Karditov Park és Állatkert

Téma: Karditov Park és Állatkert Kedd. Dec. 23, 2008 6:30 pm

First topic message reminder :

Karditov... már Nellond polgárai közül is sokan alig emlékeznek ki is volt egy a férfi, aki méltán híres volt...kétbalkezességéről. Az volt a vágya, hogy egy parkot ad a városnak, amit saját maga tervez meg és ültet be növényekkel. Egész jól haladt, már majdnem a park fele kész volt, habár többször is életveszélybe került, amikor 1-1 fát próbált megmachinálni, hogy azok nagyobbak, szebbek legyenek, és több árnyékot adjanak. De végül hibát követett el. Épp a park közepén található kis boltívet akarta felállítani, amikor nem a megfelelő varázslatot alkalmazta. Az események gyorsan követték egymást...mint valamiféle előre megrendezett káoszelméleti bemutató, és végül a boltív a férfire zuhant, ezzel a halálát okozva.
A park közepén azóta is ott van a szakállas, akkoriban 50-es éveiben járt férfi kissé butuskán mosolygó mellszobra.
Maga a hely, egyébként olyan, mint a legtöbb park. Fák, bokrok, virágok mindenütt, és jó néhány pad is akad itt, a leülni és pihenni vágyók számára. Középen ott a boltív, épp a mellszobor felett, a férfi emlékére, és úgymond halálára emlékezve ezzel.
Ami még különleges itt az a kis állatkert. Nem nagy, épp csak 7-8 ketrecből áll. Akadnak itt mindenféle varázslények, persze nem a veszélyes fajtából.
Az egyik ketrecben kelta tündérmanók integetnek kifelé, néha kissé megtréfálva a nézelődőket, és ami a kezük ügyébe kerül, azzal jól megdobálják az arra járókat.
Akad itt sátánebe is, ami ugye nem bántja az embert, de azért meglehetősen félelmetesen néz ki. Lehet rajta gyakorolni a zenét, mivel egy hárfa van a ketrec mellé kihelyezve a lelkes próbálkozóknak.
És még jó néhány kisebb varázslény, repülők, és nem repülők, csúszók és mászók, néha még változik is a kollekció, és cserélődnek, az időjárásnak megfelelőien, hisz nem mindegyikük bírja a hideget, vagy épp a meleget.

_________________
567 éves éjtünde, épp ezért jellem téren nem kimondottan kedves, de tiszteli a tudást, és a tudni akarást. A férfi nemet szinte semmire sem tartja, ezt csak az iskola miatt próbálja visszafogni valamelyest. Az illúziók, dalok és tér-időmágia mestere, uralma alá tud hajtani az elme erejével szinte bárkit.
Előtörténet

Vendég

*Hát, ha nem vészes, akkor Ariana boldog mosollyal, még mindig Dean kezét szorongatva, és ha tudna, minden bizonnyal ugrándozva. Nem annyira, mint Thia, de ugrándozna. Csak éppenséggel nem tud. Éljenek Rositsa kutyái, szeretjük ám őket... Mindenesetre Chris említésére megtorpan egy hosszú pillanatra, majd gyorsan beéri Dean-t, persze a kezét még mindig nem elengedve, tehát a hirtelen megállással nagy eséllyel a fiút is visszatartja.* - Hogy sikerült hozzáfagyasztani a teniszlabdát a kezéhez? Mit csinált? *Kérdezi döbbenten, miközben már a fejét forgatja, merre lehetnek azok a macsekok, majd meg is pillantja a megfelelő ketrecet, és arrafele kormányozza Deant.* - Megértem, úgy nagyjából ismerem Jack viszonyát az elemi varázslatokkal... Elemi Harci Mágia volt, nem? Jó, ha az ember prefektus, a másodikos órarendbe is bele tudtam pillantani... *Kihúzza magát kissé, bár nem nagy teljesítmény.*

