Házimanók Titkos Konyhája

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Okt. 26, 2011 2:30 pm

*- Végre egy kis meleg, már kezdtem lefagyni. Egyébkén Xer..van álmom, mint ahogy szerintem mindenki másnak is.* Mosolyog a lányra és épp válaszolna amikor megpillant egy lányt.* -Szia!* Szól oda a lánynak.* - Te Zoey Parker, ha nem tévedek.* Meleg mosolyt villant Zoeyra majd Xer felé fordul majd vissza pillant Zoeyra.* Lenne kedved csatlakozni hozzánk? Beszélgethetnénk keveset amolyan...csajos összeülés* Csajos összeülés na pont az ilyen csajos dolgokat nem csinált Aysa még sose de hát el kell kezdeni valahol.* Egyébként Xer az álmokra vissza térve..az az álmom hogy erős és független legyek, olyan akin nem lehet sebet ejteni sem kívül sem belül, szóval olyan akarok lenni mint a nagymamám.* ~ Igen de nem minden esetben pont olyan~* Majd elindult az ajtó felé, és benyitott és várt hogy a többiek is belépjenek.*

Vendég

Zoey éppen a labirintusban mászkált, egy lila topban sima farmerrel és egy kék magassarkúban.egy ideje játa a helyet, mikor észrevett egy ajtót.Nem tudta mit tegyen, ezért csak állt ott és várt valamire.Csak nem tudta mire....

Vendég

*Meghall egy nevet, méghozzá egy fiú nevet, mire a zafír kék szempár felcsillan.* - Igazán? Miért ki ő? Barátod? *Kérdezi a kis lányka, na igen. felkeltette az érdeklődését, és már mástól is hallott róla, ideje lenne meglátogatnia ezt az Alex-t, egy újabb áldozat, akit ki csinálhatna idegileg.* - Vagy esetleg a szeretőd..?! *Kérdezi, miközben lesüti a szemeit. Jön a család téma , mire csak biccent egyet, különösebben nem érdekli a dolog.*- Biztos valami nagyképű egyed, nem szeretem az olyanokat. * - Jéé, milyen érdekes fejformád van. *Motyogja a kislány, majd visszaveszi a szájába a nyalókát... Öhm igen...* - Angliából. És nincsenek barátaim.*Mondja, miközben az utolsó mondatnál a kék szempár furcsán villan meg.*

//Get cold//

Vendég

*Csak vár a Lambrick kisasszony az édességre majd ugye felvonja a szemöldökét nyalóka és répa!? Nem nyúl kaja ez kérem szépen.. khm ha bár az user másra gondolna.* - Nem méregből készül. Ha az lenne egy bizonyos fiú biztos kapna belőle Alexander Scoop..*Felkuncog, tényleg adna a fiúnak Ciános süteményt mert elég borsót tört már az orra alá. Csak mosolyog mikor megdicséri a másikat, majd ugye vár a sütire időnként ellenőrzi a gazdag szóra viszont fel kapja a fejét.* - Igen, de... tudod.. habár személyzetünk nincsen nevelőnönk sincs a szüleim folyton utaznak jobbra balra többet vagyok otthon az öcsémmel és a bátyámmal otthon, és jobban ki igazodok a konyhában mint anyám.*Forgatja meg a szemeit és ez így van a lány mindennél jobban szeret főzni..a következő kérdésre csak megvonja a vállát.* - Akad egy kettő, de mint mondtam az előbb akinek Ciánosat adnék az Alexander Scoop akivel folyton össze veszek és kibékülünk minden hülyeségen össze akad a bajuszunk.. de azért aranyos a maga módján..*A maga módján maradjunk annyiba nem kell tudnia senkinek, hogy azért Lambrick kisasszony hétvégi lány szokott lenni a társaságában és így a fiú minden lépéséről tud.* - És neked vannak már? Honnan származol?*Kérdezi meg a répás kisasszonytól, majd az első gofrit a tányérra helyezi, majd rakja a következőt.*

Vendég

*Persze közben a nyalókát lerakja, nem fogja egyszerre enni a nyalókát és a répát...Khm...* - Oooh... *Mondja arra, hogy a lány vágyódik a sütik után, viszont a kérdésre megrázza a fejét.* - Nem. *Jelenti ki a lány, aztán a másik bemutatkozik. Nem mond semmit, mit mondhatna erre, majd amikor megjegyzik, hogy szép a szeme csak zavartan elmosolyodik, olyan kis aranyosan.* - Juj, hát köszike. *Motyogja a lányka, miközben a répáját falatozza, aztán a lány mesélni kezd, hogy Californiában volt, mire csak félrebiccenti a fejét.* - Na hát, akkor Te biztos nagyon nagyon gazdag lehetsz. *Feleli a lány, no nem mintha ő nem tehetné meg... Arra a kérdésre, hogy hogy tetszik neki a suli csak felmutatja a hüvelyk ujját jelezve, hogy szuper.* - Marha jó, csak tudod az a baj, hogy... Hát nem is tudom. *Motyogja bizonytalanul az órákra nem mond semmit, ő annyira nem várja őket, de hát ez van. Az újabb kérdésre csak bólint egyet.* - Igen de ne cukrosat nem akarok olyan lenni mint egyesek. *Ejti ki a szavakat kuncogva, viszont az az utolsó szó, olyan furcsa.* - És vannak már barátaid? *Kérdezi a lány, miközben a lábikáját is elkezdi himbálni.*

