folytatja a kérdezősködést. Susan igen szerencsés lehet, hogy Liannét beszédes kedvében kapta el. Mert ilyen kevésszer szokott lenni lányokkal. Nem nagyon keresi a társaságukat. Majd kivesz a táskájából egy zsebkendőt. És úrinőként fújja ki az orrát.*

Vendég

*Csak játszik a lány, talán gondolatai egy pillanatra el is kalandoznak... Aztán Lianne kérdése rántja vissza a valóságba.* - Improvizálok. *Feleli a lány, miközben még mindig játssza a dallamot. Egészen kellemes, amit játszik, sőt kifejezetten nyugtató. A bemutatkozásra biccent egyet... Ami pedig a vélaságot illeti...khm... Az újabb kérdésre a lányra pislant. Azt hitte elég, ha annyit mond, hogy Watson... Elvégre a nemesi családok eléggé ismerhetik... No, mindegy lehet a másik lány nem aranyvérű.* - Angliából. * Feleli röviden. Hogy megsértődne-e arra, hogy a lány nem kedves vele? Ugyan... Maximum pálcát ránt és megátkozza a másikat, de persze csak akkor ha Lianne olyasmit cselekszik. Elvégre Miss Watson nem egy vadállat, aki ok nélkül támad.* - És Te? Franciának tűnik a neved. *Vonja meg a vállait könnyedén.*

Téma: Re: Színházterem Kedd. Jún. 28, 2011 12:08 pm

*Susan elkezd zongorázni, és Lianne nem ismeri a dallamot.*-Mit játszol?*Kérdi csak úgy.*-Egyébként Lianne Luoris.*Válaszol a lány, hisz ki mást tisztelhetne Susan. De furcsa neki, hogy Susan nem véla, hiszen nagyon gyönyörű teremtés. És ezt még Lianne is beismeri a jobb oldalát mutatva.*-Egyébként honnét érkeztél?*Kérdezget tovább Lianne*-Én is tudok zongorázni.*Jelenti ki és odasétál a lányhoz.*-Francia művészektől tanulzam.*Folytatja de ugyanolyan untató hangnemben mint az előbb. Hisz ő senkivel nem tud kedvesen beszélni. Ez a szó nem szerepel a szótárában. És nem is a fő jellemzője. Ha emiatt Susan nem kedvelné. Hát akkor ez van. Ő már csak ilyen. És ne higyje a nevelőapja, hogy meg fog változni.*

Vendég

*Susan véla létére kifejezetten kedves, ő tudja magáról, hogy az iskola bombázója. Sőt, ő nem is igen szokott másokkal vetélkedni, ugyan már milyen gyerekes, ha valakik azon vitatkoznak, hogy ki a szebb... Mindenesetre nem válaszolnak a kérdésére, mire csak vállat von, ha nem hát nem. Nem fog erősködni... Arca olyan, mintha angyalok faragták volna. Aztán a másik leányzó kérdez, mire Susan arcán egy mosoly jelenik meg.* - Én? Ugyan... Nem. *Feleli a lány... Minek mondjon igazat egy vadidegennek? Meg amúgy is szeret játszadozni másokkal... Amikor azt mondják neki, hogy üljön le le is ül, ám a zongora elé. Lassan, halkan kezd el játszani rajta. Látszik rajta, hogy gyakorlott, nem mostanában kezdte az biztos. Észreveszik, hogy nézik, de mondhatni már megszokta.* - Mi 'oly érdekes rajtam? *Kérdezi mosolyogva, hangja barátságosan cseng.* - Egyébként Susan Watson a Naxeldir egyik prefektusa, démona, szépsége... Vagy amelyik tetszik. *Mondja azokat a jelzőket is, amikkel már nem egyszer illették.* - És benned kit tisztelhetek? *Kérdezi a lány, miközben tovább játszik...*

Téma: Re: Színházterem Kedd. Jún. 28, 2011 11:34 am

*Lianne abba hagyja az éneklést és észrevesz egy másik lányt. Nem nagyon foglalkozik vele. Mikor aztán Susan odamegy hozzá, csak röviden ennyit mond neki.*-Kösz. És új vagyok.*Lianne a lányokkal nem beszédes, általában nem is szokta a társaságukat keresni. De volt már neki igaz barátnője.*-Véla vagy?*Kérdezi, mert a másik lányon is meglátszik a szépség. Aztán leül az egyik székre is hozzáteszi.*-Ülj le!*Nem kedvesen mondta az szent, de nem is barátságtalanul. Majd csak figyeli a lányt. Ahogyan szokta ezt tenni más lányokkal is.*

