Sövénylabirintus

Téma: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 3:08 pm

First topic message reminder :

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:57 pm

*A lány reakcióin elképed, mintha valami óvodában lenne, olyan érzése van, ott tudnak mindennek ennyire örülni. A tündér meglátására azonnal elképed, és már nem tudja, hogy mit tegyen, ellöki magát, és odasétál Meriel mellé.*
- Igen, Goraph vagyok, allidonos főprefektus.
*Mondja unott hangon, nem mutatkozik be teljesen, még kihasználják, vagy hasonló, azt meg nem szeretné elérni.*
- Ez egy tündér... Itt az a kérdés, hogy hogyan kerültél ide, és miért vagy itt..?
*Ő nem ennyire bizakodó, kimondja, amit gondol, és az nem pozitív, nagyon nem...*

Vendég

*Megváltozik egy kicsit az útjuk mert mintha itt már nem lenne olyan sürü a sövény és így szépen világit a hold mivel már este van. Egy kicsit elkalandozik a tekintet és ekkor mintha láttot volna valamit de elöször úgy gondolja hogy biztos csak képzelödik. Most már jobban figyel azért és amikor újra elsuhan a fekete árny akkor már biztos hogy van itt valami.*-Szerintem nem vagyunk egyedül készitsd a pálcád ha esetleg szükség lenne rá.*Mondja és ő is elöveszi a sajátját és várja hogy az árny megmutasa magát de attól még nem áll meg ha nem megy tovább.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:52 pm

*Elneveti magát csodálkozásában, amikor a tündérke kireppen.* Váó barbi! Tisztára mint az Aladdinban a kincses barlangban... Ki zavarja meg a nyugalmam, höhö? *viháncol* Csak én, Meriel, az Allidonos szakmegbízott. Jaj, Naxeldires, bocsánat, csak itt a csapból is a bárdok folynak. Ő meg ott Goraph, na ő tényleg Allidonos. Na és te ki vagy tündibündi? *Lép picit hátrébb, nem akar felette kiabálni.*

Vendég

*Csak mennek, mennek, éés mennek. Dögunalom. A szeme nem kifejezetten jó, lassan szemüveg se ártana neki, ilyen ritkulásokat nem figyel meg. Vérbeli druidaként próbálja elemezni ezt a különleges növényt, persze nem sok jót tud megállapítani róla, de annyit biztosan, hogy milliónyi felfedezendő titkot tartogat, s el is határozza, ha valami baja esik, akkor is vissza jön ide egy kiadós túrára. Szereti a labirintusokat, főleg, ami ilyen fura, mozgó növényből készült.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:46 pm

*Aisa és Gabriel útján kicsit mintha ritkulni kezdene a sövény...talán kijutnak belőle? Jó kérdés. Ami biztos, hogy közelednek egy elágazáshoz. A fél-tünde szeme veszi észre az árnyat, ami elsuhan a járat végénél... Gabriel egyelőre még nem látja meg. Az árny kétszer suhan el előttük talán 4 méterre. Alig látható, nem tudni, hogy szellem, vagy lidérc lehet, az is kérdés, hogy jót, vagy rosszat akar vajon.

Meriel odaszalad a virághoz. Az öntözés jót tesz neki, talán még szebb lesz, mint eddig, jobban kinyitja szirmait. Ami történik a következő...egy apró kis szárnyas tündér mászik elő a virág szirmai közül.*
-Ki zavarja meg nyugalmat?
*Nagyot nyújtózik, úgy fest, hogy épp álmából ébresztették fel.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:41 pm

*A csapat kettévállik, ami nem is olyan nagy gond, legalább kevesebb személy szokásait kell elviselnie. Magabiztosan sétál, de csak lassan, egyértelműen a lány sétagallopozik elől, izgatottan. A labirintus azonos minőségű a menetével, egyhangú, és monoton, de ezzel nem is foglalkozik, csak azzal, ahogy egy tisztásra érnek, és ott minden megszakad, csak egy rózsát lát, ez árasztja az illatot.*
- Kellemes, és váratlan fordulat.
*Jegyzi meg magának, majd figyeli, ahogy a lány locsolja azt, figyeli a hatást, szinte nekidőlve a labirintus falának. Ha lenne ilyen szokása, még egy dohányrudat is meggyújtana, de nem, nem szereti a nikotint, egy cseppet sem, fajilag elítételi az alkohollal, droggal egyetemben. A bozótban kararódzik, és azt piszkálja.*
- Nem furcsa ez a rózsa itt..?