Vendég

*Már lassan össze rakja a gofrihoz az alapokat csak kikeveri a tésztát és már rakja is be a sütőbe. Becky egy szorgos lány ha otthon van sokszor ő főz testvérére is amikor apjuk és anyjuk éppen üzleti úton vannak, így elég hamar feltalálja magát a konyhában. A hangra figyelmes lesz, de még nem szólal hozzá egyet biccent amikor berakja a gofri sütőbe a cuccost, utána hangosan felkuncog nem a lányt neveti ki.. igazából ő a nyalókáért nincs odáig meg vissza..* - Szia! De, már napok óta vágyódom egy jó kis sütemény után kérsz majd belőle?*Csillogó mogyoró barna szemei látszanak a lányon barátságosan hozzá szól, és szimpatikus is neki.* - Örvendek, én Rebecca Lambrick vagyok a múlt héten érkeztem meg Californiából mert ott nyaraltam a családommal. Szép kék szemed van. Még ha fiú nem vagyok, de azért jó a szemem.. és hogy tetszik az iskola? Ha bár most szakkörök vannak ugyan, de lassan kezdetét veszik az órák is. Már nagyon várom..*Mondja lelkesedve, és közben elővesz két poharat.* - Kérsz valamit inni?*Kérdezi meg tőle és már nyúl a hűtőbe egy vízért, mert málna szörpért..*

Vendég

*Rövid szőkésbarna hajú leányzó sétálgat errefelé, szájában egy nyalóka. Ruháját tekintve egy rövid kis szoknyácska és egy kék felső, igazán szemrevaló lányka. Hogy mit akar itt? Mondjuk leginkább enni, szóval szépen benyit a konyhába, ahol egy másik lány pillant meg.* - Oh, szia. *Mondja a lány meglepetten miközben beljebb lép. Zafír kék szemeivel felméri a másikat, majd a környezetet.* -Csak nem valami kaját csinálsz? Tudtad, hogy a sütik hizlalnak? *Kérdezi a lány teljesen ártatlanul, kifejezetten aranyosnak mondható, ahogy így "pattog" a másiknak. Hmm, hát igen...* - Egyébként Lauren vagyok, pár hónapja érkeztem, És te ki vagy? * Szegezi neki a kérdést, miközben felül az asztalra, kezébe vesz egy répát, ami már meg van pucolva és azt kezdi el rágni. Tényleg nagyon aranyos a leányzó..*

Vendég

*Egy rövid sort nadrágban ami fehér színű és hozzávaló fehér topban egy barna hajú leányzó jelenik meg aki mindd eddig othton nyaralt a családjával barátai körében. Mivel megéhezett így természetesen ugye a Manók konyhája felé haladt, közben dalolászik és észre sem veszi, hogy szökdécselni kezd akár egy kislány mint majdnem a piroska és a farkasban.. szóval, így lépi át a konyhát és néz körbe majd leül az asztalra és szemeivel körbe less és egyenlőre csak valami sütit enne, szóval előkeresi az alapokat, a gofrihoz hiszen szíve szerint azt enne. Elkezd tüsténkedni szorgosan.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 5:48 pm

*Enyhe, halovány félmosollyal konstatálja, hogy a hús legalább finom, és nem is nagyon veszi észre, hogy Penny méregeti őket, amikor Nicolassal beszél. Nem feltétlen van itt szó mocskos ügyletekről, mindössze érdekszövetségről esetleg. Az meg sosem ártott.* - Van még itt veszélyesebb elem Daronelnél is? Bár végülis, mindig van egy nagyobb hal... *Von vállat a lány, valahogy érzi, sejti, hogy idén sem fog nyugodtan aludni. Majd amikor a kobold-véla lány távozni készül, és el is meséli, hogy miért, kicsit elhúzza a száját.* - Na igen, vannak ilyenek. Azt mondjuk nem tudom megérteni, hogyha már egy mágustanodába járunk, a hangszigetelést hogy nem tudták megoldani... Minden esetre jó délutáni alvást, és remélem még összefutunk. *Köszön el a leányzótól, és Nicolas is távozni készül. Mondjuk Laurának mondhatni oly mindegy, hogy milyen utakat jár, és ráadásul minden útról van kijárat, nem is igen tervez végigbaktatni rajta Nicolassal együtt, csak ha kötelezi rá valami. És hogy mennyire bolond vállalkozás is ez? Azt nem tudja más, csak az a bizonyos Sors, nagy S betűvel. Amikor a fiú feléjük néz, és illedelmesen meghajol, Laura egy kicsit pukedlizik, és csendesen visszaszól.* - Uram. *Majd néz egy kicsit utána, és ebből a gyors elmélkedéséből Rose szavai ébresztik fel.* - Persze, induljunk. *Majd el is kedz lépkedni, és nem szól, cak egyre gondolkodik azon, hogy mi legyen abban a bizonyos levélben, amiben elhívja Nicolast valahova, hogy ketten beszéljenek.*

