Házimanók Titkos Konyhája

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 6:18 pm

-Ne is mondd, imádom a lángost, mindjárt elcsöppenek itt. *Széles mosoly, miközben palacsintákat dobál, és teszi ki őket tányérra. Aránylag gyors kaja ez, ha az ember nem szöszmötöl sokat.* -Jó lesz a barack. *Válaszol lekvár témában.* -A kókusz meg annyira nem fontos, nem akarom, hogy itt fintogorj nekem. *Közben lehuppan, és megvárja míg a fiú megtömi a palacsintákat. Hiszen ő vállalta az ízesítő szerepét, neki most csak ücsörögni kell.* -Nos garcon, hol van már a vacsorám? *Közben azért két pohár baracklevet is hoz, mert azért inni is kell valamit.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 6:03 pm

*Pandora úgy látja, hogy most letáboroznak itt, ezért leheveredik az egyik asztal alá.* De ha már itt tartunk, akkor egy harmadik alkalommal meg lángost csinálunk, ezek tipukus nyári kaják. *mosolyog a lányra, majd megrázza a fejét* Na a kókuszt pont nem szeretem, úgyhogy akkor majd távolmaradok tőled. *Vigyorog egy sort* Á nem, csak viccelek, majd legyőzöm a kókuszillatot. *Bólint a lánynak, és nekiáll keresgélni a polcok között.* Ananászkonzerv? *fintorog, és pakol tovább.* Vaniliáscukor? Ez nem kell a tésztába? *dobja oda a lánynak, majd nézelődik megint.* Lekvárok! Van itt minden, leveszem az áfonyát és a barackot, te milyet kérsz?

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 5:52 pm

*No igen, ő már csak ilyen, Rocko kedvenc elfoglaltsága a heverészés, de ha kell tud aktív lenni, de nem erőlteti meg magát feleslegesen. Ez eddig is látszott, szólni is akkor szól, ha szükség van rá.* -Rendben, akkor a következő alkalommal, ha tilosban járunk gofrit sütünk, abban viszont én leszek az ízesítő. *Közben neki is eszik a tésztát bekeverni, és felteszi az olajat, hogy addig megmelegedjen, és neki tudjon állni a palacsintáknak.* -Áfonyás? Azt még nem próbáltam, de a banános, és a kókuszos kimondottan ízlik. Akkor ezekhez kellene találni valamiféle feltétnek valót. Te keresel, én tésztát keverek. *Osztja ki a teendőket, ami remélhetőleg Nick-nek is megfelelő.* -És hogy telnek a napjaid? Sikerült már szobát szerezned?

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 5:47 pm

*A puszi mellé megölelgeti a hölgyikét, ha már olyan jó illata van. Ő most nem annyira éhes, de szivesen betársul a dologba, jó ha az ember jól el tud lennie egy ilyen aranyos lánnyal. Szarkasztikusan elmosolyodik, hiszen Rocko mindig heverészik, legalábbis amennyire ő eddig látta.* Persze, szivesen segítek, bár inkább goffry párti vagyok, de azt majd legközelebb csinálunk. *Látványos mozdulattal (operaház fantomja) veti le a komor halálszínű köpenyt, és csak a fekete selyeming és zeke marad rajta.* Az áfonyás palacsinta azonban finom, vagy a barackos-tejszínes. Te sütsz, én izesítek, rendben hercegnőm?

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 5:43 pm

*Tényleg nem vette észre Nick-et, pedig biztosan bevárta volna, ha tudja, hogy jön. Mosollyal az arcán köszön, és viszonozza a szájra puszit.* -Szia! Nem tilosban, csak éhes voltam, rég ettem már olyan igazi házi palacsintát. *A párduc viselkedésén elmosolyodik, hisz a daimonok nem igazán esznek szilárd táplálékot. Rocko csak az egyik padra pattant fel és ott gömbölyödött össze.* -Segítesz? *Palacsintasütőt már talált, és lisztet is.* -Kellene még keríteni tojást, sót, cukrot, meg valamiféle feltétet is a palacsintára. Jajj, meg se kérdeztem, hogy szereted-e. *Jut eszébe, hiszen elvégre nem is tudja igazán, hogy Nick pontosan miket is szeret, illetve miket nem.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 5:39 pm

