Sövénylabirintus

Téma: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 3:08 pm

First topic message reminder :

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 8:35 pm

*Amikor Hine megszólal, és hsoszasan, színpadiasan beszél az újságírás mellett, akkor a lány csak elmosolyodik, majd lehajtja a fejét, macskája pedig halkan dorombolva dörgölőzik hozzá a lábához. A lányban valahol, mélyen belül megvillan valami.* -Most nem erre gondoltam. Nem az újságírókra céloztam. Csak arra a mondatodra, hogy mindenkinek meg kell élnie valamiből.. *hangja a szokottnál is halkabb, és szárazabb, és mintha valami hideg él is lenne benne, aztán csillogó, meg-megcsillanó szemmel néz fel ismételten a vele szemben állóra, és csak a fejét csóválja.* -Aki idejött, és élve kerül ki innen, az bárhol megél. Aki pedig iskolát vált, az tegye. Én nem fogom megakadályozni. *aztán beveti macskás járását, természetét, és Hine mögé kerül, majd onnan pislog az ifjú auror-riport-újságíró diákra. Ahogy az akarja. Finoman bcicent, mint valami igazi cinkostárs.* -Csak aztán nehogy megrettenj. *mosolyodik el. S hogy mi az igazi átok? A test halhatatlansága. Az, hogy a testnek kell végignéznie, ahogy a lélek lassan sorvad el és hagy maga mögött mindent. A test halhatatlansága nagyobb átok, mint a lélek azonnali halála.* -Az átkozottak néha betörnek. Ahogy egész közel hajolnak hozzád, érezni lehet, hogy a lehelletük.. jéghideg. Nincs vérkeringésük, nincs testhőmérsékletük. Amikor közel hajolnak hozzád, akkor érzed, hogy a bőrük is hideg, és fakó, a szemükben pedig valami elemi gonoszság lappang, valami állatias, vad ösztön, ami hajtja őket tovább. *hajol egész közel Hine bőréhez, mintha csak illusztrálni szeretné.* -Aztán ott vannak a hosszú karmok, amikkel végigsimítanak áldozatukon.. *húzza végig az ocelot az allidonos lábain karmait, finoman, miközben nyújtózik, majd leül elé és nyávog egyet.* -De ez persze csak akkor van, hogyha éhesek. Ha nem, akkor ugyan olyanok, mint te, vagy én. Kedves, békés teremtmények. Sok-sok titokkal. *mosolyodik el, kissé ismét kihúzva magát.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 8:25 pm

*Felnevet az imitációs feltételezésre, és megrázza a fejét.* - Ó, nem, dehogy. *Feleli félvállról, majd érdeklődő tekintettel figyeli azt a kecses meghajlást a szavakra még csak nem is válaszol, jelezve, hogyha problémája lenne, már mondta volna. A következő szavakra viszont színpadiasan felszólal.* - Hah, mily' erőszakos lenézés a médiával szemben, honnan ez a gyűlölség oly fiatalka szívedben? Hogy az újságírás az erkölccsel szemben? Veszélyes kijelentés, hogyha a leleplező dokumentum riportokra gondol az ember. *Aztán figyelmesen hallgatni kezdi a beszámolót az átkozottakról, jó néhány gondolatot, mondatot lejegyzetel, az írása finom, olvasható, hát amikor Jade a válla mögött előre tekint láthatja az írást, ha akarja.* - Kellemes társaság, családszeretőek, a diák védje meg magát... Igen-igen, és amennyiben a diák édesanyja, apja, ahogy tetszik, kijelenti, hogy már pedig iskolát váltasz, mert én azt mondtam, és tisztelj te pimasz kölyök? Végül is, megéri ez az iskola a kitagadás gondolatát is, nemde? *Kérdez újra és újra, majd oldalra fordítja óvatosan a fejét, hogy ne fejeljenek kapásból össze, ki tudja, hogy mennyire közel a lány feje.* - Na, mesélj még, de akkor már ne kreálj, hanem csak a valót, én majd ügyesen ferdítek. A tollamban az illúziómágia csínja-bínja. *Csöppnyi mosoly megint, és érdeklődő tekintet, vajmi keveset tapasztalt testközelből átkozottat, habár az irodalom a kisujjában van, de azért életszerű példák nem ártanak. Meg hát az aurorok azon balga elképzelése benne is meg van, hogy az átkozottat képtelen elképzelni valóban család-barát érző lénynek. Hiszen... a lelke holt. Annak kéne lennie. Mert különben mi az átok?*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 8:05 pm