Vendég

*Goraph és a másik lány az illat felé mennek.*-Hát akkor nekünk marad a friss levegö. Nézzük arra felé mit rejt az ösvény.*Mndja azzal probál határozotan megindulni elöre, bár azért benne van a félelem.*~Kiváncsi vagyok azért honnan jöhetet az illat.~*Mondja Cseresznye a gondolataiban.~Engem inkább az érdekel erre felé mi van, de ha majd találkozunk még velük akkor majd megkérdezük.~*Válaszol neki gondolatban és közben elöre megy egyre belljeb a labirintusban.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:33 pm

*Nem zavarja, hogy nincs változatosság, biztos mágia a labirintus titka. Azt furcsálja, hogy a tünde ennyire le van maradva, hagyja, hogy egy törékeny lányka előre menjen egyedül a nagy ismeretlenbe. Aztán megpillantja a rózsát.* Nahát, ez csudijó! *kiált fel örömében, és kacarászva szalad fel az emelvényre. A borz megtorpan, és gyanakodva szaglászik, neki roppant gyanus a dolog, de már nem tehet semmit. A lány azonban árvaházban nőtt fel, a legkisebb apróságnak is tud örülni, ám ha egy ilyen szépségről van szó, akkor teljesen el van ámulva. Ő sosem kapott ilyet, senkitől, de még csak egy gazt sem. Nincs szive leszakítani, inkább a pálcát előhúzva csepegtet a szírmaira és a szárára pár csepp vizet.*

Vendég

*Csupán bólogat, hogy mindenkivel egyetért, majd hirtelen egy nála sokkal határozottabb leányzó kép elé, s indul meg előre, amitől eléggé elbizonytalanodik, és hátul marad a szimpi fél-tünde nénivel.*
Hát, A’sszem arra már nem mehetünk, szóval…Hölgyeké az elsőbbség.
*Biccent, s ha megindul a leányzó, nyomába ered, ha pedig nem, ő indul meg határozottan. Veszteni valója nincs, úgy hallotta a kúria területén nem olyan könnyű meghalni egy diáknak, pár hét a gyengélkedőn meg mit számít?*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:23 pm

*Tehát a négyből 2-2 fős csapatok lettek. Meriel elindult az illat irányába, Goraph pedig követte a naxeldires lányt. Aisa és Gabriell pedig egyelőre még úgy fest várakozó állásponton vannak. A tünde és a szőke leányzó haladnak hát előre az illat után. A labirintus teljesen egysíkú, szinte mintha mindig ugyanott járnának, szinte semmi változatosság. Szép lassan összefonódik utánuk az ösvény elzárva őket a lemaradt két társtól, tehát már nincs választási lehetőség Gabriel és Aisa már csak a tiszta levegő irányába mehet. Goraph és Meriel végül egy kisebb tisztásra érnek. A tisztás közepén egy emelvény áll, afféle mini oszlop, melynek a tetjén mesés vörös rózsa áll, nyitott szirmokkal. Még sosem láttak ennyire szépet...innen jön az illat.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:16 pm

*Sétál előre, szinte magabiztosan, de amikor hátrafordul, csak sövényt lát, bejárat sehol, ez kissé megrémiszti. Ha megint valami kaland, akkor megőrül, neki kezd ebből elege lenni nagyon. Nem az a típus, aki életeket mentsen, vagy megint az övét mentsék meg, majd cserébe ő is tegye meg ezt, majd egy gonoszt szabadítson a világra. Az iskola történetére nem is gondol, inkább a borzot nézi, ami elszalad előttük, felvenné, de nem teszi, legyőzi az állatbarátságot.
Elágazáshoz érnek, melyen nem tudja, hogy merre haladjon, döntésképtelen lesz, és nem tudja, melyik lenne a kevésbé rossz. A friss, vagy a csábítás. Véleményét, gondolatmenetét meg is osztja a többiekkel, de csak azért, hogy mindenki tisztán láthasson.*
- Szerintem is friss levegő... Az olyan biztonságos, és ki tudja, ki vár az illat végén. Lehet valami méreg, amelynek jó az illata. De amerre ti akartok... Én majd maximum hátul kullogok.
*Mondja, szinte teljesen higgadtan, nincs veszteni valója, míg a többiek harcolnak, ő addig nézelődik, vagy hátulról támad, ez illik hozzá, és ehhez ért. Követi a naxeldires lányt a végén inkább... Majd lesz kire kenni a bajt, a másik oldalnál meg ő is okozó.*

