Sziklakert - Szoborpark

Vendég

*Kicsit elmosolyodik?*-Ténleg ezt hiszed? Elmondok valamit*mondja kcisit megintcsak kiegyenesítve a végtagjait*-A sorskerék nem szokott tévedni amúgy nagy tévedés hogy a Naxeldir annyira sötét láttam már köztünk olyat aki olyan mint a kezesbárány. Nézz rá az Allidonra a szakvezetőjüktől még a hideg is kiráz, nem hinném hogy éppen ő lenen a legszentebb olyan titokzatos mint a Naxeldiren Jericho prof talán ő a legtitokzatosabb ott vannak az elemisták én a kongresszuson láttam mit csinált a vezetőjük nem hinném hogy Meredis Prof is a jóságáról lenne híres vagy az egész szak. bár alig ismerem igazából nem is érdekel... és persze itt van a te szakod*mondja a a kitűzőre mutatva*-Tipikus harcos népség amolyan mindent feláldozunk a cél érdekébe de megszerezzük alapon a aurormágián 9 tanult varázslatból öttel biztosan lehet gyilkolni. itt már régen nem a jó körül zajlik minden*mondaj össze kulcsolva a karját*-Az egész egy fekete mágusképző minden szakon vannak sötéltebbek és nem sötétebbek az emberen múlik nem a szakon*dől ismét hátra*-Nekem nem... Régebben mondhatni hogy talán kicsit de valahogy a gazdagság nem érint már meg. Kinőttem belőle*mondja félmosollyal*-Polgárpukkasztót? HÁt kérdéses mennyire lenne előnyös mondjuk meg hiányzik az ötlet is....*

Vendég

-Hát igen-
*Mondjaa elmélázva*
-Hát igen hallotam hogy itt durvásba megy a fekete mágia oktatása minden szakon, de én tényleg úgy érzem, hogy rossz szakra osztott a sorskerék-
*Moondja nina és elkézeli milyen lehetne a hőn vágyott szakra kerülni*
-Hát igen, sok ember t ki kell még ismernem ahhoz, hogy meg legyen a bizalmi köröm, meg kellene keresnem olyan embereket akik hasonlóan gondolkoznak, élnek mint én, tudod gyönyörű ez az iskola, meg hatalmas, de mégis hiányzik saz otthoni fényyűzés és pompa, tényleg jó itt, csak tudod itt nem adnak mindent a kezembe-
*mondja mosolyogva*
~való igaz hogy nem olyan mint otthon ahol mindenki parancsaimat lesi, és rettegik nevemet~
*erre a gondolatsorra kicsit elszomorodik, hiszen hiányzik neki az otthona, és hiányzik neki a bajkeverés is.*
-Káne valami kaland, valami rossz, valami gonosz, kéne tenni valami plgárpukkasztót-
*mondja mosolyogva*
~Hát igen, 3 napja vagyok itt, és még nem szabadítottam senkire kígyót, de még pókot sem, igazábol ez igy ollyan unalmas~

Vendég

-Maga a világ is az... ez meg a világ része ezért is nem nevezhető semmi teljesen biztonságosnak max biztonságosabbnak*fejti ki a véleményét miközbe a távolba figyel. Pár másodperc mulva viszont ismét a lány felé fordítja a fejét*
-Szerintem majd figyeld meg mik lesznek itt hetedik év végére, az itteni profok főleg a szakvezetők és a helyettesek elég kemény dolgokat fognak tanítani legalábbis szerintem, multkor átnézegettem mik várhatóak mondjuk az anyagmágia már mélyen benne van a sötét rejtelmek között, már várom hogy eljussak odáig. De az még egy év*zárja le egy félmosollyal neki sose késő vagy sietős elvégre itt lesz tervezett 7 évig, vagyis most már csak négy*-Nemtudom én álltalába úgy voltam hogy meg kell tanulni és sikerült Az elhatározás kell semmi más utána már sínen vagyunk*mondja el a véleményét miközbe egy kis mozdulattal megroppantja a nyakát*-Látod érdekes kérdés.... szerintem úgy hogy legnehezebb nem volt maximum csak annyi hogy mindenkit meg kellett ismerni az meg hosszabb idő volt.. de megérte elég sok embert ismertem itt meg akik bizony megérik a pénzük

