Bulgária

Téma: Bulgária Vas. Nov. 18, 2007 12:17 pm

First topic message reminder :

A Bulgáriában játszódó mesék, kérjük, hogy kapcsos zárójelben írjátok a hsztek fölé, hogy hol is játszódik a történet. Például:

[Szófia]

*Móriczka otthon ünnepli a Hannukát.*

Ha egyéb országot vagy helyszínt szeretnétek, küldjetek privát üzit valamelyik tanárnak, és létrehozzuk a témát amennyiben ez az előtörténetben indokolt. Alapesetben azonban a legtöbb diák Bulgáriában játszon, ha nem a Nezabarban van, vagy a környező falukban.

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:46 pm

The member 'Christopher Strife' has done the following action : Roll dices

'Hat oldalú dobókocka' :

Result :

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

*Kicsit félrebillenti a fejét a tükör reakciójára. Jó, persze nem kell észlénynek lenni, hogy első pillantásra leszűrje egy világító tükörről, hogy mágikus, de ez pontosan a tökéletes megerősítés volt. Aztán jön a tűz, a füst, a köhögés, és megpillantja a vélalányt, vagy mit... mire arra vetül a tekintete, és lassan indulni kezd. Lángok lángolnak körülötte, lányok sehol, csak a másik fiút látja, akit viszont anblokk nem ismer. Próbál küzdeni a vélabűbáj ellen, és másképp kijutni a tűzből... és még Lilith is, akire alighanem nem hat annyira a bűbáj, hisz nőnemű, próbálja visszafogni... Chris leguggol, ölébe veszi Lilithet, és telekinézissel próbál magasra-oldalra ugrani, jó magasra, messzire... alighanem a bűbáj miatt a nő irányába, hiszen nem annyira erős a mentális védelme, meg PASI a szentem, de... próbálkozik.*

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:42 pm

*Gaiaea gyanuszkópja pittyen kettőt, utána egyszerűen szétesik. Ezzel már aligha tud mit kezdeni, és sima reparo-val semmiképp nem tudja megjavítani. Talán ha valamelyik tanárt megkéri... de persze nincs rá semmi garancia, hogy azok nem kobozzák el kapásból. //Varázstárgyat csak igazgatói engedéllyel birtokolhatsz.//
Chleo a tükrön kívül semmi gyanúsat nem lát, pontosabban... néha mintha megremegne a levegő a fák között, de egyébként semmi. A jelenés nem tud neki válaszolni, talán beszélni sem tudott, de ideje már semmiképp nem maradt rá. Mikor megböködi és simogatja a tükröt, akkor azon megremeg kissé a kép, mintha víztükör lenne, amibe kavicsot dobtak, aztán semmi. Látszólag...
Chris kavicsot vág a tükörbe, az viszont egyszerűen lepattan róla, és a reakció ugyanannyi, mint Chleo-nál: enyhe remegés, körkörösen kifelé terjedve, néhány pillanatig.
Liliya a bökés után ugyanezt érzékeli, a tükrön pedig csak kacskaringókat, díszítést talál, a hátulján meg egy furcsa vésetet, ami mintha két stilizált szárnyat ábrázolna. //Ezt csak Liliya látja, tehát utólag már nem lehet odamenni, hogy ha ő talált valamit, akkor én is megnézem.//

Viszont a fiúk //khm... az a kemény kettő// úgy érzik, hogy egyre melegebb van, és látják, ahogy a tükör körül tűz keletkezik. Villámgyorsan terjed, kebelezi be a fákat, az egész erdőt... A füsttől köhögni kezdenek, a lányokat pedig teljesen eltakarja előlük, csak egymást látják... és egy csodaszép jelenést, ami egyre hívogatja őket maga felé. Egyszerűen érzik hogy menniük kell... Mintha csak vélabűbáj hatása alá kerülnének, a nő vonzza őket maga után. Érzik, hogy csak ő vezetheti ki őket a tűzből, hogy túléljék.

