Aeolus Játszótér

Téma: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 23, 2008 8:05 pm

First topic message reminder :

Hogy miért pont Aeolus Játszótér? Mert ez a játszótér az Aeolus-tér mellett található, innen a név. Közel van még a Karditov Park és Állatkert-hez is. Ez a varázslatos játszótér nem csak a játszani kívánó gyerekeknek varázslatos, hanem mindenkinek, hiszen tényleg mágia lakozik benne. A játszótér egy négyszögletű, téglalap alakú telken van, és csak egy oldalról határolja a játszóteret, a másik két oldalról házak, kertek, ahova nem esik be semmiféle labda, ez is egy kis mágiának köszönhető. A negyedik oldal egy kutyafuttató tér, egy gondozott, füves terület, ahol lehet kutyát sétáltatni, de a bátrabbak macskával is bemerészkedhetnek, vagy más állatokkal, de az nem éppen szerencsés, hiszen a napnagy részén vannak ott kutyát sétáltató emberek, és más fajú humanoid lények, tehát tündék, koboldok, és ilyesmik. A játszótéren is varázsjátékok vannak, egy 5 tagú hintasor, amik jól körbefonják a hintázót, és akár teljesen is megfordulhatnak. Egy henger alakú játék, amibe beszállsz, a falhoz rögzíted magad az adott szíjakkal, és elkezd forogni,de ez egyfajta szimulátor is, szóval képeket vetít mindenfelé, és visz, forgat. Nagyjából minden elképzelhető dolgot meg tud jeleníteni, de ezt be kell állítani, úgy, hogy egy pálcát helyeztek a neki kialakított üregbe a henger közepén, és akkor kijönnek képek, azok közül választhatsz. Egyébként véletlenszerűen jelennek meg a képek, és jelenetek. Van még több mágikus játék is, egy mágikus csúszda, amin olyan hosszan csúszol, amennyit csak akarsz, és hasonló játékok, de azért a végtelenségig ne menj el. Van még egy kisebb akadálypálya is, mozgó akadályokkal, össze is lehet mérni a tudást, vagy egyedüli gyakorlásra is alkalmas. A leülni vágyóknak körben padok, és piknikező helyek vannak.

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 7:12 pm

*Látja, hogy Chleo követi őt és vigyáz rá, de erre igazán nincsen szükség. Az persze nincs a homlokára írva, hogy akrobata képességű lesz, vagy már az is, de azért eléggé látszik, hogy a gyerekekhez képest egyáltalán nem esik annyit. Mikor Chleo azt mondja, hogy ő számoljon, akkor megrázza a fejét.* - De hiszen én még nem is tudok számolni! Számoljon ő! *Mondja azonnal Dariusra mutogatva, odaszalad, megfogja a fiú kezét, ha nyújtózkodik, akkor eléri a kacsóját. Durván kicsi, mi? Elkezd ugrálni a fiú kezét fogva, pároslábbal, kicsit olyan toporzékolósnak látszik, de boldog és úgy kérlel.* -- Számolj, lécci, lécci, lécci, lécciii!!! *Mondja a fiúnak, a zöld szemeket rávetve, fogva a kezét, két kézzel a fiú egy kezét, mert olyan aprócska a keze, hogy ihaj.* - Miről beszéltek? Hárész... Erinnész... isz...üsz...? *Kérdezi, értetlenül, még csak most jutott el a tudatáig, hogy miközben ő itt játszogat, a gyerekek tök másról beszélnek.*