Vendég

-Értem-
*mondj mosolyogva*
-Tényleg nem várhatja el az ember hogy biztonságban legyen... ez lehetetlen egy ekkora, veszélyekkel teli helyen-
*mondja a lány mosolyogva*
-A tanítást é is nagyon várom, tudod, eléggé könnyen tanulok, és szeretek is tanulni, szerintem ez nem megvetendő, hisz midnyájan ezért vagyunk itt, eg hát az is nagy előny hogy kiskoromban elméletben sok mindent megtanultam már, és gyakorlatban is tudok dolgokat a legmélyebb feketemágiáról-
*mondja furcsa félmosollyal, és elmélázó arccal a lány*
~Hát igen a régi nagy sötét tanuk, már jópárnak birtokában vagyok szerencsére~
*eme gondolatmenetbe elmélyed, és a tiszta eget kezdi kémlelni a jövő nagy rejtélyi után kutatva*
-Amúgy nem félek attól, hogy nehéz lenne elsajátítani az itt tanultakat, hisz mindegyik, majdnem mindegyik érdekes is, és ez előny a tanulásban, igy könnyebben fog az ember agya-
*mondja mosolyogva majd a tekintetét a fiúra emeli*
-Számodra mi volt a legnehezebb az ideérkezésedet követően-
*kérdezi érdeklődve, és a kíváncsiság csillog szemében*

Vendég

-Hát szerintem is bár azért voltak itt balesetek amikről nem tudják hogy mi történt. Nem minden olyan biztonságos de igazából szerintem ezt már egy iskolától se lehetne elvárni.... csak felkészít arra ami majd kint vár*mondja komoly hangon valamilyen szinten már várja hogy végezzen viszont az itt eltöltött idő is eddig jó volt leszámítva egykét momentumot de azért szeretné még épségben befejezni ezt az évet*-Ahhoz képest már elég jól beilleszkedtél *mondja félmosollyal arra hogy mikor érkezett legalábbis ahogy látta azért megtalálja a helyét a lány*-Nem mindenkinél ilyen könnyű de jobb is ha hamar megszokják ezt a helyet*-Én már mondjuk az évkezdetet várom kiváncsi vagyok mivel rukkolnak elő a tanárok bár már fogalmam van valamennyi hogy milyen órák lesznek háát....*kicsit felnevet*-Fel kell kötni a gatyát ha ha át akarunk menni bár a második év se volt túl könnyű*mondja még hozzá téve*

Vendég

-hát igen-
*Mondja mosolyogva és a fiúra néz*
-Amúgy izgalmas eltévedni, egy unalmas napon, csak nehéz épségben visszakerülni-
*mondja mosolyogva és leül egy sziklára, emily furcsa formálya igen kényelmessé teszi az ülést az odalátogatóknak.*
-Tegnap előtt este háromnegyed tízkor érkeztem-
*mondja mosolyogva, és megint a tegnapi nap emlékei kúsznak a fejébe, a rajongók arcait látja maga előt, majd eszébe jüt egy újabb emlék a tegnapi este folyamárol*
~szereztem magamnak egy barátot...~
*erre a gondolatra megint a fiúra néz, és maga előt látja a tegnapi bőrruhás kivitelben, majd elmosolyodik*

Vendég

-Nemtudom igazából hogy igazam vn e. Csak próbálom úgy gondolni a dolgokat ahogy a legkézenfekvőbb*mondja komoly hangon de nem bántóan*-Hát mondjuk nem is olyan rosz dolog egy egyuncsi napot feldobni egy eltévedéssel*ejt meg egy félmosolyt régebben ő is párszor eltévedt de az már régen volt talán másfél éve amikor még friss újioncként vetette be magát a Nezabar falai közé*-Idővel majd megismersz mindent legalábbis szerintem*mondja derűs hangon miközbe néha néha maga elé néz*-Pedig van még pár érdekes hely mondjuk a kúriában is de én álltalába ha tehetem akkor inkább kijövök, amúgy ha szereted a magasságot egyszer majd látogasd meg a kilátót, elég szép onnan a táj csak vigyázz nehogy lezúgj. Mélyen van a föld a toronyhozképest*mondja miközbe kezeivel ismét kitámasztja a hátát és kicsit hátra dől. Nem szereti a napot de valahogy most elviselhetőbb*-Amúgy mióta vagy itt a suliban?