Vendég

*Láthatóan Laura jól ismeri Rosettát, akivel ő voltaképpen még soha életében nem találkozott, ezért nem is nagyon tud hozzászólni. Figyeli, ahogyan Penny nagy élvezettel eszi a húst, végtelen udvariasságból nagy jókedvűen áradozva róla, de végül is, ha a fiút nem zavarja, őt aztán nem érdekli. Nagyhatalmú lények, különös évek... Őszintén szólva ez nem hozza meg a kedvét az iskolához, a legkevésbé sem. Na, nem mintha alapvetően abból annyira sok lenne, de ettől nem tetszik neki jobban. Amikor a fiú megemeli a poharát, ő is ugyan ezt teszi, és közben újabb halovány mosoly lopódzik a szája sarkába. Aztán ugye a másik kérdésre is választ kap, de végül is úgy tűnik, nem talált választ a kötetben. Aztán ugye Penny elköszön, ezt is nagy adag fecsegéssel megtoldva.* - Nos, minden bizonnyal nem tudott mit kezdeni magával a korán kelő... *vonja meg a vállát. Aztán Penny hamar el is tűnik, és nem sokkal később Nicolas is követi. És valóban, Rose nem beszélt annyit, viszont nála már ez is nagy társas délutánnak számít, ennyi időt eltölteni mások társaságában... Végül megissza az utolsó korty teát is, és feláll.* - Ha nem akarsz tovább maradni, akkor megteszed azt a szívességet, hogy kivezetsz innen? *kéri meg a lányt, és ha segítenek neki, akkor követi a másikat, vélhetően csendben, hacsak nem kérdezik, és amint elérnek egy olyan pontra, ahonnét már ő is eltalál, udvariasan megköszöni a segítséget, és visszakeveredik a szobájáig.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 5:21 pm

Ennyire. Az lenne a meglepő, ha csendben tanulnánk. *Emeli a halott Hófehérke felé a bögrét, mintha koccintana vele virtuálisan.* Nem sokat. *Válaszol ezúttal Rose és Penelope kérdésére.* A beszélgetésfoszlányból minimum egy démonlordra tippeltem volna, ám ez kizárható, mert azok ha kiszabadulnak... mágikus következményekkel jár. Többek között azzal, hogy megölik az őrzőt, akinek nincs lehetősége diskurálni róla. Nem, ez egy személy, de nem találtam semmi konkrét nyomot. *Visszatekint Laurára, és megvonja a vállát, neki aztán nem sűrgös. Ellenben a lány saját balsorsát sietetti, ha közös útra lép vele. Nem véletlen, hogy legtöbbször magányosan járja a számára kijelölt ösvényt, hiszen mást a halálos veszedelembe sodorni önzőség. A parázsló szemű fenevad pedig igen régóta figyeli árgus pillantással, hogy ki lehet Nicolas gyenge pontja. Mint egy állandóan szomjas árny, akit sosem lehet lecsillapítani. Sikerült kordában tartani, mostanáig... Kizökken a gondolatmenetből, és leteszi a bögrét Penelopéra sandítva.* Nem az a célja, hogy finom legyen, hanem hogy életben tartson. A szarvassal jobban jártál Penny. *Bólint a távozásra, és ő maga is eféleképpen fog dönteni. Felnyalábolja a kötetet, gézzel körbetekert kezével a sötét zubbony mélyére rejti.* Hölgyeim. *Fordul sarkon, és egy pillanat múlva már csak éjszínű, szárnyként felrebbenő felleghajtója látható, mielőtt az ajtó nyílna, és az ifjú eltűnne az árnyak között. Csak az elméjében visszhangzik, amit senki más nem hallhat: Az enyém vagy... örökre...*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 5:06 pm

*Boci szemekkel néz fel és vizslatja Nicolast és Laurát, miközben kortyolja a teát. Miféle titkos paktumra készül vajon a két diák? Majd megkérdezi Rosettát, úgyis elszokta mondani az ilyesmiket, szóval majd kiderül, ha pedig mégsem...hát akkor még sem. Annyira őt nem szokta az ilyesmi lekötni, valahogy egy jó tűzmágia, netán egy csini ruha sokszor érdekesebb tudni lenni, mint mindenféle susmus, ezek inkább csak a kíváncsiságát keltik fel. A husit mindenesetre maga elé húzza és falatozni kezd belőle.* -Hú, ez valami isteni finom, de tényleg! *Dicséri meg a szarvast, miközben jóízűen eszegeti, fel sem merül benne, hogy most a srác kajáját eszi el, nem a legszebb dolog, hogy még áradozik is róla. A fintorgásra azért felfigyel.* -Az meg miféle, ami ennyire rossz? És egyáltalán mi értelme, ha nem kellemes az íze? *Dönti kicsit oldalra a fejét értetlenkedve, miközben újabb falatot tol be a szájába. A lelkességre utaló szavakra mosolyogva bólint, mert ugye tele van a szája husival. Ez a köszönömöt jelenti, neki egy bőven bók, bár nem biztos, hogy a fiú is annak szánta. Hát igen, ő alapvetően lelkes, ez már csak Waylan adottság, bár Rosettával már annyi minden történt, hogy komolyodott valamelyest. Ez is érthető, de ő nem szeretne ebbe a hibába esni. A fiú szavaira a mágusegyetemes dologra hümmög csak picit.* -Ahogy tudom mindig különös évek járnak errefelé, miért is lenne ez most másképp? De ki lehet az...aki kiszabadult, arra próbáltál rájönni ebből? *Bök a könyv felé, mert annyira nem ért hozzá, hogy ugye miről szólhat. Mindenesetre közben elfogy az innivaló és a husi is, szóval leteszi a bögrét és az ajtó felé pillant.* -Azt hiszem rám férne egy nagy alvás, valami rém korán kelten, mert besütött a nap, meg a szomszéd szobában valaki mintha a falat dobálta volna egy labdával. De miért hajnali 6-kor? *Forgatja kicsit a szemét. Persze a választ még megvárja, de aztán kifelé indul.* -Egy élmény volt! *Céloz a beszélgetésre, bár Rose annyira érdemben nem vett részt a dologban, de ő tudja.* -Sziasztok! *Köszön el végül is kislisszol az ajtón. Kintről még hallani egy sor szitkozódást és némi fojtott nevetgélést, vélhetően a már említett festmény újra kiszúrta magának a fél-kobit.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 5:00 pm