Vendég

- Azért annyira nem vészes. *Mosolyog rá Arianára, majd követi, mennek tovább a kneazle-ök felé, és hallgatja a történetet.* - Hm... érdekes egyéniség lehet... *Morfondírozik, majd sétálnak ugye tovább, és elmosolyodik.* - Az utolsó gyakorlati Aurormágián volt, tehát az összefoglaló előtt. Egy lyukba küldött le minket a föld alá. Kicsi volt, épp elférünk benne egy troll meg én. Ugye mindenkinek külön lyuk volt. Majdnem fejbe vágott az az izé, de Adamente kiszedett onnan, így akkor senkinek sem esett bántódása. Csak asszem Sam kapott egy pofont... Christophert meg láttam órák után. A tegnapiról is érdekesen jött ki, egyik kezéhez egy teniszlabda fagyott oda, a másik meg megégett... *Mondja halvány mosollyal, hát igen, neki sikerült balesetek nélkül megúsznia az órákat. Csak Harcművészet lélektanán lépett bele egy szögbe, de az nem baj.* - Áh, csak úgy, hogy Odron jött, Jacknek meg jönnie kellett ugye a daimón-gazda kötelék miatt. De nagyon nem akart...

Vendég

- Felmehetünk, ha nagyon zavar a nap... *Pislog kissé megszeppenve Dean morgását hallva, miközben a fiú mellé lép, megfogja a kezét, és úgy vezeti a kneazle-k felé. De persze ha Dean fel akar menni, akkor rögtön arrafele fordul. És nem húzza, rángatja, csak vezeti, hogy biztos arra menjen, amerre ő.* - Aham, érdekesek, bár ennél durvábbat nem nagyon tudok mondani. Akkor viszont eléggé ránk hozta a frászt, Wanda meg én kórusban ölelgettük halálra óra után, amennyire tudtuk. Érdekes módon arra jutott idő, megtépésre meg nem... Én mondjuk megígértem neki, mikor még az illuzióban voltunk, hogy ha meghal, a hajánál rángatva rángatom vissza az élők közé, szóval nem ajánlom. Sötét haja volt. *Elmélkedik, elvan. Valahogy eszébe jut a Nellond utcáin való séta is, a házi feladat a ruhaboltban, meg a kabát. Aztán Dean-re pislog, nem igazán tudja elképzelni ezt a lyukas dolgot.* - Milyen lyuk? Nem értem... Topher mondjuk tényleg elég érdekesen jött ki a múltkori óráról. Nem a tegnapiról, hanem azelőtt. Lawrence mondta. És hogy zajlott ez a beráncigálás? *Halvány mosollyal pislog felváltva Dean-re meg az útra, hogy azért mégis a kneazle-k környékén lyukadjanak ki.*

Vendég

- Én könnyen leégek... *Morog, pislogva az ég felé. Mondom, ő nem félalbínó, mint unokatestvére, de fehér a bőre, ergo könnyen leég. Beérnek az állatkertbe, ahol csak mosolyogva nézi Arianát és a sátánebét, és érdeklődve hallgatja a történetet, majd felnevet.* - Akkor nektek is érdekes óráitok voltak elsőben is... nem mintha a másodikos órák nem lennének azok, például amikor egy kis lyukba nyomnak le, hogy szökj meg a troll elől... Imádom Adamante humorát. De ahogy elnéztem a többieket összefoglaló órákon, voltak, akik elég... érdekes állapotban jöttek ki. Vagy éppen be, például Jacket Odron szinte becibálta a tegnapi órára. Mehetünk, a kneazle-ök felé is... nekem kifejezett kívánságom nincs, bármit megnézek. *Mosolyog rá Arianára, majd megy arra, amerre a lány vezeti.*