Vendég

*Hát igen nem elég hinni, tudni is kell a dolgokról... Mindenesetre a leányzó koránt sincs egyedül, mégha úgy tűnik is. Elvégre miért illuzionista az, aki nem tudja átvágni az embereket... Hát drágalátos Watson kisasszony nagyon is áttudja őket vágni... De ez persze egy másik történet, most épp a színházteremben ücsörög a szőkeség. Természetesen kiábrándító bűbáj van a lányon, így ezért nem is lehet látni. Noha ott van Darwin is, de rajta is mágia van... Nem tudni, mióta ül itt a lány de ez persze nem érdekes... Egy hosszú leopárd mintás ruha van rajta, mely kellemesen emeli ki szép karcsú alakját. Haja, mely már a fene alá ér most egy szép kontyba van kötve... Nyakában a Filipptől kapott gyémánt van, fülében is gyémántok vannak. Hát igen tud élni a lány... Mindenesetre ő békésen üldögél az egyik székben és hallgatja a lányt, néhol a szemöldökét vonogatja, de különösebben nem csinál semmit. Aztán, amikor a lány abbahagyja, akkor alakja szépen kibontakozik a félhomályban, ő maga pedig feláll és a színpad felé indul meg.* - Nem rossz. Mióta csinálod? *Szegezi a lánynak a kérdést.. Ő tiszta vérű véla, így a vonzereje is nagyobb, mint a másiknak. No, persze amúgy is szép lány, nem sokat változott mióta véla lett. Darwin is természetesen ott lépdel mellette...* - Új vagy igaz? *Toldja még hozzá az apró kérdést, hisz még nem látta itt a másikat...

Téma: Re: Színházterem Kedd. Jún. 28, 2011 10:52 am

Lianne közeledik a színházterembe. Lianne úgy gondolta itt biztosan nincsen senki. Így is történt egy lélek se járt arra. Most gyakorolni szeretett volna egy kis éneket. Egy elbüvölő, fülbemászó éneket. Csupán egy barna ruhácska van rajta, és egy barna magassarkú. Mindkettő Párizsból való. A szőke haja kiengedve. És egy barna táska van nála. Magyarországból hozta neki az egyik udvarlója. A fülében egy csinos kis fülbevaló. És a nyakában egy méreg drága nyakék. Persze a smink se hiányozhat róla. Majd elkezd énekelni a csilingelő hangján. De az arcán látszik egy lenéző arcvonás. És a szemében merészség tükröződik. Ez Lianne Luoris a francia származású fél-véla plázacica.*

Téma: Re: Színházterem Pént. Ápr. 01, 2011 5:00 pm

-Az apukám auror, anya meg gyógyító. Ezért hiszk azt, hogy majd őket követem. A nagymamám volt színásznő, onnan vannak az adottságaim.*Mondja. Mikor Alanois a bátyjáról beszél, elmosolyodik.*Érdekes lehet. Akkor felnéz rád ezek szerint. És sokféle stílusban táncolok. Magamtól nem igazán tudok koreográfiát, csak a már meglévőkeket. De ha szeretsz táncolni, biztosn jól is megy.*Próbálja egy kicsit ösztönözni a lányt. Maga sem érti, honnan van most ez a kedvesség.*-Ha gondolod segíthetek, de most mennem kell. Majd keress meg valamikor.*Mosolyog a lányra, azzal búcsút int, és kisétál az ajtón.*

//Köszi a játékot:D//

Vendég

-Megértelek. A mi családunkban meg anyu volt jós, onnan az adottság, az apám meg mugli volt, orvos egyébként. A bátyámat kviblinek mondanám, hisz nem tud igaziból varázsolni, csak egy picit, viszont rajong mindenért ami ezzel kapcsolatos. *mondja, majd mosolyra húzódik a szája.*-Szóval ezért szeretem a muglis dolgokat, többek között az RNB meg hasonló zenét, táncolni meg csak szeretek, nem jelenteném ki így egyértelmüen hogy tudok is. *nevet egyet.*