Vendég

*Chleo kiselőadását érdeklődve hallgatja, miközben a csillagokat bámulja. Hádész említésére pedig megigazítja ujján figyelő nekromanta gyűrűjét, és csak azután válaszol.*Valóban. Viszont én nem félek a haláltól. Talán Hádész házában lakni sem lenne rossz. Talán...jobb mint itt. De amíg apánk mellettünk áll, ezt a világot választom.*Persze ezt halkabban mondja, hogy a kis duracell csajszika ne hallja meg, bár valószínűleg még nem érdekelné vagy fel sem fogná. Aztán jön a tesókája, és a bújócskázós dologra ő is felvonja azért a szemöldökét. Félelmetesen egyforma gesztus a két testvér között. Ő sem azt képzelte, hogy pont ezekben a ruhákban fog egy fán kuporogni. De egy egyszerű kiábrándító bűbájt magára varázsol, és az egyik lámpaoszlop mellé áll. Ennyit tud a köz és a kislány érdekére felajánlani.*

Vendég

*Húga gesztusára csak egy mások számára szinte észrevehetetlen érintéssel válaszol, végigsimít a lány kezén. Hát igen, az idők során már kidolgozták közös "jelbeszédüket". Aztán hátrébb lép ugye, és nekitámaszkodik egy pad hátuljának. Unokahúga értekezésére az istenekről nem szól semmit, csak mikor kérdezik. Hát igen, ez az éeltük része, ebbe nevelték őket bele.. Dar mégsem tudja, hogy mennyire bízhatja rájuk magát. Nem, nem az van, hogy nem hiszi el, hogy léteznek. Inkább úgy hiszi, le sem sz*rják őket. Hogy enyhén fejezzem ki magam.* - Hogy pártolnak-e? Fogalmam nincs. Amíg nincsenek ellenünk, addig jó, nemde? *Ejt meg egy féloldalas vigyort a lány felé. Majd csak nézi, ahogy az követi a hiperakítv kölykök. Hát..ő sosem szerette a gyerekeket. A bújócskára csak felvonja a szemöldökét, de nem szólal meg. Megpróbálja magát elképzelni, ahogy egy bokorban ül és izgatottan leskelődik, hogy jön-e a kislány... És, hát, nem sikerül. Chleo tekintetét követve ő is a romok felé tekint, de úgy dönt, majd inkább akkor kérdezősködik, ha a kislány elment. Egyelőre csak elmerengve bámul arra, amerre az iskolának kéne állnia. Az otthonának.*

Vendég

*Marisela szavaira csupán elmereng, továbbra is a csillagokat figyelve.* - Erisz... Ennél jobban már bele sem folyhatna. Csak idők kérdése, hogy az Erinnüszök is felüssék a fejüket a környéken, és akkor már csak pár lépés az út Hádészig. De talán Aresz mellettünk áll. *Az utolsó mondatot keserű mosollyal az arcán mondja. Mindketten tudják, hogy akkor esélyük sincs... Na igen, egy kívülálló számára nem kicsit lehet értelmetlen ez a beszélgetés. De nekik ez tényleg fontos, az életük része. Dar érkezéséről már előbb tud, nem hiába harcos, elég jók az érzékei. Így meg sem lepi unokatestvére.* - És Te, Dar? Mit gondolsz? Pártolnak minket az istenek? Szép estét. *Kérdezi csevegő hangon a fiút, majd ugye Danához fordul. Vagyis nem fordul. Pulikutyaként követi a kislányt, hogy nehogy leessen valahonnan, és hát végülis akrobataként csak nem nehéz elkapni. Aztán megforgatja a szemeit a bújócskázás újbóli felvetését hallva.* Hát jó. De te számolsz, és mi bújunk el. *Feleli mosolyogva. Na igen, így csak nem veszik el olyan könnyen. Majd gyorsan a rokonokhoz fordul, csöppet kétségbeesett arckifejezéssel. Persze úgy, hogy Dana ne lássa.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 6:25 pm

