Sötét Torony - Ascariel rezidenciája

Téma: Re: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Kedd. Feb. 17, 2009 12:04 am

*Hah... hát ennyire kiszámítható lenne? Nos igen, lehetséges, még egy angyal sem tökéletes. Ha ember lenne, a fehér csúnyán ráfoghatná, hogy a külsőre megy, csakis a szépséget látta meg benne jó pár évszázada. De nem, azon a bizonyos hajón, amikor Chantriel emberi álcában utazott, drága jó bukott angyalunk első pillanatásra meg volt igézve, aminek csak kis része írható arra a számlára, miszerint a kislány kellemesen szépséges. Nem, a valódi ok az a bolondos kisugárzás, amit áraszt magából a fehér, és sosem fog levetkőzni. Így ismeretlenül támadta le a drága hölgyet, és minden szó nélkül megcsókolta. Aztán persze jött a pofon, az örök gyűlölet igérete, de a hölgy bizony ettől csak még vonzóbb volt. És természetesen tudta, hogy a másik is angyal. Nem, dehogy cicababa. Inkább egy haragos, független, és füldöntúlian páratlan tünemény. És hát Ascariel nem azért sötét angyal, mert gonosz. Nem, a gonoszságnak a szikrája sincs meg benne. A szórakozás, a mások kijátszása, ez tény, az ő sajátja. Ám lehet valaki rossz anélkül is, hogy gonosz lenne. A rossznak is vannak árnyalatai, amik magába foglalják a hatalomvágyat, és akár a bosszút is. A bosszú, amely kitöltötte az életét, elhalványult a fehér láttán. De magához nem fogja láncolni, abban nincs semmi izgalmas.*
A női lélekről cseppet sem akarok tudni, bőven elég, ha téged ismerlek kedvesem. *nevet lehengerlő mosollyal. Imád magabiztos lenni, sőt amikor az alattvalóiról, a kíséretéről van szó, akkor az is. Félelmet keltően meg tudja fagyasztani mások ereiben a vért. De a fehér ismeri, előtte nem titkolja a valóját. Magához vonja Chantrielt, most olyanok, mint egy megelevendett festményt.* Vörös bizony. A másik meg a vámpír. Az őrült és a gonosz. De hogy melyik melyik, azt én sem tudnám eldönteni. De kiváló páros, ahogy mi is. *Unottan megvonja a vállát, mint akit nem foglalkoztat a kérdés.* Bizni nem bizom bennük én sem. De utálják a képmutatást, és ez a lényeg. És amiket eddig elértek, az mesés. *Elmosolyodik és megkocogtatja a hölgy állát.* Izgalmas tervet akarsz? *kérdezi kétértelműen.* Akár arról is szó lehet, de lássuk, hogy jelen esetben mire gondoltam, aztán majd meglátjuk, hogy mit szóltok a dologhoz. Az elkövetkezendő hónapokban megszilárdítani a hatalmunkat, és megvetni a lábunkat. *Lehúz az ujjáról egy aranyveretes feketeopállal díszitett gyűrűt.* Ez jelzi, hogy közvetlenül hozzám tartozol. A védelem kasztja a tiéd hercegnőm. *Ad neki egy udvarias kézcsókot.* Nem vagy a szolgám, inkább amolyan... mellérendeltség. Te figyelsz rájuk, én meg tervezgetek, mint általában. Hasznos varázslatok plántáltam bele. Hogy milyeneket, azt majd meglátod. Nem kell aktiválnod őket. Majd eldöntik, hogy milyen esetben tartják magukat hasznosnak. Ám ha az ujjadon van, és kimondod a nevem, akkor tudni fogom hol vagy, és pár pillanaton belül megjelenek. De ismersz, ne legyél hóbortos, ne játssz az időmmel. Úgyis a tiéd. *kacsint, majd menni készül, még ha az övé is a rezidencia.* És a terv.. igen a terv. Nem szeretem a nyílt háborúkat, a bújócska izgalmasabb. De elsőként valami bemelegítőre gondoltam. Hallottál valaha a Fejtörők Erdejéről? Nem? Nos oda fogunk elsőként elmenni, már maga a neve is izgalmasan hangzik. Van ott egy ládika... amiben... nos mindenki meg fogja találni a számítását. Most távozom hercegnőm, az éjszaka a tiéd. *Évődve odapusszant egyet a hölgyemény arcára, majd kireppen az ablakon.*