Vendég

- Ajánlom is, hogy ne tudd elfelejteni. *Jegyzi meg vidáman, miközben ugye leérnek Nellondba, ahol a vadőr kocsijáról leszállva célirányosan indul az állatkert felé. User még mindig nem tudja, kell-e itt egyáltalán belépőt venni, de ha kell, akkor egyetlen szó nélkül rakja ki két jegy árát, és mielőtt Dean bármit mondhatna, behúzza barátját a kapun.* - Kétlem, hogy leégnél, bár tény, hogy eléggé tűz a nap... *Ő is felpislog az égre, eléggé hunyorogva, és azért reméli, hogy tényleg nem lesz égés a dolog vége. Ilyen melegben árnyékot kéne keresni, de a parkban szerencsére van az is. A kérdésre körülnéz, és szeme megakad a két és fél, három méter körül lévő három fejű, öt lábú kutyuskán. A sátánebe ugrálgat, Ariana pedig elengedi Deant, és két lépéssel a ketrec mellett terem, majd benyújtja a kezét. Még egyszer nem dől be a látszatnak.* - Heló, haver! *Köszön a kutyának vidáman, aki enyhén morogva indul felé; eléggé félelmetes, viszont mikor már egészen közel van Arianához, eljut az agyáig, hogy hoppá, ez egy ember, és szűkölve ugrál el. Ariana csak nevet, majd kihúzza a kezét, és csillogó szemekkel pillant Dean-re.* - Legendás lények ismeretén láttuk a halott Atanast, mellette meg két ilyen dög volt. Mindenki pánikolt, nem akartuk hogy észrevegyenek, ezek meg megszaglászták az egyik fiút aki kisétált eléjük, és megijedve elugráltak. Atanast mondjuk utána kedvem lett volna megtépni, mikor az illuzió szertefoszlott, ő meg büszkén vigyorgott ránk, de akkor sietnie kellett, azóta meg valahogy nem volt alkalmam. Ő a régi tanársegéd egyébként. Szétnézünk, hátha van kneazle? Van velük egy kis elintézetlen dolgom... te mit akarsz megnézni?

Vendég

- Hogy is felejthetném el... *Mondja, megrázva a fejét, mintha még a gondolatot is ostobaságnak tartaná, de azért flé kézzel visszaöleli a lányt.* - Nyugodtan mehetünk az állatkertbe, kibírom... *Mondja magabiztosan, kihúzva magát, majd elindulnak az állatkertbe. Nellondba érve, lemászva a vadőr kocsijáról, kicsit hunyorogva pislog az erős fénytől... no igen, nem szereti.* - Azért remélem nem égek le... *Morog, szúrós pillantásokat vetve az ég felé, mintha ezzel akarná meggyőzni a napot, hogy bújjon el a nemlétező felhők mögé. Végül elérnek az Állatkerthez, ahova belépve a lányra néz.* - Nos, hova menjünk először?

Vendég

- Jó, de én azt sem tudom, merről jöttünk, mert össze-vissza mentem, és már nem is tudom, hogy hol voltam, meg hol nem... *Motyogja maga elé, de végülis akkor Szevér mellett elindul kifelé az állatkertből. Mázli, hogy ilyen segítőkész emberekbe botlik, már talált itt magának két védőangyalt, Christ meg Szevért, akik megvédik a zsiráfoktól, meg megmondják, merre kell menni.* - Jozef az az öreg bácsi, ugye? A vadőr, nem? *Érdeklődik, mert neki a név nem sokat mond, de ha a kocsival vár, akkor minden bizonnyal az az öreg úr lesz az, más nemigen lehet. Tehát ha minden igaz, akkor irány a főtér, onnan meg vissza a kúriába, ahol Arithia szépen megöleli a fiút, majd elköszön, előre is jó éjt kíván, megköszöni a segítséget, védelmet, aztán integetve elugrál.*

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 6:31 pm

*Japánul. Ahogyan Szevér egy szót sem tud sem kimondani, sem megérteni, éppen ezért asszociál ismert dolgokra. Az emberi agy sajátosságai. Aztán odasétál a lány mellé, leguggol, és benyúl az egyik mosakodó macskához, akinek megpiszkálja a mancsát, mire az elvágódik a földön, Szevér kezeit kezdve el pofozni, karmolászni meg harapdálni. Persze puszta játékból.* -Látom bizony. Nagyon aranyosak. És igen, általában hegyesebb pofájú macskák. *mondja halovány mosollyal, aztán hallva, hogy a lány szerint hűl le a levegő, feláll, elengedve a macskát, és máris a kijárat felé fordul.* -Persze, hogy tudom. *mosolyodik el.* -Ugyanarra kell menni, mint amerről jöttünk. Jozef biztosan ott vár minket a kocsijával, hogy visszatérhessünk. Mehetünk? *kérdezi, és, ha, minden igaz, akkor szépen elindulnak visszafelé az úton, elhagyva az állatkertet meg miegyebet.*

Vendég

*Szevér töprengését nem hallja, de egyébként sem értené, hogy miféle Niko-ról beszél, amikor ő éppen a macskáknak örvendezik japánul. Aztán csillogó szemekkel, bámulva hallgatja Szevér beszédét, és megint teljesen lelkes lesz; ezúttal ő nyújtja be a kezét a rácson, és megsimogatja az egyik közelebb fekvő tűzmacskát.* - Ezek tényleg nagyon aranyosak! Nézd, milyen helyes pofájuk van! Tiszta kawaii! *Remekül elvan a japán szavaival, amikből a fiú minden bizonnyal semmit nem ért, majd felegyenesedik.* - Hideg van... Visszamegyünk a kúriába? Tényleg, te ugye tudod, merre kell menni? Mert én nem igazán, már eleve a parkban eltévedtem...