*A lány mint a duracel nyuszi szaladgál tovább, és a leglehetetlenebb helyekről válaszol. A mászókán fejjel lefelé lógva, a hinta vas keretének a tetején, a csúszdán felmászva, persze ahol le kéne csúszni ott. Szóval először a mászókán fejjel lefelé válaszol.* - Játszani akarok! Éd ez egy játszótér. Tudjátok, gyerekeknek! *Válaszol vidáman és lelkesen, aztán mászkál tovább, ugye most a hinta vas keretére kerül fel és ott mászkál, eléggé dermesztő látvány, mert tényleg nagyon apró, és ott lenni meg eléggé veszélyes így öt-hat évesen.* - Dannna vagyok. *Válaszol, aztán lecsúszik szépen a vason és megy tovább a csúszdán felmászni, de állandóan lecsúszik.* - Vagyunk elegen a bújócskához. Bújócskázzuuuunk! *Mondja a többieknek, hatalmas zöld szemeit, amik irreálisan nagyok az apróságához képest a csúszdán lecsúszva rájuk veti.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 6:16 pm

*Bizony nyugodtabb, valahogy ez az egész tőrös mutatvány, meg unokanővére jelenléte nyugtatja ennyire. Mollyson meg...nos, ő elég gyorsan távozóra fogja, amitől egy kisebb ördögi vigyor kúszik ajkaira, majd miközben visszasétál a padhoz fokozatosan eltűnik. Az istenek említésekor csak lehunyja szemeit, elképzeli magában az alakokat, majd csendesen merengve válaszol, miközben barnás szemeivel már a csillagokat fürkészi, és egyik kezével az ég felé nyúl.*Reménykedjünk. Abban is, hogy Eris nem fog ebbe is belefolyni...*A vallásosság nála is megvan, családi vonás, hagyomány. Mondhatni. A kicsi lányra meg elmosolyodik, a kövi pillanatban meg már üveges tekintettel bámul előre. Neeem, még nincsenek látomásai. Még. Bár, eléggé szeretné, ha Apollón istenség kommunikálna vele. Szóval, beugrik neki a múltból egy-két kép, amikor még ő is, a testvére meg Chleo is kicsit voltak. Végül megrázza a fejét, kezével meg is fogja azt, végül megint rámosolyog a kicsikére. Amikor bemutatják integet egy sort, aztán meg hirtelen beesik Dar. Pontosabban rá esik, és mondjuk, be esik az érkező Chleo és Dana elé.*Öhm...Hello idegen.*Gyorsan feltolja bátyját, kicsit hozzábújik, olyan ölelés féle az egész, aztán a pöttömhöz kezd beszélni.*hintázni vagy bújócskázni szeretnél? Amúgy, hogy hívnak?

Vendég

*Hát igen, eléggé megdöbbentették a dolgok, amik tegnap történtek. Egyik pillanatban még a folyosón sétált... fel is tűnt neki, hogy alig járkál arra valaki, meg, mintha érzett volna valamit...valami furcsát. Hát ez van, nemrég érkezett, még nem értesült teljesen a dolgokról, nem tudta, hogy mi történik. Szóval csak sétált, és akkor egyszerre...maga sem tudja, mi történt. Mintha éles villanást látott volna, de mielőtt megérezhette volna a vele járó fájdalmat... a palotában találta magát, a márványpadlón feküdve, húga mellett. Természetesen nem maradhattak ott, hát Nellondba jöttek. Sela sem vitatkozott - talán tudni akarta ő is, mi történt. Dar viszont csak menekülni akart onnan, a tűzvonalból. Bár most kiderült, hogy a Nezabar sem sokkal biztonságosabb hely... De jobb ötlete nem volt. Itt lakik a legtöbb rokon, hát ide jöttek. Selának még nem mondta el azt a múltkorit... azt a Penthesileát, aki rá, meg Seldritre támadt. Nem kell tudnia. Felesleges. Csak megijedne. Dar azóta megtudta, hogy rombadőlt a suli, építik újra, hatan meghaltak... Többet nem. Ahogy így, homlokráncolva maga elé meredve sétál, szinte szó szerint belebotlik húgába, unokahúgába és egy ismeretlen kobold kislányba...* - Ó..öhm... Üdv. *Azt sem tudja, hirtelen, hova nézzen. De azért lassan összeszedi magát, és Chleohoz fordul.* - Minden oké? Jól vagy? *Hisz azóta nem találkoztak. Szemében őszinte aggódás, bár még csak egyszer beszéltek, megkedvelte a lányt... Majd az ismeretlen kicsihez fordul, és a tőle telhető legkedvesebb mosollyal köszön neki (ami elképzelhető, hogy inkább megijeszti...)* - Szia! *Majd, jobb dolga nem lévén, nekitámaszkodik valami kerítésnek, vagy egy pad hátuljának, onnan követi az eseményeket. Ma sincs beszédes hangulatában.*