A lányok ebből az egészből semmit nem érzékelnek, nekik max az tűnhet fel, hogy a fiúk furán viselkednek, de ha Radomir és Chris megszólalnak mondjuk, azt is csak ők hallják, a lányok csak annyit vesznek észre, hogy kábultan elindulnak előre... már ha elindulnak. Ellenben egy csodaszép unikornist vesznek észre a fák között, ami még az olyan lányokat is mágnesként vonzza magához, akiket esetleg normál esetben nem kötnének le az ilyesféle mesebeli lények.*

//Semmi baj Karen, hátha még visszajössz. Smile

Mindenkitől kérek egy dobást kockával! Lent a hsz alatt van a Roll dices dolog, ott jelöljétek ki a legördülő menüben az egyiket, a szám maradjon egyes, és úgy küldjétek el a hsz-t. Fontos, hogy ez csak akkor sikerül, ha elsőre elkülditek a hsz-t, szóval hogyha kiírja, hogy írtak előtted, és nem tudod elsőre elküldeni, akkor nem fog dobni.//

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

// Bocsi, NJK. Megint kitört a "szülői terror" :S //

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:31 pm

*Radomir husegesen koveti a tanarnot es a kisgyereket. Majd a tanarno elindul hogy visszavigye, mert felt ... de ez ertheto, a batja elvesztese miatt. Eppen ezert nem is csodalkozik. Tisztasra erve valoban megpillantja a fenyforrrast. Elkezd gondolkozni , hogy mi lehet ez, es felteszi a kerdest*
-Ez is egy zsupszkulcs? *Igazabol nem masnak tette fel a kerdest, hanem maganak, de ugyanakkor varja a valaszt, es ha szerencseje van akkor valaszol is ra valaki. Aztan megpillantja a fiut es rogton megszolal*
- Te vagy Stan batja?
*Meg mielott a valaszt megkapna a fiu eltunik. Latja, hogy nincs jol a fiu es akar is segiteni neki, de meg nem all modjaban. Majd kozelebb megy es elkezdi vizsgalni a tukrot.*

Vendég

- Nem zavarsz. *Válaszolja mosolyogva Xiának. A fákat figyelve hallgatja a kisfiú beszámolóját, néha-néha egy kicst hümmögve magában. Majd megállnak, és sóhajtva veszi tudomásul, hogy már megint tanár nélkül maradtak. Mivel úgy tűnik, nincs más választása, követi társait a tisztásra, ahol még épp látja, ahogy a tükör előtt álló fiú eltűnik.* - Ez meg mi volt? *Szólal meg hangosan, majd, ha választ kap, utána, ha nem, az sem érdekli, elindul a tükör felé, persze csak lépésenként, óvatosan, hátha valamiféle csapda van elrejtve. Ha elér a tükörhöz, először meg akarja érinteni, de meggondolja magát, s ha talál, felvesz egy ágat és azzal böki meg. Ha nem történik semmi, megvizsgálja a tükör keretét, valamint a tükröt hátulról is, hátha talál valamit.*

Vendég

*Végighallgatja a kisfiú szavait. Persze, tiltás ellenére játszani az erdőben... előfordul. Valaki megbabonázhatta az idősebb fiút, de ez a kicsire valamiért nem hatott... vajon a kora miatt nem? Ha igen, akkor jobb lesz, ha vigyáznak, mert a végén még őket is megbabonázzák, mint tegnap az a drága jó mantikór. Khm. Biccent, amikor a tanárnő elmegy a kisfiúval, az igazat megvallva azon lepődött volna meg, ha velük marad végig a tanerő. De ez van, hozzászokott az itt töltött ideje alatt. De legalább neki nincs olyan fura humora, mint anno Adamanténak, aki elhitette, hogy rászakadt egy templom. Közel sétál a tükörhöz, felvesz a földről egy kődarabot, majd telekinézissel irányítva a tükörnek dobja, hogy biztosan találjon.*