*Hát Laurát annyira nem izgatja a hús, de azért elfigyeli, ahogy Penny alkut ajánl Nicolasnak. Érdekli is a válasz, szóval hallgatja is nagyban, hogy mi lesz. Bár az ilyen apró cseprő dolgokban biztosan belemegy a fiú. Teát a húsért, lehet még szomjas is, na meg aztán a tea jó dolog, szépen párolog, és illatos az illata, vagy mifene. Szépet mosolyog, amikor a fiú fél-koboldunknak adja a vacsoráját. Majd amikor szó esik arról, hogy az alacsonyka lány egy kicsit szétszórt személyiség, csendesen, mosolyogva hozzáteszi.* - Nem nagy baj, családban marad. *Mondja, és egyértelmű, hogy nem bántásnak szánja, és nem is lehúzásnak, csak arra utal, hogy Rosetta sincsen mindig a toppon, és Timotey-t is látta már olyan helyzetben, amikor joggal mondaná rá a szemlélő, hogy szétszórt egy cseppet. Penny válaszára kicsit elmosolyodik.* - Nos, ha nem is a példaképed, mondd meg neki, hogy büszke vagy rá, hogy a testvéred. Tíz centivel a föld fölött fog járni tőle, talán szó szerint. *Mondja, és az utolsó szavai persze arra utalnak, hogy Rosetta rendelkezik némi légmágusi adottságokkal, és ezzel képes ilyesmire. Végül a teára vonatkozó kérdés hallatán bólint egyet, és közelebb is lép a leányzóhoz.* - Igen, kérek, és szólj, ha segíthetek valamiben. *Elvégre néha elkél még néhány kéz a konyhában. Nicolas válaszára elmosolyodik, az érdeklődésre pedig egy olyan "majd megtudod" pillantást küld. Amúgyis régóta akart beszélni a fiúval, de nem levélben, azt megtehette volna bármikor. Személyesen, és négyszemközt. És lehet pont az a bizonyos hierarchia fogja előrébb mozdítani a nyomozást, elvégre így könnyebb bejutni a tiltott részlegbe is, talán az őrszellem beengedi őket. És Nicolas társasága pont azért előnyös, mert nem arrogáns, mint Jack, és nem naiv, mint Rosetta, ellenben remek tehetsége van. A könyvre ő most először vet sanda pillantást, és kissé ködösen és sejtelmesen válaszol a fiúnak.* - A Nezabar falai között minden megtörténhet... Voltak már itt nagy hatalmú lények. Remélhetőleg ez is legalább olyan érdekes lesz, mint a többi. *Majd a Halott Hófehékéhez fordul, és vállat von egy kicsit.* - Ha ez megszokottnak számít... *Közben biztosan elkészül a tea, így a szájához emeli, és abba somolyog egy kicsit a kérdés hallatán. Nem hiszi, hogy Nicolas sok infót adna ki, csak úgy, ingyen. Ő aztán igazán tudja, hogy a tudás bizony hatalom.*

Vendég

*A halott Hófehérke hasonlat valóban elég jó, de a lány nagyon is élő, legkevésbé sem halott. remélhetőleg nem is lesz, bár nem sokan hiányolnák. A szája kissé megrándul, mosoly irányba, amikor Penny tea-étel cserét vet fel a fiúnak. Nagyon is emlékezteti valakire a félkobold, talán kissé túlságosan is. Aztán hallgatja, ahogyan magyarázkodik, hogy miért is sikerült gyertyát csinálni a manóból. A könyv pedig... Nem is igazán a sötét tanok kötik le, sokkal inkább a tudás. Az nem számít, hogy miféle. Nicolas láthatóan észreveszi a pillantásokat, és reagál is rá, mire ő kissé elhúzza a száját.* - Tehát ez ennyire megszokott? *kérdezi. Határozottan érezhető, hogy nincs itt túl régóta. Penny kérdésére biccent, és most tényleg felbukkan egy nagyon halovány kis mosoly-féle a szája szegletében.* - Én elfogadnék egy csészével *mondja, majd odalép a másik mellé, hogy átnézhesse a sokféle teafiltert. Van választék, az biztos... Végül egy barackos mellett dönt, és az egyik poharat megtölti vízzel, és pillanatokon belül kész is a tea. Az asztalhoz sétál, és leül, így kissé közelebbről is szemügyre véve a kötetet.* - És, találtál már valamit? *veti fel a kérdést.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 4:44 pm

