Aeolus Játszótér

Vendég

- Szívesen. *Mosolyog vissza, majd kezeit a hinta láncai köré fűzve fürkészni kezdi a sötétségbe borult játszóteret, ahol csak néhány gyanúsabb tizenéves álldogál, különös szagú füstfelhőbe burkolódzva. Nem nehéz kitalálni, hogy mi okozhatta a füstöt.* - Én? Ja, igen, igen, köszi, jól...és te? *Látszik rajta, hogy eléggé szórakozott, már nem is löki magát, mégis hintázik. A légmágia előnyei. Na jó, azért túl magasra még nem tudja lökni magát, s nem tudja, mikor fogja tudni elintézni, hogy ez is létrejöhessen. Eközben azonban a lányra pillant, pontosabban a kezében fogott tőrre.* - Szép. *Jegyzi meg. Nem igazán ért a fegyverekhez, de azért felismeri, ha valami nem bóvli. Hát igen, azért csak-csak tanult valamit Janától. Jana. Hihetetlen... amit mondott...hogy megszállta...és aztán... brrr... De ezen már túllépett. Legalábbis, próbálja azt hinni, hogy túllépett.*

Vendég

*Igazából gondolatok hada kergeti a lányt, mintha átsuhanna valami felett..Éppen dalolászik és előre hátra hintázik. Talán, gondolkozik régen látott pár ember Karent is Ashleyt még inkább vele Franciaországban találkozott utoljára na és Lilel is rég találkozott. Dalolászik kicsit feltűnően igaz tényleg fa hangja van, egy ismerős hangot majd a szemeivel odapillant és elvigyorodik.* - Szija! Nem zavarsz nyugodtan foglalj helyet!*Mondja barátnőjének, majd miután beleült a lány a hintába és nézett rá.* - Hogy vagy? És.. nagyon szépen köszönöm az ajándékot igazán tetszik.*Mosolyog el a lányra, majd a táskájába nyúl és a tőrét előveszi és forgatni kezdi az ujjai között.*

Vendég

*Dudorászva sétál a játszótéren, látszólag a gondolataiba merülve. Egy fehér dzsekit visel meg farmert, kezén a Karentől kapott karkötő, ami egy kígyót ábrázol, nyakában pedig az Ashleytől kapott violinkulcs-alakú nyaklánc. Nem gondolta volna, hogy ennyien fognak rá gondolni karácsonykor... Eléggé meglepte a dolog. Susan, Karen, Brenda, Ashley, Chleo... Hát ennyi barátja lenne? Igen, igen...meglepő. Persze, több is van. Eggyel legalábbis biztosan. Jana. Na igen...ő nem kapott ajándékot, mert...nos, mert Lil azt hitte, halott. Érdekes sztori, de az ő gondolatai msot egy másik vágányon siklanak. Yan. Mi történt vele? Hol van? Még a karácsonyi ajándékát sem volt alkalma átadni, vagyis... nem, azt nem lehet bagollyal elküldeni. Mert nem kézzel fogható dolog. Lil úgy érezte, a fiúnak ennél sokkal többet kell adnia. Nem csak egy elhagyható, szétzúzható vécén elhúzható tárgyat. De Yan... eltűnt. Csak pár percrekre futottak össze, és a fiú akkor is ideges volt. Titkolna valamit? De mit? És miért? Ám nem jut tovább, mert ekkor belefut Brendába.* - Ó...Brenda... Szia! *Próbálja arcvonásait valami normálisabb állapotba rendezni.* - Hogy vagy? Nem baj, ha csatlakozok? *Hát igen, jelenleg nem sok kedve van egyedül lenni, összezárva a gondolataival. Ígyhát, ha az nem küldi el, beleül a lány melletti hintába, és lassan lökni kezdi magát, ölbetett kézzel.*

Vendég

*A lány csendben és szótlanul csinálta a feladatokat nem szólt semmit sem, az óra után egyből a játszótérre indult. Egyébként egy fekete nadrág van rajta fehé rhosszú ujjú póló van rajta és a kardigánja barackszínű. Természetesen szövet kabátja is van az fehér és a manó sapkája rajta van, amit karácsonykor kapott az apjától és az Ashleytől kapott hóemberes fehér sál. Egy válltáska van nála amin halál fejes motívumok díszítik abban van persze, a két tőre. Telhetetlen bizony. Csak sétál a játszótéren beleül, a hintába hintázik egy kicsit, majd ahogy sétál egy fa előtt áll meg és szemezni kezd vele. Itt az ideje, hogy bekeményítsen a visszahúzódó lányka előveszi az egyik tőrét pont azt amit Janától kapott, majd egy gyors hirtelen mozdulattal a fához dobja és a törzs közepét találta el.*~Elsőre nem is rossz..~*Gondolkodik el a lány, aztán dalolászni kezd valami szomorú számot... igazából jó a kedve, csak az éjszaka tűnik szomorkásnak.. Visszasétál a hintához, majd beleül és előre hátra hintapalintázik.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Jan. 06, 2011 9:11 pm