Vendég

*Érzi a lányból áradó nyugalmat, és halványan elmosolyodik. Bár egyesek számára ez a mosoly inkább valami idegbeteg gyilkosra emlékeztetheti a lányt... És igen, az az egyesek fel is szívódik. Némiképp ő is megkönnyebbülten mosolyodik el, majd visszacsúsztatja fegyverét a zsebébe.* - Remélem tudod, hogy csak kérned kell, és neked is könnyebb lesz lerázni. Amúgy meg... Hát ez legyen az én kis titkom. De már elég régóta itt vagyok ahhoz, hogy fel tudjak szívódni. És igazán nincs mit. Fura egy lány. *Elmerengve beszél, majd ő is a padhoz sétál, és az első csillagokra fordítja tekintetét.* - Nem tudom, mit tartogatnak számunkra az istenek. Lehet, hogy napok, hetek kérdése, de lehet, hogy csak hónapok, esetleg évek múlva épül fel újra. Majd a Moirák és Zeusz eldöntik. *Na igen, elgondolkozott a dolgokon, és mélyen vallásos lett. Eközben befut a kis koboldlány is. Ajkaira halvány mosoly kúszik, s ezalatt felkel a padról. A kislány felé indul el... Nem nézi meg az arcát részletesebben, így nem is veszi észre, hogy emlékeztet valakire, aki nagyon közel áll hozzá.* - Szia! Hát te meg hogy kerülsz ide? *Kérdezi mosolyogva, miközben ugye közelebb sétál Danához.* - Chleo Penthesilea vagyok, ő pedig az unokahúgom, Sela. És téged hogy hívnak? És nagyon szívesen löklek a hintán, bár azt hiszem, a bújócskához kicsit kevesen lennénk. *Már-már nevet a tekintete, miközben egyelőre odavezeti Danát a padhoz, már ha hagyja, aztán majd eldöntik, mi lesz.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 5:25 pm

*Egy alacsony, törékeny termetű leányzó jelenik meg a helyen, vidám, szaladgál, hiszen még gyerek. Nagyon aprócska, kislány-kobold, hát tudjuk, hogy a koboldok amúgy is kicsik. Egyáltalán nem szabadna itt lennie, határozottan a város másik felén laknak, de gyönyörűen megszökött. Kitől is tanulhatta a lopózást? Amikor meglátja a nagy lányokat, azonnal odaszalad, vidáman köszön nekik.*
- Sziasztok! Játszhatok veletek? Meglöktök a hintán? Bújócskázzunk! *Sorolja a lány lelkesen az ötleteket, miközben meg nem áll, játékról játékra szalad. Nem mondja a nevét, nem mondja kinek a húga, kinek a kije, és hogy hogyan kerül ide, csak vidáman szaladgál, miközben a diákok felé pillog. Nem tudja, hogy romba dőlt az iskola, csak, hogy a nővérkéje itthon van.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 5:12 pm