*Dehogynem. *válaszol egyszerűen, miközben tovább mozog, és ébredezget benne valamiféle gyanú.* -És a nagy titkok tudójának neve talán az imitációból ered? *kérdezi, egyik szemöldökét felhúzva magasra, majd halványan elneveti magát, csak finoman, halkan kuncogva tulajdonképpen. Nem kijfezetten az a harsány lány, a beszédhangja is viszonylag halk, ha azt a másik jobban megfigyeli.* -Nem rossz. Nem rossz.. *ingatja a fejét, sejtelmesen somolyogva. Amikor a másik kitalálja, hogy kiféle-miféle is tulajdonképpen a lány, akkor finoman, kecsesen meghajol.* -Ahogy mondod, személyesen. Ha bármi kifogásod van esetleg ellene, vagy fenntartásod, akkor szólj. *arra, hogy valamiből meg kell élni, csak emgvillantja a szemeit.* -Hát eprze, a túlélési söztöne az embernek mindig is erősebb volt az erkölcsi vágyainál. Általában, a történelemben. *a hosszú logikai lánc végén csak finoman emgvonja szépen ívelt vállait, a macska is ásít egyet a lábainál.* -Nekem személy szerint semmi bajom sincs az átkozottakkal, sőt, kifejezetten kellemes társaságnak tartom őket, ami azt illeti. A rokonságomban is akad néhány. Másfelől, ha egy szülő ezért akarja elvinné a gyerekét, hát tegye. Semmi értelmét nem látom. Ebben az iskolában szó szerint mindenre felkészítenek és megtanítanak. Ha ezek után egy gyerek nem tudja magát megvédeni, akkor az átkozottaknak szerzett vele egy jó napot. Minden esetre, hogyha ebből szeretnél hírt kovácsolni.. *közelebb lépdel Hinéhez, majd megáll, közvetlenül mögötte, és lepislog a vállai felett, halkabbra véve a hangját.* -Akkor szívesen mesélek neked, és kreálok biztos forrást. Ha igényeled persze.. *súgja, majd kihúzza magát, és várakozóan pillant le az allidonosra.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:57 pm

*Bizonyára, hogyha tudná egyáltalán, hogy ki az, de valószínűleg nem is tudná nagyon, így nem törődne a felmenőkkel. Amúgy sem feltétlen törődik a felmenőkkel, hiszen úgy tartja, hogy minimálisan öröklődik a gén, a jellemnek nem csak ezek az alapjai. Bár ebből egy igen hosszú vitát lehetne kihozni, hogy akkor mi is alapozza meg a végső jellemet, így ezt talán most nem kéne részletezni.* - Pontosan. *Biccent a kérdésre, és a feje folyamatosan mozog a lányéval, hátha észreveszi, habár nem kimondottan hajt arra, hogy észrevegye, csak reflexszerűen követi úgy a mimikáját, mint a fejtartását, és talán még a testtartása is kicsit idomul hozzá, bár neki kevésbé áll olyan jól, nem is úgy van öltözködve.* - A nagy titkok tudója szeretheti egyben a nagy titkok elfedését is az arra érdemtelenek elől, nemde? *Kérdez vissza, a jelentőségteljes pillantást is leutánozva, bár néhány másodpercen belül már kérdőn vonja fel szemöldökét, megerősítést várva.*
- Áhh, tehát egy nekromanta növendék. *Halkan csettint a nyelvével és kissé elmosolyodik. Nem, egy auror nem feltétlen utálja a nekromantákat, ahogy nem feltétlen ítéli el az illúziómágiát sem. Ameddig annak nyomát nem látna, hogy egy zombi hadsereget akar feléleszteni és leigázni a világot, érdekelje csak a halál és az élet vékony pereme.* - Valamiből meg kell élni, jó? *Kérdez vissza egy vigyorral, aztán felírja a teljes nevet, és a választ is, szemöldöke újból picit felcsúszik.* - Ó, nekem aztán nem, az auroroknak annál inkább, mert hozzájuk is eljutott már a hír, és hogyha hozzájuk eljutott, akkor rövid úton a szülőkhöz is eljuthat, és akkor valószínűleg akik rendelkeznek egy szép pár, avagy fél pár gondoskodó szülővel, eltűnnek az iskolából. Szóval... *Kissé nyomatékosabbra veszi a figurát.* - Ugye szerinted is csak pletyka terjeng és ezt akár hírként le is lehetne közölni a Gartondumban? *Azok a pillantások csak egyértelműbbé teszik a nekromanta-sejtéseket, habár nem egyértelműen mentalista, csak az auror-megfigyelésekből következtet. A macskaszerű alkat, tekintet, tartásból nincs mit következtetni, elég csak lepillantani az állatra.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:40 pm