-És ezért hálás is vagyok. Tényleg. *biccent, majd csak mosolyog, kedvesen, sármosan, kissé megvillantva a szemeit is.* -Vagy úgy, a sztááárok.. Apámmal meg akkor még számolok. Igazán szólhatott volna.. *morfondírozik egy cseppet, miközben támogatja a lányt, ha émelyeg, azrét, ha nem, akkor meg azért. A kérdésre, hogy meddig kíséri, természetesen kísér ő, ameddig csak kell.* -Nem várok semmit tőled, de, ha üzenetet akarsz hagyni, tudod, hol kell. Tudod, hol találsz meg. Ne keress, üzenj. Az gyorsabb, mert én viszont bármikor emgtalállak téged. *mosolyodik még el, majd, miután elbúcsúztak, szépen hazasétál, mert várja az asszonykája, ha minden igaz.*

Vendég

- Éppen ezért csinálom. Hogy legalább a hivatalon kívül kapj kacagást, és vidámságot, és ne szokj el tőle. De akkor majd gyakrabban megkereslek, és gyakrabban kapsz, hogy formában maradj. *Kitartóan mosolyog, majd valahogy kicsit finomabb lesz a mosolya, halványabb, de ott marad, bújkálva.* - Bogdani út 7. Az ember nem szokta elfelejteni a sztárok címét, akikért rajong. Meg persze, tudod, a madarak sem... *Kifogástalan memória, amennyiben a barátairól van szó, és azok bizonyos mondatairól... És az utolsó mondatnál a mosoly átvált sunyiba, mégis, szinte látszik a feje fölött az angyalglória, ami az ártatlanságát mutatja. Eléggé ellentétes kép, de őő nem céloz semmire.* - Voltam nálatok is, de remek érzékem lehet az elkerülésedhez, mert nem voltál otthon. Direkt kértem apádat, hogy ne mondja meg, hogy kerestelek, hogy ne várj, és meglepetés legyen, mikor betoppanok... de eddig nem sikerült, most meg már le is buktam. És nem tudom, valahogy az a füst... meg... én mégiscsak a diákok között vagyok inkább otthon. *Kitartóan manőverezik úgy, hogy főleg árnyékban lépdeljenek, és ez a keresés ne tűnjön fel a fiúnak. És a belekarolás... nos, valljuk be, azért a barátságon, meg a szokásos bújáson kívül most az egyszer van benne egy leheletnyi számítás is. Minél többet van a holdfényben, annál inkább érzi, hogy zsong a feje, émelyeg. Igyekszik leküzdeni az érzést a beszélgetés közben végig, de itt már alig sikerül.* - Későre jár... Lassan vissza is kellene mennem. Nálunk is szigorúak az ottani aurorok. *Ejt meg még egy félmosolyt.* - Elkísérsz a Jeniliáig? Vagy menned kell? *Ha az elsőre "igen" választ kap, akkor ott búcsúzik el, ha nemet, akkor már itt. Egy ölelés, egy puszi, majd eltűnik az éjszakában, vagy simán a tükörben... és elgondolkozik az élet furcsaságán, a rengeteg féle lehetőségen, a rengeteg "mi lett volna, ha..." kezdetű mondaton. Mi lett volna, ha nincs Dean, majd Phionnalla, vagy éppenséggel Sebastian... De persze ez csak elmélet. Nem így történt, és talán jobb is úgy, ahogy mégis lett. Vagy ha nem is jobb, hát legalább annyira jó.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Jan. 06, 2011 8:40 pm