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 6:14 pm

-De még mennyire! Tudod, örök csínytevők, és néha túlzásba viszik, szóval csak óvatosan. *mondja a maga komoly hangján, aztán figyeli, ahogyan a lány lelkes csatakiáltással megrohamozza a sok-sok tűzmacskát.* -Niko? Ő hogy jön a képbe? *töpreng el kissé félredöntött fejjel, majd végül hümmögve vállat vn, és odaslattyog a lány mellé, figyelve annak hatalmas lelkesedését. Örül, elégedett, hogy a lány félelme így elillant. A lány kérdésére előveszi a tudósabbik énjét, és magyarázni kezd.* -Ha jobban megnézed, akkor nem csak a farkuk vége ég, hanem a fülük is, meg a mancsuk is, ha éppen úgy akarják. Ezek a tűzmacskák, amik mágikus lények, mint láthatod, tűz alapúak. Ők tudják befolyásolni a lángokat, és ha valaki fenyegetően közeledik feléjük, akkor azt meg tudják égetni, viszont hogyha békés szándékkal tartasz feléjük, akkor nem bántanak, és ha hozzáérsz a tűzhöz, ami rajtuk van, az nem éget meg. Szóval ők ilyen ügyes állatok, akik tudják bfolyásolni a tüzüket. *mondja röviden, remélve, hogy a lány elégedett a válasszal.*

Vendég

*Ő meg még mindig nem szokta meg, hogyha japánul dumál, akkor nagy eséllyel senki nem érti meg. Chris-szel mondjuk szerencséje volt, ő éppenséggel mindent értett... Tényleg, elég régen látta. Persze, hiszen ő nem tudja, pontosan kik haltak meg, és hogy Chris is köztük volt... Aztán meg végigsimítanak a fején, mire felpislog Szevérre, majd kissé elcsodálkozik.* - Azok ott? Tényleg ördögiek? *Pislog egy ideig, majd a fiú az errafonth-okat ajánlja. Tekintetével követi a fiúét, és ujjongva engedi el az allidonost, majd rohan át a mutatott ketrecekhez, és teljesen rátapad a rácsokra, csillogó szemekkel mered befele.* - De kawaiiii! Nekoooo! Mit mondtál, hogy hívják? Dearanyooos! *Teljesen fellelkesedett, a macskákat bezzeg szereti. A kutyákat is, amennyiben normális méretűek...* - De hogyhogy nem égnek meg, hogyha ég a farkuk?

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 6:02 pm

-Öhm, hát.. gondolom.. *mondja kissé bizonytalanul a számára ismeretlen kifejezés halaltára, majd megpaskolgatja kissé a nagy kutya oldalát, és Arithia felé fordulgat, miközben az kapaszkodik a karjába. Mosolyogva végigsimít a lány fején, olyan nyugtatóan.* -Nem lesz semmi baj. Oda? *és a mutatott irányba néz, kissé elhúzva a száját.* -Hát, oda inkább pálcával, mert azok kelta tündérmanók, amik dobálgatnak. Szóval ha oda akarsz menni, akkor óvatosan, nehogy rád dobjanak valamit. Ördögi kis bestiák ám. De akár tovább is mehetünk, hiszen annyi, de annyi izgalmas állat van itt. Nézzük meg példának okáért az erafonthokat. *bök a ketrecben szunyókáló macskák felé, akik közül egy-kettő lustán lóbálva, csóválja, mozgatja a farkát ütemesen, amelynek végén tűz ég, mások mosakodnak, míg van aki vizet lefetyel. Szevér rédeklődve néz le a lányra, miközben szépen lassan elindul, látva, hogy a lány eléggé fél a nagy kutyáktól.*