*A fekete párduc az orrával betolja az ajtót, és mögötte érkezik a sötét köpenyes fiú. Már a folyosón utól akarta érni a lányt, de végül az nem nézett hátra, és beslisszolt előtte a konyhára. Nick most odalép hozzá, és egy puha puszit hint az ajkaira.* Szia Summer. Tilosban, tilosba? *kérdezi ravaszkodó mosollyal. Pandora felteszi a mancsait az asztalra, és nézegeti a kitett húsokat. Bár nincs szüksége táplálékra, lélekben mégiscsak ragadozó.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Júl. 02, 2008 5:36 pm

*Egy kis séta sosem árt, és most valahogy nem kívánkozott ki. Rocko ott baktat mellette természetesen. A vöröske nézelődik, habár a labirintus félhomályában sokmindent nem lehet.* -Meddig megyünk még? Nincs itt semmi sem. Ne aggódj, majd csak találunk valamit, a leírás szerint van erre valami rejtett konyha. *Egy mosoly kíséretében válaszol, és végül csak meleli a keresett ajtót.* Ez az, látod mondtam én! *Be is nyit, de előre engedi a daimont.* -Mit szólsz a palacsintához? Hátha nem kapnak el a manók. *Neki is áll kutatkodni, hogy talál-e megfelelő hozzávalókat.*

Vendég

*Sabri amíg Peter őrködik szépen besurran. A manók szerencsére nincsenek az ital közelében. Ezért Sab a legfelső polcról levesz egy üveg bort. Aztán a legalsó polcról pedig kólát. A kólát áttölti a boros üvegbe a bort pedig előbb egy edénybe, majd a kólás üvegbe. Ráteszi meindkettőnek a kupakját. Aztán elpakolja a boros üveget. Eközben még az akció nem ér véget, mert megjelenik egy manó. Sab köszön neki.* -Jó napot kívánok! Én csak ezt a kólát viszem el. *A manó biccent jelezve, hogy elviheti és nem látta a cserét. Aztán szépen kisétál. Ott várja Peter majd odmegy Sab hozzá és ezt súgja a fülébe.* -Megvan! Most pedig futás. *Mondja majd futásnak erednek...*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Jún. 19, 2008 8:28 am

*Peet Sabrinával az oldalán épp tilosban a konyhához érkeznek. Céljuk néhány alkoholtartalmú ital beszerzése. Peter elmegy a folyosó végéig és kinéz. Ő fog őrködni, míg a lány megszerzi , majd visszamennek a könyvtárba. Kinéz jobbra, majd ballra is.*- Nem látok senkit. Kezdheted. *Mivel a lány , már jártasabba a suliban, ezért ő jobban tudja, hogyan kell valamit beszerezni a konyháról.*- szerintem, ne túl erőset, mert megérzik rajtunk. Szerintem.* Majd ismét kinéz. Úgy dönt, hogy kiáll a sarokra és ha esetleg jön valaki, akkor elésétál így Sabrinának is feltűnik, hogyha ő elmegy a helyéről, akkor az azt jelenti, hogy jönnek. A sarkon áll és figyel, közben néha a lányra sandít.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Szer. Jún. 18, 2008 3:29 pm

* Elisa óvatosan benyit. Körülnéz. Nem lát senkit. Odafut a hűtőhöz, kinyitja, kipakol belőle egy rúd szalámit, valami vajszerűt. Talál egy dobozban süteményt is, abból is vesz egy keveset. Majd becsukja az hűtőt. Ismét körülnéz. Lát egy polcféleséget, amin kenyerek vannak. Eltesz egy nagyobb darabot a táskájába. Megint körülnéz, és kisurran a konyhából keresni egy helyet, ahol ezt elfogyaszthatja.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Máj. 01, 2008 8:20 pm

*Rosetta szépen figyeli, egész idő alatt, hogy Estella mit csinál, nehogy véletlenül elrontson vaalmit. Bár ebben igencsak kételkedik, hisz a lány igen pontosan nézi az időt, figyel a keverésre. Mikor kijelenti, hogy kész kicsit elgondolkozik.*
- Rendben, kész.. De, most mit is kezdünk vele? *Kérdezi tanácstalanul és körbenéz a konyhában. Rátekint az órára, ami éppen a fél hatot jelzi.* - Jézusom! Mindjárt jönnek a házi manók. Egyszer halottam valami Holtak őreis fiútl..Azthiszem Julien volt a neve, hogy a házimanók mindig fél hatkor jönnek a konyhába. Siess! * Ezt arra érti, hogy az üstben lévő folyadékot belekéne tenni a kobold lány kezében lévő fiolácskába és szépen lezárni.* - Ha meg van a bájital sietünk kell... Nem szeretném, ha egy szakvezető, vagy tanár tudná, hogy itt főzőcskéztünk. *Húzza el a száját a lány, a házimanóktól is tart egy kicsit. Tudja, hogy nem ártanak neki, de akkor is. Jobb eltünni még előttük.*
//Fagyasztás//