Vendég

-Igazad lehet-
*Mondja mosolyogva, kicsit meglepődik a fiú nevetésén. Nem nagyon látta nevetni, és csodálkozik, hogy hogy tud utána megint olyan komor arcot vágni. Aztán a lány szeme megint a daimonra táved, angyon tetszik neki az állat, és el tudná kézelni, hogy neki is van egy, de sajnos nincsem*
-Hát nem igen ismerek sook helyet itt, sem kint, sem a kúriában. De végülis szeretek eltévedni-
*hát igen a lány állandóan eltéved, és könnyen bajba is keveredik ezek miatt, és ezt felettéb élvezetesnek találja*
- Igazábol a furge patak amit már megjártam párszor, de a szerencse el, elsodor ide oda, és eltévedek, de már megszoktaal, én állandóan ezt csinálom, a hobbim az eltévedés.-
*mondja nevetve, hát igen, ez az a dolog amit nem tagadhat le, de nem is akarja... felvállalja, hogy tájékozódásból nem éppen a legjobb, de ez így van rendjén, ez vezette oda ahol most tart.*

Vendég

-Nem is mindig*mondja kicsit felnevetve majd lassan kisimulnak az arcvonásai*-Csak pár esetbe dehát a fő hogy van benne valami nem?*kérdezi kicsit komolyabb hangon majd hátra dől a sziklán persze kezével megtámasztva magát *
-Igazából barátságos. Csak ritkán beszél mondjuk úgy hogy kicsit kiszámíthatatlan de ő a jó oldalam talán így is lehetne nevezni*mondja miközbe kezével végig simít a daimon fején. A mondatra kicsit elmosolyodik *-Mondhatni hogy szerintem nem te vagy az első ez a birtok eléggé nagy és sok terület van ami kicsitmegtévesztő lehet úgy értem hogy megkeverhet anno néhányszor én is eltévedtem de mindig sikerült azért vissza találni. De hát egy kis kaland mindig kell az ember életébe nem?*mosolyodik el de pár pillanat múlva ismét csak a komorabb arckifejezés áll fel*-Nem nagyon jártál még a birtokon igaz?

Vendég

*A lány mosolyog*
-PErsze, minden pillanat egy új dolgot hozhat...mindig erre jukadunk ki-
*mondja kicsit szórakozottan*
-Nagyon szép a daimonod-~tényleg az egyik leggyönyörűbb jószág~
*gondolja majd mosolyogva nézi tovább a nagymacskát*
-Bár tényleg nem tűnik valami hihetetlenül barátságosnak, épp ez tetszik benne-
*mondja és furcsa mosollyal bálmulássza tovább az álatot.*
-Igazábol csak elindultam felfedezni a birtokot, és egyszer csak ide jukadtam ki, bár nem tévedtem el, de a visszautat azt nemtudom-
*mondja mosolyogva, beleszív a cigijébe, a füstöt sokáig lenttartja, majd szépen kifújja.*