Vendég

*Elindulnak és jól besétálna a labirintusba. És bár nagyon csábitó az illat de még is benne van egy fajta félelm érzet mivel amúgy sem szerti a labirintusokat. Ennek az az oka hogy a labirintusokban nem lehet tájékozodni és ez valahogy zavarja a közérzetét.*~De legalább nem egyedül vágtam neki.~*Gondolja és hátra tekint ekkor jobban megtudja figyelni Goraphot.*~Tünde.~*Gondolja de nem igazán füzz hozzá semmit. Ő maga fél-tünde amiért a tündék soha nem ismerték el egyenrangúnak.*~Ne itélkez úgy hogy nem ismersz valakit.~*Gondolja és tovább mennek. De jönn egy elágazás. Őt valahogy rossz érzésel tölti el az illat bár csábitó de még is. De a másik pedig túl szép hogy igaz legyen szöveg igaz rá. Így nem igazán tud dönteni, de inkább a friss levegő felé menne szívesen. De nem akkar egyedül neki vágni reméli valaki vele tart ha nem akkor arra megy amerre a többiek.*-Én a friss levegösre szavazok, persze csak ha tart velem valaki.* A lány egy kicsitt kezébe veszi az írányitást és az illat felé megy. Megvárja amig a fiúk is döntenek és ő a szerint fog dönteni.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 7:05 pm

*Követi Willent, aki az elágazásnál megtorpan, apró gombszemeivel várakozóan néz vissza gazdájára. A szőke lány bólogat a két allidonosnak.* Igen, határozottan van valami a levegőben. Ez tök jó, nézzük meg, biztos valami tündérforrás, vagy valami ilyesmi! Ez nagyon szuper. *A borz nem osztja a véleményt* Na ja, és ha valami csapda? Erre nem is gondolsz? *kérdezi szarkasztikusa. A lány kedvesen vigyorogva leinti.* Sss... te vészmadár. A suli közelében nem hinném hogy halálcsapdák leselkednek ránk. Szerintem arra kéne mennünk amerről az illat jön! Szakmegbízott vagyok, úgyhogy... utánam! *elneveti magát* Csak viccelek, nincs diktatúra. Ha gondoljátok, szavazhatunk, de szerintem felesleges időpocsékolás. Én arra megyek. *El is indul az illatfelhőt sugárzó járatban.*

Vendég

*Társai sokkal bátrabbak nála, így reménykedve abban, hogy nem lesz semmiféle baj, megindul befelé, lehetőleg minél messzebb a labirintus falaitól, persze nem sok sikkerrel, elég szűk ez a cucc. Meriel mögött marad, de a pálcáját nem veszi elő, révén a falnak tuti szeme van, még a végén mérges lesz rájuk, és megöli őket. Jobb a pesszimista hozzáállás, mint a naiv végzetbe rohanás, nemde? Épp kezdene megnyugodni, hogy egy szakvezetők által védett helyen no baj, de az illat egyre csak erősödik, míg elágazáshoz éreznek.*
- Mit csináljunk? Lehet, hogy a labirintus gondolkozni tud, és nem kéne ellenszegülni neki, de az is lehet, hogy arra van a veszély, vagy egy nagyon finom, és különleges süti? –
*Fejtegeti halkan, majd háttérbe húzódik. Pár pillanat múlva teljesen megnyugszik a bódítástól, s megindul mosolyogva a jobb oldali dolog felé, az érkező levegőt nem veszi észre.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:58 pm

*A négyesfogat végül úgy dönt, hogy beljebb osongálnak a labirintusban. A kis borz szalad előre. Egyelőre még semmi különös nem történik, de a finom illatot egyre jobban érezni lehet...furcsa, szokatlan, de mégis szinte bódító. Ahogy haladnak hallják, bár már a kanyaroktól nem látják, hogy vélhetően mögöttük a bejárat összezáródott. Tehát visszafordulni nincs lehetőség, muszáj lesz végigmenniük a megkezdett úton. A labirintus egyébként egyelőre még túl kacifántos, aránylag egyenesen megy, de elég sok kanyarral, szóval a végén már nem igazán tudják, hogy merre is lehet a kúria, vagy hogy egyáltalán mennyit is mentek. Végül ahogy Meriel sejtette elágazáshoz érnek. Az illat jobbról érkezik, ezt biztosan lehet érezni, balról tiszta, szinte már irreálisan tiszta levegőt hoz a szél.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:54 pm