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Vendég

*Nézegeti, ahogy Rosetta felvágja az apróbojtorjánt, ő azalatt kiméri a mézet, pontosan 2 decilitert. Miután ezzel végzett, a mézes üveget visszateszi a hűtőbe és újra az üst mellé áll. Közben tekintete a távolba érved, különös gondolatok jutnak eszébe. De nincs sok ideje elmerülni azokban, mert megszólal szobatársa.* - Köszi. *Mondja neki és beleönti a felvagdalt apróbojtorjánt az üstbe. Aztán lassan hozzácsorgatja a mézet.* - Na, most már minden hozzávaló megvan. *Mondja és fog egy nagy fakanalat és elkezdi kavargatni az üst tartalmát. Öt bal keverést végez, aztán irányt vált és kever 2-t jobbra. Ezt a fajta kevergetést folytatja 5 percen keresztül. Szerencsére a konyhában van a falon egy óra, ezért azon pontosan nézheti az időt. 5 perc elteltével belenéz ismét az üstbe és a benne levő bájital a sárgás-barna színt öltötte magára és barátságosan kavarog.* - Úgy látom ez sikerült. *Mondja Rosettának. Delila addigra már befejezi a hús evését és gazdája mellé sétál.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Máj. 01, 2008 7:59 pm

*Rosetta figyeli a lányt, csendben egyet is ért vele : Nincs nagyon szükség barátra. Bár hatalmas különbségek vannak a holtak őreis lány és a kobold lány között azért ebben egyet értenek. Figyeli ahogy a lány kevergeti a főzetet, majd a parancsra haptákba vágja magát.*
- Igenis úram. Izé, Úrnöm! *Keze a homlokán, tiszteleg egyet, majd belekezd abba a bizonyos darabolásba. Szép finomra próbálja vágni, de az azért időbe tart... Mikor kész kicsit elvigyorodik és,mivel egy deszkáán vágta, a deszkát oda tolja Estella elé.* - Tesék, amennyire tudtam feldaraboltam... *Mondja, nem mintha lehetne kifogásolni a vágdosást. Elég szépre lett megcisnálva, szinte ugyanakkorás az aprócska részek is. Na jó, azért nem profi, de a célnak tökéletesen megfelel.*

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Vendég

*Egy rövidke ideig figyeli, ahogy Rosetta eszik, de aztán nekilát a munkának. Feldarabolja az összes mandragórát és kisebb adagonként pépesség töri a mozsárban.* - Nagyon szívesen. *Mondja a lánynak és folytatja a munkát. Amikor teljesen végzett a mandragórával, beleönti az üstbe. Hagyja forrni és néhány perc elteltével megkavarja. Hosszabb ideig hagyja ezt, hiszen addig kell várni amíg szószossá nem válik az üstben levő folyadék. Estella kicsit meglepődik szobatársa kérdésén, de aztán megrázza a fejét.* - Nem, felesleges. Nekem nincs szükségem barátra. *Mondja a lánynak, aztán újból az üst tartalmára tekint. Kezd szószos lenni, ezért halkan megszólal.* - Szerintem fel lehet vágni most már apróra az apróbojtorjánt. *Mondja Rosettának.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Máj. 01, 2008 7:44 pm

*Rosetta hálás tekintetét veti Estellára, hisz egy darab kenyér számára a menyország, és most egy szelet vajas kenyeret kapott! Igen, a kobold lánynak ennyire fontos az étel. Gyorsan letakarítja a kezéről a mandragóra nedvét, ami rákerült, és azonnal a kenyérhez ugrik. Kezébe veszi és enni kezdi, miközben tekintete Delilára és Estellára is jár. * ~ Olyan szép...Én is akarok egy ilyet! ~ * Pedig már ezerszer lerendezte magában, ha egyszer nem daimonnal született, akkor nem is lesz neki... Hogyanis lenne, hisz ő kobold. A koboldoknak nincs daimonuk.. Mégis a lány annyira vágyik valamira, valakire, akiben mindig megbízhat, mindig vele van.. Olyan boldoggá tenné, ha nem lenne egyedül éjjelente, hanem egész éjjel beszélgetne valakivel, megnyugtatná. Na mindegy, egy kis gondonat menet közetkeztében a szája csupa vajkrém lesz, és több megy az arcára,m int a szájába. Gyorsan letörli és befalja a kenyeret. Szófogadó kislány, naná hogy megette.*
- Köszönöm, nagyon kedves tőled, hogy azonnal hoztál enni. *Hálákodik egy cseppet, majd odatipeg, hogy visszavehesse a darabolást.* - Amúgy, csak hogy ne legyünk csendben, hm... Van barátod? *Ez az egyetlen hülye kérdés ami eszébe jutott.* - Csak mert nem nagyon szoktalak látni fiú kíséretében, és ebben az iskolában mindenki bepárosodik. Na jó, én nem.