*A lány bújására, és szavaira kiveszi másik kezét a zsebéből, és megdörszöli bíztatóan, barátian a lány karját, miközben ekdélyesen felnevet.* -Tudom, tudom! De értsd meg, én egész nap felnőttekkel, és komoly emberekkel vagyok összezárva. Mostanság kevesebb erre a kacaj.. Így nem mindig jönnek jól az efféle játékok, egyszerűen.. elszoktam tőlük. *simít végig a lány haján, arcán, majd visszadugja zsebre a kezét, és csak sétálgat a lány mellett, belekarolva.* -A hivatal esélytelen. De ha mondjuk írsz egy levelet, vagy bekopogsz hozzám, hisz tudod, hol lakom, akkor az könnyebb lett volna. Most már a leendő aurorokat se engedik be, senkit, csak akinek van belépőkártyája. Se ki, se be. *kissé elhúzza a száját.* -Valamiért minden szigorúbb lett, nem is értem pontosan az okát, de elkezdtünk normális hivatalként viselkedni. Talán volt egy vizsgálat, amíg nem voltam ott.. *vonja meg a vállát finoman, szájhúzva.* -Mindegy is. A lényeg, hogy most itt vagy! Ami meg a különböző világokat illeti.. A Nedeviát én jobban szeretem, pont azért, mert oda kevesebb diák jár. Viszont annál több helybeli! Ott pezseg a mi kis városkánk élete.. Az a hely, ahol mindent megtudhatsz. *hangsúlyozza ki az információszerzés fellegvárát. Az, és a sötét negyed, de oda még kevesebben járnak, a Nedevia valahogy felkapottabb, ott mindenki emgfordul, sötét-világos egyaránt.*

Vendég

*Nos, ha továbbmenne, akkor alighanem jönne először a döbbent pislogás, majd a kismacskaszemes könyörgés, utána meg fordulna el, hogy rejtse a törő mécsest. Így jó is, hogy erre nem kerül sor, akkor túlságosan megmutatná, hogy nem... nem nőtt még fel. A kérdésre kicsit vissza is vesz, és enyhén csalódottan karol Krasba, félig-meddig hozzábújva, engesztelően. Barátian, persze.* - De csak játék... mindegy. Nem akarok felnőni! Nem akarok megkomolyodni. Semmi ilyesmit nem akarok csinálni. Az annyira... unalmas. Persze, a Nezabarban nem lehet unatkozni... de mégsem állhat csak életveszélyből, meg harcból az élet. Annyi időm van még... amikor kell, megkomolyodok ideiglenesen, de miért nőjek fel már most? ~ És te még nem is tudod, hogy mennyire rengeteg az az annyi... ~ *Felsóhajt, és lépdel a fiú, férfi mellett.* - Korábban is hiányoztál, és korábban is kerestelek. Én is voltam az aurorközpontnál, de sose tudtam bejutni hozzád. Szerintem nem lehettem szimpatikus az őröknek, vagy nem tudom, de valamiért mindig leráztak. Neked nem is mondták? Már azon voltam, hogy lecibálom Doriant vagy Susant, a leendő aurorokat be szokták engedni. De a Nedaviába nem járok gyakran, valahogy... nem annyira az én világom. *Mosolyodik el kissé zavartan, hiszen mégiscsak a fiú vitte el oda először. De nem, nem fogta meg a hely igazán. Nem is taszítja, de nem jár oda gyakran.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Jan. 06, 2011 8:17 pm

*Csak hátat fordít, és elindul szépen messzire, miközben csak megvonja finoman a vállát, aztán, amikor utánaerednek, és ráakaszkodnak, akkor megtorpan, és értetlenül fordul Ariana felé, aki már meg is kerüli, és elé is kerül. Eléggé rétetlenkedve, és kétkedve nézi a lányt.* -Nem értem. Mégis mire volt jó mindez? *csóválja meg a fejét, és egy fél pillanat erejéig megfordul a fejében, hogy tovább menjen, és hagyja a lányt, de nem emeli a lábát, inkább megveti, és rátámaszkodik.* -Azt hittem, kezdesz felnőni. *mondja még, majd elmosolyodik, és ismét megcsóválja a fejét, immár mosolyogva. Amikor belekarolnak, azt hagyja, kicsit nyújtja is a akrját, majd egy mélyebb sóhajjal indul meg.* -Lassan fél éve nem láttál, ideje volt, hogy hiányozzak. És tegnap? Hát, azt kell mondjam, nem igen sietted el.. Pedig direkt rédeklődtem attól a ekdves pincérlánytól, meg a Nedeviában is sokat fordultam meg, már amennyire az időm engedte. Rengeteg a munka a hivatalban, el se tudnád képzelni.. Kevesen vagyunk, és mindenhova rohangálni kell. Néha azt se tudom, hol áll a fejem. Nem azt, hogy egy szőke-kékszemű kislány meg a macskája éppen kicsoda, és csak játszik-e, vagy az én agyam hagy ki egy kicsit megint. *sóhajt fel ismét egy cseppet, miközben elmosolyodik, és lepillant a lányra.*