Vendég

*A válaszra biccent egy aprót, majd ugye elindulnak az erdőbe. Figyeli a fákat, meg úgy alapjában véve mindent, hátha lát valami gyanúsat. Majd kiérnek a tisztásra, amikor a kissrác kijelenti, hogy ő nem megy tovább. Megforgatja a szemét, persze, megint tanár nélkül maradnak... Nyúlna Danielle után, hogy még többet megtudjon a dologról, figyelte az utat, vissza találna, szóval ezzel nem lenne gáz. Aztán inkább kilép a tisztásra.* - Te lennél Derek? *Kérdezi határozottan az alaktól, majd az ugye eltűnik, és a ragyogó tükör is elsötétedik. Azért ő közelebb lép a tükörhöz, előhúzza a pálcáját, és megböködi az üveglapot, és kezével is végigsimít rajta. Aztán vagy történik valami, vagy nem.*

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:26 pm

*Ahogy a megszeppent kisfiu által vezetve beér az erdőbe, a tisztás elejére Gaiaea kissé ideges lesz, föleg amikor meglátja a furcsa tükröt. Csak reméli, hogy ez nem valai átjáró...valami démonvilágba, vagy ilyesmi....biztos túl sok filmet nézett, gondolja. A tanárnő, a kisfiúval eltűnik...Remek. Már csak ez kellett egy szép naphoz. Közelebb megy a tükörhöz és kicsi, szobai gyanuszkópját előveszi, várva ahatást*

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:25 pm

[Liliya]

*Az erdőben sétálva ő is hallja, hogy mit mond a kisfiú. Nagyon megsajnálta, ezért kivételesen nem bosszankodott azon, hogy a tanárnő nem jön velük. Bár abban már nem volt olyan biztos, hogy hamar visszaér hozzájuk. Oda megy Liliyához.*
-Szia. Csatlakozhatok hozzád?
*Ha igen, ha nem, egyelőre a lány mellett marad, legfeljebb az majd elküldi. Nézi a fényt, a tükröt, és az ismeretlen fiút, aki eltűnik a szemük elől. A tükör is elsötétül. Nem tudja mire vélni a dolgot. Vajon ők is be tudnak menni?*

_________________
Xia egy kínai falucskából érkezett a Nezabarba. Rengeteg szokatlan dologgal találkozott és találkozik még mindig, valamint gondjai vannak az olvasással és az írással bolgár nyelven. Kizárólag csak hanfut, a kínaiak egyik népviselettípusát lehet rajta látni, kivéve ünnepi alkalmakkor, amikor cheongsamban jelenik meg.Virágokat előszeretettel tűz a hajába. Szabadidejében sokat fest és zenél. Születésnapjára kapott egy macskát, akit Wuye-nak (午夜) nevezett el.

Teljes kép

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:20 pm

*A tanárnő Chleo kérdésére lepillant Stan-re, aki ahogy elindulnak, kissé akadozva beszélni kezd. A felé hajoló Christől először rémülten elhúzódik, de mikor az kedvesen szól hozzá, akkor nyel egyet, és a fiú kabátjába kapaszkodva beszél.* - Izé... Az úgy volt, hogy az ösvényen sétáltunk a bátyámmal, tegnap délután... Találtunk egy tisztást, ott játszottunk. Aztán Derek valahogy olyan furcsa lett, nem is válaszolt nekem, mikor kérdeztem... És elindult a fák között. Én szólongattam, de ő csak ment, és olyan furcsa volt a tekintete... Utána akartam menni, de egyre sűrűbb lett a sok növény, és én is eltévedtem, és alig tudtam hazamenni. *Szipogni kezd a végére, a szemeit törölgeti, miközben az erdőben haladnak, az ösvényen, amin a történet szerint a fiúk is mentek tegnap. Hirtelen Stan elengedi Chris kabátját, és előre mutogat.* - Ott lesz a tisztás! Én... én nem akarok továbbmenni. *Torpan meg, és láthatóan fél, húzódózik, nagyon nem akar menni. Viszont már elég sokat eljöttek, nem biztos, hogy egyedül vissza kellene engedni.* - Visszaviszem a faluba, addig menjetek ki a tisztásra és nézzetek körül, mindjárt jövök. *Mondja a tanárnő, majd a karjaiba kapja a gyereket, és elhopponál.