Vendég

*A srác megint csak próbálja kiszorítani a külvilágot az elmélyéből eévlgre mennyivel könnyebb gondok nélkül élni és csak fantáziálni a múltról meg az esetleges jövőről méghozzá úgy hogy közbe ezt senki nem látja mivel az agyába megy végig az egész. viszont ezt az elgondolkozást egy hang szakítja félbe és a srác kicsit gyorsabb mozdulattal a forrása felé is néz*
-Szia Nina*mondja miközbe fél szemmel még az előtte lévő szobrokat nézi majd lassan válaszol*-Hát mint tegnap elhangzott minden nap hozhat valami meglepetést*mondja kicsit komorabb hangon arcán a szokásos kissé érdekes félmosollyal*
-Köszi nem. Csak alkalmi vagyok*mondja miközbe a lány felé néz*-Hmm csak sétállgattam kellett egy kis friss levegő , az este nem nagyon ment az alvás aztán véletlen ide keveredtem amúgy ez a szikla kert. Elég nyugis nem?*kérdezi miközbe kezeit össze fűzi a mellkasa előtt*-Te? CSak erre tévedtél?*kérdezi miközbe a daimon felmorran a köszönésre a lányra fel is néz majd elfekszik a sziklán*-Nem nagyon szokott beszélni eléggé csendes de amikor elkezdi nem fogja be*mondja a lánynak*-Amúgy Zorrat a neve*mutatja be a tigrist*

Vendég

*Nina érkezik a fucsa helyszínre. smaragdzöld ruhát visel, ami sokat megmutat testéből, és szőke haja, most kontyban a teje tettején van, ez szokatlan, de ugy érezte kell a változás. Még soha nem volt a birtok ezen részén, és magánka sem ismeri be, de kicsit eltévedt. Kecses léptekkel nézi, szemléli a külvilágot, minden olyan furcsán ismeretlenne hat, és mégis ismerősnek. Ekkor megpillant egy sziklát, amin egy számára ismerős fiú ül.*
-Szia Mika, nem is gondoltam, hogy ilyen hamar újra találkozunk.-
*mondja mosolyogva, majd rágyújta a fiútól kapott cigiből.*
-Kérsz?-
*kérdezi a fiút, hisz tegnap poont ő mentette meg Ninát a nikotinhiánytól.*
-Amúgy mi járatban errefelé? Tudod, én nem nagyon tudom hogy hol vagyunk, de nagyon tetszik ez a hely-
*mondja mosolyogva és a fiúra néz.*
~Most nem a börszerkó van rajta, mondjuk nem csodálom, ilyen melegbe azlenne csoda ha az lenne rajta, viszont ez a ruhája is civilizáltabb mindt egyes hippiké itt az iskolában.~
*ezen a gondolatmeneten elgondolkozik, majd észreveszi a fiú daimondját.*
-Szia-* köszön a daimonndak is, hiszen kicsit késve veszi észre *

Vendég

Egy srác érkezik a sziklakerthez egy daimon társaságában. A tigris elég nyugodtan mászkál és ugrik át egyik kissebb szikláról a másikra a srác pedig a környező tájat pásztázza a szemével, fekete rövidújjú pólót visel fekete nadrággal valamivel mondhatni ez már lengébb mint a tegnap esti ruházata ahol azért még a bőrdzeki sem maradt el. Igazából megint csak egy kis személyes felfedezést tesz a birtokon úgyis régóta nem mászkállt csak úgy cél nélkül de éppen itt az ideje haja most nincs össze fogva kissé hullámosan simul a vállára, itt még nem járt emlékei szerint de azért nem mondhatni hogy ronda egy hely. Sőt... A srác csak felkapaszkodik egy magasabb sziklára majd ott kinyújtóztatva a végtagjait ül le és kicsit elgondolkozva figyel körbe*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 5:23 pm

*Ahogy hallja a két lány később máshol is járt. Örül, hogy jól érezték magukat, mert sajnos neki mennie kellett. De talán majd máskor velük tart valamerre. Ahogy mennek egy ideig csend van. Rupert nézelődik, Viky pedig Rupert arcát fürkészi. Majd a lány mond valamit a fiúnak, amit Rupert nem tud mire vélni*- Mi…? *Gyorsan a lány felé fordul, aminek következtében kirúgja saját lábát és elterül a földön. Nem volt túl kellemes, mert bár hasra esett, kezével próbálta tompítani a becsapódást, így azt is lehorzsolta. A hátára fordult, majd gyorsan fel akart állni, de ültében marad és a tenyerét nézi, ami elég piros, itt-ott vérzik is.*- Hogy érted, hogy túl komoly vagyok?* Rupert nem tudja ezt honnan vette a lány, főleg, hogy alig beszéltek.
A lány felsegíti a fiút, de magyarázatra már nincs idő, mert a lánynak mennie kellett. rupert még sétálgat egy ided, majd ő is a szobájába megy, megtisztítani koszos kezét.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 5:14 pm