*Hagyja magát, hiszen álcázva, lopakodva van jelen, az más kérdés, hogy amúgy daimon-e vagy sem. Hine szavaira csak egy félmosoly bujkál szája szegletében. Ha tudná a másik, hogy milyen is ez a családi ereklye, és kitől kapta, pontosabban ki hagyományozta rá, akkor nem biztos, hogy így viselkedne, vagy ezt mondaná.* -Két helyre jársz egyszerre? *dönti oldalra a fejét, miközben áthelyezi másik lábára a testsúlyát, csípője finoman mozdul meg, valahogy nagyon is hasonlít arra a bizonyos macskafajtára. Aki nem mellesleg pont ott ül a lábai előtt. Az enyhe kioktatásra, mert vél olyasmit is felfedezni benne, csak kettőt pislog.* -Vagy úgy. Sosem lehet tudni, ki és miért lép oda, ahova. Bár furcsa, hogy a nagy titkok felfedezője éppen az Illúziómágiát ekdveli. *fonja össze maga előtt a karjait, miközben jelentősségteljesen pislog diáktársára.* -Ami meg engem illet, majd kinyomozod, zsenikém. *villannak meg titokzatosan, sejtelmesen a szemei. Amikor megpillantja a tollat meg a jegyzettömböt, vagy paprt, akkor egyik szemöldöke kérdőn felszalad, majd elmosolyodik, és lehajtja a fejét, majd onnan néz föl ismét a vele szemben állóra.* -Nem rossz. De ezzel úgy tűnsz, mint egy újságíró. Nem úgy, mint egy auror. Jade Lechter, és nem törnek be átkozottak, hanem köztünk élnek. Tegnap is én hagytam nyitva a kaput. *dörzsöli meg egyik kezén a körmöket, majd ráfúj, újabb dörzsölés, és tipikusan oldalra kitevés, ahogy a nők szokták nézni a körmüket, miután fényezik, aztán játékosan pillant fel Hinéra, mint egy játszva vele.* -Talán baj? Vagy találkoznál velük közelebbről is? *kérdezi, miközben szemei sejtelmesen megvillannak, ezt még apjától tanulta. Az a tipikusan gonosz, ördögi szemvillanás, ami sokat sejtet, de talán sok olyat is, ami nem feltétlenül igaz.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:31 pm

*Egy pillanatra elgondolkozik, hogy ez a doromboló macska-fajta akkor csak kísérő e, de minden bizonnyal az, hogyha ilyen kedvesen hagyja, hogy végigsimítsanak rajta. A bókot igen nagy vigyorral veszi, aztán még egyszer végigpillant a kardon.* - Igen szép darab és az is szép, hogy a családi ereklyéket becsben tartod. *Még biccent is kicsit, hogy nyomatékosítsa, majd átfut az arcán még egy mosoly, a kézfogás után maga előtt fonja össze a kezeit, megdöntött fejjel, éppen úgy dönti félre, ahogy a lány is tette.* - Sehányadikon, Nellondban lakok, onnan járok be az órákra, de órákon biztosan láttál már. Egyszerre járok egy Nellondi Aurorképző kurzusra, és a Nezabarba is. A bárd-szerűség azért túlzás lenne, csak az illúziómágia közel áll a szívemhez, mert az van ám bőven. Aurornak készülök, Jade. Na és te? Sötétlelkű, kegyetlen, ravasz és pökhendi lennél? *Nem a legszebb tulajdonságokat emeli ki, a ravasz mondjuk jó tulajdonságnak sorolható, de azért az arcán kellő kedvesség terül el, hogy ez ne lehessen sértő. Közben egy gyors mozdulattal a füle mögül a kezébe kerül a tolla, és a zsebéből a másik kezébe a jegyzet füzete.* - Jade... Milyen Jade is? Naxeldir... Már rég kérdezni akartam az iskolában történt furcsa dolgokról, példának okáért úgy hallottam, hogy jellemzőek a kúria birtokára betörő átkozottak, hallottál esetleg erről valamit? *Közben természetesen pereg a kezében a toll.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:21 pm

*A macska végig hagyja amgát imogatni, majd átsétál könnyed, puha léptekkel, és a lány nadrágjához dörgölőzik, halkan dorombolva, majd leül a lány lábai mellett, farkával a lány lábait körbefonva, majd csillogó, mocsárzöld szemeit felemeli Minakari-ra. A lány csak elmosolyodik, ahogy diáktársa szavait hallgatja, majd finoman megingatja a fejét.* -Sosem értettem, miért támaszkodnak a varázslók annyira a pálcájukra.. Örülök, ha olyan mágust látok, aki képes az eszét is használni. *pillant mondhatni csábos macskaszemeivel, amikkel nem akar, nem szándékozik csábítani, egyszerűen csak így csillannak meg a szemei. Kicsit furcsa, de így van.* -Köszönöm. Mi sétáltunk egyet. Ő pedig.. *simít végig a penge markolatán.* -Igazából kapott ajándék, ereklye, amire vigyázok, de annyira nem használom sokat. *mélázik el tekintete, aztán az auror előtte terem, kezet nyújt, amit ő viszonoz, pont olyan erősen szorítva, ahogy az ő kezét szorították. És tényleg furcsa, valamint nem tudja, tán nem is akarja eldönteni, hogy az előtte álló lány-e, vagy fiú-e.* -Jade, üdvözletem. Hanyadikon laksz? *kérdezi, kissé félredöntött fejjel.* -Csak, mert mintha ismerős lennél. Mellesleg Naxeldir, nem mintha sokat számítana. Te talán valami bárd-szerűségnek készülsz? *teszi fel az újabb kérdést, kezét békésen maga mellett tartva.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:11 pm