Ha a diákok továbbmennek, hamarosan enyhe ragyogást pillantanak meg. Aztán kiérnek a tisztásra, ahol már látják a forrását: egy tükörből árad a fény, ami mellett egy fiatal fiú áll. Ki tudja, talán Derek az. A diákokra néz, kinyújtja feléjük a kezét, mintha csak segítséget kérne, a száját is szóra nyitja... majd egyszerűen eltűnik, mintha csak látomás lett volna... A tükör ott marad, de a ragyogás megszűnik. Az üveg egészen besötétül, mint egy napszemüveg lencséi. Megcsillannak, ha rájuk esik a fény, de csak sötétítve lehet átlátni rajtuk...*

_________________
A kalandmester irányítói: Kaen el Jericho, Cirelin de Sovalon, Aurora Valanthe Mediaris, Emily Kyra Beawer

Vendég

* A tanerő is megérkezik, majd rögtön közli is velük a mai uticélt és a feladatot, amire csak egy szájhúzással reagál. Perszesz sajnálja a gyereket, de miért pont őket kérik segítségnek? Múltkor is mi lett a vége? Hogy ketten közüllük meghaltak. Csodás! Közben Liliyát is észreveszi és visszonozza a köszönést, majd csak laza mozdulattal ellöki magát a fától, és odaérve a tanárnő mellé egy kimért bólintással köszönti, majd megérinti a zsupszkulcsként funkcionáló nyakláncot. Jön a már ismerős rántás a köldökénél és egy pillanat múlva már egy kisebb faluban találja magát. Még körül sem néz, és már rögtön hozzájuk siet egy középidős férfi, mellette egy kisfiúval. Figyelmesen végighallgatja a férfit, majd a többiekkel együtt elindul... valószínüleg arra, amerre a kissrác vezeti őket. *

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:11 pm

-Jonapot kivanok, Szia *koszon a gyereknek is, mert latja, hogy nem erzi jol magat* Stan, en Radomir vagyok. Ne felj, megleljuk a baratodat *es kedvesen megsimogatja a fejet, majd kerdoen a szaktanar fele fordul*
-Mi lenne a mi feladatunk pontosan? Mikor tunt el a gyerek?
*Hallotta a szot... Induljunk. Es ekkor kovette a szaktanart illetve a gyereket, mivel itt most neki kulcsfontossagu szerepe volt.*

Vendég

*Megjön a tanerő, mire Chris kihúzza magát és figyel. Persze az összes érkezőnek biccentget, de Gaeia bemutatkozását nem viszonozza, sőt kicsit fel is vonja rá a szemöldökét. Chleo szavaira értetlenkedve pislog.* - Tényleg? *Kérdez csodálkozva vissza. Aztán a láncot megérinti, és egy kicsit megszédülve érkezik. Gyűlöl így utazni. A férfi szavaira figyel, majd biccent.* - Hát rendben. *Szólal meg először, halkan, majd leguggol a kissrác felé, és felveszi legkedvesebb, legártatlanabb mosolyát.* - Szervusz kölyök. Chris vagyok. El tudod mondani mi történt? *Kérdezi kedvesen, már amennyire tőle telik. Egy bőrkabátos-kardos-cigiszagú-sráctól. De azért próbálkozik, nah.*

Vendég

[Chleo, Xia, Chirs ]