*Azért annyira ő sem buta, hogy szégyent hozzon a családra. Chleo hirtelen jelenléte nyugodtsággal tölti el, de mégis meglepődik, hisz délelőtt még a kikötőben beszéltek. Aztán...a másik hirtelen eltűnt. Mint Mollyson is. Úgy tűnik bejött nővére tőrös mutatványa, és az Allis rövid ívben elrobog a helyszínről. Sela meg csak visszasétál a padhoz, kezei közé veszi a képet, egyik ujjával még el is kezd rajta közöni. Végül sóhajt, és halk, mégis hideg hangon szólal meg.*Nem értem, hogy kerülsz ide. A kikötőből is eltűntél egy pillanat alatt. De, köszönöm.*Ezt kell most mondania, ugye? Nagyon nem tudja. Bár, már kevésbé zavarodott, mégis...a teljes nyugalomhoz szüksége van a bátyjára. Mert ő, és talán lassan Chleo, az egyetlen, akit szeret. Azon kívül a többi ember, vagy másfajta lény, nos...ők csak úgy vannak neki. Kizárt, hogy lesz még valaki, akit közel enged magához. De a család az más...*Szerinted mikorra lesz kész?*Ujjával a romos Kúria felé bök, aztán csak tétován pillant unokanővérére.*

Vendég

*Lassú léptekkel követi Mariselát. Nem akar észrevétlen maradni, de akrobataként amúgy is elég halkak a léptei. Mikor unokahúga leül, ő megáll az árnyékban, hogy ne látszódjon. Mozdulatlanul áll, érzékelhetetlenséget varázsol magára. Nézi az infantilis Mollysont, és a labilis Mariselát... Mintha saját magát látná két darabra szedve. Figyeli minden mozdulatukat... Ahogy Mollyson odamegy a lányhoz, majd vissza a hintához, és nézi a képet is. Aztán, mikor Marisela feláll, és odasétál az allishoz, már indul is ki az árnyékból, hogy megállítsa. Nem vetne jó fényt a családra... Nem ismeri még eléggé unokahúgát, de nem akarja, hogy beguruljon... Viszont nem fogja tartóztatni sem, Mollyson valóban nem volt a legilledelmesebb.* - Mariselának igaza van. *Sziszegi még mindig a félhomály áldásos leple alá rejtezve. Fekete haját hátratűri, mikor előrelép a lámpafénybe.* - Chleopatra Penthesilea. *Suttogja el nevét, majd keze fenyegetően a tőrére csusszan. Nem akar semmit... Csak egy kis megfélemlítést. Ez a lány tiszteletlenül bánt a kedvenc unokahúgával, ő pedig most kiköszörüli a csorbát.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 4:31 pm

*Amikor a másik közelebb lépked hozzá csak unottan, de mégis hideg tekintettel méri végig. Lenéző. A köszönésre csak int egy rövidet, majd a táskájából előhalászik egy képet, amin a Penthesileák vannak és azt kezdi nézegetni. Aztán kérdeznek. Nem mintha válaszolni akarna -bár ennyit talán meg is tenne-, de aztán szó szerint faképnél hagyják. Szemöldöke felszalad, és kissé puffogva sétál közelebb a hintához. Ha a lány éppen lassan hajtja a hintát, akkor közelebb sétál, manikűrözött kezeire rátekeri egyszer a láncot,lehajol az Allishoz és élesen a szemeibe néz.*Tudod, ha kérdezel, minimum a választ illik megvárni.*Végül nagy hévvel megfordul, hajával valószínűleg enyhén arcon csapja a lányt, de végül megáll egy pillanatra, és háttal neki elsusogja a nevét.*Marisela. Marisela Penthesilea.*Felhúzott orral arrébb sétál, vagyis vissza a padhoz, meg a fényképhez. Ha meg gyorsabban megy Mollyson, akkor megvárja, amíg lelassul és utána követi el a procedúrát.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 4:06 pm

*Molly mosolyogva néz az új jövevényre.*-Szia.*kiugrott a hintából és a lány felé vette az irányt,közben azon gondolkozott,vajon mért nem jön beljebb a lány,és mért nem játszik is egy kicsit,ha már egy ilyen jó kis,szép kis helyre jött pihenni.Bár a lány pihen,a játék nem fárasztó,csak élvezni kell.*-Molly vagyok.Téged hogy hívnak? * nézett kérdően a leányra,majd felállt,és elment játszani,mert szemmel láthatóan a lány nem beszélgetni jött ide,hanem inkább kipihenni a tegnapi fáradalmakat.