Vendég

*A macska pedig kellően bárgyún néz ahhoz, hogy házimacskának nézzék emberi értelemmel bíró mágikus lény helyett. Ariana figyeli, ahogy Kras leengedi a kezeit, de csak pörög tovább, végigjátssza a szerepet.* - Nem tesz semmit, tényleg előfordul. Én kérek elnézést. *Legyint könnyedén. Mikor viszont Kras hátatfordít neki, már rögtön elvigyorodik. Kicsit kuncog is, mikor a srác már néhány lépéssel arrébb van, aztán még áll egy kicsit... még pár méter... magában elszámol egészen tízig, lassan, majd mintha puskából lőtték volna ki, futni kezd. Mivel Kras tempója lassú, vagy legalábbis a futásnál biztos lassabb, így szépen beéri, elékerül, és nevetve teszi a kezeit a vállára. Enyhén rátámaszkodik, hogy lábujjhegyre tudjon állni, és puszit nyomjon a homlokára.* - Tényleg annyira lüke vagy néha! Hát ha kicsit játszok, már el is hiszed, hogy csak hasonlítok? Meg se ismersz biztosan? Vagy azt hiszed, hogy el tudnálak felejteni? *Nevetve böki oldalba az ifjú aurort, majd belekarol, hogy ha már az elindul, akkor indulhasson vele. Esti séta a kivilágított utcákon... szép is az. Pereus meg szépen lépdel mellette.* - Hiányoztál. Egyébként igen, összességében egészen rendben vannak a dolgok... van néhány, ami nem, de hát az mindig akad. Majd megoldódik. ~ Hát, egy darabig aligha fog. ~ - És csak sétáltam... meg... igazából téged kerestelek. Már tegnap is akartalak, csak aztán végül nem jutottam a Jeniliánál tovább, mert belefutottam egy allisba, akire tegnapelőtt Jack ráborította az italát, szóval...

Téma: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Jan. 06, 2011 7:56 pm

*Ariana szavaira a fiú kissé értetlenül áll meg, a keze szinte megfagy mozdulat közben, és csak hallgatja a lányt, lassan leengedve a kezeit. Végiggondolja magában, mennyi minden történt eddig vele, és, hogy igazából hány szőke-kékszemű lány rohangál macskával. Lepillant a cicára, aki tényleg összekeverhető egy nagyobb fajta házimacskával akár, és csak halkan hümmög maga elé, aztán visszanéz a lányra. De nem lehet.. túl ismerős neki.. és mégis.. A szavak mögött van nlmi igazság-szerűség, ráadásul Ariana remek színész, harmadrészt tényleg régen találkoztak, és Krassal nem nehéz elhitetni, hogy megfakultak az emlékei. Végül zsebrevágja a kezeit.* -Megeshet, szokott ilyesmi előfordulni. Nagy a hivatal. És ez esetben akkor elnézést.. minden bizonnyal.. biztos.. összekevertem valakivel. Ne haragudjon. *fel se fogja tulajdonképpen a dolgokat, annál sokkal csalódottabb, hogy felfigyeljen a lány pontos szavaira, így csak biccent egyet-kettőt, majd megfordul, és szépen elindul elfelé, kezeit zsebrevágva, csalódottan ráncolva szemöldökét.*

Vendég

*Feltűnik neki az integető Kras. Elmosolyodik, és mire a fiú odaér, kiugrik a hintából egy egész szép mozdulattal, földetéréssel. Aztán a szavaira felvonja a szemöldökét.* - Elnézést, uram... nem egészen értem a szavait... ismerjük mi egymást? Ne haragudjon, nem emlékszem, hogy valaha találkoztunk volna... *Kicsit félredönti a fejét, erős gondolkozást színlel, eléggé feltűnően végigmérve Krast, megvizsgálva minden porcikáját.* - Hm-hm... *Hirtelen "megvilágosodik", és a szája elé kapja a kezét.* - Juj! Maga az az auror, akihez bevittek a múltkor, mikor azt hitték, hogy én adtam el szegény megboldogultnak azt a csúnya sötét izét? Ugyan, de ott már tisztáztam magam, neeem? Elmondtam, hogy a titkos asztrálikertestvérem volt! Hát nem találták meg? Pedig pontosan elmondtam a címét is! *Hevesen gesztikulálva bizonygatja az igazát. Őőő? Ugyanmár, dehogy ő volt.* - Egyedül, mindig egyedül vagyok, állandóan csatlakozni akarnak akik a profitot akarják, de ezerszer elmondtam, hogy egyedül dolgozom, mert a bűntársak megnehezítenek mindent, kikotyogják a dolgokat és beköpnek az auroroknak. *Legyint, majd elkerekednek a szemei.* - Hoooppá...