Vendég

*Márpedig ő reflexből hátrahőköl, mikor odajön a nagy kutya, tehát szépen hátraesik, bár kezével megtámaszkodik, és csak pislog az állatra. Neki elég, hogy hatalmas, és nem igazán tudja elhinni, hogy veszélytelen. Hamarabb hinné el, hogy Szevérnek természetfeletti ereje van, amivel hipnotizálja a kutyát, hogy békésnek tűnjön.* - Hontoni-hontooo? *Kérdezi kissé nyüszítve, mert neki ez igenis félelmetes, majd végülis feláll, és még mindig kissé remegve bemenkül Szevér mögé; újra. A fiú karjába kapaszkodik, és a háta mögül pislog ki a ketrecben lévő állatra, majd a tekintete arrébb vándorol a következőre, amiben néhány kelta tündérmanó látható.* - Azok ott mik? *Mutogat is a kezével arrafelé, bármennyire is nem illik, és feltett szándéka a fiút inkább azok a kis izék mellé ragasztani, és elcipelni a sátánebétől.* - Menjünk inkább oda, oké? Vagy... vagy a következő ketrechez, vagy valahova...

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 5:53 pm

*Szevér márpedig lazán ott guggolgat a kis sátánebének kerítése előtt, még el is neveti magát, majd lehuppan a földre, leül, így a kezét kiveszi a ketrecből. A kis eb ugatgat, kaffog egy keveset, mire Szevér elneveti magát, és megborzolja a kutyus bundáját. No igen, ő ért ezekhez az állatokhoz.* -Hogy mit krédeztél? *pislog hátrafelé, a lány felé, és mintha csak ezekre a szavakra várt volna, nagy léptek hangja hallatszódik, ahogyan egy jóóó nagy, megtermett sátánebe odasétál a rácshoz, egyenesen Szevérrel szemben.* -Amúgy nem, nem bántanak, nem harap, és ő meg.. Hűnafene.. *riad meg egy cseppet a hatalmas állattól, amit csak akkor vesz észre, mikor visszanéz a ketrechez, aztán fel is tápászkodik, és a jobbját a rácshoz teszi, a nagy kutyus megszaglászgatja. Nagyon nagy kutya, nagyjából tízszer akkora, mint a fiú, legalább is ő akkoránka látja, sacc per kábé. Aztán, miután megszagolta a fiú kezét, Szevér az ujjaival megcsiklandozza az álalt pofáját.* -Nem bánt, nyugi. Barátságos, csak akkor nem, ha ki van képezve őrzésre, mint a sima kutyák. Igaz-e szépségem? *beszél magyarul továbbra is, egyenesen a sátánebnek, ami köztudottan nem olyan vérmes fenevad.*

Vendég

*Még mindig kissé bizalmatlanul nézeget körbe, de hát ha Szevér mondja, akkor biztos nincsen mágikus zsiráf, a nem mágikus meg nem tud bejönni... Pedig igenis eszik embert, mert a Plastic Tree énekese nem hazudik, és tök komoly arccal adta elő, szóval biztos nem viccelt. De hát ha nem tud ide bejönni, akkor nem baj... Lépeget Szevér mellett, és a sátánebek láttán megtorpan, eléggé földbe gyökerezik a lába, pláne, mikor a fiú simán odamegy, és bedugja a kezét, meg játszadozik. Végül mégiscsak elmúlik a dermedtség, és villámgyorsan odaugrik, majd elbújik az allidonos mögött, onnan pislog a kutya felé.* - Ez... ez nem harap? Nem félsz, hogy idejön az anyja, és megharap, mert azt hiszi, hogy bántod? *Teljesen el van hűlve, hogy szorulhatott valakibe ennyi bátorság, hogy ilyen lazán játszadozik azzal a döggel.*