- Igen...látom, te is.*Mosolyog Chleora. Időközben megérkezik Chris is, akivel Lil már találkozott egyszer. Int neki is mosolyogva. Szintúgy Karennek, és az ismeretlen lánynak is. Majd megérkezik a tanár. Egy pillanatra elgondolkozik, miért mindig nekik kell megkeresniük az eltűnt személyeket, vagy épp megoldani mások problémáit, de aztán csak megárzza a fejét. Ha kell, segítenek. És pont ő gondolt ilyeneket! Egy sóhaj kíséretében megfogja a tanárnő által kinyújtott nyakláncot, majd, mikor a zsupszkulcs segítségével megérkeznek, feltápászkodik, és pálcáját a kezében fogva néz körbe, hogy mégis hova kerültek. Örül, hogy szinte minden résztvevőt ismer, aki a szakkörön jelenvan, ugyanakkor aggódik is: hiszen így nagyobb az esélye, hogy ha valaki megsérül, azt ismerje. Na nem mintha az nem lenne baj, ha olyan sérülne emg, akit nem ismer! Eközben megjelenik egy férfi a kisfiával, s a mai feladatukkal. Lil érzelemmentes képpel követi őket be az erdőbe, lehetőségek szerint Chleo, Xia vagy Chris mellett maradva - nemigen szeretne egyedül, ráadásul elöl haladni. Ő köszöni szépen, inkább a háttérben maradna...*

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:08 pm

*Gaiaea is megfogja a láncot, amit az új és ismeretlen tanerő kihúzott és lelkiekben készül az elveszett fiú felkutatására. Reméli, hogy a fiú tényleg elveszett vagy eltünt, mert van egy olyan sejtése, hogy elszökött és ez megnehezítené a helyzetet. Mint multkor Pabloval barzíliában. Az szentbiztos, hogy soha nem felejjti el azt a napot a lány. A nap mottója az volt: "Ne ítélj előre, és készülj fel mindenre". Nos most felkészült. Egy erdő szélén találják magukat, és miután a gyomorforgató érzés eltunik, Gaiaea nagyot szippant a fiss levegőből.*

Vendég

[Lil, Danielle, Chris]

*Az érkező Liliyának biccent egy aprót.* - Szia. Látom jobban vagy. *Mondja mosolyogva, majd ugye megérkezik Chris... szemei felvillannak, és már indulna is felé, amikor leesik neki, hogy ő nem lehet Holden. Talán jobban kéne figyelnie.* - Öh, én megyek... Bocsi. *Mondja Lilnek, majd végül mégis odasétál Chrishez.* - Hello. Emlékeztetsz valakire... de csak egy kicsit. *Mondja a fiúnak, de azért próbálja türtőztetni magát.* - Chleo. *Mutatkozik be végül, majd megérkezik a tanárnő is, és Chleo végighallgatja a monológot... Nem lepi meg, egy cseppet sem. Közelebb lépdel, valószínűleg a fiúval, de ha nem, az sem zavarja. Megfogja a láncot, majd el is teleportálódnak, vagy mi abba a faluba...* - Nem tudni, hogy mikor és hogyan tűnt el a fiú? *Kérdezi jól érthetően a tanárnőtől. Jó minnél többet tudni... Pálcáját is előhúzza, de nem csinál semmit. Végül mégis visszadugja a zsebébe, de a kezében marad. Közben megjön ugye az apa is, a fiával, nekik biccent, de nem szól.*

Téma: Re: Bulgária Pént. Aug. 20, 2010 5:06 pm

A mosolyogva integető Liliyának visszainteget, majd ő is elmosolyodik. Ma nagyon vidám hangulatban van. Örül, hogy itt vannak. Zsuzsannának is köszön.*
-Szia, én Hua Xiangfeng vagyok.*Mutatkozik be ő is egy meghajlás kíséretében. A megjelenő tanárnő kérdésére igennel válaszol, majd máris egy bolgár faluban találja magát. Egy férfi vezet egy kisfiút, aki, szavaiból ítélve az eltűnt gyerek testvére. Meghallgatja a történetet, majd a tanárnő után indul.*

_________________
Xia egy kínai falucskából érkezett a Nezabarba. Rengeteg szokatlan dologgal találkozott és találkozik még mindig, valamint gondjai vannak az olvasással és az írással bolgár nyelven. Kizárólag csak hanfut, a kínaiak egyik népviselettípusát lehet rajta látni, kivéve ünnepi alkalmakkor, amikor cheongsamban jelenik meg.Virágokat előszeretettel tűz a hajába. Szabadidejében sokat fest és zenél. Születésnapjára kapott egy macskát, akit Wuye-nak (午夜) nevezett el.