*Mikor megjelenik egy lány mögötte, felpillant nyílt tekintetét felszegezi, habár az egyik keze már csúszna a pálcájára, hogyha nem fogadta volna meg, hogy a mai nap a varázslat tabu. És ez egy aurornak eléggé hatalmas szó. Szépen pislog egyet-kettőt, majd felnevet egy csöppet a megszólaláson. A keze közben egy ocelotba botlik, amin még lopva végigsimít, hiszen az állat nem kimondottan nagymacska, hát az utolsó az, hogy tőle ijedne meg. Feláll, kiiegyenesedik, és a kezeit maga mögött összekulcsolva egy mosollyal válaszol.*
- Ó, én soha! Illetve szándékosan. Pálca-tilalmat tartok, hogy alkalomadtán anélkül is képes legyek tájékozódni, csak észből. *Koppint közben egyik kezével a fejére, aztán újra összekulcsolnak kezei.* - És te? Azaz Ti? Szép darab. *Biccent a fejével a fegyver felé, amit használni abszolút nem tud, de ismeri, mint a legtöbb fegyverfajtát, érdeklik az ilyesmi. Néhány könnyű lépést tesz, hogyha nem közvetlen mögötte jelent meg, hogyha pedig igen, akkor csak előrenyújtja a kezét, kézfogás gyanánt. A kézfogása nem kimondottan erős, de hát ez úgy is csak egy gesztus.* - Hívj csak Minának, Allidon. *Hogy furcsa lenne? Hát igen, valahogy úgy... A testalkata igen vékony, de nem kimondottan nőies, a haja nőies, a szája nőies, a szemöldöke férfiasabb, az álla férfiasabb, a neve nőies... Hát... Furcsa lenne? Lehet.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 7:01 pm

*Éppen az ocelotjával mászkálgat békésen a labirintusban, amikor hangot hall. Kihúzza mgát, megigazítja fekete bakancsát, meg fekete mellénykéjét, és int az ocelotnak, hogy maradjon csöndben, majd meglapul az egyik saroknál. Amikor meghallja Hine szavait, elmosolyodik, és előlép, tulajdonképpen felbukkan az allidonos auror mögött, mosolyogva szólalván meg.* -Engem nem épít a sövény, de nyugodtan tegezhetsz. *mondja, miközben szemei mogyoróbarnán csillannak meg. Oldalán megcsillan a katana, ahogy kihúzzamagát. Tartásában, mozdulatlanságában is van valami harcmúvészekre jellemző dinamika, de még sem emelkedik ki annyira ebben a sportban. Inkább egyfajta hobby, szórakozás, és inkább csak az alkatot örökölte. A vékony, kecses, dinamikus alkatot, ami azonban rengetegszer tett már neki jó szolgálatot. Egyik kezét megtámasztja katanáján, másikat leengedi maga mellé, kissé féloldalasan áll néhány pillanatig, hosszú haja lófarokba van kötve, és persze hollófekete. Aztán halovány félmosoly suhan át az arcán, és közelebb lépdel a kutakodóhoz. Közben Minakiri keze valami puhát tapinthat, ha még mindig kutakodik, majd halk nyávogással egy aprócska ocelot bukkan elő a sövényből.* -Eltévedtél? *szólal meg ismételten a leányzó, miközben a furcsa keresgélőre pislog.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 24, 2012 6:52 pm

*Már körülbelül fél órája bolyong itt, ugyanis ezt az ötletet vette a fejébe, hogy márpedig a mai napon ő nem fog varázslatot használni, és úgy fog a sövényen belülről szépen kikeveredni, márpedig egy igen nagy sövényrengeteg közepébe csöppent. Megfigyelőként nem az utolsó, de a fordulj mindig balra elmélet valahogy ebben a cseles labirintusban nem akar összejönni, vagy építi önmagát, vagy szándékosan így van építve, hogy ilyen könnyen ne lehessen megúszni. Amúgy hosszú köpeny van rajta, habár inkább egy hosszú ballon-kabátot idéz ez az öltözet, a füle mögött egy golyóstoll van betűzve, a mellényzsebében pedig ott lapul egy jegyzet füzet. Szépen felemeli a kezét, és halk hümmögéssel a szájához emeli, majd leguggol és a sövény tövében kezd el kutakodni.* - Mintha láttam volna itt valamit... *Suttogja félhangosan, nem ám az a magában beszélgetős fajta, de a csendben jobb hallani a hangodat, és talán jobban össze állnak a gondolatok.* - Tényleg építené magát ez a sövény...?

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 6:27 pm

// Egy kis utószó: A hulla a tegnapi mesélés folyománya, ahol Jack bemesélt egy Rosetta mellé eső hullát, aztán Nicolas mellé eső őzgidát. Nos, ezt úgy hoztam össze, hogy ez a férfi a neza területén vadászott, de megjelentek azok a lények, és mivel ő ijedtében rájuk támadt, amikor meg akarták enni az őzét, azok meg az ő nyakát szegték. És hogy hogy kerül oda? Nem tudom Kaen olvasta e, de az volt az utolsó mondata Rosettának Nicolashoz, hogy intézze el a hullát, mert ő nem tud mit kezdeni vele... Talán a fiú "felejtette" a labirintus mélyén? ^^ Csak mivel a te karid, és te nem adtál erre engedélyt, még is csak örök homály fedi mindezt... ^^ //

