Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya

Téma: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Csüt. Dec. 25, 2008 9:58 pm

First topic message reminder :

Leírás készítése folyamatban!

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Hétf. Feb. 02, 2009 6:38 pm

*Hát igen, a hirtelen hangulatváltozás, arcmimikaváltozás neki is feltűnik, de szó nélkül hagyja, mondhatni már megszokta az óra alkalmával. Gyorsan alkalmazkodott, elvégre még csak egy órán találkozott a nővel, de már akkor kimutatta a foga fehérjét. De mégis... Valami különleges mégis ott van a szigorú, és kissé mogorva stílus mögött, amely kellő mennyiségben megfogta a tündét. Kifejezetten érdeklődik azután, hogy kiismerje a tanárnőt.
Mi mindent utál vajon még Aurora hősünkben? Már lassan minden egyes megszólalása minúszpontokat von maga után, Goraph, ha ezeket tudná, meg sem merne szólalni, nehogy még véletlenül is megsértse a lelki nyugalmat. Arra pedig nem fűllik a foga, nincs kedve egy örökös vitába bocsájtkozni a látványmágia mesterével, aki később még számtalan tantárgyat fog neki oktatni, mindenféle tudományokba bevezetve. Még 5 és fél év gyönyöre... Hmm... Nem nosztalgikus, inkább előretekintő élmény, szinte kényeztetően.
Igen, az akadályok. Goraph nem elküldhető, hiszen nagyon fontos, szakmai kérdéseket tesz fel, melyekre választ szeretne hallani. És mely szakmába sorolható ez be? Hát még szép, hogy az Aurora Valenthe Medarist kiismerő sokrétű tudományágba. Válaszokat keres a nővel kapcsolatban, mélyen a múlt sebeit kirántva, és felhúzva kissé azokat, mélyen felszakítva azokat.
Mikor arra utasítást kap, akkor helyet foglal. Farkasszemet kezd el nézni a nővel, aki gondolkozva áll előtte, de a végén egy határozott, kemény hanglejtéssel indít. Végighallgatja az értékelést, és a faji jellemzőket, azt, hogy nagyobb teljesítményt vár el, mely sokkal idősebb, de a nő nem igazán gondol abba bele, hogy mindettől függetlenül a korosztálya ugyanaz, mivel a növekedés periódusai, intervallumai egyenesen arányosak a kor növekedésével.*
- Igen, az örök élet mindenek felett.
*Az ingerültséget még tovább fokozza, szinte szándékosan húzza a nő kedélyét, tépi azokat az idegeket, kapcsolja befele őket a válaszával. Ha a kellő mennyiség már meg van, rátérhet más témakörökre is. Szemeivel a nő arcát kezdi el fürkészni, mintha csak olvasni szeretne azokból, nektárként szívva magába a tudást. Kissé felsóhajt, és gondolkozik, mi legyen a következő válasza, de a végén eldönti, hogy marad egy egyszerű megértésnél.*
- Értettem...
~Bár egy őszinte válasznak örültem volna.~
*Ezt már csak mellékesen jegyzi meg magában, majd hallgatja tovább az erkölcsi intelmet, melyet a nő intéz hozzá. A nő végül újabb kérdéseket vár, de ő lényegében kimerült, ezekre volt kíváncsi. Vagy talán mégis van még valami a tarsolyában..? Nem, nem akar a lelki világba beletúrni, de muszáj lesz, ha az igazat meg akarja tudni, és igen, ezért bármire képes most. Lehet, hogy a nő egy életre megutálja..!
De nem, azt nem szeretné semmiképpen sem... Valahogy... Fontos számára a szeretet.*
- Miért van ez a hatalmas ellenszenv a hangjában, mikor velem beszél?
*Most már feláll, szinte tettre készen. Kissé közelebb lép a nőhöz, de csak nagyon halványan, szemtől-szemben akarja látni a választ, hogy utána mazsolázgasson a szem csillogásából, ott rejlik az őszinteség, az igazság. A szem mindent elárul... Mindent.*

//Fagyasztva.//

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Szomb. Jan. 31, 2009 3:00 pm