Teljes kép

Vendég

*A diákok egy kisebb faluba érkeznek, ahol rögtön egy középkorú férfi lép eléjük, maga mellett egy kisfiúval.* - Nagyon örülök, hogy segítetek nekünk! A fiaim az erdőben sétáltak, pedig szigorúan meg volt tiltva nekik, és... De ezt Stan jobban tudja. *Pillant le szigorúan a kisfiúra, aki összehúzza magát.* - Ha magatokkal vinnétek, megmutatná, merre mentek a bátyjával, mikor az eltűnt. *A tanárnő a diákokra pillant, miközben a kisfiú átfut mellé, és belekapaszkodik a kezébe.* - Akkor azt hiszem, induljunk. *Azzal a kisfiút vezetve el is indul az erdő felé.*

Téma: Re: Bulgária Szomb. Aug. 07, 2010 12:55 pm

* A szőke hajú fiú felsóhajt. Szóval ez lány gondja. A megalázó helyzet. A fiú kicsit megrázza a fejét majd halkan válaszol.*
- Kicsim, tudom hogy számodra megalázó volt, de szükséges. Ezt maguk a gyógyíták mondták tapasztalatból. A legtöbb ilyen sérült, sikitozva próbál menekülni állítólag mikor felébred. Kellett ott lennie valakinek ki lenyugtat. S pont kapóra jöttünk. Hiszen akkor érkeztünk látogtóba. Ráadásul az egyik gyógyító még arra is emlékezett, hogy én vittelek fel. Illetve bevallom őszintén. Nekem tettszett, ha arra a rövid időre is, de családként kezeltek minket. Hiszen azt hitték hogy a völegényed vagyok. *mondja halkan. Majd anyára néz, aki egy bólintással meg is erősíti az elöbb mondottakat.*
- Igen a gyulladásos sérülteknél szokványos hogy több kárt tesznek magukban mikor feléébresztik őket. Megértelek teljesen, de helyes cselekedet volt. * erősíti meg a fiút. Majd az ifjú Akakij mit sem értve felszólal.*
- A papa pincéjében, egy titkos járatot. Lejössz megnézni? *kérdi tőle aranyosan, a szőke fiú kérdőn néz csak szerelmére, s ha az beleegyezik akkor együtt mennek le a pincébe. Az ajtónál még hallják Izabelle hangját.*
- Egyébként Gaeanak a melleted lévő szobában ágyaztam meg. *A fiú csak bólint, majd a lányra tekint.* Na ilyenkor bírom legjobban az anyukám. *vigyorodik el.*