Téma: Re: Aeolus Játszótér Csüt. Jan. 06, 2011 7:32 pm

*Kényelmesen lépdel végig a főutcán, majd fordul be a játszótér felé vezető úton, miközben halkan dúdolgat. Igen, remekül érzi magát, köszöni szépen, ébenfekete szövetkabátja a bokájáig ér le, kellemesen hosszú, ha lehet így mondani, de hát lassan kezd teljesen felnőtt férfi ember lenni. Hollófekete haja lófarokba fogva lebeg mkögötte, szemei mélybarnán fénylenek, kezei zsebrevágva, nadrágja, mely lépéseinél kivillan, sima farmernadrág, nyakában kötött sálat visel, a cipője egyszerű, fekete bőrcipő, amiben ilyenkor tanácsos kint lenni. Amikor ráfordul az útra, és megpillantja Arianát a távolban, akkor elmosolyodik, azzal a tipikus, sármos mosolyával, majd besorol a lány felé. Távolról integet neki, majd, mikor odaér, mosolyogva köszönti.* -Szia! Téged is régen láttalak. Már kezdtem azt hinni, hogy teljesen elfelejtettél engem, vagy egyszerűen kerülsz.. Merre jártál? Minden rendben? Hogyhogy így egyedül idelent? *-teszi fel a kérdések garmadáját, de kíváncsi, és rég látta a lányt, így tulajdonképpen jogos.*

Vendég

*Nem mondhatni, hogy túl nagy beleéléssel löki magát a hintán. Igazából csak lazul, úgymond, legalábbis sims 2-ben így hívják ezt a hintán végzett interakciót... khm. Szóval félgőzzel hajtja a játékszert, de egyébként főleg csak néz ki a fejéből, lóbálja a lábát. Egyre többször látni így, elgondolkozva, vagy egyszerűen elbambulva. Túl sokat gondolkozik a múlton, a hiányzó láncszemeken, vagy éppen a jövőn. Azokon, akik elmentek... vagy azokon, akik majd vissza fognak jönni.* ~ De mikor? Jaj, Per, mégis mikor? ~ *A vadmacska persze nem válaszol. Őszintén szólva már unja ezeket az elmélkedéseket... meg nem is tud mit szólni rájuk. Ő sem tud többet, mint a lány. Szóval csak lazulnak a hintánál, egy melegebb pulóverben kabát helyett.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 5:17 pm

*Látja a tánckezdeményt, de egy kis játék, az mindig mindent felülír. És elég napig volt úgymond ő a férfi a házban, had legyen ismét csak egy kiskölyök. Amikor a lány is rábólint, akkor mosolyogva hátrál, és áll neki, hogy lehajoljon egy adag hóért. Alex manőverére csak mosolyog, majd a kérdésekre egy kicsit eltöpreng.* -Hát.. igazából nem látok védtelen, ártatlan lányt a közelben.. nemhogy többet. De ha szeretnéd, kishölgy, ez a lovag ma a Te védelmedre kel. *kacsint a lányra, majd egy laza, könnyed mozdulattal ugrik hátra, és vetődik be az egyik hóbucka mögé. No igen, ezzel jár az, hogyha valaki hatalmas ügyetlensége egy akrobatacipővel párosul. A melegben járkálásra, illetve a bemutatkozásra nem is igen felel. Mellesleg egy sima, Nellondi kölyöknek néz ki, semmiféle szakkitűzőt nem visel ugyanis a kölyke, teljesen átlagosan öltözött, így, aki nem ismeri, helyinek nézheti könnyedén.* -Aki egész nap a házban vagy a saját szobájában marad, az meg is érdemli! *és már küldi is az első golyót a fiú felé.* -Nem mellesleg SEv. *kiáltja még át, nevetve, majd ismét eltűnik a hóbucka mögött.*