Téma: Re: Színházterem Pént. Ápr. 01, 2011 4:35 pm

-Valami varázslóféleség. Auror, vagy mit tudom én. Ahhoz viszont nem értek.*Bosszankodik. Nem is akar auror lenni, persze mégtanulni sem próbálja az alapokat.*Akkor a te szüleid normálisak voltak.*Mondja. Nem értette soha, hogy miért próbálják meg eldönteni helyette, hogy mi legyen. Semmi közük hozzá.*-Milyen táncot tudsz?*Kérdezi csak úgy, mert az ilyenek mindig is érdekelték.*-A muglikat alapjában véve nem kedvelem, de a zenéik meg az egyéb dolgaik tényleg jók. Csak túlságosan nagyra vannak magukkal.*Mondja el véleményét.*

Vendég

-Sajnálom. Es, mit szeretnének hogy legyél, ha nem színsznö? *kérdi érdeklödve a vörös hajú leányzó.*-Az én szüleim ilyen szempontból anno nagyon jók voltak, mert mindig is azt mondták hogy lehetek bármi, ök mellettem/mellettünk állnak teljes vállszélességben. Mármint a bátyám és én mellettem. *mondja, majd kicsit eltünödik, mert néha azért vannak helyzetek amikor is nagyon is fontos lenne egy anyai vagy apai szó, vagy jó lenne csak megölelni öket, de már nem lehet. Kicsit el is szontyolodik emiatt Al.*-Táncolni én is szeretek, meg zenéthallgatni is, de inkább a mugli stílus meg zene amiért oda vagyok. *mondja.*

Téma: Re: Színházterem Pént. Ápr. 01, 2011 4:21 pm

//Olvad//

*Mikor zenél, akkor általában nem figyel semmire, és ki nem állhatja, ha akkor zavarják meg. Meg tudja osztani a figylemét, de nem akarja. Ha valamit csinál, akkor teljesen odateszi magát. Na igen, sok minden van benne, ami nem jön fel, szinte ezért is játszik állandóan szerepet. Mikor befejezi a dalt, egy ideig hallgatja a halkan elhallgató utolsó hangokat.*-Látod, én meg rajzolni nem tudok. Csak a tánc, a zene és a színjátszás megy. Meg az énklés, de azt nem annyira szoktam. Köszönöm a dícséretet, igen, ez új volt.*Mondja, majd visszgondol arra az időszakra, mikor majdnem abbahagyta a zongorázást.*Egyelőre csak az iskolában játszottam színjátszókörben. De színésznő akarok lenni, és ez az, amit anyáék nem képesek fefogni.

Vendég

-Hát, az lehet. En meg szeretek rajzolni, meg ruhát tervezni, ilyesmiket. *igazad lehet, mármint hogy vannak dolgok amikhez meg Al ért. Majd hallgatja ahogy a lány játszani kezdi a számot, és kicsit belefeledkezik az életbe, mindenbe, a zene szárnyán messzire repül, hisz Enikö nagyon jól játszik és érzelmesen. Elöször érzi azt Al, hogy ebben a lányban van rengeteg érzés, csak valami miatt gátolja hogy felszínre kerüljön, talán majd egyszer megtudja ezt a titkot is, kitudja. Ahogy a szám végetér megdicséri a lányt.*-Jaj, ez gyönyörü volt. Nagyon tetszett. Ez a legújabb amit tanultál? Klassz. Es, színjátszol is gondolom meg ilyesmi. Lesz valamikor bemutató esetleg? *érdeklödik.*

//fagy//

Téma: Re: Színházterem Pént. Ápr. 01, 2011 3:42 pm

*Hát igen, pár dologban tehetséges, de azért vannak olyanok, amik nem éppen neki való dolgok, és nem is megy. Mikor belépnek a terembe, odaül a zongorához. Mielőtt elkezdene játszani, válaszol a lány kérdéseire.*Igen, szeretek itt lenni. Hát az ilyenekben tényleg jó vagyok, de másban nem igazán. Te biztos olyanban vagy tehetséges, amihez én nem értek.*Mondja, majd elkezd játszani egy nemrég tanult számot.