//Köszönöm a játékot. Most sajnos mennem kell. Helló! Smile

//

Vendég

*Igen, ezt tették, de a lány szerint helytelenül. Nem is kicsit volt helytelen a cselekedetük. És meglepő, hogy pont ebbe nem szólt bele, és semmit sem mondott rá Isabelle. Sepp meg megint félre értette amit mondott. Dehogy akart ő meghalni, és köszöni szépen, hogy mindent megtettek azért, hogy ő életben maradjon, életben maradhasson, esélyt kaphasson rá.* - Nem arról van szó Sepp, hogy ti rossz döntést hoztatok. *Fordul a fiú felé ültében, hogy az láthassa, minden figyelme az övé, tudni szeretné, miért gondolja azt, nem akart megváltozni. Hiszen küzdött, és akart életben maradni. Ezt bizonyítja az is, hogy most itt van.* - Hanem arról van szó, hogy a gyógyítóknak nem volt joga engem egy olyan megalázó helyzetbe hozni, hogy ezt látnotok kellett volna. *Hangja kissé túlfűtött, indulatos. Miért is ne lenne az? Minden joga meg van hozzá. Ott feküdt kiszíjazva akkor, és semmit sem tehetett az ellen, hogy úgy lássák. A szerelme, és a barátja. Utólag úgy gondolja, ettől meg kellett volna kímélni mindenkit.* - Kérem mondjon valamit! *Fordul szerelme anyja felé. Szemei könyörögnek.* - Önnek mint gyógyítónak nagyon is tudni kell, mennyire magalázó ez még utólag is nekem. *A végére majdnem elcsuklik a hangja. Lehajtja a fejét, hogy ezzel takarja el szemébe tóduló könnyeit. Amennyire csak lehetséges. A beszélgetés a részéről befulladt. Legszívesebben a szobájába menekülne, de még azt sem tudja, hol fog helyet kapni a mai, és a holnapi napra. A csomagjai még mindig az előszobában pihennek.*

Téma: Re: Bulgária Szomb. Aug. 07, 2010 12:18 pm

* A lány mondataira szomorúan lehajtja a fejét. Sejtette hogy ez lesz belőle. Csak halkan de komoly hangon válaszol a lánynak.*
- De jól tették. Helyesen cselekedtek! Abba az elfertőződésbe akár bele is halhattál volna. *mondatai közben ismét a lány szemébe néz.* Azt hiszed hagytam… hagytuk volna hogy meghallj? Azt kellet volna tennünk? Mire lett volna az jó? *teszi fel a kérdést.* Szenvedést okoztál volna vele temérdek barátodnak. A nénikédnek, nekem és a családnak is. Yannal segíteni akartunk. Még szép hogy füllentettem mikor életveszélyben voltál. *s ismét lehajtja a fejét. Megvárja még a lány válaszát, majd Akára néz.* Az elöbb említetted hogy mást is találtál az állatokon kívül. Mit? *kérdi érdeklődve szomorkás hanggal.*

Vendég

*Isabelle meglepődésén és reakcióin nagyot néz. De amikor szóba kerül, hogy mit tett, pontosabban hogy mit mondott szerelme amiről ő nem is tudott, de legfőképpen nem tudhatott, sőt még tiltakozni sem … Na ez valóban kicsapta Gaeában a biztosítékot. Figyeli vörösödő arccal, hogy mit mond Sepp, Akakij izgatott ugrándozása, és az anyjuk megrovó tekintete, és legszívesebben most rögtön elteleportálna egy másik bolygóra. Agyában folyamatosan zakatol: „Ez nem az én életem - Ez nem az én életem - Ez nem az én életem!” *És nem ért semmit. A válasz meg, hogy nem akarták a közelébe engedni, azért kicsit megnyugtatja.* - Jól tették! *Mondja halkan. Hiszen ő emlékszik arra a megalázó helyzetre, még ha csak álomszerűen, akkor is. Ha meg ez a válasz nem tetszik a friss családtagoknak, akkor beszélgessenek el vele róla nyugodtan, hogy megtudják az ő érveit is. Apropó!* - Amúgy úgy emlékszem, hogy nem voltál egyedül. Oda másvalakit is beengedtek a gyógyítók, amihez szintúgy nem volt joguk. *Mondja némiképpen hangosabban, de még mindig elég halkan. Viszont a hangjába beköltözött egy olyan megrovó él, amit a helyzet hozott ki belőle. Nem nagyon akarta, de mit tehetett ellene? Semmit. Ez egy ilyen szitu. Beleiszik a limonádéjába ő is, de csak egy kortyot. Kiszáradt a torka ettől az egésztől, és nem is nagyon tud vele mit kezdeni. Ahhoz az kellene, hogy négyszemközt hagyják a tejfölszőke sráccal. A szemeiben gyűlő halvány szikrákat igyekszik elnyomni, hiszen most nagyon nem való a temetéshez ez a téma, de mit is tehetne. A család valahol jogos, hogy tudni akar mindenről, de hogy még ő sem tudott róla, az fölöttébb érdekes.*