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 3:52 pm

*Furcsa látvány. Nem, nem az, hogy egy nagyjából vele egykorú lány még hintázik, hanem az, hogy egy cseppet sem látszódik rajta a tegnapi eseménysorozat egy aprócska szikrája. Annyi se. Ő meg egyből bőgött egy sort a teleportálás után a palotában Palmyrának és Dariusnak. Aztán csak megáll. A játszótér szélénél álló lámpaoszlopnak dőlve figyeli, ahogyan a másik egyre magasabbra száll a hintával. Prada magassarkúja fölött egy még márkásabb farmer feszül, de a fölött már csak a szürke kabátot látni. Végül közelebb sétál, pontosabban egy padhoz, amire leül, majd a Kúria felé néz. Valóban az otthona lenne? Talán. Sötét van, de nagyjából be tudja lőni merre lehetett régen a méltóságteljes épület. Most pedig...Most pedig tatarozzák. Több, mint a semmi.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szer. Dec. 22, 2010 3:31 pm

*Mollyson érkezik a játszótérre.Sárga ruha van rajta,sárga kardigánnal és kabáttal. Bakancsát ma lecserélte csizmára, haját pedig befonta. Felpillantva, észrevesz maga előtt egy játszóteret. Leveszi kabátját, félre rakja, majd beleül a hintába és lökni kezdi magát. Lehunyt szemmel repül egyre feljebb és feljebb. Hallotta, hogy a hinta képes, akár teljesen átfordulni is. most ezt fogja kipróbálni. Amikor elég magasra érkezik, jó erősen megkapaszkodik, és vesz egy utolsó, nagy lendületet. Érzi hogy egyre magasabbra megy, majd megközelíti a hinta tetejét, de nem fordul át. Csalódottan próbálkozik újra ,de az eredmény ugyanaz. végül harmadik próbálkozása eredménnyel jár. Nevetve érkezik vissza a kiindulási állapotba, és leteszi lábát, hogy megálljon. Elpirulva szétnéz, hogy látta-e valaki ügyködését, de szerencsére nem lát senkit. Meglöki magát, és csendesen hintázni kezd.*

Vendég

*Hallgatja Gaiaeát, és közben néha bólint egyet, miközben kicsit lökni kezdi magát a hintán. Majd amikor kérdést kap, reflexből beszél. Neki ma nincs, se rossz, se jó kedve. Nincs miért mogorvának, és nincs miért kedvesnek lennie. De hát ez van.* - Értem. Én jól vagyok. Csak nem épp tetszik ez az állapot. *Mondja az iskola állapotára célozva, majd kissé elpirul a dícséreten.* - Köszönöm. *Mondja angyalian mosolyogva. Majd a kristálygólemek hallatán, kissé összerezzen.* - Igen hallottam. Ilyesztőek. Alig hat rájuk valamilyen varázslat, és a kard se. *Mondja, majd lepillant oldalán pihenő katanájára. Sokra nem menne ellenük.* - Nincs kedved bemenni a Jeniliába? Lehült a levegő, és be is sötétedett már. *Nem mintha annyira zavarná őt, de Gaiaeát lehet. Aztán csak várjaa lány válaszát.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Kedd. Dec. 14, 2010 5:33 pm

*Észreveszi a lányt: csinos, a haja, az arca, a sminkje, a ruhája tökéletes.Mindig ilyen csinos.*-Szijja Rosíta!Most..furcsán.Az ostromállapot, a csaták...*Mondja sóhajtva. Majd felnéz és elmosolyodik.*-És te hogy vagy?A kinézetedből soha nem lehet megállapítani semmit, mindig kifogástalanul festesz, a hajad, az arcod is ragyog...* Dicséri meg a lányt, főleg, hogy azért Gaiaea arcán, szemein nagyon szépen meglátszanak a nehéz percek.*-Te is láttad a kristálygólemeket? Annyira veszélyesnek tűnnek, és nem hat rájuk szinte semmilyen mágia....*Mondja önkéntelenül ki a pár napban szinte ezredjére, mandalaként ismételt gondolatok egyikét.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 11, 2010 8:39 pm