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 5:42 pm

*Felsóhajt, és immáron magyarul szólal emg, mert magyar beszédre automatikusan át tud váltani, a régi megszokás, az a régi szokás, melyet nagyon de nagyon régen nem használt, csak ha dalolászott, akkor beszélt magyarul.* -Ez butaság. A zsiráfból nincsen mágikus, és nem eszik meg senkit. Szerintem valaki fel akart dobni egy történetet, és ezért találta ki, hogy a zsiráf megevett valakit. De megvédelek, nyugalom. *biccent, aztán, ha minden igaz, végre csak-csak bejutnak az álaltkertbe, ami nem éppen nagy, csak pár ketrecből áll, de Szevérnek ez is éppen elég. Az első, amit kiszúr, azok a nagyobb sátánebek, akik mellett egy kis kölyök is rohangál.* ~Jack kedvenc állata.~ *jut eszébe, mire elmosolyodik, és egyből a nagy, fekete állatok felé veszi az irányt, még a kezét is bedugja a rácson, amit a kicsi kutyus egyből elkezd finoman, fogait próbálgatva harapdálni. Szevér emg csak guggol ott a kerítés előtt, mozgatva az ujjait, a kezét, játszadozva a kiskutyával.*

Vendég

*Nem igazán veszi észre Szevér fintorát, és a "jahm"-ot nem fogadja el válasznak; már kérdezősködne tovább, de aztán mégis a következő témára ugrik, mert az a zsiráf túl félelmetes, meg kell róla bizonyosodni, hogy semmiképpen nem férhet hozzá. Azt sem érti, hogy Szevér miért a bolgár nyelvet részesíti előnyben; kissé félredönti a fejét, de ő megint magyarul szólal meg.* - De... De lehet, hogy van mágikus zsiráf is, és az be tud jönni... Tudod, én azért félek a zsiráfoktól, mert egy interjúban hallottam, hogy az egyik énekest gyerekkorában megette. *Az mellékes tényező, hogy az énekes túlélte, de hát lehet, hogy Arithiának nem lesz olyan mázlija, tehát ő inkább kerüli a zsiráfokat; biztos, ami biztos. Végülis megnyugodva bólint, mikor Szevér kijelenti, hogy bármikor elbánik az alakváltókkal, aztán még mindig kissé félve méregeti a kaput.* - Hááát... *Lepislog a szőrmókra, majd nyel egyet, felnéz Szevérre, és bólint.* - Oké, de tényleg védj aztán meg! *Azzal ha minden igaz, vesz jegyet, hogyha kell; ha meg nem, akkor egyszerűen besétál a fiú mellett.*

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 5:30 pm

*Amikor magyar szót hall.. Szíve heves kalapálásba kezd, hevesebben dobban meg, és be is hunyja a tekintetét. Furcsa, lágy szellő borzolja meg a haját, mire Szevér arcán kifürkészhetetlen, furcsa mosoly jelenik meg. Hallgatja a lány szavait, majd az egyik szónál fintorrá torzul a mosoly, és megtorpan. Kinyitja a szemeit, fejét kissé lehorgasztja, kezeit zsebrevágja, és egy követ kezd el rugdosni.* -Jahm. *válaszol röviden, nem akar és nem is fog róla többet beszélni, majd ismét a zsiráfokra terelődik a szó.* -Arithia, a védőbűbáj azért van itt, hogy a zsiráfok ne jussanak be. Másrészt nem mágikus állatok, úgyhogy nem is tudják kijátszani a dolgokat, és nincs olyan ember, aki beengedné őket, mert különben a csúnya-csúnya, kiképzett sátánebek, amik azért vannak itt, hogy őrizzék a kapukat emg az állatkertet, jól megrágcsálják és megkergetik őt. *mondja nagy komolyan, az alakváltó kérdésére félredönti a fejét.* -Az egy furcsa lény, de nálam gyengébb. Bármikor elbírok velük, tudod, az alakváltók félnek tőlem! És lényegében mindenfélévé át tudnak alakulni, ahogyan ezt a nevük is mutatja. De nagyon ritkán keverednek el ide, Nellondba, mert rossz számukra a klíma, és nehezen viselik el az efféle időjárást. *mondja, miközben elérkeznek a kapuhoz. Szevér valamiért bolgárul beszél tovább. Majd megáll, felnéz a kapura, aztán a lányra.* -No?