Téma: Re: Bulgária Szomb. Aug. 07, 2010 11:22 am

* Izabelle csak mosolyogva hallgatja a lányt, majd a szakkörök szóra felkapja a fejét. S kicsit megrovó tekintettel a legidősebb fiára néz.*
- Folytatódnak a szakkörök? Tehát ezért nem akartál hazajönni az iskola elfoglalása után? *teszi fel érdeklődve a kérdést mire a fiú csak megrázza a fejét. Kissé váratva válaszol, mintha keresné a szavakat, de közben pontosan tudja mi lesz a válasz. Majd határozottan szólal meg.*
- Nem. Nem a szakkörök miatt maradtam. Mint írtam a tegnapi levelemben, Gaea megsérült. Az ő ágyánál ültem egész nap. *mondja halkan s pirosló arccal. Nem akarta emlékeztetni a lányt a sérülésre.*
- Apropó sérülés. *kap a szaván Izabelle.* Miért a főgyógyítótól kellet megtudnom hogy eljegyezted a leányzót? *kérdi ismét mérges tekintettel. Miközben a vörös hajú lányra tekint.* Ne értsd félre, örülök hogy a családunk tagja leszel. *mosolyog rá, majd Akakij is örömmel ugrándozik újra körülöttük. Sepp pedig most mielőtt válaszolna édesanyjának iszik a limonádéból, időt adva vele kedvesének a meglepődésre. Miközben amúgy Sepp és Izabelle beszélgettek, Akakij is válaszolt Gaeának.*
- Nem sajnos nem engedtek közel. De anya sem engedett volna a közelükbe.*mondja szomorkás fejjjel.*

Vendég

*Szemlélgeti a könyveket, de csak tisztes távolságból, hiszen kiszúrja kedvese nézését, ahogy elmennek mellettük. A limonádét pedig lelkesen, és hálásan fogadja. De észre veszi a fiú reakcióját azzal kapcsolatban is, így csak elveszi, de nem iszik bele, pedig szomjas. De szerencsére csak kicsit. Nem szereti az előre be nem jelentett, utólag meglepetéseket okozó történéseket. A bele-nem-ivást azzal leplezi, hogy a fiú anyjának válaszol az aggódó kérdésre.* - Nem, még nem tanítanak nekünk semmit. Csak szakkör volt eddig, és sokak szerint unalmasabb, mint az eddigiek a vezetőségi frissítés után. *Szándékosan fogalmaz így. Túl fájó emlék lenne most gondolni a szíven szúrt igazgatóra, és a szakvezetőkre, akiket állítólag szintúgy az úrnő öletett meg, bár azzal dicsekszik, hogy ő ölt.* - Szeptember elsejéig úgy tusom, még bőven van három hetünk, aztán pedig nem tudom mi lesz. De annak örülök, hogy a tanítás folytatódik. Nem lenne kedven a kegyencekkel tudatlanul, vagy bután hagyva összemérni később a szerencsémet. *hangja keserű lesz, mint a nyál a szájában, de juszt sem iszik! Inkább figyeli kezdi a két testvér beszélgetését. Az egyszarvúakra felkapja a fejét.* - Az szép! A közelükbe is engedtek? *Lelkesedik csillogó szemekkel. Hiszen köztudott, hogy az egyszarvúak nagyon érzékenyek a szomszédság lelki egészségére, ha szabad így fogalmazni. A kisfiú meg olyan tiszta és egyenes lelkű, mint a hulló hópehely szélcsend idején.*

» Bulgária

Bulgária

Bulgária

Similar topics

Similar topics