*Ácsorog, és hallgatja a többiek szentbeszédét, melyhez nem igazán tud hozzászólni, inkább csak nézelődik, és a falakon állapodik meg jó sokáig a tekintete. Különlegeset érez bennük, szinte csábítóan, mely egy illatban is megmutatkozik, de ez lehet, hogy csak a friss metszésé, vagy pedig egy odaképzelt állapot. Szinte vonzónak tartja azt, hogy menjen befelé, isteni sugallat, vagy hogyan is fogalmazzak, ilyenkor hol vagy ó, Kalliopé..?
A ruhájához odakap, amikor a szél meglengeti kissé, és összeszorítja magán, nem fordul oda a többiekhez, nem veszi fel a szemkontaktust, bunkó módjára ilyen körülmények között kezd el beszélni. Nem foglalkozik a lehetséges reakciókkal, bár... amúgy sem tenné ezt.*
- Igen, érzem...
*Nem fogja kijelenti, hogy menjenek be, majd más kiadja a vezényszót, ő nem fog a végzetébe rohanni, de magának sem vallja be: nagy a csáberő, nagy gondban van, ugyanis minden egyes érzéke azt mondja, a szíve is, hogy menjen, induljon, tegye meg a kezdő lépést. De a csatába nem fog sietni, menekül, nem teszi ki ott a lelkét. Követi a többieket szent navitással, figyeli mi ennek a következménye, még mindig a falat bámulván.*

Vendég

*Nem igazán tudja hogy mit csináljon mivel még van böven idejük "takarodó" elött így marad még. Bár furcsa érzései vannak a sövyénlabirintussal kapcsolatban. Mintha valami megváltozott volna körülötük. Cseresznye is érdeklödve tekint a sövénylabirintus belseje felé.*~Nem tudom van egy különleges légköre ennek a helynek.~*Ilyenkor egy kicsit mérges magára mivel kiváncsi természete van, de kiváncsi hogy a többiek is érzik e ezt.*-Ti is éreztek valami furát itt vagy csak az érzékeim játszanak velem?*Kérdezi a többikete és érdeklödve nézz rájuk. Közben az egyik srác beugrik a másik lány háta mögé.*~Nyuszi~*Gondolja majd elindulnak befelé mivel a lány kiváncsi így ő is követi a többieket. Lehet egyszer ez lesz a veszte.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:47 pm

*A legtöbb diákot már ismeri, így nem nagyon kell a bemutatkozással foglalkoznia. Visszaveszi a sapkát a fejére, és úgy dönt, hogy nem nagyon vár tovább, és valami ismeretlen erő amúgy is befelé hajtja. Willen előrerohan felderíteni a terepet, Meriel pedig kigombolja a kabátját, hogy a pálcája elérhető távolságban legyen, ha szüksége lenne rá. A fiú után lépdel a labirintusban, de időnként lemarad, hogy bevárja a többieket. Még nem tudja, hogy mihez fognak kezdeni, ha elágazást találnak. Szétválnak e vagy együtt maradnak. Egyenlőre azonban a kaland a cél, a felfedezés, ezért hát kipirult arccal meg hát előre, hogy kiagyalja, mit is rejt az útvesztő mélye.*

Vendég

*Ég áldása? Mókás kifejezés, mert ki szereti a havat? Gabriel ugyan nem. Nem kell sokáig álldogálnia a menny csodás átkában, hisz egy nála sokkal jobban felöltözött leányzó útja is erre vezetett.*
Szia. Hát…nem, őszintén mondva semmi kedvem hozzá, még a végén megtámad, és kidobom azt a finom vacsorát. De ha te nagyon akarsz, akkor veled tartok, jó mágusnak tűnsz, mint azok a Nixisek, vagy mik, biztosan ismersz valami Advaságot, vagy avdaságot, vagy hogy hívják, na, inkább befogom a szám.
*Hát, igen, mint mindig, most is eltér a témától, bőre ereszti a rizsát, de a sors nem ad az ismerkedésnek sok időt. Jön a sokaság, , akinek mind-mind be kell mutatkozni, és biccengetni, vállveregetni, és társai, no meg ez a különös illat, persze, mindig minden így kezdődik, főleg a mugli mesékben. Amint megérzi, hogy a labirintustól felől jön a dolog, ő beugrik Meriel mögé. Örök pesszimista, amiért sokszor megszólták, de próbál realistábban feltűnni. Nem biztos, hogy rossz lesz ennek a vége. Úgyhogy ha nagyon meglódul a bagázs, akkor velük tart, ha meg nem, akkor magától lépeget be szétszimatolni.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:34 pm