*Rose-ról valóban neki is a másik Rose jut eszébe, de az is lehet, hogy csak mert Penelope jelen van, és a Waylan név motoszkál az elméjében. Mindenesetre ez a Rose hideg akár egy kőszobor, kevés benne az élet a vöröshajú koboldlányhoz képest. Mint egy halott Hófehérke. Remélhetőleg nem derül róla ki, hogy élőhalott, mert... nos ebbe a gondolatmenetbe még maga Nicolas sem merül bele mélyen, mert a végén sötét köd lappang. Lankadó érdeklődéssel figyeli a csörömpölő tányér útját, mint a bősz atya, midőn regulázatlan gyermekei törnek-zúznak.* Állok elébe chérie. *Feleli érdeklődve Laurának, végiggondolva, hogy milyen közös múltjuk lehet, mely csak négyszemközt nyerhet ismét teret. Ha jól tudja, a fehér hajú furcsa lány inkább az olyan arrogánsok társaságát keresi, mint Darkfield, vagy a naívakét mint az előbb felemlegetett Rosetta. Ő vajon hogyan illeszkedik e háromszögbe? Majd kiderül. Talán tud az erdő titkáról? Lehetlen. A prefektusi szóra alig hallhatóan szisszen fel, nincs oda a hierchiához, sosem tűrte, hogy parancsoljanak neki. Pennyre villantja tekintetét, és helyeslően bólint.* Legyen, tiéd a vacsorám. *Tolja a szépség elé a szarvast, ő maga pedig elveszi a Penny által készített teát. A talár belső zsebéből előkerül egy apró szütyő, aminek a tartalmát beleszórja a forrón gőzölgő lébe. Keserű illat száll fel, és mikor a fiú belekortyol, undorodva húzza fintorra szép metszésű ajkait, végül picit köhög.* Magasabb, de nem kevésbé lelkes. *Észreveszi, hogy többen vetettek már sanda pillantásokat a grimore-ra, erre finom mosollyal biccent.* Közelező olvasmány. Hallottátok a mágusegyetemen? Valaki, vagy valami elszabadult. Különös évünk lesz...ismét.

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 4:31 pm

*Finoman szólva nagyot nyel, amikor előkerül a husi a sütőből. Meg kell vallani, hogy elég jól néz ki, és az édes öntet sem lehet az utolsó, amit a fiú rá önt. Nem mer pofátlanul kérni belőle elsőre, ezért néhány pillanatig gondolkozik. Végül sikerül meggyújtania a gázt.* -Ha kapok husit, adok cserébe teát? *Lépdel a fiú felé, hogy kezet nyújtson neki, benne van-e esetleg az egyezségben. A kissé tényleg kötekedő kérdést nem veszi sértésnek, nem az a fajta, aki hamar kiakad bármin is. Nemlegesen megrázza a fejét.* -Nem...tényleg nem... *Erősíti meg a dolgot.* ...nincs szó ilyesmiről, csak annak ellenére, hogy lány vagyok nem mindig megy, hogy több felé figyeljek, és persze sok mindent próbálok egyszerre csinálni. *Mosolyodik el, miközben megrántja a vállát. Nehéz az élet, ha az ember kobold és véla is, túl sok minden érdekli egyszerre, az pedig nehéz hogy mindenre figyelni is tudjon párhuzamosan. A tűz pedig a Waylanok természetmágiájával ugye annyira ellentétes, hogy istenigazából épp ezért megy neki néha nehezen ez a képesség. A méretes könyvre odapillant, de annyira nem kötik le a sötét tanok, a husi jobban felkeltette a figyelmét. Laura szavaira hevesen bólogatni kezd.* -Jó-jó elmondom neki. Azt hiszem még nem tettem. Igazából nem teljesen a példaképem, apu szerint kéne, hogy így legyen, de én inkább szeretek a magam ura lenni, nem másra hasonlítani. Persze kedvelem Rosettát, de nem akarok ugyanolyan lenni, mint ő. Eleve magasabb vagyok! *Húzza ki magát nevetgélve. Hát igen ő csak fél-kobold, a jelenlévőknél jóval alacsonyabb, de azért az unokatesónál magasabb, amire felettébb büszke is. A repülő tányérral nem foglalkozik, még készül a tea, és ott a husi is, amire pályázik. A víz közben felforr, neki is áll előpakolászni különböző filtereket, poharakat, cukrot, citromlét.* -Kér valaki?

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 4:24 pm

*Nem olyan szófukar ő, ha megfelelő társaságba keveredik, és van mit mondania, így most sem az a csendes énje van előtérben. amikor Penny Rosettáról kezd el beszélni, Laura kicsit elmosolyodik, és hozzátesz még pár dolgot.* - Bár Rosetta nem szereti annyira, ha Rose-nak szólítják, de sokan mégis megteszik. Biztosan örülne neki, ha elmondanád, hogy ő a példaképed. Jól esne neki. Persze csak ha még nem tetted meg. *A kobold lányka ugyanis nagyon rá van hangolódva az ilyen érzelmes témákra, így a legkönnyebb elérzékenyíteni. Majd ugye Pennyi válaszol neki, és nem is tudja, hogy jól sejti a kinti incidens pontos részleteit. Egy kis mosollyal válaszol a kobold-véla kacsintására, és érdeklődve nézi, hogy mit matat a tűzhelynél. Majd ugye fellángol a manó haja, Laura pedig kapásból locsolja le egy kis vízzel, tenyérből, hogy ne égjen meg az a kobak. Mondjuk ezzel nem kis csörömpölést vált ki, ami meg szitkozódáshoz vezet. Szóval a lány egy kicsit el is áll az útból, és várja a feléjük repülő tányért, ami közvetlen felhívás arra. hogy távozzanak. De ilyesmi nem történik, csak a sok rosszalló manószempár.* - Hupsz... *Mondja, amikor Penny már a közelben van, és a csendes félsuttogását is hallja. Nicolas szavaira viszont nem tudja megállni, hogy ne mosolyodjon el megint, és nem vágjon vissza gyorsan, így mintha csak egy játékos, csipkelődő fenyegetés lenne, válaszol is neki.* - Szavadon foglak. De nem most. *Majd egy kis kuncogás után védekezőn lép fel Penny mellett.* - Minden iskolában kellenek csínytevők. Különben unalmas lenne a prefektusok munkája. *Majd az a bizonyos könyv ki is kerül az asztalra, és Rose szeme felcsillan. Laurát is érdekli ugyan, de csak mert vaskosabb darab, és biztosan valami sötétebb színű bőr kötése van, de inkább nem foglalkozik vele. Ellenben Nicolast gyorsan végigméri. Majd beszélne vele négyszemközt... Úgy véli, hogy egyesített erejükkel képesek lennének jobban utánanézni annak, hogy ki vagy mi is lehet az a bizonyos nagy és új veszély, amit a Mágusegyetemen említettek... Ám egyelőre még nincsen alkalma ilyesmire, így elhatározza, hogy levelet fog írni, vagy ilyesmi. Esetleg simán bekopog a fiúhoz. És reméli, hogy az minden gond nélkül beinvitálja...*