*A nő kíváncsi tekintete, ami eddig az ajtón függeszkedett, teljesen megváltozik, mikor a diák besétál a terembe. Pillantásai megdöbbenést mutatnak először, aztán eltünteti az arcáról, és könnyedén elrugaszkodva az asztaltól megkerüli, és leül a székébe szépen. Mikor a fiú köszönti, ő kicsit felvont szemöldökkel figyeli. Nem mintha, utálná a franciákat, de hogyha ez a fiú franciául köszön, akkor már is egy fokkal jobban rühelli őket. A hatalmas ellenszenv, amit a tünde férfiak iránt diktál ott dübörög a szívében, és muszáj elfojtania. Tanítani jött ide, így hogyha egy diák odajön hozzá, kérdéseivel, nem zavarhatja csak úgy el... Hatalmas önuralommal tartja magát, s nem zavarja ki őt, inkább csendesen.*~ Már ha nem gond? De, történetesen igen is gond. ~ * Gondolja magában a nő, de inkább csak szúrós pillantásaival figyeli Goraphot. Látszik, hogy a fiú teljesíteni akar, tudni akarja, hogy mit vétett, és hogy miért is mondta Aurora tegnap, hogy olyan borzalmasan sikerült a varázslat.*
- Üljön le. *Mondja szárazon, és az asztala előtt álló szkre int, majd keményen fojtatja.* - Azt várom el, hogy teljesítményt nyújtson, ne olyan alacsony szinten, mint a többi elsős. Maga tünde... több mint száz éves, még is azt várja el, hogy ugyanazon a szinten kezeljem, mint az itteni suhancok, akik csupán 15 évet éltek meg, magával szemben? Maga előtt ott az rörök élet, és elvárom, hogy ne pazarolja el, és sokkal többet nyujtson mint azok, akiknek nincs erre lehetőségük. Hisz az örök élet mindenek felett, mi? *Kicsit a végére mintha ingerült lenne..Az elején talán még sikerült a gondolatait elterelni, és valami elfogadható indokot találnia arra, hogy miért is olyan ellenszenves a fiúval, de a végére már meg lehetett hallani a hangjában a szenvedélyes gyűlöletet. Aztán elhallgat egy pillanatra és egy aprócska levegővétellel folytatja.*
- Azt szeretném látni, hogy ne olyanokhoz hasonlítsa magát, akik a maga életének negyedét sem élték még meg... Mi lenne a következő kérdése? *Veti fel ellenszenvesen, a máskor kedves mogyoróbarna szemei most ellenségesen néznek a tünde fiúra. Lehet nem kéne ennyire keménynek lennie? Még is csak tanár... vagy mi a szösz.

// Fagyasztás// *

_________________
Gyönyörű tünde-véla nő, aki a hetvenes éveiben jár, bár a szépsége örök, hiszen a vére nem hagyja, hogy öregedjen. Néha kedves, néha szigorúbb, szereti, hogyha a diákjai jól teljesítenek, de csak a nagyon jókat dicséri meg, és a nagyon bénákat bátorítja. Így döntse el a diák maga, hogy éppen mit is akar... Tökéletesen bánik az elemekkel, és nagyon ügyes a megtévesztés és elkápráztatás tudományában. Megtévesztő kinézete ellenére káprázatosan nagy a tudástára, hát éppen ezért lett meghívva évekkel ezelőtt ebbe a méltán-híres iskolába. Nem mellesleg az Eramir szak Szakvezetője.

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Szomb. Jan. 31, 2009 2:41 pm