*A kis csapat még nem merte felavatni az szinte még vadi új sövénylabirintust, ami mondhatni a Nezabar alapításának afféle szimboluma, hisz maguk az alapítók is hasonló helyen csatáztak anno a nagy Belzegárral. Kint ácsorognak még egyelőre, de mégis érzik, hogy csábítja őket odabent valami... Finom illatot hoz a szél, finom fuvallat lengeti meg a négy diák ruháját, szinte befelé taszítva meg őket.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:34 pm

*Igen, lassan egy egy tünde is megindul, így, az estében, hogy felfedezze a nagyvilágot, mely rá vár, és annyira nyitott, hogy szinte már körbe sem lehet ölelni, körbe sem lehet fogni. A szokásos léptekkel rójja végig a folyosókat, majd lassan, egy pókszerű fonódás következtében kinyitja a kúria ajtaját, majd kilép azon, és elkezd sétálni az udvaron, magába szívva a kissé csípős levegőt, hála a mínusz fokoknak.
Léptei nem gyorsak, inkább ütemesek, maga sem tudja, hogy merre igyekszik, csak követi a technika vívmányát, miszerint egyensúlyát megtartja, bal lábát előre teszi, majd a jobbot is, és így halad előre, szinte már-már csodásan szórakozva magában. Magányos farkas, és játékos, nem társasági lény, felfedezi ő magát. Magyarra fordítva, illetve komolyra is, a lényeg annyi, hogy sétál a járdán, és nem irányít semmit, csak megy, megy, és megy, nem foglalkozva semmivel, hogy hol van kikötni, szinte hedonista módjára, de nem, ez Carpe diem.
Hirtelen egy sövényhez érkezik meg, melyet még maga sem látott, így szemöldökét fentebb húzza az átlagosnál, érdeklődve, a levegőbe szimatolva próbálja felfedezni, értelmezve azt. Megvonja a vállát, konstatál, és sétál tovább, egyre bentebb, szinte már vakmerően, ez nem bátorság. Jóhiszemű, csapdának nyoma sincs, nem érdekli, hogy mégis mit rejt az belülről, ha valami harcos dolog, hátrasétál, és elhagyja a terepet.*
~Biztosan nem rég tették ide...~
*Jegyzi meg magában, majd hirtelen megpillant három diákot, ezek szerint nem csak ő köszönti jelenlétével, róvásával az új jövevényt. Emberek, és félvérek, de azért odamegy, legalább lesz kik mögé bújni, és elrejtőzni a problémák elől.*
- Szép napot. Goraph Pierront Werthover, allidon, főprefektus.
*A fő jelzőt nehézkesen teszi oda, de nagy nehezen kinyögi, még nem szokott át, hogy jelzőt is kapott. De nem foglalkozik a kis melléknévvel, mely már szinte igekötő, neki ez akkor is munka, eddig is az volt, most is az lesz.*

Vendég

*Aisa ma úgy döntöt hogy kimerészkedik egy kicsit a szabadba mivel régen dugta ki az orrát. Jól fel is van öltöz mivel rajta van a kötöt pulcsia meg a jó meleg szövetkabátja és így pont jó neki. Nem akkart nagyon messze eljönni a kúriától de még is sikerült neki eltávolodnia. Persze azért még láttja a derengö fényeket de egyre kezd távolodni. Gondolkodik hogy vissza fordujon.*~ Na várjunk csak honnan is jöttem.~*Egy kicsit elkalandoztak a gondolatai így nem is figyelte merre megy csak ment. Most hogy körbe nézz láttja hogy valami sövény veszi körül öt.*~Na erre még nem jártam pedig itt vagyok egy ideje és sok felé megfordultam.~*Nem nagyon tudja mit csináljon mivel fel nézzni sem tud mert a sövény magasabbra nött mint ő maga.* ~Mi lenne ha mennénk tovább egyszer csak ki lyukadunk valahol.~*Mondja Cseresznye a daimonja.*-Ja csak az a nem mindegy hol.*Mondja neki és kezd egy kicsit pánikba esni de vesz pár mély levegöt így nyugtatja magát. Majd elindul tovább elöre, lesz ami lesz alapon. Pedig ő nem az a kockáztatos fajta de most nincs nagyon más esély. Nagyban barangol az Sövénylabirintusba mikor hangokat hall még hozzá egy lányét. Elkezd arra felé menni és lassan kikörvonalazodik két diák alakja akik számára ismeretlenek.*-Sziasztok! Aisa Black vagyok ő pedig Cseresznye. Üdv! *Köszön és közben biccent nekik. Ekkor veszi észre hogy ez lehet a sövény bejárata. Mivel nem akarja hogy idiótának nézzék a többiek ezért nem szól nekik az elöző eltévedéséről.*

