Az épület Bulgária egyik legeldugottabb részén van nem tudni mennyi idős lehet azt se volt e itt valami mára már csak romos helység az égész bár maga az épület omladozó de még egyben van.
Közelebbről megnézve miután átmentél a kidöntött kapun s végigjártad a romos ösvényt melyet égett, töredező kopasz fák szegélyeznek végig pillantasz s látod a sírokat melyek egy kisebb sírkertből mintha figyelnék jöttöd nemsokára , eljutsz a baljósan előtted álló építményre. Mint egy gonosz kreatúra úgy magasodik föléd s te ilyenkor joggal érezheted hogy valaki figyel. Hangokat hallasz de nem látod ki vagy mi adja. A zsaluk néha lopva megcsikordulnak az éjszakába, s ha mégis beljebb merészkedsz át a nyikorgó főkapunk bejutsz magába a templom kísértetiesen sötét termébe. A padok felborogatva, a padlón régen elszáradt levelek maradványai vannak.Az oltáron semmit nem látni mintha maga az épület teljesen elhagyatott lenne, viszont messziről fentről suttogásokat hallhatsz. Vannak akik a szélnek tudják be de mégis mintha beszélne hozzád ha felmész a karzatra ott érdekes, veszélyes és talán félelmetes dolgokra is lelhetsz. De van még egy hely, ahol ha hangot hallasz oda ne menj! A padok végénél egy nagy vörös szőnyeg tekergőzik végig s bár emberi szem nem mindig veszi észre de több van a felszín alatt mint hinnék. A templom különös elhagyatottsága ellenére tele van élettel bár ez az élet már a halálon túlról köszön vissza az ide tévedt botor vándorra de mégse nevezhetnénk úgy hogy elhagyatott. Szent hely volt mára már rom, s vannak lakói.

Az épület Bulgária egyik legeldugottabb részén van nem tudni mennyi idős lehet azt se volt e itt valami mára már csak romos helység az égész bár maga az épület omladozó de még egyben van.
Közelebbről megnézve miután átmentél a kidöntött kapun s végigjártad a romos ösvényt melyet égett, töredező kopasz fák szegélyeznek végig pillantasz s látod a sírokat melyek egy kisebb sírkertből mintha figyelnék jöttöd nemsokára , eljutsz a baljósan előtted álló építményre. Mint egy gonosz kreatúra úgy magasodik föléd s te ilyenkor joggal érezheted hogy valaki figyel. Hangokat hallasz de nem látod ki vagy mi adja. A zsaluk néha lopva megcsikordulnak az éjszakába, s ha mégis beljebb merészkedsz át a nyikorgó főkapunk bejutsz magába a templom kísértetiesen sötét termébe. A padok felborogatva, a padlón régen elszáradt levelek maradványai vannak.Az oltáron semmit nem látni mintha maga az épület teljesen elhagyatott lenne, viszont messziről fentről suttogásokat hallhatsz. Vannak akik a szélnek tudják be de mégis mintha beszélne hozzád ha felmész a karzatra ott érdekes, veszélyes és talán félelmetes dolgokra is lelhetsz. De van még egy hely, ahol ha hangot hallasz oda ne menj! A padok végénél egy nagy vörös szőnyeg tekergőzik végig s bár emberi szem nem mindig veszi észre de több van a felszín alatt mint hinnék. A templom különös elhagyatottsága ellenére tele van élettel bár ez az élet már a halálon túlról köszön vissza az ide tévedt botor vándorra de mégse nevezhetnénk úgy hogy elhagyatott. Szent hely volt mára már rom, s vannak lakói.