-Tudom már! Igen! Megmutattam neki a lovakat meg...nem tudom.
*Viky nézegeti a fiút egy darabig,aztán megszólal.*
-Túl komoly vagy! Vedd lazábban az életet! Egyszerélünk. Igazam van vagy igazam van?-*mondta Viky büszkén.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 5:10 pm

*Úgy látszik a lány tényleg kicsit feledékeny. Nem baj, többet beszélgetnek. Rupert mindenben megtalálja a pozitívat.*- Teodorával. Mikor találkoztunk hárman voltunk a teázóban, te, én és Teodora. Emlékszel? És én elmentem, azért kérdem, hogy mit csináltatok utána? *Magyarázza el a lánynak. Közben elérkeztek a szoborkerthez. Rupert itt sűrűn nézegeti a szobrokat, de közben persze Viky-re is figyel. Néha el-elolvas egy táblát, hogy ki is lenne az illető. Hát minden esetre vannak itt érdekes személyek. Kezeit háta mögé teszi és összekulcsolja. Kellemesnek találja ezt a kis sétát.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:58 pm

-Persze sétálhatunk!-*mondta mosoly kiséretében.*
-Kivel mit csináltunk?-*kérdezte Viky lenullázódva.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:55 pm

*Úgy tűnik a lány elfelejtette Rupertet, vagy legalább is nem biztos a dolgában. Ez nem baj, Rupert is elég feledékeny. Szóvá sem teszi a dolgot. Inkább beszélgetésbe kezd a lánnyal.*- Én jól vagyok. Kissé kevés emberrel beszéltem mostanában, ezért gondoltam, hogy kijövök hátha találkozok valakivel.* Mondja, majd felemeli a tenyereit mutatva, hogy ötlete bejött, hisz beszélgetnek.*- Nem sétálunk egyet?* Kérdezi és elindulnak az egyik irányba.*- És mit csináltatok, miután elmentem?*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:43 pm

*Viky látja,hogy egy fiú jön vele szemben,le is szólítja Vikyt.*
-Szia igen!Ugye te Rupert vagy?-*kérdezte bizonytalanul.*-Kösz jól vagyok és te?

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:41 pm

*Ahogy egyedül sétál ezen a szép helyen, egy lány jön vele szemben. Először arra gondol, hogy hagy jöjjön, elférnek egymás mellet. Majd ránéz és ismerősnek találja. Jó időbe beletelik, mire megismeri a lányt. Ekkor úgy dönt, hogy mivel sajnos a legutóbb nem tudtak sokat beszélni, leszólítja, és majd most.*- Szia. Vikrorya, ugye? Hogy vagy?* Kérdezi a lánytól, kissé szokványosan. Majd csak lesz belőle valami. Rupert arcán most őszinte mosoly látszik, hisz örül, hogy látja a lányt. Mostanában nem találkozik olyan sok ismerőssel, valahogy mindig elkerüli őket. Aisát se látta már jó ideje, pedig vele kellene, hogy beszéljen.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:34 pm

*Viky elhatározta,kilyukad ahol kilyukad,feltérképezi alaposbban az iskolát.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Jún. 05, 2009 4:28 pm

*Rupert a sziklakertbe sétál. Még nem járt itt, ez is egyike a támadás óta létrejött helyeknek. És még van olyan, ahol nem járt. Ez elég zavaró, de igyekszik minden ilyen helyre eljutni. Most ezért is jött ide. Kíváncsi az alapítók szobrára, és amúgy is szép helynek tartja. Farmernadrágot és egy világoszöld inget visel. Jó idő van, de azért nincs túl meleg. Lassan sétálgat és nézelődik. Arcán halvány mosoly található. Nem túl vidám, de ő általában mindig mosolyog.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Máj. 15, 2009 4:58 pm