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 6:19 pm

*Halálmágiák használata vagy sem, véleménye szerint a leányzó ezek alapján nem az a szende szépség, akit mutat. Persze nem bocsájtkozik messzemenő következetésekbe, hiszen ő állandóan álcázza magát, ezért ki tudja, hogy a lánynak mi is lehet a valódi énje. Főleg úgy hogy amúgy is elvállnak, nem kell vele foglalkoznia. Bólint hát a hölgynek, hogy majd elintézik a vadőrön keresztül. Érdekes prológusa volt ez a közelgő estének. A nap már közben lement, a hold lassan felkel. Bólint még visszaváltva bárgyú mosolyra amikor elköszön tőle, majd amikor látótávolságon kívül vannak egymástól, akkor az ing alól felhúz egy arcmaszkot, és nekifutásból ugrik fel a kúria ablakára, hogy pillanatok alatt eljusson nellondba, ahol már várja az igazi élet...*

//Köszi szépen, kellemes meglepetés volt, és szép játék. Viszont most agyatlan vagyok őzgidákkal összefüggésbe hozni^^//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 6:14 pm

*Az auraérzékelés remekül kimutatja, amit egy halottlátó már előbb is észrevett volna, de ő nem az. Ő inkább Tom Denem és mint tudjuk Voldermort se nyomott halálmágiákat, jóval inkább alkalmazta a tüzet, vagy a sötét erőket, mintsem holtakkal szórakozott volna.* -Áh... *Dönti kicsit oldalra a fejét, amikor a lény elmenekül, a fickó pedig a fényre érve egyszerűen eldől.* -Azt hiszem haza kéne juttatni, tényleg nellondi, csak épp a temetőben "lakik". *Magyarázza Darennek, miközben a hulla felé lépdel. Megnézi a sebeket, és jó eséllyel így már kellemes illata is lehet az illetőnek, hiszen ha egy napos sebei vannak, akkor már rendesen eheti az idő.* -A Vadőrnek kellene szólni gondolom, majd ő visszajuttatja a helyére, a takarítás már csak nem a mi dolgunk. Aztán hogy hogyan kerül ide... *Ez már érdekesebb kérdés, majd utána kell járni idővel, valaki ide küldhette, de vajon mi okból?*

//Kösz a mesketét, szupi volt, jó megérkezés volt a karimnak. ^^//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 6:10 pm

Darren dobócsillagjai röppennek a lény felé, ami elég gyors mozgásban van, így azért pár centit téveszt, de így is belecsapódik az oldalába és fájdalmasan felhörög, a másodiknál pedig felnyüszít az állat. Nem igazi farkasember, vagy vérfarkas ő, inkább olyan kitenyésztett hibrid, amit bedobtak játékszernek a labirintusba.
Any ügyesen hátrál, láthatja, hogy a nagy állat felnyüszít, nem jut el hozzá, csattogtat kettőt, aztán nyüszítve elszalad. Közben az ember megy előre, tovább, a varázslat pedig csak egyet tud mondani: Halál. És az út tiszta, arra, amerre a férfi megy, ki lehet jutni.
Hogy miért nem támadt a leggyengébbre az állat? Mert a halál bűze terjeng ki belőle. Bizony. HOLTsápadt, és SZENVTELEN arc, NEM FÁJ a karja, de nem bírja mozgatni... A nyöszörgés csak a riadtság velejárója volt, és nem megégette őt a tűz. És azok a sebek a mellkasán... egy naposak. Ahogy kiér a férfi a sövénylabirintusból, és elkapja őt a fény, azonnal újra holtan csuklik össze, ám nem tudhatjuk, hogy meddig.

Az ő helye nem itt, hanem a Nellondi temetőben van.

// Kösziii a részvételt a hirtelen rögtönzött mesén. Kaen, nem ismerős neked ez a hulla, egy őzgidával egyetemben? ^^ //

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 6:05 pm

*A fickó szavai őszintének tűnnek, de valami még sincs igazán rendben, talán ő sem az, akinek elsőre látszik? Ahogy a fickó távolodik újabb mentális mágiát próbál azért ki.* -Mens sentio... *Sustorogja el a dallamos varázslatot, miközben aztán érkezik a vérfarkas is. Mivel ugye varázsolt nem lenne feltétlenül ideje még kardot is rántani, ezért már épp mozdul a keze egy hathatós vérmágiára, de mégsem kell lelepleznie magát, hiszen a fiú beáll elé...védelmezni. Minő önfeláldozás...minő botorság! Hátrébb lépdel kicsit, mintha csak oldalra döntött fejjel figyelné az eseményeket érdeklődve, hogy vajon ki éli túl, s ki nem, de persze ez nem látszik, hiszen háttal áll neki Darren. Végül azért csak-csak felsikkant "ijedtében" és hátrálni kezd, mintha a hatalmas lénytől picit megijedt volna. Végül azért csak előveszi a kardot és fenyegetően a lény felé indul, a kobold munka erőteljes fém, nem biztos, hogy a vérfarkasnak hasznos lenne találkozni vele. De egyelőre inkább csak fenyeget vele, mint sem támadna.*