Vendég

*Lassan meg is érkeznek színházterem elé, ahol is az Eniköben megbúvó tehetség láttatja is az ajtót amin bemennek. Ha egyedül jött volna Alanois ide, errefelé, akkor biztos hogy nem fedezte volna fel ezt a varázslatos helyet, hisz benne nem sok ilyen játszós véna van. Meg is kérdi a lánytól.*-Akkor te biztos nagyon szeretsz itt lenni, de akinek van tehetsége hozzá, ugyebár. *mosolyodik el, hisz a terem titkát ne is tudnia kell.*-Irigyellek hogy ilyen dolgokban jó vagy, órát hosszat eltudnám nézni a színházat, ahogy játszanak meg ilyesmi, tök jó. *mondja. Igazából kicsit lenyüozi a hely látványa, azért is nem mond sokat, de majd idövel megszokja és akkor ugyanolyan beszédes lesz mint elötte.*

Vendég

*Csak figyeli a lányt, majd annak az egy szavára csak megvonja a vállát.* -Ha te így gondolod, akkor biztos így van. *Mondja kissé cinikusan, majd a következő szavakra csak ellöki magát a színpadról, de a lány távozik.* -Gyávaság. Gyávaság, mert félsz, hogy újra csalódsz. *Mondja még a lány után, nyugodt hanggal, majd csak megrázza a fejét. Körbenéz a színházteremben, majd csak összeszedi Darwint, aztán valamerre elindul vele. Ki tudja lehet még a Sarki rókába is benéz.*

Vendég

*Felőle aztán állhatja a tekintetét, hidegen hagyja. Mint nagyjából minden. Persze azért vannak kivételek is. Mikor Susan nem szól, ő is csendben marad. Aztán végül a lány kérdésére megvonja a vállát.* - Mindenben. *Ennyit mond halkan, majd feláll.* - Lehet, hogy nem célszerű... De ha valaki falat épít maga köré, annak oka van. Most megyek. Szia. *Köszön el, és Diegoval együtt elsiet...*

Vendég

*A lány tekintete hidegen hagyja, valahogy nem érzékeli, úgy van vele, hogy nézze csak a lány. Egy szóval állja a másik pillantását. Amikor az kijelenti, hogy más volt szemöldöke a magasba szalad, de nem mond semmit, még nem mond semmit. Aztán újra néma csend telepszik rájuk, aztán újra meg kapja azt a két szót, mire szája széle megrándul. Majd ugye már ott áll a színpadnál.* -Mégis miben? Adj rá okot. *Mondja a lány érzelemmentes hangon, arcára mintha újra az a kőszobor telepedne rá. Mintha előmászott volna a múltból erre a röpke pillanatra.* -Tudod, nem mindig célszerű falat építeni magunk körül. *Mondja a lány, miközben félrebiccenti a fejét.*

Vendég

*Rose csak figyeli a lányt, már nem veszi le róla a tekintetét. A mosolyt ő is egy mosollyal "díjazza", bár ez sokkal inkább hűvös, és sötét. Tekintetét mélyen Susan szemeibe fúrja, fürkésző pillantással nézi szaktársa íriszeit. Olyasmi, mintha vesébe látna... Hát, ha vesébe nem is, azért mentális képességekkel őt is megáldotta a sors, nem véletlenül lesz majd mentalista a másodlagos kasztja, ha lesz neki, meg hát ugye ott van a telekinézis is... Na de minden esetre nem csinál semmi mentalistás dolgot, csak nézi Susant. A válaszra finoman megrázza a fejét.* - Más volt. *Újra Susan szemébe pillant, majd a kérdésre ismét csak ugyanezt feleli.* - Más volt. *Aztán mikor a lány elindul a színpad felé, ő nem követi, marad a széken.*

Vendég

*User is talán ilyen, lehet néha bunkó, de legalább egyenes...Na, mindegy ez egy másik sztori itt a szőke hajú lányról van szó, aki csak elmosolyodik a másik válaszára.* -Az bizony. *Mondja, és teljes mértékben így is gondolja. Egyébként kifejezetten kellemes illat van a lányon, olyasmi mintha levendula lenne... A kijelentésre csak egy vigyor jelenik meg az arcain.* -Miért most nem? *Kérdezi, miközben még közelebb hajol a lányhoz, elég közel van hozzá az biztos. Kezével végigsimít a másik lány, arcán de továbbra is csak mosolyogva néz.* -Miért gondolod így? *Kérdezi meg a lány, majd elhajol a lánytól és kicsit távolabb sétál. Csípőjét kellemesen dönti neki a színpad oldalának és onnan várja a tünde válaszát.*