Téma: Re: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Hétf. Feb. 16, 2009 11:26 pm

*Bohóság, féktelenség, majdhogynem egy és ugyanaz, hisz a tetteinek következményei azok, amik soha sem érdekelték igazán. Akár mit is tett, valahogy maximum utólag döbbent rá, hogy talán mégsem kellett volna, de akkor már mindegy volt, maradt hát a vállrántás, hisz akkor már nem tehetett semmit. A régi ügyek...azon is túltette már magát. Kiállt ugyan Ascarielért, mégha értelemtlen is volt, van ez így, nem véletlen az a kis piskosszürke árnyalat a szárnyában, de ez is csak egy történet, nem számottevő, és nem emlékezetes. Annyi minden történt már élete során, hogy mindenre teljesen értelmetlen emlékezni, úgyis még sok esemény lesz. Figyelmesen, szinte már-már érdeklődve, mint egy kiskutya hallgatja a kitaszított angyal szavait. Okok, célok, unalmas részletek. Az számít, mit kell tenni, mi a szórakozás része. Sose érdekelte a hatalom, hosszú ügyködések, számító mozzanatok, soha sem volt az ilyesmihez kedve, inkább a tevékeny cselekedetek, ez az, ami mindig jobban vonzotta. Kissé felvonja a szemöldökét a szenvedélyes csókra, szinte letámadja a férfi. Hiába a régi dolgok, valahogy mindig csak játszottak egymással, egyszer így, egyszer úgy...néha másokat is belekeverve, sokszor egymás elleni mérgüket mások kárára kivitelezve. Veszélyes játék a halandókra a halhatatlanok veszekedése. Első reakcióként ellöki magától a másikat, és egy pofont kever le neki, nem erősen, de mégis határozottan. Nem játékszere senkinek, és nem fogja eltűrni, hogy afféle kis cicababának tekintsék a többiek, hogy ő az uraság beosztottja.*
-Még mindig nem tanultál a női lélekről, évszázadok alatt. *Aztán egy pillanat alatt vált, és finoman bújik oda, óvatos csókot lehelve a sötét angyal ajkaira, mintha mi sem történt volna. Veszélyes játék ez kettejük között...de talán épp ezt találja benne izgalmasnak.* -Soha sem szerettem a vadakat, féktelen, kiszámíthatatlan népség. Ha jól tudom a sárkány valami vörös, vagy keverék vörös, miért bízol bennük? *Teszi fel a szükséges kérdést, hisz a férfi véleménye úgy fest nem a legjobb a két érkezőről, de mégis őket emelte maga mellé, valami oka biztosan van rá, erre pedig feltébb kíváncsi a hölgyemény.* -Tervek...tervek. Engem az érdekel, mi benne a szórakozás. Már annyi unalmas tervet hallottam, hogy...áh...mikor tehetek végre valamit? *Játékos csillogás villan a szemeiben, mintha csak egy kislány kérné a játékát, csak épp ő többszáz éve ezt játsza, ellenben valamivel nagyobb hatalommal, ami miatt ennek nem épp kevesen látták már kárát. Kiszámíthatatlan, talán ez a legjobb szó rá. Még a legközelibb ismerőse sem tudhatja, hogy mire hogy fog reagálni a következő percben, símogatásra kínzással, vagy támadásra kézfogással...bármi lehet...bármi.*

Téma: Re: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Hétf. Feb. 16, 2009 11:08 pm