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Vendég

*Estella megvonja a vállát.* - Felőlem lehet. *Mondja és az üst mellé áll. Figyeli, ahogy Rosetta szeletelget, majd kap egy utasítást. A kérlek szó hallatán szinte elmosolyodik, de azátn mégsem. Lassan elsétál a mozsárhoz és odaviszi szobatársának. Aztán visszamegy az üsthöz és várja, hogy a lány végezzen a mandragóra elkészítésével és beleöntse az üstbe. Rosetta gyomra ekkor nagyot kordul, emiatt Estella nem hallja a lány megjegyzését.* - Éhes vagy? *Kérdezi, miközben odamegy a hűtőhöz és kivesz belőle egy kis vajat. Aztán vág egy szelet kenyeret és megkeni azt vajjal. Aztán odamegy Rosettához.* - Edd meg. *Mondja neki és amíg a lány eszik, Estella átveszi a mandragóra szeletelés feladatát. Delila közben jóétvággyal fogyasztja a sült húst.*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Máj. 01, 2008 7:29 pm

//Olvasztás//

*Szépen osongat Estella mögött, majd mikor látja, hogy valóban üres a helység kissé megnyugszik és kihúzza magát. Eddig igencsak olyan volt, mint egy lopakodó tolvaj, de most meg koboldolta (meg emberelte) magát. *
- Rendben, mivel azzal kell kezdeni. *Mosolyoga a kobold lány.* - Rendben, osszuk meg... Én mindent csinálok, te kevergetsz. Ugye milyen tökéletes megosztás.* Nevetgél halkan és azonnal odaugrik a a mandragórához. Elővesz egy szép éles kést, és elkezdi darabolni, miközben vágdos még Estellához szól.* - Idehozod a mozsárt? *Fejével kicsit kitekerve nyakát a mozsár felé bök, és még gyorsan hozzáfűz egy szócskát.* - Kérlek. *Miközben bőszen szeletel, azért ügyel, hogy ne vágja le a saját újját. Nem mintha erre éppenséggel lenne esély, hisz elég gyakorlott a fegyverekben, egy egyszerű kés nem állhat az ő és a bájital útjába. * - Uhh, de éhes vagyok... *Mondja halkan, de a hangját szinte elnyomja a gyomrának korgása, ami szinte természetellenesen túl hangos, ahhoz képest, hogy milyen kicsi. A sült hús szaga jutatta eszébe hogy milyen éhes is...*

_________________
Magas, karcsú, igen csak nőies alkatú lány, aki nem tud bánni a nőiességével, épp ezért a ruhái inkább hasonlítanak egy szakadt-szerelő lányéhoz, mintsem ahhoz a gyönyörű vélához, amilyen ő maga. A haja vöröses-rózsaszínes színben pompázik, közepesen-rövidre vágva mered a világ minden irányába. Még mindig az, aki volt, egy barátságos, sokszor mosolygós, alapjába-véve érzékeny, segítőkész lány, éppen csak az új test, az új élet megbonyolítja, hogy rátaláljon önmagára. Érdeklődési körében is történtek változások, egyesmás a vérfarkasság "elvesztésével" kikopott róla, és véla-vére miatt szedett magára új tanokat is. A lényeg azonban még mindig ugyanaz... A segítő gyógyító, aki mindig ott van, amikor szükség van rá.
Az aki voltam, egy fényképről néz vissza rám, és nem hasonlít már, múlt és jelen.