*A fiú enyhén megtörten figyeli a lányt, ahogy kifakad, aztán elfut, még próbál utána szólni, de már biztos nem hallja a lány.*
- Laura! Várj! Mi a baj? *Kiált utána, aztán elhalkul, és egy ideig csak bámul maga elé... Követni se tudja a lányt, hiszen futott, mire ő utoléri... Esélye sincs. Egyik kezében a botját szorongatja, másikban a tükröt, amit Laurának szánt. Először örült a lány, aztán sírva elszaladt, és visszaadta neki a tükröt. Ez bolond? A fiú semmit sem értve elindul be, a kúriába, de ezt azért nem hagyja annyiban. Meg fogja keresni Laurát, meg kell beszélnie vele, hogy mi is volt ez az egész. Talán valami udvarló miatt utasította el az ajádnékot? De egy ajándékot miért kell visszautasítani? Vagy csak egyszerűen nem akart a szobájában semmit sem látni, ami Siegfriedre emlékezteti? Vajon el tudná kapni Robit, amikor Laura alszik... hátha ő félálomban ébren tud lenni, és akkor legalább Robival tudna beszélni... Na mindegy. Minden esetre a fiú szépen eltűnik a színről, összetörve, de még nem összetört tükörrel a markában.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Máj. 15, 2009 4:50 pm

-Tényleg örülök neki! Nagyon tetszik! Nem, senki nem köszöntött fel! Otthon mindíg felköszöntött valaki, és mindíg tudtam mikor van a szülinapom. *Végül leengedi siegfriedet. Megint gondolkodik egy kicsit.* ~Jajj ez helyes? Szabad ezt? Annyira bizonytalan vagyok!~ *A lány becsukja a szemét, lehajtja a fejét, és vesz egy nagy levegőt. Aztán felemeli a buksiát, és egy könnycsepp csurog le az arcán. Kinyitja a szemét, és halkan megszólal.*
-Én annyira sajnálom, de nem fogadhatom el... Azt hiszem... Én tényleg nagyon... *A fiú kezébe nyomja a tükröt, és egy nagyon halk szia után gyakorlatilag elfut. Mostmár téynleg sír. Egészen a szobájáig száguld, és ott magáracsukja az ajtót. Eldől az ágyon, és valószínűleg ott is marad egész napra.*

Téma: Re: Sziklakert - Szoborpark Pént. Máj. 15, 2009 4:23 pm

*A fiú picikét mosolyog, amikor látja, azaz látni épp nem látja, hogy a lány rendesen meglepődik, teljesen elfelejtette a születés napját. Talán nem ez volt a legjobb ajándék, amit hozhatott, de valahogy más nem tudott az eszébe jutni... Mikor Laura megöleli, a fiú finoman visszaölel, tartva egy picit a lányt, ha véletlen azoka remegő lbacskák felmondanák a szolgálatot. *
- Hát ennyire örülsz neki? Azt hittem, hogy ennyire nem fogsz örülni... *Mondja a fiú, még az ölelés közben suttogva a lány fülébe. De most komolyabban el kéne dönteni, hogy együtt vannak e ők, avagy nem... A fiú ezzel a kis üzenettel tisztán kimondta a gondolatait, de Laura nem, mondta, hogy köszöni, megölelte, remegő csülkökkel, de ez most azt jelenti, hogy megbocsájt neki, hogy ennyire elhanyagolta? Vagy csak barátként tekint rá? Vagy most mi van? Kicsit összezavarodottan öleli, aztánn ad az arcára egy finom puszit és elengedi a lányt. *
- Hát senki más nem köszöntött fel? Hogy-hogy így elfelejtetted, hogy már is ilyen vénlány lettél? *Kérdezi kedvesen, miközben botját egy kicsit megsétáltatja, ergo egy keveset kutatgat vele, és a megtalált padra szépen lecsüccsen, hogy ne álldogáljanak már. *

» Sziklakert - Szoborpark

Sziklakert - Szoborpark

Sziklakert - Szoborpark

Similar topics

Similar topics