Vendég

- Köszönöm *biccent a felajánlott segítségre. Aztán hallgatja Penny bőbeszédű válaszát, Rosettáról, meg apáról meg mágiákról, és magában megállapítja, hogy a lány közelében biztosan nem kell attól tartani, hogy csend lesz körülötte. Ami csak azért kissé zavaró, mert sokakkal ellentétben ő szereti a csendet. Mindegy, ez van. Figyeli a lángnyelvet, amit a barna hajú lány idéz, és ebből már azt is valószínűsíti, hogy erősen köze lehet az elemi mágiákhoz. Aztán ugye közben megérkezik Nicolas is, akinek való igaz, nem mutatkozott be. De minek? Ha neki nem, ő sem... És annyira nem érdekli a másik neve. Aztán Laurától a kérdésére is választ kap.* - Értem *bólint, aztán a manókra pillantva, főleg arra, amelyik éppen Penny keze alól menekül odébb nagy káromkodások közepette, megint megszólal.* - Igen, valóban úgy tűnik, hogy nem örülnek neki *jegyzi meg szarkasztikusan, közvetlenül Nicolas Pennynek szóló kérdése előtt. Aztán ugye amaz megszólal, mire érdeklődve Pennyre pillant, hogy a másik vajon mit válaszol erre. Ami viszont még ennél is jobban felkelti az érdeklődését, az az asztalra helyezett könyv, amit gyors pillantással igyekszik beazonosítani. A könyv mégis csak könyv, és ami könyv, az őt érdekli. Egyszerű és logikus gondolatmenet, nem? Azért fél füllel még ügyel a párbeszéd további menetére.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 4:08 pm

*Szarkasztikus mosolyt ereszt el, nem mutatkozott be, s válaszul Rose sem. Ah, pedig az etikett szerint a nők előjoga az, hogy kezet nyújtsanak, de hát ha így... Az auror nem fog időt vesztegetni erre, inkább kinyitja az egyik sütőt, és előszed egy szépen felszelt szarvashúst. Nem ül le, hanem nekitámaszkodik az egyik ódon szekrénynek, s málnás szószt önt a húsra. Körethez most nincs úri kedve, így csak egy villával tördeli az étket. Mosolytalanul fogadja Laura mosolyát, nem tudja hova tenni.* Bizony régen. Ha kívánod, a rendelkezésedre állok. *A morgolódó manókkal nem foglalkozik, ellenben a Waylan lány lelkesedése különös módon felvillanyozza.* Enyje... enyje. Már-már kezdem feltételezni, hogy az állítólagos baleseteid szándékosak, hogy felhívd magadra a figyelmet. Vagy tévedek? *dönti oldalra a fejét, afféle kötödködő hangnemben, ám szája szegletében rejtettnek szánt, ám felfedezhető mosoly bújkál. Miközben álldogál, és kezei közt tartja a tányért, kezd terhessé vállni a talárjába csavar démonikus könyv. Így az asztalhoz lép, és lehelyezi azt a lapra. Nem zavarja, hogy esetleg megrónák érte, mert elhozta azt külön engedély nélkül.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 4:00 pm