// Fagy //

Vendég

*A fiú bizony bosszúgolyót dob Szevérnek, majd elvigyorodik gonoszan mert a golyó még egy csata hívást is jelentett.* - Szia! Semmi baj. Persze, nekem jó. De akkor ne csapatban legyünk mindenki mindenki ellen. Úgy az izgis.*Mondja, két társának majd majd ismét lehajol a földre és gyúrni kezdi a hógolyót, és mivel Valeriel nem kapott, így a lányt is eltalálja persze, a hátára megy. Ártatlanul pillant mint aki nem csinált semmit, majd vissza fordul a fiúhoz.* - Éppen járkálni volt kedvem, nem jó egésznap a melegben lenni a napi kinti sétának is meg kell lennie. Egyébként Alex.*Nyújtja a kezét a srácnak, majd szemöldökét felvonja.* - Nem nem zavartál..*Felelte, a srác is Vall után majd észre veszi a lányt aki a csúszdánál áll.* - Őőő... mit gondolsz meg kegyelmezzünk neki?*Kérdezi meg Szevértől miközben, ajkait gonoszra húzza.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 4:52 pm

*Elmosolyodik, amikor a fiú kinyújtja a kezét, a sajátját könnyedén az övébe majd a fiú kezét könnyedén a derekára rakja, amikor ugye jön a puff. Halk sóhaj, ma se szerez táncpartnert. Na jó, nem is nagyon szokott keresni, csak most annyira táncolni volt kedve. A manőverezgető szőke srácra, aki olyan, mintha 100 elem energiáját töltötték volna belé, muszáj elvetnie magát.* - Csata? Bármikor! *Mondja nevetve és így ugye el is válnak, úgy mond Alexanertől, mert a fiú bosszúgolyót dob, a leányzón petig eltávolodik, mielőtt még hófürdetés lesz a vége. Mert ugye mindig az a vége, ha van ártatlan védtelen lány a közelben.* - Én a csövek miatt jöttem, és a mászóka miatt és... Dehogy zavartál meg semmit! *Mondja gyorsan, de azért valami kis hercegnői tartást belecsempészve. Odapillant Alexre, lopva, majd lehajol, hogy szépen hógolyókat gyúrjon, előre betározva, behátrálva valami jó kis fedezék mögé, mondjuk a csúszda mögé. * - Mindenki mindenki ellen, vagy kegyelmeztek az ártatlan lányoknak? *Kérdez ki a csúszda mögül, könnyed hangon felnevetve, ábrándosan, játékosan.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 4:36 pm

*Amikor flefedezik, akkor csak beleüt a közeli hóbuckába, majd felemelt kezekkel előugrik a rejtekhelye mögül, de persze máris ott a következő hógolyó a kezében.* -Sziasztoook! *kiáltja lelkesen, majd elugorva a hógolyó elől, amit ferlé küldenek, küld mégegyet, a fiatalok mellé, majd szépen beugrál melléjük, megállva, leporolva magát.* -Bocs, ha nagyon hideg volt, dehát ez csak hó. Tudod, tél van, és egy játszótéren vagyunk. Amúgy.. sem agresszív, sem unatkozok,de azért.. Gondoltam.. hátha játszotok velem. *vonja meg a vállát, finoman, enyhén, miközben lesüti a szemeit, és a maradék hó kipereg az ujjai közül. Mint egy nagyjából tízéves fiú, úgy ácsorog, kissé szégyenkezve, meg pironkodva Valerielék előtt.* -Mit kerestek itt amúgy? És.. ugye nem zavartam meg semmit? És hócsatázunk? *lelkesül fel teljesen a végén, miközben csak pislog hol az egyik, hol a másik diákra. Igen, láthatóan lélekben sohasem fog felnőni. A hő meg már csak ilyen dolog, könnyen gyereket csinál akár még a nagypapákból is.*

Vendég

*A fiú fel figyel a lányra barátságos az arc kifejezése, nem olyan mint hajnalban volt. Igen bizony akkor még csak vissza fogta magát. Amikor a srác, fel áll, hogy szemkontaktusban legyen Valerielel bemutatkozik neki,aki táncolni szeretne, de e közben kiderül, hogy Alex nem nagyon tud.* - Rendben van, megpróbálhatjuk...*Feleli Alex, Valerielnek , majd megfogja a lány kezét, de érzi valami hideg találja el. Bizony a hógolyó. Arcáról a havat, lesöpri és gyilkos pillantással néz a fiúra, de felkuncog.* - Persze, szeretem a havat. Hogy ha a földön van. Bár, ez most túlzottan hideg volt.*Jegyzi meg még mindig gyilkos szemmel figyel a srácra.* - A tél átka... télen a hó nyáron a víz ami jó.. nem is agresszív, inkább csak.. unatkozik.*Jegyzi meg, majd lehajol és gyúr egy hógolyót, persze vissza a feladónak címmel, dobja a sráchoz de nem találja el.* - Nincs jó szemem, bár ha jól tudnék dobni akkor biztos eltaláltam volna.*Feleli barátságosan, és kuncog ő is.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 4:02 pm