//Aura érzékelés - AMM:
A varázsige használója képes látni a másik egyén auráját, és felismerni azt a későbbiek során. Tehát, ha valakinek egyszer láttuk az auráját, később is tudni fogjuk, hogy ő az, akkor is, ha álcában, akár álruhában, vagy más testben van. A varázslat segítségével felismerhető, ha állati testben emberi lélek, vagy fordítva fordul elő. Tehát a varázsló látja, hogy valami nincs rendben az aurával, valahogy nem oda tartozik. Ezzel a mágiával a célszemély faját is meghatározhatjuk.
Egy kezdő természetesen erős ellenállású egyénnek nem fogja látni az auráját, de vele hasonló szinten lévőét igen. Egy erősebb ellenfél esetén jobban is kell koncentrálni, tehát meg kell törni először az elméjének védelmét, ez akár járhat orrvérzéssel is, vagy túl erős próbálkozás, erős védelemnél ájulást is vonhat maga után.//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:57 pm

*Félfüllel hallgatja a vallatást, és csodálkozva pillant hátra a lány irányába, a szépség úgy tűnik nem minden. De az is lehet, hogy csupán információt kíván szerezni, ezért növeli a hatékonyságot. Miután a fickó nem tűnik túl hálásnak, eláll az útjából, hadd menjen. Igen érdekes dolgok történnek egymás után, hiszen a sövény támadása után a véres nellondi, majd a farkasember. Itt aztán zajlik az élet, még nellondba sem kell éjszakánként járnia ezek szerint. A farkasember támadását mégsem hagyná reakció nélkül, de mivel most messze van, az övére függesztett kütyük közül emel le kettőt. Kiélezett dobócsillagok, fájdalmasan élesre csiszolva. Nem célja, hogy fontos szervet találjon el, azzal csak felbőszítené a fenevadat, elég az, ha elűzi. Nála most nincs fegyver, ám testtartása afféle Mortal-Combatot idéz, mutatva a dögnek, hogy veszélyes lehet, ha fenyegetik, be is áll most a lány elé, hogy védje.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:50 pm

// Nem iiiis. //

*Mikor az AMM gyógyítással próbálkozik, akkor a férfi felnéz rá, az arcán nincsen szenv, szóval vélhetően nem fáj neki, de mozgatni nem tudja még mindig. *
- Nem tudom hogy kerültem ide... *A férfin semmi nem látszik, egyáltalán nem akar hazudni, és nem is fog. A kérdésekre azonnal készségesen felel, de az arca holtsápadt és igen csak szenvedősen nyöszörög egyet szétnyíló ajkain.* - Robert D. Dragomir, Nellondi vagyok... a lányaim... A nezabar területére jöttem vadászni tegnap, egy őzet kergettem, de semmi másra nem emlékszem, itt tértem magamhoz, és ezek a növények egyre csak azt suttogják, hogy nem szabadna itt lennem, és én is tudom, hogy nem itt a helyem. Ki kell jutnom innen! *Kissé ingerült lesz a hangja, teljesen őszintén beszél, és a kisugárzásából érezni valami furcsát. Talpra áll, és döcögős léptekkel indul meg előre, csak hogy haladjon, kifelé. És ekkor jön a tűzre odacsalogatott vad... Egy farkasemberhez hasonló lény csapódik ki, azonnal Any felé vetődve, torokra ugrik és lakmározni szeretne. A férfi pedig csak menne és menne tovább, hogy kijusson, őt nem támadja meg az a valami. Buta lény elhet, hogyha azt támadja meg, akinél fegyver van, de na.*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:44 pm

*Kicsit azért elcsodálkozik, amikor valaki konkrétan kiesik a sövényből. Tehát nem a része, és nem valami élőholt féle, hanem ember, aki beakadhatott itt, és kissé elkeveredett. Akkor viszont mi oka lenne foglalkozni a dologgal? A tűzvihar hamar elalszik, sokat nem ért el vele, de a bogarak megindultak. Igyekszik félreállni, mert nem kedveli a csúszómászókat, aztán a fickó felé pillant.* -Ha jól sejtem róla van szó... *Böki a pasi felé, arra amit a növényzet suttog nekik.* ~Nem itt a helye, hát akkor hol? A túlvilágon?~ *Gyors mosoly surran át az arcán, amíg Darren a fickót próbálja összerakni, aztán a növényeket vizslatja. Ő átveszi a pasit, letérdel mellé, és suttogva hajtja végre a varázslatot.* -Interro! Ki maga, és miért nem kellene itt lennie...javaslom, hogy az igazat mondja... *Teszi még hozzá, ha a bácsi nem akar rosszul járni, jó ha nem hazudik. Egy segítség még nem jelenti azt, hogy jó gyerek lenne, attól még lehet, hogy a sövénynek igaza van és tényleg nem kéne itt lennie.*

//AMM - Vallatás:
A név jól elárulja, mire is való a varázslat. Olyan információkat tudhatunk meg vele, amit valaki nem szándékozik csak úgy magától elmondani. Kellemetlen varázslatról van szó, legalábbis a vallatandó fél számára. Amíg a mágia aktív a célszemélyről érezzük, ha nem mondd igazat, és minden valótlan állításánál kisebb elektromos impulzus hasít az agyába, akkor is, ha egyáltalán nem akar válaszolni semmit. Egy idő után ez ájulást is okozhat, tehát tudni kell, hol a határ, hiszen eszméletlen embertől nehéz sok információt megtudni.//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:40 pm