*Hát igen, ez van, amikor az ember nagyon-nagyon kilóg a társaságból, hiszen itt van a sok sötét lekű, szófukar diák, ő pedig ennek erőteljesen a szöges ellentéte. A Naxeldires lány bemutatkozására ennek ellenére ő bőbeszédűen válaszol.* -Oh, így hívják az unokatesómat is, tudod ő Rosetta, de sokan Rose-nak szokták hívni. Rosetta Waylan, sokan hallottak már róla, híres-neves kobold itt az iskolában, a család büszkesége! Apu mindig mondja, hogy ha én is olyan leszek, mint Rosetta, akkor nagyon büszke lesz rám. Bár ez nehéz lesz, hiszen ő a druida dolgokat részesíti előnyben, ehhez pedig annyira nem illik, ami nekem megy...amikor megy legalábbis. *Mosolyodik el, miközben aprócska lángnyelvet idéz a tenyerében. Hát igen, jól sejti Laura, hogy mi történt odakint a folyosón, tényleg sikerül megpörkölnie az egyik festmény alját kissé. Aztán egy sötét külsejű fiú is érkezik, akivel már találkozott, no meg Rosettától már sokakról hallott, akik a suliba járnak és a kobold lány ismeri őket, bár ő kit nem ismer? Mindenesetre biccent a fiúnak kihúzva magát, hiszen alacsony termete ellenére alapvetően jól néz ki, kimondottan csábos hölgyemény, hiszen a véla vér is ott csörgedezik ereiben. Laurának bólint közben.* -Igen, olyasmi, néha kicsit túlzásba esem, és nem mindenki értékeli. *Kacsint egyet, miközben a tűzhely felé lépdel, és beszéd közben épp meggyújtani készül a lángot, de kb. úgy sikerül a dolog, mint amikor Hagrid Flitwick kezébe szúrta a villát a kaja helyett. Ő a gáz helyett az ott mosogató manó haját kezdi el pörkölni.* -Mi ez a szag? *Pillant oldalra, mire a manó is ráeszmél kis fáziskéséssel mi történt.* -Jesszus...elnézést! *Próbál bocsánatot kérni, de a manó csak káromkodva elsiet. Így Rose kérdésére már nem válaszol, hiszen az égetési incidenssel van elfoglalva épp, de végülis ha nem lehetne itt tartózkodni, akkor a manók jó eséllyel kidobták volna őket már.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 3:47 pm

*A Naxeldires leányzó nevére csk biccent egy kicsit, és arra, hogy eltávedt, mond pár szót.* - Sebaj, mindenkivel megesik, elvégre ez egy labirintus. De majd kivezetlek innen. *Mondja, elvégre segítőkész, ha már prefektus, meg amúgy sem gonosz a személyisége, csak épp távolságtartóbb. Ugye épp Rose társaságában álldogál, amikor hallja a nevetgélést, meg a kis ricsajt és a festmények pisszegését, majd be is lép a félig kobold, félig véla Penelope, akinek eddig csak a nevét hallotta, de nem nagyon találkozott vele. Ám mivel úgy néz ki, ahogy kinéz, nem nehéz kitalálni, hogy kivel is áll szemben, de azért jó, hogy Penny bemutatkozása megerősíti ebben a tényben. Kicsit elmosolyodik a viccre, és válaszol is, ahogy illik.* - Nem szoktam erre jönni, de gondoltam benézek. És íme, találkoztam is szaktárssal. *Mondja, ahogy végignézi a leányzó kitűzőit, és megállapítja, szintén Eramirosról van szó. Közben az ajtó felé pillant, ahonnan az égett szag meg a festmény rikoltozás jött, majd visszanéz a koboldvélára, és cinkos hangon megkérdezi.* - Egy kis baleset? *Szinte látja maga előtt, ahogy Penny kis tűzlabdával játszadozva véletlen eltalál egy festménycsücsköt, ami csendesen füstölni kezd az alvó portré alatt... Majd beslisszol Nicolas is, akivel nagyon régen beszélt már, így elejt neki egy olyan tipikus, féloldalas, nekromantás mosolyt is, miközben visszabiccent neki, és csendesen mond is valamit.* - Rég beszéltünk. *Majd amikor a fiú válla felett pillant vissza rá, már nem is őt figyeli, hanem a másik két lányt, csak szeme sarkát tartja az éppen ebédjét keresgélő fiún. Majd Rose kérdésére kicsit vállat von.* - Valójában bárki bejöhet, max nem örülnek neki. *Mondja, és kiszúr egy nem túl szépen néző manót is, aki pár edénnyel a kezében megy el mellettük. Végül is épp láb alatt vannak.* - De legalább itt mindig van valami étel. *Mondja még gyorsan, mintha nem is vette volna észre a manó szúrós tekintetét.*

Vendég

*Ahogyan nézelődik, ajtónyílást hall, így hát arrafelé fordul, és egy fehér hajú, fekete ruhás lányt pillant meg az ajtóban.* - Üdv. Rose *viszonozza a köszönés-bemutatkozást, aztán ugye megkérdezik, mi járatban, mire kissé fintogorva vállat von, és kelletlen hangon megszólal.* - Az az igazság, hogy eltévedtem. *Közben szemügyre veszi a lányt, és felfedezi a főprefektusi kitűzőt is. Aztán újabb személy toppan be, noha a közeledtét már lehetett sejteni, ugyanis elég hangosan érkezik.* - Üdv. Rose. És ahogy látom, nem csak a manó *jegyzi meg, ugyanis máris hárman vannak. Nem tűnik kimondottan barátságosnak, talán mert nem is az. Persze ijesztőnek, vagy gonosznak sem, inkább csak egy kissé undoknak. Végül egy negyedik személy is megérkezik, egy fiú. Aki mindjárt egészen más benyomást kelt benne, mint Laura és Penny.* - Még nem *feleli a fiúnak, és miközben elmegy mellette, kissé megborzong, bár ez nem valami feltűnő. Minden esetre azt azért megállapítja magának, hogy a fiú kimondottan jól néz ki. Csak ne lenne ilyen... furcsa, ijesztő kisugárzása. A manók elég ferdén pislognak rájuk, valószínűleg nem tetszik nekik, hogy egyből négy diák mászkál a felségterületükön... Erről jut eszébe...* - Egyébként ez *mutat körbe* mennyire szabadon használható hely? *kérdezi a többiektől. Talán ők régebb óta itt vannak, és jobban ismerik a szabályokat... Ő csak azt tudja, amit az eddig még csak rövid itt-tartózkodása alatt hallott.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 3:33 pm