*Lábával kissé dobol, így várja, hogy végre ajtót nyissanak neki, ami hirtelen be is következik. A zár kattan, és résnyire kinyílik az ajtó. Nem tolja még be, pedig a tanár biztosan nem szeretné, ha nem várakoztatnák őt, nem, most ez olyan kis bosszú hatásszünet a tegnapi után. Rajta kivételesen nincs tündeköpeny. Furcsa lehet, de csak egy ing az, amely takarja a testét, mely kék színű, alatta pedig egy barnaszínű vászonnadrág foglal helyet. A meleg kúrián belül van, most felesleges melegítenie magát, így is kissé melege van, bár itt lent a labirintusban azért mégis hidegebb van, mint a felszín feletti területeken. Olyan egy perc gondolkozás után mégis kinyitja az ajtót, mely mögött ott áll a nő, az asztalnak dőlve.
Goraph megkövülten áll kissé, nem tudja, hogy most lépjen-e be, vagy sem, de sajnos nincs más választása, most már lelepleződött, a nő tudja ki állt az ajtó mögött, ki kopogtatott, és ki akar ide bebocsájtást nyerni. Nyel egyet, és fogja magát, előrelép, határozottnak tűnően, de van benne kétely, hogy ez jó ötlet-e. Észbe kap, eszébe jut, hogy jó lenne köszönni. Először gyorsan pislog egyet, majd becsukja maga mögött az ajtót, és jöhet is az említett rész.*
- Bonjour mademoiselle Mediaris
*Köszön a nőnek, és kissé meghajol. Szinte rutinosan vált át bolgárra a lírai dallamú nyelv után, hozzászokott a nyelvhez, sajnos itt napi szinten kell alkalmaznia, nem tehet mást, ha tanulni akar. Na mindegy, a szitkokat elfojtja magába, most sokkal fontosabb dolgokra kell koncentrálnia, hiszen vele szemben ott áll a nő, akihez jönni készült, és most ott is van.*
- Lenne pár kérdésem, már ha nem gond...
*Jegyzi meg, majd amint megkapja a választ, mely vagy helyeslő, vagy nem, azért belekezd.*
- Miért volt ennyire rossz a tegnapi teljesítményem? Mit vár el tőlem? Mit szeretne látni?
*A kérdésáradat csak úgy zúdul, szinte vízesés formájában, melyből egyszer csak nagy sebességű folyó lesz, mely a legnagyobb, legbővízűbb, legszélesebb, leghosszabb a világon. Szinte már hallja a választ a fejében, hogy takarodj innen azonnal... De ezt nem várja el, ha egy kis tolerancia van a nőben, ha egy kis pszichológiát tanult, vagy felkészült, akkor elfogadja az érdeklődést. Ha meg nem, akkor a fiú így járt, sajnos ez elkerülhetetlen ebben az esetben. Mindegy, ő azért még reménykedik, hogy van igazság a földön...
Nem ül le, nem kér semmit, csak a válaszokat. Őt csak ennyi érdekli. Vagy talán más is..? A tudás számára fontos, és mi más lenne a jobb út, mint a mentor. Ha a nő segítene neki, talán kiemelkedhet... De erre most nem fog rákérdezni, először meg kell beszélni, hogy mi az akadály. Mi a gát, mely nem enged, szorít, és tartóztat. Abba bele sem gondol, hogy intimszférát sért meg, hedonistaként áll szemben a nővel, a következményekkel nem törődik. Csak a mának él most... Csak ennek az egy pillanatnak, mely hamar elszáll.*

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Szomb. Jan. 31, 2009 2:24 pm

*A nő a szobájában van, és éppen az asztala mögött üldögél unottan kezében tartva a pálcáját, és azzal egy kevés vizet emel a magasba, és különféle formákat csinál vele. Semmi dolga, hisz tegnap leadta az óráját, és most amúgy sem kell egy ideig készülnie a továbbiakra, az még cseppet távol van. Nem nagyon van túlültözve, egy lenge ujjatlan nyári ruha van rajta, de székének hátlapjára oda van hajtva egy sötétkék bársony talár. Mikor meghallja a kpogást az ajtaján, kicsit felvonja a szemöldökét.* ~ Hétvége van... Ki lehet az ma? Talán egy diák...? Mindegy, illene ajtót nyitnom. ~ *Gondolja magában a nő, és lassan magára vesz a talárt, még is csak illetlen lenne így mutatkoznia. Mogyoróbarna szemei az ajtóra pillantanak, és egy pálca intéssel az ajtó kattan, és kinyílik, csak résnyire, hogyha a mögötte álló gondolja, tolja be, és jöjjön csak.*
- Szabad, nyugodtan jöjjön be! *Szól a nő, nem gondolat olvasó, honnan tudná, hogy nem éppen olyan ember, azaz tünde áll az ajtó mögött, akit azért nem eresztene be ilyen gyorsan, ilyen jó szívvel. Lassan feláll az asztal mögül, neküdől a lapjának és várja, hogy végre belépjen az, aki az imént kopogtatott.*