*Hát hogy ő mit csinált az elmúlt pár száz évben, ezt nem nehéz megmagyarázni. Lényegében azt, amiért száműzték. Figyelte ugyan a halandókat, alantas vágyaikat, de csak kihasználta ezt, a saját céljaira. Démonokkal paktált le, növelte a saját hatalmát, legtöbbször a kiszámíthatatlan szeszélye döntött helyette. Kedvenc elfoglaltsága mindig is az volt, hogy nevető harmadikként marakodó hatalmasságokat játszott ki egymás ellen. Akár egy sakktábla játékosait. Mindig a gyengébbet segítte, hogy a játszma a végletekig elhúzódjon, míg mindkettő olyannnyira legyengült, hogy ő maga a harmadik játékos, akinek egyetlen látható lépése sem volt, egyetlen lépéssel felborítsa a sakktáblát. No és persze felmarkolja a maradványok kincseit. Talán halandó volt egyszer, már maga sem emlékszik rá. De hogy visszatérni közéjük? Meg sem fordulna a fejében. Felpillant az érkező nő leszállására, és nyugodtan fogadja a biccentést. Sosem akarná, nem is tudná irányítani a fehéret, mely ugyanolyan féktelen, mint ő maga, hiába bújik a bohóság álcája mögé. Legalábbis ő így gondolja. Kiállt annak idején az angyalok előtt. Őérte. Nagy a szive, már ha az angyalok rendelkeznek ilyennel. Hogy volt értelme? Aligha. Ascariel pontosan tudta, hogy nem tudja, nem is akarja megtartani az angyalok oly önhitt, magamutogató szabályait. És soha nem is bíztak benne, egyszerűen kitaszították. Hát hadd főjjenek csak a saját levükben. Bár sosem köszönte meg a fehérnek, tetteiben megnyilvánult a hála, bár azt is éreztette, nem lett volna rá szükség.*
Mikor is volt? Hetvennyolc éve? Alig egy szemvillanás. *nevet fel derüsen, kellemes baritonján. Kortalan, sosem fog változni. Int, hogy a hölgy foglaljon helyet az egyik bársonypamlagon, mint holmi rabszolganő. A gondolatra önkéntelenül is elvigyorodik. Flegmán megvonja a vállát.* Ha gondolod, fogd az unalomra, de úgy vélem, nem árt, ha végre együtt csinálunk valamit. Valami nagyot. Hogy mire gondoltam? *kényelmesen helyet foglal a levegőben, míg alatta egy arannyal bevont karosszék jelenik meg.* Mi is a cél? Szervezettség, hatalom, kinek mi. De többen jobban boldogulunk, mint külön külön. De ha nem tetszik, felőlem elmehetsz. *Fűzi hozzá évődőn, majd a másik angyalhoz reppen egyik pillanatról a másikra.* Úgysem mész te sehova. Mert hiányoztam, nemigaz? *Magához vonja a fehéret, és egy kemény, de szenvedélyes csókot nyom a szájára, ezután engedi csak el.* A másik kettő... *Leheveredik a pamlagra, és felkönyököl.* Érdekesek, azt meg kell vallani. Mindkettő egy vadállat a maga nemében. Képzettek, de mégicsak vadállatok. Egy sárkány és egy vámpír. Ez érdekes lesz. *Megrezegteti a szárnyát, és a nőére teszi, mintha betakarná óvón.*
De a terveinkhez tökéletesek. Majd megismered őket.

Téma: Re: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Hétf. Feb. 16, 2009 10:44 pm