Aurora Valanthe Mediaris

Vendég

*Estella lép be a manók konyhájába egy nagy üstöt cipelve. Nem kap Rosetta semmiféle szúrós pillantást, Estella most elég jókedvében van. Mikor belépnek a konyhába, a lány óvatosan körülnéz, nehogy néhány házimanó kitegye őket onna.* - Úgy látom tiszta a terep. *Mondja Rosettának és azonnal egy nagy tűzhelyet céloz meg, amire ráteszi az üstöt. Még nem gyújt be alatta. Kiszedi belőle a mandragórát és az apróbojtorjánt, aztán Rosettára néz.* - Szerintem kezdjük a vízzel. *Mondja és azonnal izet önt az üstbe és begyújt alatta. A hűtőből kiszedi a mézet és ismét szobatársára néz.* - Szerintem a munkát be kellene osztani. *Egyelőre nem javasol többet, mert nem akar főnökösködőnek tűnni. Ezalatt Delila óvatosan egy asztalhoz sétál, amin két szelet sült hús van egy tányéron. A leopárd két mellső mancsával feláll az asztalra és elkezdi enni a húst.*

//na akkor itt fagy is a játék//

Vendég

*Lee settenkedik a konyhába. Sóhajt egyet. Immár teljesen nyugodt. Gondolkozik egy kicsit majd kinéz a fal mögül és látja hogy épp halászlét készülnek csinállni Csukából. Nem tudni hoyg ez a mai ennivaló vagy a holnapi lesz e esetleg a manók csinálják maguknak. Lee meglátja a csukát. Szépen kibelezik. Lee nem várja meg míg teljesen végrehajtják. Rögtönöznie kell. Megfogja a kedvenc kavicsát amit egyszer már kockára tett de Leonza visszahozta neki majd eldobja pont a manók mögötti falra. Mindennyik megforudl sőt el is indulnak ahang irányába. Lee ekkor ki a fal mögül és tigrisként veti el magát. Megfogja a csuka kopoltyúját ami ugyebár csupa vér majd futásnak ered. Mire a manók visszanéznek makszimum csak egy elsuhanó árnyat láthatnak. Lee rohanvást száguld kifelé míg a kúriűból kinem ért. Csak azután nyugodhat meg teljesen hogy valóban minden rendben ment*

Téma: Re: Házimanók Titkos Konyhája Csüt. Ápr. 17, 2008 5:02 pm

*Este belopódzik a konyhába. Óvatosan beljebb megy, s mivel nem akar nagyon bemenni, egy varázslattal hívja magához a húst.*
-Invito nyershús*Mondja majd már repül is hozzá a tál a hússal. Gyorsan elkapja, s már iszkol is kifelé, bár kifelé menet, még elcsen egy sütit az egyik asztalról.*

_________________
Előtörténet
Egy teljesen új Estivel találkozhatsz össze a folyosókon. Vöröses haja, immáron fekete, zöld szemei pedig még bátrabban és magabiztosabban ragyognak.

Vendég

- Dehogy akarok előreszaladni, miket gondolsz? *Vigyorog rá Avrilre.* A Petrificus Totalust? Én inkább az Expecto Patronumot várom, és a Comikulissimus-t. Kíváncsi vagyok a patrónusomra, és a legnagyobb félelmemre is... hiszen az általam gondolt legnagyobb félelmet egy mumus nem öltheti fel. *Ingatja a fejét jobbra-balra.* Szerinted a te patrónusod mi lesz? *Kérdezi, láthatóan megragadta a téma.* Nem, nem, köszi, nem kell segítség, velük elboldogulok. Eddig még egyik sem zaklatott különösképpen, és amúgy is, ismersz, mindig éber vagyok, nem tudnak rajtam ütni... vacsizni? *A mellette lévő ismét újratöltött tálra néz. Ahhoz képest, mennyit evett, még éhes.* Persze, mehetünk! *Lecsusszan a pultról, és érezvén hátán a manók rosszalló pillantását, elhagyja a konyhát, valószínűleg Avrillel a nyomában.*

Vendég

Én kedveltem ezt az évet... de ne menjünk olyan előre! Még van egy pár óra.. és reményeim szerint még megtanuljuk a Petrificus Totalus-t... Az olyan de olyan jó varázslat... *mondja mosolyogva* Mellesleg ha gondolod Alexandrát lefékezem... meg Olgát is. Majd kiselőadást tartok nekik a Bűbájtan félévi vizsga nehézségeiről. És persze a szokásos témaköreimben zaklatom őket. *mondja egy kedves mosoly keretében. Felhörpinti a narancslevet majd az ajtóra néz.* Nem megyünk fel? Ez olyan előételnek megfelelt ... talán menjünk vacsizni?