*Hátul összekulcsolt kezekkel sétál végig a hideg kőpadlón. Igazi Tom-Denem összeállítás a ruházata, tehát angol stílusú egyenruha, jelvény, pullover, egyening, nyakkendő, és talár. Bár a Nezabarban nem kötelező az egyenruha, csak ünnepi alkalmakkor, a fiú időnként felveszi, némi komolyságot ad egyébként sem laza stílusának. A verőfényes délelőttöt a könyvtárban töltötte, mert megakadt valami az elméjében, amikor a mágusegyetemen tettek kirándulást. Ott persze a legtöbbek alaposan megsínylették az energiafal átkát, míg neki hajszálla sem görbült. Kiváncsi rá, hogy ki az aki hosszú idő után kiszabadult. Vagy túl titkos, vagy cserben hagyta legendás könyvtárhasználata. Több órányi kutatás után már mardosó volt az éhség, és miután Nicolas belefeledkezett egy démonokról szóló olvasmányos lexikonba, most kénytelen volt felállni, és némi harapnivalót keresni. Az étkező túl messze, a labirintusban tehát kézenfekvő a konyha. Benyit, sötét köpenye pedig lebbenyszerű szárnyként csapódik fel mellette.* Nocsak. *Biccent kurtán. Rose kivételével ismeri a két lányt, nekik kimérten bólint, az ismeretlennek pedig vesébelátóan pillant a szemeibe. Szép, fiús vonásai fájdalmasan csodálatosak, vajh miért ilyen sötétlelkű? Így minden pozitív kisugárzása a semmivé foszlik, s riasztóvá válik.* Még nem találkoztunk. *Suttogja a lánynak, aztán elsiklik mellette, és a sültek felé veszi útját, a válla felett pedig Laurát figyeli, különös érzése van, bár megmagyarázni nem tudja.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 3:21 pm

*Nevetgélés hallatszik kintről, szinte felveri a folyosó amúgy erőteljes csendjét. Még a festmények is pisszegnek időnként, hiszen idelent nem megszokott a lármázás. Az ajtó alatt erőteljes fény szűrődik be a konyhába, ez könnyen kivehető bentről. A tevékenykedő manók is kissé idegesbe csapnak át a hangok hatására, de azért teszik-veszik tovább a dolgukat. Végül kivágódik az ajtó és egy alacsony, ám annál szebb hölgyemény lépdel be rajta.* -Jól van na...máskor jobban vigyázok! *Kuncog még mindig, miközben kifelé kiabál, ahol még mindig erőteljesen fortyog valaki, vélhetően egy festmény és mintha kissé égett szag is terjengene a levegőben. El is indul szépen a csaphoz, hogy töltsön magának egy pohár vizet, mert kissé megszomjazott, úgyhogy kis fáziskéséssel, de észreveszi a két másik lányt.* -Oh...sziasztok, Penny vagyok, mi járatban erre, ahol csak a manó jár? *Viccelődik, hiszen a titkos konyha korántsem igazán titkos, habár a manók jobban örülnének neki, ha ténylegesen az lenne.*

//Okés, csak máskor azért oda írd be, mert ha túl sokan vagyunk és mondjuk te nem szokták villám gyorsan írni, akkor mivel nekünk korlátozott az időnk, nem lenne jó, ha két óra alatt tudunk írni 2-3 hsz-t és igazából várakozással telik el az idő. Smile

//

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Kedd. Aug. 09, 2011 3:14 pm

*Fene sem tudja, hogy miért pont ide, de egyszer csak belép egy középmagas, fehér hajú hölgyemény, a maga átlagos ruházatában, ami a fekete rövid rakottszoknya, fehér ujjatlan blúz kombóban merül ki, mint valami A típusú egyenruha. Lábán lopakodó lábbeli, és van nála néhány varázstárgy is, övén egy tértág szütyő, benne minden jóval. Nem éppen úgy néz ki, mint aki eltévedt, sokkal inkább úgy, mint aki épp keres valamit, vagy valakit. Talán a manósereg épp a mosogatásnál tart, és biztosan nem tetszik nekik, hogy rögtön két diák is láb alatt van, de a fene sem tudja. Szóval ahogy Laura belép, és gyorsan körbenéz, észreveszi a kicsit sem diszkrét színű ruhában álldogáló leányzót. Pár lépés alatt mellé is kerül, ha már főprefi, felajánlja segítségét, Rose amúgyis úgy néz ki, mint aki eltévedt.* - Üdv! Laura vagyok. *Mutatkozik be egyszerűen, sima, tényközlő hangon, minden más a ruhájára tett kitűzőkön látszik.* - Mi járatban? *Teszi fel a kérdést, pedig nem szokta, de ez most inkább olyan "segíthetek?" dolognak hangzik. Majd csendesen megáll a lány mellett, és aranysárga fürkésző pillantását rá veti.*

// Remélem nem baj, hogy én is csatlakozom, pont 4-től akartam játszani, és amikor megláttam a Játékkeresős fórumban, gondoltam lecsapok az alkalomra *-* //

» Titkos Barlang
» Titkos folyosók
» Házimanók Titkos Konyhája
» Északi torony - Titkos padlás
» Titkos folyosó

Házimanók Titkos Konyhája

Házimanók Titkos Konyhája

Similar topics

Similar topics