Vendég

*A szőrmók sértődötten sétál át Arithia másik oldalára, távolabb Szevértől, mikor az megtagadja a segítségadást. Innentől látványos sértődöttséggel követi őket, néha-néha kissé lemaradozva, de ilyenkor néhány gyors lépéssel hamar beéri a két diákot. Arithia lelkesen kapja fel a fejét Szevér szavaira, és már magyarul szólal meg.* - Tényleg? Az tök jó! Én sajnos még nem voltam ott, csak egyszer, a Balaton mellett nyaraltunk. Nem is tudom, pár éve volt, talán kettő, vagy három... És a te szüleid varázslók? Vagy ezt már kérdeztem? Ne haragudj, csak nagyon rossz a memóriám, szóval az ilyenekre nem nagyon szoktam emlékezni... *Kissé zavartan lépeget, szökkentget a fiú mellett, majd akkor elindulnak az állatkert felé.* - De biztos hogy nem jutnak be? Mi van, ha mégis áttörik a védőbűbájt? Vagy ha mondjuk valaki megsemmisíti, és beengedi a zsiráfokat, mert nem tudja, hogy nem szabad? *Kissé meg is ijed, közelebb ugrik Szevérhez, elkapja a karját, és bizalmatlanul méregeti az állatkert kapuját.* - Mi az az alakváltó? Az is zsiráf? És olyan van itt? És biztos, hogy nem erősebb nálad?

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 5:15 pm

*No igen, azt tegyük hozzá, hogy Szevér nem ismeri még annyira a lány, hogy tudja, hogy mindig ilyen. A szörmók pillantásaira sunyin elmosolyodik, és emgcsóválja a fejét, üzenve, hogy nincs mitől megmenteni. Tűrje csak a sorsát, hamár vírus.* -Hohó, az nem akármi miatt van! Tudod, magyarhonból származom, a kárpátok bölcsőjéből, a hűség városából. *húzza ki magát büszkén, hiszen a származása szerinte van éppen oly nemesi, mitn egy hegyesfülű tündéé, vagy egy aranyvérű angol varázslóé. Minden esetre a lány szavaira csak füttyent egyet.* -Az szép, akkor sok helyről származol. *mosolyodik el, majd elindul a lány mellett az álaltkert felé.* -Nos, akkor itt az ideje, hogy begyere velem. A zsiráf nem itt lakik, őket külön védőbűbáj miatt nem engedik be ide, és biztosan nem juthatnak át rajta, úgyhogy nem kell félned. A zsiráfkinézetű alakváltóktól epdig megvédelek. *kacsint a lányra kedvesen, és hálás mosollyal köszöni meg a kevesebb ugrálást.*

Vendég

*Szevér mondatára lelkesen bólogat, bár nem érti, ezt miből vonta le a fiú, tekintve hogy ő általában alapból ilyen, meg szinte mindig jó napja van, amíg valaki el nem rontja. A szőrmók meg, mikor Szevér lenéz rá, amolyan "ments meg" és "nem is ismerem ezt az izét" üzenetek keveredésével néz vissza rá. Megjegyzem, amúgy fiú, még ha a rózsaszín szalagon nem is látszik.* - Akkor jó, mert egyébként pocsék a névmemóriám, de ez valahogy megmaradt, olyan magyar hangzása van a nevednek... Tényleg, honnan származol? Én itt születtem Bulgáriában, de ugye angol nevem van, a szüleim meg magyarok, és éltünk kint egy évet Japánban is... *Aztán mikor a fiú kijelenti, hogy elszédül, kissé bocsánatkérően pislog rá, majd visszavesz a pattogásból, és már csak diszkréten ugrándozik menet közben.* - Neem, bent még nem voltam, mert nem tudom, van-e bent zsiráf, és nem merek kockáztatni... Félek a zsiráfoktól.

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 4:59 pm

*Mikor Arithia hirtelen ott terem előtte, és alaposan megölelgeti, akkor elneveti magát, de azért visszaöleli a lányt.* -Látom ma remek napod van. *mondja mosolyogva, miközben elengedi a lányt, majd lenéz a rózsaszín szalagos szörmókra, és csak mosolyog tovább. Aztán biccent, és visszanéz a lányra.* -Bizony, Szevér vagyok, eltaláltad a nevemet. És köszönöm szépen, igyekszik az ember.. *aztán a lány hirtelen elmondott szavaira meg lelkes ide-oda mozgására próbál figyelni, de egy idő után elveszti a fonalat, és csak a fejét fogja, miközben elneveti magát.* -Jólvan, nyugi, nyugi! Látom, fel vagy pörögve, de ha így folytatod, elszédülök.. *mondja továbbra is nevetve, majd azért csak összeszedi magában az elhangzottakat.* -Hát, nem éppen kellemes.. És az állatkertben bent már voltál? *érdeklődik, miközben kezeit maga mellé engedi le, és igyekszik nem szem elől téveszteni a pattogó lányt.*