*Hohó, senki sem mondta, hogy a dal jókedvű, és a lány nem csak jókedvében dalol. Hanem mindig és mindenhol, ahol éppen nincs más zeneszó. Éppen egy kellemes szomorkás télies dallamot énekelt, a végén tavaszt ígérve, de ugye vége a számnak és most a fiú előtt áll. * - Valeriel Ravenwood. *Válaszolja, lassan balett táncoshoz illően meghajolva, egyik lábát behajlítva, másikat kecsesen feszítve, szép az a spicc, no.* - Az sose baj. A zene és egy jó partner mindenen segíts. Táncolj velem herceg... és köszönöm. *Mondja ábrándosan, de nem hívja hercegemnek, csak hercegnek. Jó, Alex mondjuk valószínűleg nem abban a világban él, mint a lila hajú leányzó, így furcsállni fogja, de ő olyan, mint egy hercegnő, mint aki a mesékből lépett ki. Mikor meghallja Szevér játékát, hogy valaki vetődget, hátrafordul, és a labda elől reflexszerűen ugrik el.* - Jesszus... Szevér? *Kérdezi, hátrafordulva, rég nem látta a fiút, annyi szent.* - Milyen agresszív, mongyő.* Mondja, játszva most az előkelőséget és fel is kacag, könnyedén kedvesen.* - Alexander, jól vagy azért? *Fordul vissza a fiúhoz, a szőkeségről el és szépen, pislogva néz rá, reménykedve, hogy nem volt az olyan erős.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 3:42 pm

*A férfi kor határán járva mirét éppen a játszótér felé veszi az irányt? Nem mindegy? Itt van, és lelkesen igyekszik belevetni magát a játszótéren levő mindenféle dologba. Kesztyű van a kezein, hogy ne fázzon, de amúgy néhány réteg pulcsiba öltözött, legfelül a barna, kapucnis pulóver van, a nadrágja egy sima terepnadrág, tipikusan a játszóruhájába öltözött fel, hogy el tudjon vegyülni a hideg vasak között, a lehető elgnagyobb könnyességgel. Haja most is kócos, és az első alkalommal, amint belép a játszótérre, sikerült nyakig merülnie a hóban egy nagyobb botlás, vetődés, esés, hempergés után. Halkan nyikkan párat, majd végülis kivánszorog egy hatalmas és lelkes "Hóóóóó!" felkiáltással, miközben leporolja amgát, és ugrál egyik lábáról a másikra. Kezeit kicsit felfűti, mert ugye, ami gyógyít, az meleg, majd, amint megpillantja, hogy nincs egyedül, gonosz, halvány, de játékos mosoly suhan át az arcán, bevetődik az egyik nagyobb bunker-szerűség, csúzda mögé, és gyúr egy kisebb hógolyót, amit bizony el is dob., Valerielt célozza be, de közveletnül a lány mellett suhan el a labda, és telibe találja Alexandert, sajnálatos módon arcon. A fiú felszisszen, kicsit elkuncogja magát, és levetődik a földre, mint egy igazi kommandós. Persze csak játszik, de úgy, hogy ne vegyék észre. Annyira.. Szerencse, hogy nagy a játszótér.*

Vendég

*A fiú ücsörög neki dőlve a pad hát támlájának és kezei kinyújtva helyezkedik el rajta. Dalolászik a szélben igen jó kedve van, és megnyugtatja a játszótér varázsa. Nem is figyel, se jobbra se balra hiszen a szemei csukva vannak a tavaszt képzeli maga elé, hogy olvad a hó és a madarak csicsergése olyan lágy és dallamos amit mindig is szeretet. Egy dalra lesz figyelmes ez a srác, még mindig nem nyitja ki a szemét.. egy lány hangját hallja igen szép hangja van..* ~Mindenki jó kedvű ma úgy látszik.~*Jegyzi meg magában, miközben kinyitja a szemeit és nézi a lányt, mogyoró barna szemeivel ahogyan egyen súlyozik a hinta tetején. Hűű...Csak ámélkodik, remélvén, hogy nem esik le a leányzó.* ~ Ügyes...~ *Elmosolyodik, hogy ügyes ez a teremtés. Amikor hozzá lép, megkérdezik, hogy szeretne e táncolni.* - Szia! Igazból, én.. nem vagyok olyan táncoslábú..*Mondja szerényen, nem mondja ki, hogy nem tud táncolni, mert ezt cikinek tartja. Fel áll, hogy szemkontaktusban legyen a lánnyal, majd bemutatkozik.* - Alexander Seth Scoop. Szépen dúdolsz.*Jegyzi, meg a lánynak.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 28, 2010 3:21 pm