//Szemét vagy Róz...//

*Visszahököl, amikor kiderül a véres kéz láttán, hogy egy élő ember próbálkozott.* Hoppá, elnézést, rögtön rosszra gondoltam. *Letérdel az ürge mellé, és egy amm gyógyítással igyekszik helyre pofozni a szilánkosra vágott kacsót. Ezek után többet nem tehet most az illetőért, némán emelkedik fel, hogy megnézze, a lány bizony nem tudott ráhatni a sövényre. Odasétál most már ő is, és érdeklő pillantással fókuszál befelé, talán jobb a békesség, ha kiderítette, hogy kik vannak bent, még mindig ráér hősködni. Ellenben a lány varázsereje nem lebecsülendő, szépen raktároz minden apró részletet az elméjébe. Szép, és halálos, egyenlőre ezt a kettőt tudta meg új ismerőséről. Habár ez Adamiáról is elmondható. Mostanság különös hölgyeményekkel hozza össze a sors, össze kell szednie magát, ha tartani akarja a lépést.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:31 pm

*Darren: ~~A karakter a következő pillanatban véres lábnyomokat hall a levegőben.~~ Na jó nem. Szóval, a lökéshullám létrejön, és olyan erősen odavág, hogy a kar konkrétan szilánkosra törve húzódik vissza, aztán a következő pillanatban egy egész emberi test kapcsolódik ahhoz a véres karhoz és egy alak bukik ki a fák közül. Nem, ez az alak nem tartozott a növényzetbe, csak megpróbált átvágni rajta. A földön fekszik, a keze alig mozog, a ruhája szakadt, több seb is látható rajta, az arca holtsápadt. *
- Segítség... *Nyöszörög halkan a két diák felé, aztán megpróbál talpra állni.*
Any: A tűzviharral nem hergeli fel ennél jobban a sövényt, sem a férfit, mert az nem tartozik hozzá. Ellenben a tűzviharra a sövénylabirintus összes élőlénye felfigyel, ami nem biztos, hogy jó dolog. A közelben megindulnak a bogarak, és inden apróbb, gusztustalan kis varázslény is, hogy elhúzzák a csíkot, mielőtt megpörkölődnek. Aztán hogy még milyen lényeg szúrták ki ezt a fényt a távolból? Minden esetre a növényzet olyan gyorsan oltja el magát, mint amilyen gyorsan lángra kapott, olyanok lesznek, mintha semmi se történt volna, csak tovább sápítoznak, nagyon idegesen, és egy kevés ki is hallattszódik belőle, érthető nyelven.* - Nem itt a helye, nem itt a helye!

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:24 pm

*A fiú dicséretére bólint, gondolatban csak legyint. Kiváló kard, még milyen kiváló volt az az idős kobold, akitől megszerezte...bár nem volt elég kiváló, hiszen könnyen végzett vele. A gazdagság kérdésre finoman elmosolyodik.* -Mondhatjuk így is, van mit a tejbe aprítanom, ahogy a szólás tartja. *Aztán ugye az események beindulnak, a tűz pedig úgy fest nem tetszik a növénynek, sőt a kéznek sem. Vérmágus így a vér igazából nem nagyon hatja meg, és a véres kéz sem.* -Fúj... *Húzza a száját látványosan, hiszen kifelé mást kell mutatni, mint ami az igazi valója, így hatásos az álca. Már csak az a remek kérdés, hogy ha a tűzzel tovább ingerli a növényzetet, azzal elpusztítja, vagy csak felerősíti a kezet, ami szétcincálja így Darrent. Egy ember végülis elhanyagolható veszteség egy veszélyes helyzetben, úgyhogy meg kell próbálni. Saját maguktól nem messze egy kisebb tűzvihart idéz. Úgy, hogy az elérje a növényeket, de a fiút ne, remélhetőleg a kitöréssel el tud szakadni a kéztől és eltávolodni a növényzettől, hogy ne égjen meg, hiszen a tűzmágus lánynak nem annyira árt a tűz, de a srác...*

//Tűzmágus 5. szint:
Tűzvihar: 2x2 méteres területen képes tűzvihart előidézni, ami mindenkit sebez, aki ott tartózkodik.//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:16 pm

*Látja a szokásos lenéző pillantást, amivel illeti szokták, amikor ezt az arcát kénytelen mutatni. De sebaj, bőven kárpótolják azok, akik hálásak, miután megmentette őket valami gaztevő karmaiból.* Szívesen mozgok, de nincs igazán célja, csak időtöltés. Különösebben tehetségesnek sem mondanám magam, ellenben te kiváló fegyverrel rendelkezel. *Dicséri meg a hölgyet, továbbra is lazáskodva.* Akkor te ilyen szupergazdag vagy, hogy ennyire előre tudsz intézkedni? *Kérdezi ámuldozva, és magában nevetgél, mert ő aztán tényleg gazdag, csóró paraszlegényként nem tellene neki a sok kütyüre, fegyverre, amit a rejtett zsebekben, övein hord.* ~Tehát tűzmágus, ezt érdemes megjegyezni...~ *Morfondírozik, és amikor közelebb hajol az egyik növényhez, a véres kar kicsap belőle. Összeszorított szájjal préseli vissza tüdejébe a feltörő üvöltést. Szinte ösztönösen formálja ökleit energiamágusként egy kitörésre, hogy szétzúzza az alkalmatlankodó támadót. Persze ezzel leleplezheti a tudását, de hát ha valaki automata gyilkológéppé változik, nem gondolkozik.*