Vendég

*Mikor éneklést hall, kissé megáll az ugrándozásban, és forgolódni kezd, mégis merről jön. Észreveszi Szevért, és lelkesen fut oda hozzá, majd szépen megöleli a fiút, ő már csak ilyen; még ölelgetősebb, mint Ariana, aki azért a második találkozásnál nem ugrik senki nyakába. Oké, Chris az emlékezetem szerint kivétel volt... De Chris az Chris. Szóval megölelgeti az Allidonost, utána köszön lelkesen.* - Konnichiwa! Szevér, ugye? Nagyon szép hangod van, tényleg! *Teljesen hiperaktív, jó szokása szerint... Vagy éppen rossz? Mindenki döntse el maga. Tehát fel van pörögve, ugrándozik, pattog, leütni is lehetetlen.* - Olyan szép ez a park, meg minden... A szobrot láttad már? Az állatkert bejáratánál mondta a pénztáros, hogy az a férfi építette ide a parkot, de ráborult egy boltív szegényre... Nem lehet kellemes érzés.

Téma: Re: Karditov Park és Állatkert Szomb. Máj. 02, 2009 4:43 pm

*Lassú, kényelmes léptekkel érkezik meg egy kócos, szöszke hajú fiúcska is a terepre. 16 éves forma, noha igazából elsős, legalább is, ha azt vesszük, hogy jövőre (is) másodikban fog leledzeni. Kényelmesen sétálgat, kezeit zsebrevágva. Terepnadrágot vett fel, mert ugyebár csak ez az egy nadrágja van meg. Sokat töprengett azon, hogy Jack pénzéből egy keveset kölcsönvesz, és lejön ide, Nellondba, hogy vegyen magának pár új ruhát, de meg akarta várni ezzel a fiút. Igen, ő tudja, hogy vissza fog jönni. Barna pólót visel, nyakában ott csöng egy zsebóra, a maga rezes-aranyos szépségében. A fiú halkan dúdolgag, énekelget, ahogyan lépdel az Állatkertben egyre előbbre, vagyis a parkban egyelőre csak, de az állatkert felé igyekszik.* -Köd előttem, köd mögöttem, Isten tudja, honnan jöttem. Szél hozott, szél visz el, minek kérdjem: mért visz el? *hangja kellemesen csilingel pár magasabb hangnál, no igen, remek hangjavan a fiúnak, nem véletlen, hogy visszatérve erre a szakra került.* -Szépnapot! *köszön oda már távolról az épen erre tébláboló lánynak, jobbjával integet is, és szépen felé tartva odasétálgat hozzá.*

Vendég

*Barna ruhás leányzó sétikál a parkban, maga mellett színes szőrmókkal, akinek nyakában rózsaszínes szalag, ahogyan a lány karján is. Kissé ugrálgatva halad, majd elér a mellszoborhoz, megáll előtte, és mosolyogva néz fel rá.* ~ Kedvesnek tűnik a bácsi, kár, hogy ráborult az a boltív. ~ *Elgondolkozik kissé, majd megvonja a vállát, olyan "c'est la vie" módon, és tovább ugrándozik, nézegeti a fákat, szívja a friss levegőt, elvan. Hátán természetesen most is vászontáska, amiben magával cipeli a játékait; kirakótól kezdve távirányítós gumikacsán keresztül plüssfigurákig és ujjbábokig van abban a táskában minden, bár tény, hogy a gumikacsa távirányítója elektromosság hiányában nem működik. Szóval ezzel a tatyóval sétálgat békésen, és nézelődik, hátha még társaságra is akad ebben a parkban; nem ártana, tekintve, hogy egyedül nagy eséllyel nem talál vissza a kúriába.*

» Park
» Kirinashi Nikumi park
» Karakterek - Hogy néznének ki South Park változatban? (XD)
» Hawaii Vulkánok Nemzeti Park
» Yellowstone Nemzeti Park

Karditov Park és Állatkert

Karditov Park és Állatkert

Similar topics

Similar topics