-Szia, szép estét! *Köszön el a lánytól, majd amikor már nem látja a lányt megszünteti az összes álcázást amit magán használt, így visszanyeri eredeti formáját.* ~Annyira nem volt rossz.~ *És lassan elindul hazafelé.*

Vendég

Nos, akkor már előre is boldog karácsonyt nektek!*Hogy miért mondta? Na ez egy határozottan, igen jó kérdés. Egyszerűen ilyen hangulatban van.*Nem, tényleg nincsenek. De az az igazság, hogy már régebben megvettem az ajándékokat. Meg még várok csomagot Angliából. Bár csak pár embernek kell vennem valami apróságot.*Nem is akar túl sok mindenkire, túl sok pénzt elkölteni, de az a pár darab tényleg belefér még neki. Egy jó adag jeges szél csap az arcába, mert mégis csak Bulgáriába vannak, meg tél is van, hó meg fagy, szóval érthető. Megborzong a hidegtől, libabőrös lesz, és a kabátja ujja alatt lévő órára kezd pillogni.*Lassan mennem kell. De még maradni akarok. Olyan kellemes itt.*Pár másodpercig az eget nézi, megfordul, rámosolyog Armandra, kipattan a hintából és elindul. Nagyjából visszafelé. A játszótér szélétől visszafordul és integetni kezd.*Szép estét! Remélem, még összefutunk valamikor. És akkor remélem, hogy a neved is elárulod.*Rákacsint, aztán eltűnik a sötétben a tigris társaságában.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 11, 2010 8:26 pm

*Tényleg átsiklott a lány kérdése felett, nem szándékosan, hanem csak úgy elfelejtette a mondanivalója közben. Most ezt a hiányosságot pótolja is azonnal.*
-Még nem vettem, de fogok. Hát az a titkos lány nem is annyira titkos, mint gondolnád, hisz aki ismer, az valószínűleg tudja, hogy kinek veszek majd ajándékot. *Valójában már vett karácsonyra ajándékot Ayamének, már pár napja megérkezett az ajándék külföldről, nem hagyta az utolsó pillanatra a dolgot.*
-Na és te? Csak nem ezért jártál Nellondban, hogy valami ajándékot vegyél? Gondolom az iskolában nincsenek boltok, vagy vannak? Sosem jártam még ott, levésem sincs, hogy milyen lehet. *És talán ez az egyetlen dolog, amiben igazat mondott, hisz sosem járt még az iskolának a közelében sem, nincs is értelme oda mennie.*

Vendég

*A bókolásnál csak bólint egyet, semmi köszönöm, semmi egyéb.*Valóban? Pedig még tényleg nem láttalak idekint. De elsiklottál a kérdésem mellett. Talán csak nem valami titkos lánynak vettél ajándékot a szeretet ünnepére?*Arcán gonoszkás mosoly jelenik meg, persze ezt Armand nem láthatja, hisz a lány háta mögött áll. A fején lévő mikulás sapka bojtját kezdi el birizgálni egyik kezével, másikat még mindig kapaszkodásra használja, hisz nem szeretne leesni, noha számítana arra, hogy a férfi elkapja. Egy kutya szalad át nem sokkal előtt egyik bokoról a másikba. A nagymacska felugrik, fújtat rá, majd a lányhoz sétál. Ha még a Nellondi férfi nem vette volna még észre, nos, akkor most alaposan tanulmányozhatja.*Nem látom a lelked.*Ködös mondat, de a tigris megjelenéséből lehet következtetni, hogy daimonra gondol Ash.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 11, 2010 8:10 pm

*Azért ő is végigméri a lányt, hisz elvégben csak 6 év van közöttük, ami annyira nem is hatalmas korkülönbség, ha azt nézzük ma hány éves korkülönbség mellett vannak együtt emberek.*
-Te pedig előröl sokkal jobban nézel ki, mint ahogy gondoltam. *Egy kis bókolást ő se hagy ki az egészből, hisz szórakozni jött.*
-Hogy nem járok ki eleget, vagy a barátaim lennének tunyák? Kétlem. Többet vagyunk az utcákon, mint az iskolában. *Ez nem egy olyan dolog amivel dicsekedni lehetne, de most mindegy mit mondd, hisz úgysem igaz egy szava se szinte amit mondd.*

Vendég

*Tegyük hozzá, nem is nagyon tudna mit ellopni a lánytól, ha csak nem vágyik pár aranyra, meg talán egy-két szem cukorkára. Nem nagyon tudja eldönteni, hogy az elözönlős mondat esetleg cinikus, rosszaló.*Az. sokan. Elég sokan.*Ő sem tudja pontosan mennyien, régóta van már ott, de még nem tudja belőni sem.*Előfordul. Szeretünk lejönni ide. Az iskolában nem mindig van jó világ, csodálatos érzés kiszakadni abból a közegből. Az pedig, hogy nem látsz ismerős arcokat vagy azért van mert nem mozdulsz ki elégszer, vagy az ismerőseid túl tunyák.*Az eget felhők borítják, csak a Hold kandikál ki kettő között. Lábai súrolják a földet, lepillant rájuk, aztán hátrafordul amennyire tud, hogy megnézze a férfi arcát. elidőzik a vonásokon, tekintete fürkésző, majd visszafordulva csak ennyit mond.*A hangod alapján idősebbnek képzeltelek. Vettél már karácsonyra ajándékot valakinek?*Furcsa, talán túl személyes kérdésnek hathat, de eléggé közvetlen a beszélgetés kettejük között, de mégis csak megpróbálkozik vele.*

Téma: Re: Aeolus Játszótér Szomb. Dec. 11, 2010 7:49 pm

-Az megeshet, bár én itt születtem. ~Még egy varázsló.~ -Szóval te is varázsló vagy. Hányan jártok abba az iskolába? Van amikor szinte teljesen elözönlitek az egész várost, alig látni ismerős arcot.
*Szinte szokatlanul közvetlen, ami nem jellemző rá, de a tizenévesekre sokkal jellemzőbb a közvetlenség. Még továbbra is a lány mögött áll, és ugyan úgy löki, mint eddig. Most biztos, hogy nem a hobbijának akar élni, bár hintázó embertől lopni már az ő profizmusához illő dolog lenne. Nem lehetetlen dolog, de nem nagyon van kedve ilyenekkel szórakozni, hisz fáradt is, na meg nem iskolásokat fog meglopni.*

Vendég

*Váratlanul éri a hátulról érkező néhány lökés, mégsem ijed meg tőle. Sőt, élvezi a dolgot. Szemeit becsukja, átadja magát az érzésnek, amit a fel és le "szállás" ad.*Szia! Nem, nem vagyok túl új, a mocsár mögött rejtőző Nezabarba járok.*Könnyedén, szinte trillázza a szavakat, nem is sejti, hogy a férfi esetleg nem ismeri. Még bök is fejével a hely irányába. Ha Armand eláll a háta mögül, akkor lök még magán párat, a sokadik fel-le himbálózós metódus utá, még egy boldog, gyermeki kacajt is megejt. Kinézné belőle valaki, hogy 17 éves? Most biztos nem. Amúgy többnek látszik egy kicsivel koránál, hisz alapból komolyabb beállítottságú, de most annyira ártatlan, annyira gyermeki egész lénye.*Én sem láttalak még téged Nellondban. Talán nem rég érkeztél?*Naiv, naiv kislány, de nem tudhatja, hogy a férfinak már saját háza is van itt. Ő csak egy közvetlen embert lát maga előtt. Vagyis, a háta mögött.*