//Energiamágus asszem 4. szint//

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:09 pm

*A magas sövényfalak sötét árnyékot vetnek rájuk, és eléggé elfedik a délután fényét, mondhatni olyan érzést kelt, mintha kapásból eltelt volna 3 óra, és sokkal homályosabb a környék. Mint tudjuk minden jó történet így kezdődik: Főhőseinkre sötét ködlepel omlik alá. Mikor Darren közelhajol a bokrokhoz, sok mindent nem lát, csak éppen... A teljes csendben egy véres kéz nyúl ki belőle, és egy hörgéssel egyetemben ragadja meg őt.
Ezen a sötétségen csak az segít, hogy Any a kezére gyújt egy kis fényt. Amikor hozzáérinti a mágikus növényhez, bizony nem lángra kap, hanem sokkalta furcsábbat művel: Felsikolt. És ahogy ez az egy bokor rész felsikolt, úgy az összes többi is, mintha valamiféle Entek térnének magukhoz, csak éppen ezek nem hatalmas fák, hanem bokrok. Vagy ami még jobb hasonlat: Mandragóra sikoly. És a sikolyokra a hörgés (ami ugye Darren véres karjához tartozik) még hangosabb lesz, fájdalmasabb. *

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 5:04 pm

*A fiú bárgyú mosolyára picit felszökik a szemöldöke, de mit tehetne, ha épp az iskola nem épp legokosabb egyénébe botlott bele? Aprót sóhajt futólag, mintha csak az út fárasztotta volna ki kicsit, majd a srácra pillant.* -Az előbbi gyakorlatok valahogy nem azt mutatják, hogy naplopó lennél, de ha ez van, hát mit tehetünk? *Arra, hogy nyáron nincsenek annyira toppon a prefektusok csak magában forrong, szánalmasnak tartja a dolgot, és felettébb kiborító, hogy ennyivel sem tisztelték meg...pedig ő valakinek tartja magát, nem csak egy utolsó senki diáknak, aki most érkezett. A holmiját már eleve előre küldte, szobája is kell, hogy legyen.* -Áh, értem. Azt hiszem szobám már van, előre el lett intézve, bár ha nincs itt senki, akkor ez sem biztos, hogy végre lett hajtva. Majd meglátjuk... *Pillant ismét a kúria felé, amikor is a növények önálló életre kelnek és úgy fest csapdába akarják őket keríteni. Első mozdulatként finom lángot gyújt a tenyerén és megpróbálja pörkölni kicsit a növényeket. Nem lő egyből tűzgolyót, ki tudja azzal mit váltana ki, inkább teszteli, hogy a mágikus növényekre mennyire hat vajon a tűzmágia. Darren szavaira finoman elmosolyodik.* -Nem tudok ilyesmiről. ~Hajjaj...~ *Naná, hogy lehet bármi ilyesmi a nyomában, de nincs oka ezt más orrára kötni.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Csüt. Aug. 11, 2011 4:56 pm

*Szerencsére nem félmeztelenül gyakorlatozott, hiszen akkor most kapkodhatná magára a ruháit. Még csak meg sem izzadt, mert nem az volt a cél, hogy nagyon belehevüljön, csak hogy mozogjon egy kicsit. Mivel már nem szándékozik visszamenni a szobájába, az éjjeli szerelése van rajta. Az árnyékok a sötét ruházatnak kedveznek, így teljesen feketében van, még akkor is, ha az nagyon szívja magába a meleget. Az eperillatot érezvén beleszagol a levegőbe, és arra fordul, vélhetően nem egy sötét varázsló jön errefelé ilyen finoman befújva. Pedig mekkorát téved, de hát ezzel nincs tisztában. A lila hajkoronát látja meg először, ha jól emlékszik, egy allidonos leányzónak is hasonló van, csak az nem tőrkarddal mászkál. A női csáberővel őt nem lehet levenni a lábáról, fontosabbak a saját útjai, de mivel el kell játszania az agyatlan szépfiút, bárgyú mosolyt húz fel, flegmára veszi a hangsúlyt, mint aki tojik bele a világba, és ámuldozva néz a hölgyre.* De szép név, és de finom illat. Én Darren vagyok, csak úgy simán, egyszerű naplopó, aki csak unja az életét. Készséggel állok a rendelkezésedre, mert most nyáron ritkán fordul elő prefektus aki az érkező diák elé fáradna. Korlázotottak az ismereteim, hogy mi lenne most a teendőd, de gondolom szobád még nincs. *A sövények összecsapódásán nem kicsit lepődik meg, összevonja a szemöldökét, valamely haragosa itt is megtalálta volna? Miután nem akarja felfedni magát, furcsálkodva indul el a labirintus mélye felé, és kérdőn néz a lányra.* Talán valami átok jár a nyomodban, hogy most rád lelt, és bekebelez? *Kérdezi érdeklődve, és a sövényt vizslatja.*

» Sövénylabirintus

Sövénylabirintus

Sövénylabirintus

Similar topics

Similar topics