Vendég

- De, de, szeret, ebben biztos vagyok! *Szinte felcsattan, úgy mondja ki ezeket a szavakat.* Csak... nem tudom... *Nekidől a falnak ültében, és lassan rágcsálja a kekszét.* Asszem mindig rosszkor rossz helyen. Nézzük csak, utál Lexi - Eric volt barátnője - és utál Olga Korovjova is - ő Jackért van oda... pedig utóbbihoz közöm sincs! Ennek ellenére mindkettő a halálba kíván, tudom jól, félek is velük találkozni. *Hangosan felsóhajt.* Miért kell ezt nekem tizennégy évesen átélnem? Úgy gondolom, jobb lesz, ha kicsit elfelejtem Jacket is, és inkább foglalkozok a vizsgákkal, és mondjuk a... barátnőimmel. *Elhúzza a száját.* Abból sincs sok. *Ezek után Avrilre néz, és a narancslevet átvéve belekortyol.* Köszi. *Szól még, a házimanók észrevették, de egy vállvonás kíséretében dolgoznak tovább. Mindjárt itt a vacsoraidő, muszáj elkészülniük.* Jaja, a szobatalálkozás tényleg jó lenne... legalább megismerném Fayt, nem igazán láttam, elég titokzatoskodó alak. Vagy én lehetek túl zárkózott... *Félszeg vigyor.* Lényeg a lényegben, elég zűrös első évem volt ez, ideje változtatni a helyzet állásán.

Vendég

Háhá... azthiszem majd ülhetünk egymás mellett. Énis minden tárgyat fel akarok venni amit csak lehet. Hiszen azok a lusták akik csak 3-at vesznek fel azok sose lesznek okosabbak! *mondja megrovóan gondolva az említettekre* Óh... talán már nem szeret téged annyira? *kérdezi elmerengve* Hiszen te nagyon aranyos lány vagy! Egyébként én benne vagyok abban a szobatárs-találkozó dologban. Arabella folyton másodpercekkel előttem megy ki és be a szobából és egy pillanata nincs hogy beszéljen velem. Fay pedig teljesen el van foglalva a pontszerzéssel. Párszáz pont választja el Jack-től és mégis ő a második! *mondja majdnem kibukva* Szerinted azt a kancsó narancslevet kiviszik még? *odabattyog és megfogja a kancsót. Két poharat vesz el az egyik szekrényből és gyorsan teletölti őket* Tessék! Gyorsan igyuk meg amíg nem...*és máris*.... néznek ide.

Vendég

*Biccent Raina mondandójára, ő is örül, hogy felépült, ha nem is egy óra, hát három nap alatt.* Hát igen, életében egyszer elsős az ember, nem árt a tökéletes vizsga. *Nyugtázza a lány szavait ekképpen.* Igyekezni fogok, ne félj. *Vigyorog rá.* Legfeljebb, ha majd robbantgatásokat hallasz, miközben várakozol a gyakorlati részre, ne ijedj meg, csak épp idegeskedek, hogy nem sikerült valami... *Mondja még mindig mosollyal az arcán, végül is néz az ismét földre érkező holtak őrésre.* Én is remélem. Szervusz, legyen további szép napod! *Köszön el tőle, s újabb kekszet vesz a szájába. Ekkor nyílik az ajtó ismét - ki hinné - Avril lép be.* Szia. *Köszön neki egész elmerengve, a pulton üldögél, ölében a keménykötésű füzetével.* A tárgyválasztás engem nem borít ki, én szinte mindent fel fogok venni, tudásból sosem elég! *Jelenti ki.* Izgulni természetesen izgulok, de remélem, még hasznomra fordíthatom ezt a feszültséget. Erickel kapcsolatban pedig hát hm, minden rendben van vele, de ha igazán érdekel, menj el hozzá, és kérdezd meg. Valamit titkol előlem - nyugi, nem egy másik barátnőt! - bár ha az lenne, azt sem bánnám... *Elmerengve rágcsálja az édessüteményt, majd hirtelen magához tér.* Már mint, úgy értem, az ő ízlés dolga, hogy hány és milyen barátnőt tart. Lényeg a lényegben, valamit még csinált otthon, mert hogy ő késebbi vonattal érkezett... lehet összefutott egy kívánatlan személlyel... *Húzza el a száját, végül is a fél-vélára tekint.* Te milyen tantárgyakat fogsz felvenni?

» Titkos Barlang
» Titkos folyosók
» Házimanók Titkos Konyhája
» Északi torony - Titkos padlás
» Titkos folyosó

Házimanók Titkos Konyhája

Házimanók Titkos Konyhája

Similar topics

Similar topics