Vendég

*Hát ami igaz, az igaz, ő pedig, lehet, hogy bunkó, de őszinte. Tekintetével követi Susant, ahogy feláll, és elindul felé.* - Akkor te szerencsés vagy. *Válaszolja halványan mosolyogva. Azt msot nem akarja kimondani, hogy ő egy emberi roncs, aki valószínűleg soha az életben nem lesz boldog, de hát ez van. Orrát megcsapja a lány parfümének illata, de nem jelzi, hogy tetszik neki, vagy éppen ellenkezőleg. Mikor a szemébe néz, ő viszonozza a pillantást. A kérdésre nem válaszol konkrétan, csak felsóhajt.* - Régen olyan jól megvoltunk... *Elharapja a mondatot, de még állja Susan pillantását. Diego csak megcsóválja nagy fejét Darwin szavaira, majd mancsaira fekteti azt, és félig lehunyja szemeit.*

Vendég

*Amikor a másik lány felsóhajt és kijelenti csak elmosolyodik. Mástól is hallotta már, és ami azt illeti tényleg szépen zongorázik meg szépen is énekel. Amikor Rose felnevet és válaszolni kezd a szőkeség csak feláll, majd kecses léptekkel a másik felé sétál.* - Lehet, de például nálam nem csak belül, de külsőleg is jól néznek ki. *Mondja vigyorogva, miközben egyre közelebb lépdel a másikhoz. Kellemes parfüm illata van a lány, majd végül megáll a másik előtt. Ha user jól értelmezte Rose most, Susan pedig csak lehajol hozzá egész közel, majd úgy néz a másik szemébe. Félig feltérdel a lány mellé, majd úgy hajol oda.* -Csak nem zavarban vagy? *Kérdezi a lánytól arra célozva, hogy körbe körbe néz. Darwin Diego kijelentésére csak bólint.* -Hát eléggé, de Susan sem normálisan.*Mondja, miközben hanyatt vágja magát és úgy bámul fel a színpadra, Susan pedig csak mélyzöld szemeivel mered bele a másikéba.*

Vendég

//olvadás//

*Felsóhajt Susan szavaira, és elfordítja a tekintetét.* - Tetszik, ahogy játszol. *Ezt lehet akár válasznak is nézni, de akár terelésnek is... Aztán ki tudja, minek is szánta végülis. Az meg hogy mi irritálja... Hát, nem kifejezetten érdekli, őszintén szólva. Eddig sem foglalkozott vele, mindig is magának való lány volt. Aztán a kérdésre felnevet.* - Jó vicc. De amúgy igen. *Vonja meg a vállát. Nem kifejezetten kapja fel a vizet, már nem az a típus, aki mindenen idegeskedik...* - Lehet, hogy sok a helyes fiú, de ez csak a külső. És mindig a belső számít. Lehet, hogy kívülről szép vagyok, de kinek kellenék? És ki kellene nekem? *Filozofál, teljesen nyugodt hangon, úgy, mint ahogy Chrissel is szokott. Diego rátekint a fosszára, és halkan szólal meg... Amit persze Rose biztosan hall.* - Annyira idegesítő. *A fél-tünde nem reagál, csak járatja a tekintetét körbe-körbe a teremben...*

Vendég

*A lány csak mered a másikra, majd amikor az válaszol csak egy halovány mosoly jelenik meg az arcán.* -Valóban ne, de arra még mindig nem adtál választ, hogy miért nézel. Meg egyébként is... *Mondja a lány, de nem fejezi be. Igen, kifejezetten irritálja, hogy Bridget csak nézi és nem mond semmit, hogy még csak a füle botját sem mozdítja. Mindenesetre csak leül, a zongorának háttal és úgy nézi a másikat.* -Még mindig magányos vagy? *Kérdezi meg a lány, na igen sejti, hogy ez nagyon nem lesz Rose ínyére...* -Pedig annyi helyes fiú van, igazán nem értelek. *Mondja egy ördögi mosollyal az arcán, szemei vadul gúnyosan izzanak, ahogy a másik lányra pislant.* ~Öhm erre szokták mondani, hogy fehérmájú dög? Talán.*Beszélget telepatikusan daimon és gazdája.*