Téma: Re: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 6:20 pm

*A harmadik emelet hercegnője osongál le a sövénylabirintusba, ami egy középkori várjáték kellékéhez hasonlít leginkább. Bár az este most enyhébb, mégsem feledkezett meg róla, hogy még tél van, nem szabad könnyelműnek lennie, hogy megfázzon. Nagy kabát, sapka, sál, a kesztyű az egyedüli, amit elhagyott. Csizmás lába ropog a hóban, előtte a borz szökdel prüszkölve a fehér égi áldástól.
Felméri a sövény magasságát kívülről, hogy mennyire tudna kikiabálni, ha netán elveszne, de mivel javíthatatlan álmodozó, és vesztenivalója sincs, bátran vágna neki, ám a bejáratnál egy fiúba botlik. Nevetőgödrök jelennek meg az arcán ahogy kezet nyújt*
Helóka, Meriel Candisson vagyok izraelből. Hát te ki vagy, és mit keresel itt? Végig akarod járni a labit? *lemutat a borzra* Ő itt Willen. Hello. *A lányka leveszi a sapkáját, hogy kicsit kiigazítsa a szőke borzas hajat, mert alaposan melege van már, de igyekszik nem nekivetkőzni.*

Vendég

*Egy kiadós vacsora után nincs is jobb időtöltés, mint egy lassú, jó kis séta a kedvelt kúria körül, főleg, hogy az a dermesztő hideg a múlti, ami eddig kínozta Főhősünket, Gabriel Bluet. Elég rendesen felöltözött, sál, sapka, de természetesen elmaradhatatlan a begombolatlan mugli dzseki, erről nehéz leszoktatni.
Miközben kilép a nagy tölgyfa ajtón, lépteit nem irányítja, hagyja, hadd vezessék újabb, és újabb területekre, érdekességekre, hisz ez a hatalmas ház, labirintussal rettentően titokzatos, és hatalmas, még sosem látott ilyet, mostanában amúgy is tele van mindenféle cuccal minden, minden megváltozik, amit Gáb, Denás névvel mondva, ^^ nem szeret. Ő egy igazi lustaság, és túlzottan racionális.
Léptei egy eddig még távolról sem látott helyszín felé vezetik, nevezetesen a Sövénylabirintushoz. Eléggé tartózkodik attól, hogy ide bemenjen, így inkább csak megáll előtte, és igyekszik megbizonyosodni, hogy nem tartogat néki mára semmiféle dolgot, félénk teremtés, ha egy tál Lasanga és két darab meggyes süti pihen a pocakjában.*

Téma: Sövénylabirintus Kedd. Jan. 20, 2009 3:08 pm

A Kúria körül barangolva, az Udvarról juthatsz el az iskola labirintusára. Az egész sövényből van, eltévedni nem könnyű benne, ha a növények, amik szegélyezik, nyugodtak. Ha nem nyugodtak, hanem éberek, akkor elgáncsolnak gyorsan növesztett ágaikkal, vagy éppen összefonják előtted vagy utánad az utat. Ezesetben se tegyél kárt bennük, hiszen ezek a varázsnövények ilyen célra lettek kifejlesztve, meg amúgy is azzal rongálnád az iskola tulajdonát. Ha belépsz a bejáratán, amit felül boltív keretez, egy olyan két, két és fél méter magas sövénnyel találkozol szembe, vagyis az van mindenfelé - hiszen ha belépsz, a kapu bezáródik mögötted, vissza már nem mehetsz. Az úton csak egy ember fér el széltében, de egymás mögött lehet haladni. Néha a sövény, ha szépen viselkedsz vele, nem bántod, akkor megnyit előtted egy-egy kaput, ami nagyobb részekbe vezet, ahol vannak padok, szobrok, és talán más diákok is. Ha bejutottál, akkor csináld végig, és bánj szépen a növénnyel, vagy rosszul jársz. Ha szépen megcsinálod, a sövény megajándékoz egy-egy szál virággal, vagy akár csokorral is.

» Sövénylabirintus

Sövénylabirintus

Sövénylabirintus

Similar topics

Similar topics