*Egy karcsú, kecses leányzó jelenik meg a játszótéren, illetve vélhetően eddig is itt volt, de most a játszótér hintájának a tetején áll, mindenki tudja, hogy hogy néz ki egy hinta, szóval a tartó vas tetején egyensúlyoz. Illetve, táncol. Halkan dúdolászik kellemes hangján, művész lélek, senki sem érti, hogy minek is van a nezabarban. Na jó, most épp tényleg nem is ott van. A halk éneket viszi a szél, előre, a fiú fülébe. Mámorító a hangja, de nem véla, szóval csak szép zene kedvelőket fogna meg úgy, mintha véla szó lenne. Aztán amikor a gerendához hasonlító - bár az csak egy méteren van, ez meg három - bátorsággal foro, féllábon, ügyesen, majd kézen áll, lassan a dal végeztével leugrik, talpra, könnyedén, mintha a szél maga fogná vissza az esését. Vagy a ruhája, ami testhezálló balettruha, kivétel a csípójén a szoknya szerű, de sokkal rövidebb anyag. Nem fázik, hőburok. Ez az itteni lányoknak a szokása. Sál viszont van nála, de szatén, csak dísz. Kedvesen pislog a fiú felé ez a kis meglepő látvány.* - Szia, van kedved táncolni? *Kérdezi, ábrándosan, elbűvölően gyermeki, csillogó tekintettel. *

Vendég

*A szobájában feküdt és még kómásan gondolkodott el mai teendőiről a fekete hajú Naxeldires srác. Igazából ma nem akart kimozdulni, hanem tanulni.. de hát, most mit tudjon tenni? Hívja a természet levegőre és a napi sétának meg kell lennie. Így, felöltözött magára vett egy elegáns csinos farmer nadrágot, fekete rövid ujjú pólót és egy bőrkabátot. Haját felzselézte, nyakában egy fehér alapon fekete kockás sál díszeleg, cipője pedig egy fekete converse. Nem gyászol a srác, így érzi jól magát. Kezén a jól megszokott kesztyű hiszen téli napon amikor hó van kint csak nem fog megfázni. El indult Nellondba a játszótérhez. Miért pont oda? Kicsit ki akart kapcsolódni az agya.. főleg, hogy még Susannal is megismerkedett "lenge" öltözetben, de hőburok volt rajta.. na az volt az az állapot, amikor nem önmaga a srác. Dalolászva sétál szépen lassan és lép be a játszó térre.* ~ Hmm... jó kis hely..~*Gondolja magában, majd leül leül a padra. Kezeit, a pad hát támlájára helyezi, és a lábait keresztbe fonja. Szemeit, lehunyja és élvezi ahogy a hideg megcsapja az arcát, és közben dalolászik.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 25, 2010 6:58 pm

*Bonnie lassú léptekkel sétál a játszótér szélén. Magassarkú, hosszúszárú lila csizmájában kopog végig az aszfalton. A hűs északi szél meglengeti hosszú fekete bőrkabátját. Lila mintás sál van rajta, amit a fejére is felrakott, és fekete bőrkesztyűje van. Kezében egy kis fekete aktatáskát szorongat, másik kezében hosszú szipkájában a cigarettája. Ajkán vôrôs rúzs, tekintete hűvös leheletként zuhan a merész vállalkozónak, aki beléjük tekint. Hirtelen megáll az egyik hirtelen előbukkanó csúszdánál, majd idegesen mordulva egy újabbat szippant a cigarettából, majd megfordul és most visszafelé indul el. Feltehetően vár valakit, aki megvárakoztatja. egyik pillanatról a másikra elkezd havazni, majd az is eláll. Nincs túlzottan meleg. Leveszi a fején lévő sálat, kôrbetekint, és észrevesz egy sötét lánykát az játszótér egyik játékán csücsülve. Messziről figyeli őt mozdulkatlanul, hogyan hintázik. Nem szereti ha bárki jelen van, amikor a sötét kis üzleteit bonyolítja.*

/fagy//

» Aeolus Játszótér

Aeolus Játszótér

Aeolus Játszótér

Similar topics

Similar topics