*Az utóbbi párszáz év már-már unalmasan telt számára. Időnként egyszerűen már nyügnek érezte, hogy megjelenik papoknak, és vigyáz a halandók lépteire. Mire fel, ha egyszer soha egy köszönömöt nem kap érte? Persze az a válasz, amit már sokszor hallott, a saját javát szolgálja, annál több az esélye, hogy halandóként egyszer még visszatérhet az emberek közé. De rá kellett jönnie, hogy talán nem is akar halandóként visszatérni, már egészen megszokta ezt a létet, milyen lenne már, ha egy szimpla nyílvesszőbe is könnyedén belehalhatna? És a repülés...talán ez hiányozna leginkább, a szárnyalás a magasban, a szabadság. Most újra kicsit vállalja, hogy megkössék a kezét, habár ismeri őt már Ascariel, tudja jól, hogy a hölgyemény egyáltalán nem tűri jól a kötöttségeket, és az irányítást. Jó tanácsos válhat belőle, kiváló jobbkeze lehet, de mihelyt irányítani próbálja...no annak nem lenne jó vége. Gondolatok nem cikáznak a fejében, ahogy a felhők között vág át, és kellemes zuhanó repülésben veszi az irányt az újonnan épület fellegvár nyitott ablaka felé. Rég látta már a férfit, hiába volt köztük az, ami volt, mégis csak ismeri mérhetetlen hatalom vágyát. Egyelőre még most sem világos előtte, hogy mi is a célja a gyülekezésnek. Egy a biztos, a két további érkezőről már hallott, de nem ismeri jól őket, egy vámpír...a sötétség teremtménye, és egy kiszámíthatatlan sárkány. Furcsa gyülekezet. Rövidesen pedig az ő vazallusai is megérkeznek, élükön régi ismerősével...de róluk majd később ejtünk szót. Finom lendülettel húzza össze szárnyait, és röppen be az ablakon, gyengéd landolással toppan a szőnyegen. Apró biccentés, egyáltalán nem főhajtásnak szánja.* -Ascariel...rég láttalak. *Keres magának valamiféle helyet, ahova kényelmesen elhelyezkedhet. Sok mindent kell még megbeszélniük, mielőtt a másik kettő is megérkezik. Védelem...ez lesz a fő feladata. Habár kívülről úgy tűnt a fellegvár kellőképpen jól van védve.* -A leveledből nem értettem mindent, ki a kettő, aki még érkezik, és pontosan mi is a cél? Tudod jól, hogy már az unalomig védtem a halandókat, remélem nem ezt várod tőlem újra, kell egy kis szabadságolás nekem is. Remélem, hogy valami izgalmasabbat szándékozol rámbízni, és itt összehozni. *Várakozón pillant a férfire, kicsit megrezzentve hófehér szárnyait, melyek vége ugyan kissé piszkosszürke, ezzel is jelezve, hogy ő azért nem az a glóriától körberagyogott jóangyalka...már jó ideje nem.*

Téma: Re: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Hétf. Feb. 16, 2009 10:31 pm

*A sötét angyal gugol a terem közepén heverő vörösbársony szőnyegen, melynek cirádás mintái a napot szimbolizálják. A falakon ősi, letűnt háborúk domborművei. Ascariel fekete szárnyai szétterülnek a bársonyon, bordó összehatást keltve. A fellegvárt alig egy éjszaka húzta fel a száz hegyi óriás. Rabszolgákkal tizenöt év alatt épült volna fel. Már csak a szövetségre kell várni, akik hamarosan a tiszteletüket teszik. A prímás érkezése minden pillanatra tehető. Bár prímás, a sötét angyal mégsem gondol rá beosztottként. Ki mást kérhetne fel legfőbb bizalmasának, akivel egykor az ágyát is megosztotta. Ám az uralkodás nyügét a saját válláról levette, majd az egész hadműveletre fog figyelni, mint afféle hadvezér, akinek vétójoga van, míg a fehér angyal foglalkozik a vazallusaival. Nem szabad megfelelkezni a sárkányról és a vámpírról, de az angyal mégiscsak különleges. Ha halandókká váltak volna, most minden bizonnyal a hitvese lenne, már ha bírná a gyomra a sötét féktelen hatalomvágyát. Vállat von, izlések és pofonok tekintetében kár vitát nyitni, még saját magával szemben is. Szórakozottan elmosolyodik, és amikor szárnysuhogást hall, akkor felelkedik, és méltóságteljes pózban várakozik.*

Téma: Sötét Torony - Ascariel rezidenciája Hétf. Feb. 16, 2009 10:23 pm

Leírás rövidesen.

» Sötét Varázslatok Kivédése
» Oriental Pearl TV Torony
» Cormia Lee rezidenciája
» Nirvana Heavenly rezidenciája
» Északi torony - Titkos padlás

Sötét Torony - Ascariel rezidenciája

Sötét Torony - Ascariel rezidenciája

Similar topics

Similar topics