_________________
Gyönyörű tünde-véla nő, aki a hetvenes éveiben jár, bár a szépsége örök, hiszen a vére nem hagyja, hogy öregedjen. Néha kedves, néha szigorúbb, szereti, hogyha a diákjai jól teljesítenek, de csak a nagyon jókat dicséri meg, és a nagyon bénákat bátorítja. Így döntse el a diák maga, hogy éppen mit is akar... Tökéletesen bánik az elemekkel, és nagyon ügyes a megtévesztés és elkápráztatás tudományában. Megtévesztő kinézete ellenére káprázatosan nagy a tudástára, hát éppen ezért lett meghívva évekkel ezelőtt ebbe a méltán-híres iskolába. Nem mellesleg az Eramir szak Szakvezetője.

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Szomb. Jan. 31, 2009 1:58 pm

*Egy tünde sétál le a labirintusba, majd kezd el abban bóklászni. Néha hozzáér kissé a falhoz, védekezésképpen, nehogy elessen, a sötét nem nagyon tetszik neki, és sajnos a tárnák, melyeken halad, hasonló fényviszonyokkal van megtöltve. Mikor ezt már kezdi kissé megunni, fogja magát, és a pálcáját előveszi, elmormol egy fényigézőt, és mostmár nyugodtan közlekedik a folyosók közepén.
Lassan megáll, amikor megpillantja a kívánt helyszín ajtaját. Azon ott kanyaródik a név, melynek hatására szemét kissé összehúzza, nos igen, a tegnapi nap. Nem vár nagy toleranciát, nem ez a célja, csak szimplán érdeklődik mindenfelől, mégis miért érdemli ezt. Miért kell egy egész elfogadható erősséget ennyire megvetni? Nem normális, az biztos, szinte már klinikai eset. A szíve erősen fáj a gondolat hatására, hát igen, más elismeri a tudását, és azt, hogy nem tökéletes még számára minden, de a látványmágiát oktató nő erre valahogy képtelen. És nem, Goraph nem adja fel, neki be kell bizonyítani, hogy nem az a gyenge kis mágus, mint amilyennek elképzelik.
Felemeli a kezét, és erőtlenül kopogtat hármat. Ezt alig lehet hallani, mély levegőt vesz, és megismétli a mozdulatot, határozottabban. Mély levegő, és kifúj. Igen, ez a helyes mozdulatsor, ezt kell követnie. Gyakorolja még kissé a technikát, miközben próbálja az antiszocializmust elűzni magából. Kegyetlen kör ez, melyet most be kell zárnia. Természetesen felkészült bármire, arra is, hogy a nőnek bizonyítania kell, vagy bármire, bármire... De előbb mindenre választ kell kapnia, csak akkor hajlandó teljesíteni.*
~Vajon mindenre fény derül..? Miért vet és utál ennyire?~
*Kérdezi magától, szinte már magát hibáztatja, de nem, kihúzza magát, és meredten áll az ajtó előtt. Várja, hogy nyikorgás következzen, majd az kinyíljon. Fülébe hasít már a gondolat is, hogy hamarosan beengedik.*

Téma: Re: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Pént. Dec. 26, 2008 1:17 pm

*Timotei tegnap elfelejtett egy ajándékot, Aurora Valanthe Mediaris-ét. Kezében egy fehér dobozt tart, piros fedéllel, majd valahogy bejuttatja a szobába. Egy levél is van mellékelve. A dobozban egy könyv van, ami a világ vizeiről szól, mindenféle tagolásban. A dobozban vannak még zöld színű, fenyőfa alakú karácsonyi mézes sütik is. A koobold fiú miután letette az ajándékot, távozik.*

A levél tartalma:
Kedves Aurora Valanthe Mediaris!
Boldog karácsonyt Kívánok!
Timotei Waylan

A könyv pedig valahogy így néz ki:

Téma: Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya Csüt. Dec. 25, 2008 9:58 pm

Leírás készítése folyamatban!

» Tormaigh McCelth professzor lakosztálya
» Kis mütyűrök és hasznos holmik boltja (boltos: Aurora)
» Chadura Arishima Adichi lakosztálya
» Caterina Aurora Basilides

Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya

Aurora Valanthe Mediaris lakosztálya